San Lucas

Jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ San Lucas

Ɨ tɨ jɨn uhuatyóochej ɨ yuꞌxarij

¹Mueꞌtɨ́j mu meríj aꞌɨ́jcɨ jɨn huatyóohuij maj joꞌsɨɨmuaꞌ tyámuaꞌ naa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j ɨ Dios huáruuj ityájma jimi, ²aꞌyaa mu mij tyitáaꞌixaaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jujɨꞌɨj jɨn jaaséej tɨꞌɨj uhuatyóochej, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌcɨꞌɨj mej mij aꞌɨ́ɨmaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucarij ɨ Dios tɨ jimi jeꞌrámaꞌcan. ³Nyáaj nu nyajta nyeríj tyámuaꞌ naa aꞌɨ́jcɨ jɨn tyiꞌhuányamuaꞌtyej, aꞌyaa puꞌij tyinoꞌtámiteeraj tɨ xáꞌpuɨꞌ nyaj tyimuaataꞌítyiꞌreꞌen yuꞌxarij jitze néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j pej pij muáaj Teófilo jáamuaꞌreej mu paj vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee, ⁴pataꞌaj pij tyámuaꞌ naa tyáamuaꞌreej ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna ɨ maj meríj muaamuáꞌtyej.

Sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ pu jaataxájtacaꞌ tɨ nɨeꞌhuan aꞌɨ́jna ɨ Juan

⁵Aꞌájna ɨmuáj pu ɨ Herodes rey jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌáa pu sɨ́ɨj puaaríj jáꞌchajcaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Zacarías, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ Abías. Ajta aꞌɨ́jna ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Isabel, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ Aarón. ⁶Aꞌɨ́ɨ mu huaꞌpuaj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj ɨ Dios jimi, majta néijmiꞌi jɨn jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ tavástaraꞌ. ⁷Ajta camu tyiyójmuaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu yoꞌmuaꞌtacariaꞌaj ɨ Isabel, majta meríj huosicaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj.

⁸Aj puꞌij séej xɨcáaraꞌ jitze tyaꞌráꞌaj tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌcɨꞌɨj maj aꞌɨ́ɨmaj tyuꞌtámuꞌvejritaj ɨ Dios jimi ɨ maj Zacarías jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ, ⁹aꞌyájna matɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ puaaríij, aꞌɨ́j pu huacɨꞌɨj ɨ Zacarías tɨꞌij aꞌɨ́ɨn utyájrutyej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta jeꞌen ɨ́ɨjcua antyíteeraj ɨ tavástaraꞌ jimi. ¹⁰Tɨꞌɨj ooj tyatáasimaꞌcaj ɨ ɨ́ɨjcua, néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee apuaꞌquéj joꞌtyuꞌúuj metyényuusimaꞌaj ɨ Dios jimi. ¹¹Aj puꞌij sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Zacarías, muácaꞌtaꞌ pu pujmuaꞌ joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ maj japuan jatéꞌracaa ɨ ɨ́ɨjcua. ¹²Tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, jeꞌej pu tyoꞌtaséj ajta jéehua tyuꞌtátzɨɨn. ¹³Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Zacarías, capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye Dios pu arí jáanamuajriꞌ jeꞌej paj tyuꞌtyéenyuj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Isabel siaj néemiꞌij, aꞌɨ́ɨ pu tyiyóoj jaꞌmej, aꞌyaa pej pij jaatámuaꞌtyij tɨjɨn Juan. ¹⁴Jéehua paj huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij, majta mueꞌtɨ́j ɨ tyeɨ́tyee huatóotyamuaꞌveꞌsij tɨꞌɨj huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj, ¹⁵jiꞌnye vaꞌcán pu jɨn tyiꞌtyaváaj jaꞌmej aꞌyóoj ɨ tavástaraꞌ jimi. Capu nahuáj juquéiꞌsij, ajta jitzán séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. ¹⁶Aꞌyaa pu caꞌnyíjraꞌaj tyuꞌtáꞌsij muiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ tavástaraꞌ jimi majta ɨ Dios jimi. ¹⁷Aꞌɨ́ɨ pu ɨ Juan anaquéej huamaꞌaj jaꞌmej ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌɨ́jna jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Elías ajta ɨ tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuuriajcaꞌaj ɨ Elías, tɨꞌij tyámuaꞌ huóꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ huaꞌ huásimuaꞌ ɨ tɨꞌríij mej mij huoꞌtaxɨéꞌveꞌen ɨ juyójmuaꞌ, ajta mej mij ɨ maj quee tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ tyihuojoꞌitéej muáꞌraꞌnyij. Tyámuaꞌ puꞌij huáꞌuuren ɨ tyeɨ́tyee mej mij jaataxɨéꞌveꞌen ɨ tavástaraꞌ.

¹⁸Aj puꞌij ɨ Zacarías aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye nyij tyáꞌmuaꞌreeren tɨ aꞌyan tyeꞌmej? Jiꞌnye nuꞌríj vastacɨrɨeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyaj néemiꞌij puꞌríj ajta ucaríj.

¹⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu Gabriel ántyapuaj, aꞌɨ́j nu jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij muaatéꞌexaatyeꞌen aꞌíjcɨ ɨ nyúucarij ɨ paj jɨn huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij. ²⁰Ajta ijíij capáj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyimuaatéꞌexaaj, aꞌɨ́j paj jɨn quee atanyúuvaꞌaj puáꞌmej, capu cheꞌ ɨꞌríitaj jaꞌmej paj tyuꞌtaxáj ꞌasta naꞌaj quee aꞌyan tyúꞌrɨnyij jeꞌej nyaj nyeríj tyimuaatéꞌexaaj.

²¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa mu puaꞌquéj joꞌtyúꞌuucaꞌaj meechóꞌvaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Zacarías aꞌtzáaj tɨ iiráamej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn arí huápuɨꞌɨj jáꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ aꞌúun jeꞌrávaacaꞌaj. ²²Ajta tɨꞌɨj iirájraa, capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj tɨ tyuꞌtaxáj, aꞌyaa pu jumuácaꞌ jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj tɨ huatányuunyij, aj mu mij jáamuaꞌreeriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j jimi huataséjre ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ.

²³Tɨꞌɨj antyipuáꞌriacaꞌ ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, aj puꞌij jóꞌraa ɨ juchéj. ²⁴Tɨꞌquij huatajútzaj aꞌɨ́jna ɨ Isabel, aj puꞌij huatyóoꞌavaatacaꞌ u juchéj, anxɨ́ máxcɨrɨeꞌ pu áꞌtyeej tɨquee iiráyiꞌcaa ɨ juchiꞌtáj, aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn: ²⁵“Tavástaraꞌ pu aꞌyan náaruj, mataꞌaj mij ɨ tyeɨ́tyee quee náꞌxaahuataj.”

Sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ pu jaataxájtacaꞌ tɨ nɨeꞌhuan ɨ Jesús

²⁶Tɨꞌɨj aráasej máxcɨrɨeꞌ tyoomáꞌcaj, Dios pu jaataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Gabriel aꞌájna a Nazaret chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, ²⁷aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Maríia ɨ tɨ arí tɨ́muaꞌ huatyévicheꞌsij aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ José, aꞌɨ́j tɨ jitze eerámaꞌcan ɨ David, ajta ɨ Maríia capu eexúj aꞌtɨ́j jamuán huiꞌcariaꞌaj. ²⁸Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌúu pu joꞌtyájrupij joꞌtɨj jeꞌrácatyii aꞌɨ́jna ɨ Maríia, tɨꞌquij aꞌyan tyaatatyójtye tɨjɨn:

—Ajɨ́ɨꞌ Maríia, mu paj Dios jimi tyaꞌancuriáaꞌsij. Tavástaraꞌ pu a jimi yésejreꞌ.

²⁹Maríia pu jeꞌej tyoꞌtaséj tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa, ajta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jɨn jaatatyójtyej. ³⁰Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej Maríia, muáaj paj huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij pajta tyaatatyójtziꞌreꞌej ɨ Dios. ³¹Ijíij paj huatajútzeꞌsij, séej paj tyiyóoj puáꞌmej, aꞌyaa paj jaatámuaꞌtyij tɨjɨn JESÚS. ³²Aꞌɨ́ɨ pu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jaꞌmej, aꞌyaa mu jaatámuaꞌsij tɨjɨn Yójraꞌ ɨ Dios ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, ajta ɨ Dios tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu tyeꞌentyájrutyeꞌej tɨꞌij néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj, aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ David, ³³aꞌɨ́ɨ puꞌij jusén jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jacob jitze eerámaꞌcan. Ajta quee aꞌnáj antyipuaꞌrij ɨ tɨ jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj.

³⁴Maríia pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌyan tyúꞌrɨnyij, tɨpuaꞌaj nyequee tyáataj jamuán huiꞌcareꞌen?

³⁵Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu a jitze huatyáꞌɨtzeereꞌej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌjimi séeriaꞌaj jaꞌmej. Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ nɨeꞌhuan aꞌyaa mu jaatámuaꞌsij tɨjɨn ɨ tɨ quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ tɨ ajta Yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios.

³⁶Ajta aꞌɨ́jna aꞌihuáaraꞌ ɨ Isabel aꞌɨ́ɨ pu ajta tyiyóoj jaꞌmej, tyij ajta arí ucaríj, aꞌɨ́jna ɨ maj aꞌyan tyáꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn ɨ tɨquee yoꞌmuaꞌtacaa, puꞌríj aráasej máxcɨrɨeꞌ áꞌtyeej tɨ jutzaꞌ. ³⁷Capu tyiꞌtɨ́j muárɨeꞌrij ɨ Dios jimi.

³⁸Aj puꞌij ɨ Maríia aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu néijmiꞌi jɨn jaatyáhuɨɨreꞌej ɨ nyavástaraꞌ, cheꞌ ɨ Dios aꞌyan tyúꞌuurej nye jimi jeꞌej paj períj tyinaatéꞌexaaj.

Aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ.

Maríia pu júumuaarin aꞌɨ́jcɨ ɨ Isabel

³⁹Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze pu ɨ Maríia jiyeꞌtzín joꞌmej aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchajtaꞌ jɨríj jitze aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea, ⁴⁰aj puꞌij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, tɨꞌquij jaatatyójtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Isabel, ajta jeꞌen utyájrupij u chiꞌtáj. ⁴¹Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Isabel jáanamuajriꞌ tɨ jaatatyójtyej ɨ Maríia, aꞌɨ́ɨ pu ɨ páꞌrɨꞌɨj huatáhuaaxɨj ɨ jucáatzeꞌ, ajta aꞌɨ́jna jimi ɨ Isabel pu huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. ⁴²Aj puꞌij Isabel caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia tɨjɨn:

—Dios pu jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyimuaatyájtoo muéetzij quee séecan ɨ úucaa, ajta tyámuaꞌ tyeetyájtoo ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ arájca muaꞌ jucáa jitze. ⁴³¿Aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen nyáaj, tɨꞌij mu joꞌvéꞌmej nyéetzij jimi ɨ náanajraꞌ ɨ nyavástaraꞌ? ⁴⁴Jiꞌnye nyatɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ paj naatatyójtyej, aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyiyóoj ootáhuaaxɨj ɨ nyajucáa jitze, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huatóotyamuaꞌvej. ⁴⁵Jéehua paj huatáꞌtyamuaꞌveꞌsij, jiꞌnye muáaj paj tyáꞌantzaahuaj tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ ɨ tavástaraꞌ tyimuaatéꞌexaaj.

⁴⁶Maríia pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

Ɨ nyaj jɨn maꞌúumuaꞌrej aꞌɨ́j nu jɨn tyéꞌtyojtziꞌreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ nyavástaraꞌ,

⁴⁷ajta ɨ nyajúuricamej pu jutyamuaꞌveꞌ ɨ Dios jimi ɨ tɨ nyaj japua huatanyúj.

⁴⁸Jiꞌnye ɨ Dios pu nye jitze rányeeriacaꞌ, ɨ nyaj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ,

ajta ijíij tɨ yujoꞌqueꞌtɨj jaꞌmej, néijmiꞌi mu aꞌyan tyinaataxájta tɨ ɨ Dios tyámuaꞌ tyinaatyájtoo,

⁴⁹jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, aꞌɨ́ɨ pu nye jimi jéehua huápuɨꞌɨj tyámuaꞌ tyúꞌruuj.

Capu tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ ɨ tɨ jɨn ántyapuaj.

⁵⁰Dios pu aꞌnáj tɨ naꞌaj huaꞌcuꞌvej,

aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jimi jéehua tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

⁵¹Aꞌɨ́j pu jɨn tyuꞌmuárɨej ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej,

ajta tyihuaꞌantyíꞌuunyiꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj óotzaahuatyeꞌ,

⁵²ajta tyihuáaꞌriꞌriꞌ ɨ maj jɨn tyityatatyáꞌcaꞌaj vaꞌcán jɨmeꞌ,

ajta vaꞌcán jɨn tyihuaꞌantyáarujtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ.

⁵³Ajta jéehua tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajcucaꞌaj,

ajta huoꞌtaꞌítyacaꞌ maj jóꞌcɨɨnyej mequee tyiꞌtɨ́j antyiꞌáꞌaj ɨ maj chíjtyaanyiꞌij puéꞌeen.

⁵⁴Aꞌɨ́ɨjma pu huatáhuɨɨ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ,

ajta quee yoꞌhuáꞌxɨj ɨ tɨ jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ tɨ tyámuaꞌ tyihuoꞌtyéjeevej.

⁵⁵Aꞌyaa pu aamíꞌ tyaꞌtóoratziiracaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj,

aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham ajta ɨ maj jitzán eerányesij.

⁵⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌchu huéeicaj máxcɨrɨeꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Isabel, aj puꞌij téꞌej huariáꞌraa joꞌtɨj jaꞌchej.

Tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Juan

⁵⁷Tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌnáj tɨj tyiyóoj jáꞌraꞌnyij ɨ Isabel, tyáatacan pu tyiyóoj jaꞌraa. ⁵⁸Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj avéjriꞌ huacháatɨmaꞌcaa, majta ihuáamuaꞌmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu curiáꞌcɨxɨj mej mij jaatatyójtyeꞌen matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ tavástaraꞌ jéehua jaꞌancuꞌvaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Isabel. ⁵⁹Tɨꞌɨj arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, aj mu mij ujóꞌjuꞌ mej mij jaꞌantyisíjchej ɨ navíiraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌyaa mu mij tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj mej mij aꞌyan jaatámuaꞌtyiicheꞌen tɨjɨn Zacarías aꞌyájna tɨꞌɨj ántyapuaj ɨ táatajraꞌ. ⁶⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ náanajraꞌ aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Capu aꞌyan antyapuáaj jaꞌmej. Sulu aꞌyaa pu ántyapuaj jaꞌmej tɨjɨn Juan.

⁶¹Aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capu aꞌtɨ́j aꞌyan ántyapuaj tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan.

⁶²Matɨꞌɨj mij jumuácaꞌ jɨn jaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ táatajraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨꞌij aꞌyan ántyapuaj jáꞌraꞌnyij. ⁶³Ajta aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́ɨ pu táabla huoꞌtáhuaviiriꞌ tɨ jitzán joꞌtyéeyuꞌxaj, aꞌyaa puꞌij tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ tɨjɨn: “Juan pu ántyapuaj jaꞌmej.” Aj mu mij néijmiꞌi jeꞌej tyoꞌtaséj. ⁶⁴Aj puꞌij huatáɨꞌriitariacaꞌ tɨ tyuꞌtaxáj aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios. ⁶⁵Néijmiꞌi mu jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ maj avéjriꞌ huacháatɨmaꞌcaa, majta néijmiꞌqueꞌ aꞌyan tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌájna joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea. ⁶⁶Majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan tyiꞌnamuajracaꞌaj, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtáquij jɨn tyiꞌtyaváaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj?

Jiꞌnye jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ pu séjriaꞌcaꞌaj tɨ ɨ tavástaraꞌ jitzán séjriaꞌcaꞌaj ɨ páꞌrɨꞌɨj.

Chuíicariaꞌraꞌ ɨ Zacarías

⁶⁷Ajta aꞌɨ́jna Zacarías, ɨ tɨ táatajraꞌ puéꞌeen ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́j pu jimi huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:

⁶⁸Cheꞌ tyámuaꞌ eenyeꞌ ɨ tavástaraꞌ, ɨ huaꞌ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan,

jiꞌnye aꞌɨ́j pu jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij huaꞌ japua huatányuunyij ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ.

⁶⁹Aꞌɨ́ɨ pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee tɨꞌij tajapuá huatányuunyij,

sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́j jitze eerámaꞌcan ɨ David, ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ.

⁷⁰Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aráꞌtyeej jitzán tyaꞌtóoratziiriꞌ:

aꞌɨ́ɨjma jitze maꞌcan pu aꞌyan tyaataxájtacaꞌ ɨ maj jitzán maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj,

⁷¹aꞌɨ́ɨ pu tajapuá huatányuusij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tájchaꞌɨɨreꞌ,

ajta néijmiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj taxanaꞌveꞌ,

⁷²aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuꞌvajxɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj,

ajta quee yoꞌhuáꞌxɨj ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ.

⁷³Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn tyaꞌtáratziiriꞌ

aꞌɨ́jcɨ ɨ tatáataj Abraham:

ɨ tɨ taatáꞌsij

⁷⁴tyej tyij quee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej yan tyesejriaꞌaj,

tyajta quee huaꞌajchaꞌɨɨriaꞌaj ɨ maj tájchaꞌɨɨreꞌ

sulu tyej tyij taxáahuaj jaatyáhuɨɨreꞌen,

⁷⁵tyámuaꞌ tyeꞌéenyeꞌej tyajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌaj,

ajta tyej tyij jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌchu tyaj puaꞌan xɨcáj áꞌtyeeren.

⁷⁶Ajta muéetzij jɨmeꞌ, mu paj nyiyóoj puéꞌeen,

aꞌyaa mu muaatámuaꞌsij tɨjɨn aꞌɨ́j tɨ jitze maꞌcan tyíꞌxaj ɨ Dios ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej,

jiꞌnye muáaj paj anaquéej huamaꞌaj puáꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tavástaraꞌ

tyámuaꞌ petyiꞌuuriáj ɨ tyeɨ́tyee jimi,

⁷⁷pajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyeristyamuaꞌmeꞌen

tɨ ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee

ajta jeꞌen huaꞌ japua huatányuusij.

⁷⁸Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ taj Dios, aꞌɨ́ɨ pu jéehua táꞌcuꞌvej,

aꞌɨ́ɨ pu jútyeꞌ ɨmuáj tatatzaviꞌtyeꞌ ɨ xɨcáj jɨmeꞌ,

⁷⁹tɨꞌij huoꞌtyátatzaviꞌtyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee

joꞌtɨj jéetzeꞌ huápuɨꞌɨj joꞌtɨ́caꞌ

ajta jeꞌen aꞌɨ́j jitze huoꞌcájuyetyej ɨ maj jitzán juxáahuaj séjreꞌej.

⁸⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu tyéveꞌsesimaꞌaj, ajta aꞌɨ́j jitze huatyóocaꞌan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

Tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús

(Mt. 1:18-25)

¹Aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨ pu rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ Augusto, aꞌɨ́ɨ puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij ahuóoyuꞌxaj néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj. ²Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j matɨꞌɨj ahuóoyuꞌxacaꞌ tɨꞌɨj ooj Quirinio tyiꞌtyávaacaj tajtúhuan jɨmeꞌ aꞌájna a Siria. ³Aꞌyaa puꞌij tyuꞌtóoxɨeꞌvej mej mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee joꞌcɨ́xɨj joꞌmaj jáꞌmaꞌcan mej mij ahuóoyuꞌxaj.

⁴Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ José iirájraa aꞌájna a Nazaret, ɨ Galileea tɨ jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Belén, aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea, aꞌájna joꞌtɨj joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ David ɨ tɨ rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ José aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ David. ⁵Aꞌáa pu joꞌmej tɨꞌij ahuóoyuꞌxaj, jamuán aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia puꞌríj jutzaꞌcaꞌaj. ⁶Aꞌáa mu mij joꞌtyáꞌcaj aꞌájna a Belén tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj. ⁷Aꞌáa puꞌij joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ yójraꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌquij cɨ́ɨxurij jɨn jaqueꞌijcatacaꞌ ajta jeꞌen jatyéetyej ɨ cɨyéj jitze tɨ atyácun joꞌmaj yaꞌmuáatyee tyajáꞌcuaꞌcaa, jiꞌnye camu cheꞌ úꞌvejricaꞌaj chiꞌij tzajtaꞌ.

Ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ majta cányaꞌxɨɨ maj sɨɨriaꞌcaꞌaj

⁸Véjriꞌ aꞌájna a Belén aꞌáa mu séecan jaꞌajtyáꞌcaꞌaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌáa mu jaꞌtáxaiꞌirihuaꞌaj huaꞌ jamuán ɨ cányaꞌxɨɨ. ⁹Aj puꞌij jiyeꞌtzín sɨ́ɨj huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌɨ́ɨ puꞌij huataséjre ɨ tavástaraꞌ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ajta jeꞌen huanyéeriꞌcɨriajraa joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj, aj mu mij jéehua tyuꞌtátzɨɨn. ¹⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye aꞌɨ́j nu ɨ nyúucarij jamuaatéꞌexaatyeꞌsij tɨ naa eenyeꞌ tyíꞌxaj, ɨ maj jɨn jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij ɨ tyeɨ́tyee. ¹¹Ijíij pu huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ David tɨ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ CƗRÍISTUꞌ, ɨ tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen. ¹²Aꞌyaa xu éenyeꞌqueꞌ jamuaꞌreeren, aꞌáa xu yéꞌtyoonyij ɨ páꞌrɨꞌɨj caꞌíicatziꞌhuaj ajta aꞌáa jaꞌraqueꞌtɨ́j jaꞌmej cɨyéj jitze taꞌtyácun ɨ yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa.

¹³Aj mu mij jiyeꞌtzín mueꞌtɨ́j huataséjre ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ sɨ́ɨj, ɨ maj tyéꞌtyojtziꞌriaꞌcaꞌaj ɨ Dios, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn

¹⁴Tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios ɨ tɨ huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin u tajapuá.

Micheꞌ tyámuaꞌ tyíꞌtyesejreꞌej ɨ tyeɨ́tyee íiyan cháanacaj japua ɨ tɨ Dios tyámuaꞌ tyihuoꞌtyátoosij.

¹⁵Matɨꞌɨj joꞌcɨ́j ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ tyiséjracaꞌaj aꞌyaa mu tyuꞌtóoꞌixaaj tɨjɨn:

—Tyicheꞌ ujóꞌjuꞌ aꞌájna a Belén, tyataꞌaj yoꞌséj jeꞌej tɨ tyityaatéꞌexaaj ɨ tavástaraꞌ.

¹⁶Aj mu mij jiyeꞌtzín ujóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia majta ɨ José, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ unyáaqueꞌej, aꞌáa pu cɨyéj jitze jaꞌrácaꞌtyii yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa. ¹⁷Matɨꞌɨj jaaséj, aj mu mij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ, ¹⁸majta néijmiꞌi ɨ maj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ cányaꞌxɨɨ maj sɨɨriaꞌcaꞌaj. ¹⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia néijmiꞌi pu juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ, ajta aꞌnáj tɨ naꞌaj jamuaꞌreeriacaꞌaj. ²⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huariáꞌcɨj jéehua metyeꞌtyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij ajta jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj, jiꞌnye néijmiꞌi pu aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ.

Matɨꞌɨj uyoꞌtaséjratacaꞌ ɨ Jesús ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ

²¹Tɨꞌɨj arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj aj mu mij jaꞌantyisíjchacaꞌ ɨ navíiraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn JESÚS, aꞌyájna tɨꞌɨj tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia tɨꞌɨj quee xu jútzaꞌcaj.

²²Tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌnáj maj huáꞌɨɨracaa aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij uyoꞌtaséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi. ²³Aꞌyaa mu huarɨ́j, jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ maj jaataséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ tyáatɨꞌ tɨ anaquéej huanɨeꞌhuacaꞌ.” ²⁴Aꞌáa mu mij ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌtámuꞌvejritaj aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌijta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Micheꞌ huaꞌpuácaa huatámuꞌvejritaj ɨ cúcuiꞌsee naꞌríij huaꞌpuácaa ɨ jáamuiꞌsee.”

²⁵Aꞌájna ɨmuáj sɨ́ɨj pu aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Simeón. Tyámuaꞌ pu tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Dios jimi, ajta tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj, aꞌyaa pu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios huaꞌancuꞌvajxɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨ pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Simeón, ²⁶aꞌyaa puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tyaatéꞌexaatyaꞌcaꞌaj tɨ quee muɨꞌnyij ꞌasta naꞌaj quee jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Cɨríistuꞌ, ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyij. ²⁷Aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simeón tɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jaꞌtanyéj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ páꞌrɨꞌɨj huásimuaꞌ, aꞌúu mu majta jaꞌráꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, mej mij aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, ²⁸Simeón puꞌij jaꞌancuréꞌchuij aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj, tɨꞌquij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn:

²⁹Nyavástaraꞌ, ijíij puꞌríj tyaꞌróoꞌastej jeꞌej paj tyaꞌtáꞌratziiriꞌ nye jimi,

puꞌríj paj jaatáꞌan tɨ juxáahuaj huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ.

³⁰Jiꞌnye nuꞌríj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá huatányuusij,

³¹aꞌɨ́jcɨ ɨ paj yan jaatyájtoo tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen,

néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee,

³²aꞌɨ́jna ɨ tɨ huoꞌtyátatzaviꞌraj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua,

ajta ɨ maj jɨn naa huaséꞌrihuaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

³³Ajta aꞌɨ́jna táatajraꞌ ajta ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús jeꞌej mu tyoꞌtaséj matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Simeón tyaataxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj. ³⁴Aj puꞌij Simeón tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Maríia, ɨ náanajraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ aꞌíjcɨ jimi ɨ páꞌrɨꞌɨj, mej mij mueꞌtɨ́j vaꞌcán jɨn tyityeꞌentyárutyixɨꞌɨn ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nusu maj muiꞌcaa tyáaꞌriꞌraj ɨ maj jɨn tyityatatyíj. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jɨn jamuaꞌreeren jeꞌej tɨ tyeꞌmej, jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu quee jaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun, ³⁵aꞌyaa puꞌij tyeꞌmej tɨ huataséjreꞌsij jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌtzej ɨ tyeɨ́tyee. Ajta néijmiꞌi aꞌíjna aꞌyaa pu muéetzij tyimuaatacuíꞌnyij a tzajtaꞌ tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ muaꞌantyéjtzetyij náhuaaj jɨmeꞌ.

³⁶Sɨ́ɨj pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, íitɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Ana, aꞌɨ́ɨ pu táatajraꞌcaꞌaj ɨ Penuel, ɨ tɨ Aser jitze eerámaꞌcan. Puꞌríj huápuɨꞌɨj ucarístacaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu quee eexúj aꞌchu jajchaꞌɨ́ɨcaj tɨꞌɨj huatyéevichej, aráahuaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj puꞌij áꞌtyeej tɨ jamuán ajáꞌchajcaꞌaj ɨ jucɨ́ɨn tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ ɨ cɨ́naꞌraꞌan, ³⁷puꞌríj ij muáacuatyej japuan muáacuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj. Ajta capu aꞌnáj iiráyiꞌcaa u tyeyúuj tzajtaꞌ, sulu aꞌúu pu aꞌnáj tɨnaꞌaj tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ jimi, juꞌítziꞌveꞌej ajta jahuoo ɨ Dios jimi. ³⁸Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Aná ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́ɨjma jimi, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios, ajta tɨ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jachoꞌvaꞌcaꞌaj tɨ Dios huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jerusalén huacháatɨmee.

Matɨꞌɨj huariáꞌcɨj a Nazaret

³⁹Matɨꞌɨj néijmiꞌi antyicɨꞌɨj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ jitze ɨ tavástaraꞌ, aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Galileea, aꞌájna a Nazaret joꞌmaj jáꞌmaꞌcan. ⁴⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu huaveꞌsej ajta huatyóocaꞌan, jéehua pu tyámuaꞌ metyóomuaꞌriajcaꞌaj, ajta ɨ Dios pu tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj.

Aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj Jesús tɨ ántyapuaj aꞌúu mu yóꞌtyoo u tyeyúuj tzajtaꞌ

⁴¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús, tɨꞌɨj pu naꞌaj nyinyiꞌraꞌaj jitze mu aꞌáa jaꞌtányinyiicaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌ yojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ. ⁴²Aꞌyaa puꞌij tɨꞌɨj ɨ Jesús arí tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj jájchaꞌɨɨcaꞌaj, néijmiꞌi mu ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌyéꞌestej ɨ juyiꞌráj jɨmeꞌ. ⁴³Ajta tɨꞌɨj tyeꞌentyipuáꞌriacaꞌ ɨ maj tyuꞌyéꞌestej, aj mu mij joꞌcɨ́j joꞌmaj jaꞌchej, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌáa pu jóovej a Jerusalén, majta ɨ huásimuaꞌmuaꞌ camu jamuaꞌreeriacaꞌaj. ⁴⁴Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ ɨ Jesús huaꞌ jamuán huamaꞌcaꞌaj, séej xɨcáj mu áꞌtyeej maj huajuꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj jáahuoonyij huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj huáꞌmuajtyej, ⁴⁵ajta camu jáatyoj. Aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij aꞌáa yóꞌhuoonyij.

⁴⁶Huéeicaj xɨcáj mu áꞌtyeej maj jahuoo, matɨꞌɨj mij aꞌúu yoꞌtyoj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa pu joꞌtácatyii huaꞌ jamuán ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, huaꞌnamuáaraj ajta tyihuaꞌíhuoꞌraj. ⁴⁷Majta néijmiꞌi ɨ maj janamuajracaꞌaj jeꞌej mu tyojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyámuaꞌ naa tyojóꞌiteecaꞌaj ajta jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyacaꞌaj. ⁴⁸Matɨꞌɨj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ jaaséj, jeꞌej mu tyoꞌtaséj, ajta ɨ náanajraꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyiyóoj, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan pátaꞌuurej? Tuꞌríj jéehua muáahuoj nyáaj ajta aꞌ táataj, jeꞌej tu puaꞌaj tyáꞌtamuajtyacaꞌaj muéetzij jɨmeꞌ.

⁴⁹Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij nyahuocaꞌaj? ¿Nyi sequée jamuaꞌreej tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyaj aꞌúun jeꞌrájcatyij ɨ nyavástaraꞌ chiꞌtáj?

⁵⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj.

⁵¹Aj puꞌij huaꞌ jamuán jóꞌraa aꞌájna a Nazaret, joꞌtɨj ij joꞌvéꞌsej néijmiꞌi jɨn huáꞌtzaahuatyaꞌaj ɨ juhuásimuaꞌ. Ajta ɨ náanajraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ. ⁵²Ajta ɨ Jesús jéetzeꞌ pu tyéveꞌsesimaꞌaj, ajta jéetzeꞌ arí tyoꞌmuaꞌreeriacaꞌaj, ajta Dios pu tyámuaꞌ tyeetyájtoo, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee.

Tɨꞌɨj ɨ Juan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj

(Mt. 3:1-12; Mr. 1:1-8; Jn. 1:19-28)

¹Puꞌríj tamuáamuataꞌ japuan anxɨ́ nyinyiꞌraꞌaj tyoomáꞌcaj tɨ tyíꞌijtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Tiberio, ajta aꞌɨ́jna ɨ Poncio Piláato aꞌɨ́ɨ pu tajtúhuan jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Judea, ajta ɨ Herodes aꞌáa pu tyejéꞌijtacaꞌaj a Galileea, ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes Filipo tɨ ántyapuaj aꞌɨ́ɨ pu tajtúhuan jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Iturea, ajta aꞌájna a Traconíite, ajta aꞌɨ́jna ɨ Lisanias aꞌáa pu jaꞌtajtúhuanyicaꞌaj aꞌájna a Abilene. ²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Anás ajta ɨ Caifás, aꞌɨ́ɨ mu puaaríij jɨn tyityetyúꞌuucaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Aꞌájna ɨmuáj pu ɨ Dios jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Zacarías aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, ³Juan puꞌij néijmiꞌqueꞌ huáraa véjriꞌ aꞌájna ɨ játyaꞌnaj jitze ɨ Jordán, aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios jimi majta jeꞌen huáɨꞌhuaj, tɨꞌij ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee. ⁴Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j jeꞌej tɨ tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan, tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ aꞌyan tɨjɨn:

Aꞌtɨ́j pu ajaꞌjijhua aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌyaa pu tɨjɨn:

“Tyámuaꞌ xu huóoꞌuurej siaj sij jajchóꞌveꞌej ɨ tavástaraꞌ,

siajta néijmiꞌi jɨn tyuꞌtúuꞌuunyiꞌ siaj sij tyámuaꞌ eenyeꞌ.

⁵Micheꞌ néijmiꞌqueꞌ tyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨꞌɨn a tɨ jaꞌtyacúcuꞌnyijmee,

ajta néijmiꞌqueꞌ oorióojeꞌyij joꞌtɨj ɨ jɨríj joꞌquéetɨmee,

ajta ɨ juyéj tɨ tyuututájmee, aꞌɨ́ɨ pu huatóojeꞌyij,

Ajta joꞌtɨj quee joꞌpáꞌtzaa, micheꞌ joꞌréꞌjeꞌyityeꞌen.

⁶Néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ mu jaséjran aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jɨn tajapuá huatányuusij.”

⁷Matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj tɨꞌij ɨ Juan huóꞌɨɨraj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj cúꞌcuꞌsee jitze eerámaꞌcan. ¿Aꞌtanyíj muaꞌajmaj jamuaatéꞌexaa yee tɨquee jáꞌmuacɨꞌtyij ɨ puéjtzij tɨ yan huataséjreꞌsij? ⁸Siataꞌaj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨɨj, taꞌaj ij huataséjreꞌen siaj seríj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, siajta quee aꞌyan tyíꞌxajtaj yee: “Ityáj tu Abraham jitze eerámaꞌcan”, jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ ɨ Dios jaayíꞌtɨn tɨ aꞌyan jaꞌuurej ɨ tyetyéj tɨꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ tɨ Abraham jitze eerámaꞌcan. ⁹Ajta ɨ tyapuéj puꞌríj tyámuaꞌ een tɨꞌij jeꞌejveechixɨꞌɨn ɨ cɨyéj néijmiꞌi ɨ náanaꞌraꞌ. Néijmiꞌi ɨ cɨyéj tɨquee tyíꞌtajcaa aꞌɨ́ɨ pu tyuꞌréꞌveechiꞌhuaj ajta tyuꞌtyáteeriꞌhuaj.

¹⁰Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyanaꞌaj tyij rɨnyij?

¹¹Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ huaꞌpuácaa tyíꞌij síicuꞌrij, cheꞌ séej jaatáchuiityeꞌen aꞌɨ́jcɨ tɨquee tyísiicuꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj ɨ tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ, cheꞌ tyaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ quee tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj.

¹²Aꞌɨ́ɨ mu majta ajeꞌréꞌnyej mej mij huáɨꞌhuaj ɨ maj huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨjɨn:

—Maeestro, ¿jiꞌnye táarɨnyij ityáj?

¹³Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu jéetzeꞌ huáꞌjijveꞌej, sulu aꞌɨ́j xuꞌuj ancuriáan aꞌchu tɨ xáꞌpuɨꞌ.

¹⁴Séecan mu majta ɨ xantáaruꞌ aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Arí ityáj, ¿jiꞌnye táarɨnyij?

Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu tyiꞌtɨ́j huáꞌnahueꞌraj ɨ tyeɨ́tyee, caxu huaꞌnyeechej nusu siaj hueꞌtzij jɨn tyihuáꞌxajtziꞌraj tyiꞌtɨ́j maj jɨn quee aꞌyan huarɨ́j, siataꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨn tyámuaꞌ tyityóomuajtyaj aꞌchu maj tyajaꞌmuanajchityeꞌej.

¹⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej mu tyojoꞌsejracaꞌaj, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨpuaꞌaj ɨ Juan aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, ¹⁶ajta ɨ Juan pu aꞌyan néijmiꞌcaa tyuꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyáaj nu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ jájtyij jɨn jáꞌmuaꞌɨɨran, ajta sɨ́ɨj pu majaꞌvéꞌmej tɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jɨn jáꞌmuaꞌɨɨran. Aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn antyúumuaꞌreej nyequee nyáaj, capu nyéetzij nyetyévijtyeꞌ nyaj jaꞌajtaꞌɨ́ꞌpuꞌxɨꞌɨn ɨ caꞌquéeraꞌan. ¹⁷Aꞌɨ́ɨ pu jiꞌtyáaꞌ ɨ tɨ jitzán jaꞌnácaꞌtzɨj ɨ játzaꞌraꞌan ɨ tyeríicuj, tɨꞌij jujɨ́meꞌ jájsɨɨrej ɨ xɨéerij. Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ ímueꞌrij aꞌɨ́j pu utyátoosij ɨ chóorij tzajtaꞌ, ajta ɨ xɨéerij aꞌɨ́ɨ pu jaatyáteeraj ɨ tɨéj jitze tɨquee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij.

¹⁸Aꞌyaa puꞌij, ajtáhuaꞌaj séecan ɨ nyúucarij jɨmeꞌ pu ɨ Juan aꞌyan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ¹⁹Aꞌɨ́j pu ajta tyityáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes tɨ tajtúhuan jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́j pu tyéviꞌtɨnyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodías, ɨ tɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan puéꞌeenyeꞌej ɨ ihuáariaꞌraꞌ ɨ Herodes, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, ²⁰ajta ɨ Herodes jéetzeꞌ pu jeꞌej puaꞌaj huarɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌtyáanaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan.

Tɨꞌɨj Juan jáaꞌɨɨriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 3:13-17; Mr. 1:9-11)

²¹Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j tɨꞌɨj ooj ɨ Juan huaꞌɨ́ɨracaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́j pu ajta huáꞌɨɨriꞌ ɨ Jesús, ajta tɨꞌɨj ɨ Jesús tyenyúusimaꞌcaj, aj puꞌij antacúj ɨ tajapuá, ²²ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ajeꞌcáanyej aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj cúcuiꞌ, ajta jeꞌen nyúucarij ujeꞌcánamuajrej ɨ jútyeꞌ, tɨ aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Muáaj paj nyiyóoj puéꞌeen ɨ nyaj jéehua jaxɨeꞌveꞌ, muéetzij nu muaꞌantyíhuoo.

Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ Jesús huaꞌ jitze eerámaꞌcan

(Mt. 1:1-17)

²³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌyaa pu tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌchu seityéj japuan tamuáamuataꞌ nyinyiꞌraꞌaj tɨꞌɨj huatyóochej tɨ tyuꞌmuárɨeꞌen. Majta aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ José. Ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Elí, ²⁴ajta aꞌɨ́jna ɨ Elí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matat, ajta aꞌɨ́jna ɨ Matat, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Leví, ajta aꞌɨ́jna ɨ Leví, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Melquí, ajta aꞌɨ́jna ɨ Melquí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Janai, ajta aꞌɨ́jna ɨ Janai, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ²⁵ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matatías, ajta aꞌɨ́jna ɨ Matatías, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Amós, ajta aꞌɨ́jna ɨ Amós, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Nahúm, ajta aꞌɨ́jna ɨ Nahúm, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Eslí, ajta aꞌɨ́jna ɨ Eslí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Nagai, ²⁶ajta aꞌɨ́jna ɨ Nagai, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Máhat, ajta aꞌɨ́jna ɨ Máhat, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matatías, Ajta aꞌɨ́jna ɨ Matatías, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Semei, ajta aꞌɨ́jna ɨ Semei, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Judá, ²⁷ajta aꞌɨ́jna ɨ Judá, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Johanán, ajta aꞌɨ́jna ɨ Johanán aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Resá, ajta aꞌɨ́jna ɨ Resá aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Zorobabel, ajta aꞌɨ́jna ɨ Zorobabel, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Salatiel, ajta aꞌɨ́jna ɨ Salatiel, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Nerí, ²⁸ajta aꞌɨ́jna ɨ Nerí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Melquí, ajta aꞌɨ́jna ɨ Melquí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Adí, ajta aꞌɨ́jna ɨ Adí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Cosam, ajta aꞌɨ́jna ɨ Cosam, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Elmadam, ajta aꞌɨ́jna ɨ Elmadam, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Er, ²⁹ajta aꞌɨ́jna ɨ Er, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Josué, ajta aꞌɨ́jna ɨ Josué, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Eliézer, ajta aꞌɨ́jna ɨ Eliézer, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jorim, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jorim, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matat, ajta aꞌɨ́jna ɨ Matat, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Leví, ³⁰ajta aꞌɨ́jna ɨ Leví, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Simeón, ajta aꞌɨ́jna ɨ Simeón, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Judá, ajta aꞌɨ́jna ɨ Judá, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jonam, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jonam, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Eliaquim, ³¹ajta aꞌɨ́jna ɨ Eliaquim, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Meleá, ajta aꞌɨ́jna ɨ Meleá, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Mená, ajta Mená, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matatá, ajta aꞌɨ́jna ɨ Matatá, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Natán, ajta aꞌɨ́jna ɨ Natán, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ David, ³²ajta aꞌɨ́jna ɨ David, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaí, ajta aꞌɨ́jna ɨ Isaí, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Obed, ajta aꞌɨ́jna ɨ Obed, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Booz, ajta aꞌɨ́jna ɨ Booz, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Salmón, ajta aꞌɨ́jna ɨ Salmón, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Nahasón, ³³ajta aꞌɨ́jna ɨ Nahasón, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Aminadab, ajta aꞌɨ́jna ɨ Aminadab, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Aram, ajta aꞌɨ́jna ɨ Aram, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Esrón, ajta aꞌɨ́jna ɨ Esrón, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Fares, ajta aꞌɨ́jna ɨ Fares, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Judá, ³⁴ajta aꞌɨ́jna ɨ Judá, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jacob, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac, ajta aꞌɨ́jna ɨ Isaac, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, ajta aꞌɨ́jna ɨ Abraham, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Taré, ajta aꞌɨ́jna ɨ Taré, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Nahor, ³⁵ajta aꞌɨ́jna ɨ Nahor, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Serug, ajta aꞌɨ́jna ɨ Serug, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Ragau, ajta aꞌɨ́jna ɨ Ragau, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Péleg, ajta aꞌɨ́jna ɨ Péleg, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Heber, ajta aꞌɨ́jna ɨ Heber, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Sala, ³⁶ajta aꞌɨ́jna ɨ Sala, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Cainán, ajta aꞌɨ́jna ɨ Cainán, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Arfaxad, ajta aꞌɨ́jna ɨ Arfaxad, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Sem, ajta aꞌɨ́jna ɨ Sem, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Noé, ajta aꞌɨ́jna ɨ Noé, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Lámec, ³⁷ajta aꞌɨ́jna ɨ Lámec, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Matusalén, ajta aꞌɨ́jna ɨ Matusalén, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Enoc, ajta aꞌɨ́jna ɨ Enoc, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jared, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jared, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Mahalaleel, ajta aꞌɨ́jna ɨ Mahalaleel, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Cainán, ³⁸ajta aꞌɨ́jna ɨ Cainán, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Enós, ajta aꞌɨ́jna ɨ Enós, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Set, ajta aꞌɨ́jna ɨ Set, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Adán. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Adán, aꞌɨ́ɨ pu yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej ɨ Dios.

Tɨꞌɨj tyiyáaruꞌ tyuꞌtatyésej tɨ jaamuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 4:1-11; Mr. 1:12-13)

¹Tɨꞌquij Jesús jimi huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aj puꞌij ujaꞌrájraa ɨ játyaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jordán, ajta aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ aꞌɨ́ɨ pu yoꞌvíꞌtɨj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj. ²Aꞌáa puꞌij huáꞌpuatyej xɨcáj jáꞌtyeej, ajta ɨ tyiyáaruꞌ pu tyúutyesiꞌriaꞌcaꞌaj tɨ jaamuéꞌtɨn tɨꞌij tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi. Ajta ɨ Jesús capu tyiꞌtɨ́j huácuaj tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa jáꞌtyeej, aj puꞌij huataíꞌcuatacaꞌ. ³Tɨꞌquij ɨ tyiyáaruꞌ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ yójraꞌ papuéꞌeenyeꞌ ɨ Dios, huataꞌíjtyeꞌ mu tyetyéj tɨꞌij páan huatyóotaahuaj.

⁴Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Capu ɨ páan naꞌaj jɨn júurij jaꞌmej ɨ tyáatɨꞌ.”

⁵Aj puꞌij ɨ tyiyáaruꞌ yoꞌvíꞌtɨj joꞌtɨj jaꞌajtyee, tɨꞌij néijmiꞌi jaataséjratyeꞌen ɨ cháanacaj, ⁶tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu néijmiꞌi tyimuaatáꞌsij pej pij muáaj tyihuoꞌtaꞌíjtyeꞌen ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Jiꞌnye nyáaj nu aꞌíj ancuriáaꞌ, nyajta aꞌɨ́j huataꞌsij aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan tyinaꞌráanajchi. ⁷Tɨpuaꞌaj pajtunutaj nyéetzij jimi pajta naatyáanajche, néijmiꞌi pu muéetzij tyíꞌmuaꞌaꞌrij jaꞌmej.

⁸Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Siataꞌaj aꞌɨ́j huatyáanajchej ɨ tavástaraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j xuꞌuj huatyáhuɨɨreꞌen.”

⁹Aj puꞌij ɨ tyiyáaruꞌ yoꞌvíꞌtɨj aꞌájna a Jerusalén, aꞌáan pu jaꞌantyiviꞌtɨj ɨ tyeyúuj japua ɨ tɨ jéetzeꞌ ájtyeej, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ yójraꞌ paj puéꞌeenyeꞌ ɨ Dios, ancájvetzi aꞌyájna, ¹⁰jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn:

Dios pu uhuojoꞌtaꞌítyij ɨ maj jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ mej mij muáachaꞌɨɨn.

¹¹Aꞌɨ́ɨ mu muaꞌajriásij ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ

pej pij quee tyiꞌtɨ́j jitze eejcaꞌcataꞌan ajta tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej muaꞌuurej.

¹²Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu ajta tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Capáj tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyéꞌihuoꞌraj a Dios tɨꞌij aꞌɨ́ɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej paj muáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.”

¹³Tɨꞌɨj ɨ tyiyáaruꞌ quee cheꞌ jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej tɨ huárɨnyij, tɨꞌij jaꞌantyimuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj puꞌij jimi ajtáraa ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌnáj tɨ aꞌyan tyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ tɨ ajtáhuaꞌaj huatóotyeseꞌen.

Jesús pu huatyóochej tɨ tyuꞌmuárɨeꞌen aꞌájna a Galileea

(Mt. 4:12-17; Mr. 1:14-15)

¹⁴Aj puꞌij Jesús jóꞌraa aꞌájna a Galileea, ajta jéehua jitzán huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, majta néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa maj joꞌcháatɨmaꞌcaa, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ rɨjcaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús. ¹⁵Aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ mu tyeetyájtoo.

Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Nazaret

(Mt. 13:53-58; Mr. 6:1-6)

¹⁶Jesús pu aꞌáa joꞌmej a Nazaret joꞌtɨj joꞌvéꞌsej. Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpii, aꞌúu pu tyeyúuj tzajtaꞌ joꞌtyájrupij tɨꞌɨj tyeyíꞌtɨhuaꞌaj, aj puꞌij huatyéechaxɨj tɨ joꞌjíjveꞌen ɨ yuꞌxarij. ¹⁷Matɨꞌɨj mij jaatapíj ɨ yuꞌxarij Isaías tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌaj puꞌij joꞌtyoo ɨ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj tɨjɨn:

¹⁸Ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios pu nye jimi séejreꞌ,

jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu naꞌantyíhuoj,

nyej nyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ,

aꞌɨ́ɨ pu unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj námiꞌ nyaj nyeríj huiꞌrátoosij,

ajta nyaj tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj aracúcuꞌnyijmee,

nyajta huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jajpuéjtzij,

¹⁹nyej nyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨ arí atyojoꞌréꞌnyej aꞌnáj tɨ ɨ tavástaraꞌ tyámuaꞌ huáꞌuurej.

²⁰Aj puꞌij téꞌej jaatyéejirej ɨ yuꞌxarij, ajta jeꞌen jaatapíj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij ooyíxɨj. Néijmiꞌi ɨ maj aꞌúun jeꞌrátyaꞌcaꞌaj mu jaséjracaꞌaj. ²¹Aj puꞌij huatyóochej tɨ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn:

—Ijíij pu aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌíjcɨ jitze ɨ yuꞌxarij ɨ siaj seríj jáanamuajriꞌ.

²²Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyáꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta tyámuaꞌ naa tyojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ naa namuajriaꞌcaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jaataxájtacaꞌ. Aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ José?

²³Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyij sequée muaꞌaj aꞌyan tyinaatéꞌexaatyeꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij ɨ tɨ aꞌyan yee: “Muáaj mu paj tyíꞌhuaꞌtacaa, asɨ́ɨj tyiꞌhuáꞌhuaatyeꞌ”; siajta aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌyájna tyatɨꞌɨj tyáanamuajriꞌ jeꞌej paj tyúꞌruuj aꞌájna a Capernaúm, pataꞌaj pajta aꞌyan huárɨnyij iiyeꞌej joꞌpaj jáꞌmaꞌcan.”

²⁴Aꞌyaa pu ajtáhuaꞌaj tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ maj quee tyámuaꞌ tyeetyéjeevij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn jáꞌmaꞌcan. ²⁵Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, maj jéehua ɨ úucaa séjriaꞌcaꞌaj ɨ maj jujɨɨmuaꞌastacaꞌaj tɨꞌɨj yan séjriaꞌcaꞌaj ɨ Elías, aꞌájna tɨꞌɨj huéeicaj nyinyiꞌraꞌaj japuan jéꞌtaꞌ áꞌtyeej maj quee cheꞌ viiyacaꞌaj, ajta jéehua huatújriꞌhuacaꞌaj néijmiꞌqueꞌ tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Israel,

²⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Elías capu huataꞌítyiꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ úucaa ɨ maj huóojɨɨmuaꞌastariacaꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, sulu aꞌáa pu jóꞌmeꞌen séej jimi ɨ íitɨꞌ tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj, aꞌáa tɨ jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Sarepta, véjriꞌ aꞌájna a chájtaꞌnaj jitze ɨ Sidón. ²⁷Jéehua mu majta séjriaꞌcaꞌaj ɨ maj caꞌatzájmaꞌcaa aꞌájna a Israel, tɨꞌɨj ooj tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Eliseo ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, ajta capu aꞌtɨ́j tyúꞌhuaaj, sulu aꞌɨ́j puꞌuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Naamán Siria tɨ jáꞌmaꞌcan.

²⁸Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ jeꞌrátyaꞌcaꞌaj, néijmiꞌi mu jéehua huatanyínyuꞌcacucaꞌ. ²⁹Aj mu mij ájhuiixɨj, matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj caꞌnyéjrij jɨmeꞌ, mej mij jiꞌrátoonyij ɨ chájtaꞌnaj jitze, aꞌáa mu yoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj jaꞌancátyee ɨ jɨríj jitze, mej mij aꞌáan jaꞌancárɨeenyij joꞌtɨj jaꞌancátyee. ³⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌáa pu huaꞌ jéꞌtaꞌ huatyenyéej tɨꞌɨj jóꞌraa.

Jesús pu tyévij tyúꞌhuaaj tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj

(Mr. 1:21-28)

³¹Jesús pu aꞌáa joꞌmej aꞌájna a Capernaúm, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpihuaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ³²Majta ɨ tyeɨ́tyee jéehua mu tyámuaꞌ yóꞌnamuajracaꞌaj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨꞌɨj ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee.

³³Aꞌújna u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌúu pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ joꞌtyávaacaꞌaj tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij caꞌnyíin jɨn jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:

³⁴—Capáj jeꞌej taꞌuurej. ¿Jiꞌnye pej pij tyitaꞌantyiúꞌnyiꞌ ityájma muáaj Jesús Nazaret paj jáꞌmaꞌcan? ¿Nyi aꞌɨ́jna jɨn mupoꞌvéꞌmej pej pij taꞌantyipuáꞌrityeꞌen? Nyáaj nu muamuaꞌtyej, aꞌyaa nu tyáꞌmuaꞌreej paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ naa een ɨ Dios tɨ jimi joꞌvéꞌmej.

³⁵Jesús puꞌij jajtyáꞌxɨj ɨ tyiyáaruꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Capáj tyiꞌtɨ́j xajtaj, iirájraꞌ mu tyévij tzajtaꞌ.

Aj puꞌij ɨ tyiyáaruꞌ ayaꞌrájrɨee a chóotaꞌ ɨ tyévij meeséeracaj ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌɨj quee jeꞌej jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij aj puꞌij iirájraa. ³⁶Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyuꞌtátzɨɨn ɨ tyeɨ́tyee, majta aꞌyan tyúuꞌihuoraꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí nyúucariraꞌ puéꞌeen ɨ tɨ jɨn tyíꞌxaj? Aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyiyáaruꞌsee, aꞌɨ́j pu jɨn antyúumuaꞌreej tɨ huiꞌráꞌityej ɨ tyiyáaruꞌuj, majta jeꞌen aꞌɨ́ɨmaj janamuaj.

³⁷Majta néijmiꞌqueꞌ jaxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨꞌɨj naꞌaj joꞌmaj joꞌcháatɨmaꞌcaa.

Jesús pu tyáahuaj ɨ muꞌnyáaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón

(Mt. 8:14-15; Mr. 1:29-31)

³⁸Aj puꞌij ɨ Jesús iirájraa ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨꞌquij aꞌáa jaꞌráꞌaj a Simón tɨ jaꞌchej. Ajta aꞌɨ́jna ɨ muꞌnyáaraꞌ ɨ Simón, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, jéehua pu puɨ́stacaꞌaj, aj mu mij jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ tyáahuaatyeꞌen. ³⁹Jesús puꞌij ecóotutacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi, tɨꞌquij jajtyáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jɨn tyíꞌcuiꞌ, aj puꞌij huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ cuiꞌnyiꞌraꞌaj. Tɨꞌquij ájchej ajta jeꞌen tyihuoꞌcueꞌej.

Tɨꞌɨj Jesús tyihuóꞌhuaa jéehua ɨ tyeɨ́tyee

(Mt. 8:16-17; Mr. 1:32-34)

⁴⁰Tɨꞌɨj huaréꞌchumuaꞌriacaꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee mu huaꞌréꞌviꞌtɨxɨj ɨ Jesús jimi néijmiꞌcaa ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨj séej ajta séej, ajta jeꞌen tyihuóꞌhuaa. ⁴¹Majta ɨ tyiyáaruꞌ ɨ tyeɨ́tyee maj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, néijmiꞌi mu iiráacɨj, aꞌyaa mu tyíꞌtyejijhuacaꞌaj tɨjɨn:

—Muáaj paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios.

Ajta ɨ Jesús pu huaꞌajtyáꞌxɨj, capu ij huaꞌtáꞌcariaꞌaj maj tyuꞌtaxáj, jiꞌnye máamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ.

Jesús pu huáꞌixaatyeꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrii

(Mr. 1:35-39)

⁴²Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, Jesús pu eerájraa aꞌájna a chájtaꞌ, aꞌáa puꞌij jaꞌráꞌaj joꞌtɨj quee a aꞌtɨ́j. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́ɨ mu uyóꞌhuoosij, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej. Aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaatyáꞌɨtzen, tɨꞌij quee jóꞌyiꞌcan, ⁴³ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ nyej nyajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios séecan ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séej chájtaꞌnaj jitze joꞌcháatɨmee, jiꞌnye aꞌɨ́j nu jɨn ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ.

⁴⁴Aꞌyaa puꞌij ɨ Jesús tyuꞌmáꞌcaꞌaj huaꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

Matɨꞌɨj huatámuiꞌriacaꞌ ɨ hueꞌtyée

(Mt. 4:18-22; Mr. 1:16-20)

¹Jesús pu aꞌáa joꞌtyaváacaj joꞌtɨj jájtyij jaꞌvaꞌástɨmee a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Genesaret, matɨꞌɨj jéehua ɨ tyeɨ́tyee jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ, mej mij jáanamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. ²Jesús pu huaꞌpuácaa huaséj ɨ báarcuj maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a tɨ jooꞌástɨmee ɨ jájtyij. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj hueꞌtyée viviꞌracaa aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌjoꞌsicaꞌaj ɨ tápiꞌnarij. ³Aj puꞌij Jesús atyájraa séej jitze ɨ báarcuj, aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ jacɨɨ, ajta jeꞌen jaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌtzúj aꞌ ɨmuáj huatyéchaxɨj a jáataꞌ. Aj puꞌij aꞌáa aꞌráayixɨj ɨ báarcuj jitze, aꞌáa pu raquée tyihuoꞌmuáꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee. ⁴Tɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij ɨ tɨ tyihuóꞌixaaj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón tɨjɨn:

—Pataꞌaj aꞌ ɨmuáj uréꞌnyej joꞌtɨj jéetzeꞌ jaꞌtyáatɨꞌ ɨ jájtyij, aꞌáa xu tyeꞌtyáahuaꞌxɨj ɨ tápiꞌnarij, ɨ hueꞌtyée siaj jɨn viviꞌracaa.

⁵Simón pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, tuꞌríj huatáxaꞌii tyaj tyíꞌmuarɨeꞌ, catu tyiꞌtɨ́j huatyéeviꞌ, ajta muáaj paj aꞌyan tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ, nyáaj nu jaꞌtyáhuaꞌxɨj ɨ tápiꞌnarij.

⁶Matɨꞌɨj jaꞌtyáahuaꞌxɨj ɨ tápiꞌnarij, jéehua mu huápuɨꞌɨj hueꞌtajájpuaj ɨ hueꞌtyée, tɨ́muaꞌ pu tyuꞌtyásujtzaꞌnyixɨj ɨ tápiꞌnarij. ⁷Aj mu mij huoꞌtajé ɨ maj huaꞌ jamuán tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj ɨ maj séej jitze aráatyij ɨ báarcuj mej mij ajoꞌréꞌnyej majta huoꞌtáhuɨɨreꞌen. Aꞌɨ́ɨ mu mij ajoꞌréꞌnyej, matɨꞌɨj mij huaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj ɨ hueꞌtyée ɨ báarcuj jitze, tɨ́muaꞌ mu ajoꞌcárutyixɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj aváꞌjɨstyacaꞌaj ɨ hueꞌtyée. ⁸Tɨꞌɨj aꞌyan tyeeséj aꞌɨ́jna ɨ Simón, aꞌɨ́ɨ pu tyítunutacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Jóꞌraꞌ nye jimi nyavástaraꞌ, jiꞌnye jéehua nu a jimi ootyáꞌɨtzee.

⁹Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna Simón, jiꞌnye aꞌɨ́jna majta ɨ séecan tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj jéehua hueꞌtajájpuaj ɨ hueꞌtyée. ¹⁰Aꞌyaa mu chaꞌtaj tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Santiago ajta ɨ Juan, ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Zebedeo, aꞌɨ́ɨ mu jamuán tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj ɨ Simón. Ajta Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón tɨjɨn:

—Capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, ijíij tɨ yujoꞌqueꞌtɨj jaꞌmej, nye jimi paj tyeɨ́tyee tyísɨɨreꞌej.

¹¹Aj mu mij hueꞌtajájpuaj ɨ báarcuj joꞌtɨj joꞌhuáchij, aꞌáa mu néijmiꞌi tyojoohuáꞌxɨj matɨꞌɨj mij jamuán joꞌcɨ́j aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

Jesús pu aꞌtɨ́j tyúꞌhuaaj tɨ atzáj jitzán tyinyáxɨj

(Mt. 8:1-4; Mr. 1:40-45)

¹²Séej xɨcáj jitze, Jesús pu aꞌáa joꞌtyaváacaj joꞌtɨj jaꞌchajtaꞌ, tɨꞌɨj sɨ́ɨj tyáatɨꞌ ajeꞌréꞌnyej tɨ tyíꞌcuiꞌ, jéehua pu cáꞌatzacaꞌaj ɨ juhuéꞌraꞌ jitze, tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj puꞌij tyítunutacaꞌ aꞌáa pu chóotaꞌ ráꞌaj junyéerin jɨmeꞌ, aꞌyaa puꞌij tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj muaꞌránajchij paj tyináahuaatyeꞌ ɨ nyaj jɨn tyíꞌcuiꞌ.

¹³Jesús pu huataméjcaꞌtacaꞌ tɨꞌquij jaꞌajtamuárɨej, aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj tyimuáahuaatyeꞌen, pataꞌaj tyámuaꞌ huárɨnyij.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa aj puꞌij huarúj, ¹⁴ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaataꞌíj tɨjɨn:

—Capáj aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej, sulu aꞌúu paj jóꞌmeꞌen ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ pej pij huatáꞌsejrataj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ puaaríj, pajta tyuꞌtámuꞌvejritaj aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ Moisés, mej mij aꞌɨ́ɨmaj jáamuaꞌreej ɨ puaaríij tɨjɨn papuꞌríj huarúj.

¹⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús huarɨ́j, jéehua mu mij ɨ tyeɨ́tyee jimi tyúusɨꞌrihuaꞌaj mej mij jáanamuaj ajta tɨꞌij tyihuóꞌhuaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj. ¹⁶Ajta ɨ Jesús pu ajtáyiꞌcaa huaꞌ jimi tɨꞌij jusɨ́ɨj huatyényuunyij joꞌtɨj quee a aꞌtɨ́j.

Jesús pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ajta séej tyúꞌhuaaj ɨ tɨ quee tyéchavaaj

(Mt. 9:1-8; Mr. 2:1-12)

¹⁷Séej xɨcáj jitze tɨꞌɨj ɨ Jesús tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj, séecan mu ɨ fariseos aꞌáa jaꞌajtyáꞌcaꞌaj majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌáa mu jaꞌrácɨɨnyacaꞌaj aꞌájna a Galileea, majta séecan aꞌájna a Judea, majta séecan aꞌájna a Jerusalén. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ ɨ Dios néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej aꞌɨ́j pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Jesús tɨꞌij tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ. ¹⁸Aj mu mij séecan aꞌáa joꞌréꞌnyej, tyévij mu huáchuisimaꞌaj, itárij mu japuan juꞌujtyácaj, capu tyéchavaaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j. Aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj juꞌtyátoonyij u chiꞌtáj mej mij aꞌáa yoꞌréꞌtyej ɨ Jesús jimi, ¹⁹ajta camu jatyoovaꞌaj joꞌmaj joꞌtyájrutyej, jiꞌnye jéehua mu tyeɨ́tyee eetyóosɨɨriaꞌcaꞌaj ataꞌ puéertaj, aj mu mij antyicɨ́j ɨ chiꞌij japua, matɨꞌɨj mij jaꞌnáacuj, aj mu mij juꞌcájtoo ɨ itárij japuan muꞌujtyácaj, huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj ɨ Jesús joꞌtyéjvee. ²⁰Tɨꞌɨj ɨ Jesús huoꞌséj maj tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ tɨjɨn:

—Nyaꞌ amíincuj, nuꞌríj tyimuaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.

²¹Aj mu mij ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj aꞌyan tyúꞌmuaꞌtyij tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌmújna tɨꞌij óocaꞌnyej tɨ jeꞌej puaꞌaj tyuꞌtaxáj ɨ Dios jimi? Aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ Dios aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee.”

²²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌɨ́ɨ pu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌajcaa, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej? ²³¿Tyiꞌtanyí jéetzeꞌ tyésiꞌ, nyi nyej aꞌyan tyuꞌtaxáj yee: “Nuꞌríj tyimuaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi”, naꞌríij yee: “Ájchesij, pajta rájraꞌnyij”? ²⁴Aꞌyaa nu nyij tyajamuataséjratyeꞌsij tɨ ɨ yójraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́jna jɨn antyúumuaꞌreej tɨꞌij tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi íiyan ɨ cháanacaj japua.

Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ quee tyéjchevej tɨjɨn:

—Muéetzij nu aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn, ájchesij, pajta jaꞌantyipíij muaꞌ itáaj, jóꞌraꞌ joꞌpaj jaꞌchej.

²⁵Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee tyéchavaaj néijmiꞌi metyiꞌséeracaj, ajta jeꞌen jajpí ɨ itárij tɨ japuan újcaꞌtyii, tɨꞌquij jóꞌraa ɨ juchéj tyeꞌtyóotziꞌreꞌej ɨ Dios. ²⁶Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyoꞌtaséj majta tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, jéehua mu tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej aꞌyan metyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Ijíij tu tyeríj aꞌɨ́j huaséj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin.

Tɨꞌɨj Jesús jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Leví

(Mt. 9:9-13; Mr. 2:13-17)

²⁷Aj puꞌij téꞌej Jesús iirájraa tɨꞌquij séej huaséj tɨ huáꞌjijveꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa aꞌájna pujmuaꞌ a Roma. Aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Leví, aꞌúu pu jeꞌrácatyii u chiꞌtáj joꞌmaj huajaꞌjijveꞌ. Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

²⁸Aj puꞌij Leví ájchej, néijmiꞌi pu atyojoohuaꞌxɨɨ tɨꞌquij Jesús jamuán jóꞌraa.

²⁹Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ Leví tyuꞌyéꞌestej ɨ juchéj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ arí Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌtyejijveꞌ, majta séecan ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́ɨ mu huaꞌ jamuán tyúꞌcuaa. ³⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj tyihuoꞌxáj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j. Aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij huaꞌ jamuán tyíꞌcuaꞌcaa siajta yaꞌcaa huaꞌ jamuán ɨ maj tyíꞌtyejijveꞌ, siajta huaꞌ jamuán ɨ maj jéehua jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj?

³¹Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ een majta ɨ maj quee tyíꞌcucuiꞌ, capu huaꞌ jitze juxɨeꞌveꞌ maj ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyíꞌhuaꞌtacaa, sulu aꞌɨ́ɨmaj mu ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ. ³²Canu nyáaj aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij aꞌɨ́ɨjma huatájeevej ɨ maj tyámuaꞌ een, sulu aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jéehua áꞌɨtzeereꞌ, mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios jimi.

Matɨꞌɨj jaataꞌíhuoꞌriꞌ jeꞌej maj tyityahuóoꞌitziꞌveꞌen

(Mt. 9:14-17; Mr. 2:18-22)

³³Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Juan jamuán huacɨꞌɨj majta ɨ maj fariseos jitze ajtyámaꞌcan jéehua mu juꞌitziꞌvee, majta jahuoo ɨ Dios jimi, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj a jamuán huacɨꞌɨj aꞌnáj tɨnaꞌaj mu tyíꞌcuaꞌcaa majta yaꞌcaa.

³⁴Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyiquij múuꞌitziꞌveꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huoꞌtáꞌinyej mej mij tyúꞌcuaꞌnyij joꞌtɨj aꞌtɨ́j joꞌtyényeɨɨchij, tɨpuaꞌaj ooj huaꞌ jamuán ajoꞌtyávaacaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ huatyényeɨɨchij? ³⁵Ajta aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jáꞌviꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huatyényeɨɨchij, tɨꞌɨj aꞌyan tyáꞌraꞌnyij aj mu mij juꞌitziꞌveꞌen.

³⁶Aꞌyaa pu ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Capu aꞌtɨ́j jacuꞌnyaꞌpuan ɨ cáanarij tɨ míꞌmaꞌcan aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cáanarij tɨ jájcuaj. Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨn jaacuꞌnyaꞌpuaj, aꞌɨ́ɨ pu huatyátzuꞌtaj ɨ cáanarij tɨ jájcuaj tɨꞌɨj huatyájoꞌsinyiꞌhuaj, aj puꞌij anasúutzaꞌnyij ɨ tɨ míꞌmaꞌcan tɨꞌquij jéetzeꞌ vaꞌtɨ́j anasúutzaꞌnyij jaꞌmej. ³⁷Camu majta juꞌcátoꞌsij ɨ navíj limeetaraꞌ tzajtaꞌ tɨ pítɨeꞌnyiꞌ ɨ nahuáj maj moochán jáataahuacaꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ nahuáj tɨ jájcuaj joꞌtasújtzaꞌnaj ɨ navíj tɨ pítɨeꞌnyiꞌ, aj puꞌij jóꞌvesij ɨ navíj ajta ɨ nahuáj. ³⁸Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj juꞌcájtoꞌnyij ɨ navíj limeetaraꞌ tzajtaꞌ tɨ jájcuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nahuáj tɨ ajta jájcuaj. ³⁹Ajta matɨꞌɨj jaꞌantyiyeꞌen ɨ nahuáj tɨ míꞌmaꞌcan, capu aꞌtɨ́j jaxɨeꞌveꞌ tɨ juꞌcáayeꞌen ɨ tɨ jájcuaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtaj tɨjɨn: “Jéetzeꞌ pu ajméꞌraꞌaj ɨ nahuáj tɨ míꞌmaꞌcan.”

Ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j mu muéeyaꞌaj íijcuuxɨj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii

(Mt. 12:1-8; Mr. 2:23-28)

¹Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze maj jitzán jusoꞌpii, Jesús pu aꞌáa joomaꞌcaꞌaj joꞌtɨj tyajáꞌhuastiꞌ. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu jíꞌijtzaanaxɨj ɨ muéeyaꞌraꞌ ɨ tyeríicuj, matɨꞌɨj mij jajcuaꞌtɨ́raa ɨ játzaꞌraꞌan. ²Aj mu mij séecan ɨ fariseos aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ quee tyíɨꞌrij siaj aꞌyan huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii?

³Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyi sequée aꞌnáj joꞌjíjvej ɨ yuꞌxarij jitze jeꞌej tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ David tɨꞌɨj huataíꞌcuatacaꞌ, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj? ⁴Aꞌúu pu joꞌtyájrupij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ɨ tɨ chiꞌraꞌan puéꞌeen ɨ Dios, ajta jeꞌen aꞌɨ́jna iiráɨꞌpuj ɨ páan ɨ maj Dios huatámuꞌvejrij, tɨꞌquij jáacuaj, ajta huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ páan aꞌɨ́ɨ muꞌuj jacuaꞌcariaꞌaj ɨ puaaríij.

⁵Aꞌyaa pu ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨ pu ajta antyúumuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii.

Jesús pu séej tyúꞌhuaaj ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii

(Mt. 12:9-14; Mr. 3:1-6)

⁶Ajtáhuaꞌaj séej xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii, Jesús pu aꞌúun joꞌtyájrupij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta jeꞌen huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen. Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌúun joꞌtyávaacaꞌaj tɨquee támeeveꞌej jumuácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, ⁷majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌeevaꞌcaꞌaj mej mij jaaséj tɨpuaꞌaj tyáahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌɨ́j jɨn jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen. ⁸Ajta ɨ Jesús pu jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌajcaa, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ quee támeeveꞌej tɨjɨn:

—Ájchesij maj jéꞌtaꞌ huatyéjchaxɨj.

Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ ájchej, tɨꞌquij huatyéechaxɨj, ⁹tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajamuaataꞌíhuoꞌraj tɨjɨn: ¿Tyiꞌtanyí ɨꞌríj tyej tyij aꞌyan huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, nyi aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ xáꞌpuɨꞌ caꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een? ¿Nyiquij tyaj séej japua huatányuunyij caꞌ tyaj tyuꞌtáꞌan maj jaajéꞌcaj?

¹⁰Ajta jeꞌen huoꞌséerajraa ɨ maj aꞌáa jaꞌtaváatɨmaꞌcaa, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ quee támeevej tɨjɨn:

—Huatátzaaraj muaꞌ muácaꞌ.

Aj puꞌij ɨ tyáatɨꞌ jaatátzaaracaꞌ, tɨꞌquij huarúj ɨ jumuácaꞌ jitze. ¹¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos jéehua mu huatanyínyuꞌcacucaꞌ, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen jeꞌej maj huárɨnyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús.

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌantyíhuoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej

(Mt. 10:1-4; Mr. 3:13-19)

¹²Aꞌájna ɨmuáj, Jesús pu aꞌáa joꞌmej ɨ jɨríj jitze tɨꞌij huatyényuunyij ɨ Dios jimi, huatáxaꞌii tɨ tyényuusij. ¹³Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, aj puꞌij huoꞌtajé ɨ maj jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuácaa antyíhuo, ajta jeꞌen aꞌyan huoꞌtamuaꞌaj tɨjɨn apúusturuꞌuj tɨ aꞌyan huatóomuaꞌaj tɨjɨn sɨ́ɨj tɨ tyuꞌtaꞌíjtyiꞌreꞌej. ¹⁴Aꞌíi mu mij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj: Aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, ɨ tɨ aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn Pedro, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Andrés, ihuáariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Bartolomé, ¹⁵ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Mateo, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Tomás, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Alfeo, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Celoote, ¹⁶ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas ɨ tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyuꞌtátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

Jesús pu tyihuáꞌmuaꞌtyej jéehua ɨ tyeɨ́tyee

(Mt. 4:23-25)

¹⁷Aj puꞌij ɨ Jesús acájraa ɨ jɨríj japua huaꞌ jamuán ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj joꞌtɨj joꞌpáꞌtzaa. Aꞌáa mu jéehua jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ maj majta jamuán huacɨ́j, majta jéehua ɨ tyeɨ́tyee ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee a Judea, majta ɨ maj Jerusalén joꞌcháatɨmee, majta aꞌáa maj joꞌcháatɨmee a jájtyij tɨ jaꞌvaꞌástɨmee a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tiro ajta aꞌájna a Sidón. ¹⁸Aꞌɨ́j mu jɨn ajeꞌréꞌnyej mej mij jáanamuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta tɨꞌij tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj jɨn tyíꞌcucuiꞌ. Majta ɨ maj jajpuéjtzij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tɨ huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ, Jesús pu néijmiꞌcaa tyúꞌhuaaj. ¹⁹Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaꞌajtamuárɨeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa tyíꞌhuaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej ɨ tɨ jitzán eerányinyiicaꞌaj.

Ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tyiꞌtyáhuɨꞌrii ɨ Dios jimi

(Mt. 5:1-12)

²⁰Jesús pu huoꞌséerajraa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen mu siaj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, jiꞌnye muaꞌajmaj pu tyajáꞌmuaꞌaꞌrij aꞌáa tɨ tyejéꞌsejreꞌ joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.

²¹’Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen mu siaj tajcuj, jiꞌnye Dios pu néijmiꞌi tyajamuaatáꞌsij.

’Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen mu siaj juyiin, jiꞌnye muaꞌaj xu huatóotyamuaꞌveꞌsij ɨ Dios jimi.

²²’Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj, majta jamuatyítyej, matɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyajaꞌmuajeevaj nusu majamuaꞌxaahuariꞌraj, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ. ²³Jéehua xu huatóotyamuaꞌveꞌen tɨꞌɨj aꞌyan tyajáꞌmuaꞌuuriaj, jiꞌnye muaꞌaj xu jéehua tyaꞌancuriáaꞌsij aꞌáa tɨ tyajáꞌmaꞌcan joꞌtɨj ɨ Dios jáꞌsejreꞌ, jiꞌnye ɨ huaꞌ huásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu majta jeꞌej puaꞌaj huóꞌruuj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj.

²⁴’Siajta muaꞌaj mu siaj chíjtyaanyiꞌij puéꞌeen, siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen, jiꞌnye muaꞌaj xu seríj néijmiꞌi tyaꞌancuriáaꞌ ɨ cháanacaj japua ɨ siaj jɨn huóotyamuaꞌveꞌen.

²⁵’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj juxáahuaj tyíꞌcuaꞌ, jiꞌnye muaꞌaj xu huatatájcuj.

’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj naꞌnaj, jiꞌnye muaꞌaj xu juyiinyen siajta huatóoxaamujrityeꞌsij.

²⁶’Siataꞌaj muaꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen matɨꞌɨj néijmiꞌi tyámuaꞌ tyajaꞌmuaxajtaj, jiꞌnye aꞌyaa mu chaꞌtaj huarɨ́j ɨ huaꞌ huásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj hueꞌtzij jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

Tyaj huoꞌxɨéꞌveꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj táꞌmuaꞌraj

(Mt. 5:38-48; 7:12)

²⁷’Siajta muaꞌaj mu siaj nyanamuaj aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn: Siataꞌaj huoꞌxɨéꞌveꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj jamuaꞌmuaꞌraj, tyámuaꞌ xu tyityetyúuchaꞌɨɨj aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ. ²⁸Siataꞌaj tyámuaꞌ tyihuoꞌtyátoonyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyajaꞌmuaxaj, siajta huaꞌ jɨmeꞌ huatyényuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyajaꞌmuaxaj. ²⁹Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j muiꞌtyéveenyij muaꞌ apéesij jitze, pataꞌaj jaatáꞌan tɨ ajta sɨ́ɨcɨtaꞌ pujmuaꞌ muiꞌtyéveenyij, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j muáꞌchuiiraj muaꞌ máancaj, pataꞌaj pajta muaꞌ síicuꞌ jaatáchuiityeꞌen. ³⁰Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j muahuaviiraj, pataꞌaj jaatáꞌan, ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j muáaꞌriꞌ tɨ muéetzij muaꞌ aꞌrij, capáj caꞌnyéjrij jɨn jahuaviiraj tɨꞌij muaatátuiireꞌen. ³¹Siataꞌaj aꞌyan chaꞌtaj sianaꞌaj huaꞌ jimi huárɨnyij, jeꞌej siaj muaꞌaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ mej mij aꞌyan jamuáaꞌuurej.

³²’Tɨpuaꞌaj muaꞌaj aꞌɨ́ɨjma sianaꞌaj xɨeꞌveꞌej ɨ maj majta jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ, ¿tyiꞌtanyí jɨn tyámuaꞌ siarɨcɨj siaj sij tyuꞌtyámueꞌtɨn ɨ Dios jimi? Caxu tyiꞌtɨ́j, jiꞌnye ɨ maj jéehua áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi aꞌɨ́ɨ mu majta huaꞌxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌxɨeꞌveꞌ. ³³Ajta tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ setyityetyúuchaꞌɨɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨj jaꞌmua jimi, ¿tyiꞌtanyí jɨn jeꞌej tyajamuaatyáhuɨɨreꞌsij? Aꞌɨ́ɨ mu majta aꞌyan tyityetyúuchaꞌɨj ɨ maj jéehua áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi. ³⁴Ajta tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j siahuoꞌtanyíjtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ siaj aꞌyan tyihuáꞌchoꞌveꞌ mej mij majta tyiꞌtɨ́j jamuaataꞌan, ¿tyiꞌtanyí jɨn tyámuaꞌ siarɨcɨj? Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jéehua áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ mu majta tyúunyejtyeꞌ séecan jamuán aꞌyan metyeꞌejchoꞌveꞌej mej mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyiꞌtɨ́j huoꞌtáꞌan. ³⁵Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ siaj muaꞌaj huoꞌxɨéꞌveꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ, siajta tyámuaꞌ huaꞌ jimi tyityetyúuchaꞌɨɨj, ajta tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j siahuoꞌtanyíjtyeꞌ, caxu aꞌyan tyeꞌejchóꞌveꞌej mej mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyiꞌtɨ́j jamuaataꞌan. Aꞌyaa xu muaꞌaj jéehua tyaꞌancuriáaꞌsij, siajta yójmuaꞌmuaꞌ pueꞌéenyeꞌej xáꞌjuꞌun ɨ Dios tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, ɨ tɨ ajta tyámuaꞌ huojoꞌmuaꞌraj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj. ³⁶Siataꞌaj huaꞌancuꞌvajxɨꞌɨn ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyájna tɨꞌɨj ajta ɨ jaꞌmuavástaraꞌ tyihuaꞌcuꞌvej.

Tyaj quee huáꞌxɨjtyeꞌej ɨ séecan

(Mt. 7:1-5)

³⁷’Caxu huáꞌxɨjtyeꞌej ɨ séecan, tɨꞌij quee ɨ Dios ajta muaꞌajmaj jamoꞌxɨ́jtyeꞌen. Caxu puéjtzij huaꞌtáꞌcareꞌen ɨ séecan, tɨꞌij quee Dios ajta muaꞌajmaj puéjtzij jamuaataꞌan. Setyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ, aj puꞌij ɨ Dios ajta muaꞌajmaj tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj. ³⁸Siataꞌaj tyihuoꞌtáꞌan ɨ séecan, aj puꞌij ajta ɨ Dios muaꞌajmaj tyajamuaatáꞌsij. Aꞌyaa pu tyajamuaatáꞌsij tɨꞌɨj tyámuaꞌ joꞌrioꞌuurej ajta jaatóoriaxɨꞌɨj tɨꞌij tyámuaꞌ naa tyaꞌváꞌjɨstixɨꞌɨn. Aꞌchu siaj muaꞌaj tyuꞌtapuéjveꞌsij, aꞌyaa pu chaꞌtaj ɨ Dios muaꞌajmaj tyajamuaatapuéjveꞌsij.

³⁹Jesús pu ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyaa pu tɨjɨn:

—¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ sɨ́ɨj tɨ arácun jáꞌanviꞌtɨj ɨ séej tɨ ajta arácun? ¿Nyi mequee néijmiꞌi atyávatzɨj joꞌtɨj jaꞌtyácun? ⁴⁰Capu aꞌɨ́jna jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ tɨ tyúumuaꞌtyej quee aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌmuaꞌtyej, ajta tɨꞌɨj jaꞌantyícɨꞌtyij ɨ tɨ tyúumuaꞌtyej, aj pu xaa aꞌyan éenyeꞌej jaꞌmej tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌmuaꞌtyej.

⁴¹’¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ petyaꞌráasej aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌihuáaraꞌ ɨ tɨ cɨ́ɨ naꞌaj tyoꞌtyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, pajta muáaj pequee asɨ́ɨj aséej ɨ paj jɨn jéehua áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi? ⁴²Ajta tɨpuaꞌaj pequee jaséjraj ɨ paj jɨn jéehua áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi, ¿jiꞌnye pej pij aꞌyan tyéꞌixaatyeꞌ aꞌihuáaraꞌ yee: Nyeꞌihuáaraꞌ nyicheꞌ muaatáhuɨɨreꞌen ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi? Muáaj paj quee maꞌ úmuaꞌrej, anaquéej paj asɨ́ɨj huaꞌséeran ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzeerej ɨ Dios jimi, aj pej pij tyámuaꞌ naa tyéꞌsejran pej pij jaatáhuɨɨreꞌen aꞌihuáaraꞌ ɨ tɨ cɨ́ɨ naꞌaj tyoꞌtyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.

Aꞌɨ́jcɨ ɨ táqueꞌraꞌ tu jɨn jamuaꞌreeren tyiꞌtɨ́j tɨ cɨyáaraꞌ puéꞌeen

(Mt. 7:17-20; 12:34-35)

⁴³’Capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ ɨ cɨyéj tɨ jɨ́ꞌren jeꞌej puaꞌaj eenyeꞌ huatatácaꞌan, capu ajta ɨꞌríj tɨ ɨ cɨyéj tɨ quee jɨ́ꞌreꞌen naa eenyeꞌ huatatácaꞌan. ⁴⁴Aꞌɨ́j tu jɨn ɨ táqueꞌraꞌ jamuaꞌreeren tyiꞌtɨ́j tɨ cɨyáaraꞌ puéꞌeen, catu xápuaꞌ táqueꞌ juuran ɨ cɨyéj jitze tɨ tyétzicareꞌ, catu tyajta úuvaj táqueꞌraꞌ antájuuraj ɨ tzíjqueꞌrixaꞌ jitze. ⁴⁵Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ tyámuaꞌ tyíꞌtyevij, tyámuaꞌ pu ajta tyíꞌxaj, jiꞌnye tzajtaꞌ pu séejreꞌ ɨ tɨ naa een, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevij, aꞌɨ́ɨ pu ajta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌxaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een. Jiꞌnye tyiꞌtɨ́j tɨ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tyévij aꞌɨ́j pu huataxájta ɨ tyényaꞌraꞌ.

Ɨ chiꞌij tɨ tyámuaꞌ tyáꞌajtaavijhuacaꞌ ajta ɨ sɨ́ɨj tɨ quee tyámuaꞌ tyáꞌajtaavijhuacaꞌ

(Mt. 7:24-27)

⁴⁶’¿Jiꞌnye siaj sij muaꞌaj aꞌyan tyíꞌnyejee tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, Tavástaraꞌ”, siajta quee aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ? ⁴⁷Nyáaj nu jamuaatéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej tɨ huaséꞌrin aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij jimi mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij náanamuaj, ajta jeꞌen aꞌyan huárɨnyij jeꞌej nyaj tyíꞌxaj. ⁴⁸Aꞌyaa pu huaséꞌrin tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ chiꞌij ájtaahuacaꞌ, anaquéej puꞌij tyétyeꞌ ɨmuáj jaꞌtacúunajraa, tɨꞌquij jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ jáxuꞌuj aꞌɨ́jcɨ japua ɨ tɨ atátaavijhuacaꞌ. Matɨꞌɨj mij huatyéviiyacaꞌ, ajta huatámuɨꞌyacaꞌ ɨ játyaꞌnaj, jitzán puꞌij ajtyáꞌaj ɨ játyaꞌnaj ɨ chiꞌij jitze, ajta ɨ chiꞌij capu eetávej, jiꞌnye tyámuaꞌ pu naa tyáꞌajtaavijhuacaꞌ.

⁴⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyanamuaj, ajta quee aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyaj tyíꞌxaj, aꞌyaa pu huaséꞌrin tɨꞌɨj ɨ aꞌtɨ́j tɨ ajta chiꞌij ájtaahuacaꞌ, ajta quee jaꞌtaꞌíichaꞌajraꞌaj, ajta matɨꞌɨj huatyéviiyacaꞌ ajta jeꞌen huatámuɨꞌyacaꞌ ɨ játyaꞌnaj, Tɨꞌɨj jitzán ajtyáꞌaj, aj puꞌij jeꞌtárɨej tɨꞌquij néijmiꞌi joꞌrɨej.

Tɨꞌɨj Jesús tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ ɨ tɨ anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ

(Mt. 8:5-13)

¹Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaꞌantyipuáꞌrij ɨ tɨ tyihuóꞌixaaj ɨ tyeɨ́tyee, aj puꞌij jóꞌraa aꞌájna a Capernaúm. ²Aꞌáa pu sɨ́ɨj jáꞌchajcaꞌaj ɨ xantáaruꞌ tɨ anxɨtyej puaꞌmácan tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ xantáaruꞌuj, sɨ́ɨj puꞌij tyíꞌcuiꞌcaꞌaj ɨ tɨ jimí tyíꞌhuɨɨreꞌ, puꞌríj áꞌmeꞌriajcaꞌaj, ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ jéehua jaxɨeꞌveꞌ. ³Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ anxɨtyej puaꞌmácan ɨ xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨjma huataꞌítyacaꞌ ɨ huásij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mej mij uyoꞌtájeevej tɨꞌij tyáahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ. ⁴Aꞌɨ́ɨ mu mij ajoꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyeꞌtyévijtyeꞌ paj jaatáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ, ⁵jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa tyámuaꞌ tojoꞌmuaꞌraj, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ tatyeyúuj.

⁶Jesús puꞌij huaꞌ jamuán joꞌmej, ajta matɨꞌɨj avéjriꞌ joojúꞌcaj, aꞌɨ́ɨ pu ɨ tɨ anxɨtyej puaꞌmácan ɨ xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ séecan huataꞌítyacaꞌ, mej mij aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, capu aꞌyan tyeꞌtyévijtyeꞌ paj utyájrutyej jóꞌnyaj jaꞌchej, ⁷aꞌɨ́j nu jɨn quee nyáaj ahuányacaꞌan nyej nyij muáahuoonyij. Aꞌyaa papuꞌuj tyuꞌtaꞌíjtaj, aj pu aꞌɨ́jna tyámuaꞌ rɨnyij ɨ tɨ nye jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ. ⁸Jiꞌnye séecan mu majta nyéetzij tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ, nyajta nyáaj séecan nu nyijta tyíꞌijtyeꞌ. Tɨpuaꞌaj séej aꞌyan nyetyuꞌtaꞌíjtyeꞌen yee áricuj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan rɨnyij, naꞌríij séej aꞌyan nyetyuꞌtéꞌexaatyeꞌen yee mujoꞌtéꞌyiꞌij, aꞌɨ́ɨ pu mu joꞌvaꞌmaꞌaj jaꞌmej, ajta tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j nyaataꞌíjtyeꞌen aꞌyaa pu ajta rɨnyij.

⁹Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyáanamuajriꞌ tyámuaꞌ pu naa tyoꞌtóomuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij huoꞌséerajraꞌaj ɨ tyéɨtyee ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ nyaj quee aꞌájna a Israel aꞌtɨ́j huátyoj tɨ aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨꞌɨj aꞌíjna ɨ xantáaruꞌ.

¹⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huataꞌítyiꞌhuacaꞌ, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ, aj mu mij jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ ajta arí tyámuaꞌ éenyeꞌej.

Jesús pu jaatájuurityej ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj

¹¹Aj puꞌij téꞌej Jesús aꞌáa joꞌmej chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Naín. Majta mu ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta jéehua séecan ɨ tyeɨ́tyee huaꞌ jamuán. ¹²Muꞌríj avéjriꞌ joojúꞌcaꞌaj ɨ chájtaꞌnaj jitze, matɨꞌɨj séecan antyinájchacaꞌ maj muɨꞌchíj huáchuisimaꞌaj, aꞌɨ́jna ɨ muɨꞌchíj yójraꞌ pu puéꞌeenyeꞌej ɨ íitaj tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj, ajta aꞌɨ́j naꞌaj tyiꞌyójcaꞌaj tyáatacan. Jéehua mu majta ɨ tyeɨ́tyee jamuán huajúꞌcaꞌaj. ¹³Tɨꞌɨj Jesús jaaséj, jéehua pu huatóoxaamujri ɨ íitaj jimi, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capáj ayiinyaj.

¹⁴Aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ, tɨꞌquij jaꞌajtamuárɨej ɨ cɨyéj tɨ japuan áan joꞌojcaꞌtyiij aꞌɨ́jna ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jáachuisimaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu óohuiixɨj. Jesús puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ muɨꞌchij tɨjɨn:

—Muáaj tyamuéej, muéetzij nu aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn ájchesij.

¹⁵Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ arí huámuɨꞌɨjcaa ooyíxɨj ajta huatyóochej tɨ tyuꞌtaxáj, Jesús puꞌij jaatátuiirej ɨ náanajraꞌ. ¹⁶Matɨꞌɨj aꞌyan tyeeséj, néijmiꞌi mu tyuꞌtátzɨɨn majta huatyóohuij maj tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Sɨ́ɨj tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee pu arí huataséjre ityájma jimi.

Aꞌyaa mu majta tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Dios pu arí mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ.

¹⁷Néijmiꞌqueꞌ mu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea.

Tɨꞌɨj Juan séecan huataꞌítyacaꞌ ɨ Jesús jimi

(Mt. 11:2-19)

¹⁸Ajta ɨ Juan néijmiꞌi pu aꞌíjna tyúꞌnamuajriꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj mu aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ maj jamuán huacɨ́j. Aj puꞌij huaꞌpuácaa huatajé ɨ maj jamuán huacɨ́j, ¹⁹tɨꞌquij huoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, mej mij jaataꞌíhuoꞌ tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ tɨ aꞌyan uvéꞌnyesij nusu juxɨeꞌveꞌ maj séej huachoꞌveꞌen. ²⁰Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj aꞌáa jeꞌréꞌnyej ɨ Juan tɨ huojoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ Juan ɨ tɨ tyíꞌtyaɨꞌracaa, aꞌɨ́ɨ pu tojoꞌtaꞌítyacaꞌ tyej tyij muaataꞌíhuoꞌ tɨpuaꞌaj muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeenyeꞌ ɨ tɨ majaꞌvéꞌmej, naꞌríij juxɨeꞌveꞌ tyaj séej huachoꞌveꞌen.

²¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu muiꞌcaa tyúꞌhuaaj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj, ajta ɨ maj juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyiyáaruꞌ huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, muiꞌcaa pu ajta tyúꞌhuaaj ɨ maj aracúcuꞌnyijmee mej mij majtáhuaꞌaj atanyéjnyeꞌrej. ²²Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Séricuj siataꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen ɨ Juan jeꞌej siaj seríj tyuꞌséj ajta jeꞌej siaj seríj tyúꞌnamuajriꞌ. Aꞌyaa xu tyaatéꞌexaatyeꞌen maj meríj atanyéjnyeꞌ ɨ maj aracúcuꞌnyijmaꞌcaa, majta meríj huacɨꞌɨj ɨ maj quee rácɨjcɨꞌnyiveꞌej, majta ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ ɨ atzáj jɨmeꞌ, muꞌríj majta huarúj, majta meríj iityanamuáarajmee ɨ maj nácuxɨeꞌejmaꞌcaa, muꞌríj majta huatájuuriacaꞌ ɨ maj meríj huácuiꞌijcaa, majta meríj jáanamuajriꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. ²³Cheꞌ huatóotyamuaꞌveꞌen aꞌɨ́jna ɨ tɨquee aꞌnáj jaatáxaahuatacaꞌ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

²⁴Matɨꞌɨj joꞌcɨ́j aꞌɨ́ɨmaj ɨ Juan tɨ huojoꞌtaꞌítyacaꞌ, Jesús pu huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Juan, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí usioꞌtyéesej aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj? ¿Nyiquij huíinyij xamueꞌ usioꞌtyéesej tɨ áacaj jatoꞌrej? ²⁵Naꞌríij sequée, ¿tyiꞌtanyí sianaꞌaj ujoꞌtyéesej? ¿Nyiquij aꞌtɨ́j usioꞌtyéesej tɨ naa eenyeꞌ tyiꞌtyéechan? Muaꞌaj xu jamuaꞌreej tɨjɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jɨꞌréꞌnyeꞌ tyíꞌchaan, tɨ ajta tyihuaꞌráanajchi néijmiꞌi ɨ tɨ tyáꞌnajchij, aꞌáa mu jaꞌchej joꞌmaj ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj jaꞌchej. ²⁶Arí tɨpuaꞌaj sequée aꞌyan huarɨ́j, ¿tyiꞌtanyí sianaꞌaj ujoꞌtyéesej? ¿Nyiquij séej ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj? Aꞌyaa pu xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, ajta sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee sɨ́ɨj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj. ²⁷Juan pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaꞌxaj ɨ yuꞌxarij jitze ɨ tɨ aꞌyan tɨjɨn:

Nyáaj nu séej anaquéej huataꞌítyij tɨ huataséjreꞌsij pequee muáaj,

aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ huáꞌuurej ɨ tyeɨ́tyee mej mij muéetzij muáanamuaj.

²⁸Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, capu aꞌtɨ́j aꞌnáj tyeꞌentyájrupij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨ jéetzeꞌ veꞌéj quee ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ Dios jimi, jéetzeꞌ pu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee aꞌɨ́jna ɨ Juan.

²⁹Néijmiꞌi ɨ maj jáanamuajriꞌ ɨ Juan, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌtyejijveꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huáɨꞌhuacaꞌ ɨ Juan jimi, aꞌɨ́j mu jɨn jaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, ³⁰majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, camu huáɨꞌhuacaꞌ ɨ Juan jimi. ³¹Aꞌɨ́j mu jɨn jaatyáxaahuatacaꞌ jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj huaꞌ jimi:

—¿Jiꞌnye nyetyihuoꞌtaxaj ɨ tyeɨ́tyee ijíij maj yan séejreꞌ? ¿Jiꞌnye muaaséꞌrin? ³²Aꞌyaa mu huaséꞌrin matɨꞌɨj ɨ tɨꞌríij maj aꞌáa jaꞌajtyíj joꞌmaj tyajáꞌtoj, aꞌɨ́ɨ mu mij aꞌyan tyihuaꞌtajíꞌvii ɨ séecan tɨjɨn: “Tyetyuꞌtácɨꞌsityej, siajta muaꞌaj caxu tyuꞌtyéenyej, tyajta tu taxamúurityeꞌej tyuꞌtáchuiicacaꞌ, siajta muaꞌaj caxu huóoyiinyacaꞌ.” ³³Jiꞌnye tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Juan yan uvéꞌnyej, ɨ tɨquee tyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ajta quee nahuáj yaꞌcaa, muaꞌaj xu aꞌyan tyaataxájtacaꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ. ³⁴Ajta jeꞌen aꞌɨ́ɨn uvéꞌnyej ɨ yójraꞌ ɨ Dios ɨ tɨ tyíꞌcuaꞌcaa ajta jayaꞌcaa ɨ nahuáj, aꞌyaa xu sij tyaataxájtacaꞌ tɨjɨn tɨ huápuɨꞌɨj tyíꞌcuaꞌcaa ajta juiꞌiveꞌ, ajta huáꞌjaahuatyeꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌtyejijveꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. ³⁵Ajta ɨ Dios tɨ néijmiꞌi jɨn tyíꞌmuaꞌreej aꞌɨ́j pu jɨn séejreꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌmuarɨeꞌ.

Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej ɨ Simón fariseo tɨ puéꞌeen

³⁶Sɨ́ɨj pu ɨ fariseo jaatáꞌinyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ jamuán tyúꞌcuaꞌnyij, aj puꞌij Jesús jamuán joꞌmej. Tɨꞌɨj ɨ Jesús huatyequéecaj ɨ méesaj jitze, ³⁷aj puꞌij íitɨꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj, tɨ jéehua jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ pu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌáa tyajáꞌcuaꞌajcaa joꞌtɨj ɨ fariseo jaꞌchej, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj tyetyéj limeetaraꞌ huajáasimaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j uhuámuaacaꞌaj tɨ naa tyaarɨeꞌej. ³⁸Tyoyíinyisimeꞌej pu a véjriꞌ huatyéechaxɨj joꞌtɨj Jesús joꞌtyájcaj ɨ méesaj jitze, aj puꞌij jujáꞌraꞌ jɨn jaꞌnájoꞌsixɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Ajta jeꞌen jucɨpuáj jɨn jaꞌnáhuatziꞌraxɨj, ajta jaꞌnáapuɨꞌtzej, tɨꞌquij jaꞌnáxɨriꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej. ³⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ fariseo ɨ tɨ Jesús huatáꞌinyej, tɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ rɨjcaj aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, aꞌyaa pu tyiꞌriáꞌmuaꞌaj tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj aꞌmúu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ sɨ́ɨj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj, aꞌmúu pu jamuaꞌréeriacajcheꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ tyéviraꞌ puéꞌeen aꞌmújna mu íitɨꞌ, jiꞌnye íitɨꞌ pu puéꞌeen tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨj ɨ Dios jimi.” ⁴⁰Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ fariseo tɨjɨn:

—Simón, tyiꞌtɨ́j nu muaatéꞌexaatyeꞌsij.

Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ fariseo tɨjɨn:

—Naatéꞌexaatyeꞌ, Maeestro.

⁴¹Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Huaꞌpuaj mu ɨ tyétyacaa tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ túmii huoꞌtanyéjtye. Sɨ́ɨj pu anxɨ́ anxɨtyej tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, ajta ɨ sɨ́ɨj huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ pu tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, ⁴²ajta camu pújooriajvaꞌaj mej mij tyaanájchityeꞌen, aꞌɨ́jna ɨ tɨ huoꞌtanyéjtye ɨ túmii, aꞌɨ́ɨ pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj. Ijíij naatéꞌexaatyeꞌ, ¿aꞌtanyíj jéetzeꞌ jaxɨeꞌvaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj?

⁴³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Simón aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyináꞌmiteerasteꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, jiꞌnye jéetzeꞌ pu aꞌɨ́j tyuꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ.

Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Xáꞌpuɨꞌ paj tyuꞌtaxájtacaꞌ.

⁴⁴Aj puꞌij jaꞌraséeraj aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨꞌɨj ij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón tɨjɨn:

—¿Nyi péesej aꞌíjcɨ ɨ íitaj? Nyáaj nu utyájrupij íiyuꞌuj aꞌchiꞌtáj, capáj jájtyij naatáꞌ nyej nyij anányajoꞌsixɨꞌɨn, ajta aꞌmújna mu íitɨꞌ, aꞌmúu pu naꞌnájoꞌsixɨj jujáꞌraꞌ jɨmeꞌ, ajta jucɨpuáj jɨn naꞌnáhuatziꞌraxɨj. ⁴⁵Capáj nɨiꞌtyapuɨꞌtzej panaatatyójtyej, ajta aꞌmújna mu íitɨꞌ, tɨꞌɨj naꞌaj tyiꞌtyájrupij aꞌchiꞌtáj, capu eexúj jaatapuáꞌcɨtacaꞌ tɨ naꞌnáapuɨꞌtzii ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze. ⁴⁶Capáj tyinaváꞌhuaaj ɨ nyamuꞌuutzeꞌ, ajta aꞌmújna mu íitɨꞌ aꞌmúu pu naꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej. ⁴⁷Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ Dios arí néijmiꞌi jɨn tyaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee jimi, jiꞌnye jéehua pu naataxɨéꞌvej, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ maj cɨ́ɨ manaꞌaj tyaatúꞌuunyiꞌriꞌ cɨ́ɨ puꞌuj ajta tyihuaꞌxɨéꞌveꞌej jaꞌmej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyaatúꞌuunyiꞌriꞌ.

⁴⁸Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨjɨn:

—Nuꞌríj tyimuaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.

⁴⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan ɨ maj majta huatáꞌinyiihuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj aꞌyan tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌmújna tɨꞌij aꞌɨ́jna jɨn antyúumuaꞌreej tɨꞌij tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi?

⁵⁰Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́j pu jɨn muáhuɨɨ ɨ paj jɨn tyáꞌantzaahuaj, áricuj axáahuaj jóꞌraꞌ.

Aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa ɨ maj jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

¹Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, Jesús pu aꞌáa joꞌcháꞌcanyaꞌaj muiꞌcaquéj ɨ chájtaꞌnaj jitze, huaꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. Aꞌɨ́ɨ mu majta jamuán huajúꞌcaꞌaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ²séecan mu majta úucaa jamuán huajúꞌcaꞌaj ɨ Jesús tɨ tyihuóꞌhuaa ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ Maríia, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ɨ maj jitzán iiráacɨj ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej, ³aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jamuán huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Juana, ɨ tɨ ɨ́raꞌraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Cuza, ɨ tɨ tyiꞌtyéjvee ɨ Herodes jimi, ajta aꞌɨ́jna ɨ Susana, majtáhuaꞌaj séecan maj majta huáꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj tyiꞌtɨ́j maj tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj jɨmeꞌ.

Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌhuastyaa

(Mt. 13:1-9; Mr. 4:1-9)

⁴Mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee jaꞌráacɨj ɨ séej chájtaꞌnaj jitze majta séej, mej mij jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj mu mij jéehua tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee. Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuaꞌajmuáꞌtyej séej nyúucarij jɨmeꞌ aꞌyan tɨjɨn:

⁵—Aꞌtɨ́j tɨ tyíꞌhuastee pu aꞌáa joꞌmej joꞌtɨj tyajáꞌhuasteꞌ. Ajta tɨꞌɨj tyiꞌhuástyaꞌcaj, séecan pu ɨ ímueꞌrij juyéj jitze huavatzɨ́ɨjraa, matɨꞌɨj mij ɨ tyeɨ́tyee japuan huahuíistɨraa, majta ɨ pínaꞌsee mu jaaréꞌjeꞌpuj. ⁶Ajta séecan ɨ ímueꞌrij aꞌáa pu joꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ tyetyéj tzajtaꞌ, ajta tɨꞌɨj ajnyáxɨ aj puꞌij huariáꞌtaj ɨ xɨcáj jɨmeꞌ, jiꞌnye capu huaréenajyiꞌcaa. ⁷Ajta séecan ɨ ímueꞌrij tzícareꞌej pu tzajtaꞌ huavatzɨ́ɨjraa, aj puꞌij ɨ tzícareꞌej huahuásej jamuán ɨ ímueꞌrij, capu jaatáꞌ tɨꞌij ajnyáxɨꞌɨn ɨ ímueꞌrij. ⁸Ajta séecan ɨ ímueꞌrij, aꞌáa pu joꞌvatzɨ́ɨjraa joꞌtɨj joꞌjɨ́ꞌreꞌen ɨ chuéj, néijmiꞌi pu ajnyéj, tɨꞌquij huácɨɨriacaꞌ, aꞌyaa pu jéetzeꞌ tyeꞌrájraa quee ɨ tɨ jaahuástej.

Aꞌyaa pu tyihuóꞌixaaj ɨ Jesús, aj puꞌij ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Mu siaj iityanamuáarajmee, tyámuaꞌ xu naa tyáanamuaj.

Jiꞌnye tɨꞌij séej nyúucarij jɨn tyihuáꞌmuaꞌtyej

(Mt. 13:10-17; Mr. 4:10-12)

⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨ jaataxájtacaꞌ. ¹⁰Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Dios pu muaꞌajmaj jamuaatáꞌ siaj sij yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij ɨ tɨ juꞌ avaaj aꞌájna joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj, nyajta aꞌɨ́ɨjma ɨ séecan aꞌyaa nu séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij, mataꞌaj mij quee tyiꞌtɨ́j huaséj tyij majta atanyéjnyeꞌrij, ajta mej mij quee yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij ɨ maj janamuaj.

Jesús pu huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij

(Mt. 13:18-23; Mr. 4:13-20)

¹¹’Aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ nyaj jaataxájtacaꞌ aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Aꞌɨ́jna ɨ ímueꞌrij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ¹²ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huavatzɨ́ɨjraa ɨ juyéj jitze, aꞌyaa pu een matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta jeꞌen ɨ tyiyáaruꞌ mujoꞌvaꞌmaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́ɨ puꞌij huáariꞌraj ɨ nyúucarij tɨ arí huaꞌtzajtaꞌ huatyáꞌɨtzee, mej mij quee tyáꞌantzaahuatyeꞌen, ajta tɨꞌij quee Dios huaꞌ japua huatányuunyij. ¹³Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyetyéj tzajtaꞌ huavatzɨ́ɨjraa, aꞌyaa pu een matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jutyamuaꞌveꞌej jaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta camu jéehua tyéꞌviicueꞌ, aꞌtzúj mu áꞌtyeeren maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jajpuéjtzij, camu tyoꞌtáviicueꞌraj sulu jiyeꞌtzín mu yoꞌhuáꞌxɨj. ¹⁴Ajta ɨ ímueꞌrij tɨ tzícareꞌej tzajtaꞌ huavatzɨ́ɨjraa, aꞌyaa pu een matɨꞌɨj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucarij, ajta aꞌɨ́ɨ pu huáꞌmueꞌtɨj íiyan tɨ tyíꞌsejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́jna ɨ maj jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, nusu ɨ tɨ naa tyuꞌséꞌrin, aꞌɨ́j mu jɨn quee aróoꞌastee maj tyámuaꞌ eenyeꞌ ɨ Dios jimi. ¹⁵Ajta aꞌɨ́jna ɨ ímueꞌrij tɨ aꞌáa joꞌvatzɨ́ɨjraa ɨ chuéj japua joꞌtɨj joꞌjɨ́ꞌreꞌen, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj tyámuaꞌ een ɨ jutzájtaꞌ, majta juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨn janamuaj majta aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ tyéꞌijta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyaa mu mij jéehua tyuꞌtyáhuɨɨreꞌsij ɨ Dios jimi.

Ɨ nyúucarij tɨ jaxajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨéj

(Mr. 4:21-25)

¹⁶’Capu aꞌtɨ́j jaꞌantyítɨeeraj ɨ tɨéj taꞌaj ij tyiꞌtɨ́j jɨn jaꞌváꞌnaj, nusu tɨꞌij utáatzij jityej yeꞌrájchetyij, sulu áan pu ɨmuáj yoꞌojchesij, mej mij atanyéjnyeꞌrij ɨ maj utyáruꞌpij. ¹⁷Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj quee tyiꞌtɨ́j tyíꞌsejreꞌ tɨ jusén jɨn avíitziꞌhuaj jaꞌmej, capu ajta jusén jɨn avíitziꞌhuaj jaꞌmej jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyíꞌmuaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee.

¹⁸’Aꞌyaa puꞌij, tyámuaꞌ xu tyuꞌnamuaj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj, Dios pu jéetzeꞌ tyaataꞌsij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj, Dios pu jáariꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌyan tyéꞌmiteerasteꞌ tɨ jájchaꞌɨj.

Ɨ náanajraꞌ majta ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús

(Mt. 12:46-50; Mr. 3:31-35)

¹⁹’Aꞌɨ́jna ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús majta ihuáamuaꞌmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn joꞌtyávaacaꞌaj, ajta capu huatáɨꞌriitariacaꞌ maj ajtyáxɨɨrej aꞌɨ́jcɨ jimi, jiꞌnye jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee ajaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj. ²⁰Aꞌtɨ́j pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Mapuaꞌquéj mu joꞌtyúꞌuu aꞌ náanaj, majta aꞌihuáamuaꞌ, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj muaaséj.

²¹Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios majta aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ nyúucarij tyíꞌijta, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyij náanaj majta ɨ nyeꞌihuáamuaꞌ.

Tɨꞌɨj Jesús jaatyápuaꞌrij ɨ áacaj

(Mt. 8:23-27; Mr. 4:35-41)

²²Séej xɨcáaraꞌ jitze, Jesús pu atyájraa ɨ báarcuj jitze majta aꞌɨ́ɨmaj jamuán ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyicheꞌ antácɨɨnyej után jitze pujmuaꞌ ɨ tɨ arájmuaa japua.

Aj mu mij joꞌcɨ́j, ²³móocheꞌ mu jájtyij japua huajuꞌcaj, tɨꞌɨj ɨ Jesús huatácuj. Aj puꞌij caꞌnyíin jɨn huatáꞌaacariacaꞌ, ajta jéehua atyáxɨjrihuaꞌaj ɨ jájtyij ɨ báarcuj jitze, muꞌríj tɨn ajoꞌcárutyisimaꞌaj. ²⁴Aj mu mij ɨ maj jamuán huacɨ́j jaajɨ́stej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, maeestro, tuꞌríj tɨn ajoꞌcárutyij.

Aj puꞌij ɨ Jesús ájchej, tɨꞌquij jaatáꞌijmuejriꞌ ɨ áacaj ajta ɨ japúutzarij tɨ tyúutaꞌhuaꞌaj, tɨꞌquij huatyápuaꞌriacaꞌ, ajta naa huaꞌéenyaꞌaj jaꞌraa. ²⁵Aj puꞌij téꞌej aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ?

Majta aꞌɨ́ɨmaj, jéehua mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj majta jeꞌej tyityóomuajtyajcaꞌaj, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌmújna tɨꞌij tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ áacaj ajta ɨ jájtyij, majta jeꞌen jaꞌtzaahuatyeꞌ?

Ɨ aꞌtɨ́j Gadara tɨ jáꞌmaꞌcan tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ

(Mt. 8:28-34; Mr. 5:1-20)

²⁶Matɨꞌɨj antacɨ́j aꞌáa mu jaꞌráꞌaj aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Gadara, után jitze pujmuaꞌ tɨ jáꞌsejreꞌ aꞌájna a Galileea. ²⁷Tɨꞌɨj ɨ Jesús eetáraj ɨ báarcuj jitze, aj puꞌij sɨ́ɨj jaꞌantyinájchacaꞌ ɨ tyévij tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ. Puꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨquee tyíꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, capu ajta chiꞌij tzajtaꞌ chajcaꞌaj, sulu aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj joꞌmaj muɨꞌchítyee jáꞌavaꞌtacaa. ²⁸Tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌáa pu véjriꞌ jimi tyítunutacaꞌ, aꞌyan tyiꞌjíihuaj tɨjɨn:

—Capáj tyinaꞌantyiúꞌnyiꞌraꞌan nyéetzij, Jesús ɨ paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ. Aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij, paj quee puéjtzij nyatáꞌcareꞌen.

²⁹Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye Jesús pu jaataꞌíj ɨ tyiyáaruꞌ tɨ iirájraꞌnyij ɨ tyévij jitze. Mueꞌtɨ́j mu tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌuj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌnájɨꞌquihuaꞌaj muácaꞌraꞌan jitze, majta ɨcájraꞌan jitze cadéenaj jɨmeꞌ, majta jaatyáꞌavaataj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyévij, aꞌɨ́ɨ pu jajtzáꞌnaꞌaj ɨ cadéenaj, ajta maꞌúrutyij joꞌtɨj quee jaꞌ tyiꞌtɨ́j. ³⁰Jesús puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye puaꞌantyapuaj?

Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:

—Ɨ tyaj séej víꞌraꞌaj aráꞌasej.

Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye jéehua mu ɨ tyiyáaruꞌuj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, ³¹aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ tyiyáaruꞌuj aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨquee huoꞌtaꞌítyej joꞌmaj jáꞌnamiꞌ ɨ tyiyáaruꞌuj. ³²Majta a véjriꞌ jéehua ɨ tuíixuj joꞌtyúꞌuucaꞌaj, aꞌáa mu tyojóohuɨɨracaꞌaj ɨ jɨríj jitze, aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ tyiyáaruꞌuj aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ huoꞌtáꞌan mej mij tuíixuj tzajtaꞌ utyájrutyej, aj puꞌij Jesús huoꞌtaꞌ. ³³Matɨꞌɨj mij iiráacɨj ɨ tyévij tzajtaꞌ, majta jeꞌen ɨ tuíixuj tzajtaꞌ utyájrupij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tuíixuj mu joꞌhuáachajraa, matɨꞌɨj mij ancáavatzɨj joꞌtɨj jaꞌancátyee, aj mu mij jáataꞌ atyáavatzɨj aꞌáa mu atyájcuii.

³⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ tuíixuj, matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu joꞌhuáachajraa, matɨꞌɨj mij chájtaꞌ tyojoꞌtaxájtacaꞌ, majta néijmiꞌqueꞌ joꞌmaj joꞌcháatɨmee. ³⁵Matɨꞌɨj mij ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyej mej mij jaaséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. Matɨꞌɨj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj ɨ Jesús joꞌtyávaacaꞌaj, aꞌáa mu yóꞌtyoo aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j ɨ maj jitzán iiráacɨj ɨ tyiyáaruꞌuj, aꞌáa pu joꞌtácatyii ajta arí tyíꞌchajcaꞌaj, capu cheꞌ jutɨmueꞌracaꞌaj, aj mu mij tyuꞌtátzɨɨn. ³⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaaséej, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tyiyáaruꞌuj maj tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj. ³⁷Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Gadara, aꞌɨ́ɨ mu jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ jóꞌraꞌnyij, jiꞌnye jéehua mu tyuꞌtátzɨɨn. Aꞌɨ́j pu jɨn Jesús atyájraa ɨ báarcuj jitze, tɨꞌquij jóꞌraa. ³⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j ɨ maj tyiyáaruꞌuj tzajtaꞌ iiráacɨj, jéehua pu jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ jaatáꞌan tɨ jamuán jóꞌraꞌnyij, ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaataꞌíj tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

³⁹—Huariáꞌraꞌ joꞌpaj jaꞌchej, pej pij néijmiꞌi huoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ ɨ Dios tyúꞌruuj a jimi.

Aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, tɨꞌquij néijmiꞌqueꞌ ɨ chájtaꞌ huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj jimi aꞌɨ́jna ɨ Jesús.

Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ tyíꞌcuiꞌ ajta ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jairo

(Mt. 9:18-26; Mr. 5:21-43)

⁴⁰Tɨꞌɨj ɨ Jesús huariáꞌraa után jitze pujmuaꞌ, tyámuaꞌ mu naa ɨ tyeɨ́tyee tyetyéejej muutyámuaꞌvaꞌaj, jiꞌnye néijmiꞌi mu jachoꞌvaꞌcaꞌaj. ⁴¹Aj puꞌij sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jairo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌijtacaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ. Aꞌɨ́ɨ puꞌij Jesús jimi tyítunutacaꞌ, ajta aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌchej, ⁴²jiꞌnye séej puꞌuj tyiyójcaꞌaj íitacan, tɨ aꞌyan tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌchu tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj, ajta arí áꞌmeꞌriajcaꞌaj.

Tɨꞌɨj ooj ɨ Jesús ajoomaꞌcaj, jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ, tyámuaꞌ mu tyityóotajchacaꞌaj. ⁴³Ajta huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee íitɨꞌ pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ arí tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej tɨ tyíꞌcuiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ anányinyicaꞌaj ɨ xúureꞌej, ajta arí néijmiꞌi jɨn tyajaꞌhuóorɨeecaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huóoꞌijtacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌhuaꞌtacaa, ajta capu aꞌtɨ́j jaayíꞌtɨhuaꞌaj tɨ tyáahuaatyeꞌen. ⁴⁴Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huáritaꞌ ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj puꞌij jaꞌajtamuárɨej ɨ máancajraꞌan jitze, tɨꞌɨj aꞌyan huarɨ́j aj puꞌij huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ tɨ anányinyicaꞌaj ɨ xúureꞌej.

⁴⁵Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj naꞌajtamuárɨej?

Ajta capu aꞌtɨ́j jaxajtacaꞌaj tɨ jaꞌajtamuárɨej, Pedro puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee a jitze ajtyáxɨɨriacaꞌ majta óotajche.

⁴⁶Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j pu naꞌajtamuárɨej, jiꞌnye nyáaj nu jáamuaꞌreeriꞌ tɨꞌɨj nyamuárɨeꞌriꞌraꞌ iirájraa.

⁴⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ quee ɨꞌriitacaꞌaj tɨ huatyóoꞌavaaj, aj puꞌij ajeꞌréꞌnyej juviváaj, tɨꞌquij tyítunutacaꞌ jimi ɨ Jesús. Aꞌyaa puꞌij néijmiꞌi tyuꞌtaxájtacaꞌ jeꞌej tɨ een jɨmeꞌ tyaꞌajtamuárɨej, ajta jeꞌej tɨꞌij tyuꞌrúj. ⁴⁸Jesús puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyiyóoj, papuꞌríj huarúj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ paj tyáꞌantzaahuaj. Áricuj jóꞌraꞌ axáahuaj.

⁴⁹Óocheꞌ pu tyiꞌxáatacaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌáa jaꞌchej ɨ Jairo jamuán, aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Puꞌríj huamuɨ́ꞌ aꞌyóoj, capáj cheꞌ tyeꞌentyiúꞌnyiꞌraꞌan mu maeestro.

⁵⁰Ajta ɨ Jesús tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jairo tɨjɨn:

—Capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, petyáꞌantzaahuatyeꞌen papuꞌuj, tyámuaꞌ pu rɨnyij aꞌyóoj.

⁵¹Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj ɨ Jairo jaꞌchej, capu huoꞌtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee maj aꞌúun joꞌtyájrutyej u chiꞌtáj, aꞌɨ́ɨjma puꞌuj huatáꞌ ɨ Pedro, ajta ɨ Juan, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ. ⁵²Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee juyiinyacaꞌaj majta juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu juyiinyaj, capu muɨꞌchij, sulu tyácusij puꞌuj.

⁵³Néijmiꞌi mu jaatyaꞌatzájraa, jiꞌnye máamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn huamuɨ́ꞌ. ⁵⁴Aj puꞌij ɨ Jesús jajvíꞌ ɨ muácaꞌraꞌan jitze, ajta caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Nyiyóoj ájchesij.

⁵⁵Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn huatájuuriacaꞌ, ajta jeꞌen ájchej, ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ mej mij tyáacueꞌtyej. ⁵⁶Jéehua mu jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ ɨ huásimuaꞌmuaꞌ, ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtáꞌijmuejriꞌ maj quee aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌréꞌityixɨj ɨ maj jamuán huacɨ́j mej mij huoꞌréꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios

(Mt. 10:5-15; Mr. 6:7-13)

¹Jesús pu huaꞌajsɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ajta aꞌyan tyihuoꞌtáꞌ mej mij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj tyeɨ́tyee tzajtaꞌ séejreꞌ, ajta maj tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj jɨn tyíꞌcucuiꞌ ɨ tyeɨ́tyee. ²Aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌítyacaꞌ mej mij huoꞌréꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios ajta mej mij tyihuóꞌhuaatyeꞌen ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ. ³Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu tyiꞌtɨ́j aꞌaj ɨ siaj jɨn huatyóohuɨɨreꞌen ɨ juyéj jitze, tɨꞌɨj tyiꞌtɨ́j tyáxuꞌuj, nusu átoꞌrij, naꞌríij páan, caꞌ túmii, caxu siajta huaꞌpuácaa tyíꞌchoocaj ɨ tyúusiicuꞌ. ⁴Joꞌsiaj jaꞌráꞌiixaj aꞌtyán maj jaꞌchej aꞌáa xu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ꞌasta sianaꞌaj quee jóꞌcɨɨnyej aꞌájna a chájtaꞌ. ⁵Ajta tɨpuaꞌaj aꞌchájtaꞌ mequee jáꞌmuanamuajracuj, siataꞌaj iirácɨɨnyej siajta jaatácaꞌtzɨj ɨ jucaꞌquéj tɨꞌij cáaxɨj ɨ chuéj, aꞌɨ́j mu jɨn jamuaꞌreeren maj ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.

⁶Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj joꞌcɨ́j néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj, mahuaꞌixáatyeꞌej ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios majta tyihuaꞌhuáatyeꞌej ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ.

Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee

(Mt. 14:1-12; Mr. 6:14-29)

⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Herodes ɨ tɨ tajtúhuan jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyúꞌnamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨjcaa, capu ij jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyúꞌmuaꞌtyij, jiꞌnye séecan mu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ ɨ Juan huatájuuriacaꞌ, ⁸majta séecan aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨn huataséjre ɨ Elías, majta séecan aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aráꞌtyeej Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj. ⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Herodes aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nyáaj nu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jiꞌijvéjchej ɨ muꞌúuraꞌ ɨ Juan. ¿Aꞌtanyíj naꞌaj puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ nyaj jéehua jɨn aꞌyan tyíꞌnamuaj?

Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Herodes tyiꞌtyasaꞌcaꞌaj tɨꞌij jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

Tɨꞌɨj Jesús tyihuoꞌcueꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj anxɨ́ víꞌraꞌaj aráꞌasej

(Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Jn. 6:1-14)

¹⁰Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej uvéꞌnyej, aj mu mij jaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j huáruuj. Tɨꞌquij jujɨ́meꞌ huojoꞌvíꞌtɨj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betsaida. ¹¹Ajta matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee jáamuaꞌreeriꞌ, aꞌáa mu joꞌréꞌnyej, aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtaꞌ maj ajoꞌréꞌnyej, ajta huóꞌixaaj jeꞌej tɨ tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj ajta tyihuóꞌhuaa ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj.

¹²Tɨꞌɨj huareꞌchúmuaꞌrisimaꞌcaj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej mu ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj huaꞌréꞌityixɨꞌɨn ɨ tyeɨ́tyee, mej mij joꞌcɨ́xɨꞌɨn joꞌmaj joꞌcháatɨmee mej mij huóosoꞌpeꞌen majta tyiꞌtɨ́j huáhuoonyij ɨ maj jáacuaꞌnyij, jiꞌnye capu yajáꞌtyiꞌtɨj aꞌyájna.

¹³Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj muaꞌaj tyihuóꞌcueꞌtyej.

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌíj tuꞌuj tyíꞌchaꞌɨɨj anxɨ́vicaa ɨ páan, tyajta huaꞌpuácaa ɨ hueꞌtyée, naꞌríij utyóꞌjuꞌun tyej tyij utyojoꞌváꞌnanan cueꞌráj mej mij néijmiꞌi tyúꞌcuaꞌnyij ɨ tyeɨ́tyee.

¹⁴Jiꞌnye aꞌyaa mu ɨ tyétyacaa aráꞌaxcaa aꞌchu anxɨ́ víꞌraꞌaj. Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Micheꞌ huaraꞌsej ɨ tyeɨ́tyee huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ muaꞌraꞌástɨmaꞌaj méyee majta méyee.

¹⁵Matɨꞌɨj mij aꞌyan huarɨ́j jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj majta ɨ tyeɨ́tyee néijmiꞌi mu huaráꞌsacaꞌ. ¹⁶Aj puꞌij Jesús jaꞌancuráɨꞌpuj ɨ páan ajta ɨ hueꞌtyée, tɨꞌquij jútyeꞌ jóꞌnyeeriacaꞌ, ajta tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aj puꞌij jaꞌantyítaaraxɨj ɨ páan, tɨꞌquij huoꞌrɨ́ɨpuꞌuj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij aꞌɨ́ɨmaj huoꞌrɨ́ɨꞌpuɨꞌtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee. ¹⁷Néijmiꞌi mu tyúꞌcuaa ɨ tyeɨ́tyee majta tyámuaꞌ naa tyityaatajúꞌxaj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu jaariáꞌsɨɨ ɨ páan tɨ aváꞌɨtzee, tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj mu tyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj sicɨ́rij jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ aváꞌɨtzee.

Tɨꞌɨj ɨ Pedro jaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ

(Mt. 16:13-19; Mr. 8:27-29)

¹⁸Aꞌnáj pu ɨ Jesús jusɨ́ɨj tyényuusimeꞌej, aꞌɨ́ɨ muꞌuj jaséjracaꞌaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye metyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen nyáaj?

¹⁹Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Séecan mu aꞌyan tyíꞌxaj paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj, majta séecan aꞌyan tɨjɨn paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Elías, majta séecan aꞌyan tɨjɨn sɨ́ɨj pu huatájuuriacaꞌ ɨ maj aráꞌtyeej ɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj.

²⁰Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Arí muaꞌaj, ¿jiꞌnye setyiꞌxaj aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen?

Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ arí muɨꞌnyij

(Mt. 16:20-28; Mr. 8:30—9:1)

²¹Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu jéehua tyihuoꞌíjcaj maj quee aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen. ²²Ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ ɨ Dios jéehua pu jajpuéetzij jaꞌmej, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huáasij, majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, néijmiꞌi mu aꞌɨ́ɨmaj jaatyáxaahuataj. Aꞌɨ́ɨ mu mij jajeꞌcatan, ajta tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj aj puꞌij huatájuuritaj.

²³Aj puꞌij néijmiꞌcaa aꞌyan tyuꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ anaquéej majúurɨeenyij jeꞌej tɨ jusɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, ajta jeꞌen aꞌyan chaꞌtaj naꞌaj tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌaj tɨꞌij aꞌyan ajta tyaꞌajpuéetzij jáꞌraꞌnyij nyatɨꞌɨj nyáaj. ²⁴Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaxɨeꞌveꞌ tɨquee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jooriaj aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij, ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j yóꞌrɨeenyij ɨ ju júuricamej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ nyéetzij náꞌastijreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨn júurij jaꞌmej. ²⁵¿Jiꞌnye tyiꞌtɨ́j tyeꞌtyáhuɨꞌrii ɨ aꞌtɨ́j tɨpuaꞌaj néijmiꞌi tyuꞌmuéꞌtɨn ɨ tɨ íiyan tyíꞌsejreꞌ ɨ cháanacaj japua tɨpuaꞌaj yóꞌrɨeenyij ɨ ju júuricamej? ²⁶Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jutyeviꞌraꞌaj nyéetzij jimi, nusu jatyéviꞌraꞌaj ɨ nyenyúucaa, nyáaj nu nyajta huatányetyeviꞌraꞌastaj aꞌɨ́jcɨ jimí aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze nyaj jitzán yavaꞌcányesij, néijmiꞌi jɨn naꞌantyinyamuaꞌréeriaj majta nyaj jamuán huajuꞌuj muáꞌjuꞌun ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ. ²⁷Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, séecan ɨ maj ya huatyuꞌuj camu jaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun maj huácuiꞌnyij ꞌasta manaꞌaj quee jaaséeran tɨꞌɨj ɨ Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj.

Tɨꞌɨj ɨ Jesús seequéj huóoruuj

(Mt. 17:1-8; Mr. 9:2-8)

²⁸Aꞌchu arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj tɨ ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌxájtacaꞌ, aj puꞌij jɨríj japua antyíraj tɨꞌij huatyényuunyij, ajta aꞌɨ́j joꞌvíꞌtɨj ɨ Pedro, ajta ɨ Juan, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago. ²⁹Tɨꞌɨj ooj tyényuusimeꞌej, aj puꞌij seequéj huóoruuj ɨ junyéerimij jitze, ajta ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ naa pu tyuꞌtyácueenariacaꞌ ajta naa tyaꞌtátaaveꞌej, ³⁰majta huaꞌpuaj huataséjre ɨ Jesús jamuán. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ Moisés ajta aꞌɨ́jna ɨ Elías, ³¹huápuɨꞌɨj mu naa huaséꞌrihuaꞌaj, aꞌɨ́j mu mij tyáxajtasimeꞌej jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús aꞌájna a Jerusalén. ³²Tyij ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, majta ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj jéehua macuꞌtzicucaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu atanyéjnyeꞌricaꞌaj, majta jeꞌen jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jɨn ɨ Jesús naa huaséꞌrin, majta huaꞌpuácaa huaséj ɨ tyétyacaa maj jamuán ajoꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ Jesús. ³³Matɨꞌɨj meríj joꞌcɨ́ɨnyisimaꞌcaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán tyíꞌxajtacaꞌaj, Pedro pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, tyámuaꞌ pu naa tyaj aꞌyan huatyúꞌuucaj. Tyicheꞌ huéeicacaa tyúꞌtaahuaj ɨ ɨnáamuaj, sɨ́ɨj tɨ muéetzij muaꞌ aꞌrij jaꞌmej, ajta sɨ́ɨj Moisés tɨ jaꞌaꞌrij jaꞌmej, ajta sɨ́ɨj Elías tɨ jaꞌaꞌrij jaꞌmej.

Ajta ɨ Pedro capu jeꞌej jáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj. ³⁴Tɨꞌɨj ooj tyiꞌxáatacaj, aj puꞌij jéetɨrij huaꞌ japua huataséjre, ajta tɨꞌɨj ɨ jéetɨrij hueꞌcáanaj aj mu mij tyuꞌtátzɨɨn. ³⁵Aj puꞌij ɨ jéetɨrij tzajtaꞌ nyúucarij huatánamuajre tɨ aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyiyóoj ɨ nyaj jaꞌantyíhuoj. Siataꞌaj jáanamuaj.

³⁶Tɨꞌɨj ɨ nyúucarij aꞌyan tyuꞌtánamuajrej, aj puꞌij jusɨ́ɨj ajoꞌtyaváaj jaꞌraa ɨ Jesús. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu juꞌhuatyáꞌɨtzee ɨ jutzájtaꞌ, camu aꞌtɨ́j huatéꞌexaaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj.

Jesús pu tyamuéej tyúꞌhuaaj tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj

(Mt. 17:14-21; Mr. 9:14-29)

³⁷Yaa ariáꞌpuaꞌaj, matɨꞌɨj acáacɨj ɨ jɨríj japua, jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jaꞌantyinájchacaꞌ ɨ Jesús. ³⁸Ajta sɨ́ɨj pu huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Maeestro, jéehua nu aꞌyan tyíꞌmuahuaviij paj jaaséj ɨ nyiyóoj, jiꞌnye aꞌɨ́j nuꞌuj caa tyiꞌijyój, ³⁹júuricamej tɨ jeꞌej puaꞌaj een pu jájviiviꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn iijriꞌhuaj ajta jéehua huáꞌrurij jatáꞌcaa, ajta jeꞌen éejcueemuxaꞌrij ɨ jutyényij jitze. Jéehua pu jeꞌej puaꞌaj joorej capu jatáꞌcaa tɨ juxáahuaj majoꞌchaꞌcanyeꞌen. ⁴⁰Nyahuoꞌtáhuaviiriꞌ ɨ maj a jamuán huacɨꞌɨj maj jaatamuárityeꞌen ɨ tɨ tzajtaꞌ séejreꞌ, ajta camu pu jáaruuj.

⁴¹Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ siajta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. ¿Aꞌchunyéj juxɨeꞌveꞌ nyaj jaꞌmua jamuán yahuatyávaacaj nyej nyij jaꞌmua jɨmeꞌ óoviicueꞌreꞌen? Majaꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌyóoj.

⁴²Tɨꞌɨj ooj ɨ tyamuéej ajoomaꞌcaj, aj puꞌij ɨ tyiyáaruꞌ jeꞌtárɨej a chóotaꞌ, ajta huáꞌrurij jaatáꞌ, ajta ɨ Jesús pu jajtyáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyiyáaruꞌ, aj puꞌij tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyamuéej, ajta jeꞌen jaatátuii ɨ yoꞌpuáaraꞌan. ⁴³Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ naa tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios jéehua tyámuaꞌ tyíꞌuuriajcaꞌaj.

Jesús pu ajtáhuaꞌaj jaataxájtacaꞌ tɨ muɨꞌnyij

(Mt. 17:22-23; Mr. 9:30-32)

Matɨꞌɨj móoj néijmiꞌi jeꞌej tyojoꞌséeracaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ Jesús huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn.

⁴⁴—Tyámuaꞌ xu naa tyáanamuaj siajta quee yóꞌhuaꞌnan, aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ ɨ Dios pu huatátuiiriꞌhuaj huaꞌ jimi ɨ tyeɨ́tyee.

⁴⁵Ajta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu eexúj huáɨꞌriityaꞌcaꞌaj mej mij néijmiꞌi joꞌitéej muáꞌraꞌnyij, majta mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj maj jaataꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨꞌij tyámuaꞌ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen.

¿Aꞌtanyíj jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ?

(Mt. 18:1-5; Mr. 9:33-37)

⁴⁶Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j ɨ Jesús huatyóohuij maj aꞌyan tyityahuóojeevej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ aꞌtɨ́j tɨ jéetzeꞌ juxɨéꞌvaꞌaj jaꞌmej.

⁴⁷Tɨꞌɨj ɨ Jesús jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌajcaa, aj puꞌij páꞌrɨꞌɨj ajaꞌvéꞌviꞌtɨj, tɨꞌquij avéjriꞌ yoꞌtyéjchej, ⁴⁸aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ tyámuaꞌ tyeetyéjeevej aꞌíjcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj nye jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij naataxɨéꞌveꞌej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij naataxɨéꞌvej, aꞌɨ́j pu ajta huataxɨeꞌvej ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. Aꞌyaa pu tyíꞌeen, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee jaꞌmua jimi, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ.

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee jeꞌej tojoꞌmuaꞌraj aꞌɨ́ɨ pu tahuɨɨreꞌ

(Mr. 9:38-40)

⁴⁹Juan pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, séej tu aꞌtɨ́j ajoꞌséej tɨ aꞌnyúucaritzeꞌ hueꞌrámuarityahuaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aj tu tyij jaatáꞌijmuejriꞌ tɨquee aꞌyan rɨjcaj, jiꞌnye capu ityájma jitze ajtyámaꞌcan.

⁵⁰Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Caxu jaꞌijmuejraj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨquee jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej, aꞌɨ́ɨ pu jáꞌmuahuɨɨreꞌ.

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌajtyáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan

⁵¹Tɨꞌɨj arí tyiꞌvéjriꞌtacaj aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Jesús joꞌméj u tajapuá, Jesús pu caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌ tɨꞌij aꞌáa jóꞌmeꞌen a Jerusalén. ⁵²Séecan pu huataꞌítyacaꞌ mej mij anaquéej jóꞌcɨɨnyej aꞌájna a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Samaaria, mej mij aꞌáa tyámuaꞌ tyojóꞌuurej joꞌtɨj jaꞌráꞌiixaj, ⁵³majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Samaaria jáꞌchajcaꞌaj, camu jaataxɨéꞌvej, jiꞌnye máamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn Jerusalén pu jóꞌyiꞌcaaj. ⁵⁴Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Santiago ajta ɨ Juan, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj jáamuaꞌreeriꞌ, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyi páaxɨeꞌveꞌ tyaj aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtaj tɨꞌij jútyeꞌ jeꞌcáxɨreꞌen ɨ tɨéj tɨꞌij huóꞌcuiꞌnyij néijmiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma?

⁵⁵Aj puꞌij ɨ Jesús pu ooréꞌnyeeriacaꞌ ajta jeꞌen huaꞌajtyáꞌxɨj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu muaꞌaj jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ júuricamaꞌraꞌ caꞌnyíjraꞌaj jamuaatáꞌ siaj sij aꞌyan tyuꞌtaxáj. ⁵⁶Jiꞌnye canu nyáaj aꞌɨ́j jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huaꞌantyipuáꞌrityeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, sulu nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij.

Aj mu mij joꞌcɨ́j, matɨꞌɨj mij séej chájtaꞌnaj jitze jaꞌráꞌaj.

Ɨ maj jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj Jesús jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan

(Mt. 8:19-22)

⁵⁷Matɨꞌɨj móoj huajuꞌcaj ɨ juyéj jitze, sɨ́ɨj pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj a jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen joꞌtɨj naꞌaj paj joomaꞌaj puáꞌmej.

⁵⁸Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ arachuíjse, aꞌáa mu jaꞌchej joꞌtɨj jaꞌtyástaꞌnajmee, majta ɨ pínaꞌsee aꞌɨ́ɨ mu tyúuꞌitoꞌrityee ɨ tɨ tyuꞌuj jitze, ajta aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ ɨ Dios capu tyichíꞌ joꞌtɨj jaꞌhuóosoꞌpeꞌen.

⁵⁹Jesús pu séej aꞌyan tyuꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, naatáꞌ nyaj yahuácatyij ꞌasta naꞌaj quee huámuɨꞌnyij ɨ táataj, nyej nyij jaꞌváꞌnaj, aj nu nyij ajamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj naꞌmej.

⁶⁰Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Micheꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ muɨꞌchítyee huaꞌváꞌnaj ɨ juxaꞌaj muɨꞌchítyee, pajta muáaj áricuj pataꞌaj huoꞌréꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios.

⁶¹Ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, nyáaj nu jaxɨeꞌveꞌ nyaj ajamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, ajta naatáꞌ nyej nyij anaquéej ujaꞌtanyéj jóꞌnyej jaꞌchej nyej nyij huoꞌtatyójtyeꞌen ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ.

⁶²Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ huatyóochej tɨꞌij tyuꞌmuárɨeꞌen, tɨpuaꞌaj arí jéꞌtaꞌ umáꞌcaj ajta jaatáxaahuataj, capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌréꞌityixɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ aráꞌasej

¹Tɨꞌɨj aꞌyan mutyojoꞌmaꞌaj, tavástaraꞌ pu séecan avaꞌjajpuaxɨj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj mu aráꞌaxcaa, aꞌɨ́ɨjma puꞌij huataꞌítyacaꞌ tyahuaꞌpuaj maꞌcan, mej mij anáatyaꞌaj huajuꞌun, aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchájtaꞌnajmee joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn joꞌréꞌnyesij.

²Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Jéehua mu ɨ tɨ huáꞌɨtziityeꞌ mej mij ujoꞌtyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, ajta camu muiꞌij ɨ maj aꞌɨ́jna jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ maj huoꞌréꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. Aꞌɨ́j xu jɨn aꞌyan tyaatáhuavii ɨ tavástaraꞌ tɨꞌij jéetzeꞌ huojoꞌtaꞌítyej ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, mej mij néijmiꞌqueꞌ huoꞌréꞌixaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. ³Séricuj muaꞌaj, aꞌyaa nu tyajamuaataꞌítyij huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa xu sij huaséꞌrihuaꞌaj xáꞌjuꞌun matɨꞌɨj cányaꞌxɨɨ huaꞌ tzajtaꞌ ɨ ɨ́ɨraꞌvetyee. ⁴Caxu túmii aꞌaj, caxu tyiꞌtɨ́j aꞌaj ɨ siaj jɨn huatyóohuɨɨreꞌen caxu siajta átoꞌrij tyiꞌpíij nusu tyúucaꞌquej, siajta quee aꞌtɨ́j tyíꞌixaatyeꞌej ɨ juyéj jitze. ⁵Siatɨꞌɨj huaꞌchej jaꞌráꞌastij, néijmiꞌcaa xu anaquéecan huatatyójtyeꞌen aꞌyan tɨjɨn: “Cheꞌ tyámuaꞌ tyíꞌeenyeꞌ yajáꞌmuachej.” ⁶Ajta tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ naa metyíꞌtyechej, huaꞌ jimi pu huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ siaj jɨn huoꞌtatyójtyej, naꞌríij mequee, caxu muaꞌaj tyiꞌtɨ́j joꞌrɨésij. ⁷Aꞌáa xu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌsiaj jaꞌráꞌiixaj, siajta tyúꞌcuaꞌnyij siajta huayeꞌen tyiꞌtɨ́j maj jamuaatáꞌsij, jiꞌnye aꞌyaa pu tyeꞌtyévijtyeꞌ maj tyaanájchityeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌmuɨjhuacaa. Caxu ajóꞌjujhuaꞌnyeꞌ áyee siajta áyee ɨ maj huaꞌchej jitze. ⁸Siatɨꞌɨj séej chájtaꞌnaj jitze joꞌtyájrutyej, majta jeꞌen tyámuaꞌ tyajamuaatyéjeevej, aꞌɨ́j xu huácuaꞌnyij tyiꞌtɨ́j maj jáꞌmuacueꞌtyej, ⁹setyihuóꞌhuaatyeꞌ ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, siajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn: “Puꞌríj jaꞌmua jimi atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj.” ¹⁰Ajta tɨpuaꞌaj séej chájtaꞌnaj jitze siaꞌráꞌastij joꞌmaj quee tyámuaꞌ tyajamojoꞌtyéjeevej, aꞌáa xu cáayej jitze aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn: ¹¹“Aꞌɨ́jna ɨ chuéj tɨ muɨɨnyíj tɨ ajtáviꞌtaxɨj ɨ tacaꞌquéj jitze, aꞌyaa tɨ maꞌcan ɨ chájtaꞌ, aꞌɨ́j tu huatácaꞌtzɨj siaj sij jáamuaꞌreej siaj jéehua ootyáꞌɨtzeerej ɨ Dios jimi. Ajta aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreeriaj tɨ arí tyaꞌráꞌiixaj jaꞌmua jimi aꞌnáj tɨ ɨ Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj.” ¹²Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj ɨ Dios yaráꞌiixaj jéetzeꞌ mu aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jajpuéetzij muáꞌjuꞌun mequee ɨ maj Sodoma jáꞌchajcaꞌaj.

Ɨ tyeɨ́tyee maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ

(Mt. 11:20-24)

¹³’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen muaꞌaj mu siaj Corazín jaꞌchej, siataꞌaj muaꞌaj mu siaj Betsaida jaꞌchej. Jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌyan náarɨnyijcheꞌ huaꞌ jimi ɨ maj Tiro joꞌcháatɨmee naꞌríij huaꞌtzajtaꞌ ɨ maj Sidón joꞌcháatɨmee, aꞌɨ́ɨ mu aamíꞌ tyaꞌantzáahuatyeꞌnyijcheꞌ ɨ Dios jimi, majta chaꞌmanaꞌaj tyuꞌtyoochéetyaꞌxɨꞌnyijcheꞌ majta nasíj japua huaraꞌsejcheꞌ mej mij ɨ tyeɨ́tyee jáamuaꞌreej maj meríj tyáꞌantzaahuaj. ¹⁴Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj néijmiꞌi áꞌxɨjtyiꞌhuan, jéetzeꞌ xu muaꞌaj jajpuéetzij xáꞌjuꞌun mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Tiro majta ɨ maj Sidón jaꞌchej. ¹⁵Siajta muaꞌaj mu siaj Capernaúm jaꞌchej, ¿nyi aꞌyan setyityóotzaahuatyeꞌ tɨ ɨ Dios jamuaꞌviꞌtɨn ɨ jútyeꞌ? Capu xaa nyuꞌuj, sulu Dios pu aꞌáa jamojóohuaꞌxɨj joꞌtɨj jéetzeꞌ jaꞌpuejtzij.

¹⁶’Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ jáꞌmuanamuaj, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij nyanamuaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee jamuaꞌtzaahuatyeꞌ, capu ajta nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j pu ajta quee áꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tɨ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.

Matɨꞌɨjta uvéꞌnyej ɨ maj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej

¹⁷Ɨ maj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, jéehua mu jutyamuaꞌveꞌej uvéꞌnyej, aꞌyaa mu tyuꞌxájtasimeꞌej tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, majta mu ɨ tyiyáaruꞌuj taꞌráꞌastej tyatɨꞌɨj aꞌnyúucaritzeꞌ huoꞌtamuárij.

¹⁸Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyáaj nu jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ tyiyáaruꞌ tɨꞌɨj ujeꞌcájvej ɨ jútyeꞌ, aꞌyaa pu huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj maj tyóonaꞌaxcavaꞌraꞌan. ¹⁹Nyáaj nu jamuaatáꞌ mej mij quee jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej ɨ cúꞌcuꞌsee, majta ɨ tyaxcáj. Nyajta jamuaatáꞌ siaj sij huoꞌtyámueꞌtɨn néijmiꞌcaa ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ, mej mij quee jeꞌej jamuáaꞌuurej. ²⁰Siajta caxu aꞌɨ́jcɨ jɨn jutyamuaꞌveꞌej ɨ maj jamuaꞌráꞌastej ɨ tyiyáaruꞌuj, sulu aꞌɨ́j xu jɨn huatóotyamuaꞌveꞌen tɨ arí áꞌyuꞌsiꞌij u tajapuá jeꞌej siaj ántyaꞌruj.

Aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ yójraꞌ jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ táatajraꞌ puéꞌeen

(Mt. 11:25-27; 13:16-17)

²¹Aꞌájna puꞌij ɨ Jesús jéehua huatóotyamuaꞌvej, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:

—Jéehua nu tyíꞌmuatyojtziꞌreꞌ, nyavástaraꞌ, muáaj paj nyavástaraꞌ, ɨ paj tyíꞌijta u tajapuá pajta íiyan ɨ cháanacaj japua, jiꞌnye muáaj paj huoꞌtaséjratyej aꞌnyúucaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, pajta jaatyáꞌavaatacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jéehua tyuꞌyíꞌtɨn, majta ɨ maj jéehua tyúumuaꞌtyej. Jee xaa nyuꞌuj nyavástaraꞌ, jiꞌnye aꞌyaa pu tyimuaꞌránajchacaꞌ.

²²’Néijmiꞌi pu ɨ nyavástaraꞌ tyinaatáꞌ. Capu aꞌtɨ́j jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ yójraꞌ puéꞌeen, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj jamuaꞌreej ɨ vástariaꞌraꞌ, capu ajta aꞌtɨ́j jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ vástariaꞌraꞌ puéꞌeen, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj jamuaꞌreej ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen, majta jeꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ ɨ yójraꞌ huoꞌtaséjratyeꞌsij juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ.

²³Tɨꞌquij huoꞌséerajraa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨjma puꞌij aꞌyan tyuꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Micheꞌ huatóotyamuaꞌveꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaséj jeꞌej siaj muaꞌaj tyiꞌtɨ́j seríj tyíꞌsej, ²⁴jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ maj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, majta ɨ maj tyityatatyáꞌcaꞌaj rey jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaaséej jeꞌej siaj muaꞌaj tyíꞌsej, ajta camu aꞌyan tyeeséj, aꞌyaa mu majta tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jáanamuaj jeꞌej siaj muaꞌaj tyíꞌnamuaj, ajta camu aꞌyan tyáanamuajriꞌ.

Ɨ aꞌtɨ́j Samaaria tɨ jáꞌmaꞌcan tɨ tyámuaꞌ tyíꞌtyevij

²⁵Aꞌnáj pu sɨ́ɨj ɨ tɨ tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajeꞌréꞌnyej tɨꞌij Jesús jamuán tyuꞌxáj, aꞌyaa pu tyíꞌtyesaꞌcaꞌaj tɨꞌij jaꞌantyimuéꞌtɨn, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, ¿tyiꞌtanyí juxɨeꞌveꞌ nyaj aꞌyan huárɨnyij tɨꞌij náacɨꞌtyij nyej nyij júurij náꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ?

²⁶Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze? ¿Tyiꞌtanyí puáꞌjijveꞌ ɨ yuꞌxarij jitze?

²⁷Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Huaxɨeꞌveꞌ aꞌ vástaraꞌ ɨ tɨ Dios puéꞌeen néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌxɨéjnyuꞌcaa, pajta néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌjúuricamej, pajta néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ paj jɨn uhuájcaꞌnyej pajta ɨ paj jɨn maꞌúumuaꞌrej, ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj séejreꞌ tɨ aꞌyan tɨjɨn pataꞌaj aꞌyan chaꞌtaj panaꞌaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ axaꞌaj tyévij aꞌyájna patɨꞌɨj asɨ́ɨj tyíaxɨeꞌveꞌ.

²⁸Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Xáꞌpuɨꞌ paj tyaataxájtacaꞌ. Tɨpuaꞌaj néijmiꞌi puaꞌráꞌastej, aj paj júurij puáꞌmej jusén jɨmeꞌ.

²⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌmuaꞌtaj, aꞌɨ́ɨ pu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj mej mij jáamuaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee tɨ quee aꞌnáj ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaxaꞌaj tyévij?

³⁰Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j pu Jerusalén jaꞌrájraa, aꞌáa pu joomáꞌcaj a Jericó, matɨꞌɨj mij náhuaꞌrij jaꞌantyinájchacaꞌ, néijmiꞌi mu tyaanáhueꞌriꞌ, majta tyaꞌcáaꞌriꞌriꞌ ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ, majta jaatyáavaxɨj, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j, aꞌáa mu mij yoꞌreꞌtyécaj a juyéj jitze ajta arí áꞌmeꞌriajcaꞌaj. ³¹Aj puꞌij sɨ́ɨj ajta aꞌáa joomaꞌcaꞌaj ɨ juyéj jitze, puaaríij pu puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna, tɨꞌɨj jaaséej tɨ áꞌmeꞌriajcaꞌaj aa pu ɨmuáj jaꞌtanyáaj ɨ juyéj jitze ajta mu joꞌmej. ³²Ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj aꞌáa joomaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeenyeꞌej sɨ́ɨj tɨ Leví jitze ajtyámaꞌcan, tɨ ajta tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌɨj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj joꞌriáꞌcaꞌaj ɨ tɨ áꞌmeꞌriajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaaséej, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj huarɨ́j aꞌáa pu ɨmuáj jaꞌtanyáaj ajta mu joꞌmej. ³³Ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj aꞌáa joomaꞌcaꞌaj ɨ juyéj jitze aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeenyeꞌ sɨ́ɨj tɨ séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Samaaria, tɨꞌɨj jaaséej, aꞌɨ́ɨ puꞌij jaꞌancuꞌvaxɨj. ³⁴Tɨꞌquij jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ, aj puꞌij jacáajoꞌsij joꞌtɨj tyajáꞌpuejtyiꞌhuacaꞌaj ɨ aséityij jɨmeꞌ ajta ɨ nahuáj, ajta jacáꞌijcatacaꞌ joꞌtɨj tyajáꞌpuejtyiꞌhuacaꞌaj, aj puꞌij jaꞌváꞌraj ju púuruꞌ japua, tɨꞌɨj ij yoꞌtɨj aꞌájna joꞌmaj jáꞌasacaa ɨ maj puasaaruveꞌ, aꞌáa puꞌij tyámuaꞌ tyéechaꞌɨj. ³⁵Yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌɨ́jna ɨ tɨ Samaaria jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌpuácaa iitaꞌɨ́ꞌpuj ɨ túmii, ajta jaataꞌɨ́ꞌpuꞌuj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ antyúumuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ chiꞌij, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Pataꞌaj tyámuaꞌ tyéechaꞌɨɨn, nyajta nyáaj nyatɨꞌɨj uvéꞌnyej, aj nu muaatáꞌsij néijmiꞌi aꞌchu paj jaaxɨ́jtye ɨ paj jáachaꞌɨj.” ³⁶Aꞌyaa puꞌij, ¿aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huéeicaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyámuaꞌ tyiꞌtyévistaj jaꞌraa aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ juxaꞌaj tyévij ɨ maj tyaanáhueꞌriꞌ ɨ náhuaꞌrij?

³⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌancuꞌvaxɨj.

Jesús puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Áricuj pataꞌaj aꞌyan chaꞌtaj panaꞌaj huárɨnyij.

Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌchej ɨ Marta ajta ɨ Maríia

³⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ooj huamaꞌcaꞌaj, tɨꞌquij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchajtaꞌ, aꞌáa pu íitɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Marta huoꞌtyéeje ɨ juchiꞌtáj. ³⁹Séej pu aꞌɨ́jna tyíꞌihuaaraꞌcaꞌaj íitacan, tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Maríia, aꞌɨ́ɨ puꞌij ɨ Maríia aꞌáa véjriꞌ joꞌtayíxɨj ɨ Jesús jimi tɨꞌij janamuaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj. ⁴⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Marta, capu jeꞌej jájtyooveꞌej jeꞌej tɨ huárɨnyij, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj tɨꞌij tyihuóꞌcueꞌtyej, aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, ¿nyiquee a jitze juxɨeꞌveꞌ tɨ nyeꞌihuáaraꞌ quee nyahuɨɨriaꞌaj nyej nyij nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj tyíꞌmuarɨeꞌ? Pataꞌaj jaatéꞌexaatyeꞌen tɨꞌij naatáhuɨɨreꞌ.

⁴¹Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Marta, Marta, jéehua paj tyíꞌmuaꞌtzej, pajta jéehua jeꞌej tyáꞌmuaꞌtzej, ⁴²ajta sɨ́ɨj puꞌuj juxɨeꞌveꞌ paj aꞌyan huárɨnyij. Maríia pu aꞌɨ́j avaꞌhuoj ɨ tɨ jéetzeꞌ jɨ́ꞌreꞌen, capu ij aꞌtɨ́j jáaꞌriꞌraj.

Tɨꞌɨj Jesús huoꞌmuaꞌaj jeꞌej maj yeꞌej tyityeetyényuunyij

(Mt. 6:9-15; 7:7-11)

¹Séej pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌáa pu ɨ Jesús jaꞌtyényuusimaꞌaj ɨ Dios jimi, tɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij tɨ tyényuusij, sɨ́ɨj pu ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, táamuaꞌtyej tyaj huatyényuunyij ɨ Dios jimi, aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ Juan tyihuoꞌmuáꞌtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj.

²Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siatɨꞌɨj huatyényuunyij, aꞌyaa xu tyuꞌtaxáj tɨjɨn:

Tavástaraꞌ, cheꞌ tyámuaꞌ eenyeꞌ ɨ paj jɨn ántyapuaj.

Cheꞌ mujoꞌvéꞌmeꞌen ɨ paj jɨn néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj.

³Tyitaatáꞌ ɨ tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ ɨ tɨ aꞌnáj tɨnaꞌaj tajitzé tyúuxɨeꞌveꞌ.

⁴Tyitaatúꞌuunyiꞌ ɨ tyaj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌjimi, jiꞌnye ityáj tu tyajta tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ néijmiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj ityájma jimi ootyáꞌɨtzee.

Capáj tyiꞌtáꞌcareꞌen tɨ ɨ tyiyáaruꞌ caꞌnyíjraꞌaj tatáꞌcareꞌen tyej tyij jeꞌej puaꞌaj huárɨnyij.

⁵Aj puꞌij ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyicheꞌ aꞌyan tyaataxáj yee muaꞌaj xu séej tyiꞌ amíincuj, ajta jeꞌen aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌchej ɨ amíincuraꞌ tɨꞌɨj ij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyaꞌ amíincuj, huéeicacaa naatanyíjtyeꞌ ɨ páan, ⁶jiꞌnye oochán pu uvéꞌnyej sɨ́ɨj ɨ nyaꞌ amíincuj tɨ muꞌ jaꞌtamáꞌcaꞌaj, nyajta nyáaj, canu tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj ɨ nyaj jáacueꞌtyej.” ⁷Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ tɨ iirájcaj capu aꞌyan tyuꞌtányuusij yee: “Capáj nyaꞌɨtziityaꞌaj, puꞌríj eetyánamiꞌ ɨ puéertaj, majta ɨ tɨꞌríij muꞌríj huajeꞌej, nyajta nyáaj nuꞌríj nyajta huacaꞌaj, capu cheꞌ ɨꞌríj nyaj ájchenyij nyej nyij tyiꞌtɨ́j muaatáꞌan.” ⁸Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, capu aꞌɨ́jna jɨn ájchesij tɨꞌij tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ amíincuraꞌ puéꞌeen, sulu aꞌɨ́j jɨn pu ájchesij tɨꞌij quee jaꞌɨtziityaꞌaj ɨ amíincuraꞌ, aj puꞌij jaatáꞌsij, aꞌchu tɨ tyiꞌtɨ́j jaatáhuaviiraj. ⁹Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn: Tyiꞌtɨ́j siaj huatáhuoosij, Dios pu jamuaatáꞌsij, ajta tyiꞌtɨ́j siaj huoo aꞌɨ́j xu jimi jatyoonyij, setyeꞌejtyátoꞌsixɨꞌ joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aj puꞌij ɨ Dios tyajamuaꞌantácuunyeꞌsij. ¹⁰Jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jahuaviiraj, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuriáaꞌsij, ajta ɨ tɨ tyiꞌtɨ́j huoo, aꞌɨ́ɨ pu jatyoonyij, ajta ɨ tɨ tyeꞌejtyátoꞌsixɨꞌɨn joꞌtɨj jaꞌpueertaj, Dios pu tyaꞌantácuunyeꞌsij.

¹¹’¿Nyiquij muaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij mu siaj huayóojmuaꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyóoj hueꞌej muahuaviiraj, nyiquij cúꞌcuꞌuj paatapíjtyeꞌsij, ¹²nusu tyáxcaj paatáchuiityeꞌsij tɨpuaꞌaj toꞌoj muahuaviiraj? ¹³Aꞌyaa xu muaꞌaj tyij siajta jeꞌej puaꞌaj een ɨ jutzájtaꞌ, siáamuaꞌreej siaj tyiꞌtɨ́j huoꞌtáꞌan ɨ juyójmuaꞌ tɨ jɨ́ꞌreꞌen, ajta aꞌɨ́jna ɨ jaꞌmuavástaraꞌ ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ jaayíꞌtɨn tɨꞌij huoꞌtáꞌan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jaatáhuaviiraj.

Matɨꞌɨj ɨ Jesús tyiꞌtɨ́j jitzán ujpuáꞌrij

(Mt. 12:22-30; Mr. 3:19-27)

¹⁴Jesús pu tyiyáaruꞌuj huatamuárij tɨ tyévij tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyiyáaruꞌ capu jatáꞌcariaꞌaj tɨ ɨ tyévij tyuꞌtaxáj, tɨꞌɨj Jesús jaatamuárij, aj puꞌij huatáɨꞌriitariacaꞌ tɨ tyuꞌtaxáj ɨ tyévij. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́j mu jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj, ¹⁵majta séecan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ Beelzebú ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyiyáaruꞌuj, aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyíjraꞌaj jatáꞌcaa aꞌmújcɨj mu Jesús tɨꞌij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj.

¹⁶Majta séecan aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyiꞌtɨ́j jɨn jaꞌantyimuéꞌtɨn ɨ Jesús, aꞌɨ́j mu jɨn jaatáhuaviiriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jáamuaꞌreej tɨ tajapuá jáꞌmaꞌcan. ¹⁷Ajta ɨ Jesús pu jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌajcaa, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj séej ɨ chuéj japua tyíꞌijta, tɨpuaꞌaj jéꞌtaꞌ muáacɨɨnyej, aj mu mij huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, matɨꞌɨj mij jujɨ́ɨmuaꞌaj antyúupuaꞌrityeꞌsij, ajta jeꞌen aꞌyan chaꞌtaj ɨ tyihuáꞌchiꞌij tyuꞌtyúꞌuunyiꞌhuaj. ¹⁸Aꞌyaa puꞌij ajta tyíꞌeen ɨ tyiyáaruꞌ jimi, tɨpuaꞌaj jéꞌtaꞌ muáacɨɨnyej, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨꞌij áꞌtyeeviꞌin ɨ maj jɨn antyúumuaꞌreej? Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj muaꞌaj aꞌyan tyíꞌnyaxaj yee nyaj Beelzebú jitze arányacaꞌnyej nyej nyij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj, ¹⁹ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíꞌeenyeꞌ, ¿aꞌtanyíj jitze muaꞌróocaꞌnyej mej mij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaꞌmua jamuán huacɨꞌɨj? Aꞌɨ́ɨ mu mij aꞌyan tyajamuaataxájta siaj muaꞌaj siajta ootyáꞌɨtzee. ²⁰Jiꞌnye tɨpuaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze naꞌrányacaꞌnyej nyej nyij huoꞌtamuárityeꞌen ɨ tyiyáaruꞌuj, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨ arí aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej jaꞌmua jimi aꞌnáj tɨ ɨ Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj.

²¹’Aꞌtɨ́j tuꞌhuájcaꞌnyej tɨ ajta tyámuaꞌ tyéꞌchaꞌɨj ɨ juchiꞌij, néijmiꞌi ɨ tɨ tyiꞌráaꞌ tyámuaꞌ pu naa tyíꞌchaꞌɨɨriꞌhuaj. ²²Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj mujoꞌvéꞌmeꞌen tɨ jéetzeꞌ uhuájcaꞌnyej quee aꞌɨ́jna, aꞌɨ́ɨ puꞌij jaatyámueꞌtɨj, tɨꞌquij néijmiꞌi tyáꞌnahueꞌran ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj.

²³’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee nyahuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu nyéjchaꞌɨɨreꞌ, ajta ɨ tɨquee tyeɨ́tyee tyísɨɨreꞌej nye jimi, aꞌɨ́ɨ pu huojoꞌcuíꞌnaj.

Ɨ júuricamej tɨ jeꞌej puaꞌaj een ajtáhuaꞌaj pu huariáꞌraa

(Mt. 12:43-45)

²⁴’Ajta aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu rɨcɨj ɨ xɨéjnyuꞌcarij tɨ jeꞌej puaꞌaj een, tɨꞌɨj iirájraꞌnyij séej tzajtaꞌ ɨ tyévij, aꞌɨ́ɨ pu ajoꞌcháꞌcanyaꞌaj jaꞌmej tɨꞌij jáahuoonyij joꞌtɨj jaꞌhuóosoꞌpeꞌen, joꞌtɨj joꞌhuáchij. Ajta tɨꞌɨj quee jatyooveꞌen, aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌtyij tɨjɨn: “Nyicheꞌ huariaꞌraꞌnyij ɨ nyichéj jóꞌnyaj jaꞌrájraa.” ²⁵Tɨꞌɨj uvéꞌnyen, aꞌyaa pu een aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, naa pu een ɨ jutzájtaꞌ, cuxáa maj moochán uhuaréꞌichoꞌtacaꞌ, néijmiꞌi pu tyámuaꞌ tyíꞌeen. ²⁶Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ xɨéjnyuꞌcarij séecan ujaꞌráviꞌtɨj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej, ɨ maj majta jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj een quee ɨ sɨ́ɨj. Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi utyárutyij ɨ tyévij tzajtaꞌ mej mij aꞌúu jaꞌcháaj muáꞌraꞌnyij. Ajta jeꞌen jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj éenyeꞌej jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tyévij quee tɨꞌɨj aamíꞌ éenyeꞌej.

Ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tyámuaꞌviꞌraꞌaj

²⁷Tɨꞌɨj Jesús ooj tyiꞌxáatacaj, sɨ́ɨj pu íitɨꞌ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee. Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ pu tyaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj ɨ paj jitzán huanɨeꞌhuacaꞌ, ajta muaaxáꞌpueeriꞌ.

²⁸Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Jéetzeꞌ pu tyámuaꞌ tyihuaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj janamuaj ɨ Dios nyuucaaj, majta jaꞌtzaahuatyeꞌ.

Tyeɨ́tyee mu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyiꞌtɨ́j huaséj tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ

(Mt. 12:38-42; Mr. 8:12)

²⁹Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee móocheꞌ ajtyáxɨɨrisimaꞌaj ɨ Jesús jimi, ajta aꞌɨ́jna, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Jéehua mu jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee ijíij maj yan séejreꞌ, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ. Ajta canu tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌsij, aꞌɨ́j nuꞌuj huoꞌtéꞌexaatyeꞌej jeꞌej tɨ tyáaruj ɨ Jonás.

³⁰’Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ Jonás aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ ɨ maj jaaséej ɨ maj Nínive jáꞌchajcaꞌaj, aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj aꞌɨ́ɨn tyiꞌpuéꞌeen ɨ tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ mej mij jaaséj ijíij maj huátyeɨtyee. ³¹Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán Dios huáꞌxɨjtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́jna ɨ tɨ aamíꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj reíinaj jɨmeꞌ yúutyej pujmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa joꞌtyéechaxɨj jaꞌmua jamuán. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jitze tyoꞌojpuáꞌrityeꞌsij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨmuáj mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij jáanamuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Salomón tɨ tyámuaꞌ metyóomuaꞌriajcaꞌaj. Nyajta nyáaj, ɨ nyaj yaa huatyéjve ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ, jéetzeꞌ nu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee aꞌɨ́jna ɨ Salomón. ³²Majta ɨ maj Nínive jáꞌchajcaꞌaj, aꞌyaa mu rɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ Dios tɨ jitzán huáꞌxɨjtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌɨ́ɨ mu huatyáhuiixɨꞌɨj jaꞌmua jamuán ijíij siaj huátyeɨtyee, matɨꞌɨj mij jaꞌmua jitze tyoꞌojpuáꞌrityeꞌsij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ. Aꞌɨ́ɨmaj mu seequéj tyuꞌmuáꞌaj matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ Jonás. Nyajta nyáaj jéetzeꞌ nu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee quee aꞌɨ́jna ɨ Jonás.

Ɨ tɨ jatatzaviꞌtyeꞌ ɨ tyévij

(Mt. 5:15; 6:22-23)

³³’Aꞌɨ́jna ɨ tɨéj ɨ maj jaꞌantyítɨeeraj, capu aꞌtɨ́j meꞌyoꞌtyáꞌavaataj. Capu ajta xáꞌrij tzajtaꞌ juꞌcáchesij. Capu xaa nyuꞌuj, sulu áan pu ɨmuáj yoꞌojchesij tɨꞌij huoꞌtyátatzaviꞌtyeꞌen ɨ maj aꞌúun joꞌtyárutyij. ³⁴Aꞌyaa pu tyíꞌhuɨɨreꞌ ajɨꞌsij tɨꞌɨj tɨéj tɨ áꞌtaa a jitze, aꞌɨ́j pu jɨn, tɨpuaꞌaj jɨ́ꞌreenyeꞌ ajɨꞌsij, aꞌyaa pu éenyeꞌej jaꞌmej, cuxáa tɨ huányeeriꞌcɨj néijmiꞌqueꞌ ajitze. Naꞌríij quee jɨ́ꞌreenyeꞌ ajɨꞌsij, aꞌyaa pu een cuxáa tɨ huatɨ́caꞌ ajitze. ³⁵Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj tɨꞌij quee óomuɨꞌnyij ɨ tɨéj tɨ arí jaꞌmua jitze séejreꞌ. ³⁶Tɨpuaꞌaj aꞌnáj tɨnaꞌaj áꞌtaacaj muaꞌ jitze, ajta quee aꞌmuɨꞌɨjca, néijmiꞌqueꞌ pu huanyéeriꞌcɨj jaꞌmej. Aꞌyaa pu tyeꞌmej, tɨꞌɨj ɨ tɨéj tɨ ajitze séjreꞌej.

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌ jitze tyoꞌojpuáꞌrij aꞌɨ́ɨjma ɨ fariseos

(Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 20:45-47)

³⁷Tɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij tɨ tyihuóꞌixaaj, aj puꞌij sɨ́ɨj fariseo jaatajé tɨ tyojoꞌváꞌcuaꞌnyij joꞌtɨj jaꞌchej, aꞌáa puꞌij ɨ Jesús joꞌmej tɨꞌquij utyájrupij ajta jeꞌen ajtyéeyixɨj joꞌtɨj méesaj joꞌtyéjvee. ³⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ fariseo, jeꞌej puꞌij puaꞌaj tyoꞌtóomuaꞌaj, tɨꞌɨj jaaséej ɨ Jesús tɨquee anomuéetyaꞌaj tyuꞌcuaj jeꞌej maj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj. ³⁹Aj puꞌij tavástaraꞌ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj fariseos puéꞌeen, aꞌyaa xu tyíꞌtyetyij siaj anóomuejtye mu jumuácaꞌ jitze, ajta quee jeꞌej jamuáꞌmiteerasteꞌ siaj tyámuaꞌ huóoꞌuurej mu jutzájtaꞌ. Aꞌyaa xu een tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ jacáajoꞌsij jéjreꞌ ɨ váasuj ajta ɨ puláatuj. Maj siajta muaꞌaj, jeꞌej xu puaꞌaj een mu jutzájtaꞌ, siajta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyihuáꞌnahueꞌ, siajta jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej.

⁴⁰’Siajta quee tyiꞌtɨ́j muaꞌreej, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaatyátaahuacaꞌ ɨ jáꞌmuahueꞌraꞌ, ¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn ajta jaatyátaahuacaꞌ ɨ tɨ jáꞌmuatzajtaꞌ séejreꞌ? ⁴¹Siataꞌaj tyihuoꞌtáꞌan ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj tyíꞌijchaꞌɨj. Aꞌyaa xu aꞌɨ́jcɨ jɨn huárɨnyij, tɨꞌij tyámuaꞌ tyeꞌrájraꞌnyij jaꞌmua jimi.

⁴²’Jeꞌej pu puaꞌaj atyojoꞌréꞌnyesij jaꞌmua jimi ɨ fariseos siaj puéꞌeen. Aꞌyaa xu tyiꞌtáꞌcaa ɨ séej tamuáamuataꞌ anxɨtyej tɨ jitze maꞌcan aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj, tyiꞌtɨ́j meentaj, siajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tuꞌpíj tɨ aꞌyan huatóomuaꞌaj tɨjɨn ruda, siajta néijmiꞌi tɨꞌɨj naꞌaj puaꞌmáj tyíꞌxoo ɨ tuꞌpíj. Siajta seríj yoꞌhuáꞌxɨj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi, siaj tyámuaꞌ huóꞌuurej ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee jeꞌej tɨ tyaꞌráanajchi, siajta tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨj ɨ Dios. Tyámuaꞌ pu atyojoꞌreꞌnyéenyijcheꞌ tɨpuaꞌaj sequée yoꞌhuaꞌnaacajcheꞌ siaj jaꞌráꞌastee aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. Ajta aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ siaj tyuꞌtáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ séej tamuáamuataꞌ anxɨtyej tɨ jitze maꞌcan.

⁴³’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen muaꞌaj, mu siaj fariseos puéꞌeen, jéehua xu jaxɨeꞌveꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j jamuáacɨꞌtyij siaj sij ooráꞌsej ɨpuárij japua joꞌmaj jáꞌraꞌsacaa ɨ huásij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta jamuaꞌráanajchij maj ɨ tyeɨ́tyee jamuaatatyójtyeꞌen tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ joꞌmaj tyajaꞌtóotɨmej.

⁴⁴’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen, jiꞌnye aꞌyaa xu een tɨꞌɨj joꞌmaj huajaꞌváꞌnaamua ɨ muɨꞌchítyee. Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj japuan huahuíistɨcɨꞌɨj, camu jamuaꞌreej yee aꞌtyán mu avaꞌnámiꞌhuajmee.

⁴⁵Tɨꞌɨj ij sɨ́ɨj tɨ tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, jeꞌej puaꞌaj paj tyihuáꞌxaj aꞌɨ́ɨjma ɨ fariseos, aꞌɨ́j paj jɨn pajta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtajee ityájma.

⁴⁶Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Siajta muaꞌaj, mu siaj tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, jeꞌej pu puaꞌaj tyeꞌmej jaꞌmua jimi. Aꞌyaa xu tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyésiꞌ, siajta huáꞌijtyeꞌ mej mij ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨn aꞌyan huárɨnyij, siajta muaꞌaj caxu tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan rɨcɨj.

⁴⁷’Jeꞌej pu puaꞌaj tyeꞌmej jaꞌmua jimi, jiꞌnye muaꞌaj xu jaꞌajtáꞌhuaj ɨ maj tzajtaꞌ huoꞌtyátoosij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, aꞌɨ́ɨmaj maj huoꞌcuij ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj. ⁴⁸Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyéꞌmiteereꞌ tɨjɨn jamuaꞌránajchacaꞌ jeꞌej maj huóꞌruuj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu huoꞌcuij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, siajta muaꞌaj jaꞌajtáꞌhuaj joꞌmaj huajaꞌváꞌnaj.

⁴⁹’Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Dios jumuaꞌtzíiraꞌaj jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Nyahuoꞌtaꞌítyij huaꞌ jimi ɨ tyeɨ́tyee séecan maj nye jitze maꞌcan tyíꞌxaj, nyajta séecan ɨ nyaj huaꞌantyíhuoj mej mij nyahuɨɨriaꞌaj. Jeꞌcácaa mu cuiꞌnyij aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, majta séecan jeꞌej puaꞌaj uurej.” ⁵⁰Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌen ijíij maj huátyeɨtyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, matɨꞌɨj manaꞌaj puaꞌmáj huácuij ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, matɨꞌɨj puaꞌmáj huácuij tɨꞌɨj naꞌaj tyuꞌséjrej ɨ cháanacaj, ⁵¹tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Abel tɨ huamuɨ́ꞌ ajta aꞌɨ́jna ɨ Zacarías, ɨ maj jaajéꞌcaj jéꞌtaꞌ joꞌtɨj joꞌtyéjvee aꞌɨ́jna ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa, ajta ɨ tyeyúuj tɨ jaꞌvéꞌnyee. Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌen ijíij maj huátyeɨtyee.

⁵²’Jeꞌej pu puaꞌaj tyeꞌmej jaꞌmua jimi mu siaj tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ. Jiꞌnye muaꞌaj xu jujɨ́ɨmuaꞌaj jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, siajta quee aꞌyan huarɨ́j jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ. Caxu siajta huaꞌtáꞌcaa mej mij séecan jáamuaꞌtyij jeꞌej tɨ tyíꞌeen ɨ Dios jimi.

⁵³Tɨꞌɨj Jesús iirájraa, aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, majta ɨ maj tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jéehua huatanyínyuꞌcacucaꞌ, majta jeꞌen huatyóohuij maj jáaꞌɨtziityeꞌen jéehua metyeꞌíhuoꞌraj, ⁵⁴mej mij jájtyoonyij ɨ tɨ jɨn eeráꞌɨtzen, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyuꞌtaxájtaj.

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j hueꞌtzij jɨn jusejrataj

¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, jéehua mu ajtyáxɨɨriacaꞌ, aꞌyaa mu aráꞌaxcaa aꞌchu huaꞌpuaj víꞌraꞌaj nusu huéeicaj víꞌraꞌaj, aꞌɨ́j mu jɨn huápuɨꞌɨj áꞌcatacaꞌaj. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu anaquéej tyihuaꞌtyixáatyaꞌajraa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyan tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ fariseos ɨ maj jaꞌnajchityeꞌ ɨ páan jitze, aꞌɨ́ɨmaj mu huáꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee. ²Jiꞌnye tyiꞌtɨ́j maj muaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee avíitzij jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨ pu muaꞌreeriꞌhuan, ajta tyiꞌtɨ́j maj avaatacaꞌaj aꞌɨ́ɨ pu huataséjreꞌsij. ³Aꞌyaa puꞌij aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jaataxájtacaꞌ tɨ́caꞌristeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu huatánamuajreꞌej tújcaꞌrij tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ paj jaataxájtacaꞌ xájtariꞌ u chiꞌtáj, Dios pu jaataxájtaj caꞌnyíin jɨmeꞌ aꞌájna ɨ chiꞌij japua.

Aꞌtanyíj aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj jatzɨɨnyaꞌaj

(Mt. 10:28-31)

⁴’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ mu siaj nyaꞌ amíincustyamuaꞌ puéꞌeen, caxu huáꞌtzɨɨnyeꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jaayíꞌtɨn maj jaajéꞌcaj ɨ siaj jatyáhueꞌraꞌ, jiꞌnye camu jaayíꞌtɨn maj joꞌpuáꞌrityeꞌen ɨ jaꞌmua júuricamej. ⁵Nyajta nyáaj nu jamuaatéꞌexaatyeꞌej aꞌtɨ́j siaj tzɨɨnyeꞌej, aꞌɨ́j xu tzɨɨnyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaayíꞌtɨn tɨ jaajéꞌcaj ɨ siaj jatyáhueꞌraꞌ, tɨ ajta jaayíꞌtɨn tɨ aꞌáa yóorɨeenyij ɨ jaꞌmua júuricamej ɨ tɨéj jitze tɨquee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn: siataꞌaj aꞌɨ́j huátzɨɨnyeꞌen.

⁶’Caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj. ¿Nyi mequee aꞌyan tyíꞌnajchitaj aꞌchu huaꞌpuaj meeruꞌ anxɨ́vicaa jɨmeꞌ ɨ pínaꞌsee? Camu jéehua tyáꞌnajchij ɨ pínaꞌsee, ajta ɨ Dios capu huojoꞌhuaꞌnaj. ⁷Ajta jaꞌmua jɨmeꞌ, Dios pu jamuaꞌreej aꞌchu tɨ sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj avaꞌcɨpuaj, aꞌɨ́ɨ pu arí jaatyéꞌitej. Aꞌɨ́j xu jɨn quee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye muaꞌaj xu jéetzeꞌ jitzán juxɨeꞌveꞌ mequee ɨ pínaꞌsee.

Ɨ maj jaꞌxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ

(Mt. 10:32-33; 12:32; 10:19-20)

⁸’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyuꞌtaxáj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ tɨ nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌyaa nu nyajta tyaataxájta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi, ⁹ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ naatyáhueꞌtaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa nu chaꞌtaj tyaataxájta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi tɨjɨn canu jamuaꞌtyej.

¹⁰’Dios pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌnyaxaj nyéetzij ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, ajta capu aꞌnáj tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyaataxáj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

¹¹’Matɨꞌɨj jamuáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌijta, nusu aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyiꞌtɨ́j jɨn antyúumuaꞌreej, caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyityeetyóonaj nusu jeꞌej siaj tyuꞌtaxájtaj, ¹²jiꞌnye tɨꞌɨj jamuáacɨꞌtyij siaj tyuꞌtaxáj, aꞌɨ́ɨ pu ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tyajaꞌmuamuaꞌtyen jeꞌej siaj yeꞌej tyuꞌtaxájtaj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ

¹³Sɨ́ɨj tɨ huaꞌ tzajtaꞌ ajoꞌtyávaacaꞌaj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:

—Maeestro, pataꞌaj jaatéꞌexaatyeꞌen ɨ nyeꞌihuáaraꞌ tɨ tyinaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ nyéetzij tyíꞌnyacɨꞌpuaj.

¹⁴Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj tyinaꞌantyáarujtyej juées jɨmeꞌ nyej nyij nyáaj tyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen jaꞌmua jimi?

¹⁵Ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, siaj sij quee huápuɨꞌɨj tyíꞌnyacuaꞌtzaj siaj jéehua tyuꞌchaꞌɨ́ɨtɨmeꞌnyij, jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jéehua tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨɨj, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyeetyáhuɨɨreꞌej tɨꞌij quee cheꞌ tyiꞌtɨ́j jeꞌej jaꞌuurej.

¹⁶Tɨꞌɨj ij séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ chíjtyaanyiꞌ jáꞌchajcaꞌaj, chuéj pu tyíchaꞌɨɨcaꞌaj tɨ japuan tyíꞌhuastyaa, tyámuaꞌ pu jéehua tyúꞌcɨɨtyej. ¹⁷Tɨꞌɨj ij aꞌyan tyiꞌriáꞌmuaꞌaj tɨjɨn: “¿Jiꞌnye náarɨnyij? Capu cheꞌ maꞌ jáaɨꞌrij jóꞌnyaj jeꞌej yóꞌuurej ɨ tɨ huácɨɨriacaꞌ.” ¹⁸Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Nuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej nyaj huárɨnyij. Nyetyuꞌtyúꞌuuna ɨ tyíꞌnyechoorij matɨj tyuꞌváatɨmee, nyajta jeꞌen séecan ájtaahuaxɨꞌsij tɨ jéetzeꞌ viváajmaꞌaj jáꞌraꞌnyij, nyatɨꞌɨj nyij aꞌúun juꞌtyáꞌtoosij ɨ tɨ tyúꞌcɨɨriacaꞌ, nyajta néijmiꞌi ɨ nyaj tyíꞌijchaꞌɨj. ¹⁹Nyajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaxájtaj ɨ nyatzájtaꞌ tɨjɨn: Nuꞌríj néijmiꞌi tyíꞌijchaꞌɨj, tyámuaꞌ pu tyéꞌtyeeren tɨ tyámuaꞌ tyinaatyáhuɨɨreꞌsij, nuꞌríj nyaj huányasoꞌpeꞌen, nyicheꞌ tyíꞌcuaꞌajcaj, nyajta yaꞌcaj, nyajta huányetyamuaꞌveꞌen.” ²⁰Ajta ɨ Dios pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Muáaj mu paj quee maꞌúumuaꞌrej, ijíij tɨ́caꞌ paj muɨꞌnyij, ¿aꞌtanyíj tyíꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́jna ɨ paj tyámuaꞌ tyúꞌruuj?” ²¹Aꞌyaa pu tyeꞌmej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jaxɨeꞌveꞌ maj jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, ajta camu tyiꞌtɨ́j tyíꞌchaꞌɨj ɨ Dios jimi.

Dios pu huáꞌchaꞌɨj ɨ juyójmuaꞌ

(Mt. 6:25-34)

²²Tɨꞌquij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Caxu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyíꞌcuaꞌnyij, nusu jeꞌej siaj tyíꞌtyeyeꞌen, naꞌríij tyiꞌtɨ́j siaj cáanarij tyuꞌtyóochejtyeꞌsij. ²³Jéetzeꞌ pu ɨ jaꞌmua júuricamej juxɨeꞌveꞌ quee ɨ cueꞌráj, ajta jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ jaꞌmuatyévij quee ɨ siaj tyiꞌtyóocheꞌtyee. ²⁴Cásɨꞌ siahuoꞌséj mu cuaꞌtzáaj, camu tyíꞌhuastyaa, camu majta tyíꞌtzaꞌnacaa, camu tyichíꞌ ɨ maj tzajtaꞌ tyámuaꞌ yóꞌuurej ɨ maj meríj jájsɨɨ, capu jeꞌej óocheꞌ pu ɨ Dios tyihuáꞌcueꞌtyej. Siajta muaꞌaj jéetzeꞌ xu jimi juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios mequee ɨ cuaꞌtzáaj. ²⁵¿Aꞌtanyíj jaayíꞌtɨn tɨ jéetzeꞌ áꞌtyeeviꞌin tɨ júurij jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jéehua tyúumuaꞌtziityeꞌ? ²⁶Tɨpuaꞌaj sequée jaayíꞌtɨhuaꞌan siaj aꞌyan huárɨnyij, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ sij tyíꞌmuaꞌtzej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyáꞌɨtzeereꞌ?

²⁷’Cásɨꞌ setyuꞌséj mu xúuxuꞌuj jeꞌej tɨ tyíꞌhuaseꞌ, capu tyíꞌmuɨjhuacaa capu ajta tyíꞌitzacaa. Ajta jéetzeꞌ pu naa huaséꞌrin quee ɨ Salomón ɨ tɨ tyiꞌtyávaacaꞌaj rey jɨmeꞌ, capu aꞌnáj aꞌyan tyuꞌyóochejtyej tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨ naa huaséꞌrin tɨꞌɨj mu xúuxuꞌuj. ²⁸Tɨpuaꞌaj ɨ Dios tyámuaꞌ tyéꞌchaꞌɨj ɨ xúuxuꞌuj tɨ aꞌáa jáꞌhuaseꞌ aꞌɨtzitáj, ajta yaa ariáꞌpuaꞌaj mu jaaréꞌvejchi, matɨꞌɨj mij jaatyáteeraj, jéetzeꞌ puꞌij muaꞌajmaj tyajamuaatáꞌsij ɨ siaj tyuꞌtyóochejtyeꞌen, muaꞌaj mu siaj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²⁹Aꞌɨ́j pu jɨn caxu jeꞌej tyityóomuajtyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tyiꞌtɨ́j siaj cuaꞌnyij, nusu jeꞌej siaj tyíꞌtyeyeꞌen. ³⁰Jiꞌnye néijmiꞌi matɨꞌɨj manaꞌaj puaꞌmáj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, aꞌyaa mu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌtzej, siajta muaꞌaj xu tyivástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu arí jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ jamuáꞌɨtziityeꞌ. ³¹Jéetzeꞌ xu jáahuoonyij ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta, aj xu sij néijmiꞌi tyaꞌancuriáaꞌsij ɨ tɨ tyajamuáꞌɨtziityeꞌ.

Tɨ jéehua tyejéꞌsejreꞌ ɨ tajapuá tɨ huápuɨꞌɨj tyíꞌhuɨɨreꞌ

(Mt. 6:19-21)

³²’Nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ, caxu tyíꞌzɨɨnyeꞌej tyij siajta cɨ́ɨ sianaꞌaj aráꞌasej, aꞌɨ́jna ɨ siaj jajvástaraꞌ aꞌɨ́ɨ pu jamuaatáꞌsij siaj utyájrutyej joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj. ³³Siataꞌaj tyúꞌtoonyij ɨ siaj tyíꞌijchaꞌɨj siajta tyihuoꞌriáan ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aj xu sij tajapuá jéehua tyajáꞌajsɨɨreꞌsij ɨ tɨ tyajamuaatyáhuɨɨreꞌsij, aꞌyaa pu éenyeꞌej jaꞌmej tɨꞌɨj átoꞌrij tɨquee aꞌnáj huatyápaꞌnaj, ajta joꞌmaj quee aꞌnáj joꞌtyárutyij ɨ náhuaꞌrij, majta quee aꞌnáj yoꞌrɨésij ɨ cɨrimíisee. ³⁴Jiꞌnye joꞌtɨj tyiꞌtɨ́j jamuajaꞌajchaꞌɨɨreꞌ aꞌáa pu ajta jaꞌséeriaꞌaj jaꞌmej ɨ jaꞌmuaxɨéjnyuꞌcaa.

Tyicheꞌ tyámuaꞌ eenyeꞌ tyajta tyámuaꞌ metyityoonyéjnyeꞌrij

³⁵’Tyámuaꞌ xu huóoꞌuurej siaj sij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, sióocheꞌ atanyéjnyeꞌrij tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ antyitátzaveꞌ. ³⁶Aꞌyaa xu éenyeꞌej xáꞌjuꞌun matɨꞌɨj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌtɨ́j jimi tɨ aꞌáa joꞌmej joꞌmaj tyejeꞌyeꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ sɨ́ɨj huatyényeɨɨchij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ móocheꞌ mu tyiꞌchóꞌveꞌej muáꞌjuꞌun aꞌtzáaj tɨ uvéꞌnyesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, mej mij jiyeꞌtzín tyaꞌantácuunyeꞌ tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn tyeꞌejtyátoꞌsixɨꞌɨn ɨ puéertaj jitze. ³⁷Tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtyáhuɨɨreꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨꞌɨj huoꞌséj ɨ maj jachoꞌveꞌ aꞌtzáaj tɨ uvéꞌnyesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ juꞌuurej tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen, ajta huoꞌtaꞌíjtyeꞌsij maj ajtyáaraꞌasej ɨ méesaj jitze, tɨꞌij tyihuóꞌcueꞌtyej. ³⁸Tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtyáhuɨɨreꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj móoj jachoꞌvaꞌaj, aꞌtzáaj tɨ uvéꞌnyesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, tɨpuaꞌaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ uvéꞌnyej nusu tapuáꞌrisimaꞌcaj. ³⁹Aꞌyaa xu muaꞌaj tyáꞌmuaꞌreeriaj tɨjɨn, aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyichíꞌ, tɨpuaꞌaj jamuaꞌreeriaj aꞌtzáaj tɨ aráꞌiixaj ɨ náhuaꞌrij, capu jaatáꞌsij tɨ anáꞌastij tɨꞌij tyuꞌnáhuaꞌan. ⁴⁰Siajta muaꞌaj, tyámuaꞌ xu sij siajta huóꞌuurej, jiꞌnye nyáaj, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aj nu uvéꞌnyesij siatɨꞌɨj puaꞌaj quee pu tyámuamuaꞌreꞌ.

Ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj

(Mt. 24:45-51)

⁴¹Pedro pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyij ityájma panaꞌaj putyíꞌtajee aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ nyúucarij caꞌ néijmiꞌcaa paj putyíꞌjee?

⁴²Tavástaraꞌ pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨ ajta tyámuaꞌ metyóomuaꞌrej, tɨ ajta quee aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee? Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyéꞌchaꞌɨɨrasteꞌen tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn antyúumuaꞌreeriaj aꞌɨ́ɨjma ɨ séecan ɨ maj majta tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌcueꞌtyej aꞌtzáaj maj puaꞌaj tyíꞌcuaꞌcaa. ⁴³Tyámuaꞌ pu tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨꞌɨj uvéꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, ajta jeꞌen jáatyoonyij aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyaataꞌíj. ⁴⁴Jeꞌcan jɨmeꞌ nu aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, néijmiꞌi pu tyéꞌchaꞌɨɨrasteꞌen aꞌchu tɨ tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ. ⁴⁵Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj yee mu pu jaꞌ jéꞌtyeeren aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyináachaꞌɨɨraj, ajta quee íiyaꞌtaj uvéꞌnyesij, aj puꞌij huatyóochesij tɨ huoꞌtyávaxɨꞌɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, ɨ maj tyétyacaa ajta ɨ maj úucaa, ajta pu huatyóochesij tɨ tyúꞌcuaꞌnyij, ajta tɨ nahuáj ucáayeꞌen tɨꞌɨj ij huatyátahueesij, ⁴⁶ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu uvéꞌnyesij aꞌnáj tɨpuaꞌaj quee jachoꞌveꞌ, ajta aꞌtzáaj tɨpuaꞌaj quee putyamuaꞌriáacaj, aj puꞌij jéehua puéjtzij jaatáꞌsij, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyáꞌcɨꞌtyij tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj ootyáꞌɨtzeerej ɨ Dios jimi.

⁴⁷’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, ajta quee tyámuaꞌ eenyeꞌen, nusu quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, jéehua puꞌij javeenyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ. ⁴⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨquee jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, cɨ́ɨ puꞌuj tyeꞌréꞌvesij tɨpuaꞌaj jeꞌej puaꞌaj huárɨnyij. Aꞌtɨ́j maj jéehua tyuꞌtáꞌ, jéehua mu majta tyaatáhuaviiraj, ajta aꞌtɨ́j maj jéetzeꞌ jitzán tyíꞌcaꞌnyej jéehua mu majta tyaatáhuaviiraj.

Maj jéꞌtaꞌ huacɨ́j aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús

(Mt. 10:34-36)

⁴⁹’Aꞌɨ́j nu jɨn mu joꞌvéꞌmej nyej nyij puéjtzij huoꞌtáꞌan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj íiyan ɨ cháanacaj japua. Ajta aꞌyaa pu tyinaꞌráanajchi tɨ arí huatyóochenyij. ⁵⁰Aꞌyaa pu nyéetzij tyíꞌnyacɨꞌtyij nyaj jéehua jajpuéetzij naꞌmej, jéehua pu jeꞌej puaꞌaj nyaꞌaj jaꞌmej ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrej. ⁵¹¿Nyij aꞌyan tyajamuáꞌmiteerasteꞌ nyaj aꞌɨ́jcɨ jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaj íiyan ɨ cháanacaj japua? Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn canu, sulu mej mij jéꞌtaꞌ huácɨɨnyej. ⁵²Ajta ijíij tɨ yujoꞌqueꞌtɨj jaꞌmej, ɨ maj anxɨ́vij ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj sequée manaꞌaj ajaꞌchej, aꞌɨ́ɨ mu jéꞌtaꞌ ootajúꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huéeicaj, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌaj jaaxɨejviꞌraj ɨ maj huaꞌpuaj, majta ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌyaa mu chaꞌtaj tyihuaꞌaj jaaxɨejviꞌraj ɨ maj huéeicaj. ⁵³Aꞌɨ́ɨ pu ɨ yoꞌpuáaraꞌan jajaaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ juyój, ajta ɨ yójraꞌ aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyaꞌjaaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ jutáataj, ajta ɨ náanajraꞌ, aꞌyaa pu chaꞌtaj tyaꞌjaaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ juyój tɨ íitaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ tɨ íitɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta jajaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ junáanaj. Ajta ɨ muꞌnyáaraꞌ ɨ tɨ íitɨꞌ ɨ tɨ ucaríj, aꞌɨ́ɨ pu ajta jajaaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ jumuꞌ tɨ íitɨꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ muꞌnyáaraꞌ tɨ íjmueꞌestɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta jajaaxɨéeviꞌraj jaꞌmej ɨ jumuꞌ tɨ ucaríj.

Ɨ maj jɨn jáamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ xɨcáaraꞌ jitze putyíꞌrɨcɨj

(Mt. 16:1-4; Mr. 8:11-13)

⁵⁴Jesús pu ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:

—Siatɨꞌɨj ɨ jéetɨrij huaséj tɨ eejnyéj yancɨj pujmuaꞌ, aꞌyaa xu tyíꞌxaxaꞌaj tɨjɨn muꞌríj huatyéviiyij, ajta aꞌyan tyeꞌmej. ⁵⁵Naꞌríij tɨpuaꞌaj huatáꞌaacarej tɨ yúutyej pujmuaꞌ jeꞌtanyéj, aꞌyaa xu tyíꞌxaxaꞌaj tɨjɨn huáxɨcaj pu jaꞌmej, ajta aꞌyan tyeꞌmej. ⁵⁶Muaꞌaj mu siaj quee maꞌumuámuaꞌreꞌ, muaꞌaj xu jaayíꞌtɨn jeꞌej siaj yeꞌej tyuꞌtaxáj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij ɨ jútyeꞌ, nusu íiyan ɨ cháanacaj japua, ¿jiꞌnye siaj sij quee jaayíꞌtɨn siaj jaataxáj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij jaꞌmua jimi aꞌíjcɨ xɨcáaraꞌ jitze?

Siaj tyámuaꞌ huárɨnyij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ

(Mt. 5:25-26)

⁵⁷’¿Jiꞌnye pequee asɨ́ɨj aꞌjimi jáꞌxaꞌpuɨꞌɨntareꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyiꞌtyéevijtɨj? ⁵⁸Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j ajitze huapuáꞌrityeꞌen, pataꞌaj jaatáhuaviij siaj jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen, naꞌríij quee aꞌɨ́ɨ pu muáꞌviꞌtɨn ɨ juéesij jimi, tɨꞌquij ɨ juées muéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ arósee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ arósee, aꞌɨ́ɨ mu mueꞌtyánasij. ⁵⁹Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, camu muiꞌrátoosij ꞌasta panaꞌaj quee tyuꞌnájchij néijmiꞌi aꞌchu maj muajijveꞌ.

Tɨ jéehua juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌtɨ́j seequéj tyúꞌmuaꞌtyij

¹Aꞌájna séecan mu ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj ɨ Galileea jáꞌchajcaꞌaj, Piláato tɨ huoꞌcuij matɨꞌɨj móoj cányaꞌxɨɨ muꞌvéeritacaj. ²Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan setyiꞌmuaꞌtzej muaꞌaj yee aꞌɨ́j mu jɨn huoꞌcuij ɨ tyétyacaa maj jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj mequee ɨ séecan ɨ maj majta aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa a Galileea? ³Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ajta tɨpuaꞌaj muaꞌaj sequée jaꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios, muaꞌaj xu siajta antyipuaꞌrij. ⁴Arí aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan aráhueeicaj aráꞌasej, ɨ tɨ huaꞌ japua rájve tyiꞌtɨ́j tɨ ájtyeej aꞌáa tɨ joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Siloé, ¿nyij aꞌyan setyiꞌmuaꞌtzej muaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi maj jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj mequee ɨ séecan ɨ maj Jerusalén huacháatɨmee? ⁵Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn: capu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ajta tɨpuaꞌaj muaꞌaj sequée seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, muaꞌaj xu siajta antyipuaꞌrij.

Ɨ xápuaꞌ tɨ quee aꞌnáj tacaꞌ

⁶Tɨꞌquij séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtáꞌitɨɨriꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j pu xápuaꞌ taꞌítyeɨꞌcaꞌaj, aꞌáa pu yeꞌtyáhuii joꞌtɨj úuvaj joꞌváatɨmee, tɨꞌquij uyoꞌtyéesej tɨpuaꞌaj arí tacaꞌaj, ajta capu tacaꞌcaꞌaj. ⁷Tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌáa tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj tɨjɨn: “Nuꞌríj huéeicaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej nyaj jatyésiseꞌ tɨpuaꞌaj arí tacaꞌaj, ajta capu tacaꞌ. Pataꞌaj jeꞌejvéjchej, jiꞌnye aꞌmúu metyiꞌtávaacaj, tɨ quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ.” ⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, cheꞌ ooj matávaacaj séej nyinyiꞌraꞌaj. Nyáaj nu jaꞌtaꞌíjcheꞌsij, nyajta tyiꞌtɨ́j ataráastɨraꞌaj chuéj jamuán. ⁹Tɨpuaꞌaj juꞌsíj huatatácaꞌan, cheꞌ aꞌyan metyiꞌtávaacaj, naꞌríij quee huatácaꞌan, aj pej pij jaataꞌíjta maj jeꞌejvéjchej.”

Jesús pu íitaj tyúꞌhuaaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii

¹⁰Tɨꞌɨj aꞌájna putyíꞌrɨjcaj ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, Jesús pu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, ¹¹sɨ́ɨj pu íitɨꞌ aꞌúun joꞌtyávaacaꞌaj, puꞌríj tamuáamuataꞌ japuan arahuéeicaj nyinyiꞌraꞌaj tyoomáꞌcaꞌaj tɨ tyíꞌcuiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ séejreꞌ, antyúutɨpusityeꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, capu ɨꞌriitacaꞌaj tɨ huatyóojeꞌyej. ¹²Tɨꞌɨj Jesús jaaséej, aj puꞌij jaatajé tɨ jimí aveꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Iitɨꞌ, nuꞌríj tyimuacáaꞌriꞌriꞌ ɨ paj jɨn tyíꞌcuiꞌ.

¹³Tɨꞌɨj ij jaꞌajtamuárɨej, aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huatyóojeꞌyacaꞌ, ajta tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios. ¹⁴Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu huatanyúꞌcacaꞌ, jiꞌnye Jesús pu tyáahuaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpii, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:

—Arájseej xɨcáj pu aráꞌasej ɨ maj jitzán tyíꞌmuɨjhuacaa, siataꞌaj mujoꞌváꞌjuꞌun siataꞌaj aꞌájna tyiꞌhuóohuaatyeꞌen, caxu mujoꞌváꞌcɨꞌcaꞌan aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ maj jitzán jusoꞌpii.

¹⁵Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Mu siaj quee tyámuaꞌ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi, ¿nyij sequée hueꞌejxɨɨxɨj ɨ juyaꞌmuáj, tɨpuaꞌaj púuyej, naꞌríij púuruꞌ siaj sij uhuojoꞌvéiꞌtyeꞌen aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii? ¹⁶Arí aꞌmújna mu íitɨꞌ, aꞌmúu pu jitzán eeráanyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, ajta puꞌríj tamuáamuataꞌ japuan aráhueeicaj nyinyiꞌraꞌaj tyooméj tɨ ɨ tyiyáaruꞌ jaatyáajɨꞌquej cuiꞌnyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ. ¿Nyij quee aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj nyaj tyáahuaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ?

¹⁷Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jájchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, tyámuaꞌ mu tyityaatóotyeviꞌriꞌ jimí, ajta séecan ɨ tyeɨ́tyee, tyámuaꞌ pu huoꞌtáꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ mostáasaj tɨ atyájatzeꞌ

(Mt. 13:31-32; Mr. 4:30-32)

¹⁸Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí jɨn ɨꞌríj nyaj jaataxáj jeꞌej tɨ een joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, ajta tyiꞌtanyí aꞌyan huaséꞌrin? ¹⁹Aꞌyaa pu huaséꞌrin tɨꞌɨj tyiꞌtɨ́j mostáasaj jatzeꞌ, tɨ aꞌtɨ́j jaahuástej joꞌtɨj tyajáꞌhuastee, tɨꞌquij ajnyéj aꞌɨ́jna ɨ jatzíj, ajta jeꞌen huahuásej, tɨꞌɨj ij aꞌyan uhuatɨ́tɨꞌɨj jaꞌraa tɨꞌɨj cɨyéj. Majta ɨ pínaꞌsee mu ajeꞌréꞌnyej, mej mij aꞌáan joꞌtyáaraꞌsej ɨ cɨyáaraꞌ jitze.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ levaduuraj ɨ maj jajnájchi ɨ aríinaj

(Mt. 13:33)

²⁰Aꞌyaa pu ajta tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye huaséꞌrin ɨ tɨ jɨn ɨ Dios tyíꞌijta? ²¹Aꞌyaa pu een tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ levaduuraj íitɨꞌ tɨ jajnájchi ɨ aríinaj huéeicaj mediidaj tɨ aráꞌasej, ajta aꞌɨ́jna ɨ levaduuraj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyináxcaj ɨ cuéjtzij.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ puéertaj tɨ cɨ́ɨ antayóhuaj

(Mt. 7:13-14, 21-23)

²²Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze Jerusalén tɨ jóꞌnyaa, joꞌtɨj naꞌaj tɨ joꞌréꞌnyinyiicaꞌaj, tɨ huachájtaꞌtajmee, naꞌríij aꞌ ɨmuáj maj huacháatɨmee, aꞌɨ́ɨjma pu tyíꞌmuaꞌtyahuaꞌaj. ²³Sɨ́ɨj pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyij cɨ́ɨ manaꞌaj aráꞌasej ɨ Dios tɨ huaꞌ japua huatányuusij?

Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

²⁴—Siataꞌaj huatyóocaꞌnyej siaj sij aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj jaꞌpueertaj tɨ cɨ́ɨ antayóhuaj, jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn mueꞌtɨ́j mu jaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun maj utyájrutyej, ajta camu pújoorej. ²⁵Tɨꞌɨj ɨ tɨ ajaꞌchej ájchenyij, ajta jeꞌen tyeꞌtyáanaj joꞌtɨj jaꞌpueertaj, siajta muaꞌaj aꞌáa xu puaꞌquéj huatyuꞌuj xáꞌjuꞌun, siajta tyeꞌejtyátoꞌsixɨꞌɨj ɨ puéertaj jitze, aꞌyaa xu tyaatájeevij tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, tyitaꞌantácuunyeꞌ.” Ajta aꞌyaa pu tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij tɨjɨn: “Canu jáꞌmuamuajtye aꞌtyán siaj puéꞌeen, nyajta quee jamuaꞌreej joꞌsiaj jaꞌráacɨj.” ²⁶Siajta muaꞌaj, aꞌyaa xu tyuꞌtaxájtaj tɨjɨn: “Ityáj tu ajamuán tyúꞌcuaa, tyajta ajamuán huaꞌíj, pajta muáaj tyíꞌtamuaꞌtyahuaꞌaj joꞌtɨj ɨ juyéj joonyáatɨme.” ²⁷Ajta aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij tɨjɨn: “Canu jamuaꞌreej joꞌsiaj jáꞌmaꞌcan. Xaꞌajtácɨɨnyij nye jimi muaꞌaj mu siaj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee.” ²⁸Aꞌɨ́j xu sij jɨn juyiinyaj xáꞌjuꞌun siajta huatóoxaamujrityeꞌej, siatɨꞌɨj aꞌɨ́j huaꞌsej ɨ Abraham, siajta ɨ Isaac, siajta ɨ Jacob, siajta néijmiꞌcaa ɨ Dios jitze maꞌcan maj tyíꞌxajtacaꞌaj, siajta muaꞌaj aꞌáa xu jéjreꞌ joꞌtyaꞌúuj xáꞌjuꞌun. ²⁹Jiꞌnye séecan mu ajeꞌréꞌnyesij mej mij ooráꞌsej joꞌtɨj méesaj joꞌtyéjvee mej mij tyúꞌcuaꞌnyij aꞌájna ɨ Dios tɨ jáꞌsejreꞌ. Siajta muaꞌaj aa xu puaꞌquéj joꞌtyúꞌuu xáꞌjuꞌun. ³⁰Ajta jeꞌen ijíij maj uvéꞌtyajtɨj, aꞌɨ́ɨ mu anáatyaꞌaj muáꞌjuꞌun, ajta ɨ maj ijíij anáatyij, aꞌɨ́ɨ mu uvéꞌtyajtɨrij.

Tɨꞌɨj Jesús huóoyiinyacaꞌ tɨꞌɨj ajaꞌrányeeriacaꞌ a Jerusalén

(Mt. 23:37-39)

³¹Tɨꞌɨj Jesús oochán jaatapuáꞌcɨtaj tɨ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aj mu mij séecan jimí ajeꞌréꞌnyej, aꞌɨ́ɨ mu puéꞌeenyeꞌej ɨ fariseos, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj tyíchenyij aꞌyájna, jiꞌnye Herodes pu muajeꞌcatamuɨꞌɨj.

³²Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Siataꞌaj aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Herodes, siataꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn ijíij nyajta ariáꞌpuaꞌaj nu huoꞌtamuárityeꞌej aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tyeɨ́tyee, nyajta tyihuáꞌhuaatyeꞌen ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, nyajta áatɨjmuaꞌ tyeꞌentyínyacɨꞌpiireꞌej. ³³Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ nyaj nyooj huameꞌen ijíij, nyajta ariáꞌpuaꞌaj, nyajta áatɨjmuaꞌ, jiꞌnye capu aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj tɨ huámuɨꞌnyij aꞌyájna puaꞌquéj Jerusalén sɨ́ɨj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj.

³⁴’Muaꞌaj mu siaj Jerusalén jaꞌchej, mu siaj Jerusalén jáꞌmaꞌcan, muaꞌaj xu huáꞌcuiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌaj, siajta huaꞌtoꞌxacaa tyetyéj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ Dios tɨ uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ jaꞌmua jimi. Mueꞌtɨ́j nu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj huáꞌajsɨɨreꞌen ɨ jáꞌmuayojmuaꞌ nyej nyij huóꞌchaꞌɨɨn aꞌyájna tɨꞌɨj tyacuáarɨeꞌ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ juyójmuaꞌ, tɨ hueꞌcánaamuaj ɨ juꞌ anáj jɨmeꞌ. Siajta muaꞌaj, caxu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ. ³⁵Cásɨꞌ xaaséj, nuꞌríj majamúuhuaꞌxɨj muaꞌajmaj mu siaj Jerusalén jaꞌchej, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, caxu cheꞌ nyeséejran ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze siatɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtaj yee tyicheꞌ tyámuaꞌ tyeetyátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ majaꞌvéꞌmej nyúucariaꞌraꞌ jitze ɨ tavástaraꞌ.

Tɨꞌɨj Jesús tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ huatyáaja

¹Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j tɨ aꞌájna putyíꞌrɨjcaj ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, Jesús pu aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej sɨ́ɨj ɨ fariseo tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee, tɨꞌij jamuán tyúꞌcuaꞌnyij, majta ɨ tyeɨ́tyee, jéehua mu jaꞌeevaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ²Sɨ́ɨj pu ajta avéjriꞌ huatyávaacaꞌaj ɨ Jesús jimi, tyíꞌcuiꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, néijmiꞌqueꞌ pu huatyáaja. ³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ ɨ fariseos, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyúumuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ tɨjɨn:

—¿Nyij jeꞌej tyíɨꞌrij nyaj tyáahuaatyeꞌen aꞌíjcɨ xɨcáaraꞌ tyaj jitzán tasoꞌpii, caꞌ quee? ⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj camu cheꞌ huatanyúj, ajta ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌajtamuárɨej aꞌɨ́jcɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ, ajta tyáahuaj, aj puꞌij jaataꞌítyacaꞌ tɨ jóꞌraꞌnyij juxáahuaj. ⁵Tɨꞌɨj ij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyiquee ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j aꞌyan huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jusoꞌpii? Tɨpuaꞌaj púuruꞌ atyéjvetyij joꞌtɨj jaꞌtyácun, naꞌríij púuyej atyéjvetyij, ¿nyi pequee jiyeꞌtzín jeꞌtajásij joꞌtɨj jaꞌtyéjve?

⁶Majta aꞌɨ́ɨjma camu jeꞌej tyityaatanyúj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj huoꞌtajé maj utyojoꞌváꞌmuaꞌriiveꞌen joꞌtɨj aꞌtɨ́j joꞌtyényeɨɨchij

⁷Tɨꞌquij Jesús huoꞌséj jeꞌej maj rɨjcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌinyiihuacaꞌ maj tyúꞌcuaꞌnyij, aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj maj avéjriꞌ ooráꞌsej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyej, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

⁸—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j muaatájeevej paj tyúꞌcuaꞌnyij huaꞌ jamuán ɨ maj tyíꞌyeꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ sɨ́ɨj huatyényeɨɨchij, capáj aꞌáan joꞌojyíꞌxaꞌan véjriꞌ jimi ɨ tɨ muaatajé paj tyúꞌcuaꞌnyij, sulu aꞌtzúj paj áan ɨmuáj joꞌojyíxɨꞌɨn. Naꞌríij quee tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj uvéꞌnyej tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ pequee muáaj tɨ ajta jaatajé, ⁹ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jamuaatáꞌinyej aꞌyaa pu tyimuaatáꞌjeevij tɨjɨn: “Ájchesij, taꞌaj aꞌmán ujyíxɨꞌɨn aꞌíjna ɨ aꞌtɨ́j.” Aj pej pij huatáꞌtyeviꞌraꞌastaj, patɨꞌɨj aꞌáan ujyíxɨꞌɨn aꞌɨ́jcɨ japua ɨ tɨ jéetzeꞌ quee juxɨeꞌveꞌ. ¹⁰Pajta muáaj aꞌyaa paj huárɨnyij tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j muaatáꞌinyen, aꞌáan paj joꞌojyíxɨꞌɨn joꞌtɨj quee ɨꞌríj jóoxɨeꞌveꞌ, tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ tɨ muaatáꞌinyej aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyimuaatéꞌexaatyeꞌej tɨjɨn: “Nyaꞌ amíincuj, pataꞌaj ájchenyij aꞌyájna pataꞌaj ooyíxɨꞌɨn yee véjriꞌ joꞌtɨj jéetzeꞌ jóoxɨeꞌveꞌ.” Aꞌyaa paj aꞌɨ́jcɨ jɨn huárɨnyij, aꞌyaa mu tyámuaꞌ mojoꞌmuaꞌráa muáꞌjuꞌun ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj ajamuán áan joꞌojtyíj. ¹¹Jiꞌnye aꞌtɨ́j tɨ naꞌaj tɨ óotzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyéviꞌsiꞌ huataséjreꞌej. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyóoxaahuaj, aꞌɨ́ɨ pu naa huataséjreꞌej.

¹²Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaatáꞌinyej tɨ tyúꞌcuaꞌnyij tɨjɨn:

—Aꞌyaa paj huárɨnyij patɨꞌɨj huoꞌtáꞌinyen maj tyúꞌcuaꞌnyij aꞌtzáaj chúmuaꞌ nusu tɨ́caꞌ, capáj huaꞌjeeva aꞌɨ́ɨjma ɨ aꞌ amíincustyamuaꞌ, caꞌ aꞌihuáamuaꞌ, nusu aꞌɨ́ɨjma ɨ maj chíjtyaanyiꞌ ɨ maj ajaꞌchej véjriꞌ a jimi. Tɨpuaꞌaj aꞌyan petyihuoꞌtájeevej aꞌɨ́ɨjma, matɨꞌɨj mij majta aꞌɨ́ɨmaj muaatáꞌjeevij muéetzij, aꞌyaa mu rɨnyij aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌmuanajchityeꞌen. ¹³Pajta muáaj, patɨꞌɨj huoꞌtájeevej maj tyúꞌcuaꞌnyij, aꞌɨ́ɨjma paj huatáꞌinyeen ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, pajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jéehua jajpuéjtzij cuiꞌnyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, pajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee tyámuaꞌ tyityaacɨ́ꞌɨj, pajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aracúcuꞌnyijmee. ¹⁴Aꞌyaa paj huárɨnyij, tyámuaꞌ mu tyimuaatyátoosij, jiꞌnye camu tyíꞌtoovej ɨ maj jɨn tyimuaanájchityeꞌen, ajta aꞌɨ́ɨ pu ɨ Dios tyimuaatanájchityeꞌej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán huatájuuritaj ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ aꞌtɨ́j huoꞌtajé maj tyúꞌcuaꞌnyij chúmuaꞌ maꞌcan

¹⁵Tɨꞌɨj sɨ́ɨj tɨ ajta aꞌáa joꞌtyájcaj huaꞌ jamuán aꞌyan tyáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ pu tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyíꞌcuaꞌnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua.

¹⁶Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j pu tyámuaꞌ huóoꞌuuriajcaꞌaj tɨꞌij tyihuóꞌcueꞌtyej muiꞌcaa pu huatajé. ¹⁷Tɨꞌɨj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨ tyihuóꞌcueꞌtyej, aj puꞌij aꞌɨ́j huataꞌítyacaꞌ ɨ tɨ jimí tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨꞌij uhuojoꞌtájeevej ɨ tɨ huoꞌtáꞌinyej, aꞌyan tɨjɨn: “Musioꞌváꞌjuꞌ, jiꞌnye puꞌríj tyámuaꞌ tyíꞌeen ɨ siaj tyíꞌcuaꞌnyij.” ¹⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj, néijmiꞌi mu huatyóohuij maj tyuꞌtúuꞌuunyiꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ anaquéej jaatajé, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Nyoochán nu chuéj huánanɨej nyaj japuan tyuꞌmuárɨeꞌen, juxɨeꞌveꞌ nyaj yoꞌtyéesej, aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij paj tyinaatúꞌuunyiꞌ.” ¹⁹Ajta sɨ́ɨj pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Nyoochán nu púuyesij huánanɨej, tamuáamuataꞌ mu aráꞌasej, nuꞌríj jóꞌraa nyej nyij huoꞌtyájmuaꞌtyij, pataꞌaj tyinaatúꞌuunyiꞌ.” ²⁰Ajtáhuaꞌaj ɨ sɨ́ɨj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyoochán nu huatyényeɨɨchacaꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn quee ɨꞌríj nyaj aꞌáa jóꞌmeꞌen.” ²¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ uhuojoꞌtajé, tɨꞌɨj uvéꞌnyej aj puꞌij jaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ jéehua pu huatanyúꞌcacaꞌ. Tɨꞌɨj ij jaataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyan tyeꞌjéevej tɨjɨn: “Pataꞌaj jiyeꞌtzín aꞌáa jóꞌmeꞌen cáayej jitze, pajta juyéj jitze, tɨꞌɨj naꞌaj tyoꞌtyényinyii ɨ chájtaꞌ. Pataꞌaj huajaꞌráviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, pajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jajpuéjtzij cuiꞌnyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, pajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aracúcuꞌnyijmee, pajta ɨ maj quee tyéjchevej.” ²²Tɨꞌɨj arí jéetzeꞌ huachúmuaꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, nuꞌríj aꞌyan huarɨ́j jeꞌej paj tyinaataꞌíj. Ajta móocheꞌ mu úꞌvej maj séecan mujoꞌváꞌjuꞌun.” ²³Ajta ɨ tɨ tyichíꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jimí tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn: “Pataꞌaj aꞌáa jóꞌmeꞌen ɨ juyéj jitze aꞌ ɨmuáj tɨ jaꞌtanyáatɨmee, pajta méyee aꞌ ɨmuáj maj huacháatɨmee. Pataꞌaj caꞌnyéjrij jɨn huoꞌtájeevej maj mujoꞌváꞌjuꞌun, mej mij uhuájɨstej yu nyechiꞌtáj. ²⁴Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ nyaj anaquéej huoꞌtajé, capu sɨ́ɨj yee tyíꞌcuaꞌnyij ɨ nyaj tyihuáꞌcueꞌtyej.”

Jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ mej mij jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan ɨ Cɨríistuꞌ

²⁵Jéehua mu tyeɨ́tyee jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj ɨ Jesús, tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn huoꞌséerajraa ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

²⁶—Aꞌtɨ́j tɨ naꞌaj tɨ mujoꞌvéꞌmeꞌen nye jimi, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyinyéjchaꞌɨɨj nyéetzij quee ɨ jutáataj, ɨ junáanaj, nusu ɨ juꞌɨ́ɨj, nusu ɨ juyójmuaꞌ nusu ɨ juꞌihuáamuaꞌ, ajta ɨ jucuꞌutzimuáj, naꞌríij jusɨ́ɨj quee óocaꞌnyej, capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen. ²⁷Tɨpuaꞌaj muaꞌaj sequée óocaꞌnyej siaj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij xáꞌraꞌnyij nyatɨꞌɨj nyáaj, siajta quee juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨn naꞌráꞌastej, capu jeꞌej tyíɨꞌrij siaj nyaj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan. ²⁸Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj aꞌyan tyáꞌajtaahuamuꞌuj ɨ chiꞌij tɨ ájtyeej, ¿Nyiquee anaquéej huatyéyixɨꞌɨj tɨꞌij jaatyéꞌiten ɨ túmii tɨꞌij jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj aróoꞌastyahuaꞌan tɨꞌij jaatyájcɨꞌtyij? ²⁹Jiꞌnye tɨpuaꞌaj anaquéej huatyóochenyij tɨ jaꞌajtaahuaj, ajta jeꞌen huaxɨ́j ɨ túmii, capu cheꞌ jaatyácɨꞌsij, majta ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj jaaséj aꞌɨ́ɨ mu jaatyáxaahuariꞌraj. ³⁰Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtaj tɨjɨn: “Aꞌmújna mu tyáatɨꞌ pu huatyóochej tɨ jaꞌajtaahuaj mu chiꞌij, ajta capu pu jáaruuj tɨ jaatyájcɨꞌtyij.” ³¹Naꞌríij sɨ́ɨj tɨ tyiꞌtyéjvee rey jɨmeꞌ, tɨpuaꞌaj séej ujáꞌnyoꞌsiꞌtyeꞌej ɨ rey, ¿nyij quee anaquéej huatyéyixaj tɨꞌij jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj pújoorejveꞌen aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ víꞌraꞌaj aráꞌasej tɨꞌij huoꞌmuéꞌtɨn ɨ séecan ɨ seityéj víꞌraꞌaj maj aráꞌasej ɨ xantáaruꞌuj? ³²Ajta tɨpuaꞌaj quee pújoorejveꞌen, tɨꞌɨj ooj aꞌɨmuáj jaꞌvéꞌmej, aꞌɨ́ɨ pu séecan huataꞌítyij mej mij ujóꞌjuꞌ ɨ séej jimi ɨ rey mataꞌaj mij jaatáhuaviij maj jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen mej mij quee junyoꞌsiꞌtyeꞌej. ³³Aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj een jaꞌmua jimi, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ néijmiꞌi metyoohuáꞌxɨj aꞌchu tɨ tyíꞌijchaꞌɨj, naꞌríij quee, capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

Tɨpuaꞌaj ɨ unáj huatyáapuaꞌrej ɨ tɨ jɨn áncatzaj

(Mt. 5:13; Mr. 9:50)

³⁴’Ajméꞌraꞌaj ɨ unáj, ajta tɨpuaꞌaj huatyáapuaꞌrej ɨ tɨ jɨn áncatzaj, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨꞌij ajtáhuaꞌaj áncatzaj jáꞌraꞌnyij? ³⁵Capu cheꞌ tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, nyij ɨ chuéj japua, nusu mej mij jaꞌtaráastɨraꞌnyij ɨ ítyeɨꞌrij jitze. Aꞌyaa puꞌuj tyíꞌhuɨɨreꞌ maj majúuraxɨj. Ɨ maj iityanamuáarajmee, micheꞌ jáanamuaj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cányaꞌaj tɨ jóꞌvej

(Mt. 18:10-14)

¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌtɨcɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj, aꞌɨ́ɨ mu ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi mej mij jáanamuaj. ²Majta ɨ fariseos, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyúumuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌmújna mu tyáatɨꞌ tyámuaꞌ pu huojoꞌmuaꞌraj ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj, ajta huaꞌ jamuán tyíꞌcuaꞌcaa.

³Aj puꞌij Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌyan tɨjɨn:

⁴—Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj cányaꞌxɨɨ tyíyaꞌmuaj maj anxɨtyej aráꞌasej, ajta jeꞌen séej joꞌrɨeenyij, ¿nyiquee aꞌáa huojoꞌtyáhuiityeꞌsij ɨ séecan a ɨtzitáj, ajta jeꞌen jaariáꞌhuoosij ɨ sɨ́ɨj tɨ jóꞌvej ꞌasta naꞌaj quee jáatyoonyij? ⁵Tɨꞌɨj jáatyoonyij, aj puꞌij huatóotyamuaꞌveꞌsij, tɨꞌɨj ij uhuatyóoratziiraj. ⁶Tɨꞌquij joꞌmej ɨ juchéj, aj puꞌij juꞌ amíincustyamuaꞌ huatájeevij, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej tɨjɨn: “Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen nyaj jamuán, jiꞌnye nuꞌríj jáatyoj ɨ cányaꞌaj nyaj yóꞌrɨeecaꞌaj.” ⁷Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌeen u tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j seequéj tyúꞌmuaꞌtyij tɨꞌij quee cheꞌ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨj, tɨꞌij ajta aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́ɨ mu ɨ maj ɨ Dios jimi jáꞌsejreꞌ jéetzeꞌ jutyamuaꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios jimi, mequee aꞌɨ́ɨmaj jɨmeꞌ séecan ɨ maj muiꞌij, ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨtyee, ɨ tɨquee huáꞌɨtziityeꞌ maj seequéj tyúꞌmuaꞌtyij.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ túmii tɨ jóꞌvej

⁸’Tɨpuaꞌaj íitɨꞌ aꞌyan tyíꞌtoovaꞌaj aꞌchu tamuáamuataꞌ túmii. ¿Nyiquij quee aꞌyan rɨnyij tɨpuaꞌaj séej joꞌrɨeenyij? Aꞌɨ́ɨ pu tɨéj antyíteeraj, tɨꞌquij iiríꞌichoꞌtaj ɨ juchiꞌtáj, tyámuaꞌ pu tyíꞌhuoonyij ꞌasta naꞌaj quee jáatyoonyij. ⁹Tɨꞌɨj jáatyoonyij, juꞌ amíincustyamuaꞌ pu huatájeevij, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj véjriꞌ huacháatɨmee, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij tɨjɨn: “Siataꞌaj huatóotyamuaꞌveꞌen nyaj jamuán, jiꞌnye nuꞌríj jáatyoj ɨ túmii nyaj yóꞌrɨeecaꞌaj.” ¹⁰Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌrɨnyacaa u tajapuá ɨ Dios jimi, ajta aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj jahuɨɨreꞌ. Aꞌɨ́ɨ mu jutyamuaꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj huatyóochenyij tɨ seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ yójraꞌ tɨ quee jeꞌej tyíꞌmuaꞌtzej tɨ ɨmuáj jeꞌej huárupij

¹¹Jesús pu ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ aꞌtɨ́j jáꞌchajcaꞌaj, huaꞌpuácaa pu tyiyójmuaꞌ. ¹²Ajta aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ tɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa ɨ jutáataj tɨjɨn: “Pataꞌaj tyinaatáꞌan nyéetzij tɨ tyíꞌnyacɨꞌtyij patɨꞌɨj quee cheꞌ majáꞌhuaꞌtan.” Ajta aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jéꞌtaꞌ tyaatáꞌ néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj. ¹³Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ tɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyuꞌtój ɨ táatajraꞌ tɨ tyaatáꞌ. Ajta jeꞌen ɨmuáj jeꞌej huárupij aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj séej ɨ chuéj japua. Aꞌáa puꞌij jaꞌ yoꞌtyáaxɨjtye ɨ túmii tɨ jaꞌancuriáacaꞌaj tɨꞌɨj tyúꞌtoo táatajraꞌ tɨ tyaatáꞌ, jiꞌnye jeꞌej pu puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj. ¹⁴Tɨꞌɨj néijmiꞌi huatyáaxɨjtye, aj puꞌij jéehua huataíꞌcuatacaꞌ aꞌájna ɨ séej chuéj japua, ajta joꞌtyáꞌɨtziij tyiꞌtɨ́j tɨ huácuaꞌnyij. ¹⁵Aj puꞌij séej jimi aꞌtɨ́j ajoꞌréꞌnyej tɨꞌij jaatáꞌan tɨ tyuꞌmuárɨeꞌen, ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyaa pu tyaatáꞌ tɨ aꞌáa tyojoꞌmuárɨeꞌen joꞌmaj tuíixuj jeꞌrúꞌuj tɨꞌij tyihuóꞌcueꞌtyej.

¹⁶Huápuɨꞌɨj pu huataíꞌcuatacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌyaa pu tyaꞌajpuéjtzicaꞌaj, ajta jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jáacuaꞌnyij aꞌɨ́jcɨ ɨ cútzapeꞌej tuíixuj maj jacuaꞌajcaj, ajta capu aꞌtɨ́j jatáꞌcariaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j huácuaꞌnyij. ¹⁷Aj puꞌij uhuóomuaꞌtzɨj, aꞌyaa pu tyuꞌmuáꞌaj tɨjɨn: “Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jahuɨɨreꞌ ɨ táataj, matɨꞌɨj manaꞌaj puaꞌmáj juxáahuaj mu tyíꞌcuaꞌ. Ajta tyaꞌváꞌɨtzeꞌrii huaꞌ jimi, nyajta nyáaj iiyeꞌej nu huatyéjve naꞌmeꞌríiaj ɨ nyej iꞌcuaj jɨmeꞌ. ¹⁸Naaréꞌmej ɨ táataj jimi, aꞌyaa nu tyaatéꞌexaatyeꞌej tɨjɨn: Táataj, jéehua nu ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, nyajta ajimi. ¹⁹Capu cheꞌ aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj paj aꞌyan naatámuaꞌtyij yee nyiyóoj. Pataꞌaj aꞌyan nyojoꞌmuaꞌraj patɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj ajimi tyíꞌmuarɨeꞌ.” ²⁰Tɨꞌquij jóꞌraa, aj puꞌij aꞌáa joꞌmej ɨ jutáataj jimi.

’Tɨꞌɨj ooj aꞌ ɨmuáj joomáꞌcaj, aꞌɨ́ɨ pu táatajraꞌ jaaséej, huápuɨꞌɨj pu jaꞌancuꞌvaxɨj tɨꞌquij joꞌtéechajraa joꞌtɨj jaꞌvéꞌmej ɨ yójraꞌ, aj puꞌij jiꞌréꞌchuiixɨj ajta jiꞌtyáapuɨꞌtzej. ²¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Táataj, jéehua nu ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, nyajta ajimi. Capu cheꞌ aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj paj aꞌyan tyinaatájeevej yee nyiyóoj.” ²²Ajta aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ tɨjɨn: “Caꞌnácan meseꞌvéꞌchuij ɨ síicuꞌrij tɨ jéetzeꞌ naa een siaj sij aꞌɨ́jcɨ juꞌcáchejtyeꞌen, siajta anyíiraj juꞌcárujtyiꞌ ɨ xɨtyáaraꞌ jitze, siajta jaꞌajtácaꞌqueetyeꞌen. ²³Siajta ɨ visáaruꞌ ajaꞌvaꞌjaj ɨ tɨ jéetzeꞌ puꞌchiraꞌ, siataꞌaj jáameꞌnyij. Tyicheꞌ tyuꞌyéꞌestej, tyajta tyúꞌcuaꞌnyij taxáahuaj. ²⁴Jiꞌnye ɨ nyiyóoj puꞌríj muꞌ jeꞌréꞌnyej. Tɨ aꞌyan cuxáa arí mu jóꞌmuɨꞌɨjcaa, ajta jeꞌen huatájuuriacaꞌ, tɨ ajta joꞌvajcaa tyajta tyeríj jáatyoj.” Aj mu mij huatyóochej mej tyúꞌyeꞌestej.

²⁵’Ajta aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ tɨ vástɨꞌ, aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ tyajaꞌmuarɨeꞌcaꞌaj. Tɨꞌɨj arí ajaꞌvaꞌmáꞌcaj véjriꞌ joꞌtɨj joꞌtyéjvee ɨ chiꞌij, aꞌɨ́ɨ pu jáanamuajriꞌ mej tyíꞌcuiinacaꞌaj, majta tyíꞌnyeꞌ. ²⁶Tɨꞌɨj ij séej huatajé ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ ɨ yoꞌpuáaraꞌan, aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ jeꞌej maj rɨjcaj. ²⁷Ajta ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Puꞌríj uvéꞌnyej aꞌjúuj, ajta aꞌ táataj pu jaataꞌíjtacaꞌ maj jáameꞌnyij ɨ visáaruꞌ tɨ jéetzeꞌ puꞌchiraꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ uvéꞌnyej jimi ɨ jutáataj tyámuaꞌ éenyeꞌej.” ²⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ vástɨꞌ, tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aj puꞌij huatanyúꞌcacaꞌ, capu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ utyájrutyej u chiꞌtáj, ajta ɨ yoꞌpuáaraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu iirájraa tɨꞌɨj ij uyoꞌtajé, jéehua pu naa tyeetyéeje tɨꞌij utyájrutyej u chiꞌtáj. ²⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ vástɨꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa ɨ jutáataj tɨjɨn: “Cásɨꞌ, nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj yatyuꞌcaj, jéehua nu tyíꞌmuarɨeꞌ, canu aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee ajimi, néijmiꞌi nu jɨn tyaꞌráꞌastej jeꞌej paj tyinaataꞌíj, pajta muáaj, capáj aꞌnáj tyiꞌtɨ́j naatáꞌ nyi séej ɨ chíiu ɨ nyaj jɨn tyuꞌyéꞌestej huaꞌ jamuán ɨ nyaꞌ amíincustyamuaꞌ. ³⁰Pajta muáaj, aꞌyaa paj huarɨ́j, aꞌmújna muaꞌ yój aꞌɨ́ɨ pu úucaa jamuán jaaxɨ́jtye néijmiꞌi ɨ paj tyaatáꞌ, ajta tɨꞌɨj uvéꞌnyej, muáaj paj jáameꞌrij ɨ visáaruꞌ tɨ jéetzeꞌ puꞌchiraꞌ.” ³¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ yoꞌpuáaraꞌan, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyiyóoj, muáaj paj aꞌnáj tɨnaꞌaj nyaj jamuán yahuácaj, ajta néijmiꞌi ɨ nyaj tyíꞌijchaꞌɨj, muéetzij pu tyíꞌmuaꞌaꞌrij. ³²Ajta aꞌmújna muaꞌ júuj, aꞌyaa pu éenyeꞌej tɨꞌɨj muɨꞌchíj, jiꞌnye capu majáꞌhuaꞌtacaꞌaj, aꞌyaa puꞌij ijíij cuxáa tɨ huatájuuriacaꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu joꞌvajcaa, ajta puꞌríj huataséjre, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj huátatyamuaꞌveꞌen, tyajta tyuꞌyéꞌestej.”

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ ootyáꞌɨtzee huápuɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ

¹Jesús pu ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ chíjtyaanyiꞌ jáꞌchajcaꞌaj, sɨ́ɨj pu jahuɨɨriaꞌcaꞌaj tɨ antyúumuaꞌreeriacaꞌaj néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌchu tɨ tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ chíjtyaanyiꞌ. Matɨꞌɨj mij séecan uyoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, tɨ aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ chaꞌnaꞌaj tyiꞌtyáxɨjtyeꞌsimaꞌaj ɨ tɨ tyiꞌijséjracaꞌaj. ²Tɨꞌɨj ij ɨ chíjtyaanyiꞌ uyoꞌtachóꞌvej, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Tyiꞌtanyí puéꞌeen aꞌíjna ɨ maj jɨn jeꞌej tyíꞌmuaxaj? Pataꞌaj joꞌyúꞌxaj néijmiꞌi aꞌchu paj tyiꞌtɨ́j jɨn antyíaꞌmuaꞌreej nyej nyij jáamuaꞌreej aꞌchu tɨ tyaꞌráꞌasej, jiꞌnye capáj cheꞌ aꞌɨ́jna jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj puáꞌmej.” ³Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyuꞌmuáꞌaj tɨjɨn: “¿Jiꞌquij nyarɨnyij ijíij tɨ ɨ tɨ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ tyináaꞌriꞌraj ɨ nyaj jɨn antyínyamuaꞌree? Ajta nyéetzij capu cheꞌ nyacaꞌnyistiꞌ nyaj tyiꞌtɨ́j huamuárɨeꞌen, nyajta nyényetyeviꞌraꞌ nyej tyiꞌtɨ́j huóotɨveenyij. ⁴Nuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej nyaj rɨnyij, mej mij tyeɨ́tyee naa nyojoꞌmuaꞌraj aꞌájna ajuchéj nyatɨꞌɨj quee cheꞌ tyíꞌmuarɨeꞌej aꞌyájna.” ⁵Tɨꞌɨj ij huoꞌtajé séej ajta séej ɨ maj tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ chíjtyaanyiꞌ, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ tɨ anaquéej aveꞌréꞌnyej tɨjɨn: “¿Aꞌchunyéj petyéꞌchaꞌɨɨreꞌ ɨ tɨ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ?” ⁶Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn: “Anxɨtyej puaꞌmácan ɨ taampu aꞌɨ́jcɨ ɨ aséityij tɨ aseitúunaj jitze maꞌcan.” Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ antyúumuaꞌreej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Yaꞌcuíj ɨ yuꞌxarij tɨ jitzán tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌchu paj tyéꞌchaꞌɨɨreꞌ, huayíixɨꞌɨj jiyeꞌtzín pataꞌaj séej ooyúꞌxaj tɨ aꞌyaa naꞌaj aꞌchu huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ taampu tɨ aráꞌasej.” ⁷Tɨꞌɨj taꞌij séej aꞌyan tyuꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “Arí muáaj, ¿aꞌchunyéj petyéꞌchaꞌɨɨreꞌ?” Ajta aꞌɨ́ɨn, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Anxɨtyej puaꞌmácan mediidaj ɨ tyeríicuj.” Aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Yaꞌcuíj ɨ yuꞌxarij, pataꞌaj séej ooyúꞌxaj tɨjɨn muáacuatyej paj tyéꞌchaꞌɨɨreꞌ.” ⁸Ajta ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ tyaatáꞌ, jiꞌnye tyámuaꞌ pu tyuꞌmuáꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej huárɨnyij. Jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jéetzeꞌ mu jaayíꞌtɨn jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij ɨ séecan jamuán ɨ tyeɨ́tyee mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios.

⁹’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, caxu chaꞌ sianaꞌaj jaxɨjtyaꞌaj ɨ túmii iiyeꞌej tɨ maꞌcan cháanacaj japua. Cheꞌ aꞌyan tyajamuaatyáhuɨɨreꞌ siaj sij juꞌ amíincustyamuaꞌ huamuéꞌtɨn mej mij aꞌɨ́ɨmaj naa jamojoꞌmuaꞌraj, ajta tɨꞌɨj quee cheꞌ maꞌ túmiinyij, aj puꞌij Dios jamuaatáꞌsij siaj utyájrutyej aꞌájna joꞌtɨj quee aꞌnáj áꞌvatzɨj ɨ chiꞌij.

¹⁰’Aꞌɨ́jna tɨ xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu ajta xáꞌpuɨꞌ rɨnyij tɨpuaꞌaj tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij vaꞌcán jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee, capu ajta xáꞌpuɨꞌ rɨnyij tɨpuaꞌaj vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij. ¹¹Aꞌɨ́j pu jɨn, tɨpuaꞌaj sequée tyámuaꞌ tyityeꞌentyúumuaꞌreeriaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ aꞌyan tyíꞌsejreꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua, ¿aꞌtanyíj ij jaꞌmua jitze tyiꞌcaꞌnyen siaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ antyúumuaꞌreeriaj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij? ¹²Tɨpuaꞌaj sequée tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨquee muaꞌajmaj tyajáꞌmuaꞌaꞌrij, ¿aꞌtanyíj ij jamuaatáꞌsij ɨ tɨ muaꞌajmaj tyajáꞌmuaꞌaꞌrij?

¹³’Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j huaꞌpuácaa huáhuɨɨreꞌen ɨ maj tyíꞌijta, tɨpuaꞌaj aꞌyan huárɨnyij, séej pu xánaveꞌej jaꞌmej, ajta ɨ séej pu jéehua xɨeꞌveꞌej jaꞌmej, naꞌríij quee séej pu jáꞌtzaahuatyaꞌaj jaꞌmej, ajta ɨ séej pu huatyáxaahuataj. Capu ij ɨꞌríj siaj ɨ Dios huatyáhuɨɨreꞌen, siajta ɨ túmii.

¹⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, jéehua mu janyacuaꞌtzacaꞌaj ɨ túmii, matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, jéehua mu jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ¹⁵Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ Jesús tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj aꞌyan tyúusejrataj siaj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee jimi, Ajta Dios pu jamuaꞌreej jeꞌej siaj een mu jutzájtaꞌ, aꞌɨ́jna tɨ naa huaséꞌrin ɨ tyeɨ́tyee jimi, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj huaséꞌrin ɨ Dios jimi.

Aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta

¹⁶’Aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. Ajta tɨꞌɨj ɨ Juan huataséjre, aꞌɨ́j mu huáꞌixaatyeꞌ ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn huatóotyamuaꞌveꞌen mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ een joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, majta néijmiꞌi tyíꞌtyeseꞌ maj aꞌáa joꞌtyájrutyej.

¹⁷’Jéetzeꞌ pu quee tyésiꞌ tɨ jaꞌhuóopuaꞌrixɨꞌɨn ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ, ajta ɨ cháanacaj. Ajta aꞌɨ́jna ɨ yuꞌxarij Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, óocheꞌ pu néijmiꞌi jɨn aróoꞌastej.

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j juꞌɨ́ɨj huatátoonyij

(Mt. 19:1-12; Mr. 10:1-12)

¹⁸’Ajtáhuaꞌaj pu séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j tɨ jaatátoonyij ɨ juꞌɨ́ɨj, ajta jeꞌen séej ancureꞌviꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu juxanaꞌcɨreꞌ. Ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j íitaj ancureꞌviꞌtɨj tɨ huatátuiihuacaꞌ, ajta pu juxanaꞌcɨreꞌ.

Aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Lázaro

¹⁹’Ajtáhuaꞌaj pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ chíjtyaanyiꞌ jáꞌchajcaꞌaj, tɨ naa eenyeꞌ tyúucheꞌtyahuaꞌaj, cáanarij jɨmeꞌ tɨ nacámuaa, ajta tɨ jɨ́ꞌreꞌen, aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj, ajta jéehua pu tyáꞌnajchicaꞌaj ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyahuaꞌaj. ²⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌáa pu jeꞌtyájcaj joꞌtɨj jaꞌpueertaj a tɨ jaꞌchej ɨ chíjtyaanyiꞌ. Aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn Lázaro, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, néijmiꞌqueꞌ pu cáꞌatzacaꞌaj. ²¹Jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jáacuaꞌnyij ɨ cueꞌráj tɨ tyeꞌnyíj tɨ tyaꞌcájvitzej ɨ méesaj japua joꞌtɨj tyajáꞌcuaꞌ ɨ chíjtyaanyiꞌ, majta ɨ tzɨꞌcɨ́ɨj mu ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj, majta jacányesixɨꞌɨj ɨ tɨ cáꞌatzaj jitze.

²²’Tɨꞌquij aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Lázaro, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, aꞌɨ́ɨ mu yoꞌvíꞌtɨj ɨ Abraham jimi joꞌtɨj Dios jáꞌsejreꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, tɨꞌɨj ij ajta huamuɨ́ꞌ, majta jaꞌváꞌnaj. ²³Aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee joꞌtɨj jáꞌtaa, jéehua pu jajpuéjtzicaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ. Aj puꞌij jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro tɨ ajoꞌtyávaacaꞌaj ɨ Abraham jamuán.

²⁴’Aj puꞌij jaatajé tɨjɨn: “Abraham mu paj nyavástaraꞌ, náꞌancuꞌvaxɨꞌ, pataꞌaj mu yoꞌtaꞌítyej aꞌmújcɨj mu Lázaro tɨꞌij aꞌmúu jaatyáruꞌnyej ɨ juxɨtyéj tɨꞌij naatyácɨmuajrityeꞌen ɨ nyenyanúu jitze, jiꞌnye jéehua nu jajpuéjtzij iiyeꞌej tɨéj tzajtaꞌ.” ²⁵Ajta aꞌɨ́jna ɨ Abraham, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyiyóoj, ¿nyij pequee jamuaꞌreej jeꞌej paj jéehua tyiꞌhuáꞌtyamuaꞌvej patɨꞌɨj pooj júuricaꞌaj ɨ cháanacaj japua? Ajta aꞌmújna mu Lázaro, jéehua pu jaapuéjtzitariacaꞌ. Ajta ijíij aꞌɨ́ɨ pu jutyamuaꞌveꞌ aꞌyájna, pajta muáaj, ijíij paj jajpuéetzij puáꞌmej. ²⁶Ajta ijíij, aꞌyaa pu een, puꞌríj aꞌyan huóꞌruuj tɨ acacúunyijme, aꞌɨ́j pu jɨn quee ɨꞌríj maj antácɨɨnyej aꞌmúu pujmuaꞌ muaꞌajmaj jimi, capu ajta ɨꞌríj maj aꞌyun pujmuaꞌ eetácɨɨnye ityájma jimi.”

²⁷’Tɨꞌɨj ij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij paj aꞌmújcɨj Lázaro huataꞌíjtyeꞌ tɨ aꞌáa jaꞌtanyéj ɨ táataj tɨ jaꞌchej, ²⁸jiꞌnye anxɨ́vicaa nu tyíꞌihuaamuaꞌ, cheꞌ aꞌmúu tyámuaꞌ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen mej mij quee aꞌyun pujmuaꞌ joꞌváꞌcɨꞌcaꞌan joꞌtɨj jaꞌpuejtzij.” ²⁹Abraham pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨ pu huatyáꞌɨtzee aꞌɨ́ɨjma jimi aꞌɨ́jna Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, micheꞌ aꞌɨ́j huánamuaj.” ³⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, mu paj Abraham puéꞌeen, camu jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ, ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ arí huamuɨ́ꞌ huataséjreꞌen aꞌɨ́ɨjma jimi, aj mu mij seequéj tyíꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi.” ³¹Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj mequee jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, camu majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj huaꞌ jimi huataséjreꞌen ɨ aꞌtɨ́j tɨ arí huamuɨ́ꞌ.”

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen

(Mt. 18:6-7, 21-22; Mr. 9:42)

¹Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn: —Jéehua pu tyíꞌsejreꞌ jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyityoꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, jeꞌej pu puaꞌaj tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ aꞌtɨ́j tɨ caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa mej mij séecan tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi. ²Jéetzeꞌ pu jatyáhuɨꞌrii aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j maj jaꞌcátapiꞌ ɨ cɨjpáaraꞌan jitze ɨ tyetyéj soꞌnyíj tɨ veꞌéj, majta jeꞌen jaꞌtyárɨeenyij jájritzeꞌ tɨꞌij aꞌáa jaꞌtyájmuɨꞌnyij, jéetzeꞌ pu jatyáhuɨꞌrii quee tɨpuaꞌaj caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcareꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj cɨ́leꞌen mej mij aꞌɨ́ɨmaj ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi. ³Aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj.

’Tɨpuaꞌaj aꞌihuáaraꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen, pataꞌaj jajtyáꞌxɨꞌɨn, tɨpuaꞌaj uhuóomuaꞌtzɨj, aj pej pij tyaatúꞌuunyiꞌ. ⁴Tɨpuaꞌaj séej xɨcáj aꞌtɨ́j aráahuaꞌpuaj ootyáꞌɨtzeereꞌen aj jimi, tɨpuaꞌaj ajta jeꞌen aráahuaꞌpuaj ajoꞌréꞌnyej aꞌjimi tɨꞌij muaatáhuavii yee tyinaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ nyaj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌjimi, aꞌyaa paj huárɨnyij petyaatúꞌuunyiꞌ.

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyáꞌtzaahuatyeꞌej

⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn:

—Taatáꞌ tyataꞌaj jéetzeꞌ tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

⁶Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ puꞌuj juxɨeꞌveꞌ siaj tyáꞌtzaahuatyeꞌej, tɨpuaꞌaj cɨ́ɨ setyáꞌtzaahuatyeꞌej, aꞌyaa pu tyuꞌtáɨꞌriitarij siaj aꞌyan tyaataꞌíjtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ xápuaꞌ tɨ eetácutyej, tɨ aꞌáa jéꞌtaꞌ jáataꞌ jaꞌtyóohuiityeꞌen jusɨ́ɨj, ajta ɨ xápuaꞌ, aꞌyaa pu rɨnyij jeꞌej siaj tyaataꞌíjtyeꞌsij.

Jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ

⁷’Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyíꞌmuarɨeꞌej jaꞌmua jimi aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tasáahua naꞌríij cányaꞌxɨɨ tɨ sɨɨreꞌ, tɨꞌɨjta uvéꞌnyej tɨ utyojoꞌváꞌmuarɨej, “¿Nyiquij aꞌyan setyaatájeevij yee mujoꞌtéꞌyiꞌij, huayíixɨꞌɨj pataꞌaj tyúꞌcuaꞌnyij”? ⁸Caxu xaa nyuꞌuj aꞌyan tyaatájeevij, sulu aꞌyaa xuꞌuj tyaatájeevij tɨjɨn: “Pataꞌaj tyámuaꞌ tyúꞌuurej ɨ nyaj tyíꞌcuaꞌnyij, pajta tyámuaꞌ eenyeꞌ pej pij tyináacueꞌtyej, aj pej pij tápij muáaj tyíꞌcuaꞌnyij, pajta huayeꞌen.” ⁹Ajta tɨꞌɨj aꞌyan tyúꞌuurej jeꞌej siaj tyaataꞌíj, caxu siajta jeꞌej tyaatéꞌexaatyeꞌej yee cheꞌ Dios tyimuaanájchityeꞌen. ¹⁰Aꞌyaa xu chaꞌtaj sianaꞌaj muaꞌaj tyuꞌtaxáj, tɨpuaꞌaj seríj néijmiꞌi jɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyajamuaataꞌíj, aꞌyaa xu tyuꞌtaxáj yee: “Catu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, jiꞌnye aꞌyaa tuꞌuj huarɨ́j jeꞌej tɨ tyíꞌtacɨꞌpuaacaꞌaj.”

Tɨꞌɨj Jesús tyihuóꞌhuaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej

¹¹Óocheꞌ pu huamaꞌcaj ɨ juyéj jitze Jerusalén tɨ jóꞌnyaa, aꞌáa pu huatyéenyej a Samaaria, ajta a Galileea. ¹²Tɨꞌɨj aꞌáa joomáꞌcaj aꞌáa mu yeꞌentyinájchacaꞌ ɨ tyétyacaa ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej, metyíꞌcucuiꞌ aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyinyáxɨj huáꞌhueꞌraꞌ jitze ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn léepraj, aꞌáa mu ɨmuáj joꞌtyáhuiixɨj. ¹³Matɨꞌɨj mij caꞌnyíin jɨn jaatajé aꞌyan tɨjɨn:

—Jesús, mu paj maeestro puéꞌeen, táꞌancuꞌvaxɨꞌ.

¹⁴Tɨꞌɨj Jesús huoꞌséj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj ujóꞌjuꞌ huaꞌ jimi ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ siaj sij huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi.

Matɨꞌɨj móoj ajoojúꞌcaj, aj puꞌij capuaꞌriacaꞌaj ɨ atzáj matɨꞌɨj mij naa éenyeꞌej muáꞌraa. ¹⁵Tɨꞌɨj sɨ́ɨj huóosej tɨjɨn puꞌríj huarúj, aj puꞌij huariáꞌraa tyeꞌtyóotziꞌreꞌej ɨ Dios, caꞌnyíin jɨmeꞌ. ¹⁶Aj puꞌij tyítunutacaꞌ avéjriꞌ ɨ Jesús jimi, ajta ecóotutacaꞌ tɨꞌɨj ij tyaatatyójtziꞌrej. Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, Samaaria pu jáꞌmaꞌcan. ¹⁷Jesús pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¿Nyij mequee tamuáamuataꞌ aráꞌasej ɨ maj huarúj? ¿Joꞌnyij jeꞌej méꞌeen ɨ séecan ɨ maj arámuaacuaj? ¹⁸¿Nyij aꞌmúu naꞌaj jusɨ́ɨj huariáꞌraa, aꞌmújna tɨ séej chuéjraꞌ japua jáꞌmaꞌcan tɨꞌij tyámuaꞌ tyaatáꞌan ɨ Dios?

¹⁹Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Ájchesij pataꞌaj jóꞌraꞌnyij, jiꞌnye petyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́j paj jɨn períj huarúj.

Jeꞌej tɨ éenyeꞌej taꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj

(Mt. 24:23-28, 36-41)

²⁰Aꞌɨ́ɨ mu ɨ fariseos aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌnáj tɨ huataséjreꞌej ɨ Dios tɨ jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj, aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn Dios tyuꞌtaꞌíjtaj, capu tyiꞌtɨ́j puéꞌeen tɨ séejreꞌ ɨ siaj sij jɨn jáamuaꞌreej. ²¹Camu majta aꞌyan tyaataxájta ɨ tyeɨ́tyee yee: “Yánaꞌaj huatyéjve”, naꞌríij yee “Mánaꞌaj huatyéjve”, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn ɨ Dios tyíꞌijta puꞌríj yésejreꞌ jaꞌmua tzajtaꞌ.

²²Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyesij ɨ xɨcáaraꞌ siaj jitzán aꞌyan tyaꞌxɨéꞌveꞌej xáꞌjuꞌun siaj jaaséej nyatɨꞌɨj tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ nyaj jɨn antyínyamuaꞌreeriaj, siajta muaꞌaj caxu jaséjran. ²³Séecan mu aꞌyan tyuꞌtaxájtaj yee: “Yánaꞌaj huatyéjve”, naꞌríij yee: “Mánaꞌaj huatyéjve”; caxu ujóꞌcɨꞌcaꞌan huaꞌ jamuán. ²⁴Jiꞌnye aꞌyaa nu séeriaꞌaj naꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ nyatɨꞌɨj jitzán tyeꞌentyárutyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj néijmiꞌi jɨn antyínyamuaꞌreeriaj naꞌmej. Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj huaséꞌrihuaꞌaj naꞌmej matɨꞌɨj ɨ maj tyóonaꞌaxcavaꞌra ɨ jútyeꞌ, tɨꞌɨj ootátaaxɨꞌɨn, jiyeꞌtzín pu huanyéeriꞌcɨriajraꞌaj. ²⁵Ajta anaquéej pu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyaj jéehua jaapuéjtzitarej, aꞌyaa pu ajta tyúuxɨeꞌveꞌ maj manúurɨeenyij aꞌɨ́ɨmaj ijíij maj huátyeɨtyee. ²⁶Aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌrɨ́j ajcaꞌhuáj ɨmuáj tɨꞌɨj ooj júuricaj aꞌɨ́jna ɨ Noé, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze nyaj jitzán yaꞌuvéꞌnyesij, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. ²⁷Metyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, séecan mu nyéjnyaɨꞌɨjchacariaꞌaj, aꞌyaa mu rɨjcaj ꞌasta naꞌaj quee Noé utyájrupij ɨ báarcuj jitze, aj mu mij jéehua huatyéviiyacaꞌ tɨꞌquij tyíjɨstyacaꞌ ɨ jájtyij, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa antyipuaꞌrij. ²⁸Aꞌyaa pu chaꞌtaj tyáaruj ajcaꞌhuáj ɨmuáj tɨꞌɨj ooj júuricaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Lot, aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, majta tyíꞌnanaavaꞌaj, majta tyíꞌtoocaꞌaj, majta tyíꞌhuastyahuaꞌaj, majta chiꞌij taꞌhuacariaꞌaj. ²⁹Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Lot eerájraa aꞌájna a Sodoma, aj puꞌij tɨéj huatyéviiyacaꞌ asúufrej tɨ áꞌnaxcaj, aj puꞌij néijmiꞌcaa antyipuaꞌrij. ³⁰Aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyihuáꞌuurej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj huataséjreꞌen ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.

³¹’Aꞌyaa xu huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌáan jóꞌojvaacaj ɨ juchiꞌij japua, tɨpuaꞌaj chiꞌtáj tyiꞌráaꞌcaj ɨ tyíaꞌraꞌan, cheꞌ quee acáyiꞌcan tɨꞌij tyiꞌráꞌan. Ajta ɨ tɨ tyajaꞌmuarɨeꞌej ɨ juvíꞌraꞌtaj, cheꞌ ajta quee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan ajuchéj. ³²Siataꞌaj joꞌtámuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáaruj ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan ɨ Lot. ³³Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jachaꞌɨj ɨ ju júuricamej tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jooriaj, aꞌɨ́ɨ pu yoꞌrɨésij. Ajta ɨ aꞌtɨ́j tɨ yoꞌrɨésij ɨ ju júuricamej nye jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu xaa jusén jɨn huatyáꞌɨtzeereꞌej.

³⁴’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌájna tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ, mahuaꞌpuaj mu huajeꞌtɨj muáꞌjuꞌun ɨ utáatzij japua. Dios pu séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej. ³⁵Majta huaꞌpuaj ɨ úucaa, néijmiꞌi mu tyaꞌtɨꞌxɨ́j muáꞌjuꞌun, Dios pu séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej. ³⁶Majta huaꞌpuaj tyétyacaa, aꞌáa mu néijmiꞌi tyajaꞌmuárɨeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ víꞌraꞌtaj, Dios pu ajta séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej.

³⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿joꞌnyij aꞌyan tyajáꞌrɨnyij?

Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Joꞌtɨj joꞌriáꞌcaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ huamuɨ́ꞌ, aꞌáa mu jaꞌtyúusɨɨreꞌ ɨ muáꞌrɨeꞌcaj.

Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ jusɨ́ɨj ajta ɨ juées

¹Aj puꞌij Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj mej mij jáamuaꞌreej tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj aꞌnáj tɨnaꞌaj nyuucaaj, majta quee tyóoxaꞌhuataꞌan. ²Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ séej chájtaꞌnaj jitze aꞌtɨ́j jáꞌchajcaꞌaj tɨ juées jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj, capu jáꞌastyajcaꞌaj ɨ Dios, capu ajta jitzán juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáꞌuuriajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ³Meentyij sɨ́ɨj íitɨꞌ aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj tɨ antyúusɨɨjtariacaꞌ, aꞌnáj tɨ naꞌaj pu ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj ɨ juées jimi, aꞌyaa pu tyáꞌhuaviiracaꞌaj tɨ joꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ aꞌtɨ́j jájchaꞌɨɨreꞌ. ⁴Ajta aꞌɨ́jna ɨ juées puꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨquee janamuajracaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌmuáꞌaj tɨjɨn: “Jexaa nyuꞌuj, canu jáꞌtyeseꞌ ɨ Dios, capu ajta nye jitze juxɨeꞌveꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej ɨ tyeɨ́tyee. ⁵Ajta aꞌmújna mu íitɨꞌ, tɨꞌɨj pu naꞌaj pu yatányinyii, ajta nyaꞌɨtziityeꞌ. Nyáaj nu jáꞌxaꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ aꞌtɨ́j jájchaꞌɨɨreꞌ, taꞌaj ij quee cheꞌ yatányinyiicaꞌan naꞌríij quee nyatácuaꞌnaxɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.”

⁶Ajta tavástaraꞌ pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ juées tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨj. ⁷Ajta ɨ siaj jajvástaraꞌ, ¿nyiquee aꞌyan chaꞌtaj naꞌaj huaꞌ japua tyuꞌtányuusij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj ɨ maj aꞌnáj tɨnaꞌaj jahuaviij tɨ́caꞌ majta tújcaꞌrij tzajtaꞌ? ¿Nyiquij áꞌtyeeren tɨꞌij aꞌyan rɨnyij? ⁸Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, Dios pu jaꞌmua japua huatányuusij, capu áꞌtyeeren. Ajta tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, ¿nyiquij ooj huaꞌtyoonyij ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua?

Aꞌɨ́jna tɨ fariseo puéꞌeen, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa

⁹Jesús pu ajtáhuaꞌaj séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ maj aꞌyan tyuꞌmuáꞌaj ɨ jutzájtaꞌ tɨjɨn tyámuaꞌ mu tyíꞌtyetyeɨtyee, ɨ maj majta huaꞌxaahuaj ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee, aꞌyaa pu tɨjɨn:

¹⁰—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj ɨ tyétyecaa aꞌúu mu joꞌtyájrupij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ mej mij huatyényuunyij, sɨ́ɨj pu fariseo puéꞌeen, ajta ɨ sɨ́ɨj, aꞌɨ́ɨ pu puɨ́rɨcɨj ɨ tɨ huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa.

¹¹’Ajta aꞌɨ́jna ɨ fariseo, aꞌɨ́ɨ pu huatyéechaxɨj tɨꞌquij huatyóochej tɨ aꞌyan tyuꞌtyényuunyij tɨjɨn: “Dios, tyámuaꞌ nu tyíꞌmuatyojtziꞌreꞌ muéetzij, jiꞌnye canu aꞌyan een matɨꞌɨj ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌnahuaꞌraj, majta jeꞌej puaꞌaj tyityeetyúuchaꞌɨj, majta juxanaꞌcɨreꞌ séecan jamuán ɨ úucaa, canu nyajta aꞌyan een tɨꞌɨj aꞌmújna ɨ tɨ huáꞌjijveꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa. ¹²Huaꞌpuaj nu nye itziꞌvii séej itéerij jɨmeꞌ, nyajta aꞌyan tyiꞌtáꞌcaa séej tamuáamuataꞌ tɨ anxɨtyej jitze maꞌcan ɨ nyaj jamueꞌtɨj.”

¹³’Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huáꞌjijveꞌ ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa, aꞌáa pu ɨmuáj aꞌtzúj joꞌtyéechaxɨj, capu ajta óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ jútyeꞌ jóꞌnyeerej, sulu antyóotoꞌxaꞌaj ɨ jutavíj jitze ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ. Aꞌyaa pu tyuꞌtyéenyuj tɨjɨn: “Dios, pataꞌaj náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij, jiꞌnye jeꞌej nu puaꞌaj tyiꞌtyínyechaꞌɨj.” ¹⁴Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ huáꞌjijveꞌ ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa, aꞌɨ́ɨ pu xaa jɨꞌréenyaꞌaj huatyáꞌɨtzee ɨ jutzájtaꞌ tɨꞌɨj jóꞌraa ɨ juchéj, ajta ɨ fariseo capu jɨꞌréenyaꞌaj huatyáꞌɨtzee, jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j óotzaahuatyeꞌej, aꞌɨ́ɨ pu huatóotyeviꞌraꞌastaj. Ajta ɨ tɨquee aꞌyan tyóotzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi.

Tɨꞌɨj Jesús tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨꞌríij

(Mt. 19:13-15; Mr. 10:13-16)

¹⁵Majta séecan ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌríij mu ayeꞌvéꞌviꞌtɨchej ɨ Jesús tɨꞌij huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨꞌɨn tɨꞌij Dios aꞌɨ́jcɨ jɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌan. Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj huoꞌséj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aj mu mij huaꞌajtyáꞌxɨj ɨ tyeɨ́tyee. ¹⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtajé ɨ tɨꞌríij mej mij ajeꞌréꞌnyej jimí, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Micheꞌ mahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj nyej jimi mu tɨꞌríij, caxu huáꞌijmuejra, jiꞌnye joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj aꞌɨ́ɨjma pu cɨꞌtyij ɨ maj aꞌyan een matɨꞌɨj mu tɨꞌríij. ¹⁷Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌtɨ́j tɨquee aꞌyan een tɨꞌɨj sɨ́ɨj ɨ páꞌrɨꞌɨj, capu aꞌáa joꞌtyárutyij joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.

Ɨ tyamuéej tɨ chíjtyaanyiꞌ, Jesús pu jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ

(Mt. 19:16-30; Mr. 10:17-31)

¹⁸Sɨ́ɨj tɨ tyíꞌijta pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Maeestro, mu paj tyámuaꞌ tyíꞌtyevij, ¿tyiꞌtanyí juxɨeꞌveꞌ nyaj aꞌyan huárɨnyij tɨꞌij náacɨꞌtyij nyaj júurij náꞌraꞌnyij tɨꞌɨj naꞌaj jusén jɨmeꞌ?

¹⁹Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan petyíꞌnyaxaj yee nyaj tyámuaꞌ tyíꞌtyevij? Sɨ́ɨj pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ naa tyíꞌtyevij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios. ²⁰Papuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ yee: “Capáj axanaꞌcɨriaꞌaj; capáj tyíꞌtyacuiꞌcaj; capáj tyíꞌnahuaꞌaj; capáj pajta tyíꞌhueꞌtacareꞌen. Pajta tzáahuatyiꞌraꞌaj tyíchaꞌɨj jimi aꞌ táataj, pajta aꞌ náanaj.”

²¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyamuéej aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Néijmiꞌi nu jɨn tyaꞌráꞌastej nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj tyíꞌpaꞌrɨꞌɨstacaꞌaj.

²²Tɨꞌɨj Jesús jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Sɨ́ɨj pu ooj muáꞌɨtziityeꞌ, pataꞌaj néijmiꞌi tyúꞌtoonyij aꞌchu paj tyíꞌijchaꞌɨj, aj pej pij huoꞌrían ɨ túmii aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéꞌviicueꞌ. Aj paj xaa jaꞌancuriáaꞌsij ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ aꞌɨ́jna tɨ huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij, aj pej pij mujoꞌvéꞌmeꞌen pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

²³Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyamuéej tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ, tyámuaꞌ pu tyuꞌtóoxaamujri, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj. ²⁴Aj puꞌij Jesús jaꞌráasej, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ pu tyihuáꞌmuarɨeꞌristeꞌ aꞌɨ́ɨjma chíjtyaanyiꞌ mej mij utyájrutyej u tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ. ²⁵Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ jéetzeꞌ muárɨeꞌrij tɨ chíjtyaanyiꞌ utyájrutyej u tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ quee tɨ caméeyuj anájrutyej ɨ pɨ́ꞌseꞌej jitze.

²⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jáanamuajriꞌ, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj ij ɨ Dios jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej?

²⁷Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tyétyacaa, capu jeꞌej tyíɨꞌrij, ajta Dios jimi néijmiꞌi pu tyíɨꞌrij.

²⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, néijmiꞌi tu tyeríj atyojoohuaꞌxɨj ɨ tyaj tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj tyej tyij ajamuán huacɨ́ꞌcaꞌan.

²⁹Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ metyoohuáꞌxɨj tɨpuaꞌaj juchiꞌij, naꞌríij juꞌɨ́ɨj, nusu ɨ juꞌihuáamuaꞌ, nusu ɨ juhuásimuaꞌ, naꞌríij ɨ juyójmuaꞌ, tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyíꞌijta, ³⁰jéehua pu jéetzeꞌ tyaꞌancuriáaꞌsij ijíij tɨ yajooméj aꞌíjcɨ jitze ɨ cháanacaj, ajta aꞌɨ́ɨ pu júurij jaꞌmej tɨꞌɨj naꞌaj jusén jɨmeꞌ.

Jesús puꞌríj huéeicaj jaataxájtacaꞌ ɨ tɨ muɨꞌnyij

(Mt. 20:17-19; Mr. 10:32-34)

³¹Tɨꞌɨj ij jujɨ́meꞌ huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tuꞌríj ijíij aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén, joꞌtɨj néijmiꞌi tyajaꞌróoꞌastej jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj nyéetzij jɨmeꞌ, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. ³²Aꞌɨ́ɨ mu nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, majta aꞌɨ́ɨmaj mu naatyáxaahuataj, majta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌnyaxajtan, majta naꞌrátziꞌtziqueꞌmuaxɨꞌɨj. ³³Majta jeꞌen naatyávaxɨꞌɨj, matɨꞌɨj mij nyejeꞌcatan, ajta tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, aj nu nyijta huatájuuritaj.

³⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyuꞌtaxájtacaꞌ camu majta jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj, jiꞌnye camu tyámuaꞌ tyiyoꞌitéej muáꞌraa.

Jesús pu tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ taꞌrácuun aꞌájna a Jericó

(Mt. 20:29-34; Mr. 10:46-52)

³⁵Tɨꞌɨj ɨ Jesús arí avéjriꞌ joomáꞌcaj aꞌájna a Jericó, sɨ́ɨj tɨ arácun pu aꞌáa jeꞌtyácatyij ɨ juyéj jitze, túmii tɨ huáꞌhuaviiracaꞌaj. ³⁶Tɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ maj jéehua tyeɨ́tyee mu jóꞌcɨꞌcaꞌaj, aj puꞌij tyuꞌtaꞌíhuoꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej rɨjcaj. ³⁷Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ya pu jaꞌvéꞌmej aꞌɨ́jna ɨ Jesús, Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.

³⁸Tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌjíjhuacaꞌ tɨjɨn:

—Jesús, mu paj yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ David, náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij.

³⁹Majta ɨ maj anáatyaꞌaj muaajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jajtyáꞌxɨj tɨꞌij quee cheꞌ aveꞌnyuucaꞌan. Ajta aꞌɨ́jna jéetzeꞌ pu caꞌnyíin jɨn tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Jesús mu paj yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ David, náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij.

⁴⁰Aj puꞌij oocháxɨj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ajta huoꞌtaꞌíj maj ayeꞌvéꞌviꞌtɨj jimí, tɨꞌɨj a véjriꞌ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj, Jesús pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

⁴¹—¿Jiꞌnye tyiꞌtɨ́j petyíꞌxɨeꞌveꞌ nyej nyij aꞌyan huárɨnyij ajimi?

Aj puꞌij ɨ taꞌrácuun aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyej nyajtáhuaꞌaj atányeerej.

⁴²Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Atányeerij, jiꞌnye petyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́j paj jɨn períj huarúj.

⁴³Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa, aj puꞌij ɨ taꞌrácuun atányeeriacaꞌ, ajta jamuán jóꞌraa ɨ Jesús, tyeꞌtyóotziꞌreꞌej ɨ Dios, majta néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jaaséej, aꞌɨ́ɨ mu majta tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios.

Ɨ Jesús ajta aꞌɨ́jna ɨ Zaqueo

¹Tɨꞌɨj ij Jesús aꞌáa joꞌtyájrupij a Jericó, aꞌáa pu jéꞌtaꞌ joomaꞌcaꞌaj ɨ chájtaꞌnaj jitze. ²Aꞌáa pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ jáꞌchajcaꞌaj tɨ chíjtyaanyiꞌ, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Zaqueo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huáꞌjijveꞌ ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa. ³Aꞌɨ́ɨ pu jaséjramuɨꞌcaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ Jesús, ajta capu ɨꞌriitacaꞌaj, jiꞌnye jéehua mu tyeɨ́tyee, ajta cɨ́ɨ uhuátyeeviꞌij aꞌɨ́jna ɨ Zaqueo. ⁴Aj puꞌij anayíixɨꞌɨj joꞌtéechajraa, tɨꞌɨj ij antyíraj ɨ méjchi jitze tɨꞌij jaaséej, jiꞌnye puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn aꞌáa pu jeꞌréꞌnyesij. ⁵Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa jeꞌréꞌnyej, aj puꞌij ájnyeeriacaꞌ, tɨꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Zaqueo, pataꞌaj jiyeꞌtzín acájraꞌnyij, jiꞌnye ijíij nu aꞌáa jaꞌráꞌiixaj a paj jaꞌchej.

⁶Tɨꞌquij jiyeꞌtzín acájraa, aj puꞌij tyámuaꞌ tyetyéejej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj jaaséej aj mu mij huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj tyaaxáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌáa pu joꞌmej tɨꞌij aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌchej sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨj.

⁸Aj puꞌij ɨ Zaqueo ájchej tɨꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, jéꞌtaꞌ nu tyihuoꞌtapuéjveꞌsij ɨ nyaj tyíꞌijchaꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. Ajta tɨpuaꞌaj aꞌnáj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j nyaanáhueꞌriꞌ, muáacuacaa puaꞌmácan nu jaatátuiireꞌej.

⁹Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ijíij pu xaa Dios arí huóꞌhuɨɨ aꞌyaa mej chej, jiꞌnye aꞌíjna ɨ aꞌtɨ́j, ajta pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Abraham tɨ jitze eerámaꞌcan. ¹⁰Jiꞌnye nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌyaa nu een jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huóꞌhuoonyij, nyajta huóꞌhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jóꞌvatzɨjcaꞌaj.

Aꞌɨ́jna ɨ túmii tamuáamuataꞌ tɨ aráꞌasej

(Mt. 25:14-30)

¹¹Móocheꞌ mu tyiꞌnamuáaracaj ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌɨj Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj, jiꞌnye puꞌríj avéjriꞌ joomaꞌcaꞌaj a Jerusalén. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn puꞌríj tɨ́muaꞌ huataséjreꞌsij ɨ Dios tɨ jɨn tɨ tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua. ¹²Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌáa pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ jáꞌchajcaꞌaj, tɨ huaꞌ jitze eeráanyej ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌijtacaꞌaj, tɨꞌquij ujóꞌmej séej chuéj japua mej mij aꞌáa yeꞌentyíhuoonyij rey jɨmeꞌ, tɨꞌɨjta ij uvéꞌnyesij. ¹³Tɨꞌɨj quee xu joꞌyiꞌváacaj, tamuáamuataꞌ pu puaꞌmácan huatachoꞌvej ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, aj puꞌij ɨ túmii huoꞌriáaꞌ tamuáamuataꞌ araꞌastɨmaꞌcaa séej ajta séej, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Siataꞌaj tyuꞌmuárɨeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ túmii, ꞌasta nyanaꞌaj quee uvéꞌnyej.” ¹⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jájchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj mij séecan huataꞌítyacaꞌ mej mij aꞌyan tyuꞌtaxáj yee: “Catu jaxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn tyeꞌentyájrutyej rey jɨmeꞌ.” ¹⁵Ajta aꞌɨ́ɨ pu tyeꞌentyájrupij rey jɨmeꞌ, ajta jeꞌen uvéꞌnyej aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchej, aj puꞌij huoꞌtachoꞌvej aꞌɨ́ɨjma ɨ túmii tɨ huoꞌriáaꞌ tɨꞌij jáamuaꞌreej aꞌchu maj jaamuéꞌtɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj. ¹⁶Ajta ɨ tɨ anaquéej ajeꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌíjna ɨ túmii muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij, tamuáamuataꞌ pu puaꞌmácan huamueꞌtɨj ɨ tɨ tamuáamuataꞌ araꞌástɨmee.” ¹⁷Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ tɨjɨn: “Xáꞌpuɨꞌ paj huarɨ́j mu paj tyámuaꞌ tyíꞌnyahuɨɨreꞌ, jiꞌnye tyámuaꞌ pej tyéechaꞌɨj ɨ nyaj cɨ́ɨ caa tyimuaatáꞌ, nyáaj nu tyimuaꞌantyárujtyeꞌej pataꞌaj tyuꞌtaꞌíjtaj tamuáamuataꞌ puaꞌmaquéj ɨ chájtaꞌnaj jitze.” ¹⁸Ajta ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu ajta ajeꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ túmii, muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij, anxɨ́vicaa pu puaꞌmácan huamueꞌtɨj ɨ tɨ tamuáamuataꞌ tɨ araꞌástɨmee.” ¹⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyimuaꞌantyárujtyeꞌej pataꞌaj tyuꞌtaꞌíjtaj anxɨ́viqueꞌ puaꞌmaquéj ɨ chájtaꞌnaj.” ²⁰Tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, yaꞌcuíj muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij ɨ túmii, yaa nu jaꞌancuriáꞌjɨꞌquej cɨ́ɨxurij jitze, nyatɨꞌɨj nyij jaatyáꞌavaatacaꞌ. ²¹Aꞌyaa nu huarɨ́j, jiꞌnye nyamuatzɨɨnyaꞌcaꞌaj, muárɨeꞌrij tɨ aꞌtɨ́j tyámuaꞌ tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ajimi, muáaj paj jaariáꞌsɨꞌrii ɨ paj quee tyuꞌtáꞌ, pajta tyíꞌtzaꞌnacaa joꞌpaj quee tyojoꞌhuástej.” ²²Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ tɨjɨn: “Muáaj paj quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, nyáaj nu muáꞌxɨjtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej paj tyuꞌtaxájtacaꞌ. Muáaj paj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn caꞌnyéjrij nu jɨn tyíꞌijta. Nyajta jaariáꞌsɨꞌrii ɨ nyaj quee tyuꞌtáꞌ. Pajta aꞌyan tyíꞌnyaxaj nyaj tyíꞌtzaꞌnacaa jóꞌnyaj quee tyojoꞌhuástej. ²³¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ pequee aꞌáa yóotoj ɨ túmii huaꞌ jimi ɨ maj tyuꞌnyéjtyej tɨꞌij jaamuéꞌtɨn? Aꞌyaa paj huárɨnyiicheꞌ, nyáaj nu nyij jaꞌancuriáꞌnyijcheꞌ nyéetzij tɨ nyaꞌaꞌrij, nyajta ɨ tɨ jaamuéꞌtɨj nyatɨꞌɨj uvéꞌnyej.”

²⁴Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj avéjriꞌ joꞌtyúꞌuucaꞌaj tɨjɨn: “Siataꞌaj jáaꞌriꞌ ɨ túmii tɨ jiꞌtyáaꞌ, siaj sij jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tamuáamuataꞌ tɨ jaamuéꞌtɨj.” ²⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, ¿jiꞌnye tɨꞌij? Aꞌmúu pu arí jiꞌtyáaꞌ tamuáamuataꞌ puaꞌmácan ɨ túmii.” ²⁶Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, jéetzeꞌ pu tyáꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ. Ajta aꞌtɨ́j tɨ cɨ́ɨ naꞌaj tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, aꞌɨ́j mu tyáaꞌriꞌraj ɨ tɨ cɨ́ɨ tyíꞌijchaꞌɨj. ²⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nyéjchaꞌɨɨreꞌ, ɨ maj quee jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj rey jɨn tyeꞌentyájrutyej, maj siahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj, siataꞌaj huóꞌcuiꞌnyij iiyeꞌej véjriꞌ nye jimi.”

Tɨꞌɨj Jesús ujoꞌtyárutyij u Jerusalén

(Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Jn. 12:12-19)

²⁸Tɨꞌɨj Jesús jaatapuáꞌcɨtacaꞌ tɨ tyihuóꞌixaatyej, aj puꞌij taꞌij jóꞌraa Jerusalén tɨ ooj jóꞌyiꞌij. ²⁹Tɨꞌɨj aꞌáa véjriꞌ joomáꞌcaj a Betfagé, ajta aꞌájna a Betania, chájtaꞌ tɨ aꞌáa joꞌtacáꞌaj ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi. Aꞌáa pu huaꞌpuácaa huataꞌítyacaꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

³⁰—Siataꞌaj aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna chájtaꞌ, siatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌastij aꞌáa xu púuruꞌ jáꞌtyoonyij tɨ ajeꞌriáꞌtapiꞌ, tɨquee xu aꞌnáj aꞌtɨ́j japuan áꞌyiꞌxacaa, siataꞌaj jeꞌejxɨsta siajta jeꞌen uyaꞌráaja. ³¹Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyajáꞌmuaꞌihuoꞌraj yee jiꞌnye een jɨmeꞌ setyaꞌrájxɨnaj, aꞌyaa xu tyaatéꞌexaatyeꞌen yee tavástaraꞌ pu jitze juxɨeꞌveꞌ.

³²Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ joꞌtɨj huojoꞌityacaꞌ, aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús. ³³Matɨꞌɨj móoj jeꞌejxɨstájsimaꞌcaj ɨ púuruꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij huoꞌséj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jacɨɨ, aj mu mij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ setyaꞌrájxɨnaj mu púuruꞌ?

³⁴Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ pu jitze juxɨeꞌveꞌ.

³⁵Aj mu mij tyúumaancaj tyeꞌtyéveerej, matɨꞌɨj mij yoꞌjáj ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj uyaꞌráaja aj mu mij jaꞌváꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ púuruꞌ japua. ³⁶Tɨꞌɨj naꞌaj tyuꞌmáꞌcaꞌaj ɨ Jesús, tyeɨ́tyee mu máancaj tyoꞌcaváarajyiꞌcaa ɨ juyéj jitze joꞌtɨj joomaꞌcaꞌaj. ³⁷Tɨꞌɨj aꞌáa joꞌcamáꞌcaj aꞌájna Aseitúunajrimi, néijmiꞌi ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj huatóotyamuaꞌveꞌen, jiꞌnye jéehua mu tyuꞌséj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyúuxɨeꞌveꞌ. ³⁸Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¡Huápuɨꞌɨj pu naa een aꞌɨ́jna ɨ rey tɨ jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee tɨ yajaꞌvéꞌmej nyúucaritzeꞌ ɨ Dios! Micheꞌ tyámuaꞌ tyiꞌtyecháaj muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajapuá jáꞌsejreꞌ. Micheꞌ majta néijmiꞌi jáamuaꞌreej ɨ Dios tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej.

³⁹Majta séecan ɨ fariseos, matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Maeestro, huoꞌtáꞌijmuejriꞌ mej mij quee cheꞌ aꞌyan tyíꞌtyejijhuaj ɨ maj ajamuán huacɨꞌɨj.

⁴⁰Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj muatyáapuaꞌrej, tyetyéj mu mijta aꞌyan tyíꞌtyejijhuan.

⁴¹Tɨꞌɨj véjriꞌ ajoomaꞌcaj a Jerusalén, tɨꞌɨj jaaséej ɨ chájtaꞌnaj, aj puꞌij huóoyiinyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ⁴²Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¡Tɨpuaꞌaj muaꞌaj ijíij siáamuaꞌreeriaj, tyiꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ tɨ tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌsij, siaj sij tyámuaꞌ tyiꞌtyecháaj xáꞌraꞌnyij ɨ Dios jimi! Ajta ijíij puꞌríj aviitziꞌ, capu ij cheꞌ ɨꞌrɨ́j paj jaaséj. ⁴³Puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij jaꞌmua jimi aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jamuaatanyóꞌsiꞌtyeꞌej ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij jamuajnásij, matɨꞌɨj mij jamuajnyoꞌsiꞌtyeꞌej. ⁴⁴Majta néijmiꞌqueꞌ mu tyeꞌentyipuáꞌrityeꞌsij, majta néijmiꞌcaa cuiꞌnyij ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee, néijmiꞌi mu huatyúꞌuunaj ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj quee jáanamuajriꞌ tɨꞌɨj Dios yatanyéj tɨꞌij jaꞌmua japua huatányuunyij.

Jesús pu tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ

(Mt. 21:12-17; Mr. 11:15-19; Jn. 2:13-22)

⁴⁵Aj puꞌij taꞌij ɨ Jesús utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ huiꞌrámuarityeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌúun tyíꞌtoocaꞌaj. ⁴⁶Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze yee: “Aꞌyaa pu tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ nye chiꞌij mej mij aꞌúun huatyényuunyij ɨ Dios jimi”, maj siajta muaꞌaj, aꞌyaa xu jáaruuj tɨ aꞌyan tyíꞌhuɨɨreꞌej tɨꞌɨj tyástaꞌnaj joꞌmaj náhuaꞌrij jóoꞌavaꞌtacaa.

⁴⁷Aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta ɨ maj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyityatatyíj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj jeꞌej maj yeꞌej tyeejéꞌcaj. ⁴⁸Majta camu jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij, jiꞌnye néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyáꞌnamuajracucaꞌaj.

Ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee aꞌɨ́jna ɨ Jesús

(Mt. 21:23-27; Mr. 11:27-33)

¹Aꞌyaa pu aꞌájna tyuꞌrɨ́j tɨꞌɨj ooj Jesús tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tyeɨ́tyee ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuusij, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ajeꞌréꞌnyej ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌijta, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta huaꞌ jamuán ɨ huáasij.

²Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí jɨn petyiꞌtyéjvee pej pij aꞌyan rɨcɨj? ¿Aꞌtanyíj aꞌíjcɨ jɨn tyimuaꞌantyáarujtye?

³Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Nyáaj nu nyajta séej tyajamuaataꞌíhuoꞌraj. Siataꞌaj naatéꞌexaatyeꞌ: ⁴¿aꞌtanyíj uyoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨꞌɨj huóꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee? ¿Nyiquij ɨ Dios caꞌ ɨ tyeɨ́tyee?

⁵Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyetyaatéꞌexaatyeꞌ yee Dios pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌyaa pu tyitaatéꞌexaatyeꞌej yee: “¿Jiꞌnye sianaꞌaj sij quee jaꞌantzaahuaj?” ⁶Ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan tyetyuꞌtaxáj yee tyétyacaa mu jaꞌantyíhuoj, aj mu mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee taatyátoꞌsixɨꞌɨj tyetyéj jɨmeꞌ, jiꞌnye néijmiꞌi mu tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌreej tɨ Juan aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej sɨ́ɨj tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. ⁷Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Catu jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨꞌij tyeɨ́tyee huáꞌɨɨraj.

⁸Aj puꞌij ɨ Jesús, aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Canu nyajta nyáaj jamuaatéꞌexaatyeꞌej tyiꞌtɨ́j nyaj jɨn tyiꞌtyéjvee nyej nyij aꞌyan rɨcɨj.

Ɨ maj tyíꞌmuɨjhuacaa maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee

(Mt. 21:33-44; Mr. 12:1-11)

⁹Ajta jeꞌen Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌtɨ́j pu úuvaj huahuástej, tɨꞌquij séecan ɨ tyeɨ́tyee huatanyéj mej mij aꞌáa tyojoꞌmuárɨeꞌen ɨ huastárij tzajtaꞌ, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, ɨmuáj pu jeꞌej huárupij. ¹⁰Tɨꞌɨj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej matɨꞌɨj puaꞌaj jajuꞌracaa ɨ úuvaj, séej pu ujoꞌtaꞌítyacaꞌ huaꞌ jimi ɨ tɨ huoꞌtanyéjtye mej mij jaatátuiireꞌen jeꞌcácaa ɨ tɨ huácɨɨriacaꞌ. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jaatyáavaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ, majta quee tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ, aꞌyaa muꞌuj tyaataꞌítyacaꞌ. ¹¹Ajtáhuaꞌaj pu séej huataꞌítyacaꞌ tɨ jimí tyíꞌhuɨɨreꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ huoꞌtanyéj ɨ chuéj, aꞌɨ́ɨ mu jajtyáꞌxɨj, majta jeꞌen jaatyáavaxɨj, camu tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ, aꞌyaa muꞌuj tyaataꞌítyacaꞌ. ¹²Tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj séej huataꞌítyacaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ huoꞌtanyéj ɨ chuéj, aꞌɨ́ɨ mu tyaapuéj, majta jaaréꞌityacaꞌ.

¹³’Tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌmuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j chuéj tɨ tyuꞌnyéj tɨjɨn: “¿Jiꞌquij náarɨnyij? Nyiyóoj nu huataꞌítyij ɨ nyaj huápuɨꞌɨj jaxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́j mu xaa ántzaahuatyeꞌsij.” ¹⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj, matɨꞌɨj jaaséej, aj mu mij tyuꞌtóoꞌixaaj, aꞌyaa mu tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ néijmiꞌi tyáꞌcɨꞌtyij, tyicheꞌ jaajéꞌcaj tɨꞌij ityájma táacɨꞌtyij.” ¹⁵Aj mu mij jiꞌrájtoo, matɨꞌɨj mij jaajéꞌcaj.

¿Jiꞌnye sij muaꞌaj tyíꞌmuaꞌtzej, jiꞌquij huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌaꞌrij ɨ chuéj úuvaj tɨ japuan huastiꞌ? ¹⁶Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa joꞌréꞌnyesij, tɨꞌquij huáꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huoꞌtanyéj, ajta jeꞌen séecan huatanyéjtyeꞌsij mej mij aꞌáa tyojoꞌmuárɨeꞌen.

Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Cheꞌ quee aꞌnáj aꞌyan tyíꞌrɨjcaj.

¹⁷Aj puꞌij Jesús huoꞌséerajraa, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan jeꞌej nyaj tyajamuaatéꞌexaa, ¿jiꞌnye naꞌquij aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze? Aꞌyan tɨjɨn:

Aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj ɨ maj majcaꞌhuaj júurɨej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj chiꞌij taꞌhuacaa,

aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyej tɨ aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej taꞌraj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ joꞌmaj yáꞌajtaahuacaꞌ ɨ chiꞌij.

¹⁸Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌɨ́jcɨ japua eetávetyij ɨ tyetyéj, aꞌɨ́ɨ pu huatyánaꞌxɨj néijmiꞌqueꞌ ɨ jujitzé. Naꞌríij tɨpuaꞌaj séej japua rájvetyij aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj, aꞌɨ́ɨ pu jaatyátzaanaxɨꞌɨj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa

(Mt. 21:45-46; 22:15-22; Mr. 12:12-17)

¹⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijtacaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyuꞌmuáꞌaj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij mej mij jaatyéeviꞌ, jiꞌnye aꞌyaa mu tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨjma putyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ nyúucarij tɨ jaataxájtacaꞌ, camu majta ahuóocaꞌan, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

²⁰Jéehua mu jaꞌeevaꞌcaꞌaj, aj mu mij séecan huataꞌítyacaꞌ ɨ maj aꞌyan tyúusejratacaꞌaj tɨjɨn tzáahuatyiꞌraꞌaj mu jɨn tyíꞌxaj, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyaataꞌíhuoꞌ tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn eeráꞌɨtzen mej mij tyuꞌtátuireꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan.

²¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaꞌeevaꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro ityáj tu jamuaꞌreej paj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, pajta tyihuáꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyiꞌtyéevijtɨj. Aꞌyaa paj chaꞌtaj huáꞌuurej ɨ tyeɨ́tyee, muáaj paj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyihuáꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios. ²²¿Nyiquij xáꞌpuɨꞌ tyaj tyuꞌnájchij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, caꞌ quee?

²³Ajta ɨ Jesús tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj quee tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyéꞌihuoꞌracaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

²⁴—Séej sianaataséjratyeꞌ ɨ túmii. ¿Aꞌtanyíj nyéerimaꞌraꞌ puɨ́rɨcɨj ɨ tɨ acájvee? ¿Aꞌtanyíj aꞌyan ántyapuaj tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ?

²⁵Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeen ɨ tajtúhuan.

Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan, tyiꞌtɨ́j tɨ aariaꞌraꞌ puéꞌeen, siataꞌaj siajta jaatáꞌan ɨ Dios tyiꞌtɨ́j tɨ aariaꞌraꞌ puéꞌeen.

²⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj camu jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij maj jaamuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee. Jiꞌnye jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij quee cheꞌ jeꞌej tyityaatanyúj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj huatájuuritaj ɨ tyeɨ́tyee huaꞌ tzajtaꞌ ɨ muɨꞌchítyee

(Mt. 22:23-33; Mr. 12:18-27)

²⁷Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌij, séecan mu ajeꞌréꞌnyej, aꞌɨ́ɨmaj mu puɨ́rɨcɨj ɨ saduceos, aꞌyaa mu tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj yee camu cheꞌ huatájuuritaj ɨ maj meríj huácuij, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

²⁸—Maeestro, aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ aꞌyan tyeꞌmej ityájma jimi, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ nyeɨɨchej, tɨpuaꞌaj quee eexúj tyiyóomuaꞌcaj tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ, juxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ ihuáariaꞌraꞌ jaꞌancuréꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan tyiyóomuaꞌaj jáꞌraꞌnyij.

²⁹’Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j ityájma jimi, aráahuaꞌpuaj mu aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa ɨ maj juꞌihuaamuaꞌcaꞌaj, tɨꞌquij ɨ tɨ vástɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu huatyényeɨɨchacaꞌ, ajta jeꞌen huamuɨ́ꞌ, capu eexúj tyiyóocaj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyáaruj ɨ séej ɨ tɨ jeꞌtyáaꞌsej. ³⁰Ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuréꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj aꞌɨ́jna ihuáariaꞌraꞌ, muꞌríj mij huéeicaj ɨ maj huácuij. ³¹Ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaꞌancuréꞌviꞌtɨj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyihuóꞌruuj néijmiꞌcaa ɨ maj aráahuaꞌpuaj, maj quee jitzán tyiyóomuaꞌaj muáꞌraa, néijmiꞌi mu huácuij. ³²Ajta jeꞌen aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huamuɨ́ꞌ.

³³’Arí matɨꞌɨj huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee, ¿aꞌtanyíj cɨ́naꞌraꞌan pueꞌéenyeꞌej jaꞌmej? Jiꞌnye néijmiꞌi mu jatyéviꞌtɨnyaꞌaj.

³⁴Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ijíij mu nyejnyeɨꞌchacaa, majta huɨɨchej. ³⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ aꞌyan tyihuáꞌcɨꞌpuaj maj huatájuurej huaꞌtzajtaꞌ ɨ muɨꞌchítyee, ajta tɨꞌɨj aꞌájna tyaꞌráꞌastij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨ Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj, camu cheꞌ nyejnyeɨꞌchen, camu majta huɨɨchan. ³⁶Camu majta cheꞌ cuiꞌnyij, jiꞌnye aꞌyaa mu éenyeꞌej muáꞌjuꞌun matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ. Aꞌɨ́ɨ mu yójmuaꞌmuaꞌ pueꞌéenyeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ Dios, jiꞌnye muꞌríj huatájuuriacaꞌ. ³⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu taatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj joꞌyúꞌxacaꞌ jeꞌej tɨ aꞌnáj sɨ́ɨj tyuꞌtyájtaa ɨ tuꞌpíj tɨ viváajmaꞌaj tatyéꞌtyeꞌ. Aꞌɨ́j pu jɨn, Moisés aꞌyan jaatamuaꞌaj ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn: “Ɨ huaꞌ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ Abraham, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob.” ³⁸Ajta ɨ Dios, capu huaꞌ Dios puéꞌeen aꞌɨ́ɨmaj ɨ muɨꞌchítyee, aꞌɨ́ɨjma pu Dios ɨ maj júurij, jiꞌnye aꞌɨ́jna jimi néijmiꞌi mu júurij.

³⁹Majta séecan ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Maeestro, xáꞌpuɨꞌ paj tyuꞌtaxájtacaꞌ.

⁴⁰Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna, capu cheꞌ aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j jaataꞌíhuoꞌ.

¿Aꞌtanyíj jajyóoj ɨ Cɨríistuꞌ?

(Mt. 22:41-46; Mr. 12:35-37)

⁴¹Ajta Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye mej mij aꞌyan tyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ yee David pu jitze eerámaꞌcan? ⁴²Ajta aꞌɨ́jna ɨ David, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Chuíicarij, aꞌyan tɨjɨn:

Dios pu aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Nyavástaraꞌ tɨ jɨmeꞌ yee:

“Acáyixɨꞌ ɨpuárij japua, iiyeꞌej nyamuácaꞌtaꞌ,

⁴³nyanaꞌaj quee huoꞌmuéꞌtɨn ɨ maj muájchaꞌɨɨreꞌ.”

⁴⁴Ajta ɨ David, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj tɨjɨn nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ David tɨ jitze eerámaꞌcan?

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌ jitze tyoꞌojpuáꞌrij aꞌɨ́ɨjma ɨ juéesij

(Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 11:37-54)

⁴⁵Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta tyeɨ́tyee tyiꞌnamuáaracaj, ⁴⁶aꞌyan tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, jiꞌnye huaꞌráanajchi maj catɨ́tɨꞌɨjmaꞌcan metyiꞌcháatɨmaꞌaj mamuaacɨ́ꞌcaꞌan, ajta huaꞌráanajchi maj ɨ tyeɨ́tyee tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn huoꞌtatyójtyeꞌen joꞌmaj huajaꞌantyinájchij. Majta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj huaraꞌsej ɨ ɨpuárij japua tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta huaꞌráanajchi maj huaraꞌsej véjriꞌ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyej matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaj. ⁴⁷Aꞌɨ́ɨ mu majta tyihuáꞌariꞌracaa ɨ huaꞌ chiꞌij aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ. Aꞌyaa mu huarɨ́n matɨꞌɨjta mij tyeyúuj tzajtaꞌ joꞌtyárutyij. Matɨꞌɨjta mij jaꞌtyéeviꞌij tyényuusimeꞌej muáꞌjuꞌun mej mij séecan tyeɨ́tyee huoꞌséj. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan rɨcɨj, jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.

Tɨꞌɨj íitɨꞌ tɨ antyúusɨɨjtariacaꞌ túmii huatámuꞌvejritacaꞌ

(Mr. 12:41-44)

¹Aj puꞌij Jesús aꞌɨ́ɨjma huaséj ɨ chíjtyaanyiꞌij maj ɨ túmii úꞌsɨɨriaꞌcaꞌaj, tɨꞌij tyeyúuj tzajtaꞌ tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, ²aꞌɨ́ɨ pu ajta íitaj huaséj tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huaꞌpuácaa pu ucáahuaꞌxɨj ɨ túmii tɨquee jéehua tyáꞌnajchij. ³Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌmújna mu íitɨꞌ, jéetzeꞌ pu juꞌcáahuaꞌxɨj mequee néijmiꞌi ɨ séecan. ⁴Aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, néijmiꞌi mu juꞌcáahuaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aváꞌɨtzee ɨ maj jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, ajta aꞌmújna tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, néijmiꞌi pu ucáahuaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jɨn huatyohuɨ́ɨreꞌnyijcheꞌ.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ huatyúꞌuunyiꞌhuaj ɨ tyeyúuj

(Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2)

⁵Majta séecan aꞌyan tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ naa huaséꞌrihuaꞌaj ɨ tyeyúuj, ajta ɨ tyetyéj tɨ cureꞌtyij néijmiꞌqueꞌ, ajta ɨ muꞌvéjrij ɨ maj tyoꞌhuariáꞌvɨɨhuaa tɨ naa tyíeꞌen.

Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

⁶—Néijmiꞌi tɨꞌɨj naꞌaj siaj tyíꞌsej, aj pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán néijmiꞌi huatyúꞌuunaj, capu cheꞌ séeriaꞌaj jaꞌmej jáxuꞌuj jitze ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme.

Jeꞌej tɨ tyíꞌrɨnyij tɨꞌɨj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrisimeꞌen

(Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23)

⁷Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, ¿aꞌnajnyí aꞌyan tyíꞌrɨnyij? ¿Tyiꞌtanyí jɨn tyáamuaꞌreeren tɨ arí tɨ́muaꞌ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyesij?

⁸Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj mej mij quee jamuáacuanamuaj, mueꞌtɨ́j mu uvéꞌnyesij nyenyúucaritzeꞌ, aꞌyaa mu tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij yee: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.” Majta aꞌyan tɨjɨn: “Puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij.” Caxu huaꞌ jamuán joꞌcɨ́ꞌcaꞌan. ⁹Siatɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌnamuaj tɨjɨn: “Muatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej ajaꞌhuaꞌ séecan jamuán ɨ tyeɨ́tyee, majta séecan meríj huatyóohuij maj junyoꞌsiꞌtyeꞌ”, caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ anaquéej aꞌyan tyúꞌrɨnyij, ajta capu eexúj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.

¹⁰Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Séecan mu tyeɨ́tyee huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, majta ɨ maj séej chuéj japua huacháatɨmee, aꞌɨ́ɨ mu majta séecan jamuán huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej. ¹¹Puaꞌmaquéj pu huápuɨꞌɨj huatóocaꞌtzɨj ɨ cháanacaj, ajta huatúuriꞌhuaj jaꞌmej, ajta jéehua tyuꞌcuíꞌnyiꞌraꞌaj jaꞌmej, ajta jútyeꞌ tyiꞌtɨ́j pu huataséjre tɨ tzɨ́ɨnyiꞌreꞌ, ajta tyiꞌtɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ.

¹²’Ajta tɨꞌɨj quee xu aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, aꞌɨ́ɨ mu anaquéej jáꞌmuaviviꞌran, majta jeꞌej puaꞌaj jáꞌmuaꞌuuren. Aꞌúu mu jamojoꞌtyátoosij u tyeyúuj tzajtaꞌ naꞌríij joꞌmaj tyityajaꞌnaamuacaa, majamuáꞌviꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tajtúhuaanyij, majta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj rey jɨn antyúumuaꞌreej, aꞌyaa mu jáꞌmuaꞌuurej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij naꞌráꞌastej. ¹³Aj puꞌij ɨꞌríitaj jaꞌmej siaj nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. ¹⁴Siajta muaꞌaj caxu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyuꞌtaxáj siaj sij jujapuá huatányuunyij, ¹⁵jiꞌnye nyáaj nu jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj tyuꞌtaxáj, siataꞌaj sij jaayíꞌtɨhuaꞌan, siaj jɨn huaꞌantyimueꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma. Camu jeꞌej tyeꞌejtyóovaꞌaj muáꞌjuꞌun, camu majta hueꞌtzij jɨn jáꞌmuamueꞌtɨn. ¹⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌ, majta ɨ jaꞌmua ihuáamuaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ jaꞌmuanyoosimuaꞌ, majta jaꞌmua amíincustyamuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij muaꞌajmaj. Majta jeꞌcácaa jáꞌmuacuiꞌnyij. ¹⁷Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ. ¹⁸Caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj, jiꞌnye ɨ Dios pu jaꞌmuachaꞌɨ́ɨj jaꞌmej. ¹⁹Siataꞌaj huatyóocaꞌnyej ɨ jutzájtaꞌ siaj sij tyoꞌtáviicueꞌ, aj xu sij júurij huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ Dios jimi.

²⁰’Siatɨꞌɨj huoꞌséj ɨ xantáaruꞌuj maj eetyaváatɨme a Jerusalén, aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreeriaj tɨjɨn puꞌríj tɨn huatyúꞌuunyiꞌhuaj ɨ Jerusalén. ²¹Majta ɨ maj Judea joꞌtyúꞌuu, micheꞌ jiyeꞌtzín jóꞌcɨɨnyej ɨ jɨríj tzajtaꞌ. Majta ɨ maj Jerusalén joꞌtyúꞌuu, micheꞌ iirácɨɨnyej apuaꞌquéj ɨ chájtaꞌnaj jitze. Majta ɨ maj ɨtzitáj joꞌtyúꞌuu, micheꞌ quee ujoꞌtyáruꞌpicheꞌen ɨ chájtaꞌnaj jitze. ²²Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, jéehua mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun, jiꞌnye aj pu néijmiꞌi tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze. ²³Jéehua mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa ɨ maj ootajucájmee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj móoj huáꞌtziꞌtyej ɨ juyójmuaꞌ, jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel huacháatɨmee, jiꞌnye puéjtzij pu huoꞌtáꞌsij ɨ Dios. ²⁴Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee cuiꞌnyij ɨ chúun jɨmeꞌ, majta séecan áꞌviꞌtɨn ɨ séej chuéj japua tɨ aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Majta ɨ maj quee Israel jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaatyúꞌuunaj ɨ Jerusalén ꞌasta naꞌaj quee aróoꞌastej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jaataxájtacaꞌ.

Jeꞌej tɨ yeꞌej yetyiꞌcányesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ

(Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37)

²⁵’Ajta jéehua pu tyuꞌtaséjreꞌej ɨ jútyeꞌ ɨ xɨcáj jitze, ajta ɨ máxcɨrɨeꞌ jitze, ajta xúꞌraꞌvej tzajtaꞌ. Ajta íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ mu ɨ tyeɨ́tyee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej muáꞌjuꞌun jiꞌnye capu jeꞌej huaꞌmitéerastyaꞌaj jaꞌmej, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jéehua tyuutáꞌhuaꞌaj jaꞌmej ɨ jájritzeꞌ tɨꞌij huápuɨꞌɨj pu tɨꞌráanaj jaꞌmej. ²⁶Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jóꞌpuaꞌrij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ mej tyuꞌtátzɨɨnyeꞌej, matɨꞌɨj jéehua tyúꞌmuaꞌtyij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jaꞌuurej aꞌíjcɨ ɨ cháanacaj, jiꞌnye tyiꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jútyeꞌ tyejéꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta tyuꞌtóocaꞌtzɨj. ²⁷Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́ɨ mu jaséjran aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, tɨ ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej jéetɨrij tzajtaꞌ, huápuɨꞌɨj pu naa huaséꞌrihuaꞌaj jaꞌmej, mej mij tyámuaꞌ naa tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee, jumuárɨeꞌrij pu jɨn yavaꞌcányesij. ²⁸Tɨꞌɨj huatyóochenyij tɨ aꞌyan tyíꞌrɨnyij, tyámuaꞌ xu huóoꞌuurej. Siataꞌaj atanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye puꞌríj véjriꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ Dios tɨ jitzán jamuiꞌrátoosij.

²⁹Ajta séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyan tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, xaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ xápuaꞌ, naꞌríij séecan ɨ cɨyéj tɨ tyíꞌsejreꞌ. ³⁰Tɨꞌɨj antyinyájxɨꞌɨn ɨ xámueꞌraꞌ, muaꞌaj xu jaséjran, siajta jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ putyíꞌrɨcɨj ɨ víitaꞌrij tzajtaꞌ. ³¹Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyíꞌeen, siatɨꞌɨj tyíꞌsejra jeꞌej nyaj tyajamuaatéꞌexaa, siataꞌaj aꞌyan tyáamuaꞌreej tɨ arí tɨ́muaꞌ aꞌájna putyajáꞌrɨcɨj tɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj.

³²’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, néijmiꞌi pu aꞌyan tyíꞌrɨnyij jeꞌej nyaj tyajamuáaꞌixaa, meentyij mequee xu huácuij ijíij maj huátyeɨtyee. ³³Aꞌɨ́jna ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ aꞌɨ́ɨ pu áꞌpuaꞌren, ajta ɨ cháanacaj pu ajta áꞌpuaꞌren, ajta ɨ nyenyúucaa, capu aꞌnáj antyipuaꞌrij.

³⁴’Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, caxu jeꞌej puaꞌaj juꞌuuriaj ɨ jutzájtaꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj juiꞌiveꞌ, caxu siajta aꞌɨ́j jitze tyíꞌmuaꞌajcaj ɨ tɨ yan tyíꞌsejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Tɨꞌij quee aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, jaꞌmua japua rájvetyij siatɨꞌɨj puaꞌaj quee jachoꞌveꞌ. ³⁵Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ japua rávesij néijmiꞌcaa japua ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua. ³⁶Aꞌnáj tɨnaꞌaj xu atanyéjnyeꞌrij, siataꞌaj aꞌyan tyáꞌhuaviiraj ɨ Dios tɨꞌij jamuáahuɨɨreꞌen, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij, siajta aꞌyan tyáꞌhuoocaj siaj sij nye jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.

³⁷Aꞌnáj tɨnaꞌaj tújcaꞌrij tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta tɨꞌɨjta huaréꞌchumuaꞌrej, aꞌáa pu jóꞌyiꞌcaaj ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, aꞌáa pu jaꞌtáxaiꞌirihuaꞌaj. ³⁸Majta néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee íiyaꞌ ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj joꞌtɨj ɨ tyeyúuj joꞌtyéjvee mej mij jáanamuaj ɨ Jesús.

Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj avíitzij jɨn jaatyéeviꞌ ɨ Jesús

(Mt. 26:1-5, 14-16; Mr. 14:1-2, 10-11; Jn. 11:45-53)

¹Puꞌríj aꞌájna véjriꞌ putyíꞌrɨjcaj matɨꞌɨj puaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌyeꞌestyaa ɨ maj páan cuaꞌcaa ɨ maj quee levaduuraj janaꞌajchityaa. Aꞌyaa mu majta jatamuáꞌmuaj tɨjɨn: Tɨꞌɨj Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ aꞌájna a Egipto. ²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, jéehua mu tyíꞌmuaꞌajcaa jeꞌej maj yeꞌej tyeejéꞌcaj ɨ Jesús, majta quee jeꞌej tyéjtyoovaꞌaj, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

³Tɨꞌquij ɨ tyiyáaruꞌ utyájrupij aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas tzajtaꞌ, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Iscariote, aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. ⁴Tɨꞌquij ɨ Judas aꞌɨ́ɨjma jimi ajoꞌréꞌnyej ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj puꞌij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ yeꞌej huárɨnyij tɨꞌij avíitzij jɨn huoꞌtátuiireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj mu huatóotyamuaꞌvej, matɨꞌɨj mij tyaꞌtóoratziiriꞌ maj túmii jaatáꞌ. ⁶Aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuriáaꞌ ɨ huáꞌnyuucaa. Aj puꞌij huatyóochej tɨ jáahuoonyij aꞌnáj tɨ ɨꞌríj tɨ huoꞌtátuiireꞌen ɨ Jesús maj quee jaséeracaj ɨ tyeɨ́tyee.

Tɨꞌɨj tavástaraꞌ huaꞌ jamuán tyuꞌcuaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j

(Mt. 26:17-29; Mr. 14:12-25; Jn. 13:21-30; 1 Co. 11:23-26)

⁷Tɨꞌɨj ij aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jacuaꞌcaa ɨ páan maj quee levaduuraj janaꞌajchityaa. Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́j mu majta muꞌvejritacaa ɨ cányaꞌaj ɨ maj jɨn joꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ Dios jitzán tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ. ⁸Aj puꞌij Jesús huoꞌtachoꞌvej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro ajta ɨ Juan, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj ujóꞌjuꞌ siaj sij tyámuaꞌ tyojóꞌuurej tyej tyij jáacuaꞌnyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tyaj jɨn joꞌtámuaꞌreej tɨꞌɨj Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ.

⁹Ajta aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Joꞌnyij jitze aꞌyan petyiyáꞌxɨeꞌveꞌ tyej tyij tyámuaꞌ tyojóꞌuurej?

¹⁰Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siatɨꞌɨj chájtaꞌ joꞌtyájrutyej, tyáataj xu séjran tɨ xáꞌrij huátɨsij, jájtyij tɨ uhuájmuaa, siataꞌaj jamuán ujóꞌjuꞌ, siajta jamuán ujoꞌtyájrutyej u chiꞌtáj joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn jaꞌráꞌiixaj. ¹¹Siataꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajaꞌchej yee: “Aꞌyaa pu tyíꞌxaj ɨ maeestro yee: ¿Joꞌnyij jáaɨꞌrij tɨ tyúꞌcuaꞌnyij ɨ tɨ jɨn joꞌtámuaꞌreej tɨꞌɨj Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ? Aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuaꞌnyij aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj.” ¹²Aꞌɨ́ɨ pu jamuaataséjratyeꞌsij ánɨmuaj ɨ chiꞌij tɨ veꞌéj tɨ uhuaréꞌyohuaj, siataꞌaj aꞌúun tyámuaꞌ tyojóꞌuurej.

¹³Aj mu mij joꞌcɨ́j, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aꞌyaa pu tyáꞌraa jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ Jesús, aj mu mij tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ maj jɨn joꞌtámuaꞌreej jeꞌej tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ.

¹⁴Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj maj puaꞌaj tyíꞌcuaꞌnyij, néijmiꞌi mu huatyáraꞌsacaꞌ véjriꞌ ɨ méesaj jitze, aꞌɨ́jna ɨ Jesús, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j. ¹⁵Tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Jéehua nu huápuɨꞌɨj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj jaꞌmua jamuán tyúꞌcuaꞌnyij, ijíij nyaj quee xu jajpuéjtzij, tyej tyij néijmiꞌi joꞌtámuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ. ¹⁶Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, canu cheꞌ aꞌnáj jacuaꞌnyij ɨ páan ꞌasta quee néijmiꞌi tyaꞌróoꞌastej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj Dios jitzán néijmiꞌi jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua.

¹⁷Aj puꞌij jajriáj ɨ váasuj, tɨꞌquij tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios, aj puꞌij huoꞌtajájnyi, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Yaꞌcuíj, siataꞌaj néijmiꞌi jaaréꞌyeꞌen, ¹⁸jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ nyaj quee cheꞌ aꞌnáj juꞌquéiꞌsij jáꞌriaꞌraꞌ ɨ úuvaj, ꞌasta naꞌaj quee yan huataséjreꞌen aꞌnáj tɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua.

¹⁹Ajta jeꞌen ɨ páan tyiꞌɨ́j, tɨꞌɨj ij ajta tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios. Aj puꞌij jaꞌantyítaaracaꞌ ɨ páan, ajta jeꞌen huoꞌtaꞌɨ́ꞌpuꞌuj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj ɨ páan, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nye tyéviraꞌ ɨ nyaj jɨn jaꞌmua japua huatanyúj. Aꞌyaa xu huárɨnyij siaj sij joꞌtámuaꞌreej jeꞌej nyaj huarɨ́j.

²⁰Matɨꞌɨj tyuꞌcuáꞌaj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu jajriáj ɨ váasuj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌíjna ɨ váasuj tzajtaꞌ tɨ uhuájmuaa, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij tɨ jɨmeꞌ Dios jájcuaj jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaxúureꞌ nyaj jeꞌráxɨreꞌsij jaꞌmua jitze maꞌcan.

²¹’Ajta ɨ aꞌtɨ́j tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij nyéetzij, aꞌɨ́ɨ pu ajta yésejreꞌ nyaj jamuán iiyeꞌej méesaj jitze. ²²Aꞌyaa pu tyíꞌnyaꞌuurej nyéetzij, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, jeꞌej tɨ tyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntariacaꞌ. Ajta huatóoxaamujrityeꞌej aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌej avíitzij jɨmeꞌ.

²³Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj huóoꞌihuoꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ aꞌtɨ́j tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyuꞌtátuiireꞌsij.

Aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ

²⁴Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ aꞌtɨ́j tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. ²⁵Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj rey jɨn tyityatatyíj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj quee Israel jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyéjrij jɨn tyihuáꞌijtyeꞌ. Ajta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyúuxaj yee ityáj tu tyámuaꞌ tyajaꞌmuachaꞌɨj. ²⁶Siajta muaꞌaj, caxu aꞌyan eenyeꞌ matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj, sulu aꞌyaa xu éenyeꞌej xáꞌraꞌnyij, aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ jaꞌmua jimi, cheꞌ aꞌyan éenyeꞌej jáꞌraꞌnyij tɨꞌɨj ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn juxɨeꞌveꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta, cheꞌ aꞌyan éenyeꞌej jáꞌraꞌnyij tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ huáꞌhuɨɨreꞌ néijmiꞌcaa. ²⁷Cásɨꞌ, ¿aꞌtanyíj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee? ¿Nyi aꞌɨ́jna ɨ tɨ huatyájcaj joꞌtɨj méesaj joꞌtyéjvee, caꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌcueꞌtyej? ¿Nyiquee aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuaꞌ huatyequéej joꞌtɨj ɨ méesaj joꞌtyéjvee? Ajta nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee, nyajta nyáaj yanuj huatyéjve jaꞌmua jimi, tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyee.

²⁸’Siajta muaꞌaj xu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj aꞌnáj tɨnaꞌaj nyajamuan ya huatyuꞌuj nyatɨꞌɨjta jajpuéjtzij. ²⁹Nyáaj nu jamuaatáꞌ, siaj sij tyuꞌtaꞌíjtaj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ puꞌríj naatáꞌ ɨ nyaj jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj. ³⁰Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze nyaj jitzán tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua, muaꞌaj xu ajtyáraꞌsij ɨ méesaj jitze siaj sij tyúꞌcuaꞌnyij siajta huayeꞌen nyaj jamuán. Siajta jeꞌen huatyáraꞌsij ɨ ɨpuárij japua tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ, siaj sij huoꞌxɨ́jtyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj majta Israel jitze eerányej, ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej.

Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Pedro tɨjɨn: “Huéeicaj paj puaꞌmáj naatyáhueꞌtaj”

(Mt. 26:31-35; Mr. 14:27-31; Jn. 13:36-38)

³¹Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Pedro tɨjɨn:

—Simón, Simón, aꞌɨ́jna ɨ tyiyáaruꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaatáhuoj tɨ Dios jaatáꞌan tɨꞌij tyuꞌtatyéseꞌen tɨ jamuaamuéꞌtɨn siaj sij manúurɨeenyij. ³²Nyajta nyáaj, aꞌyaa nu tyaatáhuo muéetzij jɨmeꞌ ɨ Dios jimi pej pij quee eeriáꞌɨtzen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj naꞌraꞌastijre, ajta patɨꞌɨj táhuaꞌaj naꞌráꞌastijreꞌen, aꞌyaa paj huárɨnyij, pataꞌaj caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan aꞌihuáamuaꞌ.

³³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, nuꞌríj aꞌyan tyoꞌtyényacaꞌan nyaj ajamuán eetyánamiꞌhuaj naꞌríij nyaj ajamuán huámuɨꞌnyij.

³⁴Ajta ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Pedro, aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨꞌɨj quee xu jíihuacaj ɨ tyacuáarɨeꞌ, huéeicaj paj naatyáhueꞌtaj aꞌyan tɨjɨn capáj nyamuaꞌtyej.

Puꞌríj tyaꞌráꞌiixaj tɨꞌɨj jajpuéetzij jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ Jesús

³⁵Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi tyiꞌtɨ́j jamoꞌtyáꞌɨtziij nyatɨꞌɨj jamuaataꞌítyacaꞌ siaj joꞌcɨ́xɨꞌɨn, siaj quee átoꞌrij joꞌpíj, siajta quee tyiꞌtɨ́j joaꞌáj siaj túmii tzajtaꞌ ucáꞌan, siatɨꞌɨj quee cheꞌ séecan ɨ jucaꞌquéj joɨꞌɨꞌpuꞌcaꞌaj?

Aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Capu tyiꞌtɨ́j toꞌtyáꞌɨtzii.

³⁶Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Ajta ijíij, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌ átoꞌrij, cheꞌ jaꞌantyipíij, naꞌríij ɨ túmii tɨ tzajtaꞌ ucáꞌan. Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j quee séej tyíchaꞌɨɨj ɨ chúun, cheꞌ jáatoonyij ɨ jumáancaj ajta jeꞌen séej huánanan ɨ chúun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ túmii. ³⁷Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌyaa mu jaatamuaꞌaj tɨjɨn aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevij.” Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ nyéetzij jɨmeꞌ.

³⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Cásɨꞌ tavástaraꞌ, huaꞌpuaj pu yee tyíꞌsejreꞌ ɨ chúun.

Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Cheꞌ aꞌyan eenyeꞌ caxu cheꞌ tyiꞌtɨ́j xajtaj.

Tɨꞌɨj Jesús huatyéenyuj aꞌájna a Getsemaní

(Mt. 26:36-46; Mr. 14:32-42)

³⁹Aj puꞌij iirájraa ɨ Jesús, tɨꞌɨj ij aꞌáa joꞌmej joꞌtɨj jáꞌasacaa ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu majta jamuán ujóꞌjuꞌ. ⁴⁰Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj huatyényuunyij siaj sij quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen.

⁴¹Tɨꞌquij aꞌáa huojoohuáꞌxɨj aꞌtzúj pu aꞌ ɨmuáj joꞌréꞌnyej aꞌchu tɨ ɨmuáj ajaꞌráahuɨꞌtzɨj ɨ tyetyéj tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jɨn tyuꞌtatóꞌoj, aꞌáa pu tyítunutacaꞌ, tɨꞌquij huatyéenyuj ɨ Dios jimi, ⁴²aꞌyan tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij, tɨpuaꞌaj muaꞌráanajchij paj naatáꞌ nyej nyij quee aꞌyan tyaꞌajpuéetzij náꞌraꞌnyij, ajta cheꞌ quee aꞌyan atyojoꞌréꞌnyinyiicaꞌan jeꞌej nyej nyáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu cheꞌ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij jeꞌej paj muáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.

⁴³Aj puꞌij sɨ́ɨj jimí huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨꞌij caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌ. ⁴⁴Ajta ɨ Jesús, jéehua pu tyíꞌmuaꞌajcaa, aꞌɨ́j pu jɨn jéetzeꞌ huatyéenyuj, jéehua pu cámuɨꞌyacaꞌaj ɨ tɨéexɨꞌmuarij, aꞌyaa pu huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj xúureꞌej tɨ ajaꞌrátzunyaa a chóotaꞌ.

⁴⁵Tɨꞌquij ájchej joꞌtɨj jaꞌtyényuusimaꞌaj, tɨꞌɨj ij ajoꞌréꞌnyej joꞌmaj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, muꞌríj tyácuꞌtzisimaꞌaj, jiꞌnye jéehua mu cuaꞌnacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj juxaamuɨjrityeꞌ. ⁴⁶Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siajta tyityetyacuꞌtzuj? Xáꞌajhuiixɨꞌ, siataꞌaj huatyényuunyij tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jaꞌmua japua rájvetyij ɨ siaj jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi.

Matɨꞌɨj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 26:47-56; Mr. 14:43-50; Jn. 18:2-11)

⁴⁷Óocheꞌ pu tyiꞌxáatacaj ɨ Jesús, matɨꞌɨj jéehua ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Judas, ɨ tɨ ajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌɨ́ɨ pu anaquéej huamaꞌcaꞌaj, aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨꞌij jiꞌtyáapuɨꞌtzej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ⁴⁸Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Judas, ¿nyij aꞌɨ́j jɨn penɨiꞌtyápuɨꞌtzeꞌsij pej pij nyéetzij tyuꞌtátuireꞌen, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ?

⁴⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨjcaj, aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyi tyahuoꞌtanyóꞌsiꞌtyeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ tyíꞌtachuun?

⁵⁰Ajta sɨ́ɨj tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu tyaapuéj aꞌɨ́jcɨ tɨ jahuɨɨreꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, jaꞌajtasíjchacaꞌ ɨ naxɨéeraꞌ, muácaꞌtaꞌ tɨ pujmuaꞌ.

⁵¹Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Caxu cheꞌ junyoꞌsiꞌtyeꞌej.

Tɨꞌɨj ij jaꞌajtamuárɨej aꞌɨ́jcɨ ɨ naxɨéeraꞌ jitze, ajta tyáahuaj. ⁵²Ajta jeꞌen ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ huáasij, néijmiꞌcaa matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj jimí ajeꞌréꞌnyej aꞌyan tɨjɨn:

—¿Nyi náhuaꞌrij nyapuéꞌeen siaj sij muaꞌaj mujoꞌváꞌjuꞌun chúun setyuꞌɨ́ɨꞌsimaꞌaj, siajta cɨyéj? ⁵³Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu aꞌúu joꞌtyaváaj náꞌyiꞌcaaj u tyeyúuj tzajtaꞌ jaꞌmua jimi nyetyajaꞌmuamuatyáaj. Siajta muaꞌaj, caxu aꞌnáj naatyéeviꞌ, ijíij xu xaa aꞌyan rɨnyij, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jaꞌmua jitze ucájrupij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ.

Tɨꞌɨj ɨ Pedro jaatyáhueꞌtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 26:57-58, 69-75; Mr. 14:53-54, 66-72; Jn. 18:12-18, 25-27)

⁵⁴Matɨꞌɨj mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj, aꞌáa mu yoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej u tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌtzúj pu ɨmuáj jaavájrasimaꞌaj. ⁵⁵Matɨꞌɨj mij óonɨej aꞌájna jéꞌtaꞌ joꞌtɨj jaꞌrájtaꞌcuaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj mu mij ataráasajra, ajta ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ jamuán ujaꞌajyíxɨj. ⁵⁶Tɨꞌɨj ij sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ tɨ aꞌáa tyíꞌhuɨɨreꞌ jaaséej tɨ aꞌáa jaꞌajcatyii joꞌtɨj jáꞌtaa, tɨꞌɨj tyámuaꞌ tyeeséj aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌmújna mu tyáatɨꞌ, aꞌmúu pu ajta jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj ɨ Jesús.

⁵⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa pu tyuꞌtyáhueꞌtacaꞌ tɨjɨn:

—Íitɨꞌ, canu nyáaj jamuaꞌtyej.

⁵⁸Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj jaaséej, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Muáaj paj pajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan.

Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Canu xaa nyuꞌuj.

⁵⁹Tɨꞌɨj séej ooraj tyoomáꞌcaj, ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj aꞌyan tyéꞌjee tɨjɨn:

—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna tɨ aꞌmúu sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, jiꞌnye Galileea pu jáꞌmaꞌcan.

⁶⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j pej nyeꞌixaatyeꞌ.

Tɨꞌɨj ooj aꞌyan tyiꞌxáatacaj, aj puꞌij ɨ tyacuáarɨeꞌ huajíjhuacaꞌ. ⁶¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌɨj ij jaꞌráasej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, aj puꞌij joꞌtámuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tavástaraꞌ tyaatéꞌexaa yee: “Tɨꞌɨj quee xu jíihuacaj ɨ tyacuáarɨeꞌ, huéeicaj paj aꞌyan tyinaatyáhueꞌtaj tɨjɨn capáj nyamuaꞌtyej.” ⁶²Tɨꞌquij Pedro iirájraa apuaꞌquéj, aj puꞌij tyuuyíinyajraa huápuɨꞌɨj, jeꞌej pu puaꞌaj tyoꞌtóomuaꞌaj.

Matɨꞌɨj jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 26:67-68; Mr. 14:65)

⁶³Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jachaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj jatyaxáahuataj, majta jaatyáavaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ⁶⁴Matɨꞌɨj mij joꞌtajɨ́ꞌcaꞌaj a jɨꞌsáaraꞌ jitze, aj mu mij caꞌnyéjrij jɨn jaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Huataxáj aꞌtanyíj muiꞌtyéjvee.

⁶⁵Majta jéehua jeꞌej puaꞌaj tyeejéj maꞌxáahuataj.

Matɨꞌɨj ayoꞌréꞌnyijtye ɨ ju juéesijtyamuaꞌ jimi

(Mt. 26:59-66; Mr. 14:55-64; Jn. 18:19-24)

⁶⁶Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, néijmiꞌi mu tyúusɨɨj ɨ huáasij, majta ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj huaꞌ jimi ɨ ju juéesij.

⁶⁷Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Taatéꞌexaatyeꞌ, ¿nyij muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ Dios tɨ aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua?

Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyájamuaatéꞌexaatyeꞌ yee: Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen”, caxu náꞌantzaahuatyeꞌej. ⁶⁸Ajta tɨpuaꞌaj nyetyajamuaaꞌíhuoꞌ caxu huatányuusij. ⁶⁹Ajta ijíij tɨ yujoꞌqueꞌtɨj jaꞌmej, nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, muácaꞌtaꞌ nu jaꞌajcaquée naꞌmej ɨ Dios tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej.

⁷⁰Néijmiꞌi mu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios?

Ajta ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen jeꞌej siaj tyuꞌtaxájtacaꞌ.

⁷¹Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtóoꞌixaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyajtáhuaꞌaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ tyej tyij tyiꞌtɨ́j jitzán ujpuáꞌrityeꞌen? Ityáj tu tyeríj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ aꞌmúu tyuꞌtaxájtacaꞌ.

Matɨꞌɨj yoꞌjáj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato

(Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Jn. 18:28-38)

¹Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi ájhuiixɨj ɨ maj aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ, matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato. ²Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu tyéetyoj tɨ aꞌmúu caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee mej mij huatyényoꞌseꞌen ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee jimi. Aꞌyaa pu tyíꞌxaj tɨjɨn capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ mej mij tyáꞌnajchityeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan ɨ tɨ huáꞌjijveꞌ, aꞌyaa pu ajta tyihuáꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua, tɨ jee ajta rey jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee.

³Tɨꞌquij Piláato aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ paj Rey jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan?

Ajta ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Jee nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj jaxaj.

⁴Tɨꞌquij Piláato aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨjɨn:

—Capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ nyaj jɨn joꞌxɨ́jtyeꞌen.

⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj, caꞌnyíin mu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Jéehua pu jeꞌej puaꞌaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa pu aꞌyan tyojoꞌtyóochej a Galileea, ajta ijíij aꞌyaa pu rɨcɨj aꞌyájna Judea.

Matɨꞌɨj yoꞌjáj ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Herodes

⁶Ajta ɨ Piláato, tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌmújna mu Jesús aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea?

⁷Tɨꞌɨj Piláato aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌáa jáꞌmaꞌcan joꞌtɨj ɨ Herodes tyejéꞌijtaj, aj puꞌij huoꞌtaꞌíj maj jáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Herodes, ɨ rey tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Jerusalén. ⁸Ajta ɨ Herodes, jéehua pu huatóotyamuaꞌvej tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye puꞌríj áꞌtyeej tɨ jaséjramuɨꞌcaꞌaj, ajta jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ Jesús tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huárɨnyij tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ. ⁹Jéehua pu tyeeꞌíhuoꞌriꞌ, ajta ɨ Jesús capu huatanyúj. ¹⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌáa mu véjriꞌ jimí joꞌtyúꞌuucaꞌaj, jéetzeꞌ mu caꞌnyíin jɨn tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj. ¹¹Ajta ɨ Herodes, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj jáaꞌuurej, majta jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Matɨꞌɨj mij cáanarij juꞌcáachejtye tɨ naa een, tɨꞌɨj tyihuáꞌcaanaa ɨ maj jamuán tyíꞌijta ɨ Herodes, ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíj mej mij majtáhuaꞌaj jáꞌanviꞌtɨj ɨ Piláato jimi. ¹²Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́ɨ mu juꞌ amíincustyamuaꞌaj muáꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Piláato, ajta aꞌɨ́jna ɨ Herodes, tɨꞌɨj quee xu aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, móocheꞌ mu tyúuchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.

Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj jaajéꞌcaj ɨ Jesús

(Mt. 27:15-26; Mr. 15:6-15; Jn. 18:39—19:16)

¹³Ajta ɨ Piláato huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyityatatyíj, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee. ¹⁴Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siatɨꞌɨj yajaveꞌréꞌnyijtye nye jimi, aꞌyaa xu jitzán tyíꞌpuaꞌrityaꞌcaꞌaj yee aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee mej mij jéꞌtaꞌ huácɨɨnyej, nuꞌríj tyeeꞌíhuoꞌriꞌ, muaꞌaj senyeséeracaj. Ajta quee jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ siaj jɨn jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ. ¹⁵Capu ajta jeꞌej jáꞌmiteerasteꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ajtáhuaꞌaj muyoꞌtaꞌítyacaꞌ ityájma jimi. Aꞌɨ́j xu jɨn seríj jamuaꞌreej tɨquee aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj tɨ aꞌmúu huámuɨꞌnyij, jiꞌnye capu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee. ¹⁶Puéjtzij nu jaatáꞌsij aꞌmújcɨj, nyatɨꞌɨjta nyij jaatátoosij. ¹⁷Aꞌyaa mu tyeyíꞌtɨhuaꞌaj maj séej huatátoonyij ɨ maj eetyánamiꞌ aꞌájna matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj. ¹⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, néijmiꞌi mu aꞌyan tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:

—Micheꞌ jaajéꞌcaj aꞌmújcɨj mu Jesús, pajta ɨ Barrabás huatátoonyij.

¹⁹(Aꞌɨ́jna ɨ Barrabás, aꞌɨ́j pu jɨn eetyánamiꞌhuacaꞌaj, jiꞌnye caꞌnyíjraꞌaj pu huoꞌtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee Jerusalén maj jáꞌchajcaꞌaj mej mij huoꞌtanyóꞌsiꞌtyeꞌen ɨ Roma maj jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu ajta sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌtyacuiꞌcariaꞌaj.) ²⁰Ajta ɨ Piláato jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jaatátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu jɨn ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtajé tɨꞌij jáamuaꞌreej jeꞌej maj tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ²¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyaa tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:

—Pataꞌaj yóꞌtatan, pataꞌaj yóꞌtatan.

²²Huéeicaj pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ? ¿Tyiꞌtanyí jeꞌej puaꞌaj huáruuj? Capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee tɨꞌij aꞌyan tyeꞌtyévijtyeꞌej tɨ huámuɨꞌnyij aꞌmújna, aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan nyanaꞌaj rɨnyij, puéjtzij nu jaatáꞌsij, nyajta jaatátoosij.

²³Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jéetzeꞌ mu caꞌnyíin jɨn huatyejíihuajra, majtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíj tɨ jóꞌtatan. Aj mu mij tyuꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jéehua huatyejíihuajra. ²⁴Aj puꞌij ɨ Piláato jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨ aꞌyan huárɨnyij jeꞌej maj tyaaxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ²⁵Tɨꞌquij jaatátoj aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jahuaviiricaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ tɨ aꞌɨ́jcɨ jɨn eetyánamiꞌhuacaꞌaj tɨ caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ mej mij huatyényoꞌseꞌen, tɨ ajta tyíꞌtyacuiꞌcariaꞌaj. Ajta ɨ Piláato, aꞌɨ́ɨ pu tyuꞌtátuii ɨ Jesús mej mij aꞌyan jáaꞌuurej jeꞌej maj tyaaxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

Matɨꞌɨj yóꞌtatej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Jn. 19:17-27)

²⁶Matɨꞌɨj mij yoꞌjáj ɨ Jesús, aꞌáa mu yoojáasimaꞌcaj, matɨꞌɨj séej huatyéeviꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Simón Cirene tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌáa pu jaꞌtanyéj a ɨtzitáj, matɨꞌɨj mij juꞌhuatyéchuii ɨ cúruuj tɨꞌij jáachuisimeꞌen cújtaꞌ ɨ Jesús.

²⁷Jéehua mu tyeɨ́tyee huajúꞌcaꞌaj huaꞌ cújtaꞌ, mueꞌtɨ́j mu majta ɨ úucaa huajúꞌcaꞌaj muxaamúurityaꞌaj, majta antyuyíinyaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ²⁸Aj puꞌij Jesús ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj úucaa, mu siaj Jerusalén jáꞌmaꞌcan, caxu nyéetzij jɨn juyiinyaj, sulu jaꞌmua jɨmeꞌ siahuóoyiinyixɨꞌ, siajta aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ juyójmuaꞌ, ²⁹jiꞌnye aj pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ siaj jitzán aꞌyan tyuꞌtaxájtaj yee: “Dios pu tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee aꞌnáj tyiyóomuaꞌaj muáꞌraa, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee aꞌnáj tɨꞌríij huaꞌ jitze huataséjre, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee aꞌnáj tyuꞌtzíꞌtyej.” ³⁰Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌyaa mu rɨnyij ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌsij ɨ jɨríj tɨjɨn: “Pataꞌaj tajapuá rájvetyij.” Majta aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyaatéꞌexaatyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ jɨríj tɨ huaquéetɨmee tɨjɨn: “Pataꞌaj taatyáꞌavaaj.” ³¹Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyaꞌajpuéjtzij nyáaj nyej quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee, ¿nyij mequee jéetzeꞌ jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee?

³²Majta huaꞌpuácaa huajájpuasimaꞌaj ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌuuriajcaꞌaj mej mij huojoꞌtatan ɨ Jesús jamuán. ³³Matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Muɨꞌchíj muꞌtaj, aꞌáa mu mij yóꞌtatej huaꞌ jamuán ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌuuriajcaꞌaj. Séej mu óotatej muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, majta ɨ séej útataꞌ pujmuaꞌ ɨ Jesús. ³⁴Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, jiꞌnye camu jamuaꞌreej jeꞌej maj rɨcɨj.

Majta ɨ xantáaruꞌuj huáhuajcacaꞌ maj tyetyéj jɨn huóomueꞌtɨj mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ ɨ Jesús. ³⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌáa mu joꞌtyúꞌuu méesejracaꞌaj. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta jaatyáxaahuatacaꞌ, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌmúu pu séecan japua huatanyúj, cheꞌ ajta jujapuá huatányuunyij, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj ɨ tɨ ajta aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua.

³⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj mu ajtyáxɨɨriacaꞌ, majta jaatyáxaahuatacaꞌ, aꞌɨ́j mu majta jaatanyétzij tɨ juꞌcáayeꞌen ɨ nahuáj taꞌantzíjvi. ³⁷Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj Rey jɨmeꞌ petyiꞌtyávaacaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, pataꞌaj ajapua huatányuunyij.

³⁸Majta táabla óotatej joꞌtɨj joꞌojmuꞌuj ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ táabla tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ Rey aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.”

³⁹Ajta sɨ́ɨj ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj ɨ tɨ ajta óotateehuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj tyéꞌjeevacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:

—¿Nyi pequee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aꞌáan mojoꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua? Pataꞌaj ajapua huatányuunyij, pajta ityájma japua.

⁴⁰Ajta ɨ sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyeyíꞌtɨhuaꞌaj, tɨ ajta óotateehuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jajtyáꞌxɨj aꞌyan tɨjɨn:

—¿Nyi pequee jáꞌtyeseꞌ ɨ Dios? Cásɨꞌ, aꞌyaa paj chaꞌtaj panaꞌaj tyaꞌajpuéjtzij tɨꞌɨj aꞌmújna. ⁴¹Aꞌyaa pu tyiꞌtyéevijtɨj tyaj aꞌyan tyaꞌajpuéjtzij, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tyaj tyiꞌtɨ́j huáruuj, jiꞌnye puꞌríj aꞌyan tyitaacɨꞌɨj, ajta aꞌmújna, capu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee.

⁴²Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Jesús, pataꞌaj noꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ paj jitzán huatyeꞌchesij ɨ paj tyuꞌtaꞌíjtaj.

⁴³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, ijíij paj aꞌáa joꞌtyaváaj puáꞌmej nyaj jamuán joꞌtɨj Dios tyámuaꞌ tyimuojoꞌtyátoosij.

Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús

(Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Jn. 19:28-30)

⁴⁴Tɨꞌɨj arí aꞌtzáaj tacuaríixpuaj putyiꞌrɨjcáj, aj puꞌij néijmiꞌqueꞌ huariáꞌtɨcaꞌriacaꞌ ɨ chuéj japua, huéeicaj ooraj pu aꞌchu áꞌtyeej tɨ huatɨ́caꞌ. ⁴⁵Aꞌɨ́jna ɨ xɨcáj oomuɨ́ꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ cɨ́ɨxurij tɨ aꞌúun joꞌtahuɨ́jcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jéꞌtaꞌ acásujtzaꞌan. ⁴⁶Caꞌnyíin pu jɨn huajíjhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús. Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Mu paj nyavástaraꞌ, muéetzij nu muaatátuireꞌsij ɨ nyaxɨéjnyuꞌcaa.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij huamuɨ́ꞌ.

⁴⁷Ajta aꞌɨ́jna xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyeꞌ anxɨtyej maj aráꞌasej, tɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ huarɨ́j, aj puꞌij tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, aꞌíi pu tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj.

⁴⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj ajtyáxɨɨriacaꞌ, matɨꞌɨj tyuꞌséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aj mu mij joꞌcɨ́xɨj, jiꞌnye muatóoxaamujrityej majta jeꞌej puaꞌaj tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ. ⁴⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuaꞌtyej, majta ɨ úucaa ɨ maj jamuán ujaꞌráacɨj aꞌájna a Galileea, aꞌɨ́ɨ mu aꞌ ɨmuáj joꞌtyúꞌuucaꞌaj, majta tyíꞌsejracaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨjcaj.

Matɨꞌɨj jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Jn. 19:38-42)

⁵⁰Aꞌáa pu ajta sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn José, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Arimatea, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, aꞌíi pu sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ juéesij. Tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevistacaꞌaj, ajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌcaꞌaj. ⁵¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́ɨ pu ajta jajchóꞌvaꞌcaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Dios tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua. Aꞌɨ́j pu jɨn quee jaꞌránajchacaꞌ jeꞌej maj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, capu ajta tyámuaꞌ jaataꞌaj jeꞌej maj huarɨ́j ɨ séecan ɨ juéesij. ⁵²Tɨꞌɨj ij aꞌáa joꞌmej ɨ Piláato jimi, ajta jeꞌen jaatáhuaviiriꞌ tɨ jaatátuiireꞌen ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. ⁵³Aj puꞌij jaꞌajtajá ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, ajta jeꞌen sáavanaj jɨn jacáꞌijcatacaꞌ, tɨꞌquij aꞌúun joꞌtyájrupij joꞌtɨj jóocun, tɨꞌɨj ij uyoꞌréꞌtyej joꞌmaj yoꞌojcúunajraa, camu meexu aꞌnáj aꞌtɨ́j aꞌúun joꞌtyáꞌavaatacaꞌaj. ⁵⁴Puꞌríj aꞌájna putyíꞌrɨjcaa aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyámuaꞌ juꞌuurej, ajta arí tɨn atyojoꞌréꞌnyesimaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii.

⁵⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, ɨ maj aꞌáa jaꞌráacɨj a Galileea ɨ Jesús jamuán, aꞌɨ́ɨ mu cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ José. Matɨꞌɨj mij jaaséej joꞌtɨj jóocun, majta joꞌtɨj yóꞌruuj ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. ⁵⁶Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j ɨ juchéj, aj mu mij tyámuaꞌ jáaruuj ɨ tuꞌpíj tɨ naa tyaarɨeꞌej, majta ɨ maj jacáhuaatyeꞌej, majta jeꞌen huóosoꞌpej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ.

Tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ ɨ Jesús

(Mt. 28:1-10; Mr. 16:1-8; Jn. 20:1-10)

¹Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze taꞌnájcaj ɨ itéerij, íiyaꞌ muꞌuj ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, matɨꞌɨj mij tyojoꞌtɨɨ ɨ maj tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ tuꞌpíj tɨ naa tyiꞌtyáarɨeꞌ, matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ joꞌmaj jeꞌej yoꞌuuriajcaꞌaj. ²Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij jaaséej tɨpuaꞌaj arí antácun. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj ɨ maj jeꞌtyájmuaj, puꞌríj antɨ́ꞌriꞌhuacaꞌaj. ³Matɨꞌɨj utyájrupij, camu cheꞌ jáatyoj ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. ⁴Meentyij móoj aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, matɨꞌɨj jiyeꞌtzín huaꞌpuaj huataséjre ɨ tyétyacaa aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ úucaa, naa mu cuéeinaviꞌ tyíꞌchajcaꞌaj, naa mu tyityetyátatzarisimeꞌej. ⁵Tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn ɨ úucaa, aꞌɨ́j mu jɨn tyítunutaxɨj, majta ecóotutaxɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij aꞌyan tyáꞌhuoo huaꞌ tzajtaꞌ ɨ muɨꞌchítyee ɨ tɨ arí huatájuuriacaꞌ? ⁶Capu cheꞌ yajáꞌhuaꞌ, jiꞌnye puꞌríj huatájuuriacaꞌ, ¿nyi sequée jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyajamuaatéꞌexaa tɨꞌɨj ooj ajoꞌtyávaacaꞌaj jaꞌmua jamuán aꞌájna a Galileea, ⁷yee tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj tyuꞌtátuireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityeetyúuchaꞌɨj mej mij yóꞌtateexɨꞌɨn? Ajta huéeicaj xɨcáj jitze huatájuurij.

⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, aj mu joꞌtámuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús. ⁹Aj mu mij iiráacɨj joꞌtɨj jóocun, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j juchéj, aj mu mij huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, majta ɨ séecan, néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj. ¹⁰Aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta aꞌɨ́jna ɨ Juana, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj ɨ Maríia náanajraꞌ tɨ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo, majta séecan ɨ úucaa, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ Jesús tɨ huaꞌantyíhuoj. ¹¹Majta aꞌɨ́ɨmaj camu huáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa, jiꞌnye capu jeꞌej huáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj jeꞌej maj tyihuoꞌtéꞌexaaj.

¹²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ájchej, tɨꞌquij joꞌtéechajraa joꞌtɨj jóocun, tɨꞌquij utyájrupij. Aj puꞌij cɨ́ɨxurij tyuꞌséj tɨ áan tyajáꞌajcatyii, ajta jeꞌen jóꞌraa jéehua tyiꞌmuaꞌastɨ́j ɨ jutzájtaꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.

Aꞌájna ɨ juyéj jitze Emaús tɨ jóꞌnyaa

(Mt. 16:12-13)

¹³Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu joojúꞌcaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Emaús, aꞌáa pu ɨmuáj putyajáꞌrɨcɨj aꞌájna a Jerusalén, aꞌchu tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj quiloometroj. ¹⁴Néijmiꞌi mu tyuꞌxájtasimeꞌej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. ¹⁵Móocheꞌ mu tyuꞌxáatasimaꞌcaj, tɨꞌɨj Jesús ajtyáxɨɨriacaꞌ aj puꞌij huaꞌ jamuán joꞌmej. ¹⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj camu jaamuaꞌaj. ¹⁷Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí jeꞌej setyúuꞌixaatyeꞌ aꞌyan xuujúꞌ ɨ juyéj jitze?

Matɨꞌɨj mij óohuiixɨj, muaꞌcoomuaꞌastɨ́j. ¹⁸Ajta sɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Cleofas, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Nyi pequee muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj huayiꞌij panaꞌaj ɨ paj quee tyiꞌtɨ́j muaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j tajimí?

¹⁹Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí jeꞌej huarɨ́j?

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús, Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌxajtacaꞌaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan. Ajta jéehua aꞌyan tyúꞌruuj tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ, ɨ tyeɨ́tyee jimi ajta ɨ Dios. ²⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌtátuii ɨ Jesús mej mij tyuꞌtáꞌ maj jaajéꞌcaj, matɨꞌɨj mij yóꞌtateexɨj. ²¹Tyajta ityáj, aꞌyaa tu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨn tɨiꞌrátoonyij ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, puꞌríj huéeicaj xɨcáj tyooméj maj yóꞌtateexɨj. ²²Majta séecan úucaa ɨ maj tajitzé ajtyámaꞌcan, jéehua mu jeꞌej puaꞌaj tyoꞌtaséj, íiyaꞌ muꞌuj ujaꞌtanyéj joꞌmaj yaꞌváꞌnajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ²³Majta camu jáatyoj ɨ tyéviraꞌ, matɨꞌɨj mij huariáꞌcɨj, aj mu mij taatéꞌexaa tɨjɨn séecan mu huataséjre huaꞌ jimi. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, majta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ arí huatájuuriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús. ²⁴Majta séecan ɨ maj tajamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu majta ujaꞌtanyéj joꞌmaj yaꞌváꞌnajcaꞌaj, aꞌyaa pu tyiꞌéenyeꞌej jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa, majta aꞌɨ́ɨmaj camu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

²⁵Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Jiꞌnye sequée huápuɨꞌɨj tyojóꞌitej muaꞌaj, jeꞌej xu puaꞌaj tyityóomuajtyej, caxu jeꞌej tyéejtyoovej mu jutzájtaꞌ siaj sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen néijmiꞌi jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj. ²⁶¿Nyi sequée jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ anaquéej jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua, tɨꞌij tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua, ajta u tajapuá?

²⁷Aj puꞌij tyámuaꞌ naa néijmiꞌi tyihuoꞌtéꞌexaaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús, tɨꞌɨj aꞌɨ́jna tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Moisés, ajta matɨꞌɨj tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj.

²⁸Matɨꞌɨj meríj avéjriꞌ joojúꞌcaꞌaj aꞌájna chájtaꞌ joꞌmaj jaꞌráꞌiixaj, óocheꞌ pu huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj ɨ tɨ mujaꞌyee jóꞌyiꞌij. ²⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj jéehua mu caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj tajamuán yahuatyáꞌɨtzeereꞌen, jiꞌnye puꞌríj huachúmuaꞌ, ajta arí huariáꞌtɨcaꞌrij.

Tɨꞌquij utyájrupij tɨꞌij huaꞌ jamuán huatyáꞌɨtzeereꞌen. ³⁰Tɨꞌɨj Jesús ajtyéeyixɨj huaꞌ jamuán ɨ méesaj jitze, aj puꞌij jatyɨ́ꞌpuj ɨ páan, ajta tyámuaꞌ tyaatáꞌ ɨ Dios, tɨꞌquij jéꞌtaꞌ joꞌtátaaracaꞌ ɨ páan, aj puꞌij huoꞌtɨ́ꞌpuꞌuj. ³¹Tɨꞌɨj huoꞌtaɨꞌɨpuꞌuj, aj mu mij jaamuaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna aꞌhuóopuaꞌrixɨj meeséeracaj.

³²Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityetyúuꞌihuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyiquee caꞌnyíin jɨn úꞌtzunacaꞌaj ɨ taxɨéjnyuꞌcaa, ajta tatéexɨꞌracaꞌaj tatzájtaꞌ tɨꞌɨj ɨ tɨéj, tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn tyitátyixaa ɨ juyéj jitze, tɨ aꞌyan tyíꞌtaꞌixaatyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze?

³³Matɨꞌɨj mij ájhuiixɨj, caꞌnácan mu huariáꞌcɨj a Jerusalén, aꞌáa mu huojoꞌtyoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, majta ɨ séecan ɨ maj huaꞌ jamuán huacɨ́j, néijmiꞌi mu aꞌáa jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj. ³⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a Jerusalén, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ maj huaꞌpuaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, tavástaraꞌ pu huatájuuriacaꞌ, ajta huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Simón.

³⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j matɨꞌɨj aꞌáa joojúꞌcaj ɨ juyéj jitze, ajta jeꞌej maj tyaamuaꞌaj tɨꞌɨj jéꞌtaꞌ joꞌtátaaracaꞌ ɨ páan.

Tɨꞌɨj Jesús huataséjre aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j

(Mt. 28:16-20; Mr. 16:14-18; Jn. 20:19-23)

³⁶Móocheꞌ mu tyiꞌxáatacaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj ɨ Jesús huataséjre huaꞌ jimi, aꞌúu pu jéꞌtaꞌ huatyéechaxɨj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtatyójtyej tɨjɨn:

—Cheꞌ tyámuaꞌ jaꞌmuaꞌaxcaj jaꞌmua tzajtaꞌ.

³⁷Aj mu mij néijmiꞌi tyámuaꞌ tyuꞌtátzɨɨn, jiꞌnye aꞌyaa pu huáꞌseejratyaꞌcaꞌaj, cuxáa nyájcan puéꞌeenyeꞌej. ³⁸Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij huápuɨꞌɨj tyíꞌtzɨɨnyeꞌ? ¿Jiꞌnye huápuɨꞌɨj tyajaꞌmuatyesiꞌhuarityeꞌ siaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen? ³⁹Cásɨꞌ ɨ nyamuácaꞌ jitze, ajta ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen. Siataꞌaj naꞌajtamuárɨeꞌen siajta naaséj. Sɨ́ɨj tɨ muɨꞌchij, capu aꞌyan tyiꞌtyáhueꞌraꞌ, capu ajta aꞌyan tyiꞌtyájcarij, xuꞌríj nyeséj nyaj tyáhueꞌraꞌ, nyajta tyájcarij.

⁴⁰Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj, aj puꞌij huoꞌtaséjra ɨ jumuácaꞌ, ajta ɨ juꞌɨ́ɨcaj. ⁴¹Majta aꞌɨ́ɨmaj, camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye jéehua mu jutyamuaꞌvaꞌcaꞌaj, majta jeꞌej yóꞌsejracaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi sequée tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj nyaj jáacuaꞌnyij?

⁴²Matɨꞌɨj mij hueꞌej tɨ hueꞌejchiꞌ jaatáꞌ. ⁴³Tɨꞌquij jaꞌancuriáaꞌ, aj puꞌij jáacuaj meeséeracaj aꞌɨ́ɨmaj. ⁴⁴Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajamuaatéꞌexaa nyatɨꞌɨj jaꞌmua jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ néijmiꞌi tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ nyéetzij jɨmeꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, ajta ɨ chuíicarij jitze.

⁴⁵Aj puꞌij huoꞌtaꞌ mej mij yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze. ⁴⁶Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jajpuéjtzij jáꞌraꞌnyiicheꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Dios tɨ aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua. Ajta huéeicaj xɨcáj jitze huatájuuritaj. ⁴⁷Majta néijmiꞌi japua ɨ cháanacaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij nyenyúucaritzeꞌ mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ. Siajta muaꞌaj aꞌyaa xu huatyóohuisij siaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen iiyeꞌej Jerusalén. ⁴⁸Muaꞌaj xu tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej néijmiꞌi jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj. ⁴⁹Nyáaj nu uyoꞌtaꞌítyij jaꞌmua jimi aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ nyavástaraꞌ jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ. Siajta muaꞌaj, siataꞌaj aꞌyan huatyeꞌen iiyeꞌej chájtaꞌ ꞌasta sianaꞌaj quee jaꞌancuriáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ caꞌnyíjraꞌaj jútyeꞌ tɨ jeꞌcányesij.

Tɨꞌɨj ɨ Jesús tyíraa u tajapuá

(Mr. 16:19-20)

⁵⁰Tɨꞌquij ɨ Jesús huojoꞌvíꞌtɨj aꞌájna a Betania, aj puꞌij ajméjcaꞌtaxɨj, ajta jeꞌen tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌ ɨ huaꞌ tzajtaꞌ. ⁵¹Tɨꞌɨj ooj huaꞌhuavivíiriacaꞌaj, aj puꞌij ahuojoꞌtyáhuii aꞌɨ́ɨjma tɨꞌquij jútyeꞌ tyíraa. ⁵²Majta aꞌɨ́ɨmaj mu jaatyánajchacaꞌ, jéehua mu huatóotyamuaꞌvej, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j a Jerusalén. ⁵³Aꞌnáj tɨnaꞌaj mu ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jeꞌrúꞌuucaꞌaj, metyeꞌtyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios.