MATIYU

é sanmankanmɛɛ mín nzɛ́wɛ

Ɛnza Ngílisi kó ó lɔ́

Kunnanfwee ŋó

Matiyu yɛ́ kitabu oo sanmankanmɛɛ mín nvɔla án ɲɛn, o lée Ɛnza Ngílisi yɛ kó ó lé Ala tɛ wɛɛ i lákan ndí mín ngo lɔ. Sanmankanmɛɛ mín ndɛ́ wɛ́ɛ sɛwɛ Yawudhyaa ólu yɛ́.

Kitabu miin ŋe Ɛnza ŋwóoko óle fɔ́la án ɲɛn, óni aa bhɔ́ búluyi mínnɔn kɛ tá Bulaaman man kɛ táa bhyáa Laula man. Aa yáala án nan ko Ala tɛ wɛ́ɛ lákan ndí a yɛ́ mɔɔn lɔtɔnmɔnnin mín ngo lɔ́, ko ale Ɛnza ne ko yé.

Matiyu é kitabu kɔɔ o kɔɔnnɔn kóman o tá kɛ́ a yáa ko Ɛnza ŋwɛ́ɛn nan ó láfa. Ɛnza ŋe káwananngo mínnu óni lákawanin mínnu kɛ́ aa ó yáala án nan. Láanvyaa óo sɔ́ɔla ɲán mín man aa ó yáala án nan.

Matiyu é yáala án nan a yɛ́ kitabu o kɔɔnnɔnko Ɛnza née Ala dhyénjɛ o lé mín ngáa nan mansaya kwáa o síi. Aa fɔ́la án ɲɛn ko: «O lɔ, áa táa síya ólu bɛ́ kɛ né yɛ́ kaamɔɔndhye nu lé kɛ́ í bátize Fá o, dhyénjɛ o, óni Ní Sɛnnɛnyanin ŋo tɔ́ɔ lá, kɛ́ í kála, ké íi né yɛ́ kóman o bháto. Né yáa tó ni ále ló ŋóo ló fɔ́ kɛ táa sé dínɲan lábha ŋo man» (28.19-20).

Matiyu yɛ́ Kitabu o lɔ́taaɲan ó

Ɛnza mbúluyi óni a wóo ko ó 1.1--2.23

Yaya Bátizelikɛbhaa yɛ́ bháala ó 3.1--3.17

Sɔtaannan é Ɛnza nɔswaannan 4.1--4.11

Ɛnza ŋe bháala mínngɛ Galile mala o lɔ́ 4.12--18.35

Ɛnza ŋan táaman o kɛ́ bhɔ́ Galile kɛ táa Yeluzalɛmu 19.1--20.34

Ɛnza ŋan bháala óni a sayako o Yeluzalɛmu 21.1--27.66

Ɛnza ŋwɛ́ɛn kúun kɛ i yɛ́ɛ yáa a yɛ́ kaamɔɔndhye ŋolu lá 28.1-20

1

Ɛnza Ngílisi búluyi o

Luka 3.23-38

1ƐnzaNgílisi é bhɔ́ mɔɔn mínnu lɔ, kó mín nzɛ́wɛnin ŋé o mɔɔn ólu ka, o lée lúu nín: Ɛnza ŋé Laula Bhɔ́nzɔ né le; Laula lo ŋé Bulaaman bhɔ́nzɔ ne le. 2Bulaaman é Shaaka fá le le, tó Shaaka é Yangubha fá le le; Yangubha lée Zuda ní a kɔ́ɔcɛ ní a lɔ́ɔcɛ lú fá le. 3Zuda lée Pelɛsi ní Zela lú fá le. Aa i sɔɔ a muso Tamaa lé la. Pelɛsi lée Ɛsilɔn fá le, Ɛsilɔn née Alamu fá le. 4Alamu lée Aminadabu fá le, Aminadabu lée Naasɔn fá le, tó Naasɔn née Salimɔn fá le. 5Salimɔn ŋé Boozi sɔ́ɔ a muso Lahabu le la, Boozi é Obɛdi sɔ́ɔ a muso Luti le la; Obɛdi lée Yese fá le, 6tó Yese é mansacɛ Laula fa le.

Laula é Swɛmannan sɔ́ɔ Uli fúumuso o lé la. 7Swɛmannan lée Lehabamu fá le, Lehabamu lée Abiya fá le, tó Abiya lée Asafu fá le. 8Asafu lée Zozafati fá le, Zozafati lée Zolamu fá le; Zolamu lée Wuziya fá le. 9Wuziya lée Zotamu fá le, Zotamu lée Ahazi fá le, Ahazi lée Ezekiyasi fá le. 10Ezekiyasi lée Manase fá le, Manase lée Amɔn fa le, tó Amɔn lée Zoziyasi fá le. 11Zoziyasi é Yekoniya ni a kɔ́ɔcɛ ní a lɔ́ɔcɛ lú sɔ́ɔ í wóobhaa la. O wáati kée ŋó lɔ, Babilɔninnga ólu táa ni Izalayɛlika ólu lé Babilɔnin mála o lɔ́ i myaannin ngwɔ Izalayɛli.

12Izalayɛlika ólu táa mínngɛ Babilɔnin, Yekoniya tɛ́ɛ Babilɔnin ndáa sɛɛ o lɔ. Ale lé lée Sheyatɛli fá le. Sheyatɛli lée Zolobabɛli fá le. 13Zolobabɛli lée Abiyudi fá le, Abiyudi lée Eliyakimu fá le; Eliyakimu lée Azɔɔ fá le, 14Azɔɔ lée Sadɔki fá le, tó Sadɔki lée Akimu fá le le, Akimu lée Eliyudi fá le. 15Eliyudi lée Eleyazaa fá le, Eleyazaa lée Matan fá le, tó Matan lée Yangubha fá le. 16Yangubha lée Yusufu fá le; Mwɛnyamu é sii Yusufu lé kunman. Ale Mwɛnyamu lée Ɛnza ŋwóo. Fɔ́ é kɛ́la o Ɛnza ŋo le mán kó Kílisi o.

17Wóosɛɛ tá ni náannin lée lo Bulaaman ni Laula cɛ; tó kɛ ta Laula ta sán o mán kɛ táa sii Izalayɛlika ólu myáansan ŋo man tó ii táa Babilɔnin, wóosɛɛ tá ni náannin lée ló o wáati fyáa ó cɛ; wóosɛɛ tá ni náannin lée ló í gbɛnzan óni Kílisi o wóosan o cɛ.

Mantii Ɛnza ŋwóoko o

Luka 2.1-7

18ƐnzaNgílisi é wóo ɲán mín man, o lée kɛ́ nín: Mwɛnyamu lée Ɛnza ŋwóo; óo kɛ́la sán mínnɔn, Mwɛnyamu mánmyaannin ndɛ́ɛ Yusufu lé kwɔ; bhó ɲɛ́ɛ tɛ́ mán ló i cɛ bhá tó Mwɛnyamu é kɔ́ɔn tá. Aa kɔ́ɔn ó tá Ní Sɛnnɛnyanin ŋó lé tá fwɛ́ɛnseya lɔ. 19Mwɛnyamu mánmyaan cɛ mín Yusufu, o tɛ́ɛ mɔɔn téenin né le; a lo ndɛ́ tɛ́ fɛ́ ké Mwɛnyamu tɔ́ɔ o a cáan. O kósɔn, ale Yusufu é a yace síi kó a káa o fúu ó lábhyaa lóonɔn. 20A tɛɛ o kó ó lɔ́kiila bhée, tó Mantii o yɛ́ malɛɛka lɔ é í kíbhalokan ná a ɲanman kɛ fɔ a yɛ kó: «Laula Bhɔ́nzɔ Yusufu, í kɛ́nan sháan Mwɛnyamu ta kɛ a kɛ í muso le; kɛ mansɔɔ a kɔ́ɔnman ŋé dhyé mínnan wé, óo bhɔ́la Ní Sɛnnɛnyanin ó lé lɔ. 21A yáa wóo dhyénjɛ la. Dhyé ŋó tɔ́ɔla kó Ɛnza, kɛ mansɔɔ ale lé káa a yɛ mɔɔn ólu kísi kɛ i bhɔ́ i yɛ yúumu olu lɔ.»

22Mantii o tɛ́wɛɛ tínmin a yɛ céla ó mán kɛ saanin mínngɛ, óo í láfa céne. A fɔnin ndɛ́ɛ Mantii o kwɔ́ tá ne kó:

23Sínngbiinin mín man cɛko kɛ́ bhá ŋwé,

o yáa kɔ́ɔn tá kɛ í yɛ́ɛ mansɔɔ dhyénjɛ la;

fɔ́ yáa kɛ́ dhyé ŋó mán kó Emannuwɛli.

O tɔ́ɔ ó kɔ́ɔ tɔ́ɔ tá kó: Ala é án nvɛ́.

24Yusufu é kúun mínngɛ kɛ bhɔ́ sunnɔɔn o lɔ, Mantii o yɛ́ malɛɛka óo kó mín nvɔ́ a yɛ́, áa ó kɛ: Yusufu é Mwɛnyamu táa muso le. 25Wáa bhó mán lo i cɛ fɔ́ kɛ táa sé Mwɛnyamu wóo ó man. Mwɛnyamu é í yɛ́ɛ mansɔɔ dhyénjɛ la, tó Yusufu é dhyé ŋó tɔ́ɔla kó Ɛnza.

2

Kólɔmaa lu wɛ́ɛ nan dhyéɲɛɛnninngwaa o bháto

1Ɛnza ŋé wóo Bɛtelɛmu só o lá Zude mála o lɔ́ mansacɛ Elɔdi tá tee o lé kɔɔ. Ɛnza ŋwoonin ŋó kwɔ, kólɔmaa lɔ lúu bhɔ́ kɔ́ɔ ŋo lɔ kɛ́nan Yeluzalɛmu. 2Ii ɲaankɛli kɛ kó: «Yawudhyaa olu yɛ́ mansacɛ mín ŋé wɛɛla wóola nín, aa mín ne? Án ni a wóoko o lóodhye ŋó yé kɔ́ɔ ŋó lɔ. Án nánnin ŋé a bháto tɔ́ɔ le lɔ.» 3Mansacɛ Elɔdi é o kóman ó myɛ́n mínngɛ, ale ní Yeluzalɛmuka ólu bɛ́ kɔɔnnɔn é fii. 4Elɔdi é faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní sɛliya kaamɔɔn ólu bɛ́ ládhyɛ kɛ i manɲaankɛ kó Kílisi o káa wóo mín ne? 5Íi fɔ a yɛ kó: «Kísibhaa o káa wóo Bɛtelɛmu só o lé lá Zude mála o lɔ, kó céla Mishe é o lé sɛ́wɛ kó:

6Íle Bɛtelɛmu, tó íi Zude lúu ó ka,

íle tɛ́ Zude mála só o bɛ́ lɔ fítiinin ŋo le tún,

kɛ mansɔɔ kunndii lɔ́ yáa bhɔ́ íle lɔ,

o yáa í síi ɲɛ́n Izalayɛlika ólu kúnnan.»

7Elɔdi é o myɛ́n mínngɛ, aa kólɔmaa olu kíi lóo nɔ́n kɛ i manɲaankɛ lóodhye ŋó bhɔ́san gbúnigbu o mán, 8tó kɛ i lɔ cé lá Bɛtelɛmu kɛ fɔ i yɛ kó: «Áa táa ɲaankɛli kɛ́ cɛ́ɛne dhyé ŋó tá sháa fɛ́, á kɛ́ a ywáa yé, áa nan fɔ ɲɛ́n, ké né a táa a bháto íkwɔ.»

9Mansacɛ oo wɛɛ o kóman ólu fɔ́la kólɔmaa olu yɛ mínngɛ, olu táa, tó i tɛ wɛɛ lóodhye mín yé kɔ́ɔ ŋo lɔ́ wé, oo bhyáa i ɲɛn. Dhyé ŋó tɛ́ɛ bhó mínnan, lóodhye ŋó sé o téeman tó kɛ í lɔ́. 10Ii lóodhye ŋó lɔ́nin ɲé o ywáa ó téeman mínngɛ, i nisɔ é dhyáa kɛ tínmin. 11Ii lo bhó ŋó la, tó ii dhyé ŋó yé a wóobhaa Mwɛnyamu bhóo. Ii í manyii tó kɛ dhyé ŋó bháto, kɛ i yɛ lwée ŋólu láfwee kɛ sɛ́ɛn ni wúsulan óni miili2.11 miili: Oo swáandhyaafe nzíya lɔ lé le. Ii a bhɔ́la yíi lé lɔ; miili ó tɛ́ɛ Yawudhyaa olu bhóo fé ngúugbɛɛ né le óyoo wúsulan o kúu tɛ́ɛ gbɛ́ɛ i man tɛ́nmɛn. lú kɛ́ a yɛ kóɲwaan le. 12O kwɔ́, Ala é i lasowi kibhalo lɔ kó i kɛ́nan í kwɔ́sɛɛ Elɔdi fɛ́ yénɔn. Oo kɛ́ mínngɛ, ii sháa gbɛ́ɛ ta kɛ táa i yɛ yamaan o lɔ.

Yusufu wɛ́ɛ Mwɛnyamu ni Ɛnza ndá kɛ bwée kɛ táa Misila

13Kólɔmaa olu táanin ngwɔ, Mantii o yɛ́ malɛɛka lɔ é í kíbhalokan na Yusufu ɲánman kɛ fɔ a yɛ kó: «Í wíi, dhyé ŋó ní a wóobhaa ta kɛ bwée kɛ táa i ɲánmanloonaan kɛ́ Misila yamaan o lɔ. Tó yénɔn sɔ́ fɔ ngɛ fɔ í yɛ́ wáati mínnɔn ngó íi í kwɔ́sɛɛ, kɛ mansɔɔ Elɔdi káa dhyé ŋó ywáa ɲíin ne wé ké aa a fáa.» 14Yusufu é o lé kɛ́ í wíi lé sú o lɔ kɛ dhyé ŋó ní a wóobhaa o tá kɛ táa Misila. 15Aa tó Misila kɛ́nan sé fɔ Elɔdi yɛ́ saya ó mán. Mantii o tɛ́wɛɛ tínmin a yɛ céla ó lɔ́ mán kɛ saanin mín ngɛ, oo í láfa céne. A fɔnin ndɛ́ɛ Mantii o kwɔ́ tá ne kó: Ŋwɛ́ɛn nyénjɛ ó kíi ké aa bhɔ́ Misila.

Elɔdi kó kɛ Bɛtelɛmu dhyénjɛman ŋólu fáa

16Elɔdi é yé mínngɛ óo kólɔmaa olu wɛ́ɛ ale lánɛɛn, aa fundɛli gbúnigbukɛ, aa céla látaa Bɛtelɛmu só óni a lamiin ŋo só ólu la kó dhyénjɛman mínnu mán tínmin sánɲin fyáa ka má, kó kɛ olu bɛ́ fáa. Aa o sánɲinla o fɔ kɛ mansɔɔ kólɔmaa olu tɛ́wɛɛ lóodhye ŋó bhɔ́san mín nvɔ a yɛ, o tɛ́ mán tínmin sanɲin fyáa ka má. 17Céla Zelemi é kóman mín nvɔ, oo í láfa céne. A fɔnin ndɛ́ɛ a kwɔ tá ne kó:

18Lɔ́ mánngan ŋé bhɔ́la Lama só ó la,

saankasikanmba é bhɔ́la:

Lashɛli lée kásila a dhyé ŋólu kósɔn,

a man sɔ́n ké lɔ́ a í bhóo lá a yóso la,

kɛ mansɔɔ a dhyé ŋólu tɛ́ í ní lá bhée.

Yusufu wɛ́ɛ í kwɔ́sɛɛ Izalayɛli yamaan o lɔ

19Elɔdi é wɛɛ saya kɛ́la mínngɛ, Mantii o yɛ́ malɛɛka lɔ é í kíbhalokan na Yusufu ɲánman Misila yamaan o lɔ 20kɛ fɔ a yɛ kó: «Í wíi, dhyé ŋó ní a wóobhaa ta kɛ í kwɔ́sɛɛ Izalayɛli yamaan o lɔ, kɛ mansɔɔ mɔɔn mínnu tɛ́ɛ dhyé ŋó kwɔ kɛ a fáa, o mɔɔn ólu wɛ́ɛ sayakɛ.» 21Yusufu é o lé kɛ́ í wíi le kɛ dhyé ŋóni a wóobhaa ta kɛ í kwɔ́sɛɛ Izalayɛli yamaan o lɔ́. 22Wáa aa myɛ́n mínngɛ kó Akelayosi wɛ́ɛ kɛ́ Zude mála ó mansa lé ale Akelayosi fá Elɔdi ɲɔ́ɔn lɔ, Yusufu é sháan táa ó lɔ́ yénɔn. Ala é a lasowi kibhalo lɔ, tó aa táa Galile mála ó lɔ 23kɛ táa í síi só lɔ lá yénɔn kó Nazalɛti. Céla ólu kóman mín nvɔ, olu í láfa céne. A fɔnin ndɛ́ɛ ikwɔ kó fɔ́ yáa kɛ́ Ɛnza man kó: «Nazalɛtikacɛ.»

3

Yaya Bátizelikɛbhaa é Ala yɛ́ Mansayako ó lásela

Maki 1.1-8; Luka 3.1-18; Yaya 1.19-29

1Ló nɔ la, Yaya Bátizelikɛbhaa é nan Zude dhyɛ́ o lɔ tó kɛ táa a lásele kó: 2«Áa a yóo ólu yɛ́ɛman, kɛ mansɔɔ sángboo ó Mansaya ó lángɛɛnman wáati o wɛ́ɛ bhyáa sé le!» 3Céla Ezayi é fɔ Yaya lé mán kó:

Mɔɔn lɔ́ é gbáanan dhyɛ́ o kɔɔnnɔn kó:

Áa Mantii ó yɛ́ sháa ó lálaa,

áa a tínminnaa ólu látee.

4Deeke mín ndɛ́ɛ Yaya kannan, o lálaanin ndɛ́ɛ ɲɔ́ɔnmɛɛnshe le la, tó kɛ cɛ́siigboo lɔ́ síi a soola. A bhálo ó tɛ́ɛ gɔ́tiba óni wówonin ndúu le le. 5Yeluzalɛmuka ólu ní Zude mála ó ywáa bɛ́ lɔ mɔɔn ólu ní Zuludɛn bha ó lánga o mɔɔn ó bɛ́ é táa Yaya saala 6kɛ táa í lálabhɔ i yɛ́ yúumu olu mán tó Yaya tɛ́ɛ i bátize Zuludɛn bha ó lɔ.

7Yaya é yé mínngɛ óo Falizɛn ŋólu ní Sadusi olu táala a saala ké aa i bátize, aa fɔ i yɛ kó: «Álee santutudhye ŋólu, yɛ́ɛtii é álee lasowi kó álee a bwée Ala yɛ́ kíti nantɔ ó ɲɛn? 8Aa kóbhɛɛ ólu kɛ́, kɛ́ a yáa kó a wɛ́ɛ díminsa kɛ́ fala a yɛ́ kóyoo ŋólu lá. 9A kɛ́nan í míli kó Ala yáa a kísi kɛ mansɔɔ Bulaaman é a fá lé. Ni fɔ́la a yɛ́ ngó Ala é sé kɛ́ káwaguun míinnu yɛ́ɛman kɛ ólu kɛ́ Bulaaman dhyé ŋólu lé. 10Tɛ́ɛla ŋó lɔ́bhyɛnin ɲé kɛ́ bhá kɛ yíi ólu tɛ́ɛ i díin ŋólu man. Yíi ó yíi tɛ́ dhyémɛɛ kɛ́la, ó bɛ́ yáa tɛ́ɛ kɛ́ láfii tá ó lɔ́. 11Née a bátizela jí la, kɛ a yáa kó a wɛ́ɛ a yóo ólu yɛ́ɛman; Waa mín ngáa nan né kwɔ, ó yɛ́ sebhaaya o á bwó né tá ó lé. Né yɛ́ɛ mánngan kɛ a yɛ sawaa ó bhɔ́ a se nan. Ale yáa a bátize Ní Sɛnnɛnyanin ŋóni tá ó la. 12A yɛ́ zɛɛ óo a bhóo. A yáa a yɛ́ maan gbasinin ŋó lɔ́fyɛ kɛ́ a dhyé ŋólu bhyáa a yɛ́ mɔɔnnin ŋó kɔɔnnɔn kɛ́ a foo ŋólu ɲɛɛn tá sábhɛɛ ó man.»

Ɛnza ŋé bátize tɛ́nmɛn

Maki 1.9-11; Luka 3.21-22

13Ɛnza ŋé bhɔ́ o wáati o lé lɔ́ Galile mála ó lɔ kɛ́nan Zuludɛn bha ywáa o lɔ, kɛ́nan Yaya saala kó aa fɛ́ ké o a ale bátize. 14Wáa Yaya é í bá kɛ fɔ kó: «Íle lé kákan kɛ né bátize, tó íle nánla né saala ko né a íle bátize kó kɛ́ díi?» 15Ɛnza ŋé a yawi kó: «Sɔ́n ké aa kɛ́ cé ŋótun, kɛ mansɔɔ án ngákan kɛ Ala dhyáaɲɛnngo ó kɛ́ ɲán mín man ó lée wé.» Óo kɛ́ mínngɛ, Yaya e sɔ́n. 16Ɛnza ŋé wɛɛ bátize lá, áa bhɔ́ jí ó lɔ tɛ́nmɛn. O wáati kée ŋó lɔ, sángboo óo í lá láka, tó aa Ala yɛ́ Ní sɛnnɛnyanin o yé yíila óyoo biinin ngɛ kɛ́nan í síi a ka. 17Tó saaninkan nɔ é bhɔ́ sángboo o lɔ kɛ fɔ kó: «Nyénjɛ ó lée nin, mín ŋan dí ɲɛ́n koyoongɛ. Ale lée né tá nisɔdhyaa o le.»

4

Sɔtaannan é Ɛnza nɔswaannan

Maki 1.12-13; Luka 4.1-13

1Kwɔ́ o la, Ní Sɛnnɛnyanin ŋóo kɛ tó Ɛnza ŋé táa dhyɛ́ o lɔ, kó óo kó é kɛ ke Sɔtaannan o tɛ́ɛ táa a lɔ́swaan. 2Ɛnza ŋé tee bínaannin ni sú bínaannin kɛ́ sún nɔn mínngɛ, kɔ́ɔn é a myaan. 3Sɔtaannan mín ŋé lɔ́swaannikɛbhaa o le, oo í mángbaa Ɛnza nan kɛ fɔ a yɛ kó: «Ní íi Ala Dhyénjɛ le, a fɔ káwaguun míin nú yɛ kó ii i yɛ́ɛman kɛ kɛ́ búlu lé í yɛ́.» 4Ɛnza ŋé a yawi kó: «A sɛwɛnin ɲé Ala yɛ kitabu o lɔ kó: Mɔɔn tɛ́ bhálola lɔ́minfe ngbɛ́ɛgbɛɛ la; wáa saanin súusuu é bhɔ́la Ala káa lɔ, oo mɔɔndhye ŋó bhálola.»

5Oo kɛ́ mínngɛ sɔtaannan é táa nín Ɛnza né fɔ Yeluzalɛmu, só sɛ́nnɛnyanin ŋó la, kɛ alalɔ Ala bhatobhomba ó kúnnɔn 6tó kɛ fɔ a yɛ kó: «Ni íi Ala Dhyénjɛ le, í gbán kɛ i yíi lúuman, kɛ mansɔɔ a sɛwɛnin ɲé Ala yɛ́ Kitabu o lɔ kó:

Ala yáa cé dí a yɛ malɛɛka ólu mán i kósɔn,

tó íi í tá í bhóo ó lɔ́,

ké i se ŋó kɛ́nan gbasi káwaguun nɔ la.

Kɛ́nan gbasi káwa lɔ́la.»

7Ɛnza ŋé a yawi kó: «A sɛwɛnin ɲé íkwɔ kó: Í kɛ́nan Mantii o, í yɛ́ Ala o lɔ́swaan.»

8Sɔtaannan é táa ni ale tii yámba lɔ́ ka íkwɔ, tó kɛ dínɲan mansaya o ywáa olu ní olu cɛ́ɲanlaa ólu bɛ́ yáa a lá, 9tó kɛ fɔ a yɛ kó: «Ɲáan míin bɛ́ di í mán ní ile kwɛ́nnin ngɛ i kúnmɛɛn nɔ́kɛɛ né kɔ́ɔ kɛ́ né bháto.» 10Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kó: Í mánbhɔ nán, Sɔtaannan! Kɛ mansɔɔ a sɛwɛnin ɲé Ala yɛ́ Kitabu o lɔ kó i manyii i yɛ́ Mantii o i yɛ́ Ala ó le yɛ́, kɛ́ ale kéengboto lé bháto.11O fɔ́nin ngwɔ, Sɔtaannan oo a mankɛnin ndo. Malɛɛka ólu o lé kɛ́ nán lé Ɛnza nzaala kɛ lɔ́min dí a man.

Ɛnza ŋé í kwɔ́sɛɛla Galile

Maki 1.14-15; Luka 4.14-15

12Ɛnza ŋé myɛ́n mínngɛ kó i wɛɛ Yaya bhyáa kasola, aa táa Galile lánga ŋo lɔ. 13A man í lá ngɛ́ Nazalɛti, aa táa í síi Galile bhá ó tɔ́ɔfɛ Kapɛnamu só ó la, o só óo mala mínnɔn, fɔ́ é kála o mala ó mán kó Zabulɔn ní Nɛfutali. 14Oo kɛ́ lé, ke kó óo kó é kɛ ke céla Ezayi é kóman mín nvɔ, o a í láfa. A fɔnin ndɛ́ɛ a kwɔ tá ne kó:

15Álee Zabulɔn ní Nɛfutali mála mɔɔn olu,

óni álee mɔɔn mínnuu kɔɔji o tɔ́ɔfɛ,

óni mínnuu Zuludɛn bhá ó kwɔ́man;

álee síya mínnu Galile mala ó lɔ áa í tóo mánlɔ!

16Mɔɔn mínnu tɛ́ɛ dínɲanlɔtɛɛla diwi lɔ,

olu wɛ́ɛ kɛ́ɛnɲanba o yé.

Diwi lɔdiwiyaninmba ó tɛ́ɛ yamaan mín mɔɔn lú ka,

kɛ́ɛnɲan o wɛ́ɛ bhɔ́ olu yɛ.

17Kɛ ta o wáati o mán, Ɛnza ndɛ́ɛ lakawanin kɛ́la kó: «Áa a yóo ólu yɛ́ɛman, kɛ mansɔɔ Ala yɛ́ Mansaya ó lángɛɛnman wáati o wɛ́ɛ bhyáa sé le!»

Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye njónan ólu kíila

Maki 1.16-20; Luka 5.1-11

18Ɛnza ŋé tó táamanla Galile bhála o la kɛ bhádhyenjɛman nvyáa yé: Simɔn mín ndɔ́ɔ íkwɔ kó Piyɛli, óni a lɔɔcɛ Andele. I tɛɛ yɔ fíi bhá ó lɔ kɛ yɔ́ɔ myáan. 19Ɛnza ŋe fɔ i yɛ kó: «Áa nan í bhyáa né kwɔ́, ɲáan a kɛ́ mɔɔn ɲíinmaa le ké áa i lanan ne mán.» 20O ywáaninngee ŋo lɔ ii í kwɔ́ kɛ́ i yɛ yɔ ólu lá téeman kɛ i bhyáa a kwɔ.

21Aa táa ɲɛ́nnzhaafɛ, aa bhádhyemannjɛ fyáa gbɛ́ɛ yé yénɔn: Zebede dhyénjɛ Zaki ní o lɔ́ɔcɛ Yaya. I tɛɛ i yɛ yɔ ólu lɔ́bhyɛnan Kúun ŋó kɔ́ɔnnɔn ni i facɛ Zebede le. Ɛnza ŋé i kíi; 22Ii í kwɔ́ kɛ́ i facɛ lá téeman, óni Kúun ŋó la, tó kɛ bhyáa Ɛnza ngwɔ.

Ɛnza ŋé lakawanin kɛla óni kɛ lákɛɛnyalikɛ

23Ɛnza ndɛ́ɛ Galile mála ó ywáa ó bɛ́ lɔyaalala kɛ táa mɔɔn olu kála né í yɛ́ sɛ́ɛbho ŋólu la, óni kɛ táa Ala yɛ sanmankanmɛɛ ó láse lé Ala yɛ́ Mansaya ó tá fa nvɛ́, o kwɔ, a tɛɛ yangalo bɛ́suu lákɛɛnyala. 24A tɔ́ɔ é lá Sili yamaan o ywáa bɛ́ ka. Yangalo bɛ́suu tɛ́ɛ mɔɔn mínnu la, ii táa o mɔɔn ó bɛ́ lé a saala: Lámansayoo ndɛ́ɛ mɔɔn mínnu fɛ́ óni benzhaayatɔ ólu ní mɔɔn mínnu sé ndɛ́wɛɛ fáa i man, Ɛnza ŋé i lákɛɛnya. 25Yaman gbɔ́gbɔ é bhyáa a fonan, kɛ ta Galile mán kɛ sii Dekapɔli la, óni Yeluzalɛmu ní Zude ní Zuludɛn bhá ó kwɔ́man.

5

Ɛnza ŋé lakawanin mín ngɛ tii ó ka

Luka 6.20-23

1Ɛnza ŋé yaman o yé mínngɛ, aa í yɛ́ɛ tii lɔ́ ka kɛ í síi yénɔn. A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu táa a saala 2tó aa i kála námyaan tá ko:

3«Mɔɔn mínnu a lɔ ŋóo íi faannda né i yóso o lɔ,

olu yeemanfanin ɲé,

kɛ mansɔɔ í yáa sángboo ó Mansaya o sɔ́ɔ!

4Mɔɔn mín núu kásila, yeemanfaa é olu yɛ,

kɛ mansɔɔ Ala yáa i yóso láyii!

5Mɔɔn mínnu sáwɛɛnin ŋe, yeemanfaa é olu yɛ,

kɛ mansɔɔ lúukolo ó yáa kɛ́ i ta le!

6Téleɲan ó nɛ́li é mɔɔn mínnu la, yeemanfaa é olu yɛ,

kɛ mansɔɔ Ala yáa i dhyáaɲɛnngo kɛ!

7Hínnɛn é mɔɔn mínnu yóso lɔ, yeemanfaa é olu yɛ,

kɛ mansɔɔ Ala yáa hínnɛn olu la!

8Mɔɔn mínnu yóso ó gbɛ́nin ɲe, yeemanfaa é olu yɛ,

kɛ mansɔɔ olu yáa Ala yé!

9Mɔɔn mín núu mɔɔn ólu cɛ́lɔbhyɛnan,

yeemanfaa é olu yɛ, kɛ mansɔɔ fɔ́ yáa kɛ́ olu man kó Ala dhyé nú!

10Ii mɔɔn mínnu tɔ́lɔla i yɛ téleɲan o kósɔn,

yeemanfaa é olu yɛ, kɛ mansɔɔ i yáa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ.

11Ni mɔɔn ólu kɛ́ kɛ́ a nɛ́ɛnnan, wáman kɛ́ kɛ́ a tɔ́lɔla, wáman kɛ táa fwɔnɲan yóo mbɛ́ súu la lé a lá kɛ kun ngɛ́ a yɛ́ lánanya ó lé né la, álee yeemanfanin ɲé.

12Áa í ɲáanli, kɛ a nisɔdhyaa gbúnigbukɛ, kɛ mansɔɔ bhaayeba é a yɛ́ sá ŋó lɔ. Sɔ́, ii céla ólu tɔ́lɔ céne íkwɔ.»

Saanan mín ŋé kɔɔ óni kɛ́ɛnɲan ó ka

13Ɛnza ŋé fɔ íkwɔ kó: «Ále lée lúu kɔɔ o lé dínɲan la. Wáa ni kɔɔ ó tá dhyáalaa ó kɛ́ bhɔ́ a lá, a káa mínnɛɛn lé ɲán bhée? Ké tɔɔn gbɛ́ɛ le tɛ́ a lá bhée ŋwé, o ɲán o mán, fɔ́ kɛ a lafii kɛ́ɛnman lé tó mɔɔn ólu í sé gbáan gbáan a ka.

14Ále léelu é kɛ́ɛnɲan lé dínɲan mɔ́ɔndhye ŋólu yɛ. Só mín nziinin ngɛ́ kɛ́ tii o ka, o só ó tɛ́ sé lóonan; 15Oo lɔ mínngɛ, mɔɔn tɛ́ tá bhyáala laman ŋo la tó kɛ pála ŋó mbíin a kunnan. Wáa mɔɔn é a siila lamannziife ne ka ké aa kɛ́ɛnɲan lábhɔ bhóngɔɔnnɔnbhaa olu bɛ́ yɛ. 16A yɛ́ kɛ́ɛnɲan ó kákan kɛ máan njé ne mɔɔndhye ŋólu ɲánla ké ii a kɛ́ko bhɛ́ɛ ólu yé, tó a Fá mín ŋé sá ŋó lɔ, ii o bwóɲan.»

Lakawanin mín ŋé tɔ́ ŋolu ka

17«A kɛ́nan kɛ́ a kɔ́ɔnnɔn kó ní nan Musa yɛ́ sɛliya óni céla ólu yɛ́ kóman o lafadi tɔ́ɔ le lɔ. Mán nan o lafadi tɔ́ɔ lɔ, waa ní nán o kó ŋólu láfa tɔ́ɔ le lɔ. 18Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó: Sannin sángboo óni lúukolo ó a tínmin, sɛ́wɛdhye nvítiinin wáman dhyaa nvítiinin nzí táa bhɔ́ tɔ́ ŋólu lɔ́kan ŋólu la. Fɔ tɔ́ ŋólu lɔ́kan ŋó a kɛ́ lé.5.18 Fɔ́ tɔ́ ŋolu lɔ́kan ŋó a kɛ́ lé: O ywáa ó fɔ́nin ŋé Ala saaninkan nɔyɛɛmanbhaa lɔ́lu kwɔ́ lé kó sánnin dínɲan a fáa.19O le kósɔn ni mɔɔn mínngɛ sɛliya o bɛ́ lɔ fítiinin ŋó kée njáan, óni kɛ́ mɔɔn olu kála o kée ngɛla, o tíi ó yáa kíi ko bɛ́ lɔ fítiinin ŋo sángboo ó Mansaya o lɔ. Wáa mɔɔn mín ngɛ sɛ́liya o látaaman óni kɛ mɔɔn olu kála o kɛ́la, o tíi o yáa kíi ko mɔɔn bá sángboo ó Mansaya o lɔ. 20Tó ní fɔ a yɛ́ ngo: Ni a yɛ́ téleɲan ó mán tínmin sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu tá o ka, a táa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ.»

Lakawanin mín ŋé mwɛ́nnɛnli o ka

21«A wɛ́ɛ myɛ́n kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo tá fa nvɛ́ kó: Í kɛ́nan mɔɔn ní ó bhɔ́, mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ a mɔɔnɲɔɔn ó ní ó bhɔ́, kíti kákan kɛ tɛɛ o tíi o ka. 22Wáa née fɔ́la a yɛ ngó: Mɔɔn óo mɔɔn kɛ mwɛ́nnɛn a mɔɔnɲɔɔn ó mán, kíti kákan kɛ tɛɛ o tíi ó ka, mɔɔn mín ngɛ fɔ a mɔɔnɲɔɔn ó mán kó ‹kúnda!› Kíti kákan kɛ tɛɛ o tíi ó ka kítitɛɛbhaa ólu bhóo, mɔɔn mínngɛ fɔ a mɔɔnɲɔɔn o mán kó ‹san!› O tíi ó kákan né kɛ táa yaananman tá ó lɔ. 23O ɲán o mán, ni í kɛ́ fáa kóɲwaan kɛ́ Ala yɛ́ faanlɛɛbhɔlaa ó ka, ni a kɛ bhyáa í hákiila óo í wɛ́ɛ í sɔ́ ngɛ́ í mɔɔnɲɔɔn lɔ́la, 24í kwɔ́kɛ í yɛ́ kóɲwaanfe ŋo lá faanlɛɛbhɔlaa ó lɔ́ yénɔn kɛ táa íle ní í mɔɔnɲɔɔn o cɛ o lɔ́bhyɛ ŋótun, tó kɛ tó í kwɔ́sɛɛla kɛ́nan í yɛ́ kóɲwaan ó kɛ́ Ala yɛ.

25Ni íle ní mɔɔn lɔ́ kɛ́ kɛ́ táala ɲɔɔn ne kititɛɛlaalɔ, i ɲángban kɛ íle ní o tíi ó cɛ o lɔ́bhyɛ ké áa sháa o lá bhée. O ɲán o mán, í kɛ́ɛkɛɲɔɔn ó táa táa í ló kítitɛɛbhaa o bhóo, kítitɛɛbhaa o táa í lábhyaa kasobho ŋo kunnansiibhaa ó bhóo, tó óo táa í bhyáa kasola. 26Tó ní fɔ í yɛ́ tinɲan in ne, ni í mán o yúu ó saa féfe, í táa bhɔ́ o kaso o la.»

Lakawanin mín ŋé káanngɛ ó ka

27«A wɛ́ɛ myɛ́n kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo lɔ́ kó: Í kɛ́nan ɲɔnmɔɔnya kɛ.28Wáa né kó a yɛ́ ngó mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ í ɲán bhɔ́ a mɔɔnɲɔɔn o muso fɛ́, o tíi ó wɛ́ɛ wɛɛ ɲɔnmɔɔnya lé kɛ́la a yóso ó lɔ́ wé. 29Í bhóobhɛɛkɔɔ ɲán ó, ni o kɛ kɛ sɔ́ɔbu lé kɛ́ í ló yúumukɛ ó lɔ, a bhɔ́ í la kɛ a lafii. Í bɔɔn ó í fásimanlaa ó ywáa kéembe lɔ, o a físaa í mán í ywáa bɛ́ lafii ó lé yaananman o lɔ. 30Ni í bhóobhɛɛ ó lée í lónan yúumukɛ ó lɔ, a tɛɛ í lá kɛ a lafii: Í bɔɔn ó í fásimanlaa ó ywáa kéembe lɔ, o a físaa í mán í ywáa bɛ́ lafii ó lé yaananman o lɔ.»

Lakawanin mín ŋé fúusa ó ka

31«A wɛ́ɛ myɛ́n kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋó lɔ kó: Mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ í bá a muso lɔ, o tíi o kákan né kɛ fúusasɛwɛ le ló a muso bhóo.32Tó ni a fɔ a yɛ́ ngó: Cɛ óo cɛ kɛ́ í bá a muso lɔ kéni o muso ó mán ɲɔnmɔɔnya kɛ, ni o kɛ́ sii cɛ kwáa la, ké a wɛɛ ɲɔnmɔɔnya lé kɛ́ wé, o ɲán kée ŋó mán a cɛ kɔɔ ó lée a yɛ ɲɔnmɔɔnya kɛ ó sɔ́ɔbu lé wé. Muso mín no ɲɛ́n fúu sáni ŋé a cɛ kwɔ, cɛ mín ngɛ o muso ó tá, ké o tíi ó wɛ́ɛ ɲɔnmɔɔnya lé kɛ́ íkwɔ wé.»

Lakawanin mín ŋé shɛ́nnin o ka

33«A wɛ́ɛ myɛ́n kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo tá fa nvɛ́ kó: Í kɛ́nan bhɔ́ í yɛ́ shɛ́nninkan ŋo ka, wáa í kɛ́ í shɛ́n kan mínnan Mantii o koowaan la, o kan ŋó bhɔ́ a sháa man. 34Wáa née fɔ́la a yɛ́ ngó a kɛ́nan shɛ́n mantɛɛ fɛ́sɛ fɛ́sɛ, a kɛ́nan shɛ́n mantɛɛ sángboo o la, kɛ mansɔɔ Ala nɔ́nmɔnnaa ó lée wé, 35a ló ngɛ́nan shɛ́n mantɛɛ lúukolo ó la, kɛ mansɔɔ Ala tónan ólu kɔ́ɔtalaa ó lée wé, a kɛ́nan shɛ́n mantɛɛ Yeluzalɛmu la, kɛ mansɔɔ mansaba Ala tá lée wé. 36A yɛ́ɛ ló ngɛ́nan shɛ́n mantɛɛ a kúnngɔɔ ŋo la, kɛ mansɔɔ a tɛ́ sé kɛ a kúnzhe o kɛ́ɛ kée nangbɛ wáman kɛ a lafin. 37Mɔɔn mín ngɛ fɔ kó ɔɔn, o a kɛ ɔɔn ne, ni a lo ngɛ́ fɔ kó ɔn-ɔn, o a kɛ́ ɔn-ɔn ne. Kóman tɔ́ mín núu fálala olu ka, o bɛ́ é sɔtaannan bhyáafo ne le.»

Lakawanin mín ŋé kóɲɔɔnbhɔ ó ka

38«A ló ŋwɛ́ɛn myɛ́n íkwɔ kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo lɔ kó: Nvɔn ɲɔ́ɔn lée nvɔn le! Ɲán lée ɲán o yúu saala, ɲín ŋo lée ɲin ŋó yúu saala.39Wáa née fɔ́la a yɛ́ ngó mɔɔn mín ngɛ kóyoongɛ a lá, a kɛ́nan a tá ɲɔɔn bhɔ́. Ni mɔɔn lɔ́ kɛ́ í tóoce í bhóobhɛɛ tóo o kɔɔ, í bhóonwaan ndoo o síi a yɛ íkwɔ. 40Ni mɔɔn lɔ́ kɛ́ i kíi kítitɛɛlaa lɔ ké aa í yɛ deeke o myáan í lá, í yɛ́ deekeba ó yɛ́ɛ lo a bhóo. 41Ni mɔɔn lɔ kɛ́ fáan lá í ka kó íi í séngwɔko wáa kée ngɛ́ ni a yɛ lwée ŋó le, í séngwɔko wáa fyáa kɛ́ a yɛ. 42Ní mɔɔn lɔ kɛ́ fé nɔ́n kófɔ i yɛ́, ii a di mán, ni í bhóofe o sháannɔɔ kɛ́ kɛ́ mɔɔn lɔ́la, í kɛ́nan í bá a tíi yɛ.»

Á yúumɔɔn olu a dhyáa a yɛ

43«A ló ŋwɛ́ɛn myɛ́n íkwɔ kó fɔ́ wɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu yɛ́ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo lɔ kó: Í ɲíin o a dhyáa í yɛ́, í yúu o a gbéya í yɛ́.44Wáa née fɔ́la a yɛ́ ngó a yúu ólu kó á dhyáa á yɛ́, áa Ala dɛ́li a tɔ́lɔbhaa olu yɛ. 45A Fá mín ŋé sá ŋó lɔ, a káa kɛ́ o dhyénjɛ lú lé o ɲán o lé mán, kɛ mansɔɔ aa a yɛ tee ó lábhɔla mɔɔn yóo ŋóni mɔɔnbhɛɛ olu bɛ́ le yɛ, aa sá ŋo lánanla téemaa óni téemɛɛ ólu bɛ́ le ka. 46Á kó a dí mínnu yɛ́, ní ó kée ŋolu kɛ dhyáa á yɛ́, áa tɔɔn mínnɛɛn lé sɔ́ɔla o la? Nísɔɔnmyaanbhaa olu tɛ́ o kɛ́la a? 47Ni a kɛ́ kɛ́ a yɛ́ɛlamɔɔn kée ŋó léelu fola, áa kó kɛ́ gbɛ́yanin né kɛ́la o lé wé ŋan? Háanin káafii olu o súu o kɛla! 48Oo lɔ mínngɛ a yɛ́ kó o bɛ́ télenin ŋan kɛ́ o yóo a Fá mín ŋé sángboo ó lɔ, o yɛ́ kó ólu télenin ŋé tɛ́nmɛn.»

6

Yáa o kákan kɛ bhɔ́ ɲán mín man

1«Áa a yɛ́ɛ myaan! A kɛ́nan á yɛ́ Ala sháa o téenin ŋó kɛ́ tɔ́ɔɲiinnze né yaman o ɲánla. Ní o tɛ, a Fá mín ŋé sá ŋó lɔ, á táa tɔɔn sɔ́ɔ o la. 2Í kɛ́ kɛ́ yáa o bhɔ́la faannda ŋólu la, í kɛ́nan kɛ ké mɔɔn olu ɲán o a lá í ká, óyoo fyáangafo ólu o kɛla tɛ́nmɛn sɛ́ɛbho ŋólu ní yamanywaa olu lɔ. Ii o kɛ́la lé ké mɔɔn ólu a i tando. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó í wɛɛ wɛɛ í ta tɔɔn ó sɔ́ɔla. 3Wáa ni í kɛ́ kɛ́ yáa ó bhɔ́la faannda ŋo lá í bhóobhɛɛ ó la, í bhóonwaan ŋo mánngan kɛ kósɔɔ o lɔ. 4O ɲán o mán, í yɛ́ yáa ó óo tó loo nɔn, tó Ala mín ŋé í Fá le, o mín ŋé í yɛ́ fé nóonaankɛnin ŋó yéla, o yáa i sála.»

Mɔɔn kákan kɛ í sɛ́ɛ ɲán mín man

Luka 11.2-4

5«Ni í kɛ́ kɛ́ í sɛ́ɛla, a kɛ́nan kɛ óo fyáangafo ólu: Olu kɛ́ kɛ́ í lɔ́la sɔ́ kɛ í sɛ́ɛ, yɛ́ɛ yáa o lé a dí i yɛ sɛ́ɛbho ŋólu ní sókɔɔnnɔn sháafaa né a ólu ka. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó í wɛɛ wɛɛ í ta tɔɔn ó sɔ́ɔla. 6Wáa ni íle kɛ́ fáa í sɛ́ɛ, lo í fɛ́ta kɛ lá ó látuun í yɛ́ɛman kɛ í Fá Ala dɛ́li. O ɲán o mán, mɔɔn ɲán tɛ́ í Fá Ala mín ɲela wé, o mín ŋé kó lóonaankɛnin ŋólu bɛ́ yéla, o yáa í sála.

7Ni a kɛ́ kɛ́ í sɛ́ɛla, a kɛ́nan táa kóman kée ŋolu lɔ́kuukuu lé ɲɔ́ɔnnga óyoo káafii olu kɛla tɛ́nmɛnne, aa kɛla olu kɔ́ɔnnɔn kó ni i kɛ́ kóman shɛ́ɛman nvɔ, kó i yɛ sɛ́ɛ o káa myaan o ɲán o lé mán. 8A kɛ́nan kɛ́ óyoo i léelu, kɛ mansɔɔ Ala mín ŋé a Fá le, á mánko é kó óo kó la, o a o bɛ́ lɔ ké álee mán a dɛ́li bhá ɲɛ́ɛ. 9A kákan kɛ í sɛ́ɛ tɛ́nmɛn, o lée nin:

Án Nvá mín ŋé sá ŋó lɔ,

Í tɔ́ɔ ó a sɛ́nnɛnya,

10Í yɛ́ Mansaya o wáa nan.

Í dhyáaɲɛnngo ó a kɛ́ lúukolo ó ka

óyoo aa tɛ́nmɛnne sá ŋó lɔ.

11Bí bhálo ó dí án man.

12Án yúumu ólu mánkoto,

óyoo mín núu yuumu kɛ́la án nan,

án ni olu mánkotola tɛ́nmɛn.

13Í kɛ́nan án ɲóso o lɔ lɔ́swaannin kɛ sháayoo ŋó la,

án ngísi Sɔtaannan o mán;

[kɛ mansɔɔ, mansaya ó, sébhaaya ó, óni kunnanwee ŋo ó bɛ́ bɛ́ é íle lé tá lé wáati o bɛ́ lɔ. Amiinan!]

14Aa céne, ni a kɛ́ yafa a mɔɔnɲɔɔn ólu mán, tó a Fá mín ŋé sángboo ó lɔ, oo yafa álee mán. 15Wáa ni a mán yafa a mɔɔnɲɔɔn ólu mán, a Fá táa yafa álee lu mán.»

Sún ŋo kákan kɛ ló ɲán mín man

16«A kɛ́ kɛ́ sún nɔn, a kɛ́nan a ɲán lɔkuun óyoo fyáangafo ólu kɛla tɛ́nmɛnne, olu i yɛ́ɛ lábhyaala lé ké bɛ́ a lɔ ŋóo ii sún nɔn. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, ilee wɛ́ɛ wɛɛ i ta tɔɔn ó sɔ́ɔla. 17Wáa ni íle kɛ́ kɛ́ sún nɔn, í ɲán o kwó kɛ túu swáandhyaanin ngɛ́ í kúnnɔn, 18ké mɔɔn ólu kɛ́nan lɔ óyoo íi sún nɔn, fɔ́ mɔɔn ɲán tɛ́ í Fá Ala mín ɲela wé, tó í Fá Ala mín ŋé kó lóonaankɛnin ŋólu yéla, o yáa í sála.»

Ala bháa, bháa wɛ́ɛ o: í tá ta

Luka 12.33-36

19«A kɛ́nan nanfoo ládhyɛ dínɲan míin nɔn, kɛ mansɔɔ bháabhaa óni sóo ŋó o cáannan lúukolo ó ka, so ŋólu lónan bhó nú la kɛ soɲan kɛ. 20Áa nanfoo ládhyɛ sángboo o lé lɔ, bháabhaa ni tunmuun ndɛ́ yénɔn kɛ cáanni kɛ, so ndɛ́ yénɔn kɛ lá o kɛɛ tó kɛ soɲan kɛ. 21Kɛ mansɔɔ í yɛ́ nanfoo ó kɛ́ kɛ́ ywáa mínnɔn, í yóso óo kɛ́la yénɔn lé. 22Mɔɔn ɲándhye ŋó lée lúu mɔɔn fási ó laman ŋo le: Ni mɔɔn ɲándhye ŋólu bhɛ́ɛbhɛɛ kɛ́ kɛ́, mɔɔn ywáa bɛ́ é kɛ́ kɛ́ɛngbɛ lɔ, 23wáa ni fyɛ́n kɛ kɛ́ mɔɔn ɲándhye ŋólu la, mɔɔn fási o bɛ́ é kɛ́la diwi le lɔ. O ɲán o mán, fé mín ngákan kɛ kɛ́ɛnɲan bhyáa mɔɔn ka, ni o kɛ́ kɛ́ diwi lɔ, diwiko o lá ŋó lée wé nɛ!

24Mɔɔn súusuu tɛ́ sé kɛ́la kunndii fyáa yɛ́ yɔ né kéene: Kée ŋó yáa gbéya a yɛ, tó a tɔ kée ŋó o dhyáa a yɛ, wáman a yáa í gbɛ́nnɛn kée ŋó mán kɛ í mánbhɔ a tɔ kée ŋó la. Ala ko o tɛ́ sé dhyáala a yɛ́ ké wɛ́ɛ kó o a dhyáa a yɛ́ o ɲán kée ŋó mán íkwɔ.»

Fɔ́ kɛ lá Ala la

Luka 12.22-31

25O lé kósɔn ní fɔ́la a yɛ́ ngó: A mánko é lɔ́minfe ni mínninfe mínnu la kɛ sé dínɲanlɔtɛɛ kɛ́la, wáman a káa faani mínnu bhyáa a kannan, a kɛ́nan hánmin ŋolu la. Mɔɔn ní o kúu mán ngbɛ́ɛ kɛ tínmin lɔ́min o ka ŋan, tó mɔɔn fási ó kúu mán ngbɛ́ɛ fáanin olu le a, bháa díi? 26Kɔ́ɔn mínnuu sáman, áa í míli olu mán: I tɛ sɛɛn kɛ́la, i lo ndɛ́ sɛɛnmanfe ngɛ́ɛnan, i yɛ́ɛ ló ndɛ́ sɛɛnmanfe ndála kɛ a bhyáalaa bhɔ́ mɔɔnnin nɔn, wáa a Fá mín ŋé sángboo ó lɔ, oo i bhálola! Tɔɔn tɛ́ álee la kɛ tínmin kɔ́ɔn ólu ka ŋan? 27A kée ngéenan ó mínnɛɛn lé wɛ́ɛ tó hánminan háanin kɛ hánmin ŋo a lɔ bhyáa a yɛ dínɲanlɔtɛɛ ó lɔ́bhɛɛya ó ka.

28«Mínnɛɛn le kósɔn áa faaniko o hánmin nzíila a lá? Áa í míliya lá bínnvee olu mán: I tɛ bháalakɛla, i lo ndɛ́ fáanin lálaanan. 29Waa tó ní fɔ a yɛ́ ngó háanin mansacɛ Swɛmannan ní a yɛ nanfoobatiiya ó lɔ, a man fáanin sɔɔ nín mín njɛ́ɛ ndɛ́ɛ bínnvee o lɔ́ le. 30Bínnvee mín ŋé bín nɔn, o cáaɲiin Ala kwɔ, kéni síin, o bínnvee o yáa kɛ́ tá lɔ: Tó Ala táa ále léelu fɛ́ɛya bhɔ́ a? A yɛ́ lánanya ó ŋa lɔ́ɔ! 31A kɛ́nan hánmin kɛ táa fɔ le kó: ‹Án ngáa mínnɛɛn lé lɔɔ, án ngáa mínnɛɛn lé mín, án ngáa mínnɛɛn lé bhyáa án ngánnan?› 32Síya gbɛ́ɛ o léelu kála o fé ŋólu ɲíinnan kúdɛyi. Wáa a Fá mín ŋé sángboo ó lɔ, a mánko é o fé mín nan o a ŋólu lɔ. 33Oo lɔ mínngɛ, áa í lɔ́ja kɛ í mányii Ala yɛ́ Mansayafaan ó lé kɔ́ɔ ótun, a ló ŋan sháa téenin ŋó lé ɲíin ŋótun, o kɛ́ kɛ́ Ala é fé ndɔ́ ólu bɛ́ di a mán. 34O ɲán o mán, a kɛ́nan hánmin síin ŋó la: Síin ŋó yáa hánmin ale gbú la. Bí ta sɛɛ ó lá née bí le.»

7

Mɔɔn mánngan kɛ ɲɔ́ɔn ngítitɛɛ

Luka 6.37-38,41-42

1«A kɛ́nan kiti tɛ́ɛ lɔ ka, kó óo kó é kɛ ke Ala kɛ́nan kíti tɛ́ɛ a ka. 2Kɛ mansɔɔ a kɛ́ mɔɔn tɔ́ ólu ta kíti o tɛ́ɛ tɛ́nmɛnne, Ala káa álee ta kíti o tɛ́ɛ céne. Aa dɔ ólu tá ó swáan swáannikɛfe mín nɔ, Ala káa a tá ó swáan o lé lɔ́. 3Tíkoo mín ŋé í bhádhye ŋó ɲán o mán, mínnɛɛn lé kósɔn ii ó mánfɛɛla, lɔ́ɔguun mín ŋé í tá ó mán, i tɛ́ ó yéla a? 4I lo ŋé sé kɛ́ fɔ i bhádhye ŋó yɛ́ díi kó: ‹Í lɔ́ tíkoo é í ɲán mán, i lɔ́ ké ní a bhɔ́›, kɛ́ɛ ké lɔɔguun ŋé íle tá ɲán o mán? 5Fyáangafo ó, lɔɔguun mín ŋé í tá ɲán ó mán, o bhɔ́ ótun. O lɔ, i yáa yéli kɛ́ cɛ́ɛne, kɛ́ tíkoo ó bhɔ́ i bhádhye ŋó ɲán o mán.

6A kɛ́nan fé nzɛ́nnɛnyanin ŋó bhyáa wúu ólu kɔɔ, ní o tɛ i yáa í ɲán yɛ́ɛman a mán kɛ a lɔ́falanvala. A kɛ́nan a yɛ́ kɔ́ɔnngoo ólu bhyáa gbóyoonin nú kɔɔ, ní o tɛ i yáa táaman kɛ́ a ka.»

Dɛ́liliko o

Luka 11.9-13

7«Á kɛ́ fé ŋóo fé ndɛ́li Ala fɛ́, á yáa o sɔ́ɔ, a kɛ́ fé ŋóo fé ɲíin a fɛ́, a yáa o yé, a kɛ́ í ka nányɛɛ Ala man kó óo kó la, Ala yáa o kó ó dhyáa ló a lɔ́. 8Áa céne, mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ dɛ́lili kɛ, o yáa sɔɔ, mɔɔn mín ngɛ ɲíinnin kɛ, o yáa yéli kɛ, mɔɔn mín ngɛ lá ó mangbasi, i yáa lá ó láka o tíi ó yɛ. 9Álee mínnɛɛn le dhyénjɛ wɛ́ɛ búlu kófɔ a yɛ́ tó áa káwa di a man, 10Wáman kɛ san di a man kɛ́ɛke dhyé ŋóo yɔ́ɔ lé kófɔ? 11Áa yóo né wé kpán, wáa áa sháa fémɛɛ lú díla a dhyé ŋolu mán! Tó a Fá mín ŋé sá ŋó lɔ, o yáa sé í bánan kɛ́ fémɛɛ lú díla a mán, ni a kɛ́ a dɛ́li a?

12Álee fɛ́ ké mɔɔn tɔ ólu a kó mínnu kɛ́ a yɛ́, ále a o kɛ́ ilee lu yɛ: Musa ní céla tɔ́ ólu kó mínnu sɛ́wɛ kitabu o lɔ, olu lɔ́kan ŋó lée wé.»

Ɛliyanan o sɔ́ɔ a gbɛ́ɛ

Luka 13.24

13«Lá mín ŋan lɔ́ɔ, áa lo ŋo lé fɛ́, kɛ mansɔɔ lá mín ŋé mɔɔn lásela yaananman lɔ, o lá ó a bwó, a sháa o ló ndáaman fwáayanin ɲe. Tó mɔɔn mín núu o sháa o tála, o léelu a sháa. 14Wáa ɲáanmanɲan óo sɔɔla ywáa mínnɔn, o lá ó lé a lɔ́ɔ, o sháa o lé táamankɛ a gbɛ́ɛ. Tó mɔɔn mín núu o sɔ́ɔla, olu mán nzháa.»

Céla kóo ŋolu

Luka 6.43-44

15«Áa í yɛ́ɛ myaan céla kóo ŋolu man. Ii nánla a saala lé óyoo Saadhye nú, waa ké kóngowuu lée lúu wé. 16Á yáa lɔ i dhyé ŋó lée lúman. Mɔɔn é sháa lɛ́zɛnnye mɔ́la ŋwɛ́ɛnnzu ó lá díi, wáman kɛ tólodhye mɔ́ lɛ́ɛninɲii ó lá? 17Yíibhɛɛ óo dhyé mɛ́ɛbhɛɛ lé kɛ́la, tó yíi yóo ŋóo dhyé ɲóo née lú kɛ́la. 18Yíibhɛɛ o súu óo súu tɛ́ sé dhyéɲoo ngɛ́la, yíiyoo nzúu óo súu tɛ́ sé dhyémɛɛ kɛ́la. 19Yíi súu óo súu man kɛ́ dhyé mɛ́ɛ kɛ́la, fɔ́ kɛ o tɛ́ɛ lé kɛ a lafii tá lɔ. 20O ɲán o mán, á yáa lɔ i dhyé ŋólu mán.»

Kaamɔɔndhye mín ŋé Ala dhyáaɲɛnngo ó kɛ́la óni mín ndɛ́ kɛla

Luka 13.25-27

21«Mɔɔn mín mbɛ́ɛ fɔ́la mán kó: Mantii ó, Mantii ó, o bɛ́ táa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ dhyaalagbeyala la lɛ! Nvá mín ŋé sá ŋó lɔ, mɔɔn mín núu o dhyáaɲɛnngo ó kɛ́la, o léelu káa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ.» 22Ala yɛ kítitɛɛlo ŋo kɛ́ sé, mɔɔn shɛ́ɛman ɲáan fɔ ɲɛ́n kó: Mantii ó, Mantii ó, án ni célayakoman lu láse íle lé tɔ́ɔla, án ni lámansa yóo nú gbɛ́ íle lé tɔ́ɔla, án ni káwananngo shɛ́ɛman ngɛ́ íle lé tɔ́ɔla, bháa díi? 23Ɲáan a láse o mɔɔn ólu mán ngó: «Mán a lɔ́ tún; Áa í cɛ́bhɔ nán, ále kóyoongɛbhaa olu.»

Bhó nvyaa olu

Luka 6.47-49

24«Oo lɔ mínngɛ, ŋwɛ́ɛn kóman mínnu fɔ́ nín, mɔɔn ó mɔɔn kɛ́ ó kóman ó lɔ́myɛn kɛ́ a bháto, o tíi ó yáa kɛ́ óyoo mɔɔn hákiiman mín ŋwɛ́ɛn a yɛ bhó ŋo lɔ́ fáa ó ka. 25Sá ŋóo bé, kwɔ ólu fá fɔ́ kɛ waawaa, fwɛ́ɛnba é bhyáa o bhó ŋó ka. Wáa a man bé, kɛ mansɔɔ bhónzu ó gbáannin ndɛ́ɛ fáa o le ka. 26Wáa ní wɛɛla dhyaa mínnu fɔ́la nín, ni mɔɔn mínnu kɛ́ olu myɛ́n kɛ í bá i lataaman ó mán, o tíi ó káa kɛ́ lé wé ŋóo mɔɔn Hákiinda mín wɛɛ bhó nɔ́ cɛnfuywaa lɔ. 27Sá ŋóo bé, kwɔ ólu waawaa, fwɛ́ɛnba é bhyáa o bhó ŋó ka tó óo bé kɛ wéyaa féfe.»

Ɛnza ɲɛn sébhaaya ó

28Ɛnza é wɛɛ a yɛ kóman olu la wáati mín nɔn, a yɛ kaangbɛseɲan o tɛ wɛɛ yaman o kɔ́ɔnnɔn bha. 29Kɛ mansɔɔ a tɛ́ɛ lakawanin kɛla óo fáan é mɔɔn mín móo, wáa a tɛ tɛ́ a kɛ́la óyoo í yɛ́ sɛliya kaamɔɔn olu.

8

Ɛnza ŋé kwáantɔ lɔ́ lákɛɛnyala

Maki 1.40-45; Luka 5.12-16

1Ɛnza ŋé í yíi kɛ bhɔ́ tii ó mán, tó yaman bá é bhyáa a fo nan. 2Cɛ kwáantɔ lɔ́ é í mángbaa kɛ í kúnmɛɛn ngbáan lúu lɔ́ a kɛɛnnan tó kɛ fɔ kó: «Mantii ó, ni i kɛ́ sɔ́n, ii sé kɛ́ né kɛ́ɛnya.» 3Ɛnza ŋé í bhóo láwii kɛ í bhóo túu a lá tó kɛ fɔ kó: «Ŋwɛ́ɛn sɔ́n, kɛ́ɛnya!» Íkɔlɔ téeman, cɛ óo kɛ́ɛnya, a yɛ kwáan óo bhɔ́ a man. 4Tó Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kó: «Í tóomanlɔ: í kɛ́nan fɔ mɔɔn sí yɛ́ kó né lée í lákɛɛnya lɛ. Waa táa i yɛ́ɛ yáa faanlɛɛɲansebhaa ó lá. Musa é fáanlɛɛ mín ngófɔ sɛ́nnɛnyali ó ta fa ŋo fɛ́, ii ó bhɔ́ kɛ́ a yáa mɔɔn ólu lá kó i wɛ́ɛ kɛ́ɛnya.»

Ɛnza ŋwɛ́ɛn swaasikunndii lɔ́ yɛ́ bháalakɛdhye nakɛɛnya

Luka 7.1-10; Yaya 4.43-54

5Ɛnza ndɛ́ɛ lónan Kapɛnamu só ó lá sán mínnɔn, Lɔmu swaasikunndii lɔ́ é í mángbaa Ɛnza nan kɛ a dɛ́li tá kó: 6«Mantii o, ɲɛ́n bháalakɛdhye ŋó sé ŋólu wɛ́ɛ fáa a man, a lanin ŋé lúman, tɔ́lɔya óo a ka kóyoongɛ.» 7Ɛnza ngó a yɛ kó: «ɲáan táa a lákɛɛnya.» 8Wáa swaasikunndii óo fɔ kó: «Kaamɔɔn, i kɛ́nan i yɛ́ɛ sɛɛ, kó i káa lo né yɛ́ bhó ŋó kɔɔnnɔn, né mánngan ni ó lé. Oo lɔ mínngɛ, kóman kée nvɔ dɔ́lɔun, ké o kóman ó a ɲɛ́n bháalakɛdhye ŋo lákɛɛnya.8.8 Swaasikunndii ó a lɔ ŋóo álee káafii le le; o bhóo ó mán, Yawudhyaa olu tá laanan o lɔ, Ɛnza ndɛ́ tɛ́ sé táala a fɛ́ta.9Kɛ mansɔɔ kunndii lɔ́luu né bhóo, né ló ŋé swaasi lɔ́lu kunnan. Ní sé kɛ́ a fɔ o kée ɲɛ́n kó: ‹Táa yánun›, aa táa. Kɛ́ fɔ a lɔ́gbɛɛ yɛ́ kó: ‹Nan yánun›, aa nan. Kɛ́ fɔ ɲɛ́n yɔ ŋó yɛ́ kó: ‹Miin ngɛ́ ta›, aa ó kɛ.» 10Ɛnza ŋé o dhyáa ŋólu myɛ́n mínngɛ, aa káwakoya, tó aa fɔ a fongamaa olu yɛ kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan la ngó, né mán mɔɔn yé Izalayɛli mɔɔn olu lɔ bhá mín nanin ŋé né la kɛ tínmin cɛ míin nga. 11Aa céne, kíyamanwiilo ŋo kɛ́ bhɔ́ í lá, dínɲan ó fa mbɛ́ mɔɔn shɛ́ɛman ɲáan Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ, tó ilee ní Bulaaman ni Shaaka ní Yangubha lúu lɔ́min kɛ́ kéene ɛliyanan o lɔ. 12Wáa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o láanin ndɛ́ɛ mɔɔn mínnu yɛ, olu táa a sɔɔ, i yáa olu gbɛ́ kɛ i lábhɔ kɛ́ɛnman diwiba ó lɔ, tó ii kási kɛ́ yénɔn ké i dinmisaninmba8.12 Dinmisaninmba: O ywáa ó sɛ́wɛnin ŋé gɛlɛkikan nɔ́n tá ne kó ii í ɲín ŋó lákomankoman ɲɔ́ɔnman. ó yé.»

13Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ swaasikunndii ó yɛ kó: «Í kwɔ́sɛɛ í fɛ́taa, íi kó mín dɛ́li lánanya bhóoman, o a kɛ́ o kó ó sɔ́ɔnin né í kwɔ́!» Swaasikunndii ó yɛ́ bháalakɛdhye ŋó kɛ́ɛnya o wáati kée ŋó lé lɔ.

Ɛnza ŋé yaangalotɔ shɛ́ɛman nákɛɛnyala

Maki 1.29-34; Luka 4.38-41

14Ɛnza ŋé táa Piyɛli bhóo lúman. Aa táa o bhyáamuso lánin nzɔ́ɔ, kɛ mansɔɔ a fási tɛ́wɛɛ gban. 15Ɛnza ŋé í bhóo túu muso ó bhóola, tó fásigban óo wɛɛ, muso óo í wíi kɛ́ gbáamyaan í lá.

16Ywáa óo sé mínngɛ, mɔɔn ólu nan lámansayoondɔ shɛ́ɛman ne Ɛnza ɲɛn. Aa lámansa yóo ŋólu gbɛ́ i fɛ́ a kómankan ŋo la, tó kɛ yaangalotɔ ó bɛ́ lákɛɛnya. 17Aa o kɛ́ lé kó óo kó é kɛ céla Ezayi é kóman mín nvɔ, o a í láfa. A fɔnin ndɛ́ɛ céla Ezayi kwɔ́ tá ne kó: Aa í kún nó án ɲɛn shaaya ólu kɔɔ óni kɛ án ɲɛn yangalo olu bhɔ́ án nga.

Mɔɔn kákan kɛ bhyáa Ɛnza ngwɔ́ tɛ́nmɛnne

Luka 9.57-62

18Ɛnza ŋé yamandhye ŋó yé a lamiin ŋo lɔ́ mínngɛ, aa fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó ii táa bhá ó ɲán dɔ́ o mán. 19Sɛliya kaamɔɔn ó lɔ́ é í mangbaa kɛ fɔ a yɛ kó: «Mantii o, í kɛ́ táa ywáa óo ywáa lɔ, ɲáan kɛ́ í kwɔ́ka yénɔn.» 20Ɛnza ŋé a yawi kó: «Jáan é kuunwoosa ólu bhóo kɛ si lɔ, bhó ŋé sámankɔɔn ólu bhóo. Wáa mɔɔn Dhyénjɛ ó silaa tɛ́ o bhóo.»

21A yɛ kaamɔɔndhye ŋo lɔ́ é fɔ a yɛ kó: «Mantii o, í lɔ́ ké ndáa nvá sú ló ŋótun.» 22Ɛnza ŋé a yawi kó: «Bhyáa ngwɔ́ka, íi tó ké su ólu a i yɛ su ólu ló.»

Ɛnza ŋwɛ́ɛn fwɛ́ɛnba lɔ́ lálɔ

Maki 4.35-41; Luka 8.22-25

23Ɛnza ŋé í bhyáa kúun nɔ lɔ tó a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í yɛ́ɛ a saala. 24Íkɔlɔ téeman, fwɛ́ɛnba lɔ́ é wíi jí ó ka ndéeman, háanin fɔ́ kɛ kɛ́ óo jífwɛɛn o a Kúun ŋó láfa. Oo í lɔ́ ké Ɛnza ŋé sunnɔɔn lɔ́ Kúun ŋó lɔ. 25A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mangbaa a lá kɛ a lakuun ni fɔ le kó: «Mantii o, án ngála! Án ngáa fáa!» 26Ɛnza ŋé i yawi kó: «Áa sháannan mínnɛɛn lé la? A ló ɲɛn lánanya ó a lɔ́ɔ kɛ́yi?» Aa í wíi téeman kɛ í táan fɔ́ fwɛ́ɛn óni jí ó yɛ. Oo kɛ́ mínngɛ fwɛ́ɛn óni jí óo í mányii lwɛ́hi. 27Oo í bɛ́ káwakoya, fɔ́ ii fɔ́la kó: «Cɛ míin ŋé mɔɔn síya mínnɛɛn le kɛɛ, yáanin fwɛ́ɛn óni jí ó bɛ́ɛ a bwóɲanla!»

Ɛnza ŋé cɛ lámansayoondɔ fyáa lákɛɛnyala

Maki 5.1-20; Luka 8.26-39

28Ɛnza ŋé lo mínngɛ bhá ó ɲán dɔ́ o mán, Gadalaka olu yɛ́ lánga ŋo lɔ, cɛ lámansayoondɔ fyáa é bhɔ́ kábulu ó lɔ kɛ́nan a kunmyɛ. I yɛ lámansa ólu fɛ́ɛya kóɲan o man, mɔɔn sí tɛ tɛ́ sɔnnan kɛ o sháa o ta. 29Ale lámansayoondɔ fyáa óo gbáa ndéeman ni fɔ le kó: «Mínnɛɛn án njɛ́, Ala dhyénjɛ ó? Í nánnin ŋé yánun án ndɔ́lɔ tɔ́ɔ le lɔ a, kéni wáati mín ŋé sii, o mán sé bhá ŋan?»

30Oo í lɔ́ ké gbóyoonin nzɛ́ɛ lɔ́lu tɛ́ɛ lɔ́minkɛla tii ó mán. O gbóyoonin ŋólu ywáa tɛ́ɛ já i la. 31Lámansa yóo ŋólu Ɛnza dɛ́li kó ni a kɛ i gbɛ́ kó aa i lalo o gbóyoonin ŋólu lɔ. 32Ɛnza ngó i yɛ kó: «Áa táa.» Oo kɛ́ mínngɛ ii bhɔ́ cɛ fyáa ó lɔ kɛ táa gbóyoonin ŋólu lɔ, tó gbóyoonin nzɛ́ɛ ólu í cɛ kɛ́ yɛ́ɛ tíi ó ka kɛ́ táa í bé bháji ó lɔ kɛ́ túun. 33Gbóyoonin ngunnansiibhaa olu bɛ́ɛ bwée, tó kɛ táa o kó o bɛ́ lɔsɔɔ só o kɔ́ɔnnɔn, óni lámansayoondɔ ólu tá kó óo tínmin ndɛ́nmɛn. 34O fɔ́nin ŋó kwɔ, sómɔɔn ó bɛ́ɛ bhɔ́ kɛ Ɛnza ngunmyɛ. Ii a yé mínngɛ, ii a dɛ́li kó aa táa kɛ bhɔ́ i yɛ lúu ó ka.

9

Ɛnza ŋwɛ́ɛn cɛ sénvaaniman nɔ́ lákɛɛnya

Maki 2.1-12; Luka 5.17-26

1Ɛnza ŋé í yɛ́ɛ Kúun ŋó lɔ kɛ í kwɔ́sɛɛ bhá ó ɲán dɔ́ o mán a fɛso Kapɛnamu. 2Mɔɔn lɔ́ lúu nan cɛ lɔ́ lé a saala, o cɛ ó sé ŋólu tɛ́wɛɛ fáa a man. O yaangalotɔ ó lánin ndɛ́ɛ gbasa o ka. Ɛnza ŋé a yé kó ó mɔɔn ólu wɛɛ lá ale la mínngɛ, aa fɔ kuugba ó yɛ kó: «Nyénjɛ i lɔ́ja, i yɛ́ yúumu ólu wɛ́ɛ yafa i mán!» 3O fɔ́nin ŋó kwɔ, sɛliya kaamɔɔn lɔ́ lúu fɔ í kɔ́ɔnnɔn téeman kó: «Cɛ míin wɛ́ɛ Ala tɔ́ɔ ó cáan!» 4Ɛnza ŋé bhɔ́ i kɔɔnnɔnkan ŋo ɲánle. Aa fɔ i yɛ kó: «Mínnɛɛn le kósɔn míliya yóo nzúu miin núu a kɔ́ɔnnɔn? 5A fɔ ó kó: ‹I yɛ́ yúumu ólu wɛ́ɛ yafa,› wáman kɛ́ fɔ a yɛ́ kó: ‹I wíi kɛ́ táamankɛ,› o kóman fyáa ó lɔ́, a mínnɛɛn lé fɔ a dí? 6Waa ní fɛ́ ké aa lɔ kó sé é mɔɔn Dhyénjɛ ó yɛ kɛ́ mɔɔn yɛ́ yúumu ó yafa kɛ́ tó dínɲan lɔ́.» O lɔ, aa fɔ kuugba ó yɛ́ o lɔ kó: «Ní fɔ́la i yɛ́, í wíi kɛ́ í yɛ́ gbasa ó tá kɛ́ táa lúman.» 7Cɛ óo í wíi kɛ táa a fɛ́taa. 8Yaman ó ɲán é lɔ o kó ó lɔ́ mínngɛ, i man é sháan gbúnigbukɛ. Ii Ala tando, kɛ a kún ngɛ́ o sé o súu o dí lé mɔɔndhye ŋólu mán.

Ɛnza ŋé Matiyu kíila

Maki 2.13-17; Luka 5.27-32

9Ɛnza ŋé bhɔ́ o ywáa ó lɔ kɛ táa. A tínminndɔ óo Matiyu tɔ́ɔ lɔ síininndɛ́ɛ nísɔɔnmyaanbhaa ólu yɛ́ bháalakɛlaa ó lɔ́. Aa fɔ o cɛ ó yɛ kó: «Bhyáa ngwɔ́!» Matiyu é i wíi kɛ í bhyáa a kwɔ.

10Kwɔ́ o la, Ɛnza ndɛ́ɛ lɔ́min kɛ́ Matiyu yɛ́ bhó ŋó lá, nísɔɔnmyaanbhaa shɛ́ɛman óni kóyoongɛbhaa shɛ́ɛman gbɛ́ɛ lúu nan í síi ni ale ní a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu fɛ́. 11Falizɛn ŋólu ɲán é lɔ o kó ó lɔ́ mínngɛ, ii fɔ Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Mínnɛɛn le kósɔn a kaamɔɔncɛ ni nísɔɔnmyaanbhaa olu ní kóyoongɛbhaa olu lɔ́minkɛla kéene?» 12Ɛnza ŋé o dhyáa ŋó myɛ́n mínngɛ, aa fɔ kó: «Mɔɔn mínnu kɛ́ɛnyanin ɲé, ólu manko tɛ́ lɔɔtɔlɔ lá, yangalobhaatɔ o léelu manko é lɔɔtɔlɔ lá. 13Ala é fɔ a saaninkan ŋo lɔ kó ní hínnɛn le fɛ́, ndɛ́ faanlɛɛ fɛ́. Áa táa í míli o kóman ólu mán. Né mán nan mɔɔnteenin ŋólu kíila, waa née nan yuumutɔ o léelu kíila.»

Ɛnza ŋé dhyáa mín nvɔ sún ŋo tá fa nvɛ́

Maki 2.18-22; Luka 5.33-39

14Yaya yɛ́ kaamɔɔndhye ŋólu í mángbaa o lé lɔ́ Ɛnza nan kɛ a manɲaankɛ kó: «Mínnɛɛn le kósɔn án nee ní Falizɛn ŋólu sún nonan swáaswaa, ké ile ni í yɛ́ kaamɔɔndhye olu tɛ́ sún nonan?» 15Ɛnza ngó i yɛ kó: «Kwɛ́ɛnkwaa o cɛ ó tɛ́ɛcɛ olu tɛ́ sé í ɲán lasiila ké i lé ní kwɛ́ɛnkwaa o cɛ óo ywáa kée nɔn lɛ! Waa ló nɔ́ yáa sé, kwɛ́ɛnkwaa o cɛ ó yáa bwási i lá, i yáa súnno.

16Mɔɔn sí tɛ́ sé faani kɔɔ ó lábɛɛnan faaninguun ngwáa o la, kɛ mansɔɔ o faaninguun ngwáa ŋó yáa fáanin kɔɔ ó ywáa lɔ́ fála tó jáan ó tɔ́ é bwóɲan. 17O kwɔ, mɔɔn tɛ́ lɛ́zɛnnji kwáa kɛ́la bhwée kɔɔ ó kɔ́ɔnnɔn, ni ó kɛ́ kɛ, bhwée ó yáa cé tó lɛ́zɛnnji óo bwɔ́ lúuman, ké bɔɔn wɛ́ɛ kɛ́ bhwée ó lɔ́ lé wé. Wáa mɔɔn é lɛ́zɛnnji kwáa ó kɛ́la bhwée kwáa óle kɔ́ɔnnɔn, tó i bɛ́ lamalanin ŋé tó.»

Ɛnza ŋwɛ́ɛn káakwo yaangalotɔ lɔ́ lákɛɛnya óni kɛ síngbiinin nɔ lákuun

Maki 5.21-43; Luka 8.40-56

18Ɛnza ŋé tó kómanla i yɛ tó Yawudhyaa kunndii lɔ́ é í kunnanbhɔ. Aa í kúnmɛɛn nɔ́kɛɛ Ɛnza ngɔɔ kɛ fɔ kó: «Nyémuso wɛ́ɛ saya kɛ́ kwáa kwáa le nín, wáa dyɛn íi táa í bhóo lá a ka. O kɛ́ kɛ́ a yáa kúun.» 19Ɛnza ŋé í wíi tó ale ní a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu bhyáa cɛ ó kwɔ. 20O lɔ́ muso lɔ tɛɛ i cɛ́man, mín ŋán káakwo tɛ tɛ wɛɛla tó a wɛɛ kɛ a lá yangalo le Kanbiini sanɲin tá ni fyáa. O muso óo í mángbaa Ɛnza nán a kwɔ́man kɛ í bhóo túu o yɛ́ deeke o lágboo o lá. 21Kɛ mansɔɔ, a tɛɛ fɔ́la í kɔ́ɔnnɔn lé kó: «Ni ngɛ́ sé móo túula a yɛ deeke o lá, ɲáan kɛ́ɛnya.» 22Ɛnza ŋé í kwɔ́ yɛ́ɛman, a ɲan é lá muso ó ka, tó aa fɔ a yɛ kó: «Í kɛ́nan sháan, nyémuso! Í lɔ́ja, i yɛ́ lánanya ó wɛ́ɛ í lákɛɛnya.» O wáati kée ŋó lɔ, muso óo kɛ́ɛnya.

23Ɛnza no nin ngwɔ́ Yawudhyaa kunndii ó bhóo bhónan, aa yaman yé yénɔn: O lɔ́lu tɛ́ɛ fyóo fɔ́la, i lɔ gbɛ́ɛlu tɛ́ɛ saankasi kɛ. 24Aa fɔ i yɛ kó: «Áa bhɔ́ kɛ́ɛnman, síngbiinin ŋo sayakɛnin ndɛ́, aa sunnɔɔn le lɔ.» Wáa ii yɛ́ɛbhɔ Ɛnza nɔn. 25Yaman oo bhɔ́ kɛ́ɛnman wáati mínnɔn, Ɛnza ŋé lo sibho ŋo la kɛ síngbiinin ŋo tá a bhóo mán tó síngbiinin ŋoo í wíi. 26O kó óo bhúubhɛɛ o só ó lánga ŋo ywáa bɛ́ lɔ.

Ɛnza ŋwɛ́ɛn fyóondɔ fyáa ɲánlaka

27Ɛnza ŋé bhɔ́ o ywáa ó lɔ, a táatɔ óle, fyóondɔ fyáa é táa a kwɔ́ kɛ táa gbáa né kó: «Manɲwaan án nan, Laula Bhɔ́nzɔ o!»

28Ɛnza ŋé lo bhó ŋó la, fyóondɔ ŋólu í mángbaa a lá tó aa i manɲaankɛ ko: «A lánin ŋé la óo née sé a ɲán o lakala a?» Ii a yawi kó: «Ɔɔn, Mantii o.» 29Oo kɛ́ mínngɛ aa í bhóo túu i ɲán ólu la tó kɛ fɔ kó: «Kɛ́ kéeɲan ní á yɛ lánanya ó lé, a ɲán o a í láka!» 30I ɲan o í láka. Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kɛ a mangbɛya kó mɔɔn sí kɛ́nan lɔ ŋóo ale lée i ɲan olu laka. 31Wáa i bhɔ́nin ngwɔ́ kɛ́ɛnman, ii kóman mɔɔn olu yɛ́ cɛ́bɛ cɛ́bɛ lɔ Ɛnza ndá fán nvɛ́ o lánga ŋó lɔ.

Ɛnza ŋwɛ́ɛn bhóbhocɛ lɔ lákoman

32I taatɔ óle, ii nan cɛ lɔ́ lé Ɛnza ɲɛn, Lámansa yóo né tɛ́wɛɛ o cɛ ó kɛ́ bhóbho le. 33Ɛnza ŋé o lámansa yóo ŋó gbɛ́ ndɛ́nmɛn, bhóbhocɛ oo kóman. O kó óo bɛ́ kawakoya yaman o lɔ fɔ́ ii fɔ́la kó: «Káwananngo súu miin mán kɛ́ Izalayɛli kɔ́ɔ bhá!» 34Wáa Falizɛn ŋolu tɛ́ɛ táa fɔ le kó: «Lámansa yóo ŋólu kunndii ó lé bhaaka lɔ, tó aa lámansa yóo ŋólu gbɛnan!»

Yaman o mánɲwaan wɛ́ɛ lo Ɛnza nɔn

35Ɛnza ndɛ́ɛ sóba ólu ní só dhyénin ŋo bɛ́ lɔyaalala kɛ táa mɔɔn olu kála né sɛ́ɛbho ŋólu la, óni kɛ táa Ala yɛ́ mansaya ó sanmankanmɛɛ ó láse lé, o kwɔ, a tɛɛ yangalo bɛ́suu lákɛɛnyala. 36Aa yaman o yé mínngɛ i mánɲwaan é lo a lɔ, kɛ mansɔɔ i mansɛɛnin né tɛɛ, óni kɛ i yée tɛ́ɛ óyoo kunnansiibhaa tɛ́ saa mínnu la. 37Óo kɛ mínngɛ aa fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Sunman ndɛ́ɛ tá o waa sháa, waa bháalakɛbhaa ólu man nzháa. 38Óo lɔ mínngɛ áa sɛɛntii ó dɛ́li ké aa bháalakɛbhaa ólu bhyáa kɛ́ táa a yɛ́ sunman ŋó tɛ́ɛ.»

10

Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ó bhyáashaala

Maki 3.13-19; Luka 6.12-16

1Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ólu kíi tó kɛ lámansa yóo ŋólu gbɛ́ ŋó sébhaaya o dí i man, kɛ yangalo óni shaaya bɛ́suu lákɛɛnya sé dí i man. 2Aa céladhye ndá ni fyáa mín myáashaa, olu tɔ́ɔ ó lée lúu nín: Jónan ó tɔ́ɔ tɛɛ kó Simɔn, o mín ŋe kíila kó Piyɛli, o lɔ́ɔcɛ Andele; Zebede dhyénjɛ fyáa ólu: Zaki ní Yaya; 3Filipu ní Batelemi, Tomasi ní Matiyu, nísɔɔnmyaanbhaacɛ o; Alife dhyénjɛ Zaki, óni Tade; 4Simɔn Zelɔti10.4 Zelɔti tɔ́ɔ o kɔ́ɔ yáa nan kɛ́ lé kó a wɛɛ í wíi Lomɛn olu kanman. ní Zudasi Sikaliyɔti mín ngáa Ɛnza ɲanva.

Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu bhyáashaa cé mínnan

Maki 6.7-13; Luka 9.1-6

5Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ólu bhyáashaa cé mínnan o lée nín: A kɛ́nan sé káafii olu yɛ só ólu la, a kɛ́nan sé Samali só ó sí la. 6Áa táa Izalayɛlika o léelu fɛ́ yé, o mínnu e óo saa túunnin nú lé. 7A kɛ́ kɛ́ táala, áa táa lakawanin kɛ́ le kó: «Ala yɛ́ Mansaya ó lágɛɛnman wáati o wɛ́ɛ bhyáa sé le! 8Áa yaangalotɔ ólu lákɛɛnya, áa su ólu lákuun, áa kwáantɔ ólu lákɛɛnya, áa lámansa yóo ŋólu gbɛ́. Ŋwɛ́ɛn o kó ólu kɛ́ ó sé dí a man gbɛ́ɛgbɛɛ, oo lɔ mínngɛ, áa o kó ólu kɛ́ gbɛ́ɛgbɛɛ. 9Á kɛ́nan sɛ́ɛn, wáman wɛ́ɛ, wáman shaanɛɛn wɛ́ɛ bhyáa a jífa lɔ. 10Á kɛ́nan bhɔɔ, wáman deeke fyáa, wáman sawaa lú, wáman gbéle ta. Kɛ mansɔɔ bháalakɛdhye ó kákan kɛ a yɛ́ sunman ŋo sɔɔ.

11A kɛ́ lo só óo só la, áa ɲaanli kɛ kó yɛ́nee e sé kɛ́la a yɛ́tii lé yénɔn. Áa tó o yɛ́tiiya ó la fɔ kɛ táa sé a táasan o mán. 12A kɛ́ fáa lo bhó nɔ́ la, áa fóli kɛ. 13Ni o bhónanbhaa olu kɛ́ í bhóo síi a kɔ́ɔ, i yáa o hɛ́lɛ o sɔ́ɔ, wáa ni i man í bhóo síi a kɔ́ɔ, i táa a yɛ́ fóli o hɛ́lɛ o sɔ́ɔ. 14Ni i man í ɲán sii a kɔ́ɔ, wáman kɛ í tóo sii a kómankan kɔ́ɔ bhó mín ní só súusuu la, áa táa kɛ bhɔ́ o ywáa ó lɔ. A táatɔ ó, áa sé mangbasi kɛ a sénan gbánbga ŋo tó yé.10.14 A sénan gbánbga ŋo tó yénɔn: Oo Yawudhyaa olu yɛ́ kókɛse né le; o kɔɔ o tɔ́ɔ lé kó kaamɔɔndhye ŋolu ni o sómɔɔn ólu mán bhyɛ né wé. Ko mín ngɛ́ táa i sɔɔ i gbu lu bhyaa fɔ née wé.15Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, kítitɛɛ ló ŋo la, bhóo yáa gban o sómɔɔn olu lá kɛ tínmin Sodɔmu yamaan ólu ní Gomɔɔ yamaan ó ka.»

Lɔbhawili mínnu káa kɛ́ kwɔ́la

Maki 13.9-13; Luka 21.12-17

16«Áa í tóomanlɔ! Ní a bhyáashaala óyoo saa lú kɛ táa kóngowuu olu cɛ́man. Oo lɔ mínngɛ, áa i yáakii tó a yɛ́ɛ lɔ óyoo san olu, a yɛ́ kó ó ló mbɛ́ a gbɛ́ óyoo biininngbɛ o. 17Áa í yáakii tó a yɛ́ɛ lɔ, kɛ mansɔɔ mɔɔn ólu yáa á ló kítitɛɛbhaa ólu bhóo, óni kɛ a gbási gbɛ́nɲɛn lá i yɛ sɛ́ɛbho ŋolu la. 18I yáa táa ni ále yamaantii ólu ní mansa ólu kɛ́ɛnnan né kósɔn. O kó ó yáa kɛ́ sɛ́ɛyaman lé ilee ní káafii olu yɛ́. 19Wáa í kɛ a ló mɔɔn ólu bhóo, a kɛ́nan hánmin a fɔ́dhyaa ŋólu ní a kómanseɲan o tá fa nvɛ́. A káa dhyaa mínnu fɔ, olu yáa yíi a mán o wáati o lɔ, 20kɛ mansɔɔ a káa dhyaa mínnu fɔ, olu táa kɛ́ ále gbúlu fɔ́dhyaa ne. A Fá Ní Sɛnnɛnyanin ŋo lé káa o kóman ólu ló a lálɔ.

21Bhádhyeman ŋólu yáa kɛ́ ɲɔ́ɔn yɛ saya ó sɔ́ɔbu le. Fa ólu yáa o sí kɛ́ i dhyé ŋólu la. Dhyé ŋólu yáa í ɲányɛɛman í fa ólu mán kɛ i fáa. 22Bɛ́ yáa a mánbhɔ né tɔ́ɔ ó kósɔn. Wáa mɔɔn mín ngɛ í lɔ́ja kɛ táa sé a la ŋó mán, o yáa kísi. 23I kɛ a tɔ́lɔ só lɔ́la, áa bwée kɛ táa a lɔ gbɛ́ɛ la. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, a táa wɛɛ Izalayɛli só ó bɛ́ lɔyaalala sánnin mɔɔn Dhyénjɛ ó nán ó cɛ.

24Kaamɔɔndhye ŋo sí mán nvísaa a kaamɔɔn o le, bháalakɛdhye nzí mán nvísaa a kunndii o le. 25Kaamɔɔndhye mín ndá tɔ́lɔya mán tínmin a kaamɔɔn o tá o ka, o kaamɔɔndhye ŋo kákan né kɛ í ɲáanli, tó bháalakɛdhye mín ndá tɔ́lɔya mán tínmin a kunndii o tá o ka, o kákan né kɛ í ɲáanli. Fɔ́ kɛ́ kɛ́ lútii gbú o mán kó Bɛlizebuli, lúmanbhaa olu tá o mánfaa yóoɲan kɛ tínmin o ka ŋan!

Luka 12.2-7

26A kɛ́nan sháan mɔɔn sí ɲɛn. Kɛ mansɔɔ fénoonaankɛnin nzí tɛ́ yé mín ndáa yé. Gbondo sí tɛ́ yé mín ndáa bhɔ́ kɛ́ɛnman. 27Ngɛ́ fé ŋóo fé nvɔ a yɛ́ diwi o lɔ, áa o lábhɔ tée lɔ. Kóman mín ngɛ fɔ́ a tóo lɔ, o kóman ó yáa lá bhó ŋó kúnnɔn. 28Mɔɔn mín núu mɔɔn fáala tó í tɛ́ sé kɛ a ni o fáa! A kɛ́nan sháan ólu ɲɛ́n. Áa sháan Ala le ɲɛn, Ala lée sé kɛ mɔɔn fásisoo óni í ní o fyáa bɛ́ láfii yaananman o lɔ kɛ i lahalaki yé. 29Mɔɔn tɛ́ kɔ́ɔn dhyénin nvyáa felela dáasi kéembe la a? O ló mbɛ́ kwɔ, kɔɔnnin ŋo sí tɛ́ í bénan lúuman ni á Fá Ala mán dyɛn o man. 30Sáanko ále a! Háanin a kúnzhe ó yɛ́ɛ, Ala á ó bɛ́ lá nɔ. 31Oo lɔ mínngɛ, a kɛ́nan sháan. Álee a físaa kɔ́ɔn dhyénin ŋólu lé.»

Ɛnza ngó kɛ í lɔ́la bɛ́ ɲánla kó íi a yɛ kaamɔɔndhye ne

Luka 12.8-9

32«Mɔɔn mín ngɛ í lɔ́ a lá bɛ́ ɲánla kó álee né yɛ́ kaamɔɔndhye ne, né yáa nɔ́ la Nvá ɲánla o míin sá ŋó lɔ ngó o tíi óo ndá le. 33Wáa ni mɔɔn mínngɛ í bá né lɔ mɔɔn ólu ɲánla, né yáa bá o tíi ó lɔ Nvá míin sá ŋó lɔ o ɲánla.»

Ɛnza mán nan láha lálo ndɔ́ɔ lɔ, a nánnin ŋé kɛɛ lé lálo ndɔ́ɔ lɔ

Luka 12.51-53; 14.26-27

34«A kɛ́nan kɛ́ a kɔ́ɔnnɔn kó nánnin ɲé hɛ́lɛ o lé lálo ndɔ́ɔ lɔ́ lúukolo ó ka, nánnin ndɛ́ hɛ́lɛ lalo ndɔ́ɔ lɔ. Nánnin ŋé kɛɛ lé lálo ndɔ́ɔ lɔ. 35Kɛ mansɔɔ nánnin ɲe lé kɛ cɛ lo dhyénjɛ óni a fa cɛ, dhyémuso óni a man cɛ, muso óni a manmuso cɛ.36Mɔɔn yɛ́ɛla bhónanbhaa o léelu káa kɛ́ í yúu le.37Mɔɔn mín nva wáman a man kɛ́ dhyáa a yɛ kɛ tínmin né ka, o tíi ó mánngan kɛ kɛ́ né yɛ́ kaamɔɔndhye ne, mɔɔn mín dhyénjɛ wáman a dhyémuso kɛ́ dhyáa a yɛ kɛ tínmin né ka, o tíi ó mánngan kɛ kɛ́ né yɛ́ kaamɔɔndhye ne. 38Mɔɔn mín man a gbáanɲii o tá kɛ bhyáa né kwɔ́ kɛ mansɔɔ a tɛ fɛ́ ké ii ale fáa né kósɔn, o tíi ó mánngan kɛ kɛ́ né yɛ́ kaamɔɔndhye ne. 39Mɔɔn mín ŋé fɛ́ kɛ a ni o lámala, o tíi ó yáa bɔɔn a ní o lɔ, waa mɔɔn mín ngɛ bɔɔn a ni o lɔ́ né kósɔn, o tíi ó yáa ɛliyanan o sɔ́ɔ.»

Bhaaye é kóbhɛɛkɛ ó la

Maki 9.41

40«Mɔɔn mín ngɛ í ɲán sii a kɔ́ɔ, oo í ɲán siila né lé kɔ́ɔ wé. Mɔɔn mín ngɛ í ɲán sii né kɔɔ, oo í ɲán siila né bhyáashaabhaa o lé kɔ́ɔ wé. 41Mɔɔn mín ngɛ í ɲán sii Ala yɛ céla ó kɔ́ɔ o yɛ́ célaya ó kósɔn, o tíi o yáa o céla o yɛ́ bhaaye o ɲɔ́ɔn nzɔ́ɔ, mɔɔn mín no ngɛ́ í ɲán sii Alamɔɔn o kɔ́ɔ o yɛ́ Alamɔɔnya ó kósɔn, o tíi ó yáa bhaaye sɔɔ Alamɔɔn o la. 42Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in né ngó, mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ jíswaan ó jífyɛ ɲan kée dí ɲɛ́n kaamɔɔndhye ŋo bɛ́ lɔ fítiinin ŋo mán kó kɛ mansɔɔ aa né yɛ́ kaamɔɔndhye ne, o tíi o táa bɔɔn a saa o lɔ.»

11

1Ɛnza ŋé wɛɛ í saanan mínngɛ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu lá cé, aa bhɔ́ yénɔn kɛ táa Galile lánga ŋo só ólu lámɔɔn ólu kála, óni kɛ Ala yɛ sanmankanmɛɛ ó láse.

Ɛnza ŋé Yaya kwɔ́kɔɔdhyɛla

Luka 7.18-35

2Yaya Bátizelikɛbhaa é tó kaso o la kɛ Kílisi o kɛ́wɛɛ ólu kolamyɛn. Oo kɛ́ mínngɛ aa a yɛ kaamɔɔndhye ŋo lɔ́lu bhyáashaa 3kɛ táa Ɛnza manɲaankɛ kó: «Mɔɔn mín ngákan kɛ́nan, íle lée ó lé a? Wáman án ngákan kɛ́ mɔɔn gbɛ́ɛ lé mankɔɔn?» 4Ɛnza ŋé i yawi kó: «Álee mín myɛ́nnan, óni álee mín ɲéla, aa táa o lákɛɛ Yaya Bátizelikɛbhaa yɛ́ kó: 5Fyóondɔ ólu yéli kɛ́la, kuugba ólu táaman kɛ́la, kwáantɔ ólu bɛ́ wɛ́ɛ sɛ́nnɛnya, tóogbee ŋólu myɛnnin kɛ́la, su ólu kúunnan, tó sanmankanmɛɛ ó í lásela faannda ŋólu mán. 6Mɔɔn mín man í bá ne a lánanya ó lɔ́, o tíi ó yeemanfanin ɲé.»

7Í táanin ŋó kwɔ́, Ɛnza ŋé lámyaan kɛ́ kóman yaman ó yɛ́ Yaya kó lɔ́ kó: «Ale tɛ́ wɛ́ɛ táa mínnɛɛn lé mánfɛɛ dhyɛ́ ó kɔɔnnɔn? Fwɛ́ɛn ó támuu mín námaanmaan ŋan? 8Áa táa mínnɛɛn lé yé tɔ́ɔ lɔ wɛ́? Cɛ mánsiinin féndiiya fáanin lɔ́ lá a? Waa mín núu féndiiya fáanin ólu lónan, olu kɛ́la mansabho ŋo léelu lá! 9Áa táa mínnɛɛn lé yé tɔ́ɔ lɔ wɛ́? Céla a? Tinɲan o lée wé, a yɛ́ɛ a bwó céla le. 10Yaya lée céla ó lé mín ngó é fɔ Kitabu ó lɔ. Ala é fɔ kó: A mánfɛɛ, né yáa ɲɛ́n céladhye ŋó cé í ɲɛn, a yáa i yɛ́ sháa ó lɔ́bhyɛ11Tinɲan in ne ní fɔ́la a yɛ́ ngó, mɔɔn sí mán wóo dínɲan lɔ míin kɛ́ mɔɔnba lé kɛ́ tínmin Yaya Bátizelikɛbhaa ka. Waa sángboo ó Mansaya ó lɔ, mɔɔn mín ŋan lɔ́ɔ í bɛ́ lé, o tíi ó á bwó Yaya lé. 12Kɛ ta Yaya Bátizelikɛbhaa ta wáati o mán kɛ́nan sé bí mán, sángboo ó Mansaya kó o wɛ́ɛ kɛ́ fáan ko lé le, mɔɔn oo mɔɔn kɛ́ í lɔ́ja, o léelu káa a sɔɔ. 13Kɛ ta o sán o man kɛ́nan sii Yaya Bátizelikɛbhaa ta wáati o la, Musa yɛ́ sɛ́liya óni céla tɔ́ ó bɛ́ é Ala yɛ́ Mansayako o láse. 14Ni áa fɛ́ kɛ lá o kó ó la, fɔ́ é kɛ́ kó Eli mín ngáa nan, o lée Yaya le. 15Tóo kɛ́ kɛ mín ngúnman, ó á myɛnnin kɛ.

16Ní sé kɛ bímɔɔn ólu lá yɛ́ɛtii mán? I bhɔ́nin ɲé dhyémuu o léelu la ké olu síinin ɲé bháa lɔ kɛ táa fɔ lé ɲɔ́ɔnɲɛn kó: 17‹Án ŋwɛ́ɛn búu fɔ́ a yɛ́, wáa a mán a lɔ ngɛ. Án ní í saan kási kɛ́, wáa a mán kásikɛ!› 18Kɛ mansɔɔ, Yaya Bátizelikɛbhaa é nan, a tɛ́ tɛ́ lɔ́min kɛ́la, a tɛ́ tɛ́ lɛ́zɛnnji mínnan. I lo ŋé fɔ a man kó: ‹Lámansa yóo ŋé a fɛ́!› 19Mɔɔn Dhyénjɛ o nan, aa lɔ́min kɛ́la kɛ́ mínnin kɛ́. Ii fɔ́la a man kó: ‹Cɛ miin ŋé lɔ́minkɛbhaa ni dɔlɔtɔ le lé. Nísɔɔnmyaanbhaa ólu ni yuumukɛbhaa ólu táamanɲɔɔn lé lé!› Wáa hákiitiiya ó lɔ́nan a yɛ́ kɛ́wɛɛ ó léelu fɛ́.»

Só mín núu í bá lánanya ó mán

Luka 10.13-15

20Ɛnza ndɛ́wɛɛ káwananngo shɛ́ɛman ngɛ́ só mínnu la, aa olu yáayii kɛ mansɔɔ o só ólu lábhaa olu mán i yóo ó yɛ́ɛman. Aa fɔ o só ólu mán tá ne kó: 21«Kunnangboya é íle Sholazɛn ɲɛn! Kunnangboya é íle Bɛtisayida yɛ! Kɛ mansɔɔ káwananngo mínnu é kɛ́ ále fɛ yé, ni o súu tɛ́ɛ kɛ́ Tili óni Sidɔn, o sólabhaa ólu tɛ́ɛnan díminsa, kɛ bhɔɔ ó bhyáa i kannan kɛ́ i síi búulu o lɔ kɛ í yóso ólu yɛ́ɛman kɔ́ɔkɔɔ. 22O lé kósɔn, tó ní fɔ a yɛ́ ngó kítitɛɛ ló ŋo la, bhóo yáa gban ále la kɛ tínmin Tili ní Sidɔn11.22 Tili ní Sidɔn: O só ó lábhaa olu tɛ́ɛ káafii léelu le. lú ka. 23Ale Kapɛnamuka ólu, aa kɛ́la á kɔ́ɔnnɔn kó á yɛ só o káa i kɔ́ɔ tá lé kɛ́ sé fɔ sángboo o lɔ a? Fɛ́sɛ fɛ́sɛ o! A káa yíi lé fɔ́ɔ yaananman lɔ, kɛ mansɔɔ káwananngo mínnu wɛ́ɛ kɛ́ a fɛ́ yénɔn, ni o síya tɛ́ɛ kɛ́ Sodɔmu11.23 Sodɔmu: Ala é o só ó lé cé pépe kɛ kun ngɛ́ o sómɔɔn ólu yɛ́ yúumukɛ kóyoo ne., bí tɛ́ɛnan Sodɔmu sɔ́ɔ a siilaa ó lɔ. 24O lé kósɔn, tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne, kítitɛɛ ló ŋo la, bhóo yáa gban í lé lá kɛ tínmin Sodɔmu yamaan ólu ka.»

Laanvyaa o sɔ́ɔɲan o

Luka 10.21-22

25O wáati o lɔ, Ɛnza ŋé fɔ kó: «ní bálika bhɔ́la i yɛ́ Nvá, sángboo óni lúukolo ó tíi ó, kɛ mansɔɔ, í wɛ́ɛ kó mínnu lóonaankɛ lɔnikɛbhaa ólu ní hákiiman ŋólu mán, í wɛ́ɛ ólu lá gbɛ́ lá dhyémuu ólu yɛ. 26Nvá í wɛ́ɛ kɛ́ cé kɛ mansɔɔ a wɛ́ɛ dhyáa í yɛ tinɲan in né.

27Nvá wɛ́ɛ fé ŋó bɛ́ lo móo. Mɔɔn sí mán Dhyénjɛ ó lɔ, fɔ́ Fa ó, mɔɔn sí lo mán Fa ó lɔ fɔ́ Dhyénjɛ ó. Óni Dhyénjɛ ó kɛ́ dyɛn kɛ yáa mínnan.

28Álee mɔɔn sɛ́ɛbhaatɔ ólu ní mínnu kúnmanlwee ŋan gbii, áa nan né saala ké ní laanvyaa o dí a mán. 29Áa í kúnnzii né tá fɛ́ɛn ŋo11.29 fɛ́ɛn ŋo: Oo yíi gúunmba lɔ́ lé le, mín ŋé lála sɛɛnkɛnisi fyáa kánman, kɛ sɛɛnkɛlawa wáman wotolo o sanman. kɔɔ ké ní a kála, kɛ mansɔɔ ɲóso swáanyanin ɲe, nó sáwɛɛnin ɲe. A yáa laanvyaa o sɔ́ɔ a yɛ́ɛ yɛ. 30Né tá fɛ́ɛn ŋo táko o nɔɔnyanin ɲe, ɲɛ́n lwée ŋó ló mán ngbíi.»

12

Ɛnza ŋé kan mín nvɔ lɔnwɛɛnlilo ŋo ko o lɔ

Maki 2.23-28; Luka 6.1-5

1Ó wáati o lɔ́, lɔnwɛɛnlilo nɔ́ la, Ɛnza ndɛ́ɛ tínminnan belefyɛ ólu kɔɔnnɔn. Kɔ́ɔn é a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu myáan tó olu béle tínnza ŋo lɔ́lu bhɔ́ kɛ i lɔɔ. 2Falizɛn ŋólu i yé o lá mínngɛ, ii fɔ Ɛnza ɲɛn ko: «Ɲɔ́ɔn nín, kó mín mánngan kɛ́ kɛ́ lɔnwɛɛnlilo ŋó lá, i yɛ kaamɔɔndhye ŋólu o lé kɛ́la.» 3Ɛnza ŋé í yawi kó: «Kɔ́ɔn é Laula ní a táamanɲɔɔn ólu myaan mínngɛ, aa mínngɛ, a mán ó kála kɛ́ a yé a? 4Aa lo ɲán mín mán Ala yɛ́ bhó ŋo kɔɔnnɔn, óni faanlɛɛbulu mín nziinin ndɛ́ɛ yénɔn, aa o lɔɔ ɲán mín man kɛ́ɛke ále ní a táamanɲɔɔn ólu si tɛ́ mánngan kɛ o búlu o lɔɔ, fɔ faanlɛɛɲansebhaa olu kéembe. 5Bháanin a mán yé Musa yɛ́ tɔ́ ŋo lɔ kó faanlɛɛɲansebhaa olu bháala kɛ́ Ala bhatobhomba ó lá lɔnwɛɛnlilo ŋo la a? Waa í tɛ́ yacela oo mɔɔn mínnu tɛ́ lɔnwɛɛnlilo ŋo tɔ́ ŋo látaaman lá a? 6Tó ní fɔ a yɛ́ ngó kó é yánun, mín nguu a gbɛ́ɛ kɛ tínmin Ala bhatobhomba ó ka! 7Ala e fɔ a yɛ kitabu o lɔ kó Ní hínnɛn le fɛ, ndɛ́ faanlɛɛ fɛ. Ni a tɛ́ɛ o kóman o kɔ́ɔ o lɔ, a tɛ́ táa jótii olu yaayii. 8Kɛ mansɔɔ mɔɔn Dhyénjɛ ó lée lɔnwɛɛnlilo ŋó kunndii o lé.»

Ɛnza ŋé cɛ bhóofaaninman lɔ́ lákɛɛnyala

Maki 3.1-6; Luka 6.6-11

9Ɛnza ŋé bhɔ́ yénɔn kɛ táa Yawudhyaa olu yɛ́ sɛ́ɛbho ŋo kɔɔnnɔn. 10Cɛ lɔ́ tɛ́ɛ yénɔn, o bhóo tɛ́wɛɛ fáa a man. Falizɛn ŋolu tɛ́ɛ fɛ́ ké ii sɔ nzɔ́ɔ Ɛnza nán, o kósɔn ii Ɛnza manɲaankɛ kó: «Án ɲɛn tɔ́ ŋo lɔ, án ngákan kɛ́ lákɛɛnyalikɛ lɔnwɛɛnlilo ŋo la?» 11Ɛnza ŋé i yawi kó: «Saa kéembe kɛ́ kɛ́ a lɔ́ bhóo ké o saa ó a í bé jáan lɔ́ lɔnwɛɛnlilo ŋo la, a tíi o táa táa o saa ó lábhɔ a? 12Mɔɔndhye ŋó kúu a gbɛ́ɛ kɛ tínmin saa ó ka! Óo lɔ mínngɛ, án ɲɛn tɔ́ ŋóo fɛ ké án ni kó bhɛ́ɛ le kɛ́ án mɔɔnɲɔɔn o yɛ́ lɔnwɛɛnlilo ŋo la.» 13Aa fɔ o lé lɔ́ cɛ ó yɛ kó: «Í bhóo ó lɔ́sawa.» Cɛ o a bhóo o lɔ́sawa, a bhóo o kɛ́ɛnya kɛ kɛ́ a bhóo tɔ́ kée ŋó súu le. 14O lée kɛ́ Falizɛn ŋolu bhɔ́ o lé kɛ́ɛnman kɛ táa ɲɔ́ɔnɲe, ké i káa kɛ tɛ́nmɛn kɛ Ɛnza nváa, ii bhɔ́ o ɲánle.

Ala wɛ́ɛ í kwɛ́ɛn síi a yɛ bháalakɛdhye mín ngɔɔ

15Ɛnza ŋé o kó ó myɛ́n mínngɛ, aa bhɔ́ i cɛ́man óle lɔ kɛ táa. Yamanba é táa a fo nan. Aa yaangalotɔ ólu bɛ́ lákɛɛnya, 16wáa aa fɔ í yɛ́ kɛ́ a mangbɛya kó i kɛ́nan ale kófɔ mɔɔn ólu ɲánla. 17Aa o kɛ́ lé ke kó óo kó é kɛ Céla Ezayi é kóman mín nvɔ, o a í láfa. A fɔnin ndɛ́ɛ o kwɔ́ tá ne kó:

18Ɲɛ́n bháalakɛdhye ŋo lée nín,

ŋwɛ́ɛn ale lé bhɔ́, ale lé kó a dí ɲɛn.

Né wɛ́ɛ Ní o ló a lɔ, a yáa téeɲan ó láse síya gbɛ́ɛ olu mán.

19A táa kɛɛ bhyáa mɔɔn sí la, a táa í ka nányɛɛ,

a lo ndáa kɛ́dhyaa nzhɛɛman ngɛ́bhaa lé yamanywaa olu lɔ.

20A táa kaakaa o kúnmanyiinin ŋó tɔ́ kɛɛ,

tɔ bhɛ́ɛ tɛ́ laman mín nzala, a táa o tɔ́ lása.

A yáa tó o la fɔ́ kɛ́nan fáan dí téeɲan ó mán.

21A tɔ́ɔ o yáa kɛ́ síya ólu bɛ́ yeeya le.

Ɛnza ŋé Falizɛn ŋolu yawila

Maki 3.22-30; Luka 11.14-23

22Ii nan cɛ lɔ́ lé Ɛnza nzáala, Lámansa yóo né tɛ́wɛɛ o cɛ ó kɛ́ bhóbho óni fyóo ne. Ɛnza ŋé o cɛ ó lákɛɛnya tó óo kóman, óni kɛ ywáa yé. 23O kó óo yaman o káwakoya fɔ́ ii fɔ́la kó: «Bháanin Ɛnza Laula Bhɔ́nzɔ o tɛ́ míin ne a?» 24Falizɛn ŋolu o dhyáa ŋó myɛ́n mínngɛ, olu fɔ kó: «Cɛ míin ŋé lámansa yóo ŋólu gbɛnan lámansa yóo ŋólu kunndii Bɛlizebuli lé bhaaka lɔ!» 25Ɛnza ndɛ́ɛ i miliya olu lɔ, aa fɔ i yɛ kó: «Yamaan mín mɔɔn lúu ɲɔ́ɔn ngɛlɛla, o yamaan oo céla lé. Só wáman bhó mín nanbhaa lu kɛ́ kɛ́ ɲɔ́ɔn ngɛlɛla, o só ó, wáman o bhó ŋó tɛ́ sé si sɔ́ɔla. 26Ní Sɔtaannan kɛ́ kɛ́ Sɔtaannan gbɛnan, ké aa a yɛ́ɛ le kɛ́lɛla wé ne, o ɲán o mán, a yɛ́ yamaan ó káa sé si sɔ́ɔla díi? 27Ní née Lámansa yóo ŋólu gbɛnan Bɛlizebuli lé bhaaka lɔ, o wáati ó lɔ, á dhyénjɛ ólu i gbɛnan yɛ́ɛtii bhaaka lɔ? O lé kósɔn ólu yáa kɛ́ a yɛ́ kítitɛɛbhaa ólu lé! 28Wáa ni née Lámansa yóo ŋólu gbɛnan Ala Ní o le bhaaka lɔ, oo a yáala le kó Ala yɛ́ mansaya ó wɛ́ɛ sé a mán.

29Mɔɔn e sé lónan mɔɔn faangbii lɔ́ yɛ́ bhónan, kɛ o bhóota o bɛ́ ta ni a man o mɔɔn faangbii ó síli a? Ní a kɛ sé kɛ a síli, aa sé kɛ a yɛ bhónanfe ŋo bɛ́ ta. 30Mɔɔn mín ndɛ́ né ɲíin lé, oo né yúu lé le. Óni mɔɔn mín ndɛ́ ládhyɛli kɛ́la ni né lé, o tíi ó ɲɛ́nɲɛnnin né kɛ́la! 31O lé kósɔn ní fɔ́la a yɛ́ ngó yafa é sé kɛ kɛ́ mɔɔndhye ŋólu yɛ yúumu o bɛ́suu man, háanin mín ŋé nan kɛ́ Ala lɔ́ɔya óle, wáa mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ Ní Sɛnnɛnyanin ŋó lɔ́ɔya, yafa táa kɛ́ o tíi ó mán. 32Mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ kóman yóo nvɔ́ mɔɔn Dhyénjɛ o mán, yafa é sé kɛ́la o tíi ó mán, wáa mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ kóman yóo nvɔ́ Ní Sɛnnɛnyanin ŋó mán, yafa táa kɛ́ o tíi ó mán tún, yafa ló ndáa kɛ́ a man kíyaman.»

Sáanan míin yíi óni yíidhyengo o ka

Luka 6.43-45

33«Yíi mín ngáɲin, o lé dhyé ngáɲin. Yíi mín mánɲin, o dhyé ŋó mánɲin. Aa céne, mɔɔn é yíi ó lɔnan a dhyé ŋó lé mán. 34Álee santutudhye ŋolu! Ále a yóo ɲán mín man álee káa sé kómanbhɛɛ fɔ́la díi? Kɛ mansɔɔ mɔɔn yóso ó fánin ɲé fé ŋó mínnan, i lá ó o le fɔ́la. 35Mɔɔnbhɛɛ ó fémɛɛ ó bhɔ́la a yɛ́ nanfoobhɛɛ o lé lɔ mín ŋé a yóso ó lɔ. Mɔɔnyoo ŋó féɲoo ne bhɔ́la a yɛ́ nanfooyoo ŋó lɔ. 36Ní fɔ a yɛ́ ngó kítitɛɛlo ŋo kɛ́ sé, mɔɔndhye ŋólu wɛ́ɛ kóman kúnnda nzúusuu fɔ, i tɛɛ o fɔ́la kun mínnan, i yáa o fɔ. 37Kɛ mansɔɔ mɔɔn é jó sɔɔla i yɛ́ɛla kóman ó lé fɛ, wáman mɔɔn ló ŋe yaayiila i yɛ́ɛla kóman ó lé fɛ́.»

Kó Ɛnza ŋan tɔɔmansii lɔ kɛ

Maki 8.11-12; Luka 11.29-32

38Sɛliya kaamɔɔn lɔ́lu ni Falizɛn nɔ́lu fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Kaamɔɔn, án ni fɛ́ kɛ́ i yɛ́ tɔɔmansii kée ɲé.» 39Ɛnza ŋé i yawi kó: «Án ɲɛ́n wáati miin mɔɔn míinnu manɲin. Ala kanmyaanbhɛɛ ó lé lúu tɔɔmansii ɲíin. Tɔɔmansii gbɛ́ɛ táa kɛ́ i yɛ́ bhée ní céla Zonasi yɛ́ tɔɔmansii o tɛ́. 40O lɔ Zonasi é tee sáwa ní sú sawa kɛ́ yɛ́ɛba ó kɔ́ɔnnɔn ɲán mín mán wé, mɔɔn Dhyénjɛ, o yáa tee sáwa ní sú sawa kɛ́ o ɲán kée ŋó mán kábulu o lɔ lúukolo o kɔ́ɔ. 41Kíti tɛ́ɛlo ŋó la, Ninivuka ólu yáa i wíi kɛ́ kíti bé án ɲɛ́n wáati miin mɔɔn ólu ka, kɛ mansɔɔ Zonasi é lakawanin mín ngɛ́ Ninivu só ó kɔ́ɔnnɔn, Ninivuka ólu sɔ́n o mán. Ii díminsa kɛ́ fala í yɛ́ kóyoo ŋólu lá. Waa, mɔɔn é yánun mín a bwó ní Zonasi lé! 42Kíti tɛ́ɛlo ŋó la, kíinmoo fán ŋó fɛ́ mansamuso ó yáa í wíi ní án ɲɛ́n wáati míin mɔɔn ólu lé kɛ́ kíti bé í ka, kɛ mansɔɔ a lée bhɔ́ fɔ lúukolo ó lá ŋó la kɛ́nan Swɛmannan yɛ́ hákiimanɲandhyaa ólu lɔ́myɛn. Waa, mɔɔn é yánun mín ŋe Swɛmannan ɲɛ́n!»

Lámansa yóo ŋó kwɔ́sɛɛ ó

Luka 11.24-26

43«Ní Lámansa yóo ŋó kɛ́ bhɔ́ mɔɔn lɔ́ lɔ, aa táa í yáalayaala lá wúla ó le kɔɔnnɔn, kɛ́ lɔnwɛɛnlikɛlaa ɲíin yénɔn. Waa á tɛ́ o ywáa sɔ́ɔla mínngɛ, 44O lɔ aa fɔ a yɛ́ fɛ́ kó: ɲáan ngwɔ́sɛɛ ɲɛ́n bhó ŋó la, ní bhɔ́ ywáa mínnɔn. Ní a kɛ́ í kwɔ́sɛɛ wáati mínnɔn, kɛ táa o ywáa ó lɔkoo ŋo mancɛnin ní lɔ́bhyɛnin ŋó yé. 45O lɔ, aa táa Lámansa yóo wóonvyaa gbɛ́ɛ kíi, mínnu a yóo ale lé. Ii nan lo o tíi ó lɔ kɛ́ í síi. A tíi ó kɛ́ɲan ó yáa yóoɲan kɛ́ tínmin a jónan ó ka. A lo ngáa kɛ́ wáati miin mɔɔn ólu lá céne.»

Ɛnza ŋwóobhaa ni Ɛnza nɔ́ɔcɛ ólu

Maki 3.31-35; Luka 8.19-21

46Kɛ a tó kómanla yaman o yɛ́ bhó ŋó la, a wóobhaa ní a lɔ́ɔcɛ ólu í lɔ́ ndɛ́ɛ kɛ́ɛnman. I tɛɛ fɛ́ kɛ kóman a yɛ. 47Lɔ́ é fɔ a yɛ kó: «Í wóobhaa ní í lɔ́ɔcɛ ólu lɔ́nin ɲé kɛ́ɛnman, ii fɛ́ kɛ kóman lɔ́ fɔ́ í yɛ́.» 48Wáa Ɛnza ŋé o tíi ó yawi kó: «Yɛ́nee ŋwóobhaa le? Yɛ́nee lú é nɔ́ɔcɛ ólu le?» 49Ɛnza ŋé í bhóo sú a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu la kɛ fɔ kó: «Ŋwóobhaa óni nɔ́ɔcɛ ó lée lúu nín. 50Tinɲan in ne, Nvá mín ŋé sá ŋó lɔ, mɔɔn óo mɔɔn kɛ kɛ́ o sáo o kɛ́la, o tíi ó lée nɔ́ɔcɛ óni nɔ́ɔmuso, óni ŋwóobhaa le.»

13

Sáanan mín ŋé sífiibhaa o ka

Maki 4.1-9; Luka 8.4-8

1O ló ŋó la, Ɛnza ŋé bhɔ́ bhó ŋó la kɛ táa í síi bhá o lá lá tó kɛ kalanin kɛ. 2Yamanba é nan í mínnin a lá. Mɔɔn ó sháaya kóyoo ŋó mán, aa í yɛ́ɛ Kúun ŋó lɔ kɛ í síi. Yaman o bɛ́ lɔ́nin ndɛ́ɛ tíinnan. 3Aa kóman shɛ́ɛman nvɔ í yɛ́ saanan bhóoman. Aa fɔ i yɛ kó: «Sɛɛnkɛbhaa o bhɔ́ kɛ́ táa a yɛ́ sí ó fíi a bhóo sɛɛn man. 4Kɛ́ sɛɛnkɛbhaa o tó sí fíi ó la, a koo o lɔ́lu táa bé sháa ó lafɛ: Kɔ́ɔn ólu nan kɛ ólu lakuun. 5Á lɔ́luu bé káwa ywáa lú lɔ. Fíibhɛɛ tɛ́ tɛ ywáa mínnɔn, ólu í fɛ́ɛ jónan, kɛ mansɔɔ fíibhɛɛ tɛ́ tɛ ká. 6Tée óo máan mínngɛ, o fɛ́ɛ ŋólu bɛ́ɛ já kɛ fáa, kɛ mansɔɔ i díin ŋolu tɛ́ tɛ́ lúu lɔ́ cɛ́ɛne. 7A lɔ́lu ŋé táa bé ŋwɛ́ɛn ywáa lɔ. O ŋwɛ́ɛn ŋólu wili kɛ í sɔ́ɔsii fénvɛɛ ndɔ́ ólu ka. 8A lɔ́lu bé lúu dhyáanin nga, olu í fɛ́ɛ kɛ í yɛ́ɛ sɔɔ kɛ í dhyé ngɛ. Kée ŋé dhyé ngɛnmɛn kɛ, a lɔ gbɛ́ɛ é dhyé mbíwɔɔlɔ kɛ, a lɔ é dhyé bísawa kɛ.» 9«Tóo kɛ́ kɛ mín ngúnman, o a myɛnnin kɛ!»

Ɛnza ŋé saanan o fɔ́la kun mínnan

Maki 4.10-12; Luka 8.9-10

10Kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa Ɛnza nan kɛ a manɲaankɛ kó: «Mínnɛɛn lé kósɔn íi kómanla i yɛ saanan bhóoman?» 11Aa i yawi kó: «Bhɔ́ɲɛn wɛ́ɛ kɛ ale yɛ́ kɛ́ sángboo ó Mansaya ó gbondoya ólu lɔ, wáa ilee mán o sɔ́ɔ. 12Aa céne, lɔ́ kɛ́ kɛ́ mɔɔn mín móo, lɔ yáa bhyáa o tíi o tá ó ka fɔ́ kɛ wasa a lɔ, waa fé ndɛ́ mín móo, mín ŋé a bhóo, o yáa bwási a lá. 13O lé kósɔn ní kómanla i yɛ́ saanan bhóoman: Ké íi mánfɛɛli kɛ́ wáa i kɛ́nan yéli kɛ, ké íi myɛnnin kɛ́ wáa i kɛ́nan bhɔ́ a ɲánle. 14O ɲán o mán, Ezayi é célayakoman mín nvɔ, oo í láfala i yɛ tá ne kó:

Ále yáa á lɔ́myɛn cɛ́ɛne, wáa á táa bhɔ́ ɲánle fɛ́sɛ fɛ́sɛ,

Ále yáa mánfɛɛli kɛ́ cɛ́ɛne, wáa á táa fósi yé fɛ́sɛ fɛ́sɛ.

15Kɛ mansɔɔ, síya mínnu wé, olu wɛ́ɛ i yóso o lágbɛya;

I wɛ́ɛ i tóo olu látuun, I wɛ́ɛ i ɲan olu látuun,

Kó óo kó é kɛ ké i kɛ́nan yéli kɛ í ɲán olu la,

Ké í kɛ́nan myɛ́nninkɛ í tóo olu la,

Ké i yóso o kɛ́nan a bhɔ́ a ɲánle.

Ké í kɛ́nan yɛ́ɛman kɛ i kwɔ́sɛɛ né mán, ké ní i lakɛɛnya.

16Wáa a lé ɲán ólu nisɔdhyaa lɔ́, kɛ mansɔɔ aa yéli kɛla, óni a tóo ólu myɛ́nnin kɛla. 17Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó: Álee fé mín mánfɛɛla, o yélɔɔ tɛ́ɛ céla shɛ́ɛman ní mɔɔnteenin shɛ́ɛman nan, wáa i lo man o yé, áa kó mín myɛnnan, o myɛ́nnɔɔ tɛ́ɛ i la, wáa i lo man o myɛ́n.»

Ɛnza ŋé sífiibhaa o yɛ saanan o kɔ́ɔ o fɔ́la

Maki 4.13-20; Luka 8.11-15

18«Saanan mín ŋé gbɛngbɛnan kɛ sii sífiibhaa o la, áa o kɔ́ɔ o lɔ́myɛn: 19Ale kwɛnnin, áa sɛɛnkɛbhaa o yɛ saanan o kɔ́ɔ o lɔ́myɛn. Ni mɔɔn lɔ kɛ́ Ala yɛ́ mansaya o kóman o lɔ́myɛn, tó a tɛ́ bhɔ́ a ɲán lé, Sɔtaannan lée nánla o bhɔ́la o tíi o yóso lɔ. Sí miin bé sháa o láfɛ, o lée wé. 20Sí mínnuu bé gbófaaywaa o lɔ, óo mɔɔn lé le: Ní ó kɛ́ ó kóman ó myɛ́n, áa sɔ́n a mán ni nisɔdhyaa le íkɔlɔ. 21Wáa Ala saaninkan ŋo díin ngbáannin ndɛ́ kɛ́la o tíi ó yóso lɔ. Dínɲan tɔ́lɔya o lɔ́ kɛ́ sii o tíi ó la wáati mínnɔn, wáman gbɛ́ya lɔ́ kɛ́ a sɔɔ Ala saaninkan ŋo kósɔn, o tíi ó lánanya ó bhyáa. 22Sí míin bé ŋwɛ́ɛn ŋólu cɛ́man, ó mɔɔn lé lé míin Ala saaninkan ŋo myɛ́nnan, wáa dínɲan hánminnanngo olu ní nanfooɲiin ŋó nɛ́li o Ala saaninkan ŋo náansila o tíi o yóso lɔ tó nafa tɛ́ sɔ́ɔ o lá. 23Sí míin bé lúu dhyáanin ŋo ka, óo mɔɔn lɔ́ lé lé, míin Ala saaninkan ŋó myɛ́n kɛ bhɔ́ a ɲan le. Aa í dhyé ngɛ, kée ŋé kɛnmɛn sɔ́ɔ, lɔ́ é bíwɔɔlɔ sɔɔ lɔ́ gbɛ́ɛ é bísawa sɔ́ɔ.»

Sáanan mín ŋé bínɲoo ŋó ka

24Ɛnza ŋé saanan gbɛ́ɛ lá i yɛ kó: «Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Cɛ lɔ́ é sí bhɛ́ɛ fíi a bhóo sɛɛn mán. 25Sú lɔ lɔ ké bɛ́ é sunnɔɔn lɔ, ale cɛ ó yúumɔɔn lɔ é táa bínɲoo ngoo fíi a yɛ béle fíinin ŋó lɔ, tó kɛ táa. 26Béle óo wili kɛ í tínnza ngɛ́ mínngɛ, bínɲoo ŋé yé belefyɛ ó lɔ. 27Sɛɛntii o yɛ́ bháalakɛdhye ŋolu nan fɔ a yɛ kó: ‹Án ngunndii o, í tɛ́wɛɛ sí bhɛ́ɛ lé fíi í yɛ́ sɛ́ɛn ó mán! Tó bínɲoo míin núu bhɔ́ mín ne wɛ́?› 28Aa i yawi kó: ‹Yúumɔɔn lɔ lé káa kɛ́ o kɛ́ wé njɔ́.› Bháalakɛdhye ŋolu a manɲaankɛ kó: ‹Íi fɛ́ ké án ndáa béle ó lɔ́bwɔ a?› 29Aa i yawi kó: ‹Ɔn-ɔn, ní o tɛ, a yáa tó bínɲoo ŋólu bwɔ́la kɛ bélezu ólu bwɔ́. 30Oo lɔ mínngɛ, áa i tó yénɔn ké ii wíi ɲɔ́ɔn nvɛ́ kɛ sé bélekɛɛnzan o mán, tó ní fɔ bélekɛɛmaa olu yɛ ngó ii bínɲoo ŋólu bwɔ́ ótun kɛ i sili síli bínnzii bhóoman tó kɛ i ɲɛɛn, kɛ́wɛɛ tó kɛ béle ó lálo ɲɛ́n mɔɔnnin ŋó lɔ.› »

Sáanan mín ŋé mútaalikoo ó ka

Maki 4.30-32; Luka 13.18-19

31Ɛnza ŋé saanan gbɛ́ɛ lá i yɛ kó: «Sángboo ó Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Yíi mín ndɔ́ɔ kó mútaali cɛ lɔ́ wɛ́ɛ ó koo o tá kɛ́ a lo a yɛ sɛɛn ó mán. 32Ale lé a lɔ́ɔ kɛ tínmin fé ngóo ó bɛ́ ka, wáa ni a kɛ í fɛ́ɛ, aa bwóɲan kɛ tínmin nánkwɔfe nónin ŋó bɛ́ ka, kɛ kɛ́ yíi le, tó sámankɔɔn ólu nan í bhó ngɛ́ a bhóo ólu la.»

Sáanan mín ŋé sɛ́ɛ o ka

Luka 13.20-21

33Ɛnza ŋé saanan gbɛ́ɛ lá i yɛ kó: «Sángboo ó Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Muso lɔ́ wɛ́ɛ sɛ́ɛ tá kɛ a kɛ fálininmuu bhɔɔ tálanjɛ yacela. Sɛ́ɛ fítiinin ŋóo fálininnɛɛ lágbɛɛn ŋó láfuun.»

Ɛnza ndɛ́ɛ saanan olu lála ɲán mín man

Maki 4.33-34

34Ɛnza ŋé o kó ó bɛ́ fɔ́ yaman o yɛ́ saanan bhóoman, a tɛ tɛ́ kómanla i yɛ ni a tɛ tɛ́ saanan la. 35Aa o kɛ́ lé kó óo kó é kɛ céla óo kóman mín nvɔ, o a í láfa. A fɔnin ndɛ́ɛ céla ó kwɔ́ tá ne kó:

ɲáan kóman saanan lɔ,

kɛ tá dínɲan ó a lá, Ala é kó mínnu tó loo nɔn, ɲáan olu fɔ.

Sáanan mín ŋé bín ɲóo ŋó ka, o kɔ́ɔ o

36Ɛnza ŋé yaman o mánkɛnin ndo kɛ táa bhó ŋó la. A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa a lá kɛ fɔ a yɛ kó: «Saanan mín ŋé bínɲoo ŋó ka, o kɔ́ɔ o fɔ́ án ɲɛn.» 37Ɛnza ŋé i yawi kó: «Mɔɔn Dhyénjɛ o lée sí bhɛ́ɛ ó fíila, 38sɛɛn ó lée dínɲan le, mɔɔn mínnu bhóo é Ala yɛ́ Mansaya ó kɔɔ, sí bhɛ́ɛ ó lée lúu wé. Tó mɔɔn mínnu bhóo é sɔtaannan tá o kɔɔ, bínɲoo ŋó lée lúu wé. 39Yúumɔɔn mín ŋé bínɲoo ngóo fíila wé, Sɔtaannan o lée wé. Bélekɛɛnzan o lée dínɲan lábha ŋo le, tó bélekɛɛmaa olu lée malɛɛka olu le. 40Mɔɔn é bínɲoo ŋó bwɔ́la tɛ́nmɛn kɛ a bé tá o lɔ, a káa kɛ́ céne dínɲan lábha ŋo la: 41Mɔɔn Dhyénjɛ, o yáa a yɛ malɛɛka olu lánan. Mɔɔn mín núu kɛ́la i mɔɔnɲɔɔn ólu lálongun né yúumukɛ ó lɔ, malɛɛka olu yáa nan o mɔɔn ólu ní kóyoongɛbhaa o bɛ́ cɛ́bhɔ mɔɔn télenin ŋólu la, o mínnu wɛ́ɛ í bhóo síi Ala yɛ́ Mansaya ó kɔɔ. 42A yáa kóyoongɛbhaa olu láfii yaananmanta o lɔ, tó ii kási kɛ́ yénɔn ké i dinmisaninmba ó yé.43O káa kɛ́ í lɔ́ le ké mɔɔn téenin ŋólu mánnan mánnan ŋé bhɔ́la i Fá Ala yɛ ɛliyanan o lɔ óyoo teemaan. Tóo kɛ́ kɛ mín ngúnman, o a myɛnnin kɛ!»

Sáanan mín ŋé nanfoo lóonaankɛnin ka

44«Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Aa lé óo nanfoo lóonaankɛnin ŋé sɛɛn lɔ́ mán. Mɔɔn mín ngɛ a yé, oo a lóonaankɛ ko kwáa kɛ. A dhyaakoɲan o mán a yɛ, aa táa a bhóota o bɛ́ fele kɛ o wɛ́ɛ o tá kɛ́nan ale sɛɛn ó sá.

Sáanan mín ŋé kɔɔnngoofelebhaa o ka

45Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn íkwɔ, o lée nín: Aa lé óo kɔ́ɔnngoofelebhaa mín ŋé kɔ́ɔnngoo cɛ́ɛ ɲíin. 46Kɔ́ɔnngoofelebhaa o kɛ́ kɔ́ɔnngoo kúugbɛɛ ɲe, aa táa a bhóota o bɛ́ fele kɛ o wɛ́ɛ o tá kɛ́nan o kɔ́ɔnngoo ó sá.»

Sáanan mín ŋé yɔ́ɔmyaanjɔ ó ka

47«Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn íkwɔ, o lée nín: Jɔfiibhaa o kɛ́ jɔ ó láfii, aa yɔ́ɔ bɛ́suu le myáanla. 48Jɔ ó kɛ́ fá, jɔfiibhaa olu tó tíinnan kɛ jɔ ó sánman tó kɛ í síi yénɔn kɛ yɔ́ɔ ólu lɔ́tɔnmɔn: Yɔ́ɔ mínnu káɲin, ii olu kɛ́ fénɔnkoo nɔn tó mínnu mánɲin, ii olu láfii. 49A káa kɛ́ céne dínɲan lábha ŋo la: Malɛɛka olu yáa nan mɔɔn téenin ŋólu ní mɔɔn yóo ŋólu bhɔ́ ɲɔ́ɔnnga, 50kɛ mɔɔn yóo ŋólu láfii yaananmanta o lɔ, tó ii kási kɛ́ yénɔn ké i dinmisaninmba ó yé.»

Nanfoo kɔɔ óni nanfoo kwáa o

51Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu mánɲaankɛ ní i wɛɛ bhɔ́ o kóman ólu kɔ́ɔ o ɲánle. Ii a yawi kó i wɛɛ bhɔ́ ɲan le. 52Oo kɛ́ mínngɛ, aa fɔ i yɛ kó: «Sísan, sɛliya kaamɔɔn mín ngalanin ɲé Ala yɛ́ Mansaya ó tá fa ŋo fɛ, o mɔɔn ólu bhɔ́nin ɲé lútii lɔ le lá: O lútii oo fé ngɔ́ɔ lú ní féngwaa lu lábhɔla a yɛ nanfoobhyaalaa ó lɔ.»

Nazalɛtika ólu mán lá Ɛnza nan

Maki 6.1-6; Luka 4.16-30

53Ɛnza ŋé wɛɛ o saanan olu fɔ́la mínngɛ, aa bhɔ́ o ywáa ó lɔ 54kɛ táa a fɛso Nazalɛti. Aa mɔɔn olu kála námyaan sɛ́ɛbho ŋo lá yénɔn. Oo bhɔ́ i bɛ́ kɔ́ɔman fɔ́ ii fɔ́la kó: «Aa bhɔ́la hákiimanɲan míin né mín ne? Aa kɛla díi kɛ káwananngo míin nú kɛ? 55Bháa ale lé tɛ́ yíimanlɛsɛbhaa o dhyénjɛ o le a? Bháa i tɛ a wóobhaa lé kíila lá ko Mwɛnyamu a? Bháa a bhádhye ŋólu tɛ́ Zaki ní Yusufu ní Simɔn ní Zuda lú le a? 56Ɲɔ́ɔn án nee ní a lɔ́ɔmuso ó léelu bɛ́ siinin ɲé só kée nán nín né? Yɛ́nee hákii míin myáa a man, óni kɛ sékoya míinnu kɛ́ ó sé kɛ́ a yɛ?» 57I sikaseɲan mín é wé, oo kɛ́ sɔ́ɔbu le tó i man lá Ɛnza nan. Oo kɛ́ mínngɛ Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «Bwóɲan lée Céla o yɛ́ ywáa bɛ́ lɔ fɔ́ a fɛsobhaa olu cɛ́man, óni a yɛ bhónanbhaa olu cɛ́man.» 58I yɛ lánanbhɛɛya o kósɔn, Ɛnza ŋé káwananngo dɔ́ɔnin ne kɛ́ yénɔn cé.

14

Yaya Bátizelikɛbhaa yɛ saya ó

Maki 6.14-29; Luka 9.7-9

1O wáati o lɔ, cɛ mín ndɛ́ɛ fáan lá Galile mála ó lɔ tó ale cɛ ó tɔ́ɔ tɛɛ kó Elɔdi, aa Ɛnza ngodhyaa ŋó myɛ́n. 2Aa fɔ a yɛ bháalakɛdhye ŋolu yɛ kó: «Yaya Bátizelikɛbhaa lée wé, a wɛɛ kúun kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man! O lé kósɔn káwananngo lú kɛ́ ó sé é a yɛ.»

3Wáa Elɔdi tɛ́wɛɛ fɔ kó kɛ Yaya lálɔ kɛ a sili tó kɛ a bhyáa kaso la. A tɛ wɛɛ o fɔ kɛ a kun ngɛ́ a bhádhyemannjɛ Filipu muso Elodiyadi ta ko o lé lɔ. 4Kɛ mansɔɔ, Yaya tɛ́wɛɛ fɔ Elɔdi yɛ kó a mánngan kɛ Elodiyadi tá a muso le. 5Elɔdi tɛ́ɛ fɛ́ kɛ Yaya fáa, wáa a tɛɛ sháannan yaman o ɲɛn, kɛ mansɔɔ yaman o tɛ́ɛ Yaya yacela céla lé le. 6Wáa Elɔdi wóolo ŋo sámyɛ ŋo la, mɔɔn mínnu kíinin ndɛ́ɛ súnmannɔɔ ndɔ́ɔ o lɔ, Elodiyadi dhyémuso é lɔ ngɛ́ olu kɛ́ɛnnan. A ko é dhyáa Elɔdi yɛ. 7Kó ólu kɛ́ɲan man cé, aa láheli ta o síngbiinin ŋo yɛ kó o kɛ́ fé ŋóo fé ngófɔ a yɛ, kó a yáa o kɛ́ a yɛ. 8A lɔsunin ngwɔ a mán bhóo, Elɔdi dhyémuso é fɔ kó: Yaya Bátizelikɛbhaa kún ŋó bhyáa tása lɔ kɛ́nan a di mán yánun. 9O kóman óo mansacɛ o ɲánlasii. Wáa a yɛ láheli ta ni ŋólu ni a latuunnan ólu kósɔn, aa fɔ kó kɛ Yaya kún ŋo dí dhyé ŋó mán. 10Aa mɔɔn bhyáa kɛ táa Yaya kún ndɛ́ɛ kasobho ŋo la. 11Ii a kún ŋo bhyáa tása lɔ kɛ́nan a lo síngbiinin ŋo bhóo, tó síngbiinin óo Yaya kún ŋó ló a wóobhaa bhóo. 12Yaya yɛ́ kaamɔɔndhye ŋolu nan Yaya fée ó tá kɛ a sutaa, tó kɛ táa saan o láce Ɛnza nan.

Ɛnza ŋé lɔ́min dila cɛ wáa lóo mán

Maki 6.30-44; Luka 9.10-17; Yaya 6.1-14

13Ɛnza ŋé Yaya sáyako o myɛ́n mínngɛ, aa í bhyáa kúun nɔn kɛ bhɔ́ yénɔn kɛ táa í kéenan ywáa cɛ́bhɔnin nɔ lɔ. Mɔɔn ólu a táako o myɛ́n, tó yamandhye ŋé bhɔ́ só ólu lá kɛ bhyáa Ɛnza nɔn fɛ́ i sénan. 14Ɛnza ŋé bhɔ́ Kúun ŋó lɔ́ mínngɛ, aa yamanba ó yé, i mánɲwaan é lo a lɔ tó aa i yɛ yaangalotɔ ólu lákɛɛnya. 15Ywáala é sé mínngɛ, a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa a lá kɛ fɔ a yɛ kó: «Ya ŋó cɛ́bhɔnin ɲé, wáati o ló ŋwɛ́ɛn yánva. Yaman ó lábhyaa ké ii táa sunman nzá an ndɔ́ɔfɛ só ólu la» 16Waa Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «I mánngan kɛ táa, ále gbúlu a sunman ndí i man!» 17Ii fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Búlu lóo ní yɔ́ɔ dhyé nvyáa gbóto lée án móo yánun.» 18Ɛnza ngó i yɛ kó: «Áa nan olu lé ɲɛ́n.» 19Ɛnza ŋé fɔ kó yaman o a í síi lúu man bín ŋó ka. Oo kɛ́ mínngɛ Ɛnza búlu lóo ólu ní yɔ́ɔ dhyé nvyáa ó tá, kɛ í ɲán layɛɛ sángboo o mánshaa fɛ́ kɛ Ala bálika bhɔ́, tó kɛ búlu ólu kúunndɛɛtɛɛ kɛ i lo ló a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu bhóo. Ólu búluguun ŋólu lɔ́taandaa yaman o la. 20Mɔɔn ólu bɛ́ é lɔ́minkɛ kɛ fá. Tó ii nán seenin ndá ni fyáa láfanin né sunman ndɔto ó la. 21Mɔɔn mínnu tɛ́ɛ lɔ́minkɛsɛɛ o lɔ ólu tɛ́ɛ cɛ wáa lóo lú siya bhɔ́la ó tɛ́ muso ólu ní dhyémuu ólu la.

Ɛnza ŋé táaman kɛ́la bhá ó ka

Maki 6.45-52; Yaya 6.15-21

22O kó óo bhɔ́ í lá tɛ́nmɛn, Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu yɛ kó ii í bhyáa Kúun ŋó lɔ kɛ bhá ó tɛ́ɛ a ɲɛn kɛ táa a ɲan dɔ́ o mán sánnin ale a yaman ólu lábhyaa. 23Aa yaman ólu lábhyaa mínngɛ, aa í yɛ́ɛ í kéenan tii ó ka kɛ í sɛ́ɛ. Ywáa ó sé ké aa yénɔn bhée. 24Kúun ŋó wɛ́ɛ í ywáa yáɲan bhákaan ŋo la. Wáa fwɛ́ɛn ó bhyáa kóɲan o mán, jífwɛɛn o tɛ́ɛ Kúun ŋó láfinzanvinzanan kɛ mansɔɔ fwɛ́ɛn ó tɛ wɛɛ gbíiya i ka. 25Fáyi o mán, Ɛnza ŋé táaman kɛ́ bhá ó ka kɛ táa a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu saala. 26Kaamɔɔndhye ŋólu a yé táaman kɛ́la bhá ó ka mínngɛ, ii sháan koyoongɛ fɔ́ ii fɔ́la kó: «Mɔɔn lɔ́ lé sáula káa kɛ́ wé!» Ii gbáa ngbáa sháanɲan bhóo. 27Ɛnza ŋé fɔ i yɛ o ywáaninngee ŋo lɔ kó: «Áa í lɔ́ja! Né lée wé, a kɛ́nan sháan!» 28Oo kɛ́ mínngɛ, Piyɛli é kóman ó tá kɛ fɔ kó: «Mantii o, ni íle lée wé, a fɔ kó ní táaman kɛ́ jí ó ka kɛ táa í saala.» 29Ɛnza ngó a yɛ kó: «Nan!» Piyɛli é bhɔ́ Kúun ŋó lɔ tó kɛ táaman kɛ́ lámyaan jí ó ka kɛ táa Ɛnza manshaafɛ.

30Wáa Piyɛli é yé mínngɛ óo fwɛ́ɛn ó wɛ́ɛ bwóɲan, aa sháan. O kɛ́ɲan o mán, aa táa yíi lé jí ó kɔɔ. Aa gbáa ndéeman kó: «Mantii o, ngála!» 31Íkɔlɔ téeman, Ɛnza ŋé í bhóo lábhɔ kɛ a myaan tó kɛ fɔ a yɛ kó: «Í ló yɛ lánanya ó lo ŋa lɔ́ɔ! Íi síkala mínnɛɛn le la?»

32I bɛ́ é í yɛ́ɛ Kúun ŋó lɔ, fwɛ́ɛn óo í mánla. 33Kó ólu kɛ́ɲan man cé, kaamɔɔndhye mínnu tɛ́ɛ Kúun ŋó lɔ, ólu í kúnmɛɛn nɔ́kɛɛ Ɛnza ɲɛn ni fɔ lé a yɛ kó: «Kɛ fɔ tinɲan in ne, íle lée Ala dhyénjɛ óle!»

Ɛnza ŋé Zenezalɛti lánga ŋo yaangalotɔ ólu lákɛɛnyala

Maki 6.53-56

34Ii wɛɛ bhá ó tɛ́ɛla kɛ sé Zenezalɛti mála o lɔ. 35O ywáa ó mɔɔn ólu Ɛnza manlɔ, ii táa o kóman ó láse o mála ywáa bɛ́ lɔ, tó mɔɔn olu nan yaangalotɔ ó bɛ́ lé Ɛnza ɲɛn, 36Tó kɛ a dɛ́li kó aa dyɛn ké yaangalotɔ ólu a í bhóo túu a yɛ deekeba ó lágboo o lá. I súu súu é í bhóo túu a lá, o mɔɔn ó bɛ́ é kɛ́ɛnya.

15

Laanan kɔ́ɔkɔɔ ólu

Maki 7.1-13

1Falizɛn nɔ́lu ní sɛliya kaamɔɔn lɔ́lu bhɔ́ Yeluzalɛmu kɛ táa Ɛnza nzaala kɛ fɔ a yɛ kó: 2«Mínnɛɛn lé kósɔn í yɛ́ kaamɔɔndhye ŋolu tɛ́ án myɛ́man olu yɛ laanan ó bhɔ́la a sháa mán? Kɛ mansɔɔ i tɛ́ i bhóo kwóla kɛ tó lɔ́minkɛla.» 3Ɛnza ŋé i yawi kó: «Tó álee lu wɛɛ, mínnɛɛn lé kósɔn álee í kwɔ́ kɛla Ala yɛ tɔ́ ŋo la kɛ a yɛ́ laanan o léelu bhɔ́ a sháa mán dɔ́lɔun? 4Wáa Ala é fɔ le kó: Í fá ní í wóobhaa bwóɲan, kó ní mɔɔn mín ngɛ kómanyoo nvɔ́ a fa wáman a wóobhaa man, o tíi ó kákan kɛ fáa lé. 5Wáa álee lu kó ní mɔɔn lɔ́ kɛ́ fɔ a fa yɛ wáman a wóobhaa yɛ kó: Ndɛ́ káa móota mín ndí í mán kɛ́ í lɔdhyɛman, ŋwɛ́ɛn wɛɛ o díla Ala man; 6kó dhyaalagbeya tɛ́ o lɔ́ bhée kó mɔɔn a í fá lú sɔ́ fé nzɔ́. Álee Falizɛn ŋolu kɛla céne kɛ Ala saaninkan ŋo bhɔ́ fila tó kɛ bhyáa álee gbúlu yɛ́ laanan dɔ́lɔun ŋó lé kwɔ. 7A fyáangafo ólu! Jó gbú le tɛ́ɛ céla Ezayi fɛ́ a láse ó lɔ́ a tá fa nvɛ́ kó

8Ala kó: Mɔɔn míinnu bwóɲanla í lá lɔ́ lé,

wáa i yóso o ywáa a já ne lá.

9Ii mátola gbɛ́ɛgbɛɛ lé wé,

í lée mín núu mɔɔn ólu kalanan tɔ́ nu la,

mín núu fáanan mɔɔndhye ŋolu la.»

Fé mín núu mɔɔn lánɔɔnla Ala koowaan la

Maki 7.14-23

10Ɛnza ŋé yaman o kíi kɛ́ fɔ i bɛ́ yɛ kó: «Áa í tóomanlɔ ké áa bhɔ́ kóman míin ɲánle: 11A tɛ kó fé mín ŋé lónan mɔɔn lálɔ kó o lée mɔɔn lánɔɔnla Ala koowaan la. Kóman mín ŋé bhɔ́la mɔɔn lálɔ, o lée mɔɔn lánɔɔnla.» 12A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa a lá kɛ fɔ a yɛ kó: «Íi lɔ ŋóo í yɛ́ kóman míin ŋwɛ́ɛn díin Falizɛn ŋolu la a?» 13Ɛnza ngó: «Né Fá mín ŋé sángboo ó lɔ, o mán yíi mínnu ló, o bɛ́ yáa bwɔ́. 14Áa Falizɛn ŋolu tó yénɔn lɛɛ! Fyóo née lúu wé mínnuu bhyaala fyóo ngbɛ́ɛlu ɲɛ́n. Ni fyóo ngɛ́ kɛ sháaɲɛn ne fyóo ngbɛ́ɛ ɲɛn, i fyáa o bɛ́ yáa í bé jáan kɔɔnnɔn!» 15Piyɛli é kóman ó tá kɛ fɔ a yɛ kó: «Saanan mín ŋé mɔɔnlanɔɔnko o ka, o kɔ́ɔfɔ án ɲɛn.» 16Ɛnza ŋé fɔ kó: «Ále yáanin bí ále mán yáakii sɔ́ɔ bhá ŋan? 17A mán lɔ kó fé ŋóo fé ngɛ́ lo mɔɔn lálɔ, aa tínminnan mɔɔn kɔ́ɔnnɔn lé kɛ tó bhɔ́la sháa kunmantaa fɛ́ a? 18Wáa fé mín ŋé bhɔ́la mɔɔn lálɔ, oo bhɔ́la mɔɔn yóso ó lé lɔ, o lée mɔɔn lánɔɔnla. 19Kɛ mansɔɔ míliya yóo ŋólu, mɔɔnfaa ólu, ɲɔnmɔɔnya ólu, játɔya ólu, soɲan olu, sɛ́ɛya ládi fwɔnɲan ŋólu ka ní mɔɔntɔɔcaan ŋólu bhɔ́la mɔɔn yóso ó lé lɔ. 20O lée lúu mɔɔn lánɔɔnla! Wáa kɛ lɔ́min kɛ́ í bhóo kwóbhɛɛ o la, o tɛ́ mɔɔn lánɔɔnla.»

Lónanmuso lɔ é lála Ɛnza nan

Maki 7.24-30

21Ɛnza ŋé bhɔ́ o ywáa ó lɔ, tó kɛ táa Tili mála óni Sidɔn mála o lɔ. 22Kananngamuso lɔ síininndɛ́ɛ o lánga ŋo lɔ, o muso óo nan Ɛnza nzaala kɛ í kan nányɛɛ kɛ fɔ kó: «Mantii o, Laula Bhɔ́nzɔ manɲwaan nán! Lámansa yóo nɔ́ é nyémuso ó fɛ́, a man ngɛ́nnɛn féu!» 23Wáa Ɛnza mán a yawi. A yɛ kaamɔɔndhye ŋólu í mángbaa a lá kɛ a mánɲaankɛ kó: «Í tɛ́ kóman muso míin nvɛ́ a! Ɲɔ́ɔn a lɔ gbáanan án ngwɔ́ka ndá nín.» 24Ɛnza ŋé i yawi kó: «Myáanin ɲe kɛ́nan Izalayɛlika ó léelu bwási, o mínnu e óo saa túunnin nú.»

25Wáa muso óo nan í kúnmɛɛn nɔ́kɛɛ Ɛnza ngɛɛnnan kɛ fɔ kó: «Mantii o, nɔ́dhyɛman!» 26Ɛnza ŋé a yawi kó: «Kɛ dhyémuu ólu yɛ sunman ŋó ta kɛ a lafii ŋwúunnin ŋolu kɔɔ o mánɲin!» 27Muso óo fɔ a yɛ kó: «Tinɲan lée wé, Mantii o, wáa háanin sunman mín ŋé buunnan ŋwuunnindii ólu yɛ tabɛli o kɔɔ, ŋwúunnin núu o lɔ́ɔnan.» 28Óo kɛ́ mínngɛ, Ɛnza ŋé a yawi kó: «Í yɛ́ lánanya ó a bwó, muso o! Íi fé mín ɲiinnan, Ala a o dí í mán!» Muso ó dhyémuso óo kɛ́ɛnya o wáati kée ŋó lɔ.

Ɛnza ŋé yaangalotɔ shɛ́ɛman nákɛɛnyala

29Ɛnza ŋé bhɔ́ o ywáa ó lɔ kɛ táa Galile bhála o la. Aa í yɛ́ɛ tii lɔ́ ka kɛ í síi yénɔn. 30Yamandhye nzhɛɛman ŋé nan a saala ni kuugba lú ní fyóo nú ní nanmaannin nú ní bhóbho lú ní yaangalotɔ súu gbɛ́ɛ shɛ́ɛman nú le. Ii nan i lala Ɛnza nze nvɛ́ tó aa i lákɛɛnya. 31Mɔɔn ólu bhóbho ólu yé kómanla mínngɛ, kɛ nanmaannin ŋólu lákɛɛnyanin ɲe, kɛ kuugba ólu yé táaman kɛ́la, kɛ fyóo ŋólu yé ywáa yéla, óo bháa i lɔ gbúnigbukɛ tó ii Izalayɛli yɛ Ala o tando téeman.

Ɛnza ŋé lɔ́min dila cɛ wáa náannin mán

Maki 8.1-10

32Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu kíi kɛ fɔ i yɛ kó: «Yaman míin mánɲwaan é ne lɔ́, kɛ mansɔɔ i tee sáwa lée ngwɔ́ka nín, sunman ndɛ́ i bhóo. Ndɛ́ fɛ́ kɛ i kɔ́ɔntɔ ó lábhyaa, ké i dɛ́sɛ sháala.» 33Kaamɔɔndhye ŋólu fɔ a yɛ kó: «Yaman bá míin ngáa fá búlu mínnan, án ngáa bhɔ́ o búlu ó lé mín ne dhyɛ́ míin nɔn?» 34Ɛnza ŋé i manɲaankɛ kó: «Búlu yée lée a bhóo?» Ii a yawi kó: «Búlu wóonvyaa, óni yɔ́ɔ fítii fítiinin nɔlu.» 35Oo kɛ́ mínngɛ, aa fɔ yaman o yɛ kó kɛ í síi lúu mán. 36Aa búlu wóonvyaa ólu ní yɔ́ɔ ólu tá kɛ Ala bálika bhɔ́, kɛ ale búlu ólu kúunndɛɛtɛɛ óni yɔ́ɔ ólu, tó kɛ i di a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu mán. A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu a lɔ́taandaa yaman ó la. 37Mɔɔn bɛ́ɛ lɔ́minkɛ kɛ fá. Tó ii nán seenin wóonvyaa láfanin né sunman ndɔto ó la. 38Mɔɔn mín núu lɔ́minkɛ, olu tɛ́ɛ cɛ wáa náannin né le, muso ólu ní dhyémuu ólu tɛ́ o la. 39Ɛnza ŋé yaman o lábhyaa tó kɛ í bhyáa Kúun ŋó lɔ kɛ táa Magadan mala ó lɔ.

16

Falizɛn ŋolu ní Sadusi olu kó kɛ tɔɔmansii lɔ yáa i la

Maki 8.11-13; Luka 12.54-56

1Falizɛn ŋolu ní Sadusi ólu í mángbaa Ɛnza nan a lɔswaan ndɔ́ɔ lɔ́: Tó íi fɔ a yɛ kó aa tɔɔmansii kée ngɛ́ i ɲánla, kɛ́ bhɔ́ sángboo o lɔ. 2Ɛnza ŋé i yawi kó: «Tee ó kɛ́ kɛ́ bénan wáati mínnɔn, áa fɔ́la kó: ‹Síin, tée ó táa í ɲánlasii, kɛ mansɔɔ sámanlaa ó mánywɛnin ɲe.› 3Tó a kɛ́ sámanlaa ó mánywɛnin ɲé sɔɔ mán, áa fɔ kó: ‹Sá ɲáa nan bí, fwɛ́ɛn ló ɲáan bhyáa, kɛ mansɔɔ sámanlaa óo táa í mánfin ne.› Áa sháa sámanlaa ó kó ólu ɲánfɔla, wáa tɔɔmansii mínnu é yáala wáati míin nú lɔ, a tɛ sháa olu ɲánfɔla! 4Án ɲɛ́n wáati miin mɔɔn mínnu manɲin. Ala kanmyaanbhɛɛ ó lée lúu tɔɔmansii ɲíinnan. Tɔɔmansii gbɛ́ɛ táa kɛ́ i yɛ́ bhée ní céla Zonasi yɛ́ tɔɔmansii o tɛ́.» Tó aa i lábhyaa, ii táa.

Kaamɔɔndhye ŋolu tɛ́ bhɔ́la Ɛnza ɲɛn kóman ó ɲánle

Maki 8.14-21

5Kaamɔɔndhye ŋolu táatɔ ó lé bhá ó ɲán dɔ́ o mán íi ɲan kɛ́ búlu lú tá. 6Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «Áa a yáakii tó a yɛ́ɛ lɔ́ Falizɛn ŋólu ní Sadusi ólu yɛ́ lévu o mán!» 7Kaamɔɔndhye ŋolu fɔ ɲɔ́ɔnɲɛn kó: «Ɛnza ŋé o fɔ́la kɛ mansɔɔ án man búlu tá!» 8I tɛɛ kóman mínnan, Ɛnza ndɛ́ɛ o lɔ, aa i manɲaankɛ kó: «Áa fɔ́la ɲɔ́ɔnɲɛn kun mínnɛɛn lé la kó búlu tɛ́ a bhóo? A yɛ́ lánanya ó ló ŋan lɔ́ɔ! 9A mán hákii sɔ́ɔ bhá ŋan? Búlu lóo mín ŋé í lɔ́taa cɛ wáa lóo ólu la, o kó ó tɛ́ a ɲán lá bhée ŋan? Áa seenin ɲée lé láfa o búlu ólu tɔ́ ólu la? 10Tó búlu wóonvyaa mín ŋé í lɔ́taa cɛ wáa náannin ó la, óni áa nán seenin ná mín né o búlu ólu tɔ́ ólu la, o kó ó tɛ́ a ɲán lá bhée íkwɔ a? 11Aa kɛ́ díi tó a mán bhɔ́ ɲan le kó ngan ndɛ́ tɛ́ búlu mán? Wáa á i yáakii tó a yɛ́ɛ lɔ́ Falizɛn ŋolu ní Sadusi olu yɛ́ lévu o mán.» 12Oo kɛ́ mínngɛ, kaamɔɔndhye ŋolu bhɔ́ ɲan le kó Ɛnza mán kɛ́ fɔ́la kó ii í yáakii tó i yɛ́ɛ lɔ́ búlulafuunnzɛɛ o tá fa nvɛ́, wáa kó ii í yáakii tó i yɛ́ɛ lɔ́ Falizɛn ŋolu ní Sadusi olu yɛ́ kaa ŋo lé tá fa nvɛ́.

Piyɛli é lásela kó Ɛnza née Kísibhaa o le

Maki 8.27-30; Luka 9.18-21

13Ɛnza ŋé táa Filipu Sezale mála o lɔ. Aa a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu mánɲaankɛ kó: «Mɔɔn ólu tá fɔli o lɔ, mɔɔn Dhyénjɛ ó yɛ́ɛtii lé?» 14Ii a yawi kó: «Lɔ́lu kó íi Yaya Bátizelikɛbhaa le le, lɔ́gbɛɛ lu kó íi Eli le le, tó lɔ́gbɛɛ lu yɛ́ɛ kó íi Zelemi le le wáman kó Ala yɛ céla gbɛ́ɛ.» 15Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu mánɲaankɛ íkwɔ kó: «Tó álee ɲánla, ní yɛ́ɛtii le?» 16Simɔn mín ndɔ́ɔ íkwɔ kó Piyɛli, oo fɔ kó: «Íle lée Kílisi o le, Ala ɲáanman ŋó Dhyénjɛ ó.» 17Oo kɛ́ mínngɛ Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kó: «Nisɔdhyaa é í yɛ, Yaya dhyénjɛ Simɔn, kɛ mansɔɔ mɔɔn mán o tínɲankoman míin nábhɔ í ɲánla. Nvá mín ŋé sá ŋó lɔ, o lée a lábhɔ í ɲánla. 18Tó ní fɔ í yɛ́ ngó íle Piyɛli16.18 Piyɛli tɔ́ɔ o kɔ́ɔ o tɔ́ɔko fáa o. i lée fáa gbɛ́yanin né le. Mɔɔn é bhó ŋo lɔ́la fáa man tɛ́nmɛn, ɲáan ɲɛ́n lánanbhaa olu kwɔ́sii íle lá o ɲán o mán. Háanin saya ó ɲán o táa lá o lánanbhaa olu mán. 19Ɲáan sángboo ó Mansaya ó lákeli ólu dí i mán. O ɲán o mán, íle kɛ́ fé ŋóo fé nzíli lúukolo ó ka, o sílinin ɲáan kɛ́ sá ŋó lɔ, í kɛ́ fé ŋóo fé nvwée lúukolo ó ka, o yáa fwée sá ŋó lɔ.» 20Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kɛ mangbɛya kó i kɛ́nan fɔ mɔɔn sí yɛ kó ale lée Kílisi o le.

Ɛnza ŋé a yɛ tɔ́lɔya óni a sayako o fɔ́la

Maki 8.31--9.1; Luka 9.22-27

21Kɛ ta o wáati o mán, Ɛnza ŋé fɔ ó lámyaan a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ́ cɛ́ɛne kó: «Fɔ́ ndáa Yeluzalɛmu kɛ táa tɔ́lɔya myáan gbúnigbu kɛ́ cɛba ólu ní faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní sɛliya kaamɔɔn ólu bhóo. I yáa kɛ ké ní saya mánsɔɔ, wáa tee sawaɲɔɔnlo ŋó ɲáan kúun kɛ bhɔ́ saya bhóo o mán.»

22Oo kɛ́ mínngɛ Piyɛli é Ɛnza ngíi í kéenan kɛ kóman a yɛ kɛ mangbɛya kó: «Fɛ́sɛ, Mantii o! O kó ólu táa í sɔ́ɔ tún!» 23Wáa Ɛnza ŋé í ɲán yɛ́ɛman Piyɛli lɔ́ ni fɔ lé a yɛ kó: «Táa kɛ bhɔ́ ngwɔ́, Sɔtaannan! Ílee né yɛ́ kó ólu cáannzhaa lé ɲíinnan, Kɛ mansɔɔ í tɛ́ i mílila óyoo Ala, wáa óyoo mɔɔn ólu.»

24O lɔ Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Ní mɔɔn mín ŋé fɛ́ kɛ́ í bhyáa ngwɔ́, fɔ́ o tíi o a í bá a yɛ́ɛ lɔ. Kɛ a yɛ́ɛ gbáanɲii o tá kɛ́ bhyáa né kwɔ́. 25Kɛ mansɔɔ mɔɔn oo mɔɔn é fɛ́ kɛ a ni o kísi, o tíi o yáa bɔɔn a ní o lɔ. Wáa mɔɔn óo mɔɔn kɛ bɔɔn a ní o lɔ́ né kósɔn, o tíi o yáa ɛliyanan o sɔ́ɔ. 26Oo mínnɛɛn le ɲánla mɔɔn mán kɛ́ dínɲanmanfe ŋó bɛ́ sɔ́ɔ tó kɛ táa bɔɔn í ní o lɔ́? Mɔɔn ó sé kɛ́ fé mínnɛɛn lé dí a ní o kunmanka lé? 27Mɔɔn Dhyénjɛ, óni a yɛ malɛɛka olu yáa nan a Fá Ala yɛ nɔ́lɔya ó lɔ, tó kɛ mɔɔn bɛ́ kée ngéenan saa o di kɛ kéeɲan ni i kɛ́ko olu le.28Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan la ngó: Mɔɔn mín núu yánun nín, o lɔ́lu yɛ́ɛ táa sayakɛ sánnin mɔɔn Dhyénjɛ ó a nan a yɛ́ mansaya ó lɔ.»

17

Kaamɔɔndhye nzawa wɛ́ɛ Ɛnza nɔ́lɔyaman ŋó yé

Maki 9.2-13; Luka 9.28-36

1Tee wɔ́ɔlɔ tínminnin ngwɔ, Ɛnza ŋé Piyɛli ní Zaki ní Zaki bhádhyemannjɛ Yaya lú kíi kɛ táa ni ile i kéenan tíiba lɔ́ ka. 2Ɛnza ngɛseɲan oo yɛ́ɛman i ɲanla, a ɲanlɔshaa ó mannan mannan ŋé bhɔ́ óyoo teemaan, tó a yɛ déeke olu gbɛ́nin ndɛ́ɛ óyoo kɛ́ɛnɲan. 3Tó kaamɔɔndhye nzawa ólu céla Musa ní céla Eli yé ké ólu ní Ɛnza ŋé kómanla. 4Piyɛli é fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Mantii o, án ngɛ yánun ŋó wɛ́ɛ físaya. Ni í kɛ́ sɔ́n, ɲáan tóo sáwa lɔ́ ya: Í tá kée, céla Musa tá kée, óni céla Eli tá kée.» 5Aa tó kóman ó la tó káwa lɔ́ é nan i mantuun. O káwa o mannan mannan ndɛ́ɛ bhɔ́la. Saaninkan nɔ é bhɔ́ káwa ó cɛ́man kɛ fɔ kó: «Míin née nyénjɛ óle, mín ŋan dí ɲɛ́n koyoongɛ. Áa a kómankan ŋo lɔ́myɛn!» 6Saaninkan mín ŋé wé, kaamɔɔndhye ŋolu o myɛ́n mínngɛ, i man é sháan fɔ́ íi í kɛ́la lúuman kɛ í cé gbáan lúu lɔ. 7Ɛnza ŋé í mángbaa i la kɛ í bhóo túu i la tó kɛ fɔ kó: «A kɛ́nan sháan, áa í wíi.» 8Ii í kún nánwii o lé lɔ, wáa kɛ bhɔ́ Ɛnza nɔn, i man mɔɔn gbɛ́ɛ yé. 9I tɛɛ bhɔ́la tii ó ka mínngɛ, Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kɛ a mangbɛya kó: «Áa kó mín ɲé nín, a kɛ́nan o lábhɔ mɔɔn sí ɲánla sánnin mɔɔn Dhyénjɛ ó kúunnzan o cɛ kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man.»

Kaamɔɔndhye ŋolu ɲaanli kɛla Eli ta fa ŋo fɛ́

10Kaamɔɔndhye ŋolu Ɛnza manɲaankɛ kó: «Mínnɛɛn le kósɔn sɛliya kaamɔɔn olu fɔ́la kó fɔ́ céla Eli lé á nan ótun?» 11Aa i yawi kó: «Aa céne, céla Eli le káa nan ŋótun kɛ́nan kó ŋólu bɛ́ lɔ́bhyɛ. 12Wáa tó ní fɔ a yɛ́ ngó céla Eli wɛ́ɛ wɛɛ nan la, wáa mɔɔn ó léelu mán a mánlɔ. Kó mín ɲé dhyáa i yɛ, ii o lá a ka. Mɔɔn Dhyénjɛ, o gbú yɛ́ɛ káa tɔ́lɔya myáan i bhóo o ɲán kée ŋó lé mán.» 13Kaamɔɔndhye ŋolu bhɔ́ a ɲan lé o lé lɔ óo a kan ndɛ́ɛ Yaya Bátizelikɛbhaa le man.

Ɛnza ŋé kaweenin benzhaayatɔ lɔ́ lákɛɛnyala

Maki 9.14-29; Luka 9.37-43a

14Ɛnza ni a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu sé yaman ó tɔ́ɔfɛ mínngɛ, cɛ lɔ́ é í mángbaa Ɛnza nan kɛ í kúnmɛɛn nɔkɛɛ a kɔɔ 15tó kɛ fɔ a yɛ kó: «Mantii o, nyénjɛ ó manɲwaan mánfɛɛ. Benzhaaya lée a lá, óo a tɔ́lɔla kóyoongɛ. A kɛ wíi nín aa a labe tá lɔ wáman jí lɔ. 16Ní nán a le í yɛ́ kaamɔɔndhye ŋolu fɛ́ wáa i man sé a lákɛɛnyala» 17Ɛnza ŋé fɔ kó: «Ále wáati miin mɔɔn lánanbhɛɛ ólu! Ále mínnu tɛ́ Ala sháa o ka. Né káa tó a fɛ́ yánun kɛ táa sé fɔ́ɔ wáati mínnɛɛn lé mán? Né káa ále lɔ́myaan kɛ sé fɔ́ɔ wáati mínnɛɛn lé mán ósɔ? Áa nan dhyé ŋó lé ɲɛ́n ya.» 18Ɛnza ŋé í táan fɔ́ lámansayoo ŋó yɛ, lámansa yóo ŋóo bhɔ́ dhyé ŋó fɛ́. Aa kɛ́ɛnya íkɔlɔ. 19Kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa o lé lɔ́ Ɛnza nán í kéenan kɛ a manɲaankɛ kó: «Mínnɛɛn kósɔn án nee mán sé o lámansa yóo ŋó gbɛnan?» 20Ɛnza ŋé i yawi kó: «A yɛ́ lánanya ó a lɔ́ɔ lé koyoongɛ. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, ní a tɛɛ kɛ́ óo a yɛ́ lánanya ó a lɔ́ɔ óyoo mútaalikoo, a tɛ́ɛnan sé fɔ́la tii míin ɲɛn kó aa bhɔ́ ya kɛ táa yeenɔn tó a tɛɛ o kɛ. A tɛ́ táa kwee kó óo kó mán. 21[Wáa mɔɔn tɛ́ sháa lámansa yóo nzúu míin ngbɛnan ni mɔɔn mán í sɛ́ɛ óni kɛ súnno.]»

Ɛnza ŋé a sayako óni a kuunngo o fɔ́la íkwɔ

Maki 9.30-32; Luka 9.43-45

22Ló nɔ́ la ké kaamɔɔndhye ŋo bɛ́ ládhyɛnin ɲé Galile, Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «Mɔɔn Dhyénjɛ, o yáa ló mɔɔn ólu bhóo 23kó óo kó é kɛ olu a a fáa. Wáa a yɛ saya ó tée sáwaɲɔn lo ŋo kɛ́se, a yáa kúun kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man.» O kóman óo kaamɔɔndhye ŋolu nílafin ngbúnigbu kɛ.

Ala bhatobhomba ó bhóobhɔko

24Ɛnza ni a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu lo mínngɛ Kapɛnamu, mɔɔn mínnu tɛ́ɛ Ala bhatobhomba ó bhóobhɔ ó myáanla, olu í mángbaa Piyɛli la kɛ a manɲaankɛ kó: «A kaamɔɔncɛ tɛ́ Ala bhatobhomba ó bhóobhɔ ó lɔ a?» 25Piyɛli kó: «Aa a bhɔ́la kɛɛ!» Piyɛli tɛ́ɛ lónan bhó ŋó lá wáati mínnɔn, Ɛnza ŋé kóman ó tá kɛ fɔ kó: «Simɔn, í tá ɲánla ó lɔ yɛ́ne kákan kɛ bhóobhɔ ólu ní nísɔɔn ólu sála dínɲan míin mansa ólu yɛ? I yɛ́ɛlamɔɔn ólu bháa mɔɔn gbɛ́ɛ olu?» 26Piyɛli kó mɔɔn gbɛ́ɛ olu. Ɛnza ngó a yɛ o lé lɔ kó: «O ɲán o mán, mansa yɛ́ɛlamɔɔn ólu mánngan kɛ fé mɔ́. 27Wáa án ngɛ́nan lo mɔɔn míinnu la. Oo lɔ mínngɛ, táa í yɛ́ lwée ó bhyáa kɔ́ɔji ó lɔ. Yɔ́ɔ jónan mín ngɛ í tá íi o lábhɔ kɛ a lá láka, í yáa wɛ́ɛgbannan nɔ yé a lálɔ. O yáa nan kɛ́ íle ní né tá bhóobhɔ óle. Í kɛ́nan, íi a lo i bhóo ndá bhóobhɔ le.»

18

Yɛ́nee kaamɔɔndhye ŋo bɛ́ lɔ mɔɔnba óle?

Maki 9.33-37; Luka 9.46-48

1O wáati kée ŋó lɔ, kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa Ɛnza nan kɛ a manɲaankɛ kó: «Yɛ́ɛtii é bɛ́ lɔ mɔɔnba óle sángboo ó Mansaya ó lɔ?» 2Ɛnza ŋé dhyémuu lɔ́ kíi kɛ alalɔ i cɛ́man 3tó kɛ fɔ kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, ni a mán yɛ́ɛman kɛ kɛ́ óyoo dhyémuu lú, a táa lo sángboo ó Mansaya ó lɔ tún. 4Mɔɔn mínnu wɛ́ɛ í bhóo síi Ala yɛ́ Mansaya ó kɔɔ, mɔɔn mín ŋé fɛ́ kɛ kɛ́ o mɔɔn ó bɛ́ lɔ mɔɔnba óle, o tíi ó kákan kɛ í mányii lé kɛ kɛ́ óyoo dhyé mín ɲé nín. 5O kwɔ, ni mɔɔn mín ngɛ í ɲán síi dhyémuu míin nzúu o kɔ́ɔ né tá ɲiinɲan mán, o tíi óo í ɲán síila né lé kɔ́ɔ wé.»

Ɛnza ngó kɛ í yɛ́ɛ myaan

Maki 9.42-48; Luka 17.1-2

6«Dhyémuu mínnu wɛ́ɛ lá né la, ní mɔɔn mín ngɛ kɛ́ sɔ́ɔbu le kɛ o kée ngúnnɔn cáan, mín ndɛ́ɛ físaa o tíi o mán o lée kɛ káwaguun mbelebeleba le gúun o tíi o kannan kɛ a tii o bé kɔɔji o cɛ́man. 7Dínɲan ó mɔɔn mín núu kɛ́la sɔ́ɔbu le kɛ i mɔɔnɲɔɔn ólu kúnnɔn cáan, kunnangboya lo ɲé olu yɛ kɛ́yi! Dhyaalagboya lé sɔ́ɔbu yáa kɛ́ mɔɔn ólu kúnnɔn cáan ŋó la. Wáa íle mɔɔn mín ngɛ kɛ́ o sɔ́ɔbu le, kunnangbeya é í yɛ́! 8Ni í bhóo ó wáman í sé ŋó kɛ́ kɛ́ sɔ́ɔbu le kɛ́ í bhyáa yúumukɛ ó lɔ, a tɛɛ í lá kɛ a lafii. Í bhóokeenanman ŋó wáman í séngeenanman ŋó kɛ́ lo ɛliyanan o lɔ, o a físaa í mán í bhóo fyáa óni í sé nváa ó tó ó lé í lá kɛ́ í láfii yaananman tá o lɔ. 9Tó ni í ɲándhye ŋó kɛ́ kɛ́ sɔ́ɔbu le kɛ í bhyáa yúumukɛ ó lɔ, a bhɔ́ í lá kɛ a lafii. Í ɲánkeeman ŋó ló ŋó ɛliyanan o lɔ, o a físaa í mán í ɲandhye nvyáa ó tó ó lé í lá kɛ́ í láfii yaananman tá o lɔ.»

Saa mín ŋwɛ́ɛn túun kɛ́wɛɛ kɛ yé

Luka 15.3-7

10«Áa í yɛ́ɛ myaan! Ŋwɛ́ɛn dhyémuu mínnu yɛ kóman kɛ sɛ́n ni ŋwé, a kɛ́nan o súu súu lɔ́ɔya. Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó i yɛ malɛɛka olu sé kɛ táa nvá fɛ́ yénɔn kúdɛyi sá ŋó lɔ. 11[Mɔɔn mínnu tɛ́wɛɛ túun, mɔɔn Dhyénjɛ óo nan o lée lú kísi tɔ́ɔ lɔ.] 12A tá ɲánla ó lɔ, ni saa kɛnmɛn kɛ́ kɛ́ mɔɔn lɔ́ bhóo ké o kée ŋan túun, o tíi ó mánfaa saa bíkɔɔnndɔ ni kɔɔnndɔ ŋo tó tii o ka kɛ táa kée mín wɛɛ túun wé kɛ táa ó ɲiin ŋan? 13Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan la ngó, ni a kɛ saa túunnin ŋó yé, a nisɔ yáa dhyáa kɛ tínmin saa bíkɔɔnndɔ ni kɔɔnndɔ ŋólu tuunmɛɛya ó ka. 14Aa céne, a Fá mín ŋé sá ŋó lɔ, o tɛ́ fɛ́ ké dhyémɛnsɛn ŋó sí a túun.»

Yúumu mín ngɛ kɛ́ lánanbhaa olu cɛ

15«Ni í mɔɔnɲɔɔn o kɛ́ i yáacɛ tá, táa a saala kɛ ó fɔ a yɛ́ i kéenan. Ni a kɛ í kómankan ŋo lɔ́myɛn, ké í wɛ́ɛ ale ní íle cɛ o lɔ́bhyɛ né wé. 16Wáa ni a kɛ í bá kɛ i lɔ́myɛn, íi mɔɔn kée ni mɔɔn fyáa lú sí la í ka kɛ táa a ládhye, kɛ mansɔɔ Musa yɛ́ tɔ́ ŋo kó kó ó bɛ́ a í lɔ́bhyɛ sɛ́ɛya fyáa wáman sawa ɲánla.17Ni a man sɔ́n o bɛ́ kwɔ, aa á cɛ o lɔ́ko ó lábhɔ lánanbhaa olu ɲánla. Ni a lo mán sɔ́n kɛ lánanbhaa olu lɔ́myɛn, aa á yace lánanbhɛɛ le wáman nísɔɔnmyaanbhaa le. 18Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, álee kɛ́ fé ŋóo fé nzíli lúukolo ó ka, o sílinin ɲáan kɛ́ sá ŋó lɔ, á kɛ́ fé ŋóo fé nvwée lúukolo ó ka, o yáa fwée sá ŋó lɔ.

19Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne íkwɔ ngó, ni mɔɔn fyáa kɛ́ bhyɛ kée mán lúukolo míin nga kɛ kó lɔ́ ɲíin Ala fɛ́ sɛ́ɛ o lɔ, Nvá mín ŋé sá ŋó lɔ, o yáa o kó ó kɛ́ í yɛ. 20Aa céne, ni mɔɔn fyáa wáman mɔɔn sawa kɛ́ ɲɔ́ɔn nadhyɛ né kósɔn ywáa óo ywáa lɔ, ní olu fɛ́ yénɔn lé wé.»

Bháalakɛdhye mín ndɛ́ yafala

21Piyɛli é í mángbaa Ɛnza nan kɛ a manɲaankɛ kó: «Mantii o, ní mɔɔnɲɔɔn lɔ kɛ ɲáacɛ tá, ngákan kɛ yafa a man síɲan yée lé kɛ? Síɲan wóonvyaa a?» 22Ɛnza ngó: «Ɔn-ɔn, ndáa fɔ í yɛ́ ngó íi yafa síɲan wóonvyaa lɛ́, wáa fo síɲan bíwoonvyaa síilaaman wóonvyaa. 23O ɲán o mán, Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Ló nɔ́ la, kunndii lɔ é fɔ kó a yɛ wɛ́ɛ mín ŋé yúu la, a yɛ bháalakɛdhye ŋolu la, kó aa fɛ́ kɛ o lá nɔ́. 24Aa o kóɲanbhɔ ó lámyaan wáati mínnɔn, ii yuutii o kée lánan a saala, wɛ́ɛ mín ɲúu tɛ́ɛ o la, o tɛ́ɛ sháa gbúnigbukɛ. 25Fé ndɛ́ tɛ́ o yuutii o bhóo kɛ a yɛ yúu ó sala. Kó ólu kɛ́ɲan man cé, a kunndii óo fɔ kó kɛ ale ní a muso ní a dhyé ŋó bɛ́ fele yɔɲan bhóoman tó kɛ a bhóota o bɛ́ fele ké aa sé a yɛ yúu ó sálala o ɲán o man. 26Bháalakɛdhye ŋóo í kúnmɛɛn ngɛ́ lúu lɔ́ a kunndii o kɔɔ kɛ fɔ a yɛ kó: ‹Mánkoto! Í yóso swáanya nvɛ́, ɲáan í yɛ́ yúu ó bɛ́ sala!› 27A mánɲwaan é lo a kunndii o lɔ, tó óo yúu o lábe kɛ cɛ ó bhyáa kɛ táa. 28O cɛ ó bhɔ́nin ŋó kwɔ, óo bhyɛ a bháalakɛɲɔɔn ó lɔ́ le. Ale yɛ́ wɛ́ɛgbannan déniye kɛnmɛn tɛ́ɛ o la. Aa o bháalakɛdhye ŋo myáan a kan ŋo man kɛ a já kɛ a ɲaankii gbɛ́nnɛn ni fɔ lé a yɛ kó: ‹Ɲɛ́n yúu ó sala!› 29Bháalakɛdhye ŋó o í kúnmɛɛn ngɛ́ lúu lɔ́ a kɔɔ kɛ a dɛ́li tá kó: ‹Mánkoto! Í yóso swáanya nvɛ́, ɲáan í yɛ́ yúu ó sála!› 30Wáa cɛ óo ó í bá ngbáan tó kɛ a bháalakɛɲɔɔn ó láfii kaso lá sánnin a yɛ yúu ó sála sán o cɛ. 31Bháalakɛdhye ndɔ ólu ɲán é lɔ o kó kɛ́se ŋó lɔ mínngɛ, óo i diin ngbúnigbu kɛ tó ii táa o kó ó bɛ́ lábhɔ i yɛ kunndii o ɲánla. 32Oo kɛ́ mínngɛ, kunndii oo bháalakɛdhye ŋo kíi kɛ fɔ a yɛ kó: ‹Íle bháalakɛdhye ɲóo ŋó, ɲɔ́ɔn née í tá yúu ó lábe kɛ kúun ngɛ́ ndɛ́li ó lá í kwɔ́ lé. 33Aa kɛ́ díi tó íle mán í bháalakɛɲɔɔn ó manɲwaan mánfɛɛ óyoo née mánɲwaan íle lá tɛ́nmɛn?› 34Kunndii o mwɛ́nnɛnkoɲan o mán, aa bháalakɛdhye ŋo bhyáa kaso lá tɔ́lɔya kɔɔ, kó ni ale kunndii o yɛ́ yúu ó mán sála féfe, kó o bháalakɛdhye ŋo táa bhɔ́.» 35Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó: «Nvá mín ŋé sángboo ó lɔ, o káa a bɛ́ kée ngéenan myáan o ɲán kée ŋó lé mán ni a mán kɛ́ yafala a mɔɔnɲɔɔn mán i yóso ó bɛ́ lá.»

19

Ɛnza ngó fúusa ó mánɲin

Maki 10.1-12

1Ɛnza ŋé wɛɛ o ládhyelikɛ ólu lá mínngɛ, aa bhɔ́ Galile kɛ táa Zude mála ŋo lɔ́ Zuludɛn ma ó ɲán dɔ́ o mán. 2Yamanba é táa a kwɔ́ka ó ywáa ó lɔ́, aa i lákɛɛnya o ywáa o lɔ. 3Falizɛn nɔ lúu í mángbaa a lá á lɔswaan móo man, ii a manɲaankɛ tá kó: «A láanin ɲe ké cɛ o waa a muso o fúu sá kún mbɛ́ súu la a?» 4Ɛnza ŋé i yawi kó: «Á man ó kála ma ŋan? Ko dínɲan lamyaan ó lɔ, Ala é cɛ ní muso lé la 5tó kɛ fɔ kó: O lé kósɔn cɛ óo bhɔ́la a wóobhaa ni a fa lú ka kɛ í gbɛ́nnɛn a muso mán, tó i fyáa óo kɛ́ fásisoo kéene.6O ɲán o mán, i tɛ́ mɔɔn fyáa lé bhée, fɔ́ fasisoo kéembe. O lé kósɔn Ala wɛ́ɛ fé mín ngɛ kéene mɔɔn sí mánngan kɛ olu fála.» 7Falizɛn ŋolu a manɲaankɛ kó: «Aa kɛ́ díi ló tó Musa é fɔ kó ni cɛ ólu fɛ́ kɛ i muso ólu fúu o sá, kó i kákan né kɛ fúusa sɛ́wɛ tɛɛ kɛ a lo i muso ólu bhóo?» 8Ɛnza ŋé i yawi kó: «Céla Musa é fɔ kó áa sé kɛ fúu o sá, á yɛ́ tóolagbɛya lé kósɔn. Ni o tɛ, a tɛ tɛ́ kála cé kɔ́ɔ. 9Wáa, tó ní fɔ a yɛ́ ngó cɛ óo cɛ kɛ́ í bá a muso lɔ kéni ó mán ɲɔnmɔɔnya kɛ, kɛ muso gbɛ́ɛ ta, o cɛ ó wɛ́ɛ ɲɔnmɔɔnya lé kɛ́ wé.»

10Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ŋolu kó a yɛ kó: «Ni fúu ó wɛ́ɛ tó o lé mán, musota ó tɛ́ í lábhyaa o lɔ́ kéene a?» 11Ɛnza ŋé i yawi kó: «Ŋwɛ́ɛn a kála kó mínnan wé, cɛ o bɛ́ tɛ́ sé í bhóo síila o kɔɔ, fɔ́ Ala kɛ́ o ní ó bhyáa mɔɔn mín ngɔɔnnɔn. 12Kún gbɔ́gbɔ lée musotabhɛɛya o lɔ: Cɛ lɔ́ lúu wóo ké i tɛ cɛya lɔ, mɔɔn ólu lɔ́ gbɛ́ɛlu bhɔ́la cɛya lɔ́, tó lɔ́ lúu í kúnnzii la musotabhɛɛya o kɔ́ɔ kɛ́ a kún ngɛ sángboo ó Mansaya o le! Mɔɔn mín ŋé sé í bhóo síila o kóman ólu kɔɔ, o tíi o a í bhóo síi a kɔɔ!»

Ɛnza ni dhyémɛnsɛn ŋólu cɛ o

Maki 10.13-16; Luka 18.15-17

13Mɔɔn olu nan dhyémuu lɔ́lu lé Ɛnza ɲɛn kó aa í bhóo lá i kúnnɔn kɛ í sɛ́ɛ i yɛ, wáa kaamɔɔndhye ŋólu yámanngɛ o mɔɔn ólu mán. 14Oo kɛ́ mínngɛ Ɛnza ŋé fɔ kó: «Áa dhyémuu ólu tó yé ké ii nan ne mán, a kɛ́nan í síi i ɲan lɔ. Kɛ mansɔɔ mɔɔn mín núu óyoo dhyémuu míinnu sángboo ó Mansaya ó ólu ta le le.» 15Ɛnza é í bhóo lá i kúnnɔn, kɛ bhɔ́ ó ywáa ó lɔ.

Nanfoo tɛ́ɛ káweenin mín móo

Maki 10.17-31; Luka 18.18-30

16Cɛ lɔ́ é í mángbaa Ɛnza nan kɛ a manɲaankɛ kó: «Kaamɔɔn, ngákan kɛ kóbhɛɛ mínnɛɛn lé kɛ kɛ ɲáanmanɲan wɛ́ɛbhɛɛ ó sɔ́ɔ?» 17Ɛnza ŋé a yawi kó: «Íi mánɲaankɛla kóbhɛɛ ó tá fa nvɛ́ mínnɛɛn lé la? Ala kéembe lé káɲin. Ni íi fɛ́ kɛ ɲáanmanɲan wɛ́ɛbhɛɛ o sɔ́ɔ, tɔ́ ŋolu bhɔ́ sháa man.» 18Cɛ óo a manɲaankɛ kó tɔ́ mínnɛɛn lu? Ɛnza ngó: Í mánngan kɛ mɔɔn fáa, í mánngan kɛ ɲɔnmɔɔnya kɛ, í mánngan kɛ fwɔnɲan la í mɔ́ɔnninnvinɲɔɔn ó la, í mánngan kɛ soɲan kɛ.19Í fá ní í wóobhaa bwóɲan. Í mɔ́ɔnɲɔɔn ó a dhyáa í yɛ́ óyoo íle gbú a dí í yɛ́ɛ yɛ ɲán mín man.20O káweenin ŋoo fɔ kó: «Ŋwɛ́ɛn o tɔ́ ŋo bɛ́ bɛ́ sháa lataaman. Ngákan kɛ mínnɛɛn lé kɛ́ o kwɔ?» 21Ɛnza ŋé a yawi kó: «Ni í tɛ́ fɛ́ ké sɔ ŋan sɔɔ í lá, táa í bhóofe ŋo bɛ́ fele kɛ a wɛɛ o dí faannda ŋólu mán, o kɛ́ kɛ í yáa nanfooba sɔ́ɔ sá ŋó lɔ. Í kɛ́wɛɛ o la, íi bhyáa ngwɔ́.» 22Wáa káweenin ŋoo o kóman ó myɛ́n mínngɛ, aa bhɔ́ yénɔn a ɲanlasiinin ŋó le, kɛ mansɔɔ nanfooba lé tɛ́ɛ a bhóo.

23Oo kɛ́ mínngɛ, Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, nanfootii ó lo ŋo sángboo ó Mansaya ó lɔ, o lo a gbɛ́ɛ ósɔ! 24Ní fɔ́la a yɛ́ íkwɔ ngó ɲɔ́ɔnmɛɛn ó lo ŋó nɔɔnyanin ɲé kɛ́ɛla ŋó jáan ó fɛ́ kɛ tínmin nanfootii ó lo ŋó ka Ala yɛ́ Mansaya ó lɔ.» 25Kaamɔɔndhye ŋolu o kóman ó myɛ́n mínngɛ, oo i kɔɔnnɔnfii fɔ́ ii ɲɔ́ɔn manɲaankɛla kó: «Yɛ́ɛtii é sé kɛ́ kísi o lɔ wɛ́?» 26Ɛnza ŋé i mánfɛɛ kɛ fɔ i yɛ kó: «Kísili o sé tɛ́ Adamandhye ŋó yɛ, wáa a sé é Ala le yɛ!» 27O lɔ Piyɛli é fɔ a yɛ kó: «Án née mínnu wɛ́ɛ án ngwɔ kɛ fé ŋó bɛ́ la tó kɛ bhyáa í kwɔ́ka, án née káa kɛ́ díi o lɔ wɛ́?» 28Ɛnza ŋé i yawi kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, mɔɔn Dhyénjɛ o yáa í síi a yɛ́ mansayagbaanin nɔ́lɔman ŋó ka dínɲan kwáa o lɔ. O kɛ́ kɛ́, ále mín núu ngwɔ́ka, ále yáa í síi mansayagbaanin ndá ni fyáa o ka kɛ Izalayɛli síya tá ni fyáa ólu ta kíti o tɛ́ɛ. 29Tó mɔɔn óo mɔɔn é í kwɔ́ kɛ́ i yɛ bhó ní i bhádhyenjɛman ŋóni bhádhyemusoman ní i fa ní i wóobhaa ni i dhyé nú ní i yɛ sɛɛn ólu lá né kósɔn, o tíi ó yáa olu súu kɛnmɛn sɔ́ɔ, tó a nin ŋé kɛ́ ɲáanmanɲan wɛ́ɛbhɛɛ o le. 30Mɔɔn mínnu é ɲɛ́n bí nín, o shɛ́ɛman ɲáan tó kwɔ́, tó mín núu kwɔ́, olu shɛ́ɛman ɲáan bhyáa ɲɛ́n.»

20

Kɔndalakɛbhaa mín núu bháalakɛla lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ

1«Ala yɛ́ Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Sɛɛntii o wɛ́ɛ bhɔ́ sɔɔjonan o mán kó a káa kɔndalakɛbhaa lu tá kɛ táa bháala kɛ́ a yɛ lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ. 2Ale ní olu bhyɛ kó o bháala o kákan kɛ bhyɛ wɛ́ɛgbannan ngée ne mán, tó aa i lataa bháalakɛlaa ó lɔ́ a yɛ lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ. 3Aa wɛɛ kɛ bhɔ́ kokwaakɛ siinndee wáati o lɔ. Aa kɔndalakɛbhaa gbɛ́ɛlu yé bhálo kɛ bháalaɲiimaa olu síilaa ó lɔ, la tɛ́ tɛ́ olu mán. 4Aa fɔ i yɛ kó: ‹Ále a táa bháala kɛ́ ɲɛ́n lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ́ íkwɔ, á kákan ni saa mín né, ɲáan o dí á man.› 5Ii táa. Teelatee ŋó fɛ́, sɛɛntii oo bhɔ́ íkwɔ, óni teefaan ŋwáati o lɔ kɛ kɔndalakɛbhaa gbɛ́ɛlu látaa a yɛ lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ́ o ɲán kée ŋó mán. 6Teebe ŋó fɛ, aa bhɔ́ kɛ kɔndalakɛbhaa gbɛ́ɛlu yé bhálo kɛ íkwɔ. Aa i manɲaankɛ kó: ‹Mínnɛɛn le kósɔn áa tee ó bɛ́ kɛla yánun lakɛbhɛɛya lɔ?› 7Ii a yawi kó: ‹Mɔɔn lé mánsɔɔ bhá kɛ kɔndala di án man.› Aa fɔ i yɛ kó: ‹Ále a táa bháala kɛ́ ɲɛ́n lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ́ íkwɔ.›

8Ywáa o la, lɛ́zɛnnvyɛtii oo a yɛ bháalakunndii ó kíi kɛ fɔ a yɛ kó: ‹Bháalakɛdhye ŋolu kíi kɛ i bɛ́ ta saa lo i bhóo. Mín núu bháala o lámyaan bɛ́ kwɔ, aa lamyaan olu mán kɛ a lafaa mɔɔn jónan ólu mán.› 9Mín núu bháala o lámyaan teebe ŋó fɛ́, olu nan i ta bháalakɛsaa ó myáan o lé lɔ: Bɛ́ ta wɛ́ɛgbannan kée ngée. 10Tó mín núu kɛ́ bháalakɛdhye jónan olu lé lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ, aa sé olu mán mínngɛ, a tɛɛ kɛ́la olu kɔ́ɔnnɔn kó ilee tá wɛ́ɛ o káa sháaya bɛ́ tá le. Wáa i bɛ́ bɛ́ é wɛ́ɛ lákee ŋo lé sɔ́ɔ: Bɛ́ ta wɛ́ɛgbannan kée ngée. 11Wɛ́ɛ o myáansan o lɔ́ íkwɔ, ii kóman sɛɛntii o mán 12tá kó: ‹Kɔndalakɛbhaa mín núu bháala o lámyaan bɛ́ kwɔ, olu lɛ́ɛlɛ kéembe lé kɛ́ bháala o la, aa kɛ́ díi tó íi olu ní án née saa o kéeɲan, án née mín núu tee kée ŋó bɛ́ kɛ́ bháala lá teegban ó kɔɔ.› 13Sɛɛntii oo fɔ a mɔɔn o kée ɲɛn kó: ‹Ndwáanva, mán í tɔ́nɲɔɔn lɛ́. Ɲɔ́ɔn ngo an ni bhyɛ ne kó ní í sála wɛ́ɛgbannan ngée nán tee ó kɔɔnnɔn lé? 14Oo lɔ mínngɛ, í saa o tá kɛ bhɔ́ ná la. Kɔndaladhye mín ŋé bháala o lámyaan kwɔ́ o la, ngáa saa kée ŋó lé dí íle ní o mán. 15Nzáo lé tɛ́ ɲɛ́ɛla wɛ́ɛ o lɔ a. Bháa móolafwee nin ɲé mínngɛ, O lé ɲángbeya é í lɔ́ a?› » 16Ó bhóo óle mán tó: «Mɔɔn mín núu kwɔ́, olu yáa bhyáa ɲɛ́n tó mín núu ɲɛ́n, olu yáa bhyáa kwɔ́.»

Ɛnza ŋé a sayakɛko óni a kuunngo o fɔ́ ko sawaɲɔn o kɛla

Maki 10.32-34; Luka 18.31-34

17I táatɔ ó lé Yeluzalɛmu, Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ó kíi í kéenan ké ii táala, kɛ fɔ i yɛ kó: 18«Áa í tóomanlɔ. Án ni táala Yeluzalɛmu lé wé, mɔɔn Dhyénjɛ o káa ló faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní sɛliya kaamɔɔn ólu bhóo yénɔn lé ké olu a kíti bé a ka kó kɛ a fáa. 19O kwɔ, i yáa a lábhyaa káafii olu la tó olu yɛ́ɛ bhɔ́ a lɔ kɛ a gbasi gbɛ́nɲɛn la tó kɛ a gbáan yíi o mán. A tee sawaɲɔɔnlo ŋo a saya ó kwɔ, a yáa kúun kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man.»

Zaki ní Yaya lú wóobhaa é ɲaanli kɛla olu tá fa nvɛ́

Maki 10.35-45

20Oo bhɔ́ í lá mínngɛ, Zebede muso é í mángbaa ni a dhyénjɛ fyáa ólu lé Ɛnza nan. Aa í kúnmɛɛn nɔ́kɛɛ Ɛnza ɲɛn kó o a ɲan a man. 21Ɛnza ngó a yɛ kó: «Íi mínnɛɛn lé kwɔ?» Aa Ɛnza ɲawi kó: «Ní fɛ́ ngó ni í kɛ́ í síi í yɛ́ mansaya ó lɔ, nyénjɛ míin ngée ŋan í síi í bhóobhɛɛkɔɔ ké a kée ŋan í síi í bhóonwaan ngɔɔ.» 22Ɛnza ŋé fɔ a kó: «Áa fé mín ɲiinnan, a mán o lɔ. Né káa tɔ́lɔya súu mín myaan, ále yáa sé o lɔ́kunnan ŋan?» Ii a yawi kó: «Án ɲáan sé!» 23Ɛnza ngó i yɛ kó: «Ale lée wé, né káa tɔ́lɔya mín myaan, a yáa o tɔ́lɔya súu o myáan, wáa a síi ó né bhóobhɛɛkɔɔ óni móonwaanngɔɔ, o látɛɛbhaa o tɛ́ né le. Nvá é o síilaa ólu lɔ́bhyɛ mɔɔn mínnu yɛ, a káa a dí o léelu mán.»

24Kaamɔɔndhye ndá ŋo tɔ ólu o myɛ́n mínngɛ, ii mwɛ́nnɛn bhádhyenjɛman nvyáa ólu mán. 25Kó ólu kɛ́ɲan o man cé, Ɛnza ŋé i bɛ́ kíi tó kɛ fɔ i yɛ kó: «Áa lɔ ŋóo síya gbɛ́ɛ olu tá kunndii ólu kunndiiyafaan lála olu ka. Mɔɔn mín núu i yɛ yamaan o lɔ, ii nɔn lála olu ka. 26Wáa a táa kɛ́ cé álee lú cɛ́man. Ní mɔɔn mín ŋé fɛ́ kɛ kɛ́ mɔɔnba lé a cɛ́man, fɔ́ o tíi ó a kɛ́ bɛ́ tá bháalakɛdhye ne; 27Tó ní mɔɔn oo mɔɔn é fɛ́ kɛ bhyáa bɛ́ ɲɛn, o tíi o kákan né kɛ kɛ́ a yɛ́ yɔ né le. 28Ó ɲán kée ŋó mán, mɔɔn Dhyénjɛ o mán nan ké lɔ́ a kɛ́ a yɛ bháalakɛdhye ne, wáa aa nan lé kɛ bháalakɛ mɔɔn olu yɛ́, óni kɛ a yɛ́ɛ ní o dí mɔɔn shɛ́ɛman ngunmanka le.»

Ɛnza ŋé fyóonjɛ fyáa ɲán lakala

Maki 10.46-52; Luka 18.35-43

29Ii bhɔ́ Zeliko mínngɛ, yamanba é bhyáa Ɛnza ngwɔ. 30Fyóondɔ fyáa lɔ́ síininndɛ́ɛ sháa o gboo nvɛ́, olu Ɛnza ndínmin ngo o myɛ́n mínngɛ, ii gbáa ngbáa ni fɔ le kó: «Mantii ó, Laula Bhɔ́nzɔ manɲwaan án nan!» 31Yaman o yámanngɛ i man kó ii í lúmandhye, wáa i tɛ́ɛ gbáanan í fáan lá o bɛ́ kwɔ kɛ fɔ kó: «Mantii ó! Laula Bhɔ́nzɔ, manɲwaan án nan!» 32Ɛnza ŋé í lɔ́ kɛ fyóondɔ ólu kíi tó kɛ i manɲaankɛ kó: «Aa fɛ́ ké ní mínnɛɛn lé kɛ́ a yɛ́?» 33Ii a yawi kó: «Mantii ó, a kɛ ké án ni ywáa yé.» 34I mánɲwaan é lo Ɛnza nɔn, aa í bhóo túu i ɲán ólu la tó íi ywáa yé í kɔ́lɔ téeman, tó ii bhyáa Ɛnza ngwɔ.

21

Ɛnza ŋé lónan Yeluzalɛmu

Maki 11.1-11; Luka 19.28-40; Yaya 12.12-19

1Ii gbaa mínngɛ Yeluzalɛmu la ké i wɛɛ lo Olivyetii óni Bɛtifaze tɔ́ɔfɛ, Ɛnza ŋé kaamɔɔndhye ŋo fyáa bhyáashaa. 2Tó kɛ fɔ i yɛ kó: «Só mín ŋé a ɲɛ́nnzhaafɛ nín, áa táa o la. A kɛ́ lo ndɛ́nmɛn, a yáa táa sofɛɛnin ngbee nɔ́ ní a dhyé ŋó ngúunnin ɲé. Áa i fwée kɛ́nan ni ile ɲɛ́n. 3Ní mɔɔn lɔ́ kɛ kóman, áa fɔ o yɛ kó: ‹Mantii óle manko é a lá.› O kɛ́ kɛ́ i yáa a lábhyaa íkɔlɔ.»

4Oo kɛ́ lé ke kó óo kó é kɛ céla óo kóman mín nvɔ, o a í láfa. A fɔnin ndɛ́ɛ a kwɔ tá ne kó:

5Áa fɔ Siyɔn dhyémuso21.5 Siyɔn dhyémuso: Ala bhatobhomba ó lɔ́nin ndɛ́ɛ tii mínnga Yeluzalɛmu, o lé tɔ́ɔ tɛɛ kó Siyɔn. Lɔ́lu tɛ́ɛ Yeluzalɛmu kíila Siyɔn tɔ́ɔ o lá wáati lɔ́lu lɔ. olu yɛ kó:

Ɲɔ́ɔn nín, a yɛ́ mansacɛ oo nánla a saala,

a wɛɛ a yɛ́ɛmanyii, a siinin ɲé sofɛɛnin nɔ ngwɔ́ lɔ,

sofɛɛnin ngbee nɔ, sofɛɛninmuso lɔ dhyé.

6Kaamɔɔndhye ŋolu táa o lé lɔ́ Ɛnza ɲɛn cé o la. 7Ii nan sofɛɛnin ngbee ŋo ní sofɛɛninnye ŋó le kɛ i yɛ faani olu lá olu kwɔ́lɔ tó Ɛnza ŋé í síi a kwɔ lɔ. 8Yaman o mɔɔn shɛ́ɛman ɲé i yɛ faani olu lɔ́woo sháa o ka, lɔ́ lúu yíibhoo lu tɛ́ɛkɛ i la lá sháa o ka. 9Yaman mínnu tɛ́ɛ Ɛnza ɲɛn óni mínnu tɛ́ɛ a kwɔ́, o bɛ́ tɛ́ɛ táa gbáa ne kó: Tando é Laula Bhɔ́nzɔ ŋó yɛ́! Mɔɔn mín ŋé nánla Mantii o tɔ́ɔla, tando é o yɛ! Tando é Ala yɛ́ sá ŋó lɔ!

10Ɛnza ŋé lo mínngɛ Yeluzalɛmu só ó la, só óo ɲáanmin. I tɛɛ fɔ́la kó: «Cɛ míin ŋé yɛ́ɛtii le?» 11Mɔɔn olu tɛ́ɛ i yawila kó: «Céla Ɛnza née wé kɛ bhɔ́ Nazalɛti, Galile mala ó lɔ.»

Ɛnza ŋé feekɛbhaa olu gbɛnan Ala bhatobhomba ó lú o kɔ́ɔnnɔn

Maki 11.15-19; Luka 19.45-48; Yaya 2.13-22

12Ɛnza ŋé lo Ala bhatobhomba ó kɔ́ɔnnɔn, aa lámyaan kɛ feekɛbhaa olu ní sanikɛbhaa olu gbɛ́, aa wɛ́ɛfɛɛmaa olu tá tabɛli ólu bé, kɛ biinin nvelebhaa olu tá gbaanin ŋo bɛ́ bémbe. 13Aa fɔ i yɛ kó: A sɛwɛnin ɲé kó, ɲɛ́n bhó ŋó káa kíi lé kó Ala bhatobho. Wáa: «Ále wɛ́ɛ o bhó ŋó lé kɛ́ so nú lóonaankɛlaa lé nín!»

14Fyóo ŋolu ní kuugba lɔ́ lúu í mángbaa Ɛnza nán Ala bhatobhomba o lú o kɔ́ɔnnɔn yénɔn, aa olu lákɛɛnya. 15Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní sɛliya kaamɔɔn ólu ɲán é lɔ o káwananngo ólu lɔ́ mínngɛ, óni kɛ dhyémuu ólu yé gbáanan Ala bhatobhomba ó lú o kɔ́ɔnnɔn kó: «Tando é Laula Bhɔ́nzɔ ŋó yɛ!» Ii mwɛ́nnɛn. 16Ii fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Í tóo é i kan ŋo lɔ a?» Ɛnza ŋé i yawi kó: «Ɔɔn! Bháanin ále mán a fɔnin ɲé kitabu o lɔ́ bhá ŋan kó: Í wɛ́ɛ kɛ háanin dhyémuu lú ní dhyéɲɛɛnninngwaa lu bɛ́ bɛ́ í tándo la?»17O fɔ́nin ŋó kwɔ, aa i tó yénɔn kɛ bhɔ́ só ó la kɛ táa si Betani.

Ɛnza ŋé fígisun nɔ dáanla

Maki 11.12-14,20-24

18Sɔ́ɔ ó mán, i tɛɛ í kwɔ́sɛɛla mínngɛ Yeluzalɛmu, kɔ́ɔn é Ɛnza myaan. 19Aa fígisun nɔ yé sháa o gboo nvɛ́, aa í mángbaa a lá, wáa a man dhyé nzɔ́ɔ o la fo búu gbɛɛgbɛɛ. Oo kɛ́ mínngɛ aa fɔ fígisun ŋo mán kó: «Íle táa í dhyé ngɛ́ bhée!» Íkɔlɔ téeman, fígisun ŋóo já. 20Kaamɔɔndhye ŋolu ɲán é o kó ó yé, óo bhɔ́ i kɔ́ɔman gbúnigbukɛ, kó: «Aa kɛ́ díi tó fígisun míin ŋé já íkɔlɔ cé?» 21Ɛnza ŋé i yawi kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngo, ni lánanya kɛ́ kɛ́ a yóso o lɔ, óni ní síka mán kɛ́ a yóso ó lɔ, ní kó mín ngɛ fígisun míin nan, a yáa sé o lɔ́ kɛ́la, a yɛ́ɛ ló ɲáan sé fɔ́la tii míin ɲɛn kó ‹bhɔ́ ywáa míin nɔn yánun, íi táa í yɛ́ɛ láfii kɔɔji o lɔ,› tó óo o kɛ́. 22Ni lánanya kɛ́ kɛ́ a yóso o lɔ, a kɛ́ fé ŋóo fé ngófɔ sɛɛ o lɔ, a yáa o sɔ́ɔ.»

Yɛ́nee kó ólu kɛ́ ó sé kɛ́la Ɛnza ɲɛn?

Maki 11.27-33; Luka 20.1-8

23Ɛnza ŋé táa Ala bhatobhomba ó la. A tɛ́ɛ mɔɔn ólu kalanan mínngɛ. Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní só o cɛba ólu í mángbaa o lé lɔ kɛ a manɲaankɛ kó: «Íi kó míinnu kɛ́la sébhaaya mínnɛɛn lé la? Yɛ́ɛtii o sébhaaya ó dí í mán?» 24Ɛnza ŋe í yawi kó: «Né káa ále mánɲaankɛ láfaɲan kéene la, kéembe, ni a kɛ́ ɲáwi, o kɛ́ kɛ́, ní bhɔ́la kó míin nú kɛ́ ó sébhaaya ó lé ywáa mínnɔn, ní o fɔ́ a yɛ́: 25Yɛ́ɛtii é Yaya Bátizelikɛbhaa bhyáashaa kɛ́nan mɔɔn ólu bátize, Ala bháa, bháa mɔɔn ólu?» Ii fɔ ɲɔ́ɔnɲɛn kó: «Ní án ngɛ a yawi kó Ala lée a bhyáashaa, a yáa án mánɲaankɛ kó mínnɛɛn lé kósɔn tó án mán lá Yaya la? 26Tó ní án ngɛ fɔ kó mɔɔn lée lúu a bhyáashaa, án ngákan kɛ sháan yaman o ɲɛn, kɛ mansɔɔ mɔɔn bɛ́ tɛ́ɛ Yaya yacela céla lé le.» 27Kó ólu kɛ́ɲan man cé, íi Ɛnza ɲawi kó: «Án mán lɔ.» Ɛnza ŋé i yawi o le lɔ kó: «Ni a kó cé, née kó mínnu kɛ́la nín, née ólu kɛ́la sébhaaya mínnan ndáa o fɔ́ a yɛ́.»

Sáanan mín ŋé dhyénjɛ fyáa ólu ka

28Ɛnza ŋé fɔ íkwɔ kó: «Ngáa kó mín nvɔ a yɛ́ nín, áa a tá ɲánla ó fɔ́ ɲɛ́n o kó ó tá fa nvɛ́: Dhyénjɛ fyáa tɛ́ɛcɛ lɔ́ bhóo. Aa fɔ jónan ó yɛ kó: ‹Nyénjɛ, táa bháala kɛ́ lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ́ bí.› 29O kó a yɛ kó a táa kɛ, wáa kwɔ́ o la, aa nan caanlɔngii tó kɛ táa bháala kɛ́ lɛ́zɛnnvyɛ ó lɔ. 30Facɛman ŋóo o kóman kée ŋó fɔ́ dhyénjɛ tɔ́ kée ŋó yɛ. Oo fɔ kó: ‹Mantii o, ŋwɛ́ɛn myɛ́n, ɲáan táa›, wáa a man táa.» 31Ɛnza ŋé i manɲaankɛ kó: «O dhyénjɛ fyáa ó mínnɛɛn lée i fa sáonanngo ó kɛ?» I ko Ɛnza ɲɛn kó: «Aa jónan mín nje.» Ɛnza ŋé fɔ ale faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Yawudhyaa cɛba ólu yɛ́ o lé lɔ kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, háanin nísɔɔnmyaanbhaa olu ní tútu olu yáa Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o sɔ́ɔ álee ɲɛn, 32kɛ mansɔɔ Yaya Bátizelikɛbhaa é nan a saala nin sháa téenin ŋó le, a mán lá a lá. Wáa nísɔɔnmyaanbhaa olu ní tútu olu lá a lá. Tó ále gbúlu ɲán é lɔ o kó ó lɔ, wáa a mán díminsa tó kɛ lá a lá.»

Sáanan mín ŋé lɛ́zɛnmaalakɛbhaa yóo ŋólu ka

Maki 12.1-12; Luka 20.9-19

33Ɛnza ŋé fɔ kó: «Áa í tóomanlɔ saanan gbɛ́ɛ lɔ: Lɛ́zɛnnvyɛtii lɔ lée lɛ́zɛn no kɛ yɔ́sɔ kɛ́ a man. Kɛ lɛ́zɛnjibhɔjaan lɔ́ bhɔ́, kɛ o kɛ́ lɛ́zɛn ŋó jíbhɔlaa le, tó kɛ gbáta lɔ́ lɔ́ sɛɛnkunnansiibhaa olu yɛ. Aa sɛɛn ó kɛ́ɛfa o lé lɔ bháalakɛdhye ŋólu mán, tó kɛ táa táamanla. 34Lɛ́zɛn bhɔ́ wáati oo sé mínngɛ, aa a yɛ bháalakɛdhye ŋolu bhyáashaa lɛ́zɛn ŋo bháalakɛbhaa olu saala kó ii a ta fa ŋo di. 35Wáa lɛ́zɛnmaalakɛbhaa olu a yɛ bháalakɛdhye ŋolu myáan kɛ a kée gbasi, kɛ kée ŋó fáa tó kɛ a sawaɲɔn o bwó káwa la. 36Lɛ́zɛnnvyɛtii oo bháalakɛdhye ngbɛ́ɛlu bhyáashaa. Olu tɛ́ɛ sháa mɔɔn jónan ólu le. Wáa lɛ́zɛnmaalakɛbhaa olu o kó kée ŋó lé lá olu la íkwɔ. 37Alabha ŋo la, aa a dhyénjɛ bhyáashaa. A tɛɛ fɔ́la kó i yáa nyénjɛ ó bhɛ́ɛsii. 38Wáa lɛ́zɛnmaalakɛbhaa olu cɛ ó dhyénjɛ o yé mínngɛ, íi fɔ ɲɔɔnɲɛn kó: ‹Cɛ́ntabhaa ó lée nín! Áa nan, án ní a fáa ké cɛ́n o a tó án bhóo.› 39Ii a myaan o lé lɔ kɛ a lafii lɛ́zɛnnvyɛ o kwɔ́shaafɛ tó kɛ a fáa.»

40Ɛnza ŋé ɲaanli kɛ kó: «Lɛ́zɛnnvyɛtii o kɛ́nan, a káa mínnɛɛn lé kɛ́ lɛ́zɛnmaalakɛbhaa olu la?» 41Ii a yawi kó: «A yáa o kóyoongɛbhaa olu fáa, a táa mánɲwaan i la. A yáa a yɛ lɛ́zɛnnvyɛ ó kɛ́ɛfa lɛ́zɛnmaalakɛbhaa gbɛ́ɛlu mán mínnu káa a yɛ lɛ́zɛn ŋó tɔɔn ó ló a bhóo a san lɔ.»

42Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: A mán tínminnaa míin ngála Kitabu o lɔ bhá ŋan?

Bhónɔbhaa olu tɛ́wɛɛ í bá tɛfɛ mínnɔn,

o lé wɛ́ɛ kɛ́ tɛfɛ kúugbɛɛ ŋo le.

O fáanan Mantii ó lé la,

oo kóba lé lé án née bhóo!

43Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó: «O lé kósɔn, tó ní fɔ a yɛ́ ngó: Ala yɛ́ Mansaya ó hɛ́lɛ o táa dí a mán bhée, a yáa ló lananbhɛɛ olu bhóo, mín núu sé a lɔko o kɛ́la. 44[Mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ í bé o tɛ́fɛ ó ka, o tíi o kóo olu yáa í lɔ́kɛɛngɛɛ, ni o tɛfɛ ó ló ngɛ́ bé mɔɔn mínnga, o tíi o yáa í lɔ́muɲuu.]»

45Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Falizɛn ŋolu Ɛnza ɲɛn saanan olu myɛ́n mínngɛ, ii bhɔ́ ɲan le óo Ɛnza ngan ndɛ́ɛ ile léelu mán wé. 46Oo kɛ́ mínngɛ, í tɛ́ɛ ɲánɲiinnan Ɛnza myaanko ó mán, wáa i tɛɛ sháannan yaman o ɲɛn, kɛ mansɔɔ bɛ́ tɛ́ɛ Ɛnza ɲacela Ala yɛ céla lé le.

22

Sáanan mín ŋé kwɛ́ɛnyako o súnmanngo o ka

Luka 14.15-24

1Mɔɔn mínnu tóo tɛ́ɛ Ɛnza ngómankan ŋo lɔ, aa saanan gbɛ́ɛ fɔ́ olu yɛ́ tá kó: 2«Sángboo ó Mansaya óo tɛ́nmɛn, o lée nín: Mansacɛ lɔ é sunmanmba kɛ́ a dhyénjɛ yɛ́ kwɛ́ɛnyako o fɛ́ 3Aa a yɛ bháalakɛdhye ŋolu bhyáashaa kó kwɛ́ɛnyako oo fɔ́ mɔɔn mínnu yɛ, kó ii táa olu kíi lɔ́minko o lɔ. Wáa o mɔɔn ólu mán sɔ́n kɛ́nan lɔ́minkɛlaa ó lɔ. 4Aa bháalakɛdhye ngbɛ́ɛlu bhyáashaa ké a wɛɛ wɛɛ fɔ́la olu yɛ kó: ‹Áa táa fɔ mɔɔn ólu yɛ kó ɲɛ́n sunman ŋo wɛ́ɛ sii, kó ní ɲɛn tóla ólu ní ɲɛ́n bhyáa njɛ́man ŋó léelu fáa o súnmanngɛko o lɔ. Áa fɔ i yɛ kó a bɛ́ wɛ́ɛ mwɔn.› 5Wáa kwɛ́ɛnyako oo fɔ́ mɔɔn mínnu yɛ ólu mán táa kíili o lɔ́gbɛ. I bɛ́ é táa i taashaa lá í yɛ́: Lɔ́ lúu táa sɛɛn mán, lɔ́ lúu táa i yɛ féekɛlaa o lɔ, 6lɔ́ gbɛ́ɛ lúu bháalakɛdhye ŋolu myáan kɛ mala i man hádi, tó kɛ i fáa. 7Mansacɛ ó mwɛ́nnɛn. Aa a yɛ swaasi olu bhyáashaa kɛ táa o mɔ́ɔnfaabhaa olu fáa tó kɛ tá bhyáa i yɛ só ó la. 8Aa wɛɛ kɛ fɔ a yɛ bháalakɛdhye ndɔ ólu yɛ kó: ‹Kwɛ́ɛnyako o súnman ŋo wɛ́ɛ sii, wáa mɔɔn mínnu kíinin ŋé kɛ́, olu kíikun mán kɛ́ la. 9Oo lɔ mínngɛ, áa táa sháafaa ŋólu la, a kɛ́ mɔɔn súu súu yé, áa o bɛ́ kíi sunman ŋo mán.› 10Bháalakɛdhye ŋolu táa sháafaa ŋólu la, ii mɔɔn súu súu yé, ké aa kɛ́ mɔɔnbhɛɛ le bháa wáman mɔɔn yóo ne bháa, ii o bɛ́ ládhyɛ kɛ́nan ni olu le. Lɔ́minkɛbho ŋóo fá mɔɔn o la, o bhóo ó lé mán. 11Mansacɛ oo lo kó a kɛ́ɛ tɛ́ɛ mɔɔn kíinin ŋólu mánfɛɛ. Aa cɛ lɔ́ yé yénɔn, mansiifaani tɛ tɛ́ o kannan. 12Aa o cɛ ó mánɲaankɛ kó: ‹Ndwáanva, aa kɛ́ díi tó ílee lo yánun kéni mansiifaani tɛ́ í kannan?› Cɛ ó mán fé nvɔ. 13Oo kɛ́ mínngɛ, mansacɛ oo fɔ bháalakɛdhye ŋolu yɛ kó: ‹Áa a se ŋó ní a bhóo olu síli kɛ a lafii kɛ́ɛnman diwi o lɔ. A yáa kási kɛ́ yénɔn ké a dinmisaninmba ó yé.› 14Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ íkwɔ kó: ‹Aa céne, mɔɔn shɛ́ɛman ngíinin ɲé, wáa mínnu lɔ́tɔnmɔnnin ɲé kɛ lo, olu mán nzháa.› »

Bhóobhɔ o kákan kɛ kɛ́ mansacɛ ó yɛ a?

Maki 12.13-17; Luka 20.20-26

15Falizɛn ŋolu táa ɲɔ́ɔnɲe, i tɛ káa kɛ tɛ́nmɛn ké Ɛnza ngbú lákan ŋo a kɛ́ a lalɔkun ne, ii o kó ó ɲánɲiin. 16Ii wɛɛ kɛ i yɛ kaamɔɔndhye ŋo lɔ́lu ní Elɔdi dhyáaɲɛnmɔɔn ó lɔ́lu bhyáashaa kó kɛ táa fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Kaamɔɔn, án ni lɔ ŋóo íi tinɲan le fɔ́la: Íi Ala sháa o yáala tinɲan le ka, í tɛ́ sháannan í mɔ́ɔnɲɔɔn ó ɲán o ɲɛn, í ló ndɛ́ lɔ́ bhɔ́la lɔ́lɔ. 17Oo lɔ mínngɛ, án ngáa kó mín nvɔ nín, í tá ɲánla ó fɔ́ án ɲɛn o ka: A láanin ɲe kó mɔɔn a nísɔɔn o bhɔ́ Mansacɛ Sezali ó yɛ bháa bháanin a laanin ndɛ́?» 18Wáa aa kɛ́ mínngɛ óo Ɛnza ndɛ́ɛ bhɔ́la i miliya yóo ŋó kɛ́laman, aa fɔ i yɛ kó: «Ále fyáangafo ólu! Mínnɛɛn lé kósɔn tó áa nɔ́swaannan? 19Áa wɛ́ɛgbannan nɔ yáa nán, o mín ŋé tála kɛ kɛ́ nísɔɔn lé mansacɛ ó yɛ.» Ii wɛ́ɛgbannan ngée yáa a lá, 20tó Ɛnza ŋé i manɲaankɛ kó: «Yɛ́ɛtii yáa óni a tɔ́ɔ é wɛ́ɛ míin mán nín?» 21I ko a yɛ kó: «Mansacɛ Sezali.» Oo kɛ́ mínngɛ, Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «Oo lɔ mínngɛ, fé mín ŋé mansacɛ ó tá le, áa o dí mansacɛ ó mán, tó fé mín ŋé Ala tá le, áa o dí Ala man.» 22O yawili óo bháa i lɔ kɛ tínmin. Ii Ɛnza mankɛnin ndo kɛ táa.

Sadusi olu Ɛnza ɲaankɛla su ólu kúunngo o la

Maki 12.18-27; Luka 20.27-40

23O ló ngée ŋo la, Sadusi lɔ lúu nan Ɛnza ndɔ́ɔfɛ. O mɔɔn ó lée lúu fɔ́la kó su ólu táa kúun. Ii Ɛnza manɲaankɛ 24kó: «Kaamɔɔn, Musa é fɔ kó: Ní cɛ mín ngɛ muso tá, kɛ sayakɛ ké a man dhyé nzɔ́ɔ a la, o tíi ó bhádhye ó kákan kɛ o muso o tá ké aa dhyé nzɔ́ɔ táabhaa o yɛ.25Kɛ́ɛke bhádhyemannjɛ wóonvyaa ló tɛ́ɛ án nvɛ́ yánun, jónan óo muso tá óo sayakɛ ké a man dhyé nzɔ́ɔ bhá. Tó kɛ a muso tó a bhádhye ŋó lɔ́ bhóo. 26Bhádhyemannjɛ wóonvyaa ó bɛ́ é muso kée ŋó tá o ɲán o lé mán. I mɔɔn wóonvyaa ó bɛ́ é sayakɛ, i si mán dhyé nzɔ́ɔ muso ó la. 27I bɛ́ saya kɛ́nin ŋó kwɔ, muso óo saya kɛ́ íkwɔ. 28Su ólu kúunno ŋo kɛ́ sé wáati mínnɔn, muso ó káa kɛ́ a mínnɛɛn lé tá lé? Kɛ mansɔɔ aa sii i bɛ́ kunman kée ngée!» 29Ɛnza ŋé i yawi kó: «A wɛ́ɛ fii, kɛ mansɔɔ a mán Kitabu o lɔ, a ló mán Ala yɛ sébhaaya ó lɔ. 30Kɛ mansɔɔ su ólu kɛ́ kúun wáati mínnɔn, cɛ lɔ́ táa muso tá, muso lɔ́ ló ndáa sii cɛla, i bɛ́ káa kɛ́ lé óo malɛɛka lu, sángboo o lɔ. 31Mín ŋé nan kɛ́ su ólu tá kúun ŋó le, a mán o kó ó sɛ́wɛnin ɲé kitabu o lɔ a? Ala é álase tá ne kó: 32Ne lée Bulaaman yɛ Ala o le, óni Shaaka yɛ́ Ala o, óni Yangubha yɛ́ Ala o. Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó Ala tɛ́ sú ólu yɛ́ Ala le, waa ɲáanman ŋólu yɛ́ Ala. 33Mɔɔn óo mɔɔn é Ɛnza ɲé o kóman ólu fɔ́la, óo bhɔ́ o mɔɔn ólu bɛ́ kɔ́ɔman.»

Tɔ́ mín nguu a gbɛ́ɛ kɛ tínmin

Maki 12.28-34; Luka 10.25-28

34Falizɛn ŋolu myɛ́n mínngɛ kó Ɛnza ŋwɛ́ɛn kɛ tó kóman tɛ́ Sadusi olu bhóo bhée, ii ɲɔ́ɔnɲe. 35Sɛliya kaamɔɔn lɔ́ tɛ́ɛ ale Falizɛn ŋolu lɔ, o tɛ́ɛ fɛ́ kɛ Ɛnza nɔ́swaan. O ɲán o mán, aa Ɛnza manɲaankɛ kó:

36«Kaamɔɔn! Ala yɛ tɔ́ ŋolu lɔ, tɔ́ ŋó mínnɛɛn lé kúu a gbɛ́ɛ kɛ tínmin?» 37Ɛnza ngó a yɛ kó: Í yɛ Mantii Ala o a dhyáa í yɛ́ í yóso ó bɛ́ la, í ní o bɛ́ la, í míliya ó bɛ́ la.38Tɔ́ mín nguu a gbɛ́ɛ kɛ tínmin tó aa tɔ́ njónan óle, o lée wé. 39Tɔ́ mín ŋé túunan o la, tó a kuu a gbɛ́ɛ íkwɔ, o lée nín: Í mɔ́ɔnɲɔɔn ó a dhyáa í yɛ́ óyoo íle gbú a dí í yɛ́ɛ yɛ ɲán mín man.40Musa yɛ́ tɔ́ ŋolu ní céla ólu yɛ́ kaangɛkan ŋo bɛ́ kwɔ́ sɛnmɛnnin ŋé o tɔ́ nvyáa ó lé la.

Cɛ míin Kísibhaa óni Laula cɛ

Maki 12.35-37; Luka 20.41-44

41Falizɛn ŋolu tɛ́ɛ ɲɔ́ɔnɲe la, tó Ɛnza ŋé i manɲaankɛ kó: 42«A tá ɲánla ó lɔ, Kílisi oo yɛ́ɛtii le? Aa yɛ́ɛtii bhɔ́nzɔ ne?» Ii a yawi kó: «Aa Laula le bhɔ́nzɔ ne.» 43Ɛnza ngó i yɛ kó: «Aa kɛ́ díi tó Ní Sɛnnɛnyanin ŋóo Laula lo a fɔ o lɔ́ a bhɔ́nzɔ ŋó mán kó Mantii ó? Laula é fɔ lé kó:

44Mantii Ala é fɔ ɲɛ́n Mantii o yɛ kó:

Í síi móobhɛɛ kɔɔ,

fɔ́ ní í yúu olu bhyáa í sé ngɔɔ.

45O ɲán o mán, ni Laula kó Kísibhaa o mán kó Mantii ó, Kísibhaa oo sé kɛ́la Laula Bhɔ́nzɔ né díi?» 46Mɔɔn mánsɔɔ Falizɛn ŋolu lɔ kɛ Ɛnza ɲawikan ngée nzɔɔ. Kɛ ta o ló ŋó mán, mɔɔn sí lo mán í swáan Ɛnza ɲaankɛ lɔ́ bhée.

23

Ɛnza ngó lɔ́ kɛ́nan sɛ́liya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu yɛ́ kókɛse ŋólu kɛ

Maki 12.38-39; Luka 11.43,46; 20.45-46

1Ɛnza ngó a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu ní yaman o yɛ kó: 2«Sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋo lée lúu Musa yɛ́ tɔ́ o ɲánlɔsɔɔbhaa le. 3Oo lɔ mínngɛ, áa i fɔkan ŋó bɛ́ lataaman, wáa a kɛ́nan i yɛ kókɛse ŋólu kɛlɛ! Kɛ mansɔɔ, ii kó mín nvɔla, i gbúlu tɛ́ táamanla o sháa o fɛ́. 4Ii lwée ngbíiyanin ne siila mɔɔn ólu kunman, waa í tɛ́ í bhóokwɛɛnnin ŋo túula o lá yáanin dɔ́ɔnin ne kɛ́ a lá maanmaan. 5Ii kɛwɛli o bɛ́ kɛla lé ké mɔɔn ŋolu a i lasaa. O lé kósɔn, sɛ́wɛ mín ŋé kɛ́la ilee lú ce nan, óni i bhóola, o bwóɲannin née kɛ́la mɔɔn tɔ́ o bɛ́ tá le. O kwɔ, ii mansiife nzháayala i ta deekeba ólu man lé. 6Siilaa bhɛ́ɛ mín núu kɛ́la ɲɛ́nnzhaafɛ, o lée lú dhyáa é kɛ́la i lɔ lɔ́minkɛlaa ólu lɔ, óni sɛ́ɛbho ŋólu la. 7Mɔɔn olu kɛ́ kɛ́ i fola ni bhɛ́ɛsiili le yamanywaa olu lɔ, óni kɛ táa i kíi le kó ‹kaamɔɔn ó!› O lé dhyáa é kála i lɔ. 8Wáa álee kɛ́nan sɔ́n ké mɔɔn olu a kɛ́ fɔ́la a mán kó ‹kaamɔɔnba›. A bɛ́ɛ lé óo bhádhyenjɛman nú, kaamɔɔn kée ŋó lée ále bɛ́ la. 9A kɛ́nan fɔ mɔɔn óo mɔɔn mán lúukolo ó ka kó ‹án Nvá›. Fa kéembe lée a lá, o lée sángboo ó lɔ. 10A kɛ́nan tó ké mɔɔn olu ló ŋan táa a kíi le kó ‹cɔ́ɔnba›, kɛ mansɔɔ cɔ́ɔnba kéembe lée a lá, mín ŋé Kílisi o le. 11Mɔɔn mín ngɛ kɛ́ a bɛ́ kunndii le, o lé kákan kɛ kɛ́ á yɛ́ bháalakɛdhye ne. 12Mɔɔn mín ngɛ a yɛ́ɛ lɔ́bwoɲan, o tíi o yáa i manyiili shɔɔ, wáa mɔɔn mín ngɛ í mányii, Ala yáa ó tíi ó bwóɲan.»

Ɛnza ngó Falizɛn ŋolu ní sɛ́liya kaamɔɔn ólu fyáangafo bhóo a bwó

Maki 12.40; Luka 11.39-52; 20.45-47

13Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó: «Bɔɔn é álee tá le, álee sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋólu! A fyáangafo ólu! Áa mɔɔn olu lábanan kó i kɛ́nan í bhóo síi sángboo ó Mansaya ó kɔɔ, álee gbú olu tɛ́ a bhóo síila a kɔɔ, bhóosiikɔɔlɔɔ lo ŋé mɔɔn mínnu la, a tɛ́ olu tó yénɔn ké olu a i bhóo síi a kɔɔ a. 14[Bɔɔn óo álee tá le, álee sɛ́liya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu! A fyáangafo ólu! Muso mínnu cɛ wɛ́ɛ sayakɛ, áa olu bhóofe ŋolu bɛ́ myaanla i la, ké a ló ŋé sɛ́ɛ kannanja ŋolu kɛ́la ké mɔɔn olu a a lásaa. Oo lɔ mínngɛ, a tá kíti o yáa gbɛ́ya mɔɔn tɔ́ ólu tá o lé síin!] 15Kunnangboya é a yɛ́, ále sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋólu! A fyáangafo ólu! Áa kɔɔji óni lúukolo ó lɔ́yaalala mɔɔnɲiin ndɔ́ɔ lɔ kó aa lo a tá dínnan o lɔ, wáa a kɛ́wɛɛ o sɔ́ɔla, áa o láyɛɛman yaananmanmɔɔn lé álee síya le, háanin o tíi ó tá yaananmanmɔɔnya óo tínmin a tá o ka.

16Kunnangboya é a yɛ, álee mínnu é fyóondɔ le! Ále lée lúu fɔ́la kó ni mɔɔn kɛ́ í shɛ́n kɛ Ala bhatobhomba ó kɛ́ i sɛ́ɛya le, kó o shɛ́nnin o tɛ́ la. Wáa kó sɛ́ɛn mín ŋé Ala bhatobhomba ó la, ni mɔɔn mínngɛ í shɛ́n o sɛ́ɛn ŋo la, kó shɛnnin bhɛ́ɛ ó lée wé. 17A ló nánloman ɲe kɛɛ, a ló ɲán o latuunnin ɲé! Sɛ́ɛn ŋo lé kúu a gbɛ́ɛ bháa, bháa Ala bhatobhomba ó? Ɲɔ́ɔn ngó sɛ́ɛn ŋo wɛ́ɛ sɛ́nnɛnya Ala bhatobhomba ó lé sɔ́ɔbu lá lé? 18Áa fɔ́la íkwɔ kó ni mɔɔn kɛ́ í shɛ́n kɛ faanlɛɛbhɔlaa ó kɛ́ sɛ́ɛya le, kó o shɛ́nnin o tɛ́ la, wáa kó mɔɔn kɛ́ í shɛ́n faanlɛɛfe ŋo lé la, kó shɛ́nnin bhɛ́ɛbhɛɛ ó lée wé. 19A ló ɲán latuunnin ɲe! Faanlɛɛ ó lé kúu a gbɛ́ɛ bháa, bháa faanlɛɛbhɔlaa ó? Ɲɔ́ɔn ngo faanlɛɛfe ŋo wɛ́ɛ sɛ́nnɛnya faanlɛɛbhɔlaa ó lé sɔ́ɔbu lá? 20Oo lɔ mínngɛ, mɔɔn mín ngɛ í shɛ́n faanlɛɛbhɔlaa ó la, ké o tíi o wɛ́ɛ í shɛ́n faanlɛɛbhɔlaa óni faanlɛɛfe ŋo le bɛ́ lá kéene wé. 21Mɔɔn mín ngɛ í shɛ́n kɛ Ala bhatobhomba ó kɛ́ sɛ́ɛya le, ké o tíi óo í shɛ́nnan o bhó ŋóni Ala le lá kéene wé, Ala mín bhátobho ngo yé! 22Mɔɔn mín ngɛ í shɛ́n sángboo o la, ké o tíi óo í shɛ́nnan Alataannan nɔ́nmɔnnaa óni ale Ala le lá wé, kɛ mansɔɔ ale lé nɔ́nmɔnnaako e. 23Bɔɔn é álee tá le, ále sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋólu! A fyáangafo ólu! Nánkwɔfe mɛ́nsɛn mínnu é nan kɛ́ nannanye ni anɛti ní kumɛn ŋolu le, áa yáa bhɔ́la o bɛ́ lɔ lɔ. Tó tɔ́ ŋo ywáa kúugbɛɛ mín núu nan kɛ́ téleɲan óni hínnɛn óni lánanya óle, a tɛ́ olu yacela. Ké a mánngan kɛ o léelu bhɔ́ sháa man. Kɛ́ dɔ́ ólu fala o ka. 24Álee sháaɲɛn fyóondɔ ólu! Áa a yɛ́ jíminnda o mánsɛɛnnɛnla kó háanin sóso fítiinin ngɛ́nan táa a kɔ́ɔnnɔn, ké áa ɲɔ́ɔnmɛɛn ó lákuunnan cɔ́!

25Bɔɔn é álee tá le, ále sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu! A fyáangafo ólu! Áa yáafyɛ olu ní tása olu kwɔ́manlaa ó lé kwóla tó kɛ i kɔ́ɔnnɔnlaa ó nɔɔnninmba ó tó. Áa a ywáa ólu mánkwola sɛ́nnɛnya bhóoman ké natabaya óni yɛɛlɔmyaanbhɛɛya oo a yóso ó lɔ. 26Falizɛn fyóondɔ ó! Yáafyɛ óni tása olu kɔ́ɔnnɔnlaa ólu kwó ótun, o kɛ́ kɛ́ í kɔ́ɔmanlaa ó yáa sɛ́nnɛnya.

27Bɔɔn é ale tá le, álee sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu! A fyáangafo ólu! Pɛ́nndulu gbɛ́ lánin ɲé kábulu mínnu mán, a bhɔ́nin ɲé o kábulu síya o léelu la: I kanaa ó bhɔ́nin ŋé kála fé njɛ́ɛ ne la, ké su kóoguun ŋólu ní fé ndwéenin bɛ́suu fanin ɲé í kɔɔnnɔn. 28Álee céne! Mɔɔn olu kɛ́ a yé, íi fɔ kó áa mɔɔn télenin né le, ké a yóso ó fánin ɲé fyaangafoya óni níyooɲan o la.

29Bɔɔn é ale tá le, álee sɛliya kaamɔɔn ólu ní Falizɛn ŋolu! A fyáangafo ólu! Áa kábulu lu lɔ́la Ala yɛ céla ólu yɛ́, óni kɛ mɔɔn télenin ŋolu tá kábulu olu mánsii cɛ́ɛne, 30tó kɛ fɔ kó: ‹Ni án ndɛ́ɛ kɛ́ án myɛ́man ólu tá sán o lɔ, án ne ni olu tɛ táa bhyɛ kéeman céla ólu fáa ó mán.› 31O ɲán o mán, á gbúlu wɛ́ɛ kɛ a gbú sɛ́ɛya le kɛ a gbúlu yáayii, kɛ a yáa kó mínnu wɛɛ céla ólu fáa, kó áa ólu bhɔ́nzɔ ne le. 32Áa wá cɔ́! A bhyɛ́man lúu kó mín lamyaan, áa o tɔ́ o lábha né téeman! 33Ále santutudhye ŋólu! Ále káa sé bwásila yaananmanlɔtaa kíti o mán díle? 34O lé kósɔn ɲáan céla lú ní kólɔmaa lu ní sɛliya kaamɔɔn lú cé a mán: A yáa i lɔ́lu fáa, a yáa i lɔ́lu gbáan yíi mán, a yáa i lɔ gbɛ́ɛlu gbási gbɛ́nɲɛn lá a yɛ́ sɛ́ɛbho ŋolu la, a yáa kɛ́ i tɔ́lɔla só ó bɛ́ la. 35Mɔɔnteenin mín núu fáa lúukolo ó ka, kɛ ta cɛ télenin Abɛli yée bwɔ́nin ŋó mán fɔ kɛ́nan sé Balaki dhyénjɛ Zakali tá ó mán, olu yáacɛ yáa bhɔ á álee lu lɔ. Áa Zakali fáa Ala bhatobhomba óni faanlɛɛbhɔlaa ó cɛ. 36Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, o kóyoo ŋó bɛ́ yáacɛ yáa bhɔ́ álee bímɔɔn míin nú lɔ!»

Kóman mín ŋé Yeluzalɛmu só ó tá fa nvɛ́

Luka 13.34-35

37Ɛnza ŋé fɔ íkwɔ kó: «Yeluzalɛmuka ólu, Yeluzalɛmuka ólu, ale mín núu Ala yɛ́ céla ólu bwónan káwa la kɛ́ í fáa, síɲan yée né tɛ́ɛ fɛ́ kɛ́ a ládhyɛ ndɔ́ɔfɛ óyoo shishɛ óo a dhyé ŋólu ladhyɛla a káwa ó kɔ́ɔ ɲán mín man, waa a mán sɔ́n! 38Oo lɔ mínngɛ, a yɛ́ bhó ŋó lɔ́koo ɲáan tó féfe. 39Kɛ mansɔɔ tó ní fɔ a yɛ́ ngó a táa ɲé bhée. Fɔ́ a kɛ́ fɔ kó: Mɔɔn mín ŋé nánla Mantii ó tɔ́ɔla, tando é ó yɛ.»

24

Ɛnza ŋé Ala bhatobhomba céko ó lásela

Maki 13.1-2; Luka 21.5-6

1Ɛnza ŋé bhɔ́ Ala bhatobhomba ó lá, a taatɔ óle, a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa a lá kɛ fɔ a yɛ kó: «Íi Ala bhatobhomba míin nɔ́ í sɛ́wɛla lɛ!» 2Aa i yawi kó: «A ló ɲán é o bɛ́ lá nin, wáa tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, o káwa ó sí táa tó a siilaa o lɔ́ ya. Bhó ŋó yáa wéyaa féfe.»

Tɔ́lɔya ólu lámyaan ó

Maki 13.3-13; Luka 21.7-19

3Ɛnza ŋé táa í síi Olivyetii ó ka mínngɛ. A yɛ kaamɔɔndhye ŋolu í mángbaa a lá kɛ a manɲaankɛ í kéenan tá kó: «Kaamɔɔn, íi kó mín nvɔ sɛ́n wé, o káa kɛ́ wáati mínnɛɛn lé lɔ? Í tá kwɔsɛɛsan óni dínɲan ó lábhanzan o tɔɔmansii o káa kɛ́ mínnɛɛn ní mínnɛɛn lu le?» 4Ɛnza ŋé i yawi kó: «Áa í yáakii tó a yɛ́ɛ lɔ, a kɛ́nan tó ké mɔɔn lɔ́ a a láfii 5Kɛ mansɔɔ mɔɔn shɛ́ɛman ɲáan nan nín ndɔ́ɔ óle kɛ́ fɔ kó: Né lée Kílisi o le. I yáa mɔɔn shɛ́ɛman náfii o bhóo ó mán. 6A yáa kɛ́ɛkɛkan nu myɛ́n, óni kɛɛko lu mánngan, o sí kɛ́nan a mánshaan: Fɔ́ olu a kɛ́ lé, wáa o táa kɛ́ dínɲan labha ŋo sénin ne. 7Síya lɔ yáa í wíi síya gbɛ́ɛlu kanman, yamaanlɔ yáa í wíi yamaan gbɛ́ɛlu kanman. Kɔ́ɔn yáa kɛ́ ywáa shɛ́ɛman nɔn, lúukolo ó yáa yaayaa ywáa shɛ́ɛman nɔn. 8O kó ó bɛ́ yáa kɛ́ tɔ́lɔya ólu lámyaan o le óyoo muso tínndɔ ó ó tɔ́lɔya myáanla tɛ́nmɛn ne.

9Mɔɔn ólu yáa a ló bhóolɔ, i yáa a fáa. A yáa gbóya yamaanlɔ mɔɔn ólu yɛ né tɔ́ɔ ó kósɔn. 10Lánanya o yáa bhɔ́ mɔɔn shɛ́ɛman móo, i yáa bhɔ ɲɔ́ɔn ngwɔ́kɔɔ, i yáa gbéya ɲɔ́ɔnɲɛn. 11Céla kóo ngóo nzhɛ́ɛman ɲáan yé, i yáa mɔɔn gbɔ́gbɔ láfii. 12Kóyoongɛ ó yáa fáan sɔ́ɔ, tó dhyáaɲɔɔnya óo lɔ́ɔya mɔɔn gbɔ́gbɔ yóso lɔ. 13Wáa mɔɔn mín ngɛ í lɔ́ja kɛ táa sé a la ŋó mán, o yáa kísi. 14Sanmankanmɛɛ mín nvɔnin ŋé Ala yɛ́ Mansaya ó tá fa nvɛ́ nín, o sanmankanmɛɛ ó yáa í láse dínɲan ó ywáa bɛ́ lɔ, kɛ kɛ́ sɛ́ɛya lé síya ólu bɛ́ yɛ, tó dínɲan é tó í lábhanan.»

Mantii Ɛnza ngó tɔ́lɔya ó yáa í lánantinmin

Maki 13.14-23; Luka 21.20-24

15Ɛnza ŋé fɔ kó: «Céla Daniyɛli é sɛwɛ kó fé nzúu yóo hálamutɔ lɔ́ síi Ala bhatobhomba ó la kɛ o ywáa ó bhɔ́ sɛ́nnɛnya bhóoman. Mɔɔn mín ngɛ o ywáa ó kála, o tíi o yáa bhɔ́ o kó ó ɲánle. A kɛ́ o kó ó yé kɛ́la, 16ále mɔɔn óo mɔɔn kɛ́ kɛ́ Zude mala ó lɔ, áa bwée kɛ táa a lóonaanbhɔ tii ólu mán. 17Mɔɔn mín ngɛ kɛ́ a yɛ bhó ŋó kúnnɔn, o tíi o kɛ́nan í yíi bhó ŋo kɔ́ɔnnɔn kɛ a bhóofe ŋolu tá. 18Mɔɔn mín no ngɛ́ kɛ́ sɛɛn mán, o tíi o kɛ́nan í kwɔ́sɛɛ lúman táamanlataafaani tá tɔ́ɔ lɔ. 19Bɔɔn yáa kɛ́ muso kɔ́ɔnman ŋólu ní dhyémbatii olu ta lé o lo ŋó la! 20Áa Ala dɛ́li ké a bwéesan o kɛ́nan bhyɛ nɛ́nnɛnbakowaati o man wáman lɔnwɛɛnlilo ŋo man. 21Tɔ́lɔya o yáa bwóɲan gbúnigbukɛ. Kɛ myáan dínɲan lámyaan ó mán, kɛ́nan sii bí la, a sí tɛ́man kɛ́ bhá, a lo nzí táa kɛ́ bhée. 22Ní Mantii ó tɛ́man o wáati o kánnansunɲan, mɔɔn sí tɛ́ táa bwási. A káa o wáati o kánnansunɲan a yɛ mɔɔn lɔ́tɔnmɔnnin ŋó léelu kósɔn. 23Ní mɔɔn lɔ́ kɛ́ fɔ a yɛ́ o sán olu lɔ kó: ‹Kílisi óo ya!›, wáman kó ‹aa yeenɔn!› A kɛ́nan lá o tíi o la. 24Kílisi kóo ngóo ni céla kóo ngóo nzhɛ́ɛman ɲáan í wíi, i yáa tɔ́ɔmansiibaba ní káwananngo bá bá lú kɛ mɔɔnlafii tɔ́ɔ lɔ, háanin Ala yɛ mɔɔn lɔ́tɔnmɔnnin ŋólu, i yáa olu láfii o ɲánɲiin. 25Ŋwɛ́ɛn a tóo lasowi o bɛ́ la!

26Ni lɔ́lu kɛ́ fɔ a yɛ́ kó: ‹Kísibhaa oo dhyɛ́ o lɔ́!› A kɛ́nan táa yé. Ni i lo ngɛ́ fɔ a yɛ́ kó: ‹Aa ywáa lóonaankɛnin nɔ́ lɔ́ yée nɔn!› A kɛ́nan lá i la. 27Tinɲan sá ŋó í bhóo lábhɔ kɔ́ɔ ŋóni teebe ŋo lɔ tɛ́nmɛn ne, mɔɔn Dhyénjɛ o káa nan o ɲán o lé mán. 28Ní fénzu é ywáa mínnɔn, lwaa ólu í ladhyɛnan o ywáa o le lɔ́.»

Mɔɔn mín ŋé mɔɔn Dhyénjɛ óle o kwɔ́sɛɛɲan o

Maki 13.24-27; Luka 21.25-28

29O tɔ́lɔya wáati ólu kɛ́ bhɔ́ í lá tɛ́nmɛn,

tee ó yáa í mánfin,

káa ó ló ndáa gbɛ́ bhée,

lóodhye ŋólu yáa bhɔ́ sáman kɛ bé,

óni sébhaaya mín núu sá ŋó lɔ olu yáa maanmaan.

30«O kɛ́ kɛ́ o lɔ, mɔɔn Dhyénjɛ ó, tɔɔmansii mín ŋé o nánko fɔ́la, o kó ó yáa yé sángboo o lɔ, tó síya súu súu é lúukolo ó ka, olu yáa kásikɛ. I bɛ́ yáa Mɔɔn Dhyénjɛ ó nántɔ ó yé káwa ólu ka ni sébhaayaba óni nɔ́lɔyaba ó le. 31Búufyɛkanmba ó yáa bhɔ́, tó mɔɔn mín ŋé mɔɔn Dhyénjɛ ó le, oo a yɛ malɛɛka olu bhyáashaa dínɲan nɔ́ɔn náannin ó fá ŋó bɛ́ kɔɔ kɛ myáan sángboo kún míin mán kɛ́ táa sé kún dɔ́ ó mán kɛ́ a yɛ mɔɔn lɔ́tɔmɔnnin ŋólu ládhyɛ.»

Saanan míin la fígisun ŋo man

Maki 13.28-31; Luka 21.29-33

32«Áa a yɛ́ɛ sɔ́ hákii lá, saanan míin lá fígisun ŋo man. Ní a kɛ́ yé kó yíi bhóo óo táa í mánnuun ne, ké aa táa í búu kwaa bhɔ́ le, áa lála óyoo sanmanyi24.32 Izalayɛlika ólu ta wáati óni án ndá o man ngée. I lée lú fɛ yé yíi olu tɛ i búu kwaa kɛ́la sanmanyi o lɔ, ó wáati o tɛ́ kɛ́la an néelu fɛ ya. o wɛ́ɛ gbaa. 33O ɲán kée ŋó mán, a kɛ́ kɛ́ o kó ólu yéla wáati mínnɔn, aa lɔ ŋóo mɔɔn Dhyénjɛ ó nán wáati o wɛ́ɛ gbaa. Óo aa sháala. 34Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, án ɲɛ́n wáati mín mɔɔn ó bɛ́ táa sayakɛ, ké kó míinnu bɛ́ mán kɛ́ bhá. 35Sángboo óni lúukolo ó yáa tínmin, wáa ɲɛ́n kóman ólu táa tínmin tún.»

Mɔɔn Dhyénjɛ ó nán ó yáa bháa bɛ́ lɔ

Maki 13.32-37; Luka 17.26-30,34-36

36«O kó ólu káa kɛ́ ló mínnan, wáman wáati kée mínnɔn, mɔɔn óo mɔɔn mán o lɔ, malɛɛka olu mán lɔ, háanin Dhyénjɛ ó mán o lɔ. Ala mín ŋé Fá óle, o kéembe lé a o lɔ. 37Kó míin kɛ́ Nuwo yɛ́ tée ó lɔ, o ɲɔ́ɔn ɲáan kɛ́ íkwɔ mɔɔn Dhyénjɛ nan wáati ó lɔ: 38Tinɲan o wáati o lɔ, ké sámba ó mán nan bhá, mɔɔn ólu tɛ́ɛ lɔ́minkɛla, i lo ndɛ́ɛ í mínnan, i tɛɛ muso fúu kɛ́la óni kɛ i dhyémuso lú ló fúu la. Fɔ kɛ́ táa sé Nuwo lo no ŋó mán kúunmba ó kɔ́ɔnnɔn. 39I mán sówi fósi mán, fɔ sámba óo bé lo mínnan kɛ mɔɔn bɛ́ látuun. Mɔɔn Dhyénjɛ ó, ó nánlo ŋó káa kɛ́ céne íkwɔ.

40O ɲán o mán, cɛ fyáa yáa kɛ́ sɛɛn kéeman, kée ɲáan tá kɛ́ tɔ kée ŋó tó yé. 41Muso fyáa yáa tó koonduu, kée ɲáan tá kɛ́ tɔ kée ŋó tó yé. 42Oo lɔ mínngɛ, áa tó í ɲánla, kɛ mansɔɔ a mán a yɛ́ Mantii o nánlo ŋo lɔ. 43Aa lɔ kó ní bhóndii ó tɛ́ɛ kɛ́ so ŋó nánwaati lɔnan, a tɛɛnan tó í ɲánla ké so ŋó kɛ́nan ló a bhóo bhónan. 44O kósɔn, Álee lɔ́bhyɛnin ŋán kɛ́, kɛ mansɔɔ a tɛ́ í milila wáati mín mán, mɔɔn Dhyénjɛ ó káa nan ó wáati ó lé lɔ.»

Bháalakɛdhye hákiiman ŋóni bháalakɛdhye ɲóo ŋó

Luka 12.41-48

45«Bháalakɛdhye ndélenin ŋó hákiiman mínnɛɛn lé yé, ní a kunndii ó wɛ́ɛ a lásii a yɛ́ bháalakɛdhye ndɔ ólu kunnan ké aa i yɛ́ lɔ́min ó di í mán a diwaati lɔ? 46Yeemanfa yáa kɛ́ o bháalakɛdhye ŋo yɛ ni a kunndii o kɛ́nan a sɔɔ o bháala olu kɛ́la. 47Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, a kunndii ó yáa o bháalakɛdhye ŋo lásii a bhóofe ŋo bɛ́ kunnan. 48Wáa ni a kɛ kɛ́ bháalakɛdhyeɲoo ne, tó aa fɔ́la a yɛ́ɛ kɔ́ɔnnɔn kó: Ngunndii ó táa nan jónan, 49O lɔ, tó aa a bháalakɛdhyeɲɔɔn tɔ ólu gbasi, kɛ́ tó lɔ́minba kɛ ó la, óni mínninba ó la ní dɔlɔtɔ olu le. 50O bháalakɛdhye ŋó tɛ́ í milila ló mín man, óni wáati mín mán, a kunndii ó káa nan o ló ŋó lé lá. 51A yáa o bháalakɛdhye ŋó bhɔ́ yé kɛ́ a tɔ́lɔ fyáangafo ólu tɔ́lɔseɲan ó lá, olu kási kɛ́la yénɔn ké i dinmisaninmba ó yé.»

25

Sáanan míin sínngbii tá ŋolu ka

1Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «Ala yɛ́ Mansaya ó káa kɛ́ tɛ́nmɛn, o lée nín: sínngbiinin ndá ŋé laman nu myáan í bhóokɔɔ kɛ táa kwɛ́ɛncɛ lɔ saala ló nɔ́ la kó ii táa kéene kwɛ́ɛnyakoywaa o lɔ. 2Sínngbiinin lóo tɛ́ɛ yénɔn hákii tɛ́ tɛ olu mán, tó lóo tɛ́ɛ yénɔn hákii tɛ́ɛ olu mán. 3-4Hákiinda ŋólu i yɛ laman ŋo tá, wáa i man táyi ta minnan nɔ kɔɔnnɔn. Táyi25.3-4 Táyi: A fɔnin ŋé gɛlɛki kitabu o lɔ́ lé kó túu. déde tɛ́ tɛ́ olu bhóo.

5Kwɛ́ɛn ó tɛ́ɛ díla cɛ mín man, o cɛ ó mán nan mínngɛ jónan, sunnɔɔn é tínmin sínngbiinin ndá ŋolu ka. 6Lúutaa ó mán, mɔɔn lɔ́ é fɔ ni gbáa ne kó: ‹Kwɛ́ɛncɛ o wɛ́ɛ nan! Áa bhɔ́ kɛ́nan a labhyɛ!› 7Oo kɛ́ mínngɛ, sínngbii tá ŋolu o í wíi téeman kɛ i yɛ laman ŋolu lɔ́bhyɛ ŋo lámyaan. 8Tó hákii tɛ́ tɛ́ sínngbii mínnu mán i sɛɛ lɔ́ wé, olu fɔ hákiiman ŋólu yɛ kó: ‹Án ɲɛn laman ŋólu fɛ kɛ sa, áa án nzɔ a yɛ́ táyi o lɔ́ sɔ́ lé!› 9Hákiiman ŋólu fɔ i yɛ kó: ‹Ni o kɛ́ kɛ́, táyi o táa án nee ní ále tá laman ŋo bɛ́ bhɔ́. Oo lɔ mínngɛ, áa táa táyifelebhaa olu fɛ́ yénɔn kéene le kɛ táa a lɔ sá.› 10O fɔ́nin ŋó kwɔ, ii bhɔ́ kɛ́ɛnman kɛ táa táyisanaa o lɔ. Kɛ i tó o sháa o la, kwɛ́ɛncɛ oo nan i kwɔshaafɛ tó sínngbii lóo mínnu tɛ́wɛɛ i ta laman ŋo lɔ́bhyɛ ŋwé, ale ní olu táa kéene kɛ táa lo kwɛ́ɛnyakoywaa o lɔ. Ii lá ó sɔ́ɔ.

11Kwɔ́ kwɔ́ o la, tó sínngbii mín ŋolu í kunnanbhɔ ósɔ kɛ́nan lá ó mángbasi ni fɔ le kó: ‹Mantii o, Mantii o, lá ó láka án ɲɛ́n!› 12Wáa kwɛ́ɛncɛ ó í yawi kó: ‹Tó ní fɔ́ á yɛ́ ngó, mán á lɔ fɛ́sɛ fɛ́sɛ féu!› »

13Ɛnza ŋé o saanan o láfaa ni fɔ le kó: «Oo lɔ mínngɛ, áa tó í ɲánla, kɛ mansɔɔ mɔɔn Dhyénjɛ o, o káa nan tee mín man, óni wáati kée mínnɔn, a mán o lɔ.»

Sáanan mín ŋé bháalakɛdhye nzawa ólu ka

Luka 19.11-27

14Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó: «Ala yɛ́ Mansaya ó káa kɛ́ tɛ́nmɛn íkwɔ, o lée nín: Aa lé óyoo cɛ lɔ́ táatɔ lé táamanla, aa a yɛ bháalakɛdhye ŋolu kíi kɛ a yɛ nanfoo ó kɛ́ɛfa i man. 15Aa nanfoo ó lɔ́taa kɛ kéeɲan ní í bɛ́ kée ngéenan faan o lé. Aa sɛ́ɛnmɔɔ lóo dí a lɔ mán, kɛ sɛ́ɛnmɔɔ fyáa dí a kée ngbɛ́ɛ mán, tó kɛ sɛ́ɛnmɔɔ kée ndí a tɔ kée ŋó mán, tó kɛ táa. 16Bháalakɛdhye ŋo mín ŋé sɛ́ɛnmɔɔ lóo sɔ́ɔ wé, oo a ta sɛ́ɛn ŋo kɛ́ mánnanngun né íkɔlɔ kɛ sɛ́ɛnmɔɔ lóo gbɛ́ɛ sɔɔ o julaya ó lɔ. 17Sɛ́ɛnmɔɔ fyáa é dí mín man, oo mɔɔn jónan ó tá kó ó sí kɛ sɛ́ɛnmɔɔ fyáa gbɛ́ɛ sɔɔ tɔɔn le o ɲán o mán. 18Tó sɛ́ɛnmɔɔ kée ŋé dí mín man, oo táa jáan shɛ́n tó kɛ a kunndiicɛ o, o yɛ kɛ́ɛfaman mín ŋé wé, kɛ o ɲánmanloonaan kɛ́ jáan ó lɔ.

19Wáati já ŋé tínmin, tó bháalakɛdhye ŋolu kunndii ó tó nánla kɛ bhɔ́ táaman o la. Aa fɔ i yɛ kó: ‹Ní kɛ́ɛfaman mínnu ló a bhóolɔ, áa nan ó kwaan kɛ́ ɲɛ́n.› 20Sɛ́ɛnmɔɔ lóo é dí mín man wé, oo í mángbaa kɛ sɛ́ɛnmɔɔ lóo gbɛ́ɛ di kɛ fɔ kó: ‹Mantii o! Í táatɔ óo sɛ́ɛnmɔɔ lóo lé dí mán. Ní bhɔɔ lóo gbɛ́ɛ sɔɔ kɛ fala o ka, i bɛ́ lakafonin ŋó lée nín!› 21Kunndii ó fɔ a yɛ́ kó: ‹Í wɛ́ɛ bháala bhɛ́ɛ kɛ! Íi bháalakɛdhye mín ne, í káɲin, mɔɔn ló ŋé sé kɛ lá í lá. Í wɛ́ɛ kɛ́ lánanmɔɔn lé kó fítiinin ŋolu lɔ. Ni wɛɛ kɛ́ cé, ɲáan í bhóo síi kóba shɛ́ɛman nán kwɔ́ ín nan! Nan ké ní nan an ɲaanli ɲɔ́ɔn nvɛ́!› 22Sɛ́ɛnmɔɔ fyáa é dí mín man, óo í mángbaa tó kɛ fɔ kó: ‹Mantii o! Íi sɛ́ɛnmɔɔ fyáa mín dí ne mán, ŋwɛ́ɛn sɛ́ɛnmɔɔ fyáa gbɛ́ɛ sɔɔ kɛ fala olu ka. I bɛ́ lakafonin ŋó lée nín!› 23Kunndii ó fɔ a yɛ́ kó: ‹Í wɛ́ɛ bháala bhɛ́ɛ kɛ! Íi bháalakɛdhye mín ne, í káɲin, mɔɔn ló ŋé sé kɛ lá í lá. Í wɛ́ɛ kɛ́ lánanmɔɔn lé kó fítiinin ŋolu lɔ. Ni wɛɛ kɛ́ cé, ɲáan í bhóo síi kóba shɛ́ɛman nán kwɔ́ ín nan! Nan kéni nan an ɲaanli ɲɔ́ɔn nvɛ́!› 24Sɛ́ɛnmɔɔ kée ŋó dí mín mán, oo í mángbaa kɛ fɔ kó: ‹Mantii o! Ní lɔ ŋóo í yɛ́ kó o a gbɛ́ɛ, í mán fé mín na cɛ mínnɔn, íi o tála o ywáa ó lé lɔ! I mán sɛ́ɛn kɛ́ ywáa mínnɔn, ii sunman ndɛ́ɛla o ywáa ó le lɔ 25O lé kósɔn ní sháan tó kɛ táa í yɛ́ nanfoo ó ɲánmanloonaan kɛ́ jáan lɔ. A yé nín!› 26A kunndii ó kó a man kó: bháalakɛdhye yóoɲannin ŋo, sálabhaatɔ ó! Í tɛ́ɛ lɔ ŋóo mán fé mín na cɛ mínnɔn, ni o tála o ywáa ó lé lɔ, mán sɛ́ɛn kɛ́ ywáa mínnɔn, ni sunman ndɛ́ɛla o ywáa ó le lɔ, bháa díi? 27Tó aa kɛ́ díi tó í mán táa ɲɛ́n nanfoo ó ló nanfoolamalabhaa lu bhóo ké ndɛ́ɛ tɔɔn sɔ́ɔ a ka nánnin míin ne? 28Áa a ta sɛ́ɛnmɔɔ kée ŋó myáan a lá kɛ o di sɛ́ɛnmɔɔ tá ndíi o mán. 29Aa céne, lɔ́ kɛ́ kɛ́ mɔɔn mín móo, lɔ yáa bhyáa o tíi o tá ó ka fɔ́ kɛ wasa a lɔ, waa fé ndɛ́ mín móo, míin móo, o yáa bwási a lá. 30Bháalakɛdhye ngólo míin ngwɛ́nnin, áa o tá kɛ a lafii kɛ́ɛnman diwiba ó lɔ ké aa kási kɛ́ yénɔn ké a dinmisaninmba ó yé.»

Kíyamanwiilo ŋo

31Ɛnza ngó íkwɔ kó: «Mɔɔn mín ŋé mɔɔn Dhyénjɛ ó le, o kɛ́nan wáati mínnɔn, a nɔlɔyalaman ŋó yáa nan ni malɛɛka olu bɛ́ le, a yáa nan í síi a nɔnmɔnnaa mansayalaman ŋó lɔ. 32Síya olu bɛ́ yáa i ládhyɛ a ɲánkɔɔ, a yáa i lɔtɔnmɔn óyoo bhyáamangbɛngbɛmaa óo saa ólu ní bhá ólu bhɔ́la ɲɔ́ɔnnga tɛ́nmɛn né. 33Mansacɛ o yáa saa ólu bhyáa í bhóobhɛɛkɔɔ, tó kɛ bhá ólu bhyáa í bhóonwaan ngɔɔ. 34Mɔɔn mínnu káa kɛ́ a bhóobhɛɛkɔɔ, mansacɛ ó yáa fɔ olu yɛ kó: ‹Nvá Ala wɛ́ɛ hɛ́lɛ kɛ́ ále mínnu yɛ, áa nan lo Mansaya o lɔ! Ala é o lɔ́bhyɛ a yɛ́ dínɲan lámyaan wáati o lé lɔ. 35Kɛ mansɔɔ kɔ́ɔn é myáan mínngɛ, áa lɔ́min dí mán, jíminnɔɔ é myáan mínngɛ, áa nzɔ́ jíminnda la, ndɛ́ɛ lónan né mínngɛ, áa a bhóo síi ngɔ́ɔ a fɛ́ yé. 36Ngbóomankoo ndɛ́ɛ mínngɛ, áa nán nvɛ́ɛya bhɔ́, ndɛ́ mán ngɛ́nnɛn mínngɛ, áa í bhóo bhyáa nɔ́n, tó ndɛ́ɛ kaso lá mínngɛ, áa táa nvo.› 37O kɛ́ kɛ́, mɔɔn télenin ŋólu yáa fɔ mansacɛ o yɛ kó: ‹Mantii o, án ni í kɔ́ɔntɔ yé wáati mínnɛɛn lé lɔ tó kɛ lɔ́min di í mán, wáman kɛ í jímínnɔɔtɔ ó yé kɛ jí dí í mán? 38Án ni í yé lónanɲan bhóoman wáati mínnɛɛn le lɔ kɛ án móo síi í kɔ́ɔ, wáman kɛ í mánkoo ɲe tó kɛ í fɛ́ɛya bhɔ́? 39Án ni í mánngɛnnɛnbhaatɔ yé wáati mínnɛɛn lé lɔ wáman kɛ í yé kasola tó kɛ táa í fo?› 40Mansacɛ o yáa í yawi kó: Amiinan. ‹Ní fɔ́la a yɛ́ tinɲan in ne, ngo mɔɔn oo mɔɔn wɛ́ɛ o kɛ́ mándhyenjɛman ŋolu bɛ́ lɔ fítiinin ŋo yɛ́, o tíi o tɛ́ɛ o kɛla né lé yɛ́ wé!›

41O kɛ́ wɛɛ, a yáa fɔ a bhóonwaanngɔɔbhaa olu yɛ kó: ‹Áa táa kɛ í cɛ́bhɔ nán, ále mɔɔn dáannin ŋólu! Yaananman tá mín ŋé í lákin sɔtaannan ni a yɛ malɛɛka yóo ŋólu yɛ, áa táa o tá ó lɔ, 42kɛ mansɔɔ kɔ́ɔn é myáan, a mán lɔ́min di mán, jíminnɔɔ é myáan, a mán nzɔ́ jíminnda la, 43ndɛ́ɛ lónan ne, a mán i bhóo síi ngɔ́ɔ a fɛ́ yé. Ngbóomankoo ndɛ́ɛ, a mán nvɛ́ɛya bhɔ́, ndɛ́ mán ngɛ́nnɛn sán mínnɔn, óni ndɛ́ɛ kaso lá mínngɛ, a mán táa nvo.› 44O kɛ́ kɛ́, i yáa fɔ kó: ‹Mantii o, án ni í kɔ́ɔntɔ yé wáati mínnɛɛn lé lɔ, wáman kɛ jíminnɔɔ yé í lá, wáman kɛ í yé lónanɲan bhóoman, wáman kɛ í mánkoo ɲe, wáman kɛ í mánngɛnnɛnbhaatɔ yé, wáman mán kɛ́ í yé kasola tó án man í mángbɛ ŋo lɔ́lɔ?› 45Mansacɛ o yáa i yawi kó: Amiinan. ‹Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó mɔɔn oo mɔɔn mán o kɛ́ mádhyenjɛman ŋolu bɛ́ lɔ fítiinin ŋo yɛ́, o tíi o mán o kɛ́ né lé yɛ́ wé!› 46Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ kó: La ndɛ́ tɔ́lɔya mínnan, o mɔɔn yóoɲannin ŋólu yáa táa o tɔ́lɔya ó lɔ, tó ɲáanmanɲan wɛ́ɛbhɛɛ oo ywáa mínnɔn, mɔɔn télenin ŋólu yáa táa yénɔn.»

26

Kúnndii ólu fɛ́ kɛ Ɛnza nváa

Maki 14.1-2; Luka 22.1-2; Yaya 11.53-54

1Ɛnza ŋé wɛɛ o kóman ó bɛ́ fɔ́la mínngɛ, aa fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: 2«Mɔɔn mín ŋé mɔɔn Dhyénjɛ óle, o yáa ló a yúu olu bhóo tó olu a gbáan yíi o mán. Tee fyáa lé wɛ́ɛ tó o kó ó ɲánman, a ló ŋan lɔ ŋóo a káa kɛ́ Hɔ́lɔɲanli o ɲánlagbɛ ló ŋo lé la.»

3O fɔ́nin ŋó kwɔ, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Yawudhyaa cɛba ólu ɲɔ́ɔnɲe faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba Kayife yɛ́ lúkɔɔn ó mán. 4Ii bhyɛ kée mán kó kɛ Ɛnza myáan loo nɔn kɛ a fáa. 5I tɛ́ɛ fɔ́la o bhóo ó mán kó: «Án ndɛ́ sé a myáanla ɲánlagbɛ lo míin mán ní o tɛ, yaman ó yáa ɲáanmin.»

Muso lɔ́ é latikɔlɔ kɛ́la Ɛnza ngúnnɔn

Maki 14.3-9; Yaya 12.1-8

6Só mín ndɔ́ɔ kó Betani, Ɛnza ndɛ́ɛ yénɔn, Simɔn kwáantɔ yɛ́ bhó ŋó la. 7Muso lɔ́ é í mángbaa a lá ni bháanin ngúugbɛɛ nɔ le mín nálaanin ndɛ́ɛ káwa kúugbɛɛ nan, mín ŋe kíila ko Alibatili. Tó a fanin ndɛ́ɛ latikɔlɔ sɔɔn gbɛ́ɛ nan. Aa o latikɔlɔ ŋo kɛ́ Ɛnza ngúnnɔn ké oo lɔ́min kɛ́. 8Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ŋolu o kókɛse ŋó yé mínngɛ, oo i lamwɛnnɛn, tó ii fɔ kó: «Aa latikɔlɔ ngúugbɛɛ nzúu míin nɔ́nɔɔnla mínnɛɛn lé gbú lá nín? 9Mɔɔn tɛ́ɛ sé ale latikɔlɔ ó felela wɛ́ɛ lágbɛɛn nan kɛ o wɛ́ɛ o dí bhóokoo ŋólu mán!»

10O kóman ólu bhyáa Ɛnza ndóo lɔ́ mínngɛ, aa fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Mínnɛɛn le kósɔn áa muso míin ngannankwaanyala? A wɛɛ kóbhɛɛ lé kɛ́ ɲɛ́n nín! 11Kɛ mansɔɔ ále ní bhóokoo ŋólu yáa kɛ́ kéene yánun wáati bɛ́ lɔ, wáa né ní ále táa kɛ́ kéene yánun wáati bɛ́ lɔ. 12Muso míin ŋé latikɔlɔ ó kɛ́ nga nzúlongo o lé kósɔn. 13Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, sanmankanmɛɛ míin ngáa í láse dínɲan ywáa óo ywáa lɔ, muso ó kɛ́ko míin ɲáan fɔ́ o ywáa ó bɛ́ lɔ tó a ko é bhyáa mɔɔn olu hákiila.»

Ɛnza ɲanvalɔɔ é Zudasi la

Maki 14.10-11; Luka 22.3-6

14Kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ó mín ngée ndɔ́ɔ tɛɛ kó Zudasi Sikaliyɔti, oo táa faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu fɛ́ yé 15Tó aa fɔ i yɛ kó ni ngɛ́ Ɛnza lo á bhóo, á káa mínnɛɛn lé dí mán. Olu wɛ́ɛgbannan bísawa dí a man. 16Kɛ ta o wáati o mán, Zudasi tɛɛ ɲánɲiinnan kɛ Ɛnza no í móo.

Hɔ́lɔɲanli sunman ngo o

Maki 14.12-21; Luka 22.7-14,21-23; Yaya 13.21-30

17Búlufuunmɛɛ ó ɲánlagbɛ26.17 Búlufuunmɛɛ ó ɲánlagbɛ: O ɲánlagbɛ o lée Izalayɛlika olu bhɔ ó yɔɲan ó lɔ o ko bhyaa lá i kɔɔnnɔn. Í ɲángban kóyoo ŋó man íi búlufuunmɛɛ ó lɔɔ ŋó lé lɔ. Íi ó ɲanlagbɛ o kíila i kwɔ́ ko Hɔ́lɔɲanli ó ɲánlagbɛ ó. o tée jónan ó mán, kaamɔɔndhye ŋolu Ɛnza manɲaankɛ kó: «Íi fɛ́ ké án ni í yɛ́ Hɔ́lɔɲanli o ɲánlagbɛ ó gbá ó kɛ́ ywáa mínnɛɛn lé lɔ?» 18Ɛnza ngó i yɛ kó: «Áa táa lɔ fɛ́ yénɔn lúukɔɔnnɔn kɛ fɔ a yɛ kó: ‹Án ngáamɔɔn kó kɛ́nan fɔ kó tɔ bhɛ́ɛ tɛ́ a ta wáati o sé o lá bhée, oo lɔ mínngɛ, ale ní a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu káa nan Hɔ́lɔɲanli o ɲánlagbɛ ó kɛ́ í fɛ́yanun.› » 19Ɛnza ŋé kó mín nvɔ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ, ii o kɛ tó kɛ Hɔ́lɔɲanli o ɲánlagbɛ ó gbá ó kɛ.

20Ywáa óo sé mínngɛ, Ɛnza ni a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ólu dhyɛ kɛ. 21Í tɛ́ɛ lɔ́min kɛ́ ó lá wáati mínnɔn Ɛnza ŋé fɔ kó: «Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, a kée ngéenan yáa ne yánva.» 22O kóman óo kaamɔɔndhye ŋolu ɲánlasii tó ii Ɛnza manɲaankɛ kée ngée ndá kó: «Né kó tɛ lɛ, bháa díi Mantii o?» 23Ɛnza ŋé i yawi kó: «Né ní mɔɔn mín ngáa í bhóo ló sunmannve ŋó lɔ́ kéene, o tíi ó lé káa ɲánva. 24Mɔɔn Dhyénjɛ ó yáa sayakɛ óyoo a sɛwɛnin ɲé a ta fa nvɛ́ tɛ́nmɛn né. Wáa mɔɔn mín ngwɛnnin ngáa mɔɔn Dhyénjɛ ó yánva, kunnangboya é o tíi ó yɛ! Yáanin o tíi ó wóobhaa yɛ́ɛ tɛ́ mán a bhyáa fwɛ́ɛn ka, o tɛ́ɛnan físaya!» 25Zudasi, o mín ndɛ́ɛ Ɛnza ɲanvasii lɔ, oo ale Ɛnza manɲaankɛ kó: «Né kó tɛ lɛ, bháa díi kaamɔɔn ó?» Ɛnza ŋé a yawi kó: «Íle lé kó cé ŋwaa.»

Ɛnza ŋé lɔ́min lábha mín ngɛ ni a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu le

Maki 14.22-26; Luka 22.14-20

26I tɛɛ lɔ́min o kɛ́la mínngɛ, Ɛnza ŋé búlu ó tá, kɛ Ala bálika bhɔ́, kɛ a lɔ́tɛɛtɛɛ kɛ́ a di a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu mán, tó kɛ fɔ i yɛ kó: «Nvásisoo ó lée wé, áa a tá kɛ a lɔɔ.» 27Aa wɛɛ kɛ lɛ́zɛnnjifyɛ lɔ tá tó kɛ Ala bálika bhɔ́ kɛ o lɛ́zɛnnji o ló i bhóo kɛ fɔ kó: «A bɛ́ a a lɔ mín, 28ɲee ó lée wé, yée mín ŋé bwɔ́ yúumu yafa o bhóoman mɔɔn shɛ́ɛman ngósɔn. Yée mín ŋé wé, o lé káa kɛ́ Ala yɛ dhyáaɲɔɔnya ó láheli o tɔ́ɔmanse ne. 29Tó ní fɔ a yɛ́ tinɲan in ne ngó, ndáa lɛ́zɛnnji mín bhée fɔ́ ngɛ́ kɛ́ lɛ́zɛnnji kwáa mínnan ní ále Nvá yɛ́ Mansaya ó lɔ.» 30Ii wɛɛ Ala tándo lɔ́ ŋolu lá lá mínngɛ, ii bhɔ́ kɛ táa Olivyetii ó mánshaa fɛ́.

Ɛnza ngó Piyɛli yáa fɔ kó a man ale lɔ

Maki 14.27-31; Luka 22.31-34; Yaya 13.36-38

31Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu yɛ kó: «Bí sú míin nɔ́n, a bɛ́ yáa í kwɔ́kɛ nán, kɛ mansɔɔ a sɛwɛnin ɲé kitabu o lɔ́ kó: Ɲáan saamangbɛngbɛmaa o fáa tó saa sɛ́ɛ ólu ɲɛ́nɲɛn.32Wáa ngɛ́ kúun kɛ bhɔ́ su ólu cɛ́man, ɲáan bhyáa a ɲɛ́n nzɔ́ kɛ táa Galile lánga ŋo lɔ.» 33Piyɛli é fɔ a yɛ́ kó: «Yáanin mɔɔn tɔ́ ólu kɛ́ í kwɔ́kɛ í la, né táa ngwɔ́kɛ í lá tún.» 34Ɛnza ŋé a yawi kó: «Tó ní fɔ í yɛ́ tinɲan in ne ngó, bí sú míin ɲɛ́ɛ lɔ, sánnin lónan ŋo a kóman, í yáa fɔ síɲan sawa kɛ kó í mán né lɔ.» 35Piyɛli kó a yɛ kó: «Dínɲan lɔ, ndáa fɔ ngó mán í lɔ́, yáanin ngɛ́ saya kɛ́ í fɛ́.» Kaamɔɔndhye ŋo tɔ́ ólu bɛ́ɛ o fɔ o ɲán kée ŋó mán.

Ɛnza ŋé í sɛ́ɛla Zesemane

Maki 14.32-42; Luka 22.39-46

36Fɔ́ é kɛ́la ywáa mín man kó Zesemane, Ɛnza ni a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu sé ó ywáa ó lɔ mínngɛ aa fɔ i yɛ ko: «Áa í síi ya ké ndáa nzɛ́ɛ yéenɔn.» 37Aa Piyɛli ní Zebede dhyénjɛ fyáa ó bhyáa í fonga kɛ táa. Ɛnza ndɛ́wɛɛ bhyáa í ɲánlasii le, óni kɛ a ní ó tɔ́lɔ. 38Tó aa fɔ i yɛ kó: «Né ní o wɛ́ɛ tɔ́lɔ koyoongɛ fɔ́ kɛ kɛ́ óo ngáa sayakɛ a bhóo. Áa tó yánun, áa tó í ɲánla ní ne.» 39Ɛnza ŋé í cɛ́bhɔ i la dɔ́ɔnin tó kɛ í cé ngbáan lúu lɔ kɛ Ala dɛ́li ni fɔ le kó: «Nvá Ala, tɔ́lɔyaba míin nín, ni íi sé kɛ ó cɛ́bhɔ ne lá. Waa ó bɛ́ kwɔ, í kɛ́nan a kɛ ne sao óle, fɔ́ í légbu sao ó!» 40Aa í kwɔ́sɛɛ a yɛ kaamɔɔndhye nzawa ólu saala. Aa táa ké olu sunnɔɔn lɔ. Aa i lakuun kɛ fɔ Piyɛli yɛ kó: «Ɲɔ́ɔn ngó ále mán sé lɛ́ɛlɛ kéembe kɛla a ɲán lá ni né le kɛ́ɛ! 41Áa tó í ɲánla, kɛ Ala dɛ́li ké á kɛ́nan lo lɔ́swaannin ó lɔ. Kóbhɛɛ kɛ́ yóso é Adamandhye ŋó kɔ́ɔnnɔn, wáa a sé tɛ́ a yɛ.» 42Aa í cɛ́bhɔ i la ko síɲan fyáaɲɔn o kɛ kɛ́ táa Ala dɛ́li íkwɔ kó: «Nvá Ala, tɔ́lɔya mín ŋé nánla nín, ni ngákan kɛ ngúnnzii o kɔ́ɔ lé, ni a táa sé í cɛ́bhɔla nan, í sáo ó a kɛ́!» 43Aa í kwɔ́sɛɛ kaamɔɔndhye ŋolu mán íkwɔ, kɛ́nan i sɔɔ sunnɔɔn lɔ ikwɔ, kɛ mansɔɔ i bɛ́ ɲánfaa tɛ́wɛɛ gbíiya i la. 44Aa i tó yénɔn kɛ í lɔ́nin manbhɔ íkwɔ tó kɛ í sɛ́ɛ síɲan sawaɲɔn kɛ óyoo aa í sɛ́ɛ dɔ́ olu lɔ tɛnmɛn. 45Aa wɛɛ kɛ í kwɔ́sɛɛ a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu saala. Aa fɔ i yɛ kó: «Áa sunnɔɔn le lɔ́ bhée kɛ a lɔ́nwɛɛn a? Mɔɔn Dhyénjɛ ó, o káa ló yuumukɛbhaa olu bhóo wáati mínnɔn, o wɛ́ɛ bhyáa sé lé. 46Áa í wíi ké án ndáa! Ɲanvabhaa o lée nánla nín!»

Ɛnza myaanko o

Maki 14.43-50; Luka 22.47-53; Yaya 18.3-12

47Kɛ́ Ɛnza ndó kóman o la, a yɛ kaamɔɔndhye ndá ni fyáa ó kée ŋó mín ndɔ́ɔ kó Zudasi, oo í kunnanbhɔ ni yamandhye ngbɔ́gbɔ lé a kwɔ́ka. Fá ŋóni gbéle lú tɛ́ɛ yaman o bhóo. Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Yawudhyaa cɛba ó léelu tɛ́wɛɛ o mɔɔn ólu bhyáashaa. 48Ɛnza ɲanvabhaa o tɛ́ káa a tɔɔmansii ɲán o mín man, a tɛ wɛɛ o ɲányaa yamandhye ŋó lá tá kó: «Ngáa nvínin cɛ mín man wé, ale lée wé. Áa ale lé myáan!» 49Aa í mánlo Ɛnza nán íkɔlɔ téeman kɛ fɔ a yɛ kó: «Ní í fola, kaamɔɔn ó!» Aa o fɔ tó kɛ́ í fínin a man. 50Ɛnza ŋé a yawi kó: «Ndwáanva, í nánnin ŋé kó mín ngɛ tɔ́ɔ lɔ, o kɛ.» Mɔɔn ólu í mánlo Ɛnza nan kɛ a myaan. 51Ɛnza nvongamaa o kée ŋé a ta fá ŋó bhɔ́ a foo ŋo lɔ kɛ a láyii faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba ó yɛ́ bháalakɛdhye ŋo ka kɛ a tóofaa ó tɛɛ man téeman. 52Oo kɛ́ mínngɛ, Ɛnza ŋé fɔ a yɛ kó: «Í yɛ́ fa ŋo ló a foo ŋo lɔ, kɛ mansɔɔ mɔɔn óo mɔɔn é fa ndála mɔɔn lu fɛ́, fa ne káa o tíi ó fáa. 53Í mán lɔ ŋóo né tɛ́ɛ sé kɛ Nvá dɛ́li ngó aa malɛɛka wáa gbɔ́gbɔ lánan ɲɛ́n nín íkɔlɔ a? 54Wáa ni o ló ngɛ́ kɛ́, Kitabu o lɔ́kan ŋó káa í láfa o lɔ́ díi bhée? Kó mín núu nzɔ́ɔla nín, a fɔnin ngɔɔ lée Kitabu o lɔ kó olu tɛ́ káa nzɔ́ɔ le kɔ́ɔ!»

55Ɛnza ŋé wɛɛ kɛ fɔ yaman o yɛ kó: «Áa nánla ni fá nu ní gbéle lú lé né lé myáan tɔ́ɔ lɔ óyoo kóyoongɛbhaa lɔ a? Ló ŋóo ló, ndɛ́ɛ nzíila Ala bhatobhomba ó kɔ́ɔnnɔn kɛ mɔɔn olu kála, a mán myáan. 56Kó míin ngwɛ́ɛn mbɛ́ é nzɔ́ɔ ke céla ólu saaninkan mín núu Kitabu o lɔ, olu a í láfa.» Oo kɛ́ mínngɛ, a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu bɛ́ é bwée kɛ í kwɔ́kɛ a lá.

I wɛɛ táa ni Ɛnza né kítitɛɛlaa o lɔ

Maki 14.53-65; Luka 22.54-55,63-71; Yaya 18.13-14,19-24

57Ɛnza myaanbhaa olu táa ni ale faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba Kayife lé fɛ́ yénɔn, ké sɛliya kaamɔɔn ólu ní cɛba ólu ɲɔ́ɔn nadhyɛ yénɔn. 58Piyɛli é Ɛnza nzúukutaaman kɛ, kɛ táa lo fɔ́ faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba ó fɛ́ yé. Aa lo lú o kɔ́ɔnnɔn tó kɛ í síi kunndiiba ó yɛ́ bháalakɛdhye ŋolu tɔ́ɔfɛ. Ɛnza myaanko o tɛ́ káa í lábha ndɛ́nmɛn, a tɛɛ fɛ́ ké o a kɛ́ a ɲanla.

59Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Yawudhyaa olu yɛ́ kítitɛɛmɔɔnba ó bɛ́ tɛ́ɛ fwɔnɲankan nɔ ɲíinnan sɛ́ɛya bhóoman ké i tɛɛ o bɛ́ɛ Ɛnza nan, kó óo kó é kɛ ke o tɛ́ɛ kɛ́ a faakun né i bhóo. 60Wáa i man kan nzɔ́ɔ, mín ndɛ́ɛ sé kɛ́la Ɛnza nvaakun ne, kɛ́ɛke sɛ́ɛya fwɔ́ɲanfɔ gbɔ́gbɔ tɛ́ɛ i bhóoka. Kwɔ́ o lá ósɔ, cɛ fyáa é táa i saala 61kɛ fɔ kó Ɛnza ndɔ́ɔ míin ŋé fɔ kó álee sé Ala bhatobhomba ó céla kɛ́wɛɛ kɛ a lɔ́ ko kwáa kɛ́ tee sáwa kɔ́ɔnnɔn. 62O sɛ́ɛya ó ládinin ŋó kwɔ, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba óo í wíi kɛ fɔ Ɛnza ɲɛn kó: «Kóman súu súu tɛ́ í fɛ́ kɛ mɔɔn míin nú yawi a?» 63Ɛnza ŋé lumandhye myáan a yɛ́ɛ ka. Oo kɛ́ mínngɛ, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba óo fɔ a yɛ kó: «Í shɛ́n Ala ɲáanman ŋó la kɛ fɔ án ɲɛn ni íle lée Kílisi o le, Ala Dhyénjɛ ó.» 64Ɛnza ngó a yɛ kó: «Í légbu lé wɛ́ɛ o fɔ́ wé. Waa, tó ní fɔ a yɛ́ ngó a yáa mɔɔn Dhyénjɛ ó, síinin ɲé Sétii ó bhóobhɛɛkɔɔ, a ló yáa a yé nánla sángawa ólu ka.» 65Ɛnza ŋé o kóman ólu fɔ́ mínngɛ, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndiiba óo a yɛ́ɛla kannanfaani o fála mwɛ́nnɛn o mán tó kɛ fɔ kó: «A wɛɛ Ala lɔ́ɔya! Án manko tɛ́ sɛ́ɛya gbɛ́ɛ ɲiin nán bhée! A bɛ́ wɛ́ɛ a kómankan ŋo myɛ́n ké aa Ala lɔɔyala lɛ? 66Álee kó án ni mínnɛɛn lé kɛ́ a lá o lɔ?» Mɔɔn ólu fɔ kó: «Áa á fáa lé!» 67Oo kɛ́ mínngɛ, íi i láji bwɔ́ a ɲán lɔ óni kɛ a gbú gbú, lɔ́luu a tóo cé 68tó kɛ táa fɔ lé a yɛ kó: «Célayakɛ Kílisi! Yɛ́ɛtii i gbasi ó fɔ́ án ɲɛn?»

Piyɛli é í lámangbɛyala kó ale mán Ɛnza nɔn

Maki 14.66-72; Luka 22.56-62; Yaya 18.15-18,25-27

69Oo í lɔ́ ké Piyɛli síinin ɲé kɛ́ɛnman lú o kɔ́ɔnnɔn. Bháalakɛdhye musoman nɔ́ é í mángbaa a lá kɛ fɔ kó: «Íle ní ƐnzaGalileka cɛ o tɛ́ɛ kéene.» 70Wáa Piyɛli é í lámangbɛya ni a fɔ lé bɛ́ ɲánla kó: «Í yɛ́ɛ é dhyaa mínnan wé, né tɛ́ bhɔ́la o ɲánle.» 71Aa o fɔ tó kɛ táa lú o lákɔɔlaa ó lɔ. Bháalakɛdhye musoman ngbɛ́ɛ é a yé yénɔn, oo fɔ yé ŋó mɔɔn ólu yɛ kó: «Cɛ míin ní Ɛnza Nazalɛtika cɛ o tɛ́ɛ kéene.» 72Piyɛli é í lámangbɛya ko kwáa kɛ́ ni í shɛ́n ne kó: «Mán ale cɛ ó lɔ.»

73Wáati dɔ́ɔnin ŋé tínmin mínngɛ, mɔɔn mínnu tɛ́ɛ yénɔn, olu í mángbaa Piyɛli la kɛ fɔ a yɛ kó: «Síka tɛ́ lɔ, íi Ɛnza nvongamaa o lé lɔ́ le, í kómankan ŋo bɛ́ é yáala mɔɔn la kó íi bhɔ́la Galile le.» 74Piyɛli é í shɛ́n kɛ fɔ kó: «Ala a ndáan, ni ngɛ́ kɛ́ fwɔnɲan la! Ngó mán ale cɛ ó lɔ!» O wáati kée ŋó lɔ, lónan ŋóo kóman téeman. 75Oo kɛ́ mínngɛ, Ɛnza ŋé kóman mín nvɔ Piyɛli yɛ oo bhyáa a kɔɔnnɔn téeman kó: Sánnin lónan ŋo á kóman, íle yáa fɔ né mán síɲan sawa kó í mán né lɔ́. Aa bhɔ́ kɛ́ɛnman kɛ kási kɛ́ bhɛ́ɛbhɛɛ le.

27

I wɛɛ táa Ɛnza ne Pilati saala

Maki 15.1; Luka 23.1-2; Yaya 18.28-32

1Sɔɔ jónan ó mán, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ó bɛ́ bɛ́ ní Yawudhyaa cɛba ólu ɲɔ́ɔn yé kɛ́ Ɛnza ngánman. 2Ii wɛɛ Ɛnza nzilila mínngɛ, ii táa ale kɛ táa a lo Lomɛn olu tá faanman ŋó bhóo mín ndɔ́ɔ kó Pilati.

Zudasi é a yɛ́ɛ fáala

3Zudasi míin Ɛnza ɲanva, oo yé mínngɛ oo í wɛ́ɛ kíti bé Ɛnza nga ko í káa a fáa, ale Zudasi é a kɛ́ko o caanlɔngii, oo kɛ́ mínngɛ aa táa faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní cɛba ólu fɛ́ yénɔn kɛ wɛ́ɛgbannan bísawa ó lákwɔsɛɛ. 4Aa fɔ i yɛ kó ale wɛ́ɛ yúumukɛ, kɛ mansɔɔ ale wɛ́ɛ mɔɔn sɔ́nda ŋó lo mɔɔn olu bhóo kɛ a fáa, ké a lo mán kóyoo gbɛ́ɛ lɔ kɛ. Ii Zudasi yawi ko: Ílee tá fósi tɛ́ o lɔ, kó a ta kó lée wé! 5Zudasi é wɛ́ɛ o láfii Ala bhatobhomba ó kɔ́ɔnnɔn kɛ táa a yɛ́ɛ fáa. 6Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu wɛ́ɛ o tá tó kɛ fɔ kó: «A láanin ndɛ́ kó mɔɔn a wɛ́ɛ súu míin bhyáa Ala bhatobhomba ó wɛ́ɛkesu o lɔ, kɛ mansɔɔ wɛ́ɛ naansinin ɲéeman née wé.» 7Ii ɲɔ́ɔnɲe tó kɛ o wɛ́ɛ o tá kɛ laalalaamaa o yɛ́ sɛ́ɛn ó sá kɛ o kɛ́ lónan ŋólu yɛ́ kábulu só o le. 8Ó lée kɛ, kɛ ta o wáati o mán kɛ sii bí la, fɔ́ é kála o sɛ́ɛn ó mán kó «yée sɛ́ɛn.» 9Céla Zelemi é kóman mín nvɔ, oo í láfa céne. A fɔnin ndɛ́ɛ a kwɔ tá ne kó: Ii o wɛ́ɛgbannan bísawa ó tá,Izalayɛli mɔɔn o lɔ́ lúu wɛ́ɛ mín ɲace síi cɛ ó kósɔn,10tó ii laalalaamaa o yɛ́ sɛ́ɛn ó sá ŋo wɛ́ɛ o la, óo Mantii o o fɔ ɲɛ́n kó ní a láse i man tɛ́nmɛn ne cɔ́.

Pilati é Ɛnza manɲaankɛla

Maki 15.2-5; Luka 23.3-5; Yaya 18.33-38

11Ɛnza nalɔnin ngwɔ́ kunndiiba ó kɛ́ɛnnan, oo a mánɲaankɛ kó: «Íle lée Yawudhyaa ólu yɛ́ mansacɛ o le a?» Ɛnza ŋé a yawi kó: «Í legbu le wɛ́ɛ o fɔ́ wé.» 12Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní cɛba ólu kómanyoo mín nú fɔ́ Ɛnza man, a man olu yawi kan ŋóo kan nan. 13Oo kɛ́ mínngɛ, Pilati é fɔ a yɛ kó: «Ii kómanyoo nzúu súu lala i la nín, í tóo tɛ́ olu lɔ a?» 14Ɛnza mán a yɛ kóman ó sí yawi. O lée bháa kunndiiba ó lɔ kɛ tínmin.

Pilati wɛ́ɛ í kan mɔ́ Ɛnza nga kó kɛ a fáa

Maki 15.6-15; Luka 23.13-25; Yaya 18.39--19.16

15Hɔ́lɔɲanli o ɲánlagbɛ o mán sa ŋóo sa, laanan bhóoman, kunndiiba ó tɛ́ɛ kasodhye ngée ne lábhyaala, yaman o tɛ́ɛ kasodhye mín ngofɔ, a tɛɛ o lé lábhyaala. 16Mɔɔn lɔ́ tɛ́ɛ kaso lá Lomɛn olu kwɔ. O kasoladhye ŋo mánlɔnin ndɛ́ɛ koyoongɛ le mán, a tɔ́ɔ tɛɛ le kó Ɛnza Baanabasi. 17Pilati é yaman ládhyɛnin ŋó mánɲaankɛ kó: «Álee fɛ́ ké ní yɛ́ne lábhyaa: Baanabasi bháa, bháanin Ɛnza tó fɔ́ é kɛ́la a man kó Kílisi o?» 18Kɛ mansɔɔ Pilati tɛ́ɛ lɔ ŋóo ɲángbeya le kósɔn íi Ɛnza no a móo lɔ. 19Pilati é tó kítitɛɛ ó lá kítitɛɛlaa ó lɔ kɛ a muso a sanmankan nɔ bhyaa a man kɛ fɔ a yɛ kó: «Cɛ míin ŋé mɔɔn télenin né le, í sé mɔ́ a yɛ kíti o lɔ, kɛ mansɔɔ sú o lɔ, ní tɔ́lɔyala kibhalo lɔ́ a ta fa nvɛ́.»

20Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní cɛba ólu yaman o lɔ́lo kó ii fɔ kó kɛ Baanabasi lábhyaa kɛ Ɛnza nváa. 21Kunndiiba óo kóman ó tá kɛ yaman o mánɲaankɛ íkwɔ kó: «Áa fɛ́ ké ní i mɔɔn fyáa ó kéengeenan mínnɛɛn lé lábhyaa?» I ko a yɛ kó Baanabasi. 22Pilati é i manɲaankɛ o lé lɔ kó: «Tó fɔ́ é kɛ́la Ɛnza mín man kó Kílisi o, ní mínnɛɛn lé kɛ́ o la?» I bɛ́ é a yawi kó: «O a gbáan yíi ó mán, a gbáan yíi ó mán!» 23Pilati kó i yɛ kó: «Aa kó yóo mínnɛɛn lé kɛ wɛ́?» Wáa ii gbáa ko kwáa kɛ kó: «A gbáan yíi ó mán!» 24Pilati é yé mínngɛ óo ale tɛ́ cóoya sɔɔla, óo wɔyɔ óo táa í móo kɛ́ le, aa jí tá kɛ í bhóo kwó yaman o ɲánla kɛ fɔ kó: «Nze ndɛ́ cɛ míin nváako o lɔ, móo tɛ́ lɔ. A gbúlu kúnngo lée wé!» 25Bɛ́ bɛ́ é a yawi kó: «Aa kɛ́ cé! A fáako o yáacɛ a kɛ́ án nee ní án mɔ́zɔ ŋólu ka njé!» 26Ii o fɔ́ mínngɛ, Pilati é í bhóo kɛ́ Baanabasi la. Ii Ɛnza gbasi gbɛ́nɲɛn la, aa Ɛnza no i bhóo kó ii táa a gbáan yíi ó mán.

Swaasi olu yɛ́ɛbhɔla Ɛnza nɔn

Maki 15.16-20; Yaya 19.2-3

27Kunndiiba ó yɛ́ swaasi olu táa Ɛnza né faanmannjɛ lɔ yɛ́ lúkɔɔn ó mán, tó ilee ni i swaasiɲɔɔn tɔ́ ó bɛ́ é nan í mínnin Ɛnza nan. 28Ii a yɛ faani o bhɔ́ a kannan tó kɛ tɔɔya ɲánlaywɛ nɔ́ bhyáa a kannan. 29Ii wɛɛ kɛ ŋwɛ́ɛn ŋo kɛ́ mansayagɔ ne, kɛ o bíin a kúnnan, ii kaakaa lɔ́ ló a bhóobhɛɛ ó lɔ́ mansayagbele bhóoman. Ii táa í kúnmɛɛn ngbáan né lúu lɔ́ a ɲɛn kɛ táa a lákɔɔbhɔ le tá kó: «Yawudhyaa olu yɛ́ mansacɛ o, án ni í fola!» 30I tɛ́ɛ í láji bwɔ́nan a ka, óni kɛ kaakaa ó myáan a lá kɛ táa o fɛ́lɛ né a kúnnɔn. 31Ii wɛɛ yɛ́ɛbhɔla a lɔ mínngɛ o ɲán o mán cé, ii a yɛ tɔɔya ŋo bhɔ́ a kannan kɛ ale gbú yɛ faani o bhyáa a kannan tó kɛ táa a le kó i kɛ́ɛ tɛ́ɛ a gbáan yíi ó mán.

I wɛɛ táa Ɛnza ngbáan yíi o mán

Maki 15.21-32; Luka 23.26-43; Yaya 19.17-27

32I bhɔ́tɔ ó lé só ó kɔ́ɔnnɔn, ii bhyɛ Silɛninnga cɛ lɔ le o tɔ́ɔ tɛ́ɛ kó Simɔn. Swaasi olu fáan lá o cɛ ó ka kó aa Ɛnza gbáanɲii ó tá. 33Fɔ́ é kɛ́la ywáa mín man kó Gɔligota, ii táa lo yénɔn. Gɔligota o kɔ́ɔ o tɔ́ɔ ta kó «Kunngɔɔngoo ywáa.» 34Ii bhwɛ́ɛyi kwaanyanin nɔ́ ɲáanmin lɛ́zɛnnji o la kɛ o dí Ɛnza man. Aa í lá túu o lá wáa a man sɔ́n kɛ a mín. 35Ii a gbáan yíi ó mán tó kɛ gbámantɛɛ a yɛ faani olu ka kɛ olu lɔ́taa ɲɔ́ɔnnan.36Ii wɛɛ kɛ í síi yénɔn kɛ í hákii tó a lɔ. 37Yíifɛɛn nɔ gbáannin ndɛ́ɛ a kúnnɔn, ii ale Ɛnza nváa kúun mínnan, o Kúun ŋó sɛ́wɛnin ndɛ́ɛ o yíifɛɛn ŋo mán tá kó: «Cɛ míin née Ɛnza ne, Yawudhyaa ólu yɛ mansacɛ ó.» 38O lɔ, ii bénganikɛbhaa fyáa gbáan yíi o mán Ɛnza ndɔ́ɔfɛ, kée ndɛ́ɛ a bhóobhɛɛkɔɔ, kée ndɛ́ɛ a bhóonwaan ngɔɔ.

39Tínminmaa olu tɛ́ɛ í kún námaanla nɛ́ɛnnin bhóoman Ɛnza ndá fa ŋo nvɛ́ 40kɛ táa fɔ lé a man kó: «Ɲɔ́ɔn ngo íle lée fɔ kó íi sé kɛ Ala bhatobhomba ó cé kɛ́wɛɛ kɛ a lɔko kwáa kɛ́ tee sáwa kɔɔnnɔn lé? Ni íi Ala dhyénjɛ le cɔ́, í ló ŋan í yɛ́ɛ bwási kɛ í yíi kɛ bhɔ́ i gbáanɲii ó mán nín né!» 41Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní sɛliya kaamɔɔn ólu ní cɛba ólu tɛ́ɛ yɛ́ɛbhɔla a lɔ tá kó: 42«A wɛɛ mɔɔn lu bwási wáa a tɛ sháa a yɛ́ɛ bwásila. Ɲɔ́ɔn ngo Izalayɛli mansacɛ o lée wé né! A lo ŋan í yíi kɛ bhɔ́ gbáanɲii ó mán nín né! Ni o kɛ́ kɛ́ án ni lá a lá. 43Ɲɔ́ɔn ngo aa lá Ala la tó kɛ fɔ kó álee Ala dhyénjɛ le le. Ni aa dí Ala yɛ, Ala a nan a bhɔ́ kó bhóo kwáa le nín ne!» 44Bénganikɛbhaa mínnu gbáannin ndɛ́ɛ yíi ó mán Ɛnza ndɔ́ɔfɛ, olu tɛ́ɛ a nɛɛnnan o ɲán kée ŋó mán.

Ɛnza ɲɛn saya o

Maki 15.22-41; Luka 23.44-49; Yaya 19.28-30

45Teelatee wáati o lɔ, diwiba é lo ywáa ó bɛ́ lɔ́ yamaan o ka fɔ́ kɛ táa se ywáatee ó mán. 46Ywáatee ó mán, Ɛnza ŋé gbáa fáan lá kɛ fɔ kó: Eli, Eli, laman sabataanin. O kɔ́ɔ o tɔ́ɔ ta kó: Ɲɛ́n Ala o, ɲɛ́n Ala o, í wɛ́ɛ í kwɔ́kɛ nán mínnɛɛn lé la?47Mɔɔn mínnu tɛ́ɛ yénɔn, o lɔ́lu o myɛ́n mínngɛ, ii fɔ kó: «Cɛ óo Eli kíila!» 48Mɔɔn kée ŋé bwée téeman kɛ fu lɔ́ tá tó kɛ o díin lɛ́zɛnnji kuunnin nɔ́lɔ tó kɛ o fú ó dhyɛ́ kaakaa lɔ la kɛ a di Ɛnza man kó aa a mín. 49Wáa mɔɔn tɔ́ ólu kó o yɛ kó: «A tó yé, án ni a mánfɛɛ ní Eli yáa nan a bwási.»

50Ɛnza ŋé gbáa fáan lá ko kwáa kɛ, tó kɛ sayakɛ. 51O wáati kée ŋó lɔ, Ala bhatobhomba ó sácɛ ó fala fyáa le kɛ a lamyaan sáman fɔ́ɔ lúuman, lúukolo óo yaayaa, fáa olu ce cé, 52kábulu olu í láka tó safee mínnu tɛ́ɛ mɔɔn sɛ́nnɛnyanin ne, o shɛ́ɛman ŋé kúun kɛ bhɔ́ saya bhóo o mán. 53Ii bhɔ́ kábulu olu lɔ kɛ táa Yeluzalɛmu, ó míin kíila kó só sɛ́nnɛnyanin. Ii táa yénɔn ké Ɛnza wɛ́ɛ wɛɛ kúunnan kɛ bhɔ́ saya bhóo o mán. Mɔɔn shɛ́ɛman ŋé i yé yénɔn. 54Lomɛn swáasikunndii ó ní a yɛ swaasi mínnu síininndɛ́ɛ Ɛnza ngunnan, olu ɲán é lɔ lúukolo ó yaayaa seɲan o lɔ, óni kó mín núu kɛ́. I man é sháan gbúnigbukɛ tó ii fɔ kó: «Kɛ fɔ tinɲan la, cɛ míin ndɛ́ɛ Ala dhyénjɛ gbú le le!» 55Muso shɛ́ɛman ndɛ́ɛ yénɔn olu tɛ́ɛ kólɔgbɛla ywáa já nɔn. Olu bhyáa Ɛnza ngwɔ́ka Galile le háan fɔ́ Yeluzalɛmu, i tɛɛ a lɔdhyɛmanla lé. 56O muso ólu cɛ́man: Mwɛnyamu Magidalaka, óni Zaki ní Yusufu lú wóobhaa Mwɛnyamu, óni Zebede dhyénjɛ ólu wóobhaa o.

Ɛnza nzúlongo o

Maki 15.42-47; Luka 23.50-56; Yaya 19.38-42

57Ywáatee ó mán, Alimateka nanfootiicɛ lɔ é nan. Ale cɛ ó tɔ́ɔ tɛ́ɛ lé kó Yusufu, ale tɛ́ɛ Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ne lé. 58Aa táa Pilati fɛ́ yé kɛ Ɛnza nvée ó kófɔ o yɛ. Pilati é fɔ kó kɛ sú ó ló cɛ ó bhóo. 59Yusufu e táa su ó tá tó kɛ a kásange 60tó ale cɛ ó tɛ́wɛɛ fɔ kó kɛ kábulu mín nzhɛn fáa o lɔ́ ale gbú yɛ, aa táa Ɛnza nzútaa o kábulu kwáa kwáa o lɔ. Aa wɛɛ kɛ káwagbuba lɔ́ gínninman kɛ o lá kábulu o lála tó kɛ táa. 61Mwɛnyamu Magidalaka ní Mwɛnyamu dɔ́ mín ŋo síininndɛ́ɛ yé, kábulu o ɲánkɔɔlaa ó lɔ.

Ɛnza ngábulu o kúnnansiiko o

62Ló mín ŋé túun lɔnwɛɛnlilo ŋo lɔ́bhyɛndee ó la, faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní Falizɛn ŋolu táa kéene Pilati fɛ́ yé. 63Ii fɔ o yɛ kó: «Mantii ó, a wɛɛ bhyáa án ɲáakii la óo Ɛnza mɔɔn lanɛɛnmaa míin ndɛ́ɛ í ɲánla mínngɛ, aa fɔ kó ale yáa kúun kɛ bhɔ́ saya bhóo o mán a sayakɛnin ŋó tée sáwaɲɔn ló ŋo mán. 64Oo lɔ mínngɛ, dhyɛ́n íi mɔɔn lásii a kábulu o kúnnan ké tee sáwa ó a í láfa ótun, ní o tɛ, a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu sé kɛ táa a su ó tá loo nɔn tó kɛ fɔ bɛ yɛ́ kwɔ́la kó: ‹Ɛnza ŋwɛ́ɛn kúun kɛ bhɔ́ saya bhóoman.› O mɔ́ɔnlanɛɛnnze ŋó táa cɛ́yooɲan lé wé kɛ tínmin jónan ó ka ŋan?» 65Pilati kó i yɛ kó: «Áa swaasi míin nú tá ké ii táa kábulu o kunnansii, óo aa dí a yɛ́ ɲán mín man.» 66Oo kɛ́ mínngɛ, ii táa swaasi lɔ́lu lásii kábulu o kúnnan. Ii tɔɔmansii lɔ́ bhyáa káwagbuba ó mán, kó óo kó é kɛ mɔɔn lɔ́ kɛ́nan o káwa ó bhɔ́ kábulu o lála.

28

Ɛnza ŋwɛ́ɛn kúun kɛ bhɔ́ saya o bhóo o man

Maki 16.1-10; Luka 24.1-12; Yaya 20.1-10

1Lɔnwɛɛnlilo ŋó o bhɔ́ í lá mínngɛ, Mwɛnyamu Magidalaka óni Mwɛnyamu dɔ́ mín ŋoo nan kábulu o mánfɛɛ kookɔɔ lo ŋo sɔ́ɔ jónan ó mán. 2Íkɔlɔ téeman, lúukolo óo yaayaa fáan la, Mantii o yɛ́ malɛɛka lɔ é bhɔ́ sá ŋó lɔ kɛ́nan káwagbuba ó gínninman kɛ a bhɔ́ kábulu o lála tó kɛ í síi ale káwagbuba ó ka. 3Malɛɛka o mannan mannan ne tɛ́ɛ bhɔ́la óyoo sá ŋé í bhóo lábhɔla. Faani gbɛ pépe lé tɛ́ɛ ale malɛɛka o mán. 4Mɔɔn mínnu tɛ́ɛ kábulu o kúnnan o lɔ, olu mán é sháan gbúnigbukɛ, ii yaayaa kɛ kilo fɔ́ kɛ kɛ́ óo mɔɔn wɛ́ɛ sayakɛ.

5Malɛɛka oo fɔ muso ólu yɛ kó: «Ále kɛ́nan sháan! Ní lɔ ŋóo áa Ɛnza ne ywáaɲiinnan, ii mín gbáan yíi ó mán. 6A tɛ yánun, a wɛɛ kúun kɛ bhɔ́ saya o lɔ, óyoo a tɛ wɛɛ fɔ kó a káa kɛ́ tɛ́nmɛn njɔ́. Á lanin ndɛ́ɛ ywáa ó mínnɔn áa nan o mánfɛɛ. 7Áa í láteeya kɛ táa o fɔ a yɛ kaamɔɔndhye ŋólu yɛ kó a wɛɛ kúun kɛ bhɔ́ saya o lɔ, kɛ bhyáa i ɲɛn nzɔ́ kɛ táa Galile langa ŋo lɔ, i káa tɛ́ɛ a yé yénɔn lé. Ndɛ́wɛɛ nan o lé fɔ́ a yɛ́.»

8Muso ólu í láteeya kɛ bhɔ́ kábuluywaa o lɔ kɛ táa i sháannin ŋó le, o kwɔ, i nisɔdhyaanin ndɛ́ɛ gbúnigbu kɛ́ íkwɔ. Ii bwée kɛ táa sánmankan ŋo fɔ́ Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ŋolu ɲánla. 9Muso ólu táatɔ óle, Ɛnza ŋé i kunmyɛ téeman tó kɛ i fo. Muso ólu í mángbaa a lá kɛ í kúnmɛɛn ngbáan lúu lɔ tó kɛ a se nvyáa ó myáan. 10Ɛnza ŋé fɔ i yɛ kó: «A kɛ́nan sháan! Áa táa fɔ Mándhye ólu yɛ ko ii táa Galile langa ŋo lɔ, kó i káa ɲé yénɔn lé.»

Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu fɛ́ kɛ Ɛnza nguunngo o manloonaan kɛ

11Muso ólu yɛ́ɛ tɛ́ɛ sháa lá bhée, tó swaasi mínnu tɛ́ɛ kábulu o kunnan o lɔ́lu í kwɔ́sɛɛ só ó kɔ́ɔnnɔn kɛ o kó ó bɛ́ lɔsɔɔ faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu yɛ. 12Faanlɛɛɲansebhaa olu kúnndii ólu ní cɛba ólu ɲɔ́ɔnɲe kɛ tó kɛ bhyɛ kée mán kɛ longa ngɛ́ swaasi olu ka ni wɛ́ɛ lágbɛɛn ndí lé olu mán, 13tó kɛ fɔ olu yɛ́ tá kó: «Áa fɔ kó Ɛnza ɲɛn kaamɔɔndhye ŋo lée lúu táa a su ó tá loo nɔ́n sú o lɔ ké án ni sunnɔɔn lɔ. 14Ni kunndiiba ó kɛ́ táa myɛ́n kó su ó tɛ́ kábulu o lɔ́ bhée, án ɲáan kó ó bɛ́ kɛ ké a kɛ́nan kunngo sɔ́ɔ.» 15Swaasi olu wɛ́ɛ o tá tó mɔɔn ólu fɔ i yɛ tɛ́nmɛn, ii kɛ cé. Kɛ ta o sán o mán kɛ́nan sii míin nan, o kóman óo búubɛɛ Yawudhyaa olu cɛ́man.

Ɛnza ŋé a yɛ kaamɔɔndhye ŋolu lɔ́la céla

Maki 16.14-18; Luka 24.36-49; Yaya 20.19-23

16Kaamɔɔndhye ndɔ tá ni kée ŋolu táa Galile langa ŋo lɔ, Ɛnza ndɛ́wɛɛ tii mín ndɔɔmansii i yɛ, ii táa o ka. 17Ii Ɛnza ɲé mínngɛ, ii í kúnmɛɛn ngbáan lúu lɔ a yɛ, wáa síka tɛ́ɛ i lɔ́lu yóso lɔ́ bhée. 18Ɛnza ŋé í mángbaa i la kɛ fɔ kó: «Sébhaaya ó bɛ́ wɛɛ dí né mán sá ŋó lɔ óni lúukolo ó ka. 19Oo lɔ mínngɛ, síya súu óo súu é dínɲan lɔ, áa táa o bɛ́ fɛ́ yé ké ii kɛ́ ɲɛ́n kaamɔɔndhye nu le, áa i bátize Fá ó tɔ́ɔla, Dhyénjɛ ó tɔ́ɔla, óni Ní Sɛnnɛnyanin ŋó tɔ́ɔla, 20ŋwɛ́ɛn kó óo kó láse a mán wé, áa i kála o bɛ́ la ké ii o bɛ́ sháa lataaman. Né kwɛ́ɛn nin ŋé a fɛ lé wé ló ŋóo ló, sánnin dínɲan lábha ŋó cɛ.»