MARK

MARK

¹ Iye i Hirim Heetoofe hu heesoke hu mite mu Yesu Kiris, Añi ite Atambatun híjabina fu. ² Naane Esayi ayiŋana ite Atambatun akiñje i bo aane: «Arijamatan! Íñje Atambatun, íñje káboñina ayiŋana úuma éegilani toko, eeja eefarei bítim bu. ³ O aamo fu an u aa ataŋk t’eramba i aŋ’aane: "Arifare bítim bu bija t’Anahaan u; árihino búhuhu beejoŋoore!"» ⁴ T’iyu, Saaŋ n’abin. Aŋ’aboste t’eramba i, abe n’aŋ’awaare aane: ---Ariwatanooro kinij koonuun keejakut ku, abe n’árihin ariibostee, áriiwufoor kaanuku ariwayaa, aŋkut áriyemi naane hítiyar hu. Abe Atambatun n’aboŋketuun wuhoofoor wu. ⁵ Bakate ku Súde kareyi fe, ni bakate ku Serusalem iŋi kaja kaŋaaboo. Iŋi kasok tu buhooŋu bakaaku wuhoofoor wi káhine wu, abe Saaŋ n’aŋ’abosteiin ti kaayelu ku kiŋki kaane Surdeŋ. ⁶ Saaŋ aŋ’asiimo kaawañ keerokee ni bihan bite éŋgelem. Abe n’aŋ’ayit nibaŋ eewuuj no hikeejio. Buhoofooro boone, kukus, ni májiŋin. ⁷ Naane iye af’awaare ésuk i: ---Ake aroŋa inde hiñaawiam eeyak bibin, abe ahaŋamhaŋ sembe. Ihaŋahaŋ káteti te o kaanuku íiruŋgunan íijendin sikaku soone. ⁸ Íñje, ibosteuunboste nu móhujo; bare akina, o kabosteuun nu Búwejet Beenabe bu. ⁹ Tu kunak kondu, Yesu n’ánuutin ti hike hikinu hite Gálile, iŋi heenee Nasaret. Saaŋ n’abostoo ti kaayelu kite Surdeŋ. ¹⁰ Yesu ti kánuutina ku tu móhujo mu, n’ajuk kane bufor bu bífeŋgino, abe Búwejet Beenabe bu nu búwanein naane búnokoorum bite húleebaan bibin te o. ¹¹ Kaaji ni kíhaminn t’etiir bufor bu keene: ---Awe a̱amo fu añi úuma i ímaŋie u. T’awe ti hikawam hutoofe fu. ¹² Afiyeit yooŋ, náami Búwejet Beenabe bu ni bitiŋg Yesu eeja t’eramba i. ¹³ N’ariiko bo kunak bakan bákasuba. Setani n’aŋes káhinio eehoofoor. Yesu ámoomi bo ni bíndakakureŋ bu, abe emalaka i ifi katofotooro. ¹⁴ H’abine hu áami Saaŋ akulee, Yesu n’aja Gálile. N’awaare bo Hirim Heetoofe hu héenuutina hu t’Atambatun. ¹⁵ Aŋ’aane: ---Tireeŋa toko, Jáyi jite Atambatun júlohenno! Ariwatanooro kinij koonuun keejakut ku, abe n’áriyilen ti Hirim Heetoofe hu! ¹⁶ Áyemia ti bija bu ti katafa kite han hite Gálile, n’ajuk embaala bákasuba, Simoŋ n’at’o Andere ti káfiiten embaalu. ¹⁷ Yesu n’aaniin: ---Áririboorin n’íñje, abe n’iŋ’íhinuun áriiyemi embaala kúŋgowulan. ¹⁸ Toko-toko yooŋ, ni kawasan simbaalu sooniin keeriboor ne o. ¹⁹ Katofa diŋgilis, n’ajuk Saakiin n’at’o Saaŋ, biñi bite Sebede, boko tu busoona booniin ti kajokoor simbaalu. ²⁰ N’ahaŋ aruwiin. Ni kawas faafiin Sebede n’eroka yeene toko tu busoona bu keeriboor ne o. ²¹ Yesu n’eriboora yeene ni kaja Káfernawom. T’erimaas ite Esuwif i, Yesu n’ayooso ti báalawum booniin. N’áyemi toko ti kaliikeniin mite m’Atambatun. ²² Keejame ku ni kajahale kareyi fe. Ábuki aliikenutiin naane émuse yite Eluwa yite Moyis, bare aŋ’aliikeniin ayan faŋ. ²³ Ake ániine eebaje erab n’ahaŋ áyoosein toko ti báalawum bondu. N’ataŋk t’etiir aane: ²⁴ ---Híiña, Yesu ite u Nasaret, kame baŋka úne? Kame kátowutan uni k’a̱bine fu? Ímoomi awe a̱amo fu aañ: an eenabe u a Atambatun áboñina u! ²⁵ Yesu n’akamoor t’erab i abe n’aane yo: ---A̱koowan, abe n’a̱nuut t’ániine ondu! ²⁶ Erab i n’éhin ániine u éebit ni sembe, abe n’enuut te o ti kajaŋgu t’etiir. ²⁷ Bondu nu bútumb bihaŋ ésuk i kikaw kayak iŋi kaanoor toko: ---Kame bonde buŋ? Áwufoora úne bike b’úmusut kajuku! Aŋ’aŋ’áhamin ayan faŋ ni birab bu, ni bíhin yooŋ naane asoke i! ²⁸ Diŋgilis kep, náami huruwu hoone hijamaa tu búsuk bite Gálile fe. ²⁹ Yesuiin ni kánuutin ti báalawum bu, abe ni kahaŋ kaja t’enuuf ite Simoŋiin n’Andere. Boko kariboore ni Saak, ni Saaŋ. ³⁰ Íñaay ite anaare Simoŋ t’ahurusee, ábuki bitiba bu te o. Hi Yesu areeŋe hu kep, ni kasoko iŋ’ite hu anaare u. ³¹ N’atof areeŋ, n’ajoko t’emoŋu, abe n’aritano. Anaare u n’ahaŋ ákoyi, abe n’áyemiiin ti katofotoor. ³² H’aamo hu tinendana, taanak tu káalumein, ésuk i ni kabino ni kéesomute ku, bija ki sirab su sujoke ku fe. ³³ Bakate ti hikinu hu kareyi káyemie fu toko tíyaŋ ti karuŋ ku. ³⁴ N’aritan bakan úkaan, bakate wúsomut wánowan. Bakate sirab su yooŋ úkaan, n’anuutaniin so. Abe n’áhin so seekoowan, ábuki súmoomi akina aamo fu aañ. ³⁵ Tifiit, Yesu n’arito nu hurabu hu, abe n’ánuutin. N’aja t’eramba i, éeyemi bo ti kalawu. ³⁶ Simoŋ ni bakano ni kajoo hiŋes. ³⁷ Hi kajuko hu ni kaano: ---Ésuk i fe bokondii ti hiŋes. ³⁸ N’ásafiniin aaniin: ---Útof núuja ti kaaku kikinu keeemo ku nere. Iwarawar yooŋ kawaare bo, ábuki iŋ’ite ho h’ibine fu. ³⁹ Iyu a aje fu añaahoor Gálile ereyi fe, aŋ’awaare ti ñáalawum ñu, abe n’ákutoor sirab su. ⁴⁰ Ake ániine eebaje yafot n’átofin áŋaabein Yesu. N’asaaho éejiŋgitan hágilao, abe n’áwasiyano aano: ---Af’á̱maŋi, á̱nooniam káhinu íikoyi. ⁴¹ Yesu n’ayubiyen ániine u naane. N’araaw emoŋio, eegoro abe n’aane: ---Ímaŋamaŋi fu, á̱koyi! ⁴² Toko-toko, yafot i n’étowuto, ániine u n’ákoyi. ⁴³ Yesu n’ajab áhamino ásuf, aano: ---A̱jamatan jak! Atum’a̱sok bo an fe, bare a̱ja t’asaraha u á̱awufooro naane a̱amo i, abe n’á̱hin kaasarah ki Moyis asoke ku, beekuur ésuk i fe kaanuku á̱koyia. Ahaban, n’aano ayeet. ⁴⁵ Ániine u afina aja, n’aŋ’akam bo t’aje-je fe, Yesu asooñen aŋkut áyini buyooso ti hikinu t’ánuuseit. Bare aŋ’áriikein t’eramba i, ésuk i iŋi kánuutin tánotan keeja keeŋaaboo bo.

¹ Abaj kunak, Yesu n’asooñ bija Káfernawom. N’ajamo kaanuku ondu t’enuuf. ² Ésuk i n’étumb éhoojin toko ayak abin áami an aŋkut are, bija yooŋ tu húruman hu fe. Aŋ’asokiin toko hirim hite Atambatun. ³ Bakaake ni kabino n’ake ániine eeyinaat bija. Bakabaakiir kayito fu. ⁴ Bare kaanuku keereeŋ ne o ti Yesu, kayinaat, iŋ’ite hahooja hu. Ni kasiro ne o t’ewulen ite enuuf i, kéehin toko efulu kaarewoor ni ti Yesu ariikee du, abe ni kawanan ániine eeyinaat u bija ti kabaŋ ku ti kahurusano du. ⁵ Hi Yesu ajuke hu káyilen kooniin, n’aane ániine eeyinaat u bija: ---Óom, wuhoofoor wúuwe wuboŋketee. ⁶ Bakaake t’émuse yite Eluwa yite Moyis kámoomi toko ti kariikee. Ni kayinoor ti kikawiin iŋi kaane: ⁷ «Kame áyin ondu, buŋ b’af’asooñ áhamin ii? Ondu ti kálafatin Atambatun! Aañ ayino kaboŋket wuhoofoor t’arkut Atambatun unoono?» ⁸ Toko-toko yooŋ, Yesu n’ámeyi kaayinoor kooniin tu búwejeto. N’aaniin: ---Iŋi naŋ n’af’ariyinoor ii ti kikawuun? ⁹ Kame naŋ nihaŋe fu katoofu kasoku tu bonde: kaanu kite ániine onde eeyinaat u bija: «Wuhoofoor wúuwe wuboŋketee», man yooŋ: «A̱rito, abe n’a̱yit kabaŋ kúuwe a̱aja»? ¹⁰ Bare íñje káwufooruun kaanuku Añi ute Húŋgowulan hu ákooki t’etaam ye sembe site kaboŋket wuhoofoor. Náami eeene ániine eeyinaat u bija: ¹¹ ---Íñje isok fee n’awe: a̱rito, abe n’a̱yit kabaŋ kúuwe a̱ayeet! ¹² Toko-toko, ániine u n’arito tu buhooŋu ésuk i fe, eeyit kabaŋ koone, abe n’ayeet. Kareyi fe ni kajahale dómbokun. Ni kasokoroor Atambatun iŋi kaane: ---Úmusut kajuku bike naane bonde! ¹³ Yesu n’asooñ aja inde han hite Gálile. Bakan keehooje ni kaja kaŋaaboo, aŋ’aliikeniin mite m’Atambatun. ¹⁴ H’ahabane hu, o ti bija bu, n’ajuk Lefi añi ite ániine u ii kaane Alfe t’ariikee tand’arok t’ásukut u tindi kajaam búhal bu. N’aano: ---Á̱seinam ti hiñaawu! Lefi n’arito eesao ti hiñaawu. ¹⁵ Yesu n’áyemi tu buñoofo t’enuuf ti Lefi. Keehooje ti kiŋki kasa búhal bu, ni bísambaŋ bu kámoomi toko tu buñoofo bu ne o, n’eriboora yeene, ábuki úkaan ti bakan kondu iŋi kasao ti hiñaawu. ¹⁶ Émuse yite Eluwa yite Moyis, ni bakate ti bítim bite Efarisiyeŋ i ni kajuko tu buñoofo bu ni bakan kondu. Ni kaane eriboora yeene: ---Iŋi naŋ n’añoofo fu abe n’áhujo t’afeeneŋ n’esaa yite búhal bu, ni bísambaŋ bu? ¹⁷ Yesu n’ajam. N’ásafiniin aaniin: ---Bakan keeemo káasuumaayiin kasawuleit asontena. Kéesomute ku kasawuloo fu. Ibinut karuwu bakan keejoŋoore ku, bare bísambaŋ bu kákinineŋe fu n’ibin. ¹⁸ Hike hunak, eriboora yite Saaŋ n’Efarisiyeŋ i ni kawoor. Bakaake ni kabin kákandijen Yesu kaano: ---Buŋ b’aamo fu eriboora yite Saaŋ ni bakate ku Efarisiyeŋ i iŋi kawoor, abe bákuuwe ku káwooraariit? ¹⁹ Yesu n’aaniin: ---Bakan keeje kamaatu biseño kánooni fíya kawooru, an eeemo u ti bisayi bu o toko nu boko? Aaa fu! Naane aŋ’ayak bifiyo nu boko fe, kayinaat kawooru. ²⁰ Bare bibin birko, an eeemo u ti bisayi bu karamiee tu sumoŋiiin. Náami hunak hondu, n’iŋi katik kawoor. ²¹ «An ákiikaariit eres éyeni ti kaawañ keehaane. Af’áhin ii, abe n’añaw ko, eres éyeni i kábuju ko, abe n’iŋi kihaŋ bijeho. ²² An yooŋ áyunanaariit bunuk bíyeni ti bikeen beehaane. Af’áhin ii, bunuk bíyeni bu kawelej sikeen su. Bo búyuuso, sikeen su yooŋ buwelejo. Aaa! Bunuk bíyeni uŋu búyunanee ti bikeen bíyeni!» ²³ Hike hunak, t’erimaas ite Esuwif i, Yesu n’aŋaas ti kitaaŋaat ku ti kawañe dike doon aŋ’a̱juk kite maanu. Eriboora yeene n’iŋi kakaro kahat te do. ²⁴ Efarisiyeŋ i ni kaano: ---Á̱heelin fee, iŋi naŋ n’eriboora yúuwe ifi káhin doon d’Eluwa yite y’úne eteñekee du an áhin tu hunak hite erimaas i? ²⁵ Yesu n’aaniin: ---Kame árimusut bijaŋga bi Dafit áhine bu, akina ni bakano, h’aamo hu bujoñjol bujokiin, abe kabajut doon keeñoofo? ²⁶ Kóŋkeyin, Abiyatar áyemie fu asaraha ómbokun u. Dafit ayoosayooso t’Anuuf ite Káafimboor ku, n’ateŋ kumburu keebelee ku bija t’Atambatun. Abe t’Eluwa yite y’úne, awarut ko yéeni kateŋu. Esaraha i taŋ kaware fu ko kateŋu. Awunawun yooŋ bakano. ²⁷ Abe Yesu n’áwutiyen aaniin: ---Erimaas éhineehin iŋ’ite húŋgowulan; húŋgowulaniit áhinee fu iŋ’ite erimaas. ²⁸ Iŋ’ite ho aamo fu erimaas, Añi ute Húŋgowulan hu akino fu yo.

¹ Yesu n’asooñ ayooso ti báalawum. Ake ániine ámoomi toko, emoŋio étimatim. ² Kéeyemie ku toko ni kajondoman ti Yesu, keejuk man akina káhinu ániine u éekoyi tu hunak hite erimaas i, kaanuku keeja keerej. ³ Yesu n’aane ániine ite emoŋu yéetime i: ---A̱rito a̱asiiŋo fee t’etut diye. ⁴ Abe n’aane kéeyemie ku toko: ---Naŋ n’Eluwa yite y’úne esoke fu? Naŋ n’úware fu káhinu t’erimaas i: meejake, man yooŋ meejakut? Kafakan húŋgowulan, man yooŋ kayoolio? Bare ni kakoowan. ⁵ Yesu n’áheeliniin káayiŋatin naane. Átaañianataañian yooŋ naane ñúwejet ñooniin ñíbaanie i. N’aane ániine u: ---A̱raaw emoŋii. Ániine u n’araaw yo, náami ékoyia, ebatikaa naane hítiyar hu. ⁶ Efarisiyeŋ i ni kánuutin, abe n’iŋi kamoken jab keejukoor ni bakan keeriboore ku n’Erod, keejuk naane kaja i káhinu keeyool Yesu. ⁷ Yesu n’aja n’eriboora yeene ti han hite Gálile. Bakan keehooje-hooj ni kanabano, kánuutin Gálile, Súde, ⁸ Serusalem, n’inde Idume. Bakaake ni kákanin kaayelu kite Surdeŋ, bakaake ni kánuutin inde Tiir ni Sidon. Hahooja hondu hibinabin ti Yesu ábuki kajamajam buroon bamb’áhin. ⁹ Yesu n’aane eriboora yeene káyitino busoona iŋ’ite hahooja hu, kaanuku itim kabin káliibo te o. ¹⁰ Ábuki fu naane aamo i aŋ’áhin bakan úkaan kéekoyi, keebaje ku wúsomut wu fe iŋi katiŋgoor kaanuku man ni kagoro. ¹¹ Keebaje ku birab bu ifi kajuko, iŋi kasaaho kéejiŋgitan hágilao, abe n’iŋi kataŋk kaane: «Awe a̱amo fu Añi ite Atambatun!» ¹² Bare Yesu aŋ’áhaminiin ayan faŋ, aaniin itim kasok an akina aamo fu aañ. ¹³ Hunuut toko, Yesu n’asiro ti hike hirij, abe n’aruw háyine hu k’ámaŋie ku. Náami keeja kaŋaaboo. ¹⁴ Iyu a ajifane fu eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku keeyak ku kakotio aŋ’abin aboñiin kawaare, ¹⁵ ni kákutoor sirab ti sembe soone. ¹⁶ Eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku k’ajifane ku kaamo fu bokonde: Simoŋ (Yesu n’awuno husokoroor hite Piyeer), ¹⁷ Saakiin n’at’o Saaŋ biñi bite Sebede (Yesu n’awuniin husokoroor hite Bowanerses, aamo fu «biñi bite karanda ku»), ¹⁸ Andere, Filip, Bartelemi, Májiye, Taamas, Saak añi ite Alfe, Tade, Simoŋ (akina, boko kaamo fu t’étuum i iŋ’ite ésuk yeeniin), ¹⁹ nu Suda Iskariyot, eeja u kajoohen Yesu. ²⁰ Kahaban, Yesu n’eriboora yeene ni kabatuko bija t’enuuf. Ésuk i ni kasooñ káhoojiniin toko bib, kasooñen kayinaat buñoofo. ²¹ H’ebuke yeene kajame hu bondu, ni kabin boone kaanuku keeja ne o, ábuki iŋi kátumbo: «Awenawen!» ²² Émuse yite Eluwa yite Moyis kéenuutina ku Serusalem n’iŋi kaane: ---Belsebul, áyi ite sirab su ondu ne o! Ti sembe soone t’af’ákutoor sirab su! ²³ Yesu n’aruwiin, abe n’áhaminiin akolofan. N’aaniin: ---Buŋ bi Setani ayino fu kákutoor Setani? ²⁴ Bakate t’ésuk efeeneŋ ifi kayawoor, ésuk yendu búbujo. ²⁵ Butoŋ bifeeneŋ yooŋ ifi kayawoor, boko bihabano. ²⁶ Setani af’áwaajin sembe soone, t’áami butum séetuumoor, n’aŋ’ábujooro, ábuki hoone hu n’iŋi hihabano. ²⁷ «An ayinaat buyooso t’enuuf ite an eebaje sembe éekuwato, t’ajabut afaak an ondu ite sembe su. Ajendano kafaaku, n’atik áyini kákuwat doon deeemo toko fe. ²⁸ «Iisokuun bifeeneŋ bu: Atambatun áyinooni kaboŋket ésuk i wuhoofoor wooniin, ni naane kayako i fe kálafatin. ²⁹ Bare at’aboŋket hikee-kee an éelafatine Búwejet Beenabe bu, ábuki kaahoofoor kondu kibaa te o.» ³⁰ Yesu asokasok bondu ábuki kaanaan: «Ákooki erab.» ³¹ Bakati kite Yesu n’íñaayo ni kahaŋ káreeŋin; ni kásiiŋein tíyaŋ keeboñ ake éeruwino. ³² Bakan keehooje níbahindaa enuuf i ti kariikee kéehin Yesu t’etut. Ni kaano: ---A̱jam fee, íñaayi ni bakatii bokondu tíyaŋ, kaane t’awe ti kabine. ³³ N’ásafin aane: ---Aañ aamo fu íñaayam? Aañiin kaamo fu bakat’am? ³⁴ Ahaban, n’áheelin keeriikee ku káhino t’etut abe n’aane: ---Áriheelin, íñaayam ni bakat’am bokonde! ³⁵ An aa áhin b’Atambatun ámaŋie bu, an ondu aamo fu at’am, ániinam, n’íñaayam toko.

¹ Yesu n’asooñ áyemi ti kaliiken ésuk i mite m’Atambatun ti katafa kite han hite Gálile. Bakan keehooje-hooj ni kátumb kákuuto, asooñen n’ájufo tu busoona eeriiko te bo. Busoona bu búmoomi tu móhujo mu, ésuk i ni káyemi t’asuuje du. ² N’aliikeniin toko buroon úkaan, abe n’aŋ’akolofan báhamin bu. N’aaniin o ti kaliiken kooniin: ³ ---Arijamatan! Abajeebaj ake ániine eeje muwiis. ⁴ Bare akina ti káfiiten ku, sike sinawaay ni siney ti ñijinu ñu. Bilele bu ni bibin beeher so fe. ⁵ Sike ni siney t’arkee bilaaliñj. Baaliisiw bu buhoojut toko. Memee jab náami wúnuutino, ábuki baaliisiw bu t’etiir wo bifamut. ⁶ Bare taanak tu tírabino, nu túsuf maanu wu abe nu wusay, ábuki ñuyoot ñu ñijeit akambee. ⁷ Sike ni siney t’arkee esisa. Esisa i n’élooñin ne wo y’afeeneŋ, abe n’ebuuf wo; maanu wuyinaat kabukoor. ⁸ Sike ni siney t’etaam yeejake i. Nu wuhaat, wubukoor, wuyak wunuutan. Ti kaamaanu kifeeneŋ, bajal bu n’iŋi bireeŋ butuman nu sumoŋu, kike bakan bákahaaji, kike téemeer. ⁹ Yesu átibana, n’aaniin: ---Arko aribajabaj wúkondin, árinandin naŋ n’isoke fu! ¹⁰ Hi Yesu ánuutina hu ti hahooja hondu, keeriikee ku kéehino t’etut, n’eriboora yeene sumoŋu ni bákasuba ku ni kaano ahatiin báhamin b’akolofane bu. ¹¹ Yesu n’aaniin: ---Aruun arisaanee fu kaanuku áriimeyi béenuusee bite ti Jáyi jite Atambatun. Bare bakaaku, iŋi kakolofanee bo ¹² kaanuku bi Míkiñjin mu musoke bu ni bibaj. Meenaan: «Iŋi káheelin féet, bare iti kajuk; iŋi kajam áwariee, bare iti kajok; ábuki n’iŋi kajendan káwuŋgan inde Atambatun, abe n’aŋ’aboŋketiin!» ¹³ Abe Yesu n’aaniin: ---Arijokut b’ikolofane bee? Kame náami buŋ b’arija fu kajoku baabu? ¹⁴ An eeemo u tu muwiis mu anawa hirim hite Atambatun. ¹⁵ Bakaake kámoomi naane ñijinu ñu ti sinawaay su sineye du. Ifi kajam hirim hu kep, Setani n’aŋ’abin eenuutan ho ti siheliin. ¹⁶ Bakaaku kámoomi naane t’arkee du bilaaliñj ti sinawaay su sineye du. Ifi kajam hirim hu kep, toko-toko yooŋ n’iŋi kajok ho atoof. ¹⁷ Bare híbajaariit ñuyoot ti siheliin, náami kájokaariit ho afiyee. Bakola ifi bibin kep, man yooŋ sílaam iŋ’ite hirim hite Atambatun, n’iŋi kawasan káyilen kooniin. ¹⁸ Bakaake kámoomi naane t’arkee du esisa ti saasu sineye du. Boko kaamo fu kiŋki kajam hirim hu jak. ¹⁹ Bare biyinoor bite t’etaam ye, sírirem su sunsu subuut iye, ni bimero bite baabu buroon uŋu bubuuf ho, abe utu hubukoor. ²⁰ Bakaaku bare kámoomi naane etaam yeejake i ti sinawaay su sineye du. Boko kaamo fu kiŋki kajam hirim hu, ni kajok ho káhabanein, abe ni kabukoor. Afeeneŋ n’aŋ’abuk kaamo butuman nu sumoŋu, ake bakan bákahaaji, ake téemeer. ²¹ Yesu n’asooñ aaniin: ---Aañ aŋ’arif ejaaŋana, abe n’árut yo n’ésiwo, man yooŋ n’anaŋ yo t’etaam elal? Eeman aŋ’ánind yo ti kaasooru ku? ²² Ábuki doon déenuusee, do bibin kajukiee; beesokutee bu yooŋ, bo bibin kámeyiee. ²³ Arko aribajabaj wúkondin, árinandin naŋ n’isoke fu! ²⁴ N’asooñ aaniin: ---Arinaŋ kikawuun ti bamb’arijam! Ti kinij koonuun t’Atambatun aja fu kaneefan eenij yooŋ t’aruun; abe boonuun bu kahaŋu. ²⁵ Ábuki an eebaje, o káwutiyenee ahaŋ doon d’abaje du; bare an éetumbut u abaj, humuum diŋgiŋgilis d’abaje du karamiee. ²⁶ Yesu n’asooñ aaniin: ---Jáyi jite Atambatun júmoomi naane an eewiise hitaaŋaat hoone. ²⁷ Kaajiŋgan man yooŋ káajiim, af’aŋot man yooŋ n’ariiko, wondu ti kálooñina kep; wo yooŋ kahaatu t’ámeyiit buŋ bu wúhine fu. ²⁸ Etaam i ef’enoŋk yéehin wo wéelooñin: wo káfumbanna, n’uŋu wukufo, abe n’uŋu wunuutan. ²⁹ Ufu wuja ayak abin áami wulaaña, an u n’aŋ’abin n’emañu yeene eebin éehotukan, ábuki tireeŋa toko. ³⁰ Yesu n’asooñ aane: ---Ne naŋ fíya ni Jáyi jite Atambatun junokoore fu? Man yooŋ ti biin báhamin beekolofanee t’úyino fu káhamin iŋ’ite te jo? ³¹ Júmoomi naane sinawaay site emutard. Af’a̱yit afeeneŋ a̱anawo, akina ahaŋe fu káteti sinawaay site t’etaam ye fe. ³² Bare af’aja ayak abin áami anawee, o kahaatu ahaŋ maamu munukanuk fe. Biland boone yooŋ kahahu; humuum bilele bu búnooni káwuulu te bo. ³³ Ti báhamin úkaan beekolofanee naane bondu ti Yesu af’afandiin kasoku hirim hite Atambatun. Áhaminaariitiin biniŋ esaan-saan kaanuku kéeyini kajoku. ³⁴ Áliikenaariitiin doon fe t’akolofanut. Bare af’áyemi unoono n’eriboora yeene, n’aŋ’ahatiin bo fe. ³⁵ Hunak hondu hoho kaanendan ku, Yesu n’aane eriboora yeene: ---Úkan nera. ³⁶ Eriboora yeene ni kawas toko hahooja hu, abe ni kaja kaŋaaboo tu busoona bu t’áyemie du keeja ne o. Ñike ñusoona yooŋ ni ñija. ³⁷ Diŋgilis kep, náami eyam yómbombokun étibino. Kúsuw ku iŋi kirito, ni kiney tu busoona bu. Memee náami bulohena kahooju. ³⁸ Yesu t’aŋote inde hulom hu, abe n’áhin hikawo ti higegenaay. Eriboora yeene ni kániyaro abe ni kaano: ---Ámuse u, úne fu kaketu! Kame híhinuti doon? ³⁹ Yesu n’ániyo. N’akamoor t’eyam i, abe n’aane han hu: ---A̱beb! Toko-toko eyam i n’eraan, han hu yooŋ. N’asooñ akoowanee kem. ⁴⁰ N’aane eriboora yeene: ---Iŋi naŋ n’árikoleyie fu? Káyilen koonuun kondu diin? ⁴¹ Bi Yesu áhine bii ni bijahaliin dómbokun. N’iŋi kaanoor toko: ---An buŋ me ondu? Humuum eyam i ejama te o, bija yooŋ han hu fe!

¹ Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ ti yaayu eraab ite han hite Gálile, tu búsuk bite Egergeseniyeŋ i. ² Hi Yesu awanee hu tu busoona bu kep, ake ániine n’ánuutin tu búlum bu, abe n’abin kéefimboor. Ániine ondu ákooki erab. ³ Tu búlum bu t’akine fu, abe an ayinaato kakobu, hutoof yooŋ ni baasel. ⁴ Iŋi kafand yéeni kayitu ñañ keekob wuwoto; ni kayit yooŋ baasel keefaak sumoŋio. Bare aŋ’afaran ñañ ñu ni baasel bu fe. An yooŋ abajut sembe site kajokio. ⁵ Ko kireyi fe, nu bújom ni káajiim, aŋ’añaahoor tu búlum bu ni ti birij bu, aŋ’akileen kep, abe n’aŋ’anufanooro nu bujuju. ⁶ H’áŋandanna hu Yesu, n’áteyin. N’asaaho éejiŋgitan hágilao. ⁷ Yesu n’aŋ’aane toko: ---Erab ye, a̱nuut t’ániine ondu! Ániine u n’ataŋk t’etiir aane: ---Yesu, Añi ite Atambatun eeemo u t’etiir-t’etiir, kame baŋka wane? Íiwasiyani tu huruwu hite Atambatun, atum’á̱hihinooram! ⁹ Yesu n’ákandijeno aano: ---Huruwu húuwe buŋ? N’ásafino aano: ---Huruwu húuma «Hahooja», ábuki irihoojahooj. ¹⁰ Abe n’aŋ’áwasiyano aano: ---Waasi, atum’a̱nuutan uni ti hikinu honde. ¹¹ Náami bare kaahaaw kómbokun kite bufuruka naane iyu ti hirij hu tu buhoofooro. ¹² Sirab su ni silaw Yesu seeno: ---A̱was uni iriija tu bufuruka bondu man n’iriyooso te bo. ¹³ Yesu n’aane so hee, sija. Náami sirab su nu súnuutin t’ániine u seeyooso tu bufuruka bu. Kaahaaw ku ni kíteyin, kúnuutin huta hu ti hirij hu kija kútuuso ti han hu. Sufuruka seereeŋe súñjune súsuba. Nu sumoj sireyi fe. ¹⁴ Kéeyemie ku ti jíhaaw jite te so ni katey, abe n’iŋi kakam bo t’ésuk yómbokun i, ni ti mikinu mu. Ésuk i ni kabin kaanuku keejuk beebaje bu. ¹⁵ Ni káreeŋin toko ti Yesu, ni kajuk ániine u éebajaanie u sirab su úkaan u t’ariikee, káasiimein, abe káasuumaayo jaŋ. Náami kátumba kákoleyi naane. ¹⁶ Keejuke ku ni ñíkiniin naane bije i, ni kakamiin beebaje bu ániine ite sirab su nu bufuruka bu. ¹⁷ Náami iŋi káwasiyan Yesu kaano anuut t’ésuk yeeniin. ¹⁸ Áyemia tu bújufo tu busoona bu, ániine éebajaanie u sirab su n’alawo aano: ---A̱ja n’íñje. ¹⁹ Bare Yesu awunuto bondu. N’aano: ---A̱yeet bija t’aruun, abe n’a̱sok bakan kúuwe doon d’Anahaan u áhini du fe, ni naane ayubiyeni i. ²⁰ Náami ániine u eeja bija bimbi kaane «Kikinu Sumoŋu», abe n’aŋ’akam bo doon di Yesu áhino du fe. Kareyi fe ni kajahale. ²¹ Yesu n’asooñ ákanin han hu tu busoona n’eriboora yeene. Ésuk i n’éhoojino bib toko kaagoroor ni han hu. ²² Ake t’eseef ite báalawum booniin n’ahaŋ áreeŋin, huruwu hoone Sayirus. H’ajuke hu Yesu, n’asaaho éejiŋgitan hágilao, ²³ abe n’áwasiyanooro toko aŋ’aano: ---Ásuŋgute úuma ondu ti bija kaketu. Waasi, a̱bin á̱asit sumoŋii te o man n’ákoyi abe n’aroŋ! ²⁴ Yesu n’aja keeriboor. Keehooje yooŋ ni kaja nu boko ti katiŋgoor kep. ²⁵ Ake anaare ámoomi toko, emito yendu sumoŋu nu súsuba aŋ’ahalan dómbokun. ²⁶ Álaamalaam yooŋ dómbokun t’esontena i. Ebaj yeene fe ayoosanayoosan yo tu busontenooro bu, bare ákoyiit; n’asooñ ahaŋee. ²⁷ H’ajame hu b’ésuk i bimbi kasok ti Yesu, n’abin ti hahooja hu inde hiñaawio, abe n’agor tu wañ woone. ²⁸ Áhinahin ii ábuki ayinoorayinoor n’aane: «If’íyini kagoru wañ woone kep, íñje kákoyi.» ²⁹ Halan hu ni hihaŋ hiraan káteyina ku te o. N’ajuk t’enio kaanuku kásomut koone kúkoyia. ³⁰ Yesu n’ámeyi toko-toko kaanuku sembe sunuuta te o. N’aweteko tu buhooŋu hahooja hu abe n’aane: ---Aañ agore fu wañ wúuma? ³¹ Eriboora yeene ni kaano: ---Aŋ’a̱juk kaanuku hahooja hu hondu ti sítiŋgoor uŋu húuwe hu, n’aŋ’a̱sooñ a̱ane: «Aañ agoram fu?» ³² Bare akina n’aŋ’áheelinool toko kaanuku eejuk an éehine u bondu. ³³ Anaare u n’aŋ’ábit kákoleyi taŋ, ábuki ámoomi beebajo bu. N’asaaho éejiŋgitan hágilao, abe n’asoko bifeeneŋ bu bireyi fe. ³⁴ Yesu n’aano: ---Waay, káyilen kúuwe kíkinineŋa n’á̱koyi. A̱ja káasuumaay; a̱roŋut kabaju kásomut kondu. ³⁵ T’átibanoorut yooŋ, bakaake ni kahaŋ káreeŋin, kánuutin t’enuuf ite Sayirus, ániine eeemo u ni sifaaf site báalawum bu. Ni kaane ániine u: ---Ásuŋgute úuwe aketa. Atum’aŋk’a̱ja kálaaman Ámuse u. ³⁶ Yesu n’ajam, bare n’awiinen bo. N’aane Sayirus: ---Atum’á̱koleyi, á̱yilen kep. ³⁷ Awasut an eeriboor ne o, kane arko Saakiin n’at’o Saaŋ, ni Piyeer. ³⁸ Hi kareeŋe hu ti Sayirus, Yesu n’ajuk naane arkee i toko hitik. Bakaake ti biyiy abe n’iŋi kakileen. ³⁹ N’ayooso abe n’aaniin: ---Naŋ n’árikiriboor fee? Baŋka b’ariyiy fu? Añi ondu fu aketut, am aŋote barebare. ⁴⁰ Ésuk i n’ésuwo. Náami eenuutaniin kareyi fe, abe n’ayooso t’añi u áyemie du, akina ni faaf ite añi u, n’íñaayo, ni kéeriboorina ku ne o. ⁴¹ N’ajoko t’emoŋu abe n’aano: ---Talita kumi! (aamo fu: «Básuŋgut, a̱rito, íñje isoki fee!») ⁴² Ásuŋgute u n’ahaŋ arito abe n’áyemi ti kañaahoor (abaja simit sumoŋu nu súsuba). Ésuk i ni kajahale fu dómbokun. ⁴³ Yesu n’áhaminiin ayan, aaniin itim kasok bo an. Abe n’aaniin kawun ásuŋgute u eeñoofo.

¹ Yesu n’anuut toko eebatuko ti hikinu hu t’ákuumanee du. Eriboora yeene ni kasao ti hiñaawu. ² Erimaas ite Esuwif i ereeŋa, Yesu n’áyemi ti báalawum bu ti kaliiken ésuk i mite m’Atambatun. Hahooja héeyemie hu toko ti bajamatan bu ni hijahale dómbokun. Iŋi kaane: ---Diin fíya t’af’ájamin ii? Káwasi kondu haanen? Buŋ b’af’áhin buroon bondu beehaŋe bu úne kikaw? ³ Kame ákinaiit af’arok wusan wu, añi ite Mari? At’úteiit Saakiin, nu Soos, nu Sud, ni Simoŋ? Bákaniino, úneiit úkine fee beebe? Abe ni kateñeko káyilen te o. ⁴ Náami Yesu eeeniin: ---Ayiŋana ite Atambatun, ésuk i fe iŋi kajoko nu sumoŋu súsuba, abin aŋeñen t’ésuk yeeniin, n’ebuke yeene, nu tu butoŋ booniin. ⁵ Yesu ahaŋut áyini káhinu bo doon fe deehaŋiin kikaw, kane arko kásitu sumoŋio ti bakaake kéesomute, ni kákoyi. ⁶ N’ajahale naane káyilenut i te o. Yesu n’aja ti kaaku kikinu keeemo ku ne bo aŋ’aliikeniin mite m’Atambatun. ⁷ Náami éeruwin eriboora yeene sumoŋu ni bákasuba ku, aŋ’aboñiin ni bákasuba. N’awuniin sembe site kákutoor sirab. ⁸ N’aaniin: ---Atum’arija nu doon fe: dóoniit dite buñoofo, hísaakosiit, síriremiit yooŋ tu kuboote koonuun; ariyit kútaŋkaru barebare. ⁹ Arisol sikaku, bare atum’arija nu wújufa wúsuba. ¹⁰ N’asooñ aaniin: ---T’arija du kawanan, atum’arikañj t’ake bija naane ariyak i kanuutu ti hikinu hu. ¹¹ Bare ni kafin kateñekouun tike tiŋ, man yooŋ ni kateñeko kajamatanuun, arihaŋk hafor heeemo hu tu wuwotuun fe, abe n’arinuut toko, keejuk ni ñíkiniin kaanuku Atambatun ondu ti kanahaniin. ¹² Náami keeja. Ni kawaare ésuk i iŋi kaaniin kawatanooro kinij kooniin keejakut ku. ¹³ Ni kákutoor yooŋ sirab úkaan, abe n’iŋi kátis éluuliin t’ésomuta keehooje, kéehiniin kéekoyi. ¹⁴ Áyi u Erod n’ajam huruwu hite Yesu, ábuki ho ti kahaŋu bijamo kep. Bakaake iŋi kaane: ---Sambatiis fu áriteina fii t’eket i! Iŋ’ite ho h’abaje fii sembe site káhinu buroon beehaŋe ésuk i kikaw. ¹⁵ Bakaaku ni kaane: ---Eli fu. Bakaaku ni kaane: ---Ayiŋana fu ite Atambatun, naane keebaje ku kóŋkeyin. ¹⁶ Bare h’Erod ajame hu bondu, n’aane: ---An ondu Sambatiis! Íñje inoŋke fu iiboñ keefaran hikawo, bare áriteino t’eket i! ¹⁷ Múniyo Erod aboñaboñ keejok Saaŋ keekobo, abe ni kaja kakul. Áhinahin bondu iŋ’ite hu Erojad, anaare ite at’o Filip a árutine u. ¹⁸ Ábuki Saaŋ aŋ’aane yéeni Erod: «A̱warut kasayi anaare ite atii. Eluwa i ewunuti bondu!» ¹⁹ Erojad n’átumb ayiŋat te o naane. N’aŋes húkuuseima kaanuku man Saaŋ n’aket. Bare ayinaat, ²⁰ ábuki Erod ámaŋiit doon fe dibaj Saaŋ. Aŋ’áhino kákoleyi, ábuki ámoomi kaanuku Saaŋ an ite bifeeneŋ, abe yooŋ an eenabe. Saaŋ af’áyemi ti báhamin, Erod ehelo ébebaariit tuf, bare aŋ’ámaŋi naane kajamatano. ²¹ Areeŋ bare hike hunak, Erojad n’abaj b’aware bukuuso te bo, t’efeet ite hunak h’Erod abukee hu te ho. Erod aruwaruw eseef i, sifaaf site esulaan i, ni bakan kómbokun ku bakate ku Gálile kaanuku keebin keeñoofo te o. ²² Ásuŋgute ite Erojad n’ayooso t’esaal i abe n’ayokoñ. Nu hutoof Erod dómbokun, ni bakan k’aruwe ku fe. Áyi u Erod n’aane ásuŋgute u: ---A̱lawam doon d’á̱maŋie du fe, abe íñje kawunii do. ²³ N’asooñ awaat aano: ---Doon d’a̱yakam du kalawu fe, íñje kawunii do, hutoof yooŋ n’a̱ane wáaruboor búsuk búuma. ²⁴ Náami ásuŋgute u eenuut abe n’aane íñaayo: ---Naŋ n’á̱maŋie fu ilawo? Íñaayo n’aano: ---Hikaw hite Sambatiis. ²⁵ Ásuŋgute u n’amoken abatuko ahil jab bija t’áyi u abe n’aano: ---Ímaŋamaŋi a̱wunam hahiye hikaw hite Sambatiis ti kaafalaat! ²⁶ Áyi u n’átaañian naane. Bare makamu aheekaheek eewaat tu buhooŋu emoosoora yeene, ámaŋiit biteñeko. ²⁷ Náami eeboñ toko-toko asulaan, aano aja áyitino hikaw hite Sambatiis. Asulaan u n’aja t’ekulu i, areeŋ, n’afaran hikaw hite Saaŋ. ²⁸ Ahaban, n’abin ne ho ti kaafalaat abin asaan ásuŋgute u. Ásuŋgute u n’afin asaan ho íñaayo. ²⁹ H’eriboora yite Saaŋ kajame hu bondu, ni kaja kayit ehunuŋ yeene kaja kahok. ³⁰ H’epotor i kábatikeina hu, ni kakuukanooro ti Yesu aamo du, abe ni kasoko buroon bi káhine bu fe, ni bi kaliikene bu ésuk i. ³¹ Kiŋki kabin ni kiŋki kabatuko kátumbatumba kahooj, Yesu n’eriboora yeene kasooñen kabajut ejot ite buñoofo. Náami Yesu eeene eriboora yeene: ---Aribin núuja tike tiŋ t’an anooto ariiyih dikee. ³² Ni kájufo tu busoona bu keeja t’an anooto. ³³ Bare bakan keehooje ni kajukiin ti bija bu, ni kakeetaniin. Náami ésuk i iŋi kánuutin ti kikinu ku kireyi fe, iŋi káteyin ayak abin áami kajaba kareeŋiin ti kaja du. ³⁴ Hi Yesu awanee hu tu busoona bu, n’ajuk hahooja hu; n’átumb fu ayubiyeniin naane. Ábuki kanokooranokoor naane bíkarniina beebajut ahaawa. Náami ásita kaliikeniin buroon úkaan t’Atambatun. ³⁵ To ti bija kajonu, eriboora yeene ni kátofin kálohino abe ni kaano: ---Tujona fu, abe an akinut nere. ³⁶ A̱aniin kabatuko ti mikinu mu nu músuk meeemo mu nere, man ni káyini kajoohen doon dite buñoofo. ³⁷ Bare Yesu n’aaniin: ---Ariwuniin keeñoofo aruun kumuumuun! Ni kaano: ---Naŋ n’á̱maŋie fu? Butum íriisik bajaam bite an bite kiim hutok ni kíhaaji t’ájoohennee kumburu, abe n’irisaaniin keeteŋ? ³⁸ Yesu n’aaniin: ---Kumburu kiyem k’aribaje fu? Arija arijuk fee. Ni kákandijenn abe ni kaano: ---Iribaja kumburu keemo hutok, ni misaan músuba. ³⁹ Náami Yesu eeeniin káwaajinoor ésuk i, abe ni káhiniin keeriiko ti mahos meeleebejane mu. ⁴⁰ Ni kariiko kareyi fe, diye kaamo téemeer, diya bakan bákasuba nu sumoŋu, diye téemeer, diya bakan bákasuba nu sumoŋu. ⁴¹ Yesu n’ayit kumburu ku hutok hu ni misaan músuba mu, abe n’áheelin t’etiir. N’aane Atambatun eyeehen. Ahaban, n’afiitar kumburu ku, abe n’asaan ko eriboora yeene kéeruboor hahooja hu. N’árubooriin yooŋ misaan mu. ⁴² Kareyi fe ni kateŋ kayak kabir bib. ⁴³ Eriboora i ni kahoojan wutekel sumoŋu nu wúsuba ni mifiit mite kumburu ku meeŋeñene ku, ni mite misaan mu yooŋ. ⁴⁴ Ti bakan keeteŋe kii kumburu ku, háyine hu kaamo súñjune hutok. ⁴⁵ Bondu buwas, Yesu n’anoŋkooran eriboora yeene kéejufo tu busoona bu, kéegilano toko bija Betsayida, ti yaayu eraab ite han hu, akina eefin eeyeetan hahooja hu. ⁴⁶ H’aamo hu kawasoora, n’asiro ti hike hirij kaanuku eelaw. ⁴⁷ Hu tujone hu, busoona bu t’etut han hu, Yesu n’afin áyemi t’asuuje du unoono. ⁴⁸ N’ajuk kaanuku eriboora yeene kálaama ti kákawuj ku, ábuki eyam i ésokumiinsokum. Nu hurabu hu, n’aja asooñan nu booniin, aŋ’añaah t’etiir móhujo mu. N’ámaŋi yéeni kayuunu. ⁴⁹ Hi kajuko hu ti kañaahu ku t’etiir móhujo mu, n’iŋi kaane man atand. Náami keejaŋg toko kep, ⁵⁰ ábuki kareyi fe iŋi káheelin te o, abe kákolakoleyi. Bare Yesu n’áhamin toko-toko aaniin: ---Kikawuun kiyaŋg! Íñje fu, atum’árikoleyi! ⁵¹ Ahaban, n’ájufo aŋaabeiin tu busoona bu, eyam i n’ehaŋ ewano. Ni kajahale fu dómbombokun, ⁵² ábuki kajokut bite kumburu ku bi Yesu áhine bu; ñúwejet ñooniin ñiyinaat kánandin bo. ⁵³ H’aamo hu Yesu n’eriboora yeene kakana han hu, ni kareeŋ t’ésuk i yiyi kaane Senesaret. Bo bi kaye fu busoona booniin. ⁵⁴ Hi káwaneina hu te bo kep, ésuk i ni kahaŋ kakeetan Yesu. ⁵⁵ Ni katey tu búsuk beeemo bu ne bo fe, abe n’iŋi káyitin kéesomute ku ti bilal booniin bibin ti kajame du kaanuku ondu toko. ⁵⁶ Ti Yesu aje fe, tu búsuk bómbokun bu, man yooŋ ti biŋgilij bu, man yooŋ ti mikinu mandot mu, iŋi káyitin kéesomute ku bibin ti sifiñjan su. Iŋi káwasiyano kaanuku man n’awasiin kep keegor balis bite wañ woone; abe keegore ku bo fe iŋi kákoyi.

¹ Efarisiyeŋ i, ni bakaake t’émuse yite Eluwa yite Moyis kéenuutina Serusalem ni kákuut Yesu. ² Ni kajuk bakaake t’eriboora yeene tu buñoofo nu sumoŋu seekuurut, aamo fu kañawut so. ³ Múniyo Efarisiyeŋ i, n’Esuwif i bakaaku káñoofaariit ti kañawut sumoŋiiin, naane joosan yeeniin esoke i. ⁴ Abe doon fe déenuutina marse, káteŋaariit do ti diñawutee. Abajeebaj buroon úkaan bite tu joosan iŋi káhin bo, naane kañawu kite bukobuleet bu, ni bíndiis bu, nu wurereŋ wu, ni bilal bu. ⁵ Efarisiyeŋ i, n’émuse yite Eluwa i ni kaane Yesu: ---Iŋi naŋ n’eriboora íiwe káhinaariit fu naane joosan ite sifaaf úne esoke i, iŋi kafin kañoofo nu sumoŋu seekuurut? ⁶ Yesu n’ásafiniin aaniin: ---Ñatuuk ñondu! Esayi aŋaasaŋaas t’aruun saas h’abine hu ayiŋan bonde t’aruun. Akiñjakiñj ti kaawiit ku aane: «Íñje Atambatun, íñje isoke fee: bokonde iŋi kájeŋginam nu butum barebare, bare ti siheliin, kakambamkamb dómbombokun. ⁷ Naane ii kasokorooram fe, áhinaariitam kis, ábuki iŋi kaliiken ésuk i buluwa bi kanoŋke kéetuut, kite íñje isaaniin fu bo.» ⁸ Yesu n’asooñ aaniin: ---Aŋ’ariwas eluwa yite Atambatun, abe n’arifin arijok ti máhinar mite kúŋgowulan ku. ⁹ Árihinahin fu ajak aa naane árifiitene i eluwa yite Atambatun, áriihin bu joosan yeenuun esoke bu! ¹⁰ Ábuki Moyis aanaan: «Á̱jeŋgin faafi n’íñaayi.» N’aane yooŋ: «An af’álafatin faafo, man yooŋ íñaayo, awarawar kámiñiee aket.» ¹¹ Bare aruun n’aŋ’arifin ariene: an af’abaj dike doon d’áyinie káyokunan te do faafo man yooŋ íñaayo abe n’aane: «Iwaatawaat eene íñje kawunu do Atambatun», ¹² at’aŋk’ariwaso éeyokunan faafo man yooŋ íñaayo. ¹³ Iyu af’ariwas b’Atambatun asoke bu, ariifin arijok ti máhinar moonuun mamm’áritifenoor iye. Abe aŋ’árihin yooŋ buroon úkaan naane bondu. ¹⁴ Ahaban, Yesu n’asooñ aruw hahooja hu abe n’aaniin: ---Arijamatan jak arireyi fe áriimeyi bonde: ¹⁵ doon d’an áhine tu butumo diyinaat kákinineŋ náami an ondu akuurut t’Atambatun. Bumbu búnuutin ti hikawo ifi bíkinineŋ n’ákuuraati t’Atambatun. ¹⁷ H’aamo hu Yesu ayoosaa t’enuuf i, hahooja hu iŋkut híyemi ne o, eriboora yeene ni kaano ahatiin báhamin b’akolofane bu. ¹⁸ N’aaniin: ---Butum aruun yooŋ arijokut? Árimeyiit kaanuku doon d’an áhine tu butumo diyinaat kákinineŋ náami an ondu akuurut t’Atambatun? ¹⁹ Ábuki fu díjaariit ti yaan yeene, bare ti haro, deetik dibin dunuutanee. (Ti báhamin bondu ti Yesu áwufooriin fu kaanuku abajut doon déeñeyie deeemo kawarut do buhoofooro.) ²⁰ N’asooñ aane: ---Bumbu búnuutin tu húŋgowulan ifi bíkinineŋ n’ákuuraati t’Atambatun. ²¹ Ábuki t’enio, nu tu búwejet boone ti biyinoor beejakut bu t’ufu búnuutin, beeyoosano tu bufurukato bu, ékuwe i, búyoolool bu, ²² huŋotu hu n’an i kaseñeit, bimero bite buroon bite bakaaku, bánafut bu, kabuutu kite ésuk i, kajoŋooraate ku, bíhiñanoor bu, husoku hu ti bakaaku, biyitooro bu, nu busoŋotooro bu. ²³ Beejakut bondu fe uŋu búnuutin tu húŋgowulan. Bo ifi bíkinineŋ an u n’ákuuraati. ²⁴ Yesu n’anuut toko abe n’aja inde Tiir. N’ariiko bo t’eke enuuf. Ámaŋiit yéeni an ámeyi kaanuku ondu toko, bare átumbut áyini búnuuso. ²⁵ Ake anaare, ásuŋgute oone ákooki erab, n’ajam kaanuku Yesu ondu bo. N’aŋ’amoken abin. Áreeŋin, n’asaaho éejiŋgitan hágilao. ²⁶ Anaare ondu anooto Asuwif; akina ite Fenisi, t’ésuk ite Siri. N’áwasiyan Yesu kaanuku man waasi, n’ákutoor erab i t’ásuŋgute oone. ²⁷ Bare Yesu n’aano: ---A̱was biñi bu keejab kabir, ábuki ajakutee an n’ayit buñoofo bite biñi bu, éefiiten bo múkuruk mu. ²⁸ Anaare u n’aano: ---Nu múniyo Anahaan u, bare humuum múkuruk mu iŋi miher t’etaam etaabul i mifiit mu mimmi mifak ti biñi bu. ²⁹ Náami Yesu eeeno: ---Iŋi b’a̱soke bee, a̱ja a̱yeet; erab i enuuta t’ásuŋgute úuwe. ³⁰ Anaare u n’ayeet bija te o, n’aŋaabo ásuŋgute oone t’ahurusee; erab i káanuutin te o. ³¹ Hunuut toko, Yesu n’ánuutin t’ésuk ite Tiir, éeŋaasin Sidon, ni bimbi kaane «Kikinu Sumoŋu», eebin inde han hite Gálile. ³² Bakaake ni kabino n’ake éejamaariit, abe báhamin boone yooŋ butoofut. Ni kalawo kaanuku man waasi, ásit sumoŋio te o. ³³ Yesu n’aja ne o, keekamboor ni hahooja hu. N’ajoloŋan kuñuurio tu wúkondin wute ániine u. Ahaban, n’alejan ko nu ñúnund ñoone, abe n’agoro ti káaleluf. ³⁴ Ahaban, n’áheelin t’etiir; n’ayih rooh abe n’aane: ---Efaataa! (aamo fu: «Á̱feŋgino!») ³⁵ Toko-toko, náami ániine u asiŋa ajam, n’áyini yooŋ báhamin. N’aŋ’áhamin toko akuur but. ³⁶ Hi kábatikeina hu, Yesu n’aane kéeyemie ku toko itim kasok bo an. Bare m’af’aaniin itim kasok bo an, ni kahaŋ mi kasiineeŋe bo. ³⁷ Ésuk i n’ejahale dómbombokun. N’iŋi kaane: ---Bamb’áhin bireyi fe beejake! Aŋ’áhin kéejamaariit ku keejam, keeyinaat ku báhamin yooŋ kéehamin!

¹ Tu kunak kondu, bakan keehooje-hooj n’iŋki kaja kaŋaabo Yesu. Náami makamu kabajut doon dite buñoofo, Yesu n’aruw eriboora yeene abe n’aaniin: ² ---Ítumbatumba iyubiyen hahooja hondu, ábuki abajee hahiyu kunak kíhaaji bokondu n’íñje, abe karoŋut nu doon dite buñoofo. ³ If’eeniin yooŋ kayeet iyu ti kañoofeit, n’iŋi kajendan káliimu ti bítim bu, ábuki bakaake tu boko akambeekamb ti kánuutina du. ⁴ Eriboora yeene ni kaano: ---An fu akinut nere. Núubajin yooŋ diin doon dite kasaaniin keeñoofo? ⁵ Yesu n’aaniin: ---Kumburu kiyem k’aribaje fu? Ni kaano: ---Hutok nu kúsuba. ⁶ Náami eeene hahooja hu hiriiko. Ahaban, n’ayit kumburu ku hutok nu kúsuba ku, abe n’aane Atambatun eyeehen. N’afiitar ko, abe n’asaan eriboora yeene aaniin káruboor hahooja hu. Ni kárubooriin ko fe. ⁷ Kákooki yooŋ mike misaan. Yesu n’asooñ aane Atambatun eyeehen, abe n’aane eriboora yeene káruboor mo ésuk i. ⁸ Kareyi fe ni kateŋ ayak abin áami kabira bib. Eriboora yeene ni kaher mifiit meeŋeñene mu. Nu muhoojan wutekel hutok nu wúsuba. ⁹ Keeteŋe ku kumburu ku ni misaan mu kareeŋareeŋ súñjune sibaakiir. Abe Yesu n’ayeetaniin. ¹⁰ N’ájufo yooŋ toko-toko tu busoona n’eriboora yeene, keeja t’ésuk i yiyi kaane Dalmanuta. ¹¹ Bakaake t’Efarisiyeŋ i ni káreeŋin, abe ni káyemi toko ti síjeeŋoor ni Yesu. Ni kaŋeso kabuutu. Ni kaano áhin bike beehaŋiin kikaw, beekuuriin kaanuku sembe soone t’Atambatun tu súnuutina fu. ¹² Yesu n’ayih rooh abe n’aaniin: ---Iŋi naŋ ni bakate ku hahiye kámaŋie fu kajuku bike beehaŋiin kikaw? Aaa! Iisokuun bifeeneŋ bu: at’áriwufooree bike beehaŋuun kikaw! ¹³ Ahaban, n’awasiin toko eesooñ éejufo tu busoona bu, akina n’eriboora yeene, keekan han hu. ¹⁴ Eriboora i kafiilafiil bija nu kumburu. Hifeeneŋ taŋ hi káyekie fu tu busoona bu. ¹⁵ Yesu n’arimiin toko aaniin: ---Áriwasiyoor, arinaŋ kikawuun t’élefir ite Efarisiyeŋ i, ni yite i Erod. ¹⁶ Eriboora yeene n’iŋi kaanoor toko: ---Úbajut tíme kumburu, iŋ’ite ho h’af’asok ii. ¹⁷ Yesu n’ámeyi bi kaamo bu te bo. N’aaniin: ---Iŋi naŋ n’af’ariene iyu: aŋarkeyi úbajut kumburu? Áritumboorut arijok mayet? Árinandinoorut yooŋ? Ñúwejet ñoonuun ñífeŋgineit? ¹⁸ Aribajabaj ñíkin, abe árijukaariit? Aribajabaj wúkondin, abe árijamaariit? ¹⁹ H’ifiitare hu kumburu hutok hu bija ti háyine kaamo súñjune hutok, arifiilafiil wutekel wuyem weehooje ni kifiit keeŋeñene w’ariyite fu? Ni kaano: ---Sumoŋu nu wúsuba. ²⁰ ---H’ifiitare hu kumburu ku hutok nu kúsuba ku bija ti háyine hu kaamo súñjune sibaakiir, wutekel wuyem weehooje w’ariyite fu? Ni kaano: ---Hutok nu wúsuba. ²¹ Náami eeeniin: ---Arijokoorut yooŋ mondee? ²² Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ Betsayida. Bakaake ni kabino n’ake éefuume, abe ni káwasiyano kaanuku man n’ásit te o sumoŋio. ²³ Yesu n’ajok ániine éefuume u t’emoŋu, abe n’aja ne o keenuut hikinu hu. N’átutufen ániine u ti ñíkin, abe n’ásit te o sumoŋio. Ahaban n’aano: ---Á̱yinia kajuku dike doon? ²⁴ Ániine éejukaariit u n’ásaarin hikawo abe n’aano: ---Iŋ’iŋandan háyine keeemo ti bija; aŋ’a̱juk bare kite ñunukanuk. ²⁵ Yesu n’asooñ agor ñíkin ñite ániine u nu sumoŋio. Ániine u n’áheelin féet. Náami ákoyia; aŋ’ajuk akuur but. ²⁶ Yesu n’aano: ---A̱yeet, a̱tum bare a̱yooso ti hikinu hu. ²⁷ Yesu n’aja n’eriboora yeene bija ti kikinu keeemo ku bimbi kaane Sesare-Filip. Boko ti bija bu, n’ákandijen eriboora yeene aaniin: ---Kame ésuk i, iŋi kaane íñj’eemo fu aañ? ²⁸ Ni kaano: ---Bakaake kaane awe a̱amo fu Sambatiis, bakaaku ni kaane Eli, bakaaku n’iŋi kafin kaane ake t’eyiŋana yite Atambatun. ²⁹ N’aaniin: ---Náami aruun, aŋ’ariene íñj’eemo fu aañ? Piyeer n’ásafino aano: ---Awe a̱amo fu Afakana u. ³⁰ Yesu n’áhaminiin ayan, aaniin itim kasok bo an. ³¹ Yesu n’ásit kaliiken bonde eriboora yeene aŋ’aaniin: ---Añi ute Húŋgowulan hu awarawar kajuku sílaam sómbokun. Sifaaf su biteñekoo, n’eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis. Boko káhinu ésuk i keeyoolo, bare kunak kíhaaji, n’aŋ’aritanee t’eket i. ³² N’asokiin bondu ahat. Náami Piyeer eeruwo kéekajino naane iya, abe n’akamoor te o. ³³ Bare Yesu n’aweteko. N’áheelin eriboora yeene, abe n’akamoor ti Piyeer aano: ---A̱kambam «Setani»! Ábuki aŋ’a̱yinoor naane kúŋgowulan ku, bare náaneiit Atambatun. ³⁴ Ahaban, Yesu n’áruwin hahooja hu n’eriboora yeene abe n’aaniin: ---An af’ámaŋi kariboor n’íñje, atum’aŋk’ákini buroŋ boone. Akando ekuruwa yeene éeseinam ti hiñaawu. ³⁵ Ábuki an af’ámaŋi kafakan síhiinio, o bútowuto. An n’afin aket uŋu húuma hu ni Hirim Heetoofe hu, o karoŋu. ³⁶ An af’aja ayak abin áami ákinia ebaj ite t’etaam ye fe, abe abajut buroŋ bu, yo fíya káñjeriŋo? Aaa! ³⁷ Naŋ nu húŋgowulan áyinie fu kajaamu kaanuku eefakan síhiinio? ³⁸ Isokuunsok bonde ábuki ake ti bakate ku hahiye kéewuŋge ku Atambatun kiñaawu, ehoofoora yooŋ, af’aane ífuñinanafuñinani te o, íñje ni kirim kúuma, Añi ute Húŋgowulan hu yooŋ kaanu áfuñinanafuñinani te o kane aja abin ti kániku kite Faafo, akina n’emalaka i keenabe ku.

¹ Abe n’asooñ aaniin: ---Nu múniyo, iisokuun bifeeneŋ bu: bakaake ti keeemo kee diye iti kaket ti kajukut Jáyi jite Atambatun ni jibin ni sembe séeraanna. ² Abaj kunak hutok ni hifeeneŋ, Yesu n’ariboor ni Piyeer, ni Saak, ni Saaŋ, abe n’aja nu boko ti hike hirij heeliite naane, kéeyemi bo unooniin. N’ahosanooro toko hágilaiin; ³ wañ woone n’uŋu wusilan, abe nu wútumb wufañj daŋ. Abajut t’etaam ye añawa éeyinie kañawu ayak abin áami afañjee naane iyu. ⁴ Ni kajuk Eli, nu Moyis, boko ti báhamin ni Yesu. ⁵ Piyeer n’aane Yesu: ---Anahaan u, ajakeejak naane iriemo i diye. Iriirok múwuureey míhaaji, ake bija t’awe, ake bija tu Moyis, ake bija t’Eli. ⁶ Ámeyiit b’aware bu kasoku, ábuki kákolakoleyi naane. ⁷ Kaafor ni kíŋaasin, abe ni kímifeniin. Kaaji ni kíhaminn ti kaafor ku iŋi keene: ---An onde aamo fu Añi úuma i ímaŋie u. Arijamatano jak! ⁸ Toko-toko, eriboora yeene ni káheelinool fe, bare kajukut mayet an kane arko Yesu taŋ nu boko. ⁹ Káyemia tu búwaneina bu hirij hu, Yesu n’aaniin: ---Atum’arisok an doon fe d’arijuke du, ajendan káyemi Añi ute Húŋgowulan hu aritanee t’eket i. ¹⁰ Ni kanaŋ bo bija tu boko, bare n’iŋi kaanoor toko: ---«Bíriteina t’eket i» aamo fu fíya naŋ? ¹¹ Ni kákandijeno kaano: ---Iŋi naŋ n’émuse yite Eluwa yite Moyis ifi kaane Eli aware kajabu abin? ¹² Yesu n’aaniin: ---Múniyo Eli aware kajabu abin, eefare buroon bu fe. Iŋi naŋ ni Míkiñjin mu musoke fu meene: Añi ute Húŋgowulan hu kajuku sílaam, abe yooŋ o káhihinooree? ¹³ Bare íñje isok fee n’aruun: Eli aheeka eebin, abe ésuk i ni kanij te o naane hutoofiin i, naane Míkiñjin mu musoke i te o. ¹⁴ Hi Yesu n’eriboora i bákahaaji ku kábatikeina hu bibin ti bakaaku eriboora káyemie du, ni kajuk bakan úkaan kéekuutiin, abe émuse yite Eluwa yite Moyis ti síjeeŋoor toko nu boko. ¹⁵ Hi hahooja hu hujuke hu Yesu, ni kajahale dómbokun. Ni katey kayaajanooroo kaanuku keesaafo. ¹⁶ Yesu n’aane eriboora yeene: ---Naŋ n’áriyemie fu ti síjeeŋoor su nu boko? ¹⁷ Ake ániine éeyemie toko ti hahooja hu n’aano: ---Ámuse u, ibinibin n’añi úuma, ábuki ákooki erab yéehino ayinaat báhamin. ¹⁸ Ef’eritan kep, t’aŋa d’ayak káyemi fe, yo yooŋ káfiiteno t’etaam. Butumo káfuju, wúŋiiŋ wu ti kasoku, abe enio n’eŋ’esaas. Ilawalaw eriboora íiwe kaanuku man ni kákutoor erab i, bare kayinaat. ¹⁹ Yesu n’aaniin: ---Áribajaatia teereŋ káyilen, aruun bakate ku hahiye! Bija kaakaŋ n’ija fu iŋki biriiko n’aruun? Íñj’endu ti kajoku hikawam kep bija kaakaŋ? Aribinam n’añi u. ²⁰ Ni kabino ne o. Bare h’erab i éheeline hu ti Yesu kep, n’eyoŋoŋan añi u ni sembe. Añi u n’aney, aŋ’abarandakooro t’etaam, abe butumo yooŋ ti káfuju kep. ²¹ Yesu n’ákandijen faafo aano: ---Huta hu kaakaŋ nu bondu bibajo fii? N’aano: ---Huta hu akina añi. ²² Aŋarko n’eŋ’éfiiteno ti sineemak, man yooŋ tu móhujo kaanuku yeeyoolo. Bare af’arko á̱yinooni toko doon, waasi, a̱yubiyen uni, á̱yokunan uni yooŋ! ²³ Yesu n’aano: ---Iŋi naŋ n’a̱ane fu: «Af’arko á̱yinooni»? An eebaje káyilen, doon dijahaluto. ²⁴ Toko-toko, faaf ite añi u n’ataŋk t’etiir aane: ---Íyilena! Bare á̱yokunanam, ábuki káyilen kúuma kifamut! ²⁵ Yesu n’ajuk kaanuku ésuk i bokondu ti kahaŋu káhoojina. N’akamoor t’erab éemuuma i, abe n’aane yo enuut t’añi u, etum’eŋk’eyooso te o. ²⁶ Erab i n’ejaŋg t’etiir, n’eyoŋoŋan añi u ni sembe, abe n’enuut te o. Añi u, aŋ’a̱juk naane an eekete. Kéeyemie ku toko kasooñen ni kaane: «Aketa fu!» ²⁷ Bare Yesu n’ajoko t’emoŋu abe n’ásaarinoo. Náami añi u eesiiŋo. ²⁸ Hi Yesu ayoosee hu t’enuuf, éeyemi toko unoono n’eriboora yeene, ni kákandijeno kaano: ---Iŋi naŋ n’iriyinaat fu kákutoor erab i? ²⁹ Yesu n’ásafiniin aaniin: ---Kalawu taŋ kíyinie fu kákutoor erab naane yendu. ³⁰ Yesu n’eriboora yeene ni kanuut toko, abe ni kajumban júl ayak abin áami kakana Gálile. Bare ámaŋiit an ámeyi t’aamo du, ³¹ ábuki ehelo fe émoomi ti kaanu ku eeliiken eriboora yeene mite m’Atambatun. N’aŋ’aaniin toko: ---Añi ute Húŋgowulan hu kásikiee asaanee ésuk i. Boko kayoolio, bare kabaju kunak kíhaaji, n’aŋ’aritanee t’eket i. ³² Bare eriboora yeene kajokut naŋ n’ámaŋie fu kasoku, abe yooŋ kákolakoleyi kákandijeno. ³³ Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ Káfernawom. Hi kayoosee hu t’enuuf i, Yesu n’aaniin: ---Naŋ n’áriyemie fu ti síjeeŋoor su ti bítim bu? ³⁴ Bare ni kakoowan, ábuki kámoomi ti síjeeŋoor seeyane ti bítim bu kaanuku kéemeyi aañ tu boko aamo fu átiyar u, butum eehaŋe u bakaaku. ³⁵ Yesu n’ariiko, eeruw eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku abe n’aaniin: ---An af’ámaŋi káyemi átiyar u, aja áyemi araan u tej, ásukateen ite ésuk i fe. ³⁶ Ahaban, n’ájokin ake añi, abe n’asiiŋano t’etutiin. N’ayawuno abe n’aaniin: ³⁷ ---An af’ajok áwariee añi naane onde uŋu húuma hu, íñje humuumam a ajoke fu áwariee. Abe an af’ajokam áwariee, íñjeiit unoonam a ajoke fii áwariee, bare bija n’an éeboñinam u fe. ³⁸ Saaŋ n’aane Yesu: ---Ámuse u, irijukajuk ake ániine aŋ’ákutoor sirab tu huruwu húuwe. N’irieno atum’aŋk’áhin bondu, ábuki eriboor úneiit. ³⁹ Yesu n’aane: ---Atum’arieno awas, ábuki an ayinaat káhinu beehaŋe bu ésuk i kikaw tu huruwu húuma, anuut toko, n’asok béekojie t’íñje. ⁴⁰ An eeteñekeit úne, an ondu úne. ⁴¹ Abe iisokuun bifeeneŋ bu: an fe eewunuun móhujo áriihujo aŋarkeyi naane aruun bakate ku Kiris, Atambatun kasiibano. ⁴² ---An eeyak u kákinineŋ hutoof ake t’eraan i ti kéeyilene ku t’íñje n’aney ti kaahoofoor, ahaŋ kajaku te o n’akobee elaaliñj yómbokun tu nukun, abe n’áfiitenee ti han hu. ⁴³ Arko eke tu sumoŋii ef’ékinineŋ n’a̱ney ti kaahoofoor, a̱faran yo! Ahaŋ kajaku t’awe n’a̱yooso tu buroŋ béehabanaariit bu n’emoŋu efeeneŋ, bala a̱yooso sambuun nu sumoŋu súsuba, ti sineemak su súhokaariit du. ⁴⁵ Arko kike tu wuwoti ifi kíkinineŋ n’a̱ney ti kaahoofoor, a̱faran ko! Ahaŋ kajaku t’awe n’a̱yooso tu buroŋ béehabanaariit bu nu kuwot kifeeneŋ, bala á̱fiitenee sambuun nu wuwot wúsuba. ⁴⁷ Arko dike ti ñíkini ifi díkinineŋ n’a̱ney ti kaahoofoor, a̱nuutan do! Ahaŋ kajaku t’awe n’a̱yooso ti Jáyi jite Atambatun káafeelin, bala á̱fiitenee sambuun ni ñíkini t’ésuba te ño, ⁴⁸ «tu buloh bu bíketaariit du, sineemak su yooŋ súhokaariit toko.» ⁴⁹ Ábuki huruw fe kasisanee ni sineemak, naane bakoloŋ aa asisanee ni misis. ⁵⁰ «Misis ajakajak. Bare ifi mija ayak abin áami míneenia, iŋkut mijam, buŋ b’arija fu ne mo ayak abin áami musooña mijam? Áriyemi naane misis, abe n’aribaj káasuumaay t’etutuun.»

¹ Yesu anuuta toko, n’aja bija tu búsuk bite Súde, yeeemo i kane a̱kan kaayelu kite Surdeŋ. Ésuk i úkaan n’iŋki káhoojino bib. N’áyemiiin ti kaliiken naane aa afiy áhin. ² Bakaake t’Efarisiyeŋ i ni kabin te o kaanuku man ni kabuuto. Ni kákandijeno kaano: ---Eluwa yite y’úne ewunawun fíya ániine kanuutan anaar’o? ³ Yesu n’aaniin: ---Naŋ nu Moyis asokuun fu t’Eluwa i? ⁴ Ni kaano: ---Moyis aane ániine áyinooni kanuutan anaar’o, bare awarawar kakiñjio kaawiit kite káwufoor kaanuku karoŋut. ⁵ Yesu n’aaniin: ---Moyis akiñjakiñj eluwa yendu uŋu hoonuun hu aŋarkeyi naane ariyaŋgayaŋg aa kikaw. ⁶ Bare h’Atambatun ajabe hu káwuwan dóonodoon fe, «n’áhiniin ániine n’anaare» naane Míkiñjin mu musoke i. ⁷ «Iŋ’ite ho h’ániine aja fu kanuutu ti faafo n’íñaayo, eeja keekin n’anaar’o, ⁸ kéeyemi halan hifeeneŋ taŋ.» Hahiyu it’iŋki káyemi bákasuba, bare afeeneŋ taŋ. ⁹ Náami an atum’áwaajinoor doon d’Atambatun ágiiloole. ¹⁰ Hi kábatikeina hu t’enuuf i, eriboora i ni kasooñ kákandijeno ti b’asoke bu. ¹¹ N’aaniin: ---An af’ahoor anaar’o eesa ake, áhina kaahoofoor t’anaar’o a ahoore u. ¹² Anaare yooŋ n’anuut t’áyino eeseño t’ake, áhina yooŋ kaahoofoor. ¹³ Bakaake ni kabin ni biñi ti Yesu kaanuku man n’ásit tu boko sumoŋio. Bare eriboora i ni kakamoor ti keebine ku nu boko. ¹⁴ Hi Yesu ajuke hu bondu, n’ayiŋat naane. N’aane eriboora yeene: ---Ariwas biñi bu keebin t’íñje! Atum’aribatikaniin, ábuki bakan naane boko kakino fu Jáyi jite Atambatun. ¹⁵ Iisokuun bifeeneŋ bu: an afut’áhinooro naane añi, eejok Jáyi jite Atambatun, at’ayooso te jo hikee-kee. ¹⁶ Ahaban, n’ajok biñi bu, n’ásit sumoŋio tu huruw fe tu boko, abe n’ásoniyaniin. ¹⁷ Yesu ásitina bija bu, ake ániine n’áteyin abin áreeŋin, n’asaaho éejiŋgitan hágilao abe n’aano: ---Ámuse u, awe eejake u, naŋ n’iware fu káhinu kaanuku iibaj buroŋ béehabanaariit bu? ¹⁸ Yesu n’aano: ---Iŋi naŋ n’a̱anam fu íñje ijake? Abajut fu an eejake, kane arko Atambatun unoono taŋ. ¹⁹ Á̱moomi naane Atambatun asoke i t’Eluwa yite Moyis. Aanaan: atum’a̱yool húŋgowulan; atum’a̱ŋot n’an ariseñeit; atum’á̱kuwat; atum’a̱juus a̱saan ake; atum’a̱buut bakani; á̱jeŋgin faafi n’íñaayi. ²⁰ Ániine u n’aano: ---Ámuse u, huta hu íñje añi, ifesut hikee tu bondu fe. ²¹ Yesu n’áheelino, náami ániine u atoofo dómbokun. N’aano: ---Aroŋee doon difeeneŋ d’a̱ware káhinu: a̱ja a̱joohen buroon b’a̱baje bu fe, abe n’á̱sik sírirem su a̱wun keebajut ku. Af’á̱hin ii, n’aŋ’a̱baj t’etiir ebaj. A̱haban, n’aŋ’a̱bin á̱aseinam ti hiñaawu. ²² Bare h’ániine u ajame hu bondu, buhooŋio nu buwayo. N’aja káataañianin naane, ábuki fu ebaj yeene ehahahah. ²³ Yesu n’áheelinool abe n’aane eriboora yeene: ---Buyooso bite ti Jáyi jite Atambatun bítaañataañi faa ti keebaje ku. ²⁴ Eriboora yeene ni kajahale dómbokun naane asoke ii. Bare Yesu n’asooñ aaniin: ---Kújakuwe, buyooso bite ti Jáyi jite Atambatun bítaañataañi faa! ²⁵ Éŋgelem áyinooni fíya buyooso t’efulu yite kaakiiku? Mayet fu! Bare buyooso bite an eebaje ti Jáyi jite Atambatun bihaŋe kátaañi. ²⁶ Eriboora yeene ni kahaŋ mi kajahalee. N’iŋi kaanoor toko: ---Kame náami aañ áyinie fu kafaku? ²⁷ Yesu n’áheeliniin abe n’aaniin: ---Bondu bijaaŋajaaŋo kúŋgowulan ku, bare Átambatuniit, ábuki Atambatun áyinooni káhinu dóonodoon fe. ²⁸ Náami Piyeer eeeno: ---A̱juk, uni íriwasinowasin areyi fe íriiseini ti hiñaawu. ²⁹ Yesu n’aaniin: ---Iisokuun bifeeneŋ bu: an af’awas enuuf yeene, man yooŋ bakat’o, bákaniino, íñaayo, faafo, bakañio, man yooŋ kitaaŋaat koone uŋu húuma hu ni Hirim Heetoofe hu, ³⁰ o kabaju hahiye buroon bondu kireeŋ téemeer: sunuuf, bakati, bákaniin, síñaay, biñi, ni kitaaŋaat; éehihinooree yooŋ bare. Abe kóyinokoyin, n’aŋ’awunee buroŋ béehabanaariit bu. ³¹ Bare keehooje ti keeemo ku hahiye étiyar i, boko bibin káyemi eraan i, abe keeemo ku hahiye eraan i ni káyemi étiyar i. ³² Yesu n’eriboora yeene ni kaja ti bítim beesirane bu bija Serusalem. Yesu áyemie fu hágila. Eriboora yeene sumoŋu ni bákasuba ku kásein, káajahalein naane. Keefine ku káseiniin ti hiñaawu ni kákoleyi. Yesu n’eriboora yeene ni kákajino naane iya, abe n’áyemiiin ti kasoku beewaro bu kabaju. ³³ N’aaniin: ---Arijamatan, úne bokondu ti bija Serusalem. Añi ute Húŋgowulan hu kásikiee bo asaanee eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis. Boko kaanu awarawar kámiñiee aket, abe boko kásikio kasaan keenooto ku Esuwif. ³⁴ Bokondu kásuwio, ni kánundo tu buhooŋu, ni kámiño ni hikarawas, kahaban ni kayoolo. Bare kabaju kunak kíhaaji kep, n’aŋ’aritanee t’eket i. ³⁵ Saak ni Saaŋ, biñi bite Sebede, ni kátofin bibin ti Yesu abe ni kaano: ---Ámuse u, írimaŋamaŋi á̱hin bija t’uni bonde b’irija bee kalawii. ³⁶ Yesu n’aaniin: ---Naŋ n’árimaŋie fu íhin bija t’aruun? ³⁷ Ni kaano: ---Kane a̱bin á̱yemi áyi ni kániku kúuwe fe, írimaŋamaŋi á̱hin uni iriiriiko n’awe, ake inde baatosi, áwiyo inde baamayi. ³⁸ Yesu n’aaniin: ---Árimeyiit fu b’arilawe bu. Árinooni búhujo t’ekot ite sílaam su y’ija i búhujo te yo? Man yooŋ, árinooniee kaboste naane iyakee i kaboste? ³⁹ Ni kaano: ---Hee, írinooni. Náami Yesu eeeniin: ---Múniyo, aruun búhujo t’ekot ite sílaam su y’ija i búhujo ne yo, abe aruun kabostee yooŋ naane iyakee i kaboste. ⁴⁰ Bare hite biriiko bu inde baatosam n’inde baamayam, bondu búuma bíiit. Báariikeim bondu bíhineehin bija ti bakan k’Atambatun afaree ku bo. ⁴¹ Hi bakaaku eriboora sumoŋu kajame hu bo, ni kayiŋat naane ti Saak ni Saaŋ. ⁴² Náami Yesu éeruwiniin kareyi fe abe n’aaniin: ---Árimoomi kaanuku bakan keeemo ku eseef i tu búsuk bite kéemeyiit ku Atambatun, bokondu ifi káhihinoor ésuk i. ⁴³ Bare bondu buwarut kabaju t’etutuun. Ake t’aruun af’ámaŋi kahaŋu bakano, aja áyemi aroka ite bakaaku. ⁴⁴ Ake t’aruun n’afin ámaŋi káyemi átiyar u, aja áyemi ásukateen ite ésuk i fe. ⁴⁵ Ábuki Añi ute Húŋgowulan hu humuumo abinut kaanuku eebaj búsukateen, bare kaanuku éeyemi ásukateen, abe n’awun buroŋ boone beejaam man keehooje ni kafak. ⁴⁶ Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ Seriko. Hi kánuutina hu bo, boko ni bakan keehooje-hooj, ake ániine éefuume t’ariikee ti kaakaŋa bítim bu, aŋ’alaw kaasarah. Huruwio Bartime, añi ite Time. ⁴⁷ H’ajame hu kaanuku Yesu ite u Nasaret aja fii, n’ataŋk t’etiir aane: ---Yesu, Añi Dafit, a̱yubiyenam! ⁴⁸ Keehooje ni kakamoor te o kaano akoowan, bare n’ahaŋ m’ataŋke: ---Añi Dafit, a̱yubiyenam! ⁴⁹ Yesu n’asiiŋo abe n’aane: ---Áriruwino. Ni káruwin an éefuume u iŋi kaano: ---Hikawi hiyaŋg! A̱rito, aane a̱ja. ⁵⁰ Náami an éefuume u n’áfiiten éfartuus yeene, abe n’arito juj eeja ti Yesu. ⁵¹ Yesu n’aano: ---Naŋ n’á̱maŋie fu íhin bija t’awe? An éefuume u n’aano: ---Anahaan u, á̱hinam iŋ’ijuk. ⁵² Yesu n’aano: ---Káyilen kúuwe kíkineneŋa n’á̱koyi. Á̱yinooni bija. Toko-toko yooŋ, náami asiŋa ajuk. N’anaban Yesu ti bítim bu.

¹ Yesu n’eriboora yeene ni kaja ayak abin áami kalohena Serusalem. H’aamo hu bokondu inde kikinu kite Befase ni Betani, kaagoroor ni hirij hite Ñúolifiye ñu, n’aboñ bákasuba tu boko hágila. ² N’aaniin: ---Arija ti hikinu hondu heeemo hii hágilauun. Af’ariyooso te ho kep, aruun kajuku ambam t’akobee, abe an ámusut birabo te o. Árijendino, abe n’aribin ne o. ³ Ake af’ákandijenuun aanuun: «Iŋi naŋ n’árihin fii?» arieno: «Anahaan u asawulasawulo ambam u; memee n’aŋ’ábatikanno.» ⁴ Ni kaja. Kareeŋ, ni kajuk ambam t’akobee tíyaŋ t’éhuhu i kaagoroor ni karuŋ. Káyemia ti kájendin koone, ⁵ bakaake kéeyemie toko ni kaaniin: ---Héyi! Áriijendin ambam ondu iŋi naŋ? ⁶ Ni kásafiniin naane Yesu asokiin i. Bákayin ku ni kawasiin keeja. ⁷ Ni kaja n’ambam u bija ti Yesu. Kareeŋ, ni kanuutan bífartuus booniin kanaŋ t’ambam u, abe Yesu n’arabo te o. ⁸ Bakaake úkaan yooŋ ni katan bífartuus booniin ti bítim bu, bakaaku buŋoy beeleebejane bi káhinina tu bujal bu. ⁹ Kéeyemie ku hágila Yesu, ni kéeyemie ku inde hiñaawio n’iŋi kataŋk t’etiir kaane: «Atambatun ánikanee! Awe eebin ii tu huruwu hite Atemit a̱ja á̱soniyanee! ¹⁰ Atambatun ásoniyan yooŋ Jáyi ju jeebin ju, Jáyi naane jite ju faaf úne Dafit! Atambatun asalee t’etiir bufor bu!» ¹¹ Yesu areeŋa Serusalem, n’ayooso t’Enuuf ite Atambatun, abe n’áheelinool toko areyi fe. Bare makamu to ti bija kajonu, n’anuut toko abe n’aja Betani n’eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku. ¹² Tifiit, Yesu ti kanuutu ku Betani n’eriboora yeene, bujoñjol nu bujoko. ¹³ N’aŋandan nífigiye káahoojin bib nu búsuus. N’aja kaanuku man n’ajuk toko miriyaay. Bare h’areeŋe hu no, búsuus taŋ b’ajuke fu, ábuki ñífigiye ñu húbukin hite te ño ti hireeŋoorut. ¹⁴ Náami eeene nífigiye nu: ---An yooŋ aroŋut kateŋu ti miriyaay múuwe! Eriboora yeene ni kajam. ¹⁵ Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ Serusalem. N’ayooso ti haanas hu t’Enuuf ite Atambatun, abe n’áyemi toko ti kákutoor éjulaata i, ni kiŋki kabin hujoohen hu. N’ajok sitaabul site etita yite sírirem su áfiiten, ni siriikeey site ejoohena yite kúleebaan kite wusarah wu. ¹⁶ Awasut yooŋ an eeyite dike doon eeŋaas t’Enuuf ite Atambatun. ¹⁷ N’aŋ’aliikeniin aaniin: ---Eeman busokeesok ti Míkiñjin mu kaanuku Atambatun aane: «Enuuf íima kaaniee báalawum bija ti bakate ku t’etaam ye fe»? Bare aruun árihina yo báanuuseima bite búkuw. ¹⁸ Eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis ni kajam beebaje bu. Náami keeŋes naane kaja i káhinu kaanuku man ni kayool Yesu. Múniyo, kákoleyokoleyi, ábuki kirim koone uŋu kugor hahooja hu dómbokun. ¹⁹ To ti bija kábaani ku, Yesu n’eriboora yeene ni kanuut hikinu hu. ²⁰ Tifiit nu bújom bu, Yesu ti bija bu n’eriboora yeene, ni kajuk nífigiye nu. No káasayin kaŋ, bija yooŋ ti kíjiŋ ku. ²¹ Piyeer n’ábaŋino naane bije i, n’aane Yesu: ---Ámuse u, á̱heelin fee ti nífigiye n’a̱ñaane nu, nútumba nisay kaŋ. ²² Yesu n’aaniin: ---Áriyilen t’Atambatun! ²³ Iisokuun bifeeneŋ bu: an af’aane hirij hondu: «A̱nuut diyu a̱aja á̱tuuso káajuŋeey», abe áhinut sihel súsuba, bare n’áyilen kaanuku bo kabaju, akina kawuniee bo. ²⁴ Iŋ’ite ho h’eenuun fu: af’áriyemi ti kalawu Atambatun dike doon, áriyilen kaanuku aribaja do kep, n’aŋ’ariwunee do. ²⁵ Abe n’arisiiŋo kaanuku ariilaw, bakan keetine ku t’aruun fe ariboŋketiin, man Faafuun eeemo u t’etiir n’aboŋketuun yooŋ wuhoofoor woonuun. ²⁷ Yesu n’eriboora yeene ni kasooñ kabatuko bija Serusalem. Áyemia ti kañaahoor ku t’Enuuf ite Atambatun, eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis, ni sifaaf su ni kaja kaŋaaboo. ²⁸ Ni kákandijeno kaano: ---Awe á̱tumbe fu á̱yemi aañ ayak á̱hin naane á̱hine i? Aañ yooŋ aani fu a̱bin á̱hin iyu? ²⁹ Yesu n’aaniin: ---Íñje yooŋ íikandijenuun bifeeneŋ. Af’árisafinam ajoŋooree, n’iŋ’isokuun aañ aanam fu ibin íhin bondu. ³⁰ Aañ aboñe fu Saaŋ kaboste ku? Man Atambatun, man yooŋ kúŋgowulan ku? Arisokam fee. ³¹ Ni káyemi toko ti báhamin boko kumuumiin iŋi kaanoor: ---Uf’úeno: «Atambatun aboñe fu Saaŋ», n’aŋ’aane úne: «Kame iŋi naŋ n’áriyilenuto fu?» ³² N’úfin úeno: «Kúŋgowulan ku…» (Kákolakoleyi hahooja hu, ábuki ésuk i fe kaanaan múniyo Saaŋ ayiŋana ite Atambatun.) ³³ Náami keeene Yesu: ---Uni írimeyie? Yesu n’aaniin: ---Íñje yooŋ, it’isokuun aañ aanam fu ibin íhin buroon bondu.

¹ Hunuut toko, Yesu n’asooñ áhamin n’eseef ite Esuwif i akolofan. N’aaniin: ---Abajeebaj. Ake ániine abine áhin etool ite kireseŋ. N’asiis yo, abe n’awak kaayeen t’elaaliñj yómbokun kaanuku iŋi kabin katuusan toko kireseŋ ku. N’arok yooŋ ásukut bija tu bujukar bu. Ahaban, n’aŋes eroka anaŋ toko kaanuku iŋi kabin káruboor ne o, abe n’aja kátuki. ² Kireseŋ ku kilaaña, n’aboñ ake tu búsukateen boone t’eroka i kaanuku keesaano húrub hoone. ³ Bare ni kajok ásukateen u kámiñ, abe ni kayeetano ti kasaanuto doon fe. ⁴ N’asooñ aboñ ake ásukateen. Ni kanufan ondu ti hikaw, abe ni kálafatino. ⁵ N’aŋk’aboñ ake áhaajiyan. Ondu, ni kayoolo. N’aboñ bakaake úkaan. Bare ni kámiñ bokonde, bakaaku ni kayooliin. ⁶ Náami bare an afeeneŋ taŋ aroŋo fu toko a ayino kaboñu; o aamo fu añi oone a ámaŋie u. Náami eeboño ti kaanu ni hikawo: «Boko kájeŋgin añi úuma.» ⁷ Bare eroka i ni kaanoor toko: «Ondu aja fu bibin biŋeñeno n’etool i. Úyoolo, abe etool i n’eŋ’éyemi yite i úne!» ⁸ Ni kajoko kayool, abe ni káfiiten ehunuŋ i tíyaŋ etool i. ⁹ Yesu n’ákandijeniin aaniin: ---Naŋ n’ate etool i aja fu káhinu? Akina bibin, n’aŋ’ayool eroka yendu fe, abe n’aŋes bakaake anaŋ toko. ¹⁰ Eeman arijaŋgajaŋga bonde beesokee bu ti Míkiñjin mu? Meenaan: «Elaaliñj i y’enuta i káfiitene i yéeni, yo esooñe fu éyemi meeyane mite enuuf i. ¹¹ Atemit áhine fu bondu, abe bijahalajahal úne dómbokun!» ¹² Eseef ite Esuwif i ni kaŋes naane kaja i káhinu kaanuku man ni kajok Yesu, ábuki kámoomi kaanuku h’áhamine hii akolofan, boko k’asoke fu. Bare makamu kákolakoleyi hahooja hu, ni kawaso iyu keeyeet. ¹³ Bakaake t’Efarisiyeŋ i, ni bakaake ti kéesiiŋooreina ku n’Erod ni káboñinee ti Yesu kaanuku keebuuto. ¹⁴ Káreeŋin ni kaano: ---Ámuse u, írimoomi kaanuku awe an ite bifeeneŋ. Á̱koleyiit yooŋ an fe, ésuk i karare t’awe, ábuki á̱anaariit man an onde an ómbokun man yooŋ, abe aŋ’a̱liiken ésuk i múniyo mu ti bítim bite Atambatun. A̱sok uni fee, man uf’újaam áyi ómbokun eeemo u Rom búhal, n’uŋ’útin t’Eluwa yite Moyis, man yooŋ bayi? Úwarawar kajaamu bo, man yooŋ aaa? ¹⁵ Bare Yesu n’ámeyi kaanuku ti kabuutio ti kaamo fii. N’aaniin: ---Íñje a ariŋes fee kabuutu? Arisaanam fee érirem iijuk. ¹⁶ Ni káyitino efeeneŋ, abe Yesu n’aaniin: ---Buhooŋu bonde t’érirem i bite bu aañ, nu huruwu hu? Ni kaano: ---Áyi ómbokun eeemo u Rom. ¹⁷ Náami Yesu eeeniin: ---Yooh! Kame arijaam áyi ómbokun eeemo u Rom buroon b’akino bu, Atambatun yooŋ buroon boone. Hirim h’ásafiniin hu ni hijahaliin dómbokun. ¹⁸ Bakaake t’Esaduseyeŋ i ni kabin kajuk Yesu. (Boko kaamo fu kiŋki kaane keekete ku karoŋut birito.) Ni kaano: ¹⁹ ---Ámuse u, Moyis akiñjakiñj t’Eluwa i aane úne: «Ániine eesee af’aket t’abajut añi, at’o awarawar kasayi anaare u keebaj biñi, t’áami hahiyu bakate ku at’o eekete u.» ²⁰ Náami bare abajeebaj bakati kaamo hutok ni bákasuba. Aneemak u n’asa, abe n’aket ti kabajut añi. ²¹ Ásooboriyan u n’asa anaare u; n’aket yooŋ ti kabajut añi. Áhaajiyan u yooŋ, mo mifeeneŋ mu. ²² Kareyi fe hutok ni bákasuba ku ni kaket ti kabajut biñi. Kaketa kahaban, anaare u yooŋ n’aket. ²³ Hunak hite bíriteina bu t’eket i, anaare u káyemi ite u aañ tu boko, makamu kareyi fe hutok ni bákasuba ku kasaosa? ²⁴ Yesu n’aaniin: ---Árijuuma fu, abe árimoomi iŋi naŋ? Ábuki árimeyiit Míkiñjin mu, árimeyiit yooŋ sembe site Atambatun. ²⁵ Keekete ku ifi káritein, háyine hu iti kasa, haare hu yooŋ iti kaseño, bare buroŋ booniin káyemi naane bite emalaka i keeemo ku t’etiir. ²⁶ Hite bíriteina bite keekete ku, kame arijaŋgeit ti kaawiit ku Moyis akiñje ku, tu busokee du iŋ’ite añoyi éeyelie u abe ásufeit? Bikiñjeekiñj kaanuku Atambatun aanaan Moyis: «Íñj’eemo fu Atambatun ite Aburaham, n’Isak, ni Sakob.» ²⁷ Atambatun, akina Atambatun ite keeroŋe ku, bija ni keeenee ku boko kakete fe, ábuki buroŋ bu t’éketiit ti biraane fu. Árijuumajuum dómbombokun! ²⁸ Ake t’émuse yite Eluwa yite Moyis ajamajam Yesu ti síjeeŋoor su n’Esaduseyeŋ i. N’ajuk kaanuku Yesu ásafiniinsafin áwari aa. N’átofin abe n’ákandijeno aano: ---Tu suluwa su fe, yiin ehaŋe fu? ²⁹ Yesu n’aano: ---Yeehaŋe i fe yeemo fu yende yeeene i: «Arijamatan, aruun bakate ku Israyel! Atemit aamo fu Atambatun ite úne, akina aamo fu Atambatun unoono. ³⁰ A̱warawar kámaŋi Atemit Atambatun úuwe á̱habanein: t’eholi, ti yaan yúuwe, ti kaayinoor kúuwe, ni ti sembe súuwe fe.» ³¹ Ésooboriyan i eemo fu yende: «A̱warawar kámaŋi áwiyi húŋgowulan naane á̱maŋie i hikawi.» Abajut eke eluwa yeehaŋe sondu. ³² Ámuse ite Eluwa i n’aano: ---Iyu kep Ámuse u! B’a̱soke bu bite toko: Atambatun afeeneŋ taŋ abaje fu, abajut ake eewayee ne o. ³³ Húŋgowulan awarawar kámaŋi Atambatun t’eholo, ti yaan yeene, ti kaayinoor koone, ni ti sembe soone fe. Awarawar yooŋ kámaŋi áwiyo húŋgowulan naane ámaŋie i hikawo. Bondu bihaŋe fu ti kásufu kite sunuk su bija t’Atambatun, nu wusarah wu fe. ³⁴ Yesu n’ajuk kaanuku áwasawasi aa ti kásafin koone. N’aano: ---A̱kamboorut ni Jáyi jite Atambatun. H’asoke hu bondu ahaban, an yooŋ asooñut akañen kákandijeno bike. ³⁵ Yesu n’áyemi ti kaliiken ésuk i hirim hu t’Enuuf ite Atambatun. N’ákandijen aane: ---Buŋ b’émuse yite Eluwa yite Moyis kayino fu kasoku kaane Afakana u añi Dafit? ³⁶ Dafit humuumo, Búwejet Beenabe bu bitiŋgotiŋg ayak abin áami aana: «Atemit aanaan Anahaan úuma: "A̱riiko inde baatosam ayak abin áami ikalaa enatoora íiwe tuus, awe á̱ayemi áyi u."» ³⁷ Dafit humuumo aŋ’aano «Anahaan u». Náami buŋ b’Afakana u ayino fu kasooñu áyemi añio? Bakan úkaan kámoomi ti kajamatano. Nu hutoofiin dómbokun. ³⁸ Yesu n’aliiken ésuk i aaniin: ---Arinaŋ toko kikawuun t’émuse yite Eluwa yite Moyis, kéemaŋie kee kañaahoor nu wañ wéewarie, abe ni kámaŋi ésuk i eŋ’erito yeesaafiin ti sifiñjan su. ³⁹ Boko ifi kariiko hágila ti ñáalawum ñu, abe hiriy ni hibaj, boko ifi kajab kariiko keewun ésuk i. ⁴⁰ Iŋi kamer haare hu ki bákayiniin kakete ku, keeyit buroon booniin fe. Abe káyemi ti kalawu, n’iŋi kafiyo naane, t’abin aane boko kajake. Atambatun kaniju tu boko ahaŋ diyu. ⁴¹ Yesu n’ariiko ajoŋoor ni tindi kajoloŋan sírirem su, toko t’Enuuf ite Atambatun, eejondoman naane hahooja hu uu hujoloŋan toko sírirem su. Kusaanum keehooje ni kajoloŋan toko seefame-fam. ⁴² Ake anaare n’áreeŋin. Abajut doon fe, áyino yooŋ aketaket. N’ajoloŋan toko mírirem músuba meejarut doon dómbokun. ⁴³ Yesu n’áruwin eriboora yeene abe n’aaniin: ---Iisokuun bifeeneŋ bu: anaare ondu eebajut ii, abe yooŋ áyino aketaket, doon d’ajoloŋane du diyu dihaŋahaŋ dite du bakaaku fe. ⁴⁴ Ábuki doon di kajoloŋane du, tu boko dóoniit. Bare akina, ni kabajaate koone, asaanasaan doon d’áyekie du fe, d’abaje du yéeni dite búkuumanooro.

¹ Yesu ti kánuutina ku t’Enuuf ite Atambatun, ake t’eriboora yeene n’aano: ---Ámuse u, á̱heelin tíme naane sujuju si kayite su keenut súwarie i! A̱juk naane sunuuf su siliite i! ² Yesu n’aano: ---A̱juka sunuuf sondu seeliite sii? Bibin birko, an at’aŋk’ajuk diyu ejuju yeelaŋgatanee t’eke; kiñaan ku kireyi fe káfiitenee. ³ Yesu n’aja ariiko ti hirij hite Ñúolifiye ñu, ajoŋoor n’Enuuf ite Atambatun. Piyeer, Saak, Saaŋ, n’Andere ni kaja kajuko unooniin abe ni kaano: ⁴ ---A̱sok uni fee kaakaŋ nu bondu bija fu kabaju, ni te naŋ t’ésuk i eja fu kakeetan kaanuku búlohenno? ⁵ Náami Yesu eeeniin: ---Arinaŋ toko kikawuun, an atum’abuutuun. ⁶ Ábuki bakan keehooje bibin nu huruwu húuma iŋi kaane boko kaamo fu Afakana u, abe boko kabuutu bakan keehooje-hooj. ⁷ Af’arijam kitiik, man yooŋ kitiik kibajabaj tike tiŋ, atum’árikoleyi, ábuki buwarawar kabaju, bare kamoosen kíteiit etaam i. ⁸ Ésuk birito yeetiik n’ésuk, hikinu birito heetiik ni hikinu. Etaam i buyoŋoŋanooro tu búsuk beehooje, abe bujoñjol kabaju. Bondu búmoomi naane káseñji kítiyar kite anaare eeemo ti bíyihino. ⁹ «Bare aruun, áriwasiyoor kikawuun. Ábuki bakan kajokuuun kaanuku keeja keejoonanuun. Aruun kámiñiee ti ñáalawum ñite ñ’úne. Boko yooŋ bija n’aruun t’eseef i ni bákayi ku uŋu húuma hu. Iyu, n’aŋ’aribaj bítim ariiseedeiin bifeeneŋ bu t’íñje. ¹⁰ Bala aduna i emoosen, Hirim Heetoofe hu huwareewar kawaare tánotan fe t’etaam ye. ¹¹ Ifi kajokuun kaja kasaan eseef i kaanuku keejoonanuun, atum’arisoŋk bijahale ti b’arija bu kasoku. Bare af’arireeŋ, n’aŋ’arisok kirim k’Atambatun ayakuun ku káwufoor toko-toko. Ábuki kirim k’arija ku kasoku fe iti kíyemi koonuun, bare kite Búwejet Beenabe bu. ¹² Bakan kásiku bakatiiin kasaan eseef i kayool. Sifaaf su yooŋ, iyu i kaja fu ni bakañiiin. Biñi bu kárahanna ti sifaafiin ni síñaayiin, abe boko kásikiiin kasaan bakan kayool. ¹³ Ésuk i fe kahuufuuun uŋu húuma hu. Bare an eeja u kajoku alit tip bija tu hunak hiraanu hu, Atambatun kafakano. ¹⁴ ---Hike hunak, aruun kajuku «Ábujaroora éekolinanie u» n’áyemi t’awarut du káyemi. (An eeemo u ti bijaŋga bu aja ánandin bo.) Náami keeyak ku káyemi Súde kawarawar kateyi bija ti kirij ku. ¹⁵ An af’áyemi ti kaanaaj koone, awarut buyooso t’enuuf bite bike buroon. ¹⁶ An af’áyemi yooŋ ti hitaaŋaat, awarut bíbatikeina t’enuuf bite kájufa k’ayakare ku te ko. ¹⁷ Afin ayak buŋ kátaañi kunak kondu ti haare hu keenooto ku fuufiiin, ni keeemo ku ti kájuwan! ¹⁸ Arilaw Atambatun man bondu itim bibaj ni haajam! ¹⁹ Ábuki kunak kondu káyemi kunak kite sílaam sómbombokun, s’an ámusut kajuku huta h’Atambatun aŋ’abin áwuwan aduna i bija yooŋ t’úmiye, abe utu susooñ yooŋ sibaj hikee-kee. ²⁰ Abe arko Atemit aanut fu yéeni éekasinan tu kunak kondu, an fe man aroŋ. Bare ákasinanakasinan te ko iŋ’ite bakan k’ajifane ku. ²¹ Náami an af’aanuun: «Arijuk, Afakana u ondu diye!» man yooŋ: «Ondu diya!», atum’áriyileno. ²² Ábuki bakaake bibin, abe n’iŋi kajuus kaane boko kaamo fu Afakana u, man yooŋ eyiŋana yite Atambatun. Boko káhinu buroon úkaan beejahale ésuk i, kaanuku keebuut ti káyinie, bakan k’Atambatun ajifane ku. ²³ Náami arinaŋ toko kikawuun! Hahiyu isoŋkuun bo busok. ²⁴ ---Bare tu kunak kondu, kane sílaam sondu sihabano, taanak tu kákumbu, hiim hu huroŋut kajaaŋan, ²⁵ búloofiiloof bu káneyina, abe sembe site t’etiir buyoŋoŋanooro. ²⁶ Abe ésuk i n’iŋi kajuk Añi ute Húŋgowulan hu ti bibin tu bufor bu ni sembe sómbokun, o káanikin naane. ²⁷ O kaboñu emalaka yeene t’etaam i ereyi fe keekuukan bakan k’ajifane ku, huta hu t’etaam i éjabina du, bija yooŋ t’éraanna du. ²⁸ ---Arijondoman ti nífigiye ariijuk. Af’aja ayak abin áami biland boone bíyeyino, búsuus bu busooña búlooñin, aŋ’árimeyi kaanuku haajam hu húlohenno. ²⁹ Náami af’arijuk yooŋ kane buroon bondu bibaj, árimeyi kaanuku Añi ute Húŋgowulan hu álohenno, memee n’aŋ’áreeŋin. ³⁰ Iisokuun bifeeneŋ bu: bakate ku hahiye iti kaket kareyi tu bondu fe bibajoorut. ³¹ Etaam i nu bufor bu kamoosen, bare báhamin búuma iti biket hikee-kee. ³² ---An ámeyiit hunak hu hondu kaakaŋ, n’ewahatu i; humuum emalaka i t’etiir bufor bu, bija Añi u fe kámeyiit, kane arko Faaf u unoono taŋ. ³³ Arinaŋ toko kikawuun. Áriheelin féet, ábuki árimeyiit kaakaŋ nu bondu bibaj fu. ³⁴ Anokooreenokoor naane ániine eeemo ti bija kátuki. N’awas t’enuuf te o eroka yeene, abe n’asokiin huruw fe burok b’aware bu káhinu. Ahaban, n’aane ajukara u: «Hahiyu enuuf yendu.» ³⁵ Náami áriheelin féet, ábuki árimeyiit kaakaŋ n’ate enuuf i abin fu: maske to ti bija kajonu, man yooŋ nu huhuk, man yooŋ bújuloon bu ti kasoku, man yooŋ nu nuwasanoor. ³⁶ Bibin boone ufu búfuf, atum’áŋaabeinuun t’ariŋote. ³⁷ B’isok bee n’aruun, ésuk i ereyi fe k’isok fu bo: áriheelin féet!

¹ N’aŋeñen kunak kúsuba, efeet ite Kánuutina ku Esipt n’eŋ’ereeŋ, n’efeet ite Kumburu Kéehinaariitee ku Élefir. Eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis ni kaŋes naane kaja i kéeyini kajoku Yesu t’an ámeyiit, abe ni kayoolo. ² Ni kaane: ---Úwaruto kajoku t’efeet i, ésuk i n’eŋ’ejendan kárahanna. ³ Yesu n’áyemi Betani, t’enuuf ite Simoŋ éebajaanie u yafot i. Ondu tu buñoofo bu, ake anaare n’áyoosein, o n’éndiis yeerokee nu bujuju bimbi kaane albaatar. Éndiis i ehoojahooj ni mátiso mite anukanuk ii kaane naar, abe iŋi miseer naane. N’awelej butum bite te yo, abe n’áyuus mátiso mu ti hikaw hite Yesu. ⁴ Bakaake ti kéeyemie ku toko ni kayiŋat. N’iŋi kaanoor: ---Iŋi naŋ ni mátiso mondu múbujarooree fu? ⁵ Tiŋkan yéeni u mujoohenee fu aseeree areeŋ bajaam bite aroka bite emit ñeeba, abe sírirem su ni sísikee t’asaan keebajut ku! Abe ni kakamoor t’anaare u. ⁶ Bare Yesu n’aaniin: ---Ariwas an u. Kame áriilaamano iŋi naŋ? B’áhinam bee bijakajak faa. ⁷ Keebajut ku káyemi n’aruun ko kireyi fe, abe árinooniiin káhinu meejake t’árimaŋie. Bare íñje it’íyemi n’aruun ko kireyi. ⁸ Anaare onde áhina doon d’áyinie du. Ahundana eniam hahiye bala ibin iwananee t’élum i. ⁹ Iisokuun bifeeneŋ bu: tánotan fe t’etaam ye ti Hirim Heetoofe hu hiyakee du kawaare, ésuk i kasoku b’anaare onde áhine bee kaanuku iŋi kabin kábaŋinoo. ¹⁰ Hunuut toko, Suda Iskariyot, ake t’eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku n’aja ajuk eseef ite esaraha i, keejamoor kaanuku man n’abin ásik Yesu asaaniin. ¹¹ H’asokiin hu bondu, nu hutoofiin fu naane. Ni kaano boko kawunio sírirem. Náami eeŋes naane aja i káhinu éesik Yesu asaaniin. ¹² Hunak hítiyar hu hite efeet ite Kumburu Kéehinaariitee ku Élefir, hunak hu hihi kamoot te ho bimetek bu bija t’efeet ite Kánuutina ku Esipt, eriboora yite Yesu ni kaano: ---Diin t’á̱maŋie fu irija irifarei buñoofo bite efeet ite Kánuutina ku Esipt? ¹³ Náami Yesu eeboñ bákasuba t’eriboora yeene aaniin: ---Arija ti hikinu hu. Aruun káfimboor n’ake ániine eesejee éndiis ite móhujo. Arisao ti hiñaawu, ¹⁴ abe t’enuuf i t’aja du buyooso, ariene ate te yo ámuse u aane esaal i yendu diin, ti kaja du káhinu efeet i, akina n’eriboora yeene? ¹⁵ Abe n’aŋ’áwufooruun esaal yómbokun tu sunuuf sitiira su, káafareinee fe nu buroon b’úsawulee bu. Toko t’arija fu bifare buñoofo bite b’úne. ¹⁶ Eriboora i ni kaja. Kareeŋ hikinu hu, ni kaŋaabo buroon bu naane ti Yesu asokiin du. Náami keefare toko buñoofo booniin bite efeet i. ¹⁷ To ti bija kábaani ku, Yesu n’áreeŋin n’eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku. ¹⁸ Bokondu tu buñoofo bu, Yesu n’aane: ---Iisokuun bifeeneŋ bu: ake t’aruun keeñoofo kee n’íñje kásikiam asaan bakan. ¹⁹ Eriboora i ni kátaañian; n’iŋi kákandijeno n’afeeneŋ kaano: ---Eenaan íñjeiit, bare? ²⁰ N’aaniin: ---Ake t’aruun sumoŋu ni bákasuba ku, uni irijoloŋan fee kumburu kite k’uni t’efind i. ²¹ Añi ute Húŋgowulan hu eeja kaketu naane Míkiñjin mu musoke i uŋu hoone hu. Bare afin ayak buŋ kátaañi t’an ondu eeja u kajoohen Añi ute Húŋgowulan hu! Ahaŋ yéeni kajaku te o náami áwuwinoot! ²² Bokondu tu buñoofo bu, Yesu n’ayit humburu abe n’aane Atambatun eyeehen. N’afiitar ho, abe n’asaan eriboora yeene ti kaaniiin: ---Árisik, diye eniam. ²³ Ahaban, n’ásik ekot ite ébiñ abe n’aane Atambatun eyeehen. N’asaaniin yo, ni káhujo kareyi fe. ²⁴ N’aaniin: ---Diye halan húuma héekinineŋe hu kaajamoor ni kibaj t’etut Atambatun ni bakan koone. Ho búyuuso bija ti keehooje-hooj. ²⁵ Iisokuun bifeeneŋ bu: iroŋut kasooñu íhujo ébiñ, bija yooŋ hunak h’ija hu búhujo éyeni ti Jáyi jite Atambatun. ²⁶ Ahaban, ni kahooñ kuhooñu kite efeet i, abe ni kaja ti hirij hite Ñúolifiye ñu. ²⁷ Yesu n’aane eriboora yeene: ---Aruun fe kateyi áriifiitenam. Ábuki Míkiñjin mu meenaan: «Íñje kayoolu an eeemo u ti jíhaaw ju, abe síkarniina su biyisaloolo.» ²⁸ Bare kane ibin iritanee t’eket i, íñje kágilanuun Gálile. ²⁹ Piyeer n’aano: ---Arko yooŋ bakaaku fe keetey kéefiiteni, íñje bare it’ífiiteni hikee. ³⁰ Yesu n’aano: ---Iisoki bifeeneŋ bu: humuum káajiim konde, bala káajuloon ku kusok kiyak kibatikan, awe kaanu á̱meyiitam kireeŋ kíhaaji. ³¹ Bare Piyeer n’átumb fu ataŋk aano: ---Hutoof yooŋ iwarawar kaketu n’awe, at’a̱jam mo hikee íñj’eene ímeyiiti. Bakaaku eriboora kareyi fe ni kasok yooŋ mo mifeeneŋ mu. ³² Yesu n’eriboora yeene ni kareeŋ tike tiŋ iŋi kaane toko Getsemane. N’aaniin: ---Aririiko diye, íñje iija ilaw. ³³ N’aja ni Piyeer, ni Saak, ni Saaŋ. Náami ajaba kátaañian, abe enio n’ejam. ³⁴ N’aaniin: ---Ehelam étumba ehabano fe, ilohen kaketu. Aririiko diye, abe n’áriheelin féet. ³⁵ N’atof diŋgilis, abe n’ájiŋgitan eelaw Atambatun kaanuku t’áyinie, n’áhino keekamboor n’ewahatu yendu yite sílaam su. ³⁶ Aŋ’aane: ---Faafa, á̱yinooni káhinu dóonodoon fe. Á̱hin ekot yendu yite sílaam su yeekambam. Káanukiiit á̱ahin beetoofam bu, bare á̱hin beetoofi bu. ³⁷ Ahaban, n’ábatikein bibin t’eriboora i t’éhaajiiin, n’áŋaabeiniin ti kaŋote. N’aane Piyeer: ---Simoŋ, kame huŋotu? A̱yinaat yooŋ biriiko ewahatu efeeneŋ taŋ t’a̱ŋotut? ³⁸ Abe n’aaniin: ---Áriheelin féet, abe n’arilaw kaanuku man atum’ariney ti kaahoofoor. Ñúwejet ñoonuun iŋi ñímaŋi káhinu ajakee, bare siniuun sibajut sembe sondu. ³⁹ N’asooñ atof, abe n’alaw aneefan naane hítiyar hu. ⁴⁰ N’asooñ ábatikein bibin t’eriboora yeene, n’aŋk’áŋaabeiniin ti kaŋote, ábuki huŋotu hu káajokiniin naane. Kámeyiit yooŋ buŋ bi kawaro fu kásafin. ⁴¹ H’ábatikeina hu híhaajiyan hu, n’aaniin: ---Kame ariroŋa t’ariŋote ti kayihu kep? Hahiyu afamee, tireeŋa toko! Arijuk, Añi ute Húŋgowulan hu kásikiee asaanee ehoofoora i. ⁴² Aririto núuja! Arijuk, an eejoohen u n’íñje ondu! ⁴³ Ti Yesu átibanoorut yooŋ báhamin bu, Suda, ake t’eriboora i sumoŋu ni bákasuba ku n’ahaŋ áreeŋin, áriboorin ni hahooja keejuŋkee, bakaake wúbura, bakaaku bugol. Eseef ite esaraha i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis, ni sifaaf site Esuwif i káboñiniin fu. ⁴⁴ Suda eejoohene u Yesu, ajabajaba asok hahooja hondu buŋ bi kaja fu kakeetano. Aaniinyen: «An i ija u káfoonu t’etok, árimeyi kaanuku akina. Arijoko, abe n’arija ne o. Arijukaro jak!» ⁴⁵ Hi Suda áreeŋina hu, n’ajumban júl bija ti Yesu abe n’aano: ---Ámuse u! Abe n’áfoono. ⁴⁶ Náami bakaaku keebin, káreeŋin ni kajok Yesu. ⁴⁷ Bare ake t’eriboora yeene n’áruusin kábura koone. N’asib ásukateen ite asaraha ómbokun u, eejilo káakondin. ⁴⁸ Yesu n’aaniin: ---Íñje ítumbe íyemi ánukenoora h’aribine hee búuma nu wúbura, nu bugol yooŋ? ⁴⁹ Húnakonak fe úne uf’úyemi, iŋ’iliiken ésuk i hirim hu t’Enuuf ite Atambatun, abe arijokutam. Bare iyu yooŋ, kaanuku man beesokee bu ti Míkiñjin mu ni bibaj. ⁵⁰ Náami eriboora yeene fe kateya kéefiiteno. ⁵¹ Ake ábaakiit n’anaban Yesu; ebara taŋ y’ayite fu éekumbaloolo. Ni kaŋes kajokio, ⁵² bare n’awas toko ebara i eetey fuufio tálaŋ. ⁵³ Keejoke ku Yesu ni kaja ne o t’asaraha ómbokun u. Eseef ite esaraha i, ni sifaaf su, n’émuse yite Eluwa yite Moyis ni kaja káfimboor toko. ⁵⁴ Piyeer n’ásiiŋein akambee aŋ’anaban Yesu. N’ayooso yooŋ ti haanas hite asaraha ómbokun u. N’ariiko n’esulaan i, éeyemi toko tu búsuumo. ⁵⁵ Eseef ite esaraha i, ni sifaaf site ejoonana i kareyi fe ni káyemi ti kaŋesu ti biin ti kaware fu bukuuso keeyool Yesu, bare kabajut. ⁵⁶ Ábuki keehooje-hooj kajuusajuus toko kasaano, bare báhamin booniin uŋu buwayoor. ⁵⁷ Hireeŋareeŋ toko, bakaake ni karito keejuus bonde kasaano. Ni kaane: ⁵⁸ ---Irijamojam ti kaanu: «Enuuf yendu yite i Atambatun yeenutee i nu sumoŋu, íñje kawelej yo, abe kabaju kunak kíhaaji, n’iŋ’inut eke yet’enutee nu sumoŋu.» ⁵⁹ Bare bija naane kásokina i bondu fe, báhamin booniin uŋu buwayoor. ⁶⁰ Asaraha ómbokun u n’arito eesiiŋo t’etut abe n’aane Yesu: ---A̱bajut bike bite kásafin ti bi kasoke bee t’awe? ⁶¹ Bare Yesu n’akoowan kem, ásafinuto. Asaraha ómbokun u n’asooñ ákandijeno aano: ---Awe a̱amo fu Afakana u, Añi ite Atambatun eeware u kasokorooree? ⁶² Yesu n’ásafino aano: ---Hee, íñje fu! Abe aruun kajuku Añi ute Húŋgowulan hu t’ariikee inde baatos bite Atambatun Ate Sembe su. Aruun yooŋ kajukio ti bibin nu bufor bu. ⁶³ Náami asaraha ómbokun u ajeha wañ woone abe n’aane: ---Uŋkut fu úsawulo eseede! ⁶⁴ Arijamajam naane álafatine i Atambatun. Buŋ b’arisoke? Kareyi fe ni kaane awareewar kayoolu. ⁶⁵ Bakaake náami kajaba kánundu te o. Ni kakobo ñíkin, abe n’iŋi kámiño bútuka ti kaanio: ---Á̱jooli fee aañ ámiñi fu! Esulaan i ni kaja ne o, abe ni karofaŋato. ⁶⁶ Piyeer áyemia t’etaam toko ti haanas hu, ake ásuŋgute t’ewenoora yite asaraha ómbokun u n’áreeŋin. ⁶⁷ H’ajuke hu Piyeer tu búsuumo bu, n’ajondoman te o afiyo abe n’aano: ---Awe yooŋ, aruun áriyemie fu ni Yesu ite u Nasaret! ⁶⁸ Bare n’ajeeŋoor. N’aano: ---Ijokut, ímeyiit naŋ n’á̱maŋie fu kasoku. Abe n’anuut toko eeja bija ti karuŋ kite ku tíyaŋ. Náami káajuloon kusoka. ⁶⁹ Bare ásuŋgute u oo aroka u n’ajuko. N’asooñ aane kéeyemie ku toko: ---Ániine ondu ite t’eriboora yeene! ⁷⁰ Bare Piyeer n’aŋk’ajeeŋoor. Diŋgilis kep, kéeyemie ku toko ni kasooñ kaano: ---Mánoman awe ite t’eriboora yeene, ábuki awe yooŋ ite Gálile! ⁷¹ Náami Piyeer eeene: ---Iwaatuun fíya naŋ? Atambatun abin anoŋk eenij t’íñje kane arko íñje ijuuse! Ímeyiit áyin ondu aa arisok ii! ⁷² Asoka iyu ahaban kep, káajuloon nu kusok húsooboriyan. Piyeer n’ábaŋino bi Yesu asoko bu aano: «Bala káajuloon ku kusok kiyak kibatikan, awe kaanu á̱meyiitam kireeŋ kíhaaji.» N’ásit biyiy.

¹ Nu bújom bu bib, eseef ite esaraha i, ni sifaaf site Esuwif i, n’émuse yite Eluwa yite Moyis, ni sifaaf site ejoonana i kareyi fe ni kariiko keejamoor naane kaja i ni Yesu. Ni kakobo sumoŋu, abe ni kaja ne o kaja kasaan Pilat. ² Pilat n’ákandijeno aano: ---Awe a̱amo fu Áyi ite Esuwif i? Yesu n’aano: ---A̱soka bo. ³ Eseef ite esaraha i ni kasok toko báhamin beehooje ti Yesu. ⁴ Pilat n’asooñ ákandijeno aano: ---A̱yinaat kásafin? A̱jam bi kasoke bee t’awe fe! ⁵ Bare Yesu átumbut ásafin, Pilat ayak ajahale. ⁶ T’efeet-feet fe yite Kánuutina ku Esipt, Pilat aŋ’awasan ti bakan keekulee ku afeeneŋ e ésuk i eyako u kasoku. ⁷ Náami bare kóŋkeyin, abajeebaj t’ekulu i ake ániine huruwio Barabas, ni bakaake bakano. Kabinabina kárahan t’eseef ite hikinu hu, abe ni kayool an. ⁸ Hahooja hu ni hija ti Pilat, abe ni kaano áhin naane aa afiy áhin bija tu boko kane efeet yendu ereeŋ. ⁹ Pilat n’aaniin: ---Árimaŋamaŋi iwasanuun Áyi ite Esuwif i eeja? ¹⁰ Pilat asokasok bondu ábuki ámoomi kaanuku kahiñan taŋ kíkinineŋe fu eseef ite esaraha i ni kásik Yesu kasaano. ¹¹ Bare eseef i bokondu ni katiŋg hahooja hu kaaniin kasok Pilat tiŋkan awasaniin Barabas. ¹² Pilat n’asooñ aaniin: ---Náami buŋ b’ija fu n’an u aa ariene Áyi ite Esuwif i? ¹³ N’iŋki kásafino ti kataŋku kep: ---A̱tibo t’ekuruwa eeket! ¹⁴ Pilat n’aaniin: ---Kame naŋ n’áhine fu neejakut? Bare ni kahaŋ mi kataŋke: ---A̱tibo t’ekuruwa eeket! ¹⁵ Pilat n’ámaŋi káhinu hahooja hu siheliin seerooŋo. Náami eewasaniin Barabas. Ahaban, n’áhin Yesu éemiñee ni hikarawas, abe n’ásiko asaan esulaan i kaanuku keetibo t’ekuruwa. ¹⁶ Esulaan i ni kaja ni Yesu níbahindaa t’enuuf i, abe ni karuw bakaaku esulaan fe. (Enuuf yendu yite i águwernoor éenuutina u Rom). ¹⁷ Ni kasol Yesu kájufa kéeyuuse keelaañe, abe ni kayit miland meebaje bisisa keeniir mo naane ékuhe yite áyi. Kahaban, ni káhino yo ti hikaw. ¹⁸ Abe ni káhamin ne o iŋi kaano: ---Írihamin n’awe, Áyi ite Esuwif i! ¹⁹ N’iŋi kasawoor hunuk kéemiño ti hikaw, ni kánund te o, abe ni kasaaho kéejiŋgitan hágilao kaane kéesukaayo. ²⁰ Kásuwo kahaban, ni kanuutano kájufa kéeyuuse ku keelaañe ku, abe ni kabatikano wañ woone. Kahaban, ni kaja ne o kanuut hikinu hu kaanuku keetibo t’ekuruwa. ²¹ Ake ániine ite Siren, huruwu hoone Simoŋ, n’áŋaasin ne bo kane ánuutin ti hitaaŋaat. Akina aamo fu faaf ite Aleksandur nu Rufus. Esulaan i ni kanoŋkoorano eeyit ekuruwa yite Yesu. ²² Ni kaja ni Yesu bija tindi kaane Golgota, aamo fu «t’Esendeen i». ²³ Ni kawuno ébiñ yéegiiloolee n’eke éenee eŋ’eenee miir kaanuku éehujo, bare Yesu aseit yo. ²⁴ Ni katibo t’ekuruwa i. Kaanuku kéeruboor wañ woone w’asiimee wu, ni kaya bukuuj keeyit keejuk huruw doon d’aware du kabaju. ²⁵ Hi katibo hu t’ekuruwa i, taanak tu káanuutinin afiyo dikee. ²⁶ Ti kakiñje du katinu koone, kéekinineŋe ku náami awarawar kaketu, kaanaan: «Áyi ite Esuwif i». ²⁷ Ni katib yooŋ toko kaagoroor ne o énukenoora bákasuba, ake inde baatoso, aau inde baamayo. ²⁹ Kiŋki kaŋaas toko iŋi kánis kikawiin, abe n’iŋi kálafatino kaano: ---Háayee! Awe eeene u yéeni awe kawelej Enuuf ite Atambatun, abe kunak kíhaaji n’a̱nut yo, ³⁰ a̱fakanooro tíme, abe n’á̱wanein t’ekuruwa i! ³¹ Eseef ite esaraha i yooŋ, n’émuse yite Eluwa yite Moyis n’iŋi kásuwo. Iŋi kaanoor: ---Afakanafakan bakaaku, abe ayinaat bifakanooro! ³² Áwanein hahiye t’ekuruwa i, akina Afakana u, Áyi ite Israyel, man n’újuk núuyilen! Énukenoora i ki katibe ku toko n’iŋi kálafatino yooŋ. ³³ Taanak tu tireeŋa ti hikaw, ébaani n’éyemi t’etaam i ereyi fe ayak abin áami yooŋ tifesa. ³⁴ Abe hi tifese hii, Yesu n’ataŋk t’etiir aane: ---Eloyi, Eloyi, lema sabaktani? (aamo fu: «Atambatun úuma, Atambatun úuma, iŋi naŋ n’a̱wasanam fu?») ³⁵ Bakaake ti kéeyemie ku toko ni kajam. Ni kaane: ---Arijam, ondu ti karuwu Eli! ³⁶ Ake tu boko n’atey, abe n’ayit hupoons éehujan ho ébiñ yeekeese. N’aya ho tu hunuk, abe n’amaaren ho Yesu kaanuku man n’ajojoban ho. N’aane: ---Arinahan! Újuk fee man Eli bibin éewananno! ³⁷ Bare Yesu n’ataŋk hifeeneŋ t’etiir, abe n’aket. ³⁸ Hírido heeemo hu níbahindaa t’Enuuf ite Atambatun ni hijeho huta hu t’etiir bibin yooŋ t’etaam héehin kúsuba. ³⁹ H’aseef ite esulaan i, eesiiŋee u toko ajoŋoor ni Yesu, ajuke hu buŋ b’akete fu ariike, n’aane: ---Múniyo ániine ondu áyemie fu Añi ite Atambatun! ⁴⁰ N’abaj toko yooŋ bakaake haare kéesiiŋeina akambee iŋi káheelinn. Mari ite u Magdala ámoomi tu bokondu, ni Salome, ni Mari íñaay ite Soosiin ni Saak añi. ⁴¹ Haare hondu iŋi kariboor yéeni ni Yesu akina Gálile, abe yooŋ iŋi katofotooro. Bakaake haare yooŋ kámoomi toko úkaan, keeriboore ne o bija Serusalem. ⁴² Kaanendan ku, Siseef ite ti hikinu hihi kaane Arimate n’áreeŋin. Boko kaamo fu sifaaf site ejoonana i, abe aŋ’ájeŋginee naane. Ámoomi ti kanahan n’eyakar yómbokun Atambatun eesiiŋan Jáyi joone. Erimaas ite Esuwif i naane kuwaatu, boko ti bifare bite te yo. N’atuumen eeja ti Pilat, abe n’alawo ehunuŋ ite Yesu kaanuku eeja eehok yo. ⁴⁴ Pilat n’ajahale h’ajame hu kaanuku Yesu aketa ahil ii. N’aboñ bite aseef ite esulaan i, abe n’ákandijeno man afiyee naane Yesu akete i. ⁴⁵ Hi Pilat ajame hu naane áyin u ásafino i ahaban, n’aane Siseef aja ayit ehunuŋ i. ⁴⁶ Siseef n’ajoohen kaahuuy keefañje, abe n’áwanann ehunuŋ i t’ekuruwa i. N’ahut yo ti kaahuuy ku, abe n’aja ahok yo t’élum yeewakee t’elaaliñj yómbokun. Ahaban, n’arindiŋooran ejuju yómbokun éefib karuŋ ku. ⁴⁷ Mari ite u Magdala, ni Mari íñaay ite Soos ni kajuk t’ehunuŋ i ehokee du.

¹ H’erimaas ite Esuwif i eje hu ayak abin áami ehabanaa, Mari ite u Magdala, ni Salome, ni Mari íñaay ite Saak ni kajoohen mátiso kaanuku keebin keehundan ehunuŋ ite Yesu. ² Hunak héeseina hu t’erimaas ite Esuwif i, ni kaja t’élum i nu bújom bu, taanak tu ti kánuutina. ³ Boko ti bija bu iŋi kaanoor: ---Aañ fíya aja fu úne kanuutan ejuju yéefibe i karuŋ ku? ⁴ Bare hi káheeline hu t’etiir, ni kajuk kaanuku ejuju i etiŋgeetiŋg, yendu eraab efeeneŋ. Abe bare yómbombokun. ⁵ Ni kayooso t’élum i, ni kajuk ake ahaawa eesole kájufa kéeyuuse keefañje t’ariikee inde baatos. Ni kákoleyi naane. ⁶ Bare n’aaniin: ---Atum’árikoleyi. Ímoomi kaanuku Yesu ite u Nasaret eeyoolee u t’ekuruwa i a ariŋes fii. Anooto diye, aritaa t’eket i. Arijukut, diye ti kahoko fu yéeni. ⁷ Hahiyu arija ariene Piyeer ni bakaaku eriboora: «Ágilanuun toko bija Gálile. Bo b’arija fu kajukio naane asokuun i.» ⁸ Haare hu ni kánuutin t’élum i abe ni katey, iŋi kakaro kábit, káajahalein naane. Kasokut an doon fe, ábuki kákolakoleyi. ⁹ Hi Yesu áriteina hu t’eket i nu bújom bu bib tu hunak héeseina hu t’erimaas ite Esuwif i, ajabajaba áŋaasin féet ti Mari ite u Magdala, a abine u ákutoor te o sirab hutok nu súsuba su. ¹⁰ Mari n’afin aja asok bo kéeyemie ku ni Yesu. Boko ti kátaañi kómbokun, abe iŋi kayiy kep. ¹¹ Bare h’asokiin hu keejam kaanuku Yesu ondu tu buroŋ, áheelinaheelin yooŋ te o, káyilenuto. ¹² Hunuut toko, bákasuba t’eriboora i ni káyemi ti bija inde kitaaŋaat ku. Yesu n’ahosanooro éeŋaasin tu boko. ¹³ Ni kábatikein, abe ni kasok bo bakaniin bakaaku, bare káyilenutiin yooŋ. ¹⁴ Yesu n’atik áŋaasin t’eriboora i sumoŋu n’afeeneŋ u, boko tu buñoofo. N’akamoor tu boko naane káyilen kooniin kifamut i, ni naane ñúwejet ñooniin ñíbaanie i, ábuki káyilenut keejuko ku h’áriteina hu t’eket i. ¹⁵ Ahaban n’aaniin: ---Arija tánotan fe t’etaam i, abe n’ariwaare ésuk i fe Hirim Heetoofe hu. ¹⁶ An eeja u káyilen, abe n’abostee, o kafaku. Bare an at’a áyilen, Atambatun akufokufo awasan. ¹⁷ Keeyak ku káyilen káhinu buroon bonde beehaŋe bu ésuk i kikaw: boko kákutoor sirab tu huruwu húuma; boko káhamin kike kíhaminiin; ¹⁸ ifi kajok ñuroon, man yooŋ ni káhujo doon deesikee, doon fe iti dibajiin; boko kásitu sumoŋiiin ti bakan kéesomute, abe kéesomute kondu n’iŋi kákoyi. ¹⁹ H’Anahaan u Yesu áhamine hii nu boko ahaban, Atambatun n’ayito t’etiir bufor bu, abe Yesu n’ariiko inde baatoso. ²⁰ Eriboora i ni kaja, iŋi kawaare Hirim Heetoofe hu tánotan. Anahaan u aŋ’áyokunaniin tu burok bu, abe n’alitan kawaare kooniin tu buroon bimbi káhin beehaŋe bu ésuk i kikaw.