Jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ San Juan
1Ɨ tɨ jɨn uhuatyóochej ɨ yuꞌxarij
1Jájcuaj ɨmuáj pu séjriaꞌcaꞌaj ɨ nyúucarij, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij aꞌɨ́j pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Dios, ajta ɨ Dios pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ nyúucarij. 2Aꞌɨ́ɨ pu jájcuaj ɨmuáj séjriaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi tɨꞌɨj quee xu maꞌhuáꞌtacaj ɨ cháanacaj. 3Aꞌɨ́j pu jitze maꞌcan ɨ nyúucarij ɨ Dios néijmiꞌi tyúꞌtaahuacaꞌ ɨ tɨ tyíꞌsejreꞌ, capu tyiꞌtɨ́j aꞌyan tyiꞌséereꞌej taꞌmeꞌnyíicheꞌ tɨpuaꞌaj quee ɨ nyúucarij aꞌyan tyuꞌtaxáatajcheꞌ. 4Aꞌɨ́j pu jitze séjriaꞌcaꞌaj ɨ júuricamej, ajta ɨ júuricamej pu jɨn huányeeriꞌcɨcaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee. 5Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, aꞌɨ́j pu jɨn huanyéeriꞌcɨj jaꞌraa joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌcaꞌaj, ajta ɨ tɨ́caꞌrij capu jeꞌej joorejvej tɨ joꞌjéꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij.
6Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ huataséjre tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Juan, Dios pu aꞌyan yoꞌtaꞌítyacaꞌ, 7taꞌaj ij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ tatzárij tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, ajta mej mij néijmiꞌi tyáꞌantzaahuatyeꞌen jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyíꞌxajtacaꞌaj. 8Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tatzárij, sulu sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ tatzárij tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. 9Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tatzárij puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌtatzaviꞌtyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu ooj yajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj íiyan ɨ cháanacaj japua.
10Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyúucarij puéꞌeen, aꞌyan pu séjriaꞌcaꞌaj ɨ cháanacaj japua, ajta Dios pu ɨ cháanacaj huatyátaahuacaꞌ aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ nyúucarij, majta ɨ maj yan huacháatɨmaꞌcaa ɨ cháanacaj japua camu jaamuaꞌaj. 11Aꞌɨ́ɨ pu mu jovéꞌmej íiyan cháanacaj, majta ɨ maj aꞌyan huacháatɨmaꞌcaa camu tyámuaꞌ tyetyéejej. 12Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ tyetyéejej majta jitzán tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyihuoꞌtáꞌ mej mij yójmuaꞌmuaꞌ pueꞌéenyeꞌej muáꞌraꞌnyij ɨ Dios. 13Aꞌɨ́j mu jɨn yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios, camu aꞌɨ́jna jɨmeꞌ maj tyétyacaa jitze eeráanyej nusu maj jujɨ́ɨmuaꞌaj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, sulu aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huatyóoyojmuaꞌtyej.
14Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyúucarij puéꞌeen aꞌɨ́ɨ pu huatyóotyevistacaꞌ, ajta tajamuán yéchajcaꞌaj. Tyajta jaaséj ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin, ɨ tɨ jaꞌancuriáaꞌ ɨ Dios jimi, aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨ naꞌaj yójraꞌ, aꞌɨ́j pu jimi séejreꞌ ɨ tɨ jɨn taxɨeꞌveꞌ ajta ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ. 15Juan pu aꞌɨ́jna jitze maꞌcan aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jitzán maꞌcan tyajamuáaꞌixaa, nyatɨꞌɨj aꞌyan yee aꞌɨ́jna tɨ yajaꞌvéꞌmej nyaj cújtaꞌ, jéetzeꞌ pu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee nyequee nyáaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu anaquéej séjriaꞌcaꞌaj nyequee nyáaj.”
16Néijmiꞌi tu tyeríj ityáj aꞌɨ́j jimi tyaꞌancuriáaꞌ ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn juxɨéꞌviꞌraꞌ tyámuaꞌ tyitatáꞌcaa séej jɨmeꞌ ajtáhuaꞌaj séej, 17jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta aꞌɨ́j pu jitze maꞌcan ɨ Moisés yan huatyátuiihuacaꞌ, ajta ɨ tyaj jɨn huátaxɨeꞌveꞌen ajta ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́j pu jitze tyejeꞌrámaꞌcan ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen. 18Capu aꞌtɨ́j aꞌnáj jaaséej ɨ Dios, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen, ɨ tɨ ajta Dios jimi séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu taatáꞌ tyej tyij jáamuaꞌtyij jeꞌej tɨ een ɨ Dios.
Aꞌɨ́jna ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj aꞌɨ́ɨ pu jaataxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Cɨríistuꞌ
(Mt. 3:11-12; Mr. 1:7-8; Lc. 3:15-17)
19Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Juan tɨ jaataxájtacaꞌ, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌáa huojoꞌtaꞌítyacaꞌ a Jerusalén aꞌɨ́ɨjma ɨ puaaríij majta séecan ɨ maj Leví jitze eerámaꞌcan, mej mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej. 20Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj jeꞌej tɨ tyiꞌjɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌyaa pu tɨjɨn:
—Canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.
21Matɨꞌɨj mij majtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj panaꞌaj puéꞌeen? ¿Nyi aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ Elías?
Juan pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
Matɨꞌɨj mij caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌɨ́ɨn paj puéꞌeen ɨ tyaj jachoꞌveꞌ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyitaatéꞌexaatyeꞌsij?
Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Canu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
22Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj panaꞌaj puéꞌeen? Tajitzé pu juxɨeꞌveꞌ tyataꞌaj tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tojoꞌtaꞌítyacaꞌ. ¿Jiꞌnye pij tyitaatéꞌexaatyeꞌsij ajɨmeꞌ?
23Aj puꞌij Juan aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij tɨ aꞌáa jaꞌváꞌnamuajreꞌ joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, tɨ aꞌyan tyíꞌxaj tɨjɨn: “Tyámuaꞌ xu huóꞌuurej siaj sij tyámuaꞌ naa tyeetyéjeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ” —aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías.
24Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj fariseos uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ mej mij jamuán tyuꞌtaxáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan, 25aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj pequee aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, pajta quee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Elías, nusu aꞌɨ́jna ɨ tyaj jajchóꞌveꞌ tɨ Dios jitze maꞌcan tyitaatéꞌexaatyeꞌej, ¿jiꞌnye pej pij aꞌyan tyihuáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee?
26Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu jájtyij jɨn huáꞌɨɨraj, ajta sɨ́ɨj pu jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ siaj quee jamuaꞌtyej, 27aꞌɨ́ɨ pu ooj majaꞌvéꞌmej. Ajta nyéetzij capu aꞌyan tyinyetyévijtyeꞌ nyej nyij jaꞌajtaꞌɨ́ꞌpuꞌxɨꞌɨn ɨ caꞌquéeraꞌan.
28Néijmiꞌi pu aꞌɨ́jna aꞌyan tyuꞌrɨ́j aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betania, után jitze pujmuaꞌ ɨ játyaꞌnaj ɨ Jordán, joꞌtɨj aꞌɨ́jna ɨ Juan huajaꞌɨɨracaꞌaj.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cányaꞌaj ɨ tɨ Dios jaatámuꞌvejritaj
29Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Juan pu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Cásɨꞌ xaaséj, aꞌmúu pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cányaꞌaj ɨ Dios tɨ jaatámuꞌvejritaj, ɨ tɨ jɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee néijmiꞌi ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. 30Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jaxajtacaꞌaj nyatɨꞌɨj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa tɨjɨn: “Sɨ́ɨj pu yajaꞌvaꞌmaꞌaj taꞌmej ɨ tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee nyequee nyáaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu anaquéej séjriaꞌcaꞌaj nyequee nyáaj.” 31Canu nyajta nyáaj jamuaꞌtyajcaꞌaj, nyajta aꞌyaa nu een jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huóꞌɨɨraj ɨ jájtyij jɨmeꞌ, mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jáamuaꞌtyij.
32Juan pu ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyeeséj aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨ jútyeꞌ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj jáamuiꞌ, ajta jeꞌen áan muꞌúutzeꞌ joꞌojyíxɨj. 33Canu nyajta nyáaj jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij jájtyij jɨn huóꞌɨɨraj, aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ paj jaséjran ɨ tɨ jitzán áan joꞌojyíxɨꞌɨn aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ aꞌɨ́jna jɨn huáꞌɨɨran ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.” 34Nyáaj nuꞌríj aꞌyan tyeeséj, nyáaj nu nyij tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios.
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj anaquéej jamuán huacɨ́j ɨ Jesús
35Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Juan pu ajtáhuaꞌaj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj huaꞌpuácaa tyiviꞌtɨ́j ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj. 36Tɨꞌɨj jaaséej tɨ ajaꞌtamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Xaaséj, aꞌmúu pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cányaꞌaj Dios tɨ jaatámuꞌvejritaj.
37Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij jamuán jóꞌjuꞌ ɨ Jesús. 38Aj puꞌij ɨ Jesús ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij huoꞌséj maj jaavájrasimaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí siahuoo?
Aj mu mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Maeestro, ¿joꞌnyij peꞌchej?
39Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Musioꞌváꞌjuꞌ siataꞌaj jaaséj.
Aj mu mij jamuán jóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij jaaséj, aꞌáa mu jamuán joꞌtyáꞌɨtzee, ꞌasta naꞌaj quee arí yáacɨj camaꞌcaj ɨ xɨcáj.
40Sɨ́ɨj tɨ jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan ajta jeꞌen jamuán joꞌmej ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Andrés, ihuáariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, tɨ ajta Pedro puéꞌeen. 41Ajta aꞌɨ́jna ɨ Andrés aꞌɨ́j pu anaquéej huátyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ juꞌihuáaraꞌ ɨ Simón, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tuꞌríj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Mesías. (Aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij Mesías, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Cɨríistuꞌ.)
42Aj puꞌij ɨ Andrés uyaꞌráaviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ Jesús jimi, tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Simón, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jonás, ajta aꞌyaa paj ántyapuaj puáꞌmej tɨjɨn Cefas. (Cefas, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn Pedro, tɨ ajta tyetyéj puéꞌeen.)
Jesús pu jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Natanael
43Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Jesús pu aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨ aꞌáa jóꞌmeꞌen aꞌájna a Galileea. Aꞌɨ́j puꞌij antyinájchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.
44Aꞌɨ́jna ɨ Felipe aꞌáa pu jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betsaida, joꞌmaj majta jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Andrés ajta ɨ Pedro. 45Felipe pu aꞌɨ́j jóꞌhuoosij aꞌɨ́jcɨ ɨ Natanael, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tuꞌríj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaꞌxaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj jitzán maꞌcan tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ Jesús, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ José, Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.
46Ajta aꞌɨ́jna ɨ Natanael aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan tyíɨꞌrij tɨ Nazaret tyiꞌtɨ́j jeꞌráanyej tɨ tyámuaꞌ een?
Felipe pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Cheꞌréj, pataꞌaj jaaséj.
47Tɨꞌɨj Jesús jaaséej tɨ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Natanael, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Yaa pu sɨ́ɨj véꞌmej tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ Israel jitze ajtyámaꞌcan, capu tyiꞌtɨ́j séejreꞌ tɨ hueꞌtzij puéꞌeen aꞌɨ́jna jimi.
48Natanael pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye pej pij een jɨmeꞌ nyamuaꞌtyej?
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu muaaséj tɨꞌɨj quee xu muaatajéevaꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, patɨꞌɨj aꞌáan jeꞌrácatyii ɨ xápuaꞌ jityej.
49Aj puꞌij ɨ Natanael aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios, muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj tyitaataꞌíjtyeꞌsij ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
50Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌɨ́j panaꞌaj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyaj muaatéꞌexaaj nyaj muaaséj patɨꞌɨj aꞌáan jeꞌrácatyii ɨ xápuaꞌ jityej? Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ paj aꞌɨ́jna tyíꞌsejran ɨ tɨ jéetzeꞌ tyúuxɨeꞌveꞌ.
51Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj muaꞌaj jaséjran tɨꞌɨj antacúunyiꞌhuaj jaꞌmej u tajapuá, siajta aꞌɨ́ɨjma séjran ɨ tajapuá maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ mu yavaꞌcanyinyíicaꞌaj muáꞌjuꞌun nyéetzij jimi, majta jeꞌen tajapuá joꞌojnyinyiicaꞌaj muáꞌjuꞌun.
2Tɨꞌɨj aꞌtɨ́j huatyényeɨɨchacaꞌ aꞌájna a Caná, Galileea tɨ jaꞌajtyámaꞌcan
1Tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, sɨ́ɨj pu huatyényeɨɨchacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ Caná, Galileea, tɨ jaꞌajtyámaꞌcan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj, 2aꞌɨ́j mu majta huatáꞌinyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij huaꞌ jamuán tyúꞌyeꞌesten. 3Aj puꞌij huaxɨ́j aꞌɨ́jna ɨ nahuáj, ajta ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capu cheꞌ uhuájmuaa ɨ nahuáj.
4Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, ¿jiꞌnye pej pij nyéetzij nyeꞌixaatyeꞌ? Capu eexúj tyaꞌráꞌaj nyéetzij jimi.
5Aj puꞌij ɨ náanajraꞌ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:
—Néijmiꞌi xu jɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij.
6Aꞌáa pu aráasej ɨ xáꞌrij tyojoꞌváatɨmaꞌcaa tɨ tyetyéj jɨmeꞌ tyíꞌtaavijhuacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu tyiꞌpuéꞌeenyeꞌej ɨ maj jitzán tyíꞌtyaɨꞌracaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Aꞌyaa pu tyoꞌvejricaꞌaj aꞌchu huéeicatyej nusu huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ liitruj ɨ jájtyij. 7Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:
—Siataꞌaj jaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨꞌɨn ɨ jájtyij jɨmeꞌ ɨ xáꞌrij tzajtaꞌ.
Matɨꞌɨj mij tyámuaꞌ naa tyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj, 8ajta jeꞌen Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj cɨ́ɨ tyiꞌtajánɨeꞌ ɨ tuꞌhuájmuaa siajta jeꞌen jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌɨ́jna jɨn antyúumuaꞌreej ɨ maj tyíꞌyeꞌestej.
Aj mu mij aꞌyan huarɨ́j. 9Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ antyúumuaꞌreej, aꞌɨ́ɨ pu juꞌquéꞌij aꞌɨ́jcɨ ɨ jájtyij tɨ huatyóonahuastacaꞌ, ajta quee jamuaꞌreeriacaꞌaj joꞌtɨj jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nahuáj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu xaa jamuaꞌreeriacaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu juꞌcáatoꞌxɨj ɨ jájtyij. Aꞌɨ́j puꞌij jɨn jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huatyényeɨɨchij, 10tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Néijmiꞌi tu aꞌyan tyeeyíꞌtɨn, anaquéej tu huaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́jna ɨ nahuáj tɨ jéetzeꞌ jɨ́ꞌreꞌen, ajta tɨpuaꞌaj meríj huatyátaꞌruj, aj tu tyij aꞌɨ́j huoꞌtáꞌsij ɨ nahuáj tɨquee jɨ́ꞌreꞌen. Pajta muáaj mápaj jaꞌ yáꞌɨtzaacaꞌaj ɨ tɨ jéetzeꞌ jɨ́ꞌreꞌen tyej tyij ijíij juꞌcáayeꞌen.
11Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ anaquéej aꞌyan tyiꞌtɨ́j jɨn huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ Jesús ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, aꞌájna chájtaꞌ a Caná Galileea tɨ jaꞌajtyámaꞌcan, aꞌíj pu jɨn huoꞌtaséjra ɨ tɨ jɨn naa huaséꞌrin, majta ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌɨ́ɨ mu jimi tyáꞌantzaahuaj.
12Aj puꞌij téꞌej aꞌáa joꞌmej a Capernaúm, jamuán ɨ náanajraꞌ, majta ihuáamuaꞌmuaꞌ, majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu mij aꞌchu puaꞌan xɨcáj jáꞌtyeej.
Jesús pu jaajájcuarej aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeyúuj
(Mt. 21:12-13; Mr. 11:15-18; Lc. 19:45-46)
13Ajta arí tyíꞌvejriꞌtacaꞌaj aꞌájna maj jitzán joꞌtámuaꞌreej aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj, Jesús puꞌij aꞌáa joꞌmej a Jerusalén. 14Aꞌúu puꞌij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ huojoꞌtyoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌtoocaꞌaj ɨ púuyesij, majta ɨ cányaꞌxɨɨ, majta cúcuiꞌsee, ajta séecan ɨ maj túmii huaꞌpuataꞌtyiꞌracaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. 15Tɨꞌɨj huoꞌséj, Jesús puꞌij cuaartaj huatyátaahuacaꞌ cójnari jɨmeꞌ, tɨꞌquij aꞌɨ́jcɨ jɨn huiꞌrámuarij néijmiꞌcaa, huaꞌ jamuán ɨ púuyesij ajta ɨ cányaꞌxɨɨ. Ajta tyeꞌtahuáꞌxɨj ɨ tyihuaꞌ meesaj ɨ maj japuan huaꞌpuataꞌtyiꞌracaꞌaj ɨ túmii. 16Ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj cúcuiꞌsee toocaꞌaj aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj tyiꞌráan aꞌyun tɨ tyíꞌsejreꞌ. Caxu aꞌyan jaꞌuurej tɨꞌɨj chiꞌij ɨ maj tzajtaꞌ túmii mueꞌtɨjcaa aꞌɨ́jcɨ ɨ chiꞌraꞌan ɨ nyavástaraꞌ.
17Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j joꞌtámuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ tyámuaꞌ tyíꞌeenyeꞌ joꞌpaj joꞌtyéechiꞌij.”
18Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí jɨn paataséjrataj tyej tyij jáamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j paj jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj pej pij aꞌyan rɨcɨj?
19Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Xaatyúꞌuunaj aꞌíjcɨ ɨ tyeyúuj, nyáaj nu huéeicaj xɨcáj tzajtaꞌ nyajtáhuaꞌaj jaꞌajtaahuaj.
20Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj japuan aráseej mu áꞌtyeej matɨꞌɨj mij jaꞌajtaahuacaꞌ aꞌíjcɨ ɨ tyeyúuj, ¿nyiquij muáaj huéeicaj xɨcáj jitze paꞌajtaahuaj?
21Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj ɨ Jesús tɨ jaxajtacaꞌaj, aꞌɨ́j pu putyíꞌxajtacaꞌaj ɨ jutyéviraꞌ. 22Aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ, aj mu mij joꞌtámuaꞌreeriꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j jeꞌej tɨ tyihuóꞌixaatyacaꞌaj, majta jeꞌen tyáꞌantzaahuaj ɨ yuꞌxarij jitze, majta jaꞌantzaahuaj jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuóꞌixaaj.
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj anaquéej tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi
23Tɨꞌɨj ooj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaj a Jerusalén, aꞌájna matɨꞌɨj tyiꞌyeꞌestyáacaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, jéehua mu tyeɨ́tyee jimi tyáꞌantzaahuaj, matɨꞌɨj jaaséej tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌyan rɨjcaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ naa tyihuáꞌsejratyeꞌ. 24Ajta ɨ Jesús capu huaꞌ jitze tyiꞌcaꞌnyajcaꞌaj, jiꞌnye néijmiꞌcaa pu muajtyajcaꞌaj. 25Capu juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌtɨ́j jaatéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ tyiꞌtyúuchaꞌɨj sɨ́ɨj ɨ tyévij, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ éenyeꞌej ɨ muaꞌtzíiriaꞌraꞌ ɨ tyévij.
3Ɨ Jesús ajta ɨ Nicodemo
1Aꞌáa pu sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨjma jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj ɨ fariseos, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Nicodemo, tyáatɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ jéehua juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 2Aꞌɨ́ɨ pu tɨ́caꞌ ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, tyáamuaꞌreej tɨ ɨ Dios mojoꞌtaꞌítyacaꞌ pej pij tyitáamuaꞌtyej, jiꞌnye capu aꞌtɨ́j jaayíꞌtɨn tɨ aꞌyan rɨjcaj patɨꞌɨj muáaj, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios jimi séjreꞌej.
3Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨpuaꞌaj quee ɨ aꞌtɨ́j jájcuan huanɨeꞌhuaj, capu ɨꞌríj tɨ jaaséj joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.
4Nicodemo pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j ajtáhuaꞌaj huanɨeꞌhuaj tɨpuaꞌaj arí vástɨꞌ puéꞌeenyeꞌ? ¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ ajtáhuaꞌaj atyáhuiꞌxɨn ɨ jucáaraꞌ jitze ɨ junáanaj tɨꞌij ajtáhuaꞌaj huanɨeꞌhuaj?
5Tɨꞌquij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨquee huóojajcuareꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huáɨꞌhuaj ɨ jájtyij jɨmeꞌ, ajta quee huanɨeꞌhuaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj. 6Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ yan pu maꞌcan ɨ cháanacaj japua, ajta ɨ tɨ aꞌɨ́jna jitze huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. 7Capáj jeꞌej tyáꞌmuaꞌajcaj nyaj aꞌyan tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ yee: “Juxɨeꞌveꞌ paj jájcuan huanɨeꞌhuaj.” 8Joꞌtɨj naꞌaj pu huáꞌaacaj, tyij pajta janamuaj tɨ jujhuaꞌnaj, capáj jamuaꞌreej joꞌtɨj pujmuaꞌ joꞌvéꞌyiꞌij nusu jeꞌej tɨ pujmuaꞌ huaruꞌpij. Aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj een aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze huanánɨeꞌhuacaꞌ.
9Nicodemo pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij?
10Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj tyihuáꞌmuaꞌtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ¿nyi pequee yóꞌitej tyiꞌtɨ́j nyaj muaꞌixaatyeꞌ? 11Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, ityáj tu aꞌɨ́jna huáꞌixaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j tyej tyámuaꞌ naa tyíꞌmuaꞌreej, tyajta jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tyaj huaséj, siajta muaꞌaj caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej tyej tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ. 12Tɨpuaꞌaj sequée náꞌtzaahuatyeꞌej tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j nyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌej yan tɨ maꞌcan ɨ cháanacaj japua, ¿jiꞌnye setyinaꞌantzaahuatyeꞌsij tɨpuaꞌaj aꞌɨ́j nyajamuaatéꞌexaatyeꞌen ɨ tajapuá tɨ tyajáꞌmaꞌcan?
13’Capu aꞌtɨ́j ujoꞌojnyéj ɨ tajapuá, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tɨ yavaꞌcáanyej ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ tɨꞌij puéꞌeen ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 14Ajta aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ Moisés tyeꞌejpíj aꞌɨ́jcɨ ɨ cúꞌcuꞌuj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ Dios jaꞌajriáj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, 15mataꞌaj mij néijmiꞌi ɨ maj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij jusén jɨmeꞌ maj júurij muáꞌraꞌnyij.
Dios pu huaꞌxɨeꞌveꞌ néijmiꞌcaa ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua
16’Dios pu huápuɨꞌɨj huoꞌxɨeꞌvej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ juyój ujoꞌtaꞌítyacaꞌ, mataꞌaj mij néijmiꞌi ɨ maj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij quee huácuiꞌnyij, sulu mej mij jusén jɨmeꞌ júurij muáꞌraꞌnyij. 17Jiꞌnye capu ɨ Dios aꞌɨ́jna jɨn uyoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ juyój tɨꞌij puéjtzij huoꞌtáꞌan ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, sulu tɨꞌij néijmiꞌcaa huáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan.
18’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ ɨ Dios, capu puéjtzij jacɨꞌtyij, ajta ɨ tɨ quee jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j puéjtzij cɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨquee tyáꞌantzaahuaj ɨ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ ɨ Dios. 19Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, puꞌríj puéjtzij huoꞌcɨꞌɨj, jiꞌnye jeꞌej mu puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, ajta tɨꞌɨj yan huataséjre ɨ tatzárij, camu jaataxɨéꞌvej, sulu jéetzeꞌ mu jaataxɨéꞌvej maj aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌ. 20Néijmiꞌi ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj, camu jaxɨeꞌveꞌ ɨ tatzárij, camu majta jitzán utyáhuiixɨꞌɨj, jiꞌnye camu jaxɨeꞌveꞌ tɨ huataséjreꞌen ɨ maj jɨn jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj. 21Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨɨj, aꞌɨ́ɨ mu jitzán utyáhuiixɨꞌɨj ɨ tatzárij, taꞌaj ij huataséjreꞌen maj aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ.
Aꞌɨ́jna ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj ajtáhuaꞌaj pu Jesús jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaaj
22Tɨꞌɨj ij Jesús aꞌáa joꞌmej aꞌájna a Judea tɨ putyajáꞌrɨcɨj, majta mu aꞌɨ́ɨmaj ujóꞌjuꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa puꞌij huaꞌ jamuán joꞌtyávaacaꞌaj aꞌchu puaꞌan xɨcáj huáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee. 23Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan aꞌɨ́ɨ pu ajta huáꞌɨɨracaꞌaj a aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Enón, véjriꞌ aꞌájna a Salim, jiꞌnye jéehua pu muɨꞌyacaꞌaj aꞌájna, aꞌɨ́j mu jɨn ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyinyiicaꞌaj tɨꞌij Juan huóꞌɨɨraj. 24Néijmiꞌi pu aꞌíjna aꞌyan tyuꞌrɨ́j, matɨꞌɨj quee xu jeꞌtyanáavaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan.
25Majta séecan ɨ maj Juan jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj huóotyaꞌxɨꞌɨn séej jamuán ɨ tɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ huáꞌyiꞌraj ɨ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj huóojajcuareꞌen, 26aj mu mij ajeꞌréꞌnyej ɨ Juan jimi matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajamuán aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj után jitze pujmuaꞌ ɨ Jordán, ɨ paj jaaxájtacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ijíij huáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee majta néijmiꞌi ajoꞌréꞌnyinyii aꞌɨ́jcɨ jimi.
27Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej rɨjcaj, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios aꞌyan tyaatáꞌan. 28Muaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyáanamuajriꞌ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa nyaj quee nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, sulu sɨ́ɨj tɨ anaquéej ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi. 29Joꞌtɨj aꞌtɨ́j joꞌtyényeɨɨchij, aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ aꞌɨ́j pu jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ tɨ jaꞌancuréꞌviꞌtɨj, ajta ɨ amíincuraꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌáa joꞌtyéjvee ajta jeꞌen janamuaj, aꞌɨ́ɨ pu jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij tɨꞌɨj jáanamuaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtaj. Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj ijíij jéehua tyíꞌnyetyamuaꞌveꞌ. 30Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyeꞌentyájrutyej, nyajta nyáaj nyaj jéetzeꞌ cɨléenyeꞌ jɨn tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jútyeꞌ joꞌvéꞌmej
31’Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jútyeꞌ joꞌvéꞌmej, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej. Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ íiyan maꞌcan ɨ cháanacaj japua, aꞌyan puꞌuj maꞌcan, ajta aꞌɨ́jna tyíꞌxaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨcɨj ɨ cháanacaj japua. Ajta aꞌɨ́jna tɨ tajapuá joꞌvéꞌmej aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, 32ajta aꞌɨ́jna huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyíꞌsej ajta jeꞌej tɨ tyúꞌnamuajriꞌ ɨ Dios jimi, ajta capu aꞌtɨ́j jaꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌxaj. 33Ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtaj tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna tɨ Dios tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, 34jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌyaa pu tyíꞌxaj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye Dios pu aꞌyan jéehua tyuꞌtáꞌcaa ɨ ju júuricamej. 35Ajta ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́ɨ pu jaxɨeꞌveꞌ ɨ juyój, ajta aꞌyan tyaatáꞌ tɨꞌij ɨ yójraꞌ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj. 36Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Dios yójraꞌ jimi, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej, ajta ɨ tɨquee jaxɨeꞌveꞌ tɨ jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen, capu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej, sulu Dios pu jéehua puéjtzij jaatáꞌsij.
4Ɨ Jesús ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ Samaaria tɨ jáꞌmaꞌcan
1Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, aꞌyaa mu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨjɨn jéetzeꞌ pu huáꞌmueꞌtɨj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jna ɨ Jesús quee aꞌɨ́jna ɨ Juan, ajta jeꞌen huáꞌɨɨracaꞌaj, 2ajta capu aꞌɨ́jna ɨ Jesús huáꞌɨɨracaꞌaj, sulu aꞌɨ́ɨmaj mu ɨ maj jamuán huacɨ́j. 3Ajta tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ, aj puꞌij ujaꞌrájraa a Judea tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj aꞌáa joꞌmej a Galileea.
4Ajta tɨꞌɨj aꞌáa joꞌmej aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌáa jéꞌtaꞌ huatyéenyej a Samaaria. 5Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sicar, Samaaria tɨ jaꞌajtyámaꞌcan, aꞌájna véjriꞌ joꞌtɨj jáꞌsejreꞌ aꞌɨ́jna chuéj Jacob tɨ jaatapuéjve ɨ juyój José. 6Aꞌáa pu jáꞌsejriaꞌcaꞌaj joꞌtɨj yeꞌtyáacuj aꞌɨ́jna ɨ Jacob. Ajta ɨ Jesús, aꞌáa pu véjriꞌ joꞌtayíxɨj joꞌtɨj jaꞌtyácun, jiꞌnye puꞌríj cuaꞌnacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huaméj ɨ juyéj jitze. Aꞌtzáaj pu putyíꞌrɨjcaa tacuaríixpuaj. 7Tɨꞌquij sɨ́ɨj íitɨꞌ ajeꞌréꞌnyej Samaaria tɨ jáꞌmaꞌcan, tɨꞌij ahuóojejreꞌen, aj puꞌij Jesús aꞌyan tyatajé tɨjɨn:
—Cɨ́ɨ jájtyij tyinaatáꞌ.
8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu jóꞌjuꞌ a chájtaꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huánanan ɨ maj jáacuaꞌnyij.
9Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, camu naa jaꞌhuóomuaꞌrajcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj Samaaria jaꞌchej, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ íitɨꞌ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye pej pij muáaj mu paj Israel jitze ajtyámaꞌcan jájtyij nyéetzij tyíꞌnyahuavii ɨ nyaj iiyeꞌej Samaaria maꞌcan?
10Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj páamuaꞌreerej tyiꞌtɨ́j tɨ ɨ Dios tyuꞌtáꞌcaa, pajta jamuaꞌréerej aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ jájtyij tɨ cɨ́ɨ tyíꞌmuahuaviij, aꞌyaa paj muáaj tyaatahuavíirajcheꞌ, ajta jeꞌen aꞌɨ́ɨn jájtyij muaatáꞌnyijcheꞌ ɨ paj jusén jɨn júurij puáꞌmej.
11Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, capáj tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj ɨ paj jɨn jeꞌtajánɨeꞌ ɨ jájtyij, ajta tyámuaꞌ pu tyoꞌcátyee ɨ tɨ atyácun, ¿joꞌnyij peyaꞌaj jánɨeꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ jájtyij? 12Aꞌɨ́jna ɨ tayoꞌpuacɨꞌɨj ɨ Jacob aꞌɨ́ɨ pu taatáꞌ tyaj aꞌyan ooyéꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌyan yaꞌcariaꞌaj, majta ɨ yójmuaꞌmuaꞌ, majta ɨ yaꞌmuáamuaꞌmeꞌen. ¿Nyiquij muáaj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn petyiꞌtyéjvee quee aꞌɨ́jna?
13Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Néijmiꞌi ɨ maj jayaꞌcaa aꞌíjcɨ ɨ jájtyij, majtáhuaꞌaj mu huataíꞌicuj, 14ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaayéꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ jájtyij nyáaj nyaj jaatáꞌsij, capu cheꞌ aꞌnáj huataíꞌimuꞌuj. Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ jájtyij nyáaj nyaj jaatáꞌsij, aꞌyaa pu séeriaꞌaj jaꞌmej jimi tɨꞌɨj joꞌtɨj jaꞌajmuɨ́ꞌyej, aꞌɨ́j pu jɨn jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej.
15Aj puꞌij ɨ íitɨꞌ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, pataꞌaj naataꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ jájtyij nyej nyij quee cheꞌ huataíꞌimuꞌun, tɨꞌij ajta quee cheꞌ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌej nyaj yaráaje aꞌyájna.
16Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Áricuj, ujoꞌtájeej ɨ tɨ muatyéviꞌtɨn, pajta jeꞌen mujoꞌvéꞌmeꞌen.
17Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj ɨ íitɨꞌ tɨjɨn:
—Capu aꞌtɨ́j nyetyéviꞌtɨn.
Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Xáꞌpuɨꞌ paj tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨquee aꞌtɨ́j muatyéviꞌtɨn, 18jiꞌnye muꞌríj anxɨ́vij aráꞌasej ɨ maj muatyéviꞌtɨnyaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ paj jamuán huácaj ijíij, capu muatyéviꞌtɨn. Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej paj tyuꞌtaxájtacaꞌ.
19Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, nuꞌríj jamuaꞌreej paj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj. 20Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan janajchacaꞌaj ɨ Dios aꞌíjcɨ jitze ɨ jɨríj, siajta muaꞌaj, mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj aꞌáa yáꞌnaꞌmicheꞌen aꞌájna a Jerusalén.
21Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, pataꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen, puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij aꞌnáj siaj jaatyánajchij ɨ juvástaraꞌ ajta quee cheꞌ aꞌyan tyuuxɨéꞌveꞌej jaꞌmej siaj aꞌyan jaatyáanajche iiyeꞌej ɨ jɨríj japua, nusu siaj aꞌáa jóꞌjuꞌun a Jerusalén. 22Caxu muaꞌaj jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j siaj naꞌmichej, tyajta ityáj, ityáj tu jamuaꞌreej ɨ tyaj janaꞌmichej, jiꞌnye ɨ tɨ tajapuá huatányuusij, aꞌɨ́ɨmaj pu jitze eerányesij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 23Ajta puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij, ijíij puꞌríj aꞌáan putyajáꞌrɨcɨj, matɨꞌɨj aꞌɨ́j jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jaatyánajchij ɨ tavástaraꞌ, aꞌyájna tɨꞌɨj tyihuoꞌtáꞌsij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. Jiꞌnye aꞌyaa pu ɨ tavástaraꞌ tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj aꞌyan tyeetyáanajchej. 24Dios pu júuricamej puéꞌeen, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj janajchej, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ maj aꞌɨ́jcɨ jitze aróocaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios mej mij tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn jaatyáanajche.
25Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu jamuaꞌreej tɨ yaꞌuvéꞌnyesij aꞌɨ́jna ɨ Cɨríistuꞌ, ajta tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn uvéꞌnyej, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyitaatéꞌexaatyeꞌsij.
26Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, ɨ nyaj ajamuán tyiꞌtyáxajta.
27Aj mu mij uvéꞌnyej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, jeꞌej mu tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ matɨꞌɨj jaaséj tɨ ɨ Jesús íitaj jamuán tyiꞌtyáxajtasimaꞌaj. Ajta capu sɨ́ɨj ahuóocaꞌan tɨ jaataꞌíhuoꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ huoocaꞌaj ɨ íitɨꞌ, nusu tyiꞌtɨ́j maj tyáxajtasimeꞌej. 28Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ aꞌáa pu yoꞌtáraj aꞌɨ́jcɨ ɨ xáꞌrij, tɨꞌquij aꞌáa joꞌmej a chájtaꞌ, aꞌáa puꞌij aꞌyan tyihuojoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:
29—Musioꞌváꞌjuꞌ siataꞌaj jaaséj ɨ aꞌtɨ́j tɨ arí néijmiꞌi naatéꞌexaa jeꞌej nyaj tyiꞌtyínyechaꞌɨj. ¿Nyiquij quee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ?
30Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee iiráacɨj a chájtaꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌáa joꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi. 31Meentyij móoj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyan jéehua tyáꞌhuaviiracaꞌaj tɨjɨn:
—Maeestro, pataꞌaj tyúꞌcuaꞌnyij.
32Ajta aꞌɨ́jna aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́j tyíchaꞌɨj ɨ nyaj jáacuaꞌnyij ɨ siaj muaꞌaj quee jamuaꞌtyej.
33Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj aꞌyan tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ séej jamuán majta séej tɨjɨn:
—¿Nyiquij tyiꞌtɨ́j cueꞌráj yemetyaꞌváꞌtuiiriꞌ?
34Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu nyacueꞌraj ɨ nyaj aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tɨ yan nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, ajta nyej nyij jaꞌantyícɨꞌtyij ɨ muárɨeꞌriaꞌraꞌ. 35Aꞌyaa xu muaꞌaj tyíꞌxaj tɨjɨn: “Óocheꞌ pu muáacuaj máxcɨrɨeꞌ áꞌɨtzeereꞌ siaj sij tyiꞌhuóotzaanyeꞌen”; nyajta nyáaj aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj jaaséj ɨ tɨ tyíꞌhuastiꞌ, puꞌríj huaxáꞌpuɨꞌ siaj tyuꞌrióotzaanyeꞌen. 36Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌmuarɨeꞌ aꞌɨ́ɨ pu ajta tyúunajchityeꞌen, ajta ɨ tɨ jaariáꞌsɨɨreꞌsij aꞌɨ́j pu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej, aj mu mij néijmiꞌi huatóotyamuaꞌveꞌsij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyuꞌhuástej ajta ɨ tɨ tyuꞌriáꞌtzaj. 37Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Séecan mu tyíꞌhuasteꞌ, majta séecan tyuꞌriáꞌtzaanaj.” 38Nyajta nyáaj nu jamuaataꞌítyacaꞌ siaj sij tyuꞌriáꞌtzaanaj joꞌsiaj quee tyojoꞌhuástej, séecan mu tyuꞌmuárɨej, siajta muaꞌaj xu jaꞌancuriáaꞌ ɨ maj jaamuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj tyuꞌmuárɨej.
39Majta mueꞌtɨ́j ɨ maj Samaaria jáꞌmaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ íitɨꞌ tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Néijmiꞌi pu naatéꞌexaa jeꞌej nyaj tyiꞌtɨ́j huáruuj.” 40Aꞌɨ́j mu jɨn, matɨꞌɨj ajeꞌréꞌnyej aꞌyaa mu tyaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ aꞌáa huaꞌ jamuán joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen. Aꞌáa puꞌij huaꞌ jamuán joꞌtyáꞌɨtzee huaꞌpuaj xɨcáj, 41majta jéetzeꞌ mueꞌtɨ́j tyáꞌantzaahuaj matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuóꞌixaaj. 42Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨjɨn:
—Ijíij tu tyeríj tyámuaꞌ tyáꞌtzaahuatyeꞌ, catu aꞌɨ́j tyanaꞌaj jɨmeꞌ jeꞌej paj tyitaatéꞌexaaj, sulu ityáj tu tyeríj tajɨ́ɨmuaꞌaj jáanamuajriꞌ, tyajta aꞌyan tyáamuaꞌreej tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tajapuá huatányuusij ɨ tyaj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua.
Jesús pu tyáahuaj ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ rey jimi
43Tɨꞌɨj mutyojoꞌmaꞌaj huaꞌpuaj xɨcáj, Jesús pu iirájraa aꞌájna a Samaaria, ajta jeꞌen jóꞌraa aꞌájna a Galileea. 44Jesús pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ maj quee tyámuaꞌ yóꞌmuaꞌrajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán ajaꞌchej. 45Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Galileea, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ naa tyetyéejej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu majta aꞌáa jaꞌtanyájcaꞌaj a Jerusalén matɨꞌɨj tyuꞌyéꞌestej, aꞌɨ́ɨ mu mij jaaséjracaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Jesús.
46Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Caná, joꞌtɨj ɨ jájtyij joꞌtyánahuastacaꞌ. Aꞌáa pu sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ rey jimi, aꞌɨ́ɨ pu séej tyiyójcaꞌaj tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌáa pu jóocaꞌtyii aꞌájna a Capernaúm. 47Tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús ujaꞌrájraa aꞌájna a Judea, ajta arí aꞌáa jaꞌráꞌajcaa a Galileea, aꞌáa puꞌij joꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi, tɨꞌquij jéehua jaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌáa jóꞌmeꞌen joꞌtɨj jaꞌchej tɨꞌij tyáahuatyeꞌen ɨ yójraꞌ, jiꞌnye puꞌríj huápuɨꞌɨj áꞌmeꞌriajcaꞌaj. 48Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Caxu muaꞌaj aꞌnáj tyáꞌantzaahuatyeꞌsij, tɨpuaꞌaj sequée tyiꞌtɨ́j huaséj ɨ siaj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj.
49Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ rey jimi, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, mupovéꞌmeꞌen jiyeꞌtzín, naꞌríij quee aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij ɨ nyiyóoj.
50Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Áricuj jóꞌraꞌ joꞌpaj jaꞌchej, puꞌríj huarúj aꞌyóoj.
Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu tyáꞌantzaahuaj jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyaatéꞌexaa, aj puꞌij jóꞌraa. 51Tɨꞌɨj arí avéjriꞌ joomáꞌcaj ɨ juchéj, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌantyinájchacaꞌ ɨ maj jahuɨɨreꞌ, matɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Puꞌríj huarúj aꞌɨ́jna aꞌyóoj.
52Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ aꞌtzáaj tɨ huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ tɨ jɨn tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tajquíj pu huatyápuaꞌriacaꞌ aꞌtzáaj yacamáꞌcaj ɨ xɨcáj.
53Aj puꞌij jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ tɨ aꞌyan puaꞌaj putyíꞌrɨjcaa tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Puꞌríj huarúj aꞌɨ́jna aꞌyóoj”; aj puꞌij aꞌɨ́jna majta néijmiꞌi ɨ maj jamuán ajaꞌchej néijmiꞌi mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi.
54Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huaꞌpuaj tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ ɨ tɨ jɨn ɨ Jesús aꞌyan huarɨ́j aꞌájna a Galileea tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌrájraa a Judea.
5Jesús pu séej tyúꞌhuaaj ɨ tɨquee tyéchavaaj
1Tɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aꞌɨ́ɨmaj mu tyiꞌyeꞌestyáacaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌmej a Jerusalén. 2Véjriꞌ aꞌájna a Jerusalén joꞌtɨj jaꞌpueertaj a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn joꞌmaj joꞌtyáruꞌpij ɨ cányaꞌxɨɨ, aꞌáa pu jaꞌráamuacaꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betesda. 3Anxɨ́viqueꞌ pu arataꞌcuájmaꞌcaa joꞌmaj jaꞌtyúusɨꞌrihuaꞌaj jéehua tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj, ɨ maj aracúcuꞌnyijmaꞌcaa, ɨ maj quee tyámuaꞌ tyityaacɨꞌɨj, majta séecan quee pújoorej maj rácɨɨnyej. 4Aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨꞌij ootáhuaaxɨꞌɨn ɨ jájtyij, jiꞌnye sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ pu ajeꞌcányinyiicaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌrájmuaa tɨꞌij joꞌtóoriaxɨꞌɨn, ajta ɨ tɨ anaquéej atyájraꞌnyij a jáataꞌ aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ rɨnyij ɨ tɨ jɨn tyíꞌcuiꞌ. 5Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa joꞌriáꞌcaꞌtyii tɨ arí seityéj japuan tamuáamuataꞌ japuan aráhueeicaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej tɨ tyíꞌcuiꞌ. 6Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj tɨ aꞌáa joꞌriáꞌcaꞌtyii, aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ arí áꞌtyeej tɨ aꞌyan een, aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi páaxɨeꞌveꞌ paj huarúj?
7Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌ aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, capu maꞌ aꞌtɨ́j tɨ naatáhuɨɨreꞌ nyej nyij atyájraꞌnyij a jáataꞌ tɨꞌɨjta ootáhuaaxɨꞌɨn. Jiꞌnye nyatɨꞌɨj nyooj ajooméj, sɨ́ɨj pu jiyeꞌtzín atyéemej nye quee nyáaj.
8Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ájchesij, anchóoj muaꞌ utáatzij, pajta jóꞌraꞌnyij.
9Aj puꞌij ɨ tyáatɨꞌ huarúj, tɨꞌquij yoꞌɨ́j ɨ juꞌutáatzij, ajta jeꞌen jóꞌraa. Ajta aꞌájna putyíꞌrɨjcaa matɨꞌɨj jitzán jusoꞌpihuaꞌaj, 10aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ arí huarúj tɨjɨn:
—Ijíij pu aꞌájna putyíꞌrɨcɨj ɨ xɨcáaraꞌ tyaj jitzán tasoꞌpii, capu jeꞌej tyíɨꞌrij paj jaaɨ́ꞌɨsimaꞌan muaꞌ utáatzij.
11Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyináahuaj, aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Anɨ́ꞌɨj muaꞌ utáatzij pajta jóꞌraꞌnyij.”
12Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj puéꞌeen ɨ tɨ aꞌyan tyimuaatéꞌexaaj yee: “Pataꞌaj jaꞌantyiꞌɨꞌɨj muaꞌ utáatzij pajta jóꞌraꞌnyij?”
13Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ huarúj, capu jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ Jesús puꞌríj áan joꞌtyárutyajcaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj jéehuacaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. 14Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌúun yoꞌtyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Cásɨꞌ, ijíij paj períj huarúj, capáj cheꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej puaꞌaj rɨjcaj, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj huárɨnyij ajimi.
15Aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ ajta jeꞌen huojoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ tyáahuaj. 16Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyáꞌhuoocaꞌaj mej mij jeꞌej puaꞌaj jaꞌuurej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpihuaꞌaj. 17Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Ɨ nyavástaraꞌ pu aꞌnáj tɨnaꞌaj tyíꞌmuarɨeꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn nyajta nyáaj tyíꞌmuarɨeꞌ.
18Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jéetzeꞌ jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaajéꞌcaj, jiꞌnye capu aꞌɨ́jna quee huatyátzaahuaj ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, sulu aꞌyaa pu ajta tyúusejratacaꞌaj tɨꞌɨj ɨ Dios, ajta aꞌyan jatamuáꞌmuatyaꞌaj tɨ ɨ Dios táatajraꞌ puéꞌeenyeꞌej.
Ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ yójraꞌ ɨ Dios
19Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨ ɨ yójraꞌ ɨ Dios quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej uuren jusɨ́ɨj, sulu aꞌyaa pu rɨnyij jeꞌej tɨ tyíꞌsej ɨ juvástaraꞌ jimi. Jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uurej ɨ vástariaꞌraꞌ, aꞌyaa pu chaꞌtaj rɨnyij ɨ yójraꞌ. 20Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ vástariaꞌraꞌ jaxɨeꞌveꞌ ɨ juyój aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi tyéꞌsejratyeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uurej, ajta óocheꞌ tyaataséjratyeꞌsij tyiꞌtɨ́j tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ, ɨ siaj jɨn muaꞌaj jeꞌej tyoꞌtaséjraj. 21Ajta aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ vástariaꞌraꞌ tyihuoꞌtáꞌjuurityej ɨ maj meríj huácuij, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj ɨ yójraꞌ tyihuoꞌtájuurityeꞌsij aꞌtyán tɨ jimi aꞌyan tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ. 22Ajta aꞌɨ́jna ɨ vástariaꞌraꞌ, capu aꞌtɨ́j áꞌaxɨjtyeꞌ, sulu puꞌríj néijmiꞌi ɨ juyój tyuꞌtáꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn néijmiꞌcaa ooxɨ́jtyeꞌen, 23mataꞌaj mij néijmiꞌi jaatyátzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ yójraꞌ aꞌyájna matɨꞌɨj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ vástariaꞌraꞌ. Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tzáahuatyiꞌraꞌaj tyíchaꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ, capu ajta jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ vástariaꞌraꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ.
24’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌtɨ́j tɨ janamuaj jeꞌej nyaj tyíꞌxaj, ajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨn júurij jaꞌmej, ajta quee aꞌnáj jajpuéetzij jaꞌmej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ puꞌríj iirájraa joꞌtɨj jaꞌmuɨꞌnyíicheꞌ, ajta jeꞌen arí utyájrupij joꞌtɨj jaꞌ júurij jaꞌmej jusén jɨmeꞌ. 25Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨ arí atyojoꞌréꞌnyesij, ajta ijíij arí aꞌáan putyajáꞌrɨcɨj, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj meríj huácuij janamuajran jeꞌej tɨ tyíꞌxaj ɨ yójraꞌ ɨ Dios, majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij, aꞌɨ́ɨ mu jusén jɨmeꞌ júurij muáꞌjuꞌun. 26Jiꞌnye aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ vástariaꞌraꞌ jusén jɨn tyíꞌjuurij, aꞌyaa pu chaꞌtaj tyaatáꞌ ɨ juyój tɨꞌij ajta jusén jɨmeꞌ júurij jáꞌraꞌnyij, 27ajta aꞌyan tyaatáꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn huoꞌxɨ́jtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios. 28Caxu jeꞌej tyityóomuajtyaj aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, jiꞌnye aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyesij matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj meríj huácuij janamuajran ɨ nyúucariaꞌraꞌ, 29aj mu mij eetajuꞌ joꞌmaj jaꞌvaꞌnámiꞌhuajmee. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huatájuuritaj mej mij jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij, ajta ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta huatájuuritaj mej mij huoꞌxɨ́jtyeꞌen majta jeꞌen puéjtzij huoꞌtáꞌan.
Ɨ tɨ jɨn séejreꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee ɨ Jesús
30’Capu ɨꞌríj nyej nyáaj tyiꞌtɨ́j nyasɨ́ɨj jeꞌej huáꞌuurej. Aꞌyaa nu rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ, nyajta tyámuaꞌ naa tyihuáꞌxɨjtyeꞌen, jiꞌnye canu aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyej nyasɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu jeꞌej tɨ tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 31Tɨpuaꞌaj nyasɨ́ɨj nyejitzé maꞌcan nyetyuꞌtaxáj, capu tyiꞌtɨ́j huatyáhuɨɨreꞌej jeꞌej nyaj tyuꞌtaxájtaj. 32Ajta sɨ́ɨj pu nye jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj, aꞌyaa nu nyij tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌɨ́ɨn tyuꞌtyáhuɨɨreꞌsij jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyinaataxájta. 33Muaꞌaj xu séecan huataꞌítyacaꞌ ɨ Juan jimi, ajta aꞌɨ́ɨ pu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajamuaatéꞌexaa nye jitze maꞌcan. 34Ajta quee nye jitze juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌtɨ́j nye jitze maꞌcan tyíꞌxajtaj. Aꞌyaa nuꞌuj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨꞌij muaꞌajmaj jamuáahuɨɨreꞌen. 35Aꞌyaa pu tyuꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́jna ɨ Juan tɨꞌɨj tatzárij tɨ áꞌtaa, siajta muaꞌaj aꞌyaa xu cɨ́ɨ sianaꞌaj tyaataxɨeꞌvej siaj sij aꞌɨ́jna jɨn huóotyamuaꞌveꞌen. 36Ajta tyiꞌtɨ́j pu jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ quee jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Juan. Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej nyaj rɨcɨj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyavástaraꞌ tɨ jɨn nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij aꞌyan huárɨnyij, aꞌɨ́j pu jɨn ámiteereꞌ tɨ ɨ nyavástaraꞌ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 37Ajta aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta nye jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj, tyij siajta muaꞌaj quee aꞌnáj jáanamuajriꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ, caxu siajta aꞌnáj meꞌyeꞌsej, 38caxu siajta tyiꞌtáꞌcaa tɨ ɨ nyúucariaꞌraꞌ jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen, jiꞌnye caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios tɨ yoꞌtaꞌítyacaꞌ. 39Tyámuaꞌ xu muaꞌaj naa tyóomuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij, jiꞌnye aꞌyaa xu tyeꞌejchóꞌveꞌ siaj aꞌɨ́jcɨ jitze jáatyoonyij ɨ siaj jɨn júurij xáꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ yuꞌxarij aꞌɨ́ɨ pu nyéetzij nyetyáxajta, 40siajta muaꞌaj caxu jaxɨeꞌveꞌ siaj nye jimi yeveꞌréꞌnyej siaj jusén jɨn júurij xáꞌraꞌnyij.
41’Capu nye jitze juxɨeꞌveꞌ tɨpuaꞌaj tyévij tuꞌcájmuaꞌrej tyámuaꞌ tyinaatéꞌexaatyeꞌ. 42Nyajta tyámuaꞌ naa muaꞌajmaj tyajaꞌmuamuajtye, aꞌɨ́j nu jɨn jamuaꞌreej tɨquee jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ Dios tɨ jɨn jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ. 43Nyáaj nu nyavástaraꞌ jitze maꞌcan yavaꞌcáanyej, siajta muaꞌaj caxu náꞌtzaahuatyeꞌ, ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj junyúucaritzeꞌ mujoꞌvéꞌmeꞌen, aꞌɨ́j xu xaa huatyátzaahuatyeꞌsij. 44¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij siaj sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen tɨpuaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj sianaꞌaj huatyóotzaahuatyeꞌen, siajta quee jahuoocaj ɨ tɨ naa huaséꞌrin ɨ Dios jimi? 45Caxu aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej yee nyaj nu tyajaꞌmuaxajtziꞌran ɨ nyavástaraꞌ jimi, sulu aꞌɨ́ɨ pu Moisés tyajaꞌmuaxajtziꞌran, ɨ siaj muaꞌaj jéehua jitzán tyíꞌcaꞌnyej. 46Jiꞌnye tɨpuaꞌaj muaꞌaj tyámuaꞌ setyáꞌtzaahuatyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, muaꞌaj xu sij siajta nyéetzij naꞌantzáahuatyeꞌnyijcheꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ Moisés nye jitze maꞌcan tyoꞌyúꞌxacaꞌ. 47Ajta tɨpuaꞌaj sequée jáꞌtzaahuatyaꞌaj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyoꞌyúꞌxacaꞌ, ¿jiꞌnye setyáꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ nyáaj nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ?
6Jesús pu tyihuoꞌcueꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj anxɨ́ víꞌraꞌaj aráꞌasej
(Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Lc. 9:10-17)
1Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, Jesús pu antáraj után jitze pujmuaꞌ ɨ jájtyij japua a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Galileea, aꞌyaa pu ajta tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tiberias. 2Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jamuán huajúꞌcaꞌaj, jiꞌnye muꞌríj jaséjracaꞌaj tɨ tyámuaꞌ tyíꞌuuriajcaꞌaj ajta tyihuóꞌhuaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ. 3Aj puꞌij ɨ Jesús jɨríj japua antyíraj, aꞌáan pu joꞌojyíxɨj huaꞌ jamuán ɨ maj jamuán huacɨ́j. 4Ajta arí tyíꞌvejriꞌtacaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huiꞌrájtoj ɨ tɨ arí áꞌtyeej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj. 5Tɨꞌɨj ɨ Jesús huanyéeriajraa, ajta jeꞌen huoꞌséj maj jéehua ɨ tyeɨ́tyee jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij tyeyáꞌnanan ɨ páan mej mij néijmiꞌi tyúꞌcuaꞌnyij ɨ tyeɨ́tyee?
6Ajta aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨꞌij jaaséj jeꞌej tɨ rɨnyij ɨ Felipe, jiꞌnye Jesús puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ huárɨnyij. 7Felipe puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Tɨ puaꞌaj aꞌyan tyetyíꞌtooveꞌej aꞌchu huaꞌpuaj anxɨtyej ɨ túmii, capu naꞌaj cɨꞌpej tyej tyij páan huánanan tyajta jeꞌen néijmiꞌcaa tyúꞌcueꞌtyej.
8Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Andrés, tɨ ajta jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, tɨ ajta ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeen ɨ Simón, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
9—Yaa pu páꞌrɨꞌɨj huatyéjve, anxɨ́vicaa pu ɨ páan tyíꞌchaꞌɨj, ajta huaꞌpuácaa ɨ hueꞌtyée, ajta capu cɨꞌpej mej mij néijmiꞌi tyúꞌcuaꞌnyij ɨ tyeɨ́tyee.
10Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siahuoꞌtéꞌexaatyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee maj ooráꞌsej.
Jéehua pu huátuꞌpiicaꞌaj aꞌájna, aj mu mij ooráꞌsacaꞌ. Aꞌchu mu anxɨ́ víꞌraꞌaj aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa. 11Aj puꞌij Jesús jaꞌancuráɨꞌpuj ɨ páan, ajta jeꞌen tɨꞌɨj tyaatatyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aj puꞌij huoꞌráaɨꞌpuꞌuj ɨ maj ajoꞌquéetɨmaꞌcaa. Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj huóꞌruuj ɨ hueꞌtyée, aꞌɨ́ɨjma pu ajta huoꞌrɨ́ɨꞌɨj. 12Matɨꞌɨj tyámuaꞌ naa juxáahuaj tyuꞌcuáꞌaj, Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:
—Siataꞌaj jaaráɨꞌpuꞌ ɨ tɨ aváꞌɨtzee, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j joꞌhuɨ́ꞌtzɨꞌɨn.
13Aꞌɨ́ɨ mu mij jaariáꞌsɨɨ, majta jeꞌen tyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj sicɨɨ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ aváꞌɨtzee ɨ páan tɨ anxɨ́vicaꞌaj. 14Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ aꞌyan huarɨ́j, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj, ɨ tɨ yan uvéꞌnyesij ɨ cháanacaj japua.
15Ajta tɨꞌɨj ɨ Jesús jáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj caꞌnyéjrij jɨn jaataꞌíjtyeꞌen tɨꞌij tyeꞌentyájrutyej ɨ rey jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij aváꞌraj, tɨꞌquij ɨ jɨríj japua áan joꞌojnyéj jusɨ́ɨj.
Jesús pu antáraj ɨ jájtyij japua
16Tɨꞌɨj huareꞌchuíxarisimaꞌcaj, aꞌɨ́ɨ mu ɨ maj jamuán huacɨ́j ajoꞌcáanyej joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij, 17matɨꞌɨj mij báarcuj jitze atyáacɨj, mej mij antácɨɨnyej után jitze pujmuaꞌ a Capernaúm. Puꞌríj huariáꞌtɨcaꞌrisimaꞌaj, ajta ɨ Jesús capu ajaꞌhuaꞌtacaꞌaj. 18Aj puꞌij caꞌnyíin jɨn huatáꞌaacariacaꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn áꞌxɨriaꞌcaꞌaj ɨ jájtyij. 19Matɨꞌɨj meríj anxɨ́vij nusu aráseej quiloometroj aꞌchu ɨmuáj ajoojuꞌcaj, aj mu mij jaaséej tɨ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, jájtyij japua pu huamaꞌcaꞌaj, tyámuaꞌ mu mij tyuꞌtátzɨɨn. 20Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej.
21Matɨꞌɨj mij tyámuaꞌ tyetyéejej aꞌájna ɨ báarcuj jitze, camu aꞌchu aꞌtyéeviꞌij matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌmaj joꞌcɨ́ꞌcaꞌaj.
22Yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ Jesús jimi, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j joꞌcɨ́j ɨ báarcuj, ajta quee ɨ Jesús huaꞌ jamuán joꞌraꞌajcaa. 23Aj mu mij séecan ɨ báarcuj Tiberias maj jaꞌráacɨj aꞌáa jóohuiixɨj joꞌmaj tyojóꞌcuaa ɨ tyeɨ́tyee tɨꞌɨj Jesús tyaatatyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios. 24Ajta matɨꞌɨj jaaséj tɨquee ajaꞌhuaꞌtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús majta quee ajaꞌhuaꞌtacaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee atyáacɨj ɨ báarcuj jitze, matɨꞌɨj mij aꞌáa jóꞌjuꞌ a Capernaúm, mej mij aꞌáa yóꞌhuoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ páan ɨ maj jɨn júurij muáꞌraꞌnyij
25Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj után jitze pujmuaꞌ joꞌtɨj jaꞌalaguun, aꞌáa mu yoꞌtyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Maeestro, ¿aꞌnajnyí yapaj ráꞌaj aꞌyájna?
26Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, siaj muaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨn nyahuo jiꞌnye setyuꞌcuaj ꞌasta sianaꞌaj quee tyámuaꞌ tyityaatajúꞌxaj, caxu aꞌɨ́jna jɨmeꞌ siaj jaaséj jeꞌej nyaj huarɨ́j ɨ siaj jɨn jeꞌej tyámuaꞌ tyoꞌtaséj. 27Caxu aꞌɨ́jna jɨn tyíꞌmuarɨeꞌej siaj sij jaamuéꞌtɨn ɨ cueꞌráj tɨ joꞌhuɨꞌtzɨj, sulu aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cueꞌráj tɨ jusén jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ siaj jɨn júurij xáꞌjuꞌun jusén jɨmeꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cueꞌráj ɨ tɨ jamuaatáꞌsij aꞌɨ́jna ɨ Dios yójraꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ Dios, ɨ tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi jitzán tyuꞌtyájtoo ɨ juyój.
28Aꞌyaa mu mij tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí juxɨeꞌveꞌ tyej tyij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ?
29Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi aꞌɨ́ɨn tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ.
30Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí pataataséjratyeꞌsij, tyej tyij jaaséeran tyamuaꞌantzaahuatyeꞌen? ¿Tyiꞌtanyí jɨn jeꞌej parɨnyij? 31Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj mu jáacuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ maná aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨɨtacaꞌaj, aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌɨ́j pu huoꞌcueꞌej ɨ páan tajapuá tɨ jáꞌmaꞌcan.”
32Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨquee ɨ Moisés pu tyihuoꞌtáꞌ ɨ páan tajapuá tɨ jáꞌmaꞌcan, sulu ɨ nyavástaraꞌ pu tyuꞌtáꞌcaa aꞌɨ́jna ɨ páan tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tajapuá jáꞌmaꞌcan. 33Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ páan ɨ Dios tɨ tyuꞌtáꞌcaa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen tajapuá tɨ jáꞌmaꞌcan ajta jeꞌen júuricamej huaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.
34Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, taatáꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ páan.
35Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ páan tɨ júuricamej tyuꞌtáꞌcaa. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi yeveꞌréꞌnyej, capu aꞌnáj huataíꞌcuataj, ajta ɨ tɨ nyéetzij jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, capu ajta aꞌnáj huataíꞌimuꞌuj. 36Nyajta nyáaj nu nyeríj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa, caxu muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyij siajta seríj naaséj. 37Néijmiꞌi aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ Dios naatátuiireꞌsij, aꞌɨ́ɨ mu nye jimi yeveꞌréꞌnyesij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nye jimi yeveꞌréꞌnyesij, canu huoꞌréꞌityij. 38Jiꞌnye canu aꞌɨ́jcɨ jɨn yavaꞌcáanyej nyej nyij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej nyej nyasɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu nyataꞌaj nyij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ nyavástaraꞌ, ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 39Ajta aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyaj quee séej joꞌrɨeenyij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ naatátuiireꞌsij, sulu nyej nyij huoꞌtájuurityeꞌen aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 40Jiꞌnye aꞌyaa pu tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ ɨ nyavástaraꞌ maj néijmiꞌi ɨ maj jaséjran ɨ yójraꞌ ɨ Dios majta jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌen, mej mij aꞌɨ́ɨmaj jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij, nyajta jeꞌen nyáaj huoꞌtájuurityeꞌen aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
41Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen jujɨ́ɨmuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ páan jútyeꞌ tɨ jeꞌcáanyej.” 42Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ José? Ityáj tu jamuaꞌtyej ɨ táatajraꞌ tyajta ɨ náanajraꞌ. ¿Jiꞌnye tɨꞌij aꞌyan tyíꞌxaj yee jútyeꞌ nu jeꞌcáanyej?
43Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Caxu cheꞌ jeꞌej tyúuꞌixaatyeꞌej. 44Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j yeveꞌréꞌnyej nye jimi, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌan tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij, nyáaj nu jaatájuurityeꞌsij aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 45Aꞌyaa mu tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn: “Dios pu néijmiꞌcaa tyíꞌmuaꞌtyej.” Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj janamuaj ɨ nyavástaraꞌ, majta aꞌɨ́j jitze tyúuꞌiteerityeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu nye jimi yeveꞌréꞌnyesij.
46’Capu aꞌyan huatóomuaꞌaj tɨ aꞌtɨ́j arí jaaséej ɨ nyavástaraꞌ, sulu aꞌɨ́ɨ pu jaaséj ɨ tɨ aꞌɨ́jna jitzán eerámaꞌcan ɨ Dios. 47Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn aꞌtɨ́j tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨmeꞌ júurij jaꞌmej. 48Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ páan tɨ júuricamej tyuꞌtáꞌcaa. 49Aꞌɨ́ɨmaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ mu jáacuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ maná aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, majta jeꞌen aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyityáacuij, 50nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ páan jútyeꞌ tɨ jeꞌcáanyej, ajta aꞌtɨ́j tɨ aꞌɨ́j huácuaꞌnyij ɨ páan, capu muɨꞌnyij. 51Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ páan tɨ júurij jútyeꞌ tɨ jeꞌcáanyej, aꞌtɨ́j tɨ jacuaꞌnyij aꞌíjcɨ ɨ páan, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨn júurij jaꞌmej. Ajta aꞌɨ́jna ɨ páan ɨ nyaj jaatámuꞌvejritaj, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jatyáhueꞌraꞌ. Aꞌyaa nu tyaatámuꞌvejritaj mej mij júurij muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.
52Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen séej jamuán majta séej, aꞌyaa mu tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌmúu juhuéꞌraꞌ táacueꞌtyej?
53Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj sequée jáacuaꞌnyij ɨ hueꞌriaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ yójraꞌ ɨ Dios, siajta quee jaayéꞌen ɨ xúuriaꞌraꞌ, caxu jusén jɨn júurij xáꞌjuꞌun. 54Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jáacuaꞌnyij ɨ nyahueꞌraꞌ ajta jaayéꞌen ɨ nyaxúureꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jusén jɨn júurij jaꞌmej, nyáaj nu nyij jaatájuurityeꞌsij aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 55Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ nyahueꞌraꞌ aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeen ɨ cueꞌráj tɨ jitzán eerámaꞌcan ɨ júuricamej, ajta ɨ nyaxúureꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj jaayéꞌen tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ. 56Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jacuaꞌnyij ɨ nyahueꞌraꞌ, ajta jaayéꞌen ɨ nyaxúureꞌ, aꞌɨ́ɨ pu nye jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej, nyajta jeꞌen nyáaj jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej. 57Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ, ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu júurij, nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jitze maꞌcan júurij, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj ij, aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi tyíꞌcuaꞌcaa, aꞌɨ́ɨ pu nye jitze maꞌcan júurij jaꞌmej. 58Aꞌɨ́j nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ páan jútyeꞌ tɨ jeꞌcáanyej. Aꞌíjna ɨ páan capu aꞌyan een tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ maná ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj maj jáacuaj, ajta matɨꞌɨj jaacuaꞌaj aꞌyaa mu chaꞌmanaꞌaj tyityáacuij, ajta aꞌtɨ́j tɨ jacuaꞌnyij aꞌíjcɨ ɨ páan, aꞌɨ́ɨ pu júurij jaꞌmej jusén jɨmeꞌ.
59Aꞌyaa pu tyihuoꞌmuáꞌtyej aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrihuaꞌaj a Capernaúm.
Mueꞌtɨ́j mu ɨ maj jamuán huacɨ́j jaatáxaahuatacaꞌ ɨ Jesús
60Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, mueꞌtɨ́j mu ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jatyáxajta jéehua pu tyésiꞌ tyej tyij aꞌyan huárɨnyij, ¿aꞌtanyíj pújoorej tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij?
61Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌyan tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi jeꞌej puaꞌaj jamuaatáꞌaj ɨ nyaj jaataxájtacaꞌ? 62¿Jiꞌnye tyaꞌraꞌnyíicheꞌ, tɨpuaꞌaj nyéetzij sianaaséj nyaj jóꞌraꞌnyij u tajapuá jóꞌnyaj anaquéej jóꞌcatyii? 63Aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu júuricamej tyuꞌtáꞌcaa, ajta aꞌɨ́jna ɨ siaj jatyáhueꞌraꞌ capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ nyaj jamuáaꞌixaa aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta jamuatáꞌcaa siaj sij jusén jɨmeꞌ júurij xáꞌraꞌnyij. 64Ajta séecan mu jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ Jesús, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu arí jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtyán maj puéꞌeenyeꞌej ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta aꞌtɨ́j tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aꞌɨ́j tyuꞌtátuiireꞌsij. 65Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa tɨquee ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j nye jimi yeveꞌréꞌnyej, tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌan tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij.
66Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj, mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj jaatáxaahuatacaꞌ, camu mij cheꞌ jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj. 67Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej tɨjɨn:
—¿Nyi siajta muaꞌaj seríj naatáxahuataj?
68Ajta aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, ¿aꞌtanyíj jimi utyoꞌjuꞌuj táꞌjuꞌun? Aꞌnyúucaa pu jitze séejreꞌ ɨ tyaj jɨn júurij táꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ. 69Ityáj tu tyeríj ajimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ jimi joꞌvéꞌmej.
70Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Nyi nyequee nyáaj jamuaꞌantyíhuoo muaꞌajmaj mu siaj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej? Ajta sɨ́ɨj tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan, tyiyáaruꞌ pu jitzán séejreꞌ.
71Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu tyáxajtasimeꞌej ɨ Judas, ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón tɨ Iscariote tyeꞌentyímuꞌtacaa, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, tyij ajta ɨ Judas huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej.
7Camu jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús
1Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌáa pu jóꞌyiꞌcaaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌájna a Galileea. Capu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌáa joꞌtyávaacaj a Judea, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj mu jahuoocaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mej mij jaajéꞌcaj. 2Ajta arí tyíꞌvejriꞌtacaꞌaj aꞌájna matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ ɨnáamuaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, 3aꞌɨ́ɨmaj mu ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capáj aꞌyan aꞌɨtzaaj, áricuj aꞌájna a Judea, mataꞌaj mij ɨ maj a jamuán huacɨꞌɨj aꞌáa maj jáꞌsejreꞌ jaaséj jeꞌej paj tyiꞌtɨ́j jɨn rɨcɨj. 4Jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌej mej mij néijmiꞌi jáamuaꞌtyij, capu avíitzij jɨn tyíꞌmuarɨeꞌ. Ajta aꞌyájna patɨꞌɨj períj rɨcɨj, jéetzeꞌ pu tyámuaꞌ naa paj huoꞌtaséjratyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.
5Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 6Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu eexúj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj tɨ huaxáꞌpuɨꞌ nye jimi, ajta jaꞌmua jimi aꞌnáj tɨ naꞌaj pu xáꞌpuɨꞌ. 7Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua capu jeꞌej tyíɨꞌrij mej mij muaꞌajmaj jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj, ajta nyéetzij mu xaa nyéjchaꞌɨɨreꞌ, jiꞌnye nyáaj nu huáꞌsejratyeꞌ tɨ jeꞌej puaꞌaj een jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j uurej. 8Séricuj muaꞌaj joꞌmaj tyejeꞌyeꞌestej, canu nyáaj ujóꞌyiꞌij, jiꞌnye capu eexúj nye jimi huaxáꞌpuɨꞌ.
9Aꞌyaa pu tyihuoꞌteꞌexáatyeꞌej, tɨꞌɨj ij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee aꞌájna a Galileea.
Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj joꞌmaj aꞌɨ́jcɨ jaꞌyeꞌestej ɨ ɨnáamuaj
10Ajta matɨꞌɨj joꞌcɨ́j ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ, Jesús pu ajta ujóꞌmej joꞌmaj tyejéꞌyiꞌistej, ajta capu juséerataj ujóꞌmej, sulu avíitzij pu jɨn aꞌyan huarɨ́j. 11Majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan metyiꞌxáataj tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij jeꞌej jeꞌen aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j?
12Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jaxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Séecan mu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn: “Tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevij”, majta séecan aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn: “Capu tyámuaꞌ rɨcɨj, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee.”
13Ajta capu aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ jéjreꞌcɨtzeꞌ jaataxáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
14Matɨꞌɨj meríj jéꞌtaꞌ joojúꞌcaj ɨ maj jɨn tyíꞌyeꞌestej, aj puꞌij Jesús utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ ajta jeꞌen huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej. 15Jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu mij tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tɨꞌij aꞌmújna jéehua tyuꞌyíꞌtɨn, maꞌajta quee aꞌnáj tyiꞌhuóomuaꞌaj?
16Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌíjna ɨ nyaj jɨn tyajaꞌmuamuaꞌtyej canu nyasɨ́ɨj jájtyo, sulu aꞌɨ́ɨ pu naatáꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 17Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jamuaꞌreeren tɨpuaꞌaj ɨ Dios jimi jáꞌmaꞌcantaj nyaj jɨn tyajaꞌmuamuaꞌtyej naꞌríij nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj jájtyo. 18Aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌɨ́jcɨ tyáxajta jeꞌej tɨ jusɨ́ɨj tyéejtyoj, aꞌyaa pu tyáꞌhuoo tɨꞌij jusɨ́ɨj tyámuaꞌ huatóosejrata, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan tyáꞌhuoo tɨꞌij tyámuaꞌ tyaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tyíꞌxaj, ajta quee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨꞌij aꞌtɨ́j jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxajta.
19’¿Nyiquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna tɨ ɨ Moisés jaꞌmua jimi jaatyájtoo ɨ nyúucarij ɨ siaj jɨn tyíꞌijta? Ajta capu aꞌtɨ́j tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan jaꞌtzaahuatyeꞌ. ¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ setyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj sij naajéꞌcaj?
20Aꞌyaa mu ɨ tyeɨ́tyee tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Tyiyáaruꞌ pu atzájtaꞌ séejreꞌ. ¿Aꞌtanyíj muajeꞌcatamuɨꞌɨj?
21Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaa tɨjɨn:
—Néijmiꞌi xu muaꞌaj jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ nyatɨꞌɨj tyiꞌtɨ́j tyámuaꞌ huáruuj aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ siaj jitzán jusoꞌpii. 22Ajta aꞌyájna, Moisés pu jamuaataꞌíj siaj jaꞌantyísiichixɨꞌɨn ɨ junavíj (ajta quee ɨ Moisés jitze jeꞌrámaꞌcan, sulu Dios pu jaatyájtoo aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj), muaꞌaj xu sij aꞌyan tyeꞌentyisíꞌchej ɨ navíiraꞌ ɨ unyáaqueꞌej tɨ tyáatɨꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ siaj jitzán jusoꞌpii. 23Ajta aꞌyájna tyij aꞌɨ́jna jɨmeꞌ siaj quee jaxɨeꞌveꞌ siaj ootyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij Moisés tɨ jaatyájtoo, siaj sij jaꞌantyisíꞌchej ɨ navíiraꞌ ɨ unyáaqueꞌej aꞌájna xɨcáaraꞌ siaj jitzán jusoꞌpii, ¿jiꞌnye siaj sij nye jimi huatanyínyuꞌcacucaꞌ nyatɨꞌɨj séej ɨ tyévij tyúꞌhuaaj aꞌájna xɨcáaraꞌ siaj jitzán jusoꞌpii? 24Caxu aꞌɨ́jna jɨn aꞌyan tyihuáꞌxɨjtyeꞌej jeꞌej tɨ sɨ́ɨj huaséꞌrin. Siatɨꞌɨjtá séej áꞌxɨjtyeꞌej, aꞌyaa xu huárɨnyij jeꞌej tɨ tyiꞌtyéevijtɨj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ.
Jesús pu jaxaj joꞌtɨj jeꞌrámaꞌcan
25Séecan ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj aꞌyan tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ tɨjɨn:
—¿Nyiquee aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj jahuoo mej mij jaajéꞌcaj? 26Aꞌmánaꞌaj jéjristaꞌ huatyéjve tyihuaꞌixáatyeꞌej, ajta quee aꞌtɨ́j jeꞌej tyéꞌjee. ¿Nyiquij meríj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj jaꞌantzaahuaj tɨ aꞌmúu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ? 27Ajta ityáj tu jamuaꞌreej joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan aꞌmújna, ajta tɨꞌɨj ɨ Cɨríistuꞌ yaꞌuvéꞌnyej, capu aꞌtɨ́j jamuaꞌreeriaj jaꞌmej joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan.
28Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyáanamuajriꞌ, ajta óocheꞌ tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa puꞌij caꞌnyíin jɨn tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nyi muaꞌaj sényamuaꞌtyej nyi siajta jamuaꞌree jóꞌnyaj jáꞌmaꞌcan. Ajta canu nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj mujoꞌvéꞌmej, sulu aꞌɨ́j nu jitze maꞌcan mujoꞌvéꞌmej ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, sɨ́ɨj tɨ ɨꞌríj siaj jimi tyúꞌcaꞌnyej siajta muaꞌaj caxu jamuaꞌtyej. 29Nyáaj nu xaa jamuaꞌtyej, jiꞌnye aꞌɨ́j nu jitze eerámaꞌcan, ajta aꞌɨ́ɨn unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
30Aj mu mij tyuꞌtatyésej maj jaatyéeviꞌ, ajta capu aꞌtɨ́j ahuóocaꞌan tɨ aꞌyan huárɨnyij, jiꞌnye capu eexúj jimi tyaꞌróoꞌastyaacaꞌaj. 31Mueꞌtɨ́j mu jimi tyáꞌantzaahuaj, majta aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Tɨꞌɨj ya uvéꞌnyej ɨ Cɨríistuꞌ, ¿nyiquij quee jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyíꞌuurej quee aꞌmújna mu aꞌtɨ́j?
Aꞌɨ́ɨmaj mu ɨ fariseos tyíꞌtyeseꞌ mej mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
32Majta ɨ fariseos aꞌɨ́ɨ mu huóꞌnamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee maj aꞌyan tyáꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj majta ɨ puaaríij maj tyíꞌijtyeꞌ xantáaruꞌ huataꞌítyacaꞌ mej mij jaatyéeviꞌ. 33Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu nyooj jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj naꞌmej, aj nu nyij tányij jóꞌraꞌsij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 34Muaꞌaj xu nyahuoonyij, ajta caxu nyetyoonyij, jiꞌnye capu jeꞌej tyiɨꞌríitaj jaꞌmej siaj aꞌáa joꞌréꞌnyej jóꞌnyaj jeꞌej jeꞌéenyaꞌaj naꞌmej.
35Aj mu mij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ séej jamuán majta séej aꞌyan tɨjɨn:
—¿Joꞌquíj joꞌméj aꞌmújna, tɨꞌij quee ɨꞌríitaj jaꞌmej tyaj jáatyoonyij? ¿Nyiquij aꞌɨ́ɨjma jimi joꞌmaꞌaj jaꞌmej ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej, tɨꞌij aꞌɨ́ɨjma tyúꞌmuaꞌtyej ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ? 36¿Jiꞌnye jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ aꞌyan yee: “Muaꞌaj xu nyahuoonyij, siajta quee nyetyoonyij, jiꞌnye capu jeꞌej tyíɨꞌrij siaj aꞌáa joꞌréꞌnyej jóꞌnyaj jeꞌej jeꞌéenyaꞌaj naꞌmej”?
Jesús pu huoꞌtajé mej mij jimí a uréꞌnyej
37Tɨꞌɨj arí tyeꞌentyipuáꞌrisimaꞌcaj ɨ maj tyíꞌyeꞌestyaa, aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze pu ɨ Jesús huatyéechaxɨj, tɨꞌquij caꞌnyíin jɨn tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌyan tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j iꞌmuꞌuj, cheꞌ nye jimi yeveꞌréꞌnyej, tɨꞌij huayeꞌen. 38Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌɨ́j pu tzajtaꞌ séeriaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ jájtyij tɨ júuricamej tyuꞌtáꞌcaa.”
39Aꞌyaa pu ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyáꞌantzaahuatyeꞌsij tɨꞌij ajta huaꞌ jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, jiꞌnye capu eexúj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jimi séjriaꞌcaꞌaj, jiꞌnye capu eexúj ɨ Jesús tajapuá joꞌojnyájcaꞌaj tɨꞌij ɨ Dios ju júuricamej ujoꞌtaꞌítyej.
Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee ajtacɨ́j
40Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌxaj ɨ Dios jitze maꞌcan.
41Majta séecan aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.
Majta séecan aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, jiꞌnye capu ɨꞌríj tɨ ɨ Cɨríistuꞌ aꞌáa jáꞌmaꞌcantaj a Galileea 42Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́j jitze eeráanyesij ɨ David, ajta tɨ aꞌáa jaꞌmaꞌcáantaj jaꞌmej a Belén, joꞌtɨj ajta jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ David.
43Aꞌɨ́j mu jɨn séecan ajtacɨ́j ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ. 44Séecan mu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jaatyéeviꞌ, ajta capu aꞌtɨ́j aꞌyan huarɨ́j.
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Jesús
45Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌáa joꞌréꞌnyej huaꞌ jimi ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌijta majta ɨ fariseos jimi, aꞌyaa mu mij aꞌɨ́ɨmaj tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye sequée uyaꞌráaja?
46Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu aꞌnáj aꞌtɨ́j aꞌyan tyuꞌxájtacaꞌ tɨꞌɨj aꞌɨ́jna.
47Aj mu mij ɨ fariseos aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Nyi arí ajta muaꞌajmaj jamuáacuanamuaj? 48¿Nyiquij arí sɨ́ɨj ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ, naꞌríij sɨ́ɨj tɨ fariseo puéꞌeen? 49Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, camu yóꞌitej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij Moisés tɨ jaatyájtoo, aꞌɨ́ɨ mu meríj joꞌvátzɨj.
50Ajta ɨ Nicodemo ɨ tɨ arí séej ɨ Jesús jimi jaꞌtanyájcaꞌaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
51—Aꞌyájna tɨꞌɨj tyíꞌtaꞌijtyeꞌ ɨ yuꞌxarij, aꞌyaa pu tyáꞌxaj tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj aꞌtɨ́j ooxɨ́jtyeꞌen, tyequée míꞌeen tyeeꞌíhuoꞌran tyej tyij jaanamuáaran jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn rɨcɨj.
52Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi pajta muáaj aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea? Ahuaꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij aj paj jamuaꞌreeren tɨquee aꞌtɨ́j aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj.
53Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́xɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj joꞌmaj joꞌcháatɨmee.
8Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ huóoxanaꞌcɨrej
1Ajta ɨ Jesús aꞌáa pu joꞌmej joꞌtɨj jɨríj joꞌtacáꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, 2yaa ariáꞌpuaꞌaj, tɨꞌɨj oochán eereꞌnyáaj ɨ xɨcáj, ajtáhuaꞌaj pu utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ. Majta jeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ajtyáxɨɨriacaꞌ jimi, aj puꞌij ooyíxɨj tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej.
3Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu íitaj ajeꞌréꞌnyijtye, ɨ maj aꞌyan tyeetyéeviꞌ tɨꞌɨj ooj juxánaꞌcɨriaꞌcaj séej jamuán ɨ tyáataj. Aꞌáa mu mij jéꞌtaꞌ yoꞌtáraj joꞌmaj jaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, 4matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:
—Maeestro, aꞌyaa mu tyeetyéeviꞌ aꞌmújcɨj mu íitaj tɨꞌɨj ooj juxánaꞌcɨriaꞌcaj. 5Ajta aꞌɨ́jna ɨ Moisés aꞌyaa pu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj tyetyéj jɨn jaatyátoꞌsixɨꞌɨn tyej tyij jaajéꞌcaj, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj íitaj tɨ aꞌyan rɨjcaj. ¿Arí muáaj jiꞌnye petyíꞌxaj?
6Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj tyaataꞌíhuoꞌriꞌ mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jaꞌantyimuéꞌtɨn, tɨꞌɨj huatáɨꞌriitarej maj tyiꞌtɨ́j jitzán ujpuáꞌrityeꞌen. Ajta ɨ Jesús aꞌɨ́ɨ pu ecóotutacaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ juxɨtyéj jɨn tyoꞌyúꞌxaj a chóotaꞌ. 7Majta móocheꞌ aꞌyan tyéꞌihuoꞌracaꞌaj, aj puꞌij ɨ Jesús huatyéechaxɨj tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ ajta quee tyiꞌijxánaꞌcɨraꞌaj, cheꞌ aꞌɨ́ɨn anaquéej jaatatoꞌoj ɨ tyetyéj jɨmeꞌ.
8Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj ecóotutacaꞌ ajta tyeꞌej yúꞌxajraa a chóotaꞌ. 9Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́xɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj, anaquéej mu aꞌɨ́ɨmaj joꞌcɨ́j ɨ maj jéetzeꞌ huásij. Tɨꞌɨj ɨ Jesús jusɨ́ɨj naꞌquij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ íitaj tɨ aꞌáa joꞌtácatyii, 10aj puꞌij Jesús huatyéechaxɨj ajta aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, ¿joꞌnyij jeꞌej méꞌeen ɨ maj a jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ?
11Aj puꞌij ɨ íitɨꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, capu maꞌ aꞌtɨ́j tɨ nye jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ.
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Canu nyajta nyáaj tyiꞌtɨ́j a jitze puaꞌrityeꞌ, áricuj jóꞌraꞌ, capáj cheꞌ jaxanaꞌcɨriaꞌaj.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij íiyan ɨ cháanacaj japua
12Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcan, aꞌɨ́j pu jimi séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ tatzárij tɨ júuricamej tyuꞌtáꞌcaa, capu ij aꞌnáj tɨ́caꞌristeꞌ joꞌcháꞌcanyaꞌaj jaꞌmej.
13Matɨꞌɨj mij ɨ fariseos aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj asɨ́ɨj tyáꞌxajta, aꞌɨ́j pu jɨn quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ jeꞌej paj asɨ́ɨj tyiꞌtyáꞌxajtaj.
14Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Ɨ nyaj jɨn tyéꞌnyaxajta tyíꞌhuɨɨreꞌ, tyij nyajta nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj tyényaxajtaj. Jiꞌnye nyáaj nu jamuaꞌreej jóꞌnyaj jeꞌrámaꞌcan ajta jóꞌnyaj jooméj, siajta muaꞌaj caxu jamuaꞌreej. 15Aꞌyaa xu muaꞌaj tyihuáꞌxɨjtyeꞌ jeꞌej siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj tyéejtyoovej. Nyajta nyáaj, canu aꞌtɨ́j jaꞌxɨjtyeꞌ, 16ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j noꞌxɨ́jtyej, aꞌɨ́j nu jɨn jaꞌxɨjtyeꞌen ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, jiꞌnye canu nyasɨ́ɨj jeꞌej tyéejtyoj, sulu aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ huáꞌxɨjtyeꞌen. 17Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij ɨ siaj jɨn tyíꞌijta tɨ aꞌájna tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj mahuaꞌpuaj tyiꞌtɨ́j muaataxáj. 18Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj nyasɨ́ɨj tyényaxajtaj, ajta ɨ sɨ́ɨj tɨ aꞌyan tyiꞌnyetyáxajta, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
19Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij jeꞌej jéꞌeen ɨ tɨ avastáraꞌ?
Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Caxu muaꞌaj nyamuaꞌtyej aꞌtɨ́j nyaj puéꞌeen, caxu sij siajta jamuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj nyéetzij sényamuaꞌajca, aꞌyaa xu sij siajta tyaꞌmuaꞌtyéecheꞌen ɨ nyavástaraꞌ.
20Aꞌyaa pu ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨꞌɨj ooj tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌájna véjriꞌ joꞌmaj yáꞌsɨꞌrii ɨ túmii. Ajta capu aꞌtɨ́j jaatyéeviꞌ, jiꞌnye capu eexúj atyojoꞌréꞌnyajcaꞌaj aꞌtzáaj tɨ aꞌyan tyaꞌtácatyiij jimi.
Jóꞌnyej nyáaj jooméj, capu ɨꞌríj siaj muaꞌaj aꞌáa joojúꞌun
21Ajtáhuaꞌaj pu ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu joꞌmej, muaꞌaj xu sij nyahuoonyij, ajta aꞌɨ́j xu jɨn cuiꞌnyij ɨ siaj áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi. Jóꞌnyej nyáaj joomaꞌaj naꞌmej, capu ɨꞌríj siaj muaꞌaj aꞌáa joꞌréꞌnyej.
22Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—¿Nyiquij aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej tɨ huóojeꞌcaj, tɨꞌij aꞌyan tyíꞌxaj yee tɨ quee ɨꞌríj tyaj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj joomaꞌaj jaꞌmej?
23Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Muaꞌaj xu yan maꞌcan, nyajta nyáaj jútyeꞌ nu jáꞌmaꞌcan, muaꞌaj xu huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, nyajta nyáaj canu huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan. 24Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa siaj aꞌɨ́jna jɨn cuiꞌnyij ɨ siaj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, jiꞌnye tɨpuaꞌaj sequee tyáꞌtzaahuatyeꞌej nyaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn cuiꞌnyij ɨ siaj jɨn huóoxanaꞌcɨrej.
25Aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen?
Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Anaquéecan jɨmeꞌ, ¿jiꞌnye tyiꞌtɨ́j tyúuxɨeꞌveꞌ nyej nyij jaꞌmua jamuán tyiꞌtyáxajtasimeꞌen? 26Jéehua nu jaꞌmua jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj nyajta jéehua jamuaꞌxɨjtyeꞌen, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyej nyáaj huáꞌixaatyeꞌ ɨ maj yan japuan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ puꞌuj tánaꞌaj puéꞌeen ɨ nyaj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
27Majta aꞌɨ́ɨmaj camu yoꞌitéej muáꞌraa tɨ aꞌɨ́j jitze maꞌcan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ juvástaraꞌ. 28Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siatɨꞌɨj muaꞌaj naꞌajriáj nyéetzij ɨ nyaj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios, aj xu sij jamuaꞌreeren nyej nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, nyajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej rɨcɨj ɨ nyej nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj jájtyo, sulu aꞌɨ́j nuꞌuj huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyinaamuáꞌtyej. 29Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨ pu nyaj jamuán yésejreꞌ, capu ɨ nyavástaraꞌ aꞌnáj juséentacan yanúurɨej, jiꞌnye aꞌnáj tɨnaꞌaj nu aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ aꞌɨ́j tyaꞌráanajchi.
30Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, mueꞌtɨ́j mu jimi tyáꞌantzaahuaj.
Ɨ yójmuaꞌmuaꞌ ɨ Dios majta ɨ maj aꞌɨ́j jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een
31Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj jimi tyáꞌantzaahuaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ setyityaajúꞌun aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaa, aj xu nyaj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj xáꞌjuꞌun, 32muaꞌaj xu jamuaꞌreeren ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́j xu jɨn juxáahuaj mahuacɨ́ꞌcaꞌaj xáꞌjuꞌun.
33Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ityáj tu Abraham jitze eerámaꞌcan, tyajta quee aꞌnáj séecan jimi caꞌnyéjrij jɨn tyuꞌtyáhuɨɨ, ¿jiꞌnye pej pij muáaj aꞌyan tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ tyaj taxáahuaj mahuacɨ́ꞌcaꞌan?
34Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨ aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyéjrij jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een. 35Aꞌɨ́jna ɨ tɨ caꞌnyéjrij jɨn tyíꞌmuarɨeꞌ capu jusén jɨn huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ tɨ jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ jamuán huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ jimi jusén jɨmeꞌ. 36Aꞌɨ́j pu jɨn tɨpuaꞌaj ɨ yójraꞌ ɨ Dios jamuiꞌráatoonyij siaj sij juxáahuaj huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌyaa xu juxáahuaj tyityaacɨ́ꞌcaꞌaj xáꞌjuꞌun. 37Nyáaj nu jamuaꞌreej siaj Abraham jitze eerámaꞌcan, siajta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj naajéꞌcaj, jiꞌnye caxu náꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ. 38Aꞌɨ́j nu nyáaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyinaamuáꞌtyej, aꞌyaa xu sij siajta muaꞌaj huárɨnyij jeꞌej siaj tyáanamuajriꞌ ɨ juvástaraꞌ jimi.
39Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu ityájma tavástaraꞌ ɨ Abraham.
Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj muaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ yójmuaꞌmuaꞌ siaj puéꞌeenyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aꞌyaa xu sij siajta rɨnyíicheꞌ jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn huarɨ́j. 40Aꞌyaa puꞌij, tyij nyajta nyeríj jamuáaꞌixaa ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ɨ Dios tɨ naamuáꞌtyej, muaꞌaj xu sij jaxɨeꞌveꞌ siaj naajéꞌcaj. Ajta ɨ Abraham capu aꞌnáj aꞌyan huarɨ́j. 41Muaꞌaj xu sij aꞌyan chaꞌtaj sianaꞌaj rɨcɨj tɨꞌɨj ɨ jaꞌmuavástaraꞌ.
Aꞌyaa mu mij aꞌɨ́ɨmaj tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Catu ityáj aꞌɨ́ɨjma jitze huanánɨeꞌhuacaꞌ ɨ maj jujɨɨmuaꞌastacaꞌaj, sɨ́ɨj puꞌuj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios.
42Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ Dios jaꞌmuavástaraꞌ puéꞌeenyeꞌ, muaꞌaj xu nyaxɨeꞌveꞌ xáꞌjuꞌun, jiꞌnye nyáaj nu aꞌɨ́jcɨ jimi joꞌvéꞌmej yaꞌ nyej nyij huatyéjve. Canu nyasɨ́ɨj mujoꞌvéꞌmej, sulu Dios pu unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 43¿Jiꞌnye tɨꞌij quee jaꞌmuaꞌɨꞌriityeꞌ siaj yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ? Caxu nyojoꞌitej, jiꞌnye caxu janamuaj ɨ nyúucarij nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ. 44Aꞌɨ́ɨ pu muaꞌajmaj jaꞌmuatáataj ɨ tyiyáaruꞌ, muaꞌaj xu aꞌɨ́j jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa xu sij rɨcɨj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌveꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu ɨ tyiyáaruꞌ tyíꞌtyacuiꞌcaa tɨꞌɨj naꞌaj jájcuaj ɨmuáj. Capu aꞌɨ́jna jitze séejreꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn hueꞌtzij tyíꞌxaj. Tɨꞌɨjta tyíꞌhueꞌtaj, aꞌyaa pu tyaataxájta cuxáa aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye huápuɨꞌɨj pu tyíꞌhueꞌtacaa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ táataj ɨ maj tyíꞌhueꞌtacaa. 45Nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn muaꞌaj quee náꞌtzaahuatyeꞌ. 46¿Aꞌtanyíj muaꞌajmaj tɨ jitze ajtyámaꞌcan huatóocɨꞌpuaj tɨ naatéꞌexaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j nyaj jɨn áꞌɨtzeereꞌ? Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́j nyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ sequée náꞌtzaahuatyeꞌ? 47Aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu janamuaj jeꞌej tɨ Dios tyíꞌxaj, siajta muaꞌaj caxu ɨ Dios jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j xu jɨn quee janamuajracuj ɨ nyúucariaꞌraꞌ.
Cɨríistuꞌ pu anaquéej huataséjre quee aꞌɨ́jna ɨ Abraham
48Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej tyaj tyíꞌxaj paj muáaj Samaaria jáꞌmaꞌcan ajta ɨ tyiyáaruꞌ a tzajtaꞌ séejreꞌ.
49Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu tyiyáaruꞌ nyaj tzajtaꞌ séejreꞌ. Aꞌyaa nu rɨcɨj nyej nyij jaatyátzaahuatyeꞌen ɨ nyavástaraꞌ, siajta muaꞌaj, caxu tzáahuatyiꞌraꞌaj nye jimi tyíchaꞌɨj. 50Canu nyáaj jahuoo nyej nyij nyasɨ́ɨj tyámuaꞌ tyuꞌtányaxaj, sulu sɨ́ɨj pu aꞌyan tyáꞌhuoo, aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyihuáꞌxɨjtyeꞌ. 51Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, capu aꞌnáj muɨꞌnyij.
52Aꞌyaa mu mij tyityaatanyúj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:
—Ijíij tu tyeríj tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna tɨ tyiyáaruꞌ aꞌtzájtaꞌ séejreꞌ. Aꞌɨ́jna ɨ Abraham majta ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huácuij, pajta muáaj aꞌyaa paj tyíꞌxaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyenyúucaa, capu aꞌnáj muɨꞌnyij.” 53¿Nyiquij muáaj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn petyiꞌtyéjvee quee ɨ tatáataj Abraham? Aꞌɨ́ɨ pu huamuɨ́ꞌ, majta ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta huácuij. ¿Jiꞌnye muáaj petyíꞌxaj aꞌtanyíj paj puéꞌeen?
54Jesús pu aꞌyan pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj nyasɨ́ɨj náꞌnyatzaahuatyeꞌej, capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ. Ajta ɨ tɨ tyámuaꞌ tyinyatáꞌcaa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj muaꞌaj aꞌyan tyáꞌxaj tɨ jaꞌmua Dios puéꞌeen. 55Siajta muaꞌaj caxu jamuaꞌtyej. Nyajta nyáaj nu xaa jamuaꞌtyej, ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyuꞌtaxáj yee canu jamuaꞌtyej, aꞌyaa nu nyij tyíꞌhueꞌtan siatɨꞌɨj muaꞌaj. Ajta aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna nyej nyáaj jamuaꞌtyej, nyajta jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ. 56Aꞌɨ́jna ɨ Abraham ɨ tɨ jaꞌmuatáataj, aꞌɨ́ɨ pu huatóotyamuaꞌvej tɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ nyaj jitzán néijmiꞌi jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj, aꞌɨ́ɨ pu jaaséej, ajta jéehua huápuɨꞌɨj huatóotyamuaꞌvej.
57Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
—Capáj peexuj huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ nyinyiꞌraꞌaj jájchaꞌɨj, ¿nyi aꞌyan petyíꞌxaj paj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham?
58Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn tɨꞌɨj quee eexúj Abraham huaséeriaꞌcaj, nyáaj nuꞌríj séjriaꞌcaꞌaj.
59Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj tyetyéj tyituꞌtuj mej mij jaatyátoꞌsixɨꞌɨn, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús huatyóoꞌavaatacaꞌ, ajta jeꞌen iirájraa u tyeyúuj tzajtaꞌ.
9Jesús pu aꞌtɨ́j tyúꞌhuaaj tɨ aracúunyij huanɨeꞌhuacaꞌ
1Tɨꞌɨj ɨ Jesús iiramáꞌcaj aꞌtɨ́j pu huaséj tɨ aracúunyij huanɨeꞌhuacaꞌ. 2Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Maeestro, ¿jiꞌnye tɨꞌij aracúunyij tyuꞌnɨéꞌhuacaꞌ? ¿Nyiquij ɨ huásimuaꞌmuaꞌ moꞌtyáꞌɨtzee caꞌ jusɨ́ɨj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee?
3Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu jusɨ́ɨj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee, camu majta ɨ huájsimuaꞌmuaꞌ ootyáꞌɨtzee, aꞌyaa pu tyáaruj tɨꞌij jitzán huataséjreꞌen jeꞌej tɨ een ɨ muárɨeꞌriaꞌraꞌ ɨ Dios. 4Tɨꞌɨj ooj huányeeriꞌcɨj, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj aꞌyan huárɨnyij ɨ muárɨeꞌriaꞌraꞌ jɨmeꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, jiꞌnye puꞌríj huariáꞌtɨcaꞌrij, ajta quee cheꞌ ɨꞌríitaj jaꞌmej tɨꞌij aꞌtɨ́j tyuꞌmuárɨeꞌen. 5Ijíij nyaj nyooj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij íiyan cháanacaj japua.
6Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij ɨ Jesús a chóotaꞌ rájtzitzee, ajta juxɨtyéj jɨn jaatyáaruꞌnyej ɨ chuéj, aj puꞌij jaꞌrápɨtyijra ɨ jɨꞌsáaraꞌ jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ taꞌrácuun. 7Ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Áricuj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌrájmuaa a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Siloé (Siloé aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: ɨ tɨ huataꞌítyiꞌhuacaꞌ.)
Aꞌáa puꞌij joꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ arácun tɨꞌɨj ij acóojɨstaꞌmij, ajta tɨꞌɨj ujaꞌrájraa puꞌríj atányeericaꞌaj. 8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj avéjriꞌ huacháatɨmaꞌcaa joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, majta ɨ maj aꞌyan tyéꞌsejracaꞌaj tɨ túmii huáꞌhuaviiracaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:
—¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ aꞌáa joꞌtaquéej túmii huáꞌhuaviiracaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee?
9Séecan mu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
Majta séecan aꞌyan tɨjɨn:
—Capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, aꞌyaa puꞌuj huaséꞌrin tɨꞌɨj aꞌɨ́jna.
Ajta aꞌɨ́jna, jusɨ́ɨj pu aꞌyan tyúuxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
10Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye yeꞌej petyaꞌtányeeriacaꞌ?
11Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu chuéj huatyápuɨtacaꞌ, tɨꞌquij naꞌráahuatyaꞌxɨj ɨ nyaj jɨɨseꞌ, ajta jeꞌen aꞌyan tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Áricuj aꞌájna a Siloé, joꞌtɨj jaꞌrájmuaa, pajta jeꞌen aráꞌajoꞌsixɨꞌɨn.” Nyáaj nu nyij aꞌáa joꞌmej, nyajta jeꞌen arányajoꞌsixɨj, aj nu nyij atányeeriacaꞌ.
12Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij jeꞌej jeꞌen aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j?
Aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Canu jamuaꞌreej.
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos mu tyéꞌihuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ arácuunyicaꞌaj
13Aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ fariseos. 14Ajta aꞌájna putyíꞌrɨjcaa ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii tɨꞌɨj ɨ Jesús jaatyáaruꞌnyej ɨ chuéj ajta tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj, 15aꞌɨ́ɨ mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ jeꞌej tɨ tyaꞌtáꞌnyeeriacaꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu chuéj huatyáaruꞌnyej ɨ juɨ́ꞌɨriqueꞌ jɨmeꞌ ajta jeꞌen naꞌrápuɨtyijraj ɨ nyajɨ́ɨseꞌ, aj nu nyij arányajoꞌsij, nyatɨꞌɨj nyij atányeeriacaꞌ.
16Séecan mu ɨ fariseos aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan huarɨ́j capu ɨ Dios jimi jáꞌmaꞌcan, jiꞌnye capu jaatyátzaahuatyej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ ɨ tyaj jitzán tasoꞌpii.
Majta séecan aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j aꞌyan huárɨnyij, tɨpuaꞌaj áꞌɨtzeeriaꞌaj ɨ Dios jimi?
Aꞌɨ́j mu jɨn jéꞌtaꞌ huacɨ́j aꞌɨ́ɨmaj, 17matɨꞌɨj mij majtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ arácuunyicaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu arí tyimuáahuaa pej pij atányeerij, ¿jiꞌnye petyíꞌxaj, aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌɨ́jna?
Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj.
18Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan camu jaꞌantzaahuaj tɨ aracúunyij huanɨeꞌhuacaꞌ ajta jeꞌen arí atányeericaꞌaj, ꞌasta manaꞌaj quee huoꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij ujoꞌváꞌjuꞌ ɨ huájsimuaꞌmuaꞌ, 19matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ jáꞌmuayoj? ¿Nyi aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj aꞌyan tyáꞌxaj yee aracúunyij pu huanɨeꞌhuacaꞌ? ¿Jiꞌnye tyuꞌrúj tɨꞌij arí atányeej?
20Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj ɨ huájsimuaꞌmuaꞌ tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej tɨ tayój puéꞌeen, tyajta jamuaꞌreej tɨ aracúunyij huanɨeꞌhuacaꞌ, 21ajta catu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyuꞌrúj tɨꞌij arí ijíij atányeej, nusu aꞌtɨ́j tɨ tyáahuaj. Siataꞌaj jaataꞌíhuoꞌ, jiꞌnye puꞌríj vástɨꞌ, aꞌmúu pu jusɨ́ɨj tyuꞌtaxájtaj.
22Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ huájsimuaꞌmuaꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyaa mu meríj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntariaꞌcaꞌaj mej mij huiꞌráꞌityej u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyuꞌtaxáj yee Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ. 23Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ huásimuaꞌmuaꞌ aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Siataꞌaj jaataꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ, jiꞌnye puꞌríj vastacaꞌaj.”
24Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel ajtyámaꞌcan majtáhuaꞌaj mu jaatajé aꞌɨ́jcɨ tɨ arácuunyicaꞌaj, majta jeꞌen aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj jitzán maꞌcan ɨ Dios taatéꞌexaatyeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ. Ityáj tu jamuaꞌreej tɨ aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi.
25Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi, nusu quee, canu jamuaꞌreej. Aꞌɨ́j nu xaa muaꞌreej nyaj arácuunyicaꞌaj, nyajta ijíij nyeríj atányeej.
26Majtáhuaꞌaj mu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye yeꞌej muáaruuj? ¿Jiꞌnye yeꞌej tyimuáahuaa pej pij atányeeriacaꞌ?
27Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nuꞌríj jamuaatéꞌexaa, siajta muaꞌaj caxu náꞌtzaahuatyeꞌ. ¿Jiꞌnye setyáꞌxɨeꞌveꞌ nyej nyajtáhuaꞌaj jamuaatéꞌexaatyeꞌen? ¿Nyi aꞌyan setyáꞌxɨeꞌveꞌ siaj siajta jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan?
28Aj mu mij jeꞌej puaꞌaj tyaatajé, aꞌyaa mu tɨjɨn:
Muáaj paj jamuán huayiꞌij aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj, tyajta ityáj aꞌɨ́j tu jáꞌastijreꞌ ɨ Moisés. 29Tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios jamuán tyuꞌxájtacaꞌ ɨ Moisés, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j catu jamuaꞌreej joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan.
30Aj puꞌij ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Capu jeꞌej ámiteereꞌ jeꞌej siaj tyíꞌxaj. Caxu muaꞌaj jamuaꞌreej joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan, ajta aꞌɨ́ɨ pu tyináahuaj nyej nyij atányeerej. 31Aꞌyaa tu tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios quee huáꞌnamuaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jimi áꞌɨtzeereꞌ, sulu aꞌɨ́ɨjma puꞌuj ɨ maj janaꞌmichej majta aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌxɨeꞌveꞌ. 32Catu aꞌnáj aꞌyan tyáanamuajriꞌ tɨ sɨ́ɨj aꞌyan tyáahuatyeꞌen ɨ tɨ aracúunyij huanɨeꞌhuacaꞌ tɨꞌij atányeerej. 33Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ quee ɨ Dios jimi jáꞌmaꞌcantaj, capu aꞌyan rɨnyíicheꞌ.
34Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj jéehua aꞌɨtzéeriaꞌaj ɨ Dios jimi patɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ, ¿nyi aꞌyan petyáꞌxɨeꞌveꞌ pej pij ityájma tyitáamuaꞌtyej?
Aj mu mij jiꞌráꞌityacaꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ.
Jesús pu huaꞌajtyáꞌxɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌijta
35Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ maj jiꞌráꞌityacaꞌ ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj, ajta tɨꞌɨj jaꞌantyinájchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi petyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ yójraꞌ ɨ Dios?
36Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, naatéꞌexaatyeꞌ, aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen nyej nyij jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
37Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Papuꞌríj jaaséej: Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, ɨ paj jamuán tyiꞌtyáxajta.
38Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tyévij jimi tyítunutacaꞌ ɨ Jesús, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, nyáaj nu tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
39Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́jcɨ jɨn mujoꞌvéꞌmej íiyan ɨ cháanacaj japua nyej nyij néijmiꞌcaa ooxɨ́jtyeꞌen, mej mij atanyéjnyeꞌrej ɨ maj aracúcuꞌnyijmee, ajta mej mij aracúcuꞌnyij muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj atanyéjnyeꞌ.
40Séecan mu ɨ fariseos aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj, matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa mu mij tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyiquij ityáj tyajta aracúcuꞌnyijmee?
41Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj muaꞌaj sequée atanyéjnyeꞌrij, caxu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyaꞌɨtzéereꞌnyijcheꞌen ɨ siaj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j. Maj siajta aꞌyan tyíꞌxaj siaj atanyéjnyeꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi jaꞌmua jitze tyíꞌpuaꞌren ɨ siaj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j.
10Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyityéjyaꞌmuaj ajta joꞌtɨj jaꞌpueertaj
1’Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨquee utyájrutyej ɨ cányaꞌxɨɨ cúraaritaꞌ joꞌtɨj jaꞌpueertaj, sulu tɨ anyée joꞌriáꞌraꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu náhuaꞌrij puéꞌeen. 2Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ. 3Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu tyaꞌantácuunyeꞌsij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtájeevij jeꞌej maj ántyaꞌruj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ cányaꞌxɨɨ aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij huiꞌrájajpuaj ɨ cúraaritaꞌ, 4ajta tɨꞌɨj néijmiꞌcaa iirájajpuan ɨ juyaꞌmuáj, aꞌɨ́ɨ pu anaquéej huamaꞌaj jaꞌmej, majta ɨ cányaꞌxɨɨ cújtaꞌ mu huajuꞌuj muáꞌjuꞌun, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ. 5Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj puéꞌeenyeꞌ maj quee jamuaꞌtyej, camu jaatavájraj, sulu muatóoꞌuunaj ɨ aꞌɨ́jcɨ jimi, jiꞌnye camu jamuaꞌtyej ɨ nyúucariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ.
6Aꞌyaa pu ɨ Jesús tyihuoꞌtéꞌexaaj, majta aꞌɨ́ɨmaj, camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyámuaꞌ naa tyihuáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ
7Jesús pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ: Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ puéertaj joꞌmaj joꞌtyárutyij ɨ cányaꞌxɨɨ. 8Néijmiꞌi ɨ maj anaquéej huataséjre nyequee nyáaj, náhuaꞌrij mu puéꞌeenyeꞌ, majta ɨ cányaꞌxɨɨ, camu huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ. 9Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ puéertaj, aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌúun joꞌtyájrutyej, aꞌɨ́j pu huɨɨreꞌen. Aꞌyaa pu séeriaꞌaj jaꞌmej tɨꞌɨj ɨ cányaꞌaj tɨ juxáahuaj iráayiꞌij ajta utyáruꞌpij ajta jéehua jatyoonyij joꞌtɨj tyojoꞌcuéꞌhuaj.
10’Aꞌɨ́jna ɨ náhuaꞌrij aꞌɨ́j pu jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij tyuꞌnáhuaꞌan tɨ tyityáacuiꞌnyij ajta tɨꞌij néijmiꞌcaa antyipuáꞌrityeꞌen, nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej siaj sij júurij xáꞌraꞌnyij, ajta siaj sij jusén jɨmeꞌ júurij. 11Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj tyámuaꞌ tyajaꞌmuachaꞌɨj. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij ɨ cányaꞌxɨɨ, 12ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌɨ́jcɨ jɨn tyúunajchityeꞌ ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ, tɨpuaꞌaj jaaséej tɨ ɨ́raꞌvej ajaꞌveꞌmej aꞌɨ́ɨ pu ahuajóohuaꞌxɨj ɨ cányaꞌxɨɨ ajta jeꞌen huatóoꞌuunaj, jiꞌnye camu aꞌɨ́ɨn jayaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ. Aj puꞌij ɨ ɨ́raꞌvej huaꞌ tzajtaꞌ áan joꞌtyárutyij ajta jeꞌen huojoꞌcuíxɨꞌsij ɨ cányaꞌxɨɨ. 13Aꞌɨ́ɨ pu ɨ tyévij huatóoꞌuunaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jitzán juxɨeꞌveꞌ maj tyaanájchityeꞌen, camu jitzán juxɨeꞌveꞌ ɨ cányaꞌxɨɨ.
14’Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ, nyáaj nu huáꞌmuajtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ cányaꞌxɨɨ, majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́ɨ mu majta nyamuaꞌtyej, 15aꞌyájna tɨꞌɨj ajta tyíꞌnyamuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyáꞌmuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij ɨ cányaꞌxɨɨ. 16Nyajtáhuaꞌaj nu séecan tyíyaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ maj quee huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj íiyuꞌuj séejreꞌ ɨ cúraaj tzajtaꞌ, aꞌyaa puꞌij tyúuxɨeꞌveꞌ nyej nyajta aꞌɨ́ɨjma joꞌváꞌjajpuan. Aꞌɨ́ɨmaj mu náꞌantzaahuatyeꞌej, aj mu mij néijmiꞌi ɨ cányaꞌxɨɨ séej manaꞌaj ɨ cúraaj jitze iiraꞌúuj muáꞌjuꞌun, ajta sɨ́ɨj naꞌaj huaꞌchaꞌɨ́ɨj jaꞌmej.
17’Aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyavástaraꞌ nyaxɨeꞌveꞌ, jiꞌnye nyáaj nu huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij, nyajta jeꞌen nyajtáhuaꞌaj jaꞌancuriáaꞌsij ɨ júuricamej. 18Capu aꞌtɨ́j náaꞌriꞌraj ɨ nyajúuricamej, sulu nyáaj nu nyaxɨeꞌviꞌraꞌ jɨn huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij. Aꞌyaa nu tyuꞌtányacɨꞌpuaj nyaj huaꞌ jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij, ajta nyej nyij nyajtáhuaꞌaj huatájuurej. Aꞌíj pu jɨn tyinaataꞌíj ɨ nyavástaraꞌ.
19Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyáanamuajriꞌ, majtáhuaꞌaj mu jéꞌtaꞌ huacɨ́j. 20Mueꞌtɨ́j mu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye siaj sij jaꞌtzaahuatyeꞌ, maꞌajta tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ aꞌɨ́j pu jɨn jutɨ́mueꞌ?
21Majta séecan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyíꞌxajtaj tɨpuaꞌaj tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjreꞌej. ¿Nyi aꞌyan tyíɨꞌrij tɨ ɨ tyiyáaruꞌ tyihuóꞌhuaatyeꞌen tɨꞌij huaꞌtanyéjnyeꞌrityeꞌen ɨ maj aracúcuꞌnyijmee?
Ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mu jaatyáxaahuatacaꞌ ɨ Jesús
22Puꞌríj aꞌájna putyíꞌrɨjcaa tɨꞌɨj huaséeviꞌij áꞌyiꞌij, majta a Jerusalén aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌyeꞌestyáacaj matɨꞌɨj tyuꞌtátuii ɨ tyeyúuj. 23Jesús pu aꞌúun jeꞌrávaacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa pu jaꞌajcáyiꞌcaa joꞌtɨj jaꞌantyényinyiij Salomón tɨ jaꞌajtaahuacaꞌ. 24Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ajtyáxɨɨriacaꞌ matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌchunyéj pooj áꞌtyeeren paj aꞌyan tyiꞌtaꞌavíitzeꞌej puáꞌmej? Taatéꞌexaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨpuaꞌaj muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ.
25Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nuꞌríj nyáaj jamuaatéꞌexaa, siajta muaꞌaj caxu náꞌantzaahuaj. Aꞌɨ́jna ɨ nyaj jɨn aꞌyan rɨcɨj nyúucaritzeꞌ ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ naa tyéꞌmiteereꞌ, 26siajta muaꞌaj caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ, jiꞌnye caxu huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ nyaj huaꞌajyaꞌmuaj. 27Aꞌɨ́ɨmaj ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ maj nyeyaꞌmuaj, aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyenyúucaa, nyáaj nu nyajta huáꞌmuajtyej, aꞌɨ́ɨ mu mij aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyaj tyihuáꞌixaatyeꞌ. 28Nyáaj nu huoꞌtaꞌsij mej mij jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij, camu mu mij aꞌnáj antyipuaꞌrij, capu ajta aꞌtɨ́j náꞌjajpuanyiꞌraj. 29Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ aꞌyan tyinaatátuii aꞌɨ́ɨjma ɨ cányaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn antyúumuaꞌreej, capu ij ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j jáꞌjajpuanyiꞌ. 30Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ nyajta nyáaj sɨ́ɨj tuꞌuj puéꞌeen.
31Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majtáhuaꞌaj mu tyetyéj tyituꞌtuj mej mij jaatyátoꞌsixɨꞌɨn. 32Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyavástaraꞌ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej, aꞌɨ́j nu jɨn nyeríj jéehua tyajamuaataséjra ɨ tɨ naa tyíꞌeen, ¿nyi aꞌɨ́jna sij jɨn pu tyinaatyátoꞌsixɨꞌɨj?
33Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:
—Catu aꞌɨ́jcɨ jɨn muaatyátoꞌsixɨꞌɨj jeꞌej paj tyiꞌtɨ́j jɨn xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j, sulu aꞌɨ́j tu jɨmeꞌ paj jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxaj ɨ Dios. Muáaj paj tyévij panaꞌaj puéꞌeen, pajta aꞌyan tyíꞌasejrata paj Dios puéꞌeen.
34Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze ɨ siaj jɨn tyíꞌijta tɨjɨn: “Aꞌyaa nu nyáaj tyajamuaataxájtacaꞌ siaj muaꞌaj dioosij puéꞌeen.” 35Aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jóꞌuunaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, ajta ɨ Dios pu aꞌyan huoꞌtamuaꞌaj tɨjɨn dioosij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj. 36Ajta tɨpuaꞌaj ɨ Dios nyéetzij naꞌantyíhuoj ajta aꞌyan nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ cháanacaj japua, ¿jiꞌnye siaj sij muaꞌaj aꞌyan tyíꞌxaj yee jeꞌej nu puaꞌaj tyáꞌxaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa yee nyáaj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios? 37Tɨpuaꞌaj nyequee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ rɨcɨj ɨ nyavástaraꞌ, caxu náꞌtzaahuatyeꞌ. 38Naꞌríij aꞌyan nyarɨjca jeꞌej tɨ ajta rɨcɨj ɨ nyavástaraꞌ, tyij siajta quee nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j xu jitze tyáꞌantzaahuatyeꞌen jeꞌej nyaj rɨcɨj, siataꞌaj sij jáamuaꞌreej, siajta yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij tɨ ɨ nyavástaraꞌ nye jitze séejreꞌ nyajta nyáaj aꞌɨ́j jimi séejreꞌ ɨ nyavástaraꞌ.
39Majtáhuaꞌaj mu tyuꞌtatyésej mej mij jaatyéeviꞌ, ajta aꞌɨ́ɨ pu ɨ Jesús huatóoꞌuj.
40Aj puꞌij ɨ Jesús antáraa után jitze pujmuaꞌ ɨ játyaꞌnaj jitze ɨ Jordán, aꞌáa pu joꞌtyóoꞌɨtzee joꞌtɨj anaquéej ɨ Juan huajaꞌɨɨracaꞌaj. 41Mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, tyij ajta quee Juan tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj ɨ tyaj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, ajta jeꞌej tɨ tyaataxájtacaꞌ aꞌíjcɨ ɨ Jesús néijmiꞌi pu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna.
42Majta mueꞌtɨ́j aꞌáa maj jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi.
11Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Lázaro
1Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Lázaro, aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betania, joꞌtɨj ajta jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Maríia ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ Marta. 2Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ ɨcájraꞌan jitze ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej, tɨ ajta jeꞌen jaꞌnáhuatziꞌraxɨj ɨ jucɨpuáj jɨmeꞌ. 3Aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj juꞌihuáamuaꞌ aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen ɨ Jesús tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuiꞌ aꞌ amíincuj ɨ paj jaxɨeꞌveꞌ.
4Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Capu aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌijcuíꞌnyacaꞌ tɨꞌij huámuɨꞌnyij, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtyáhuɨɨreꞌsij tɨꞌij huataséjreꞌen ɨ tɨ jɨn Dios tyámuaꞌ tyíꞌuurej, ajta tɨꞌij huataséjreꞌen tɨ néijmiꞌi jɨn tyámuaꞌ een ɨ yójraꞌ ɨ Dios.
5Tyij ajta ɨ Jesús jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Marta, ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, 6matɨꞌɨj jaatéꞌexaa tɨ ɨ Lázaro tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, óocheꞌ pu huaꞌpuaj xɨcáj aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej. 7Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:
—Tyicheꞌ tyajtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌtanyéj a Judea.
8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maeestro, capu eexúj aꞌchu áꞌtyeej maj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tyuꞌtatyésej maj muaatyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ, ¿nyi pajtáhuaꞌaj jaxɨeꞌveꞌ tyej tyij aꞌáa jóꞌjuꞌun?
9Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Nyiquee tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj ooraj áꞌtɨjtɨꞌ tɨ huányeeriꞌcɨj ɨ xɨcáj jɨmeꞌ? Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj tújca joꞌchaꞌcanyeꞌen, capu éejcataj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu maꞌúnyeej aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ huányeeriꞌij íiyan ɨ cháanacaj japua, 10ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ́caꞌ joꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu éejcataj, jiꞌnye capu huányeeriꞌij.
11Aj puꞌij ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu ɨ taꞌ amíincuj ɨ Lázaro huatácuj, aꞌáa nu jaꞌtanyésij nyej nyij jáajɨstej.
12Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj tyácusimeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ooj tyámuaꞌ rɨnyij.
13Ajta jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌyaa pu tyaꞌxáataj puéꞌeenyeꞌej tɨ ɨ Lázaro huamuɨ́ꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ ɨ Jesús aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ ɨ Lázaro tyácusimaꞌaj tɨꞌij huóosoꞌpeꞌen. 14Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj jaꞌhuooꞌitéerican jɨmeꞌ tɨjɨn:
—Puꞌríj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Lázaro. 15Aꞌɨ́j nu jɨn nyetyamuaꞌveꞌ nyaj quee aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu jéetzeꞌ muaꞌajmaj tyajamuaatyáhuɨɨreꞌsij, siaj sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen. Tyicheꞌ aꞌáa jóꞌjuꞌun tyej tyij uyoꞌtyéesej.
16Ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuatyaꞌaj tɨjɨn cuáatyirij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ séecan ɨ maj majta Jesús jamuán huacɨ́j aꞌyan tɨjɨn:
—Cheꞌréj tyajta ityáj, tyataꞌaj jamuán huácuiꞌnyij.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ júuricamej ajta ɨ tɨ huoꞌtájuurityeꞌsij
17Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa jaꞌráꞌaj, aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ arí muáacuaj xɨcáj áꞌtyeej maj jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro. 18Aꞌɨ́jna ɨ chájtaꞌnaj ɨ Betania aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨcɨj aꞌájna a Jerusalén aꞌchu pu huéeicaj quiloometroj huatátyeej, 19mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌáa joꞌréꞌnyej mej mij jáamuaarej aꞌɨ́jcɨ ɨ Marta majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia, mej mij tyámuaꞌ tyihuoꞌtyéjeevej ɨ maj juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huamuɨ́ꞌ ɨ huaꞌ ihuáaraꞌ. 20Tɨꞌɨj ɨ Marta jáamuaꞌreeriꞌ tɨ Jesús ajoomaꞌcaj, aꞌɨ́ɨ pu iirájraa tɨꞌij jaꞌantyinájchej, ajta ɨ Maríia aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee a juchéj. 21Marta puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj yapuáacatyiicheꞌ, capu muɨꞌnyíicheꞌ ɨ nyeꞌihuáaraꞌ. 22Ajta aꞌyaa nu nyáaj tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios muaatáꞌsij jeꞌej paj tyaatáhuaviiraj.
23Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu huatájuuritaj aꞌihuáaraꞌ.
24Aj puꞌij Marta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu jamuaꞌree tɨ huatájuuritaj matɨꞌɨj huatájuurej ɨ maj meríj huácuij, aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.
25Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj huoꞌtájuurityeꞌsij ɨ maj meríj huácuij, nyajta júuricamej puéꞌeen. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, tyij ajta huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu huatájuuritaj, 26ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ ooj júurij ajta nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, capu aꞌnáj muɨꞌnyij. ¿Nyi páꞌtzaahuatyeꞌ aꞌíjcɨ?
27Aꞌyaa puꞌij ɨ Marta tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, nyavástaraꞌ, nyáaj nu tyáꞌtzaahuatyeꞌ paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, yójraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ yan uvéꞌnyej ɨ cháanacaj japua.
Jesús pu huóoyiinyacaꞌ joꞌmaj yaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro
28Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij ɨ Marta utyájrupij u chiꞌtáj, tɨꞌɨj ij avíitzij jɨn uyoꞌtajé ɨ juꞌihuáaraꞌ aꞌyaa pu tɨjɨn:
—Puꞌríj ɨ maeestro ajoꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu muajáꞌchoꞌveꞌ.
29Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ ɨ Maríia, jiyeꞌtzín pu ájchej ajta jeꞌen ujóꞌmej ɨ Jesús jimi. 30Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús capu eexúj aꞌáa joꞌtyárutyajcaꞌaj a chájtaꞌ, sulu aꞌáa pu óocheꞌ joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj ɨ Marta yeꞌentyinájchacaꞌ. 31Majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj ujeꞌrátyaꞌcaꞌaj u chiꞌtáj jamuán ɨ Maríia mej mij jaatyápuaꞌrityeꞌen, matɨꞌɨj jaaséj tɨ ɨ Maríia jiyeꞌtzín ájchej, ajta jeꞌen iirájraa u chiꞌtáj, aꞌɨ́ɨ mu jaatavén, aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ aꞌáa joꞌmej joꞌmaj yaꞌváꞌnaj ɨ ihuáariaꞌraꞌ tɨꞌij aꞌáa jaꞌhuóoyinyixɨꞌɨn.
32Tɨꞌɨj Maríia aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, aj puꞌij tyítunutacaꞌ jimi joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee, aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj yapuaatyávaacajcheꞌ, capu muɨꞌnyíicheꞌ ɨ nyeꞌihuáaraꞌ.
33Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj tɨ ɨ Maríia tyóoyiinyisimeꞌej, ajta aꞌɨ́ɨjma huaséj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, jéehua pu jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj ɨ tzajtaꞌ, 34aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij siayaꞌváꞌnaj?
Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Mujoꞌtéꞌyiꞌij tavástaraꞌ, pataꞌaj yoꞌtyéesej.
35Aj puꞌij ɨ Jesús huóoyiinyacaꞌ. 36Majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Cásɨꞌ jéehua pu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj.
37Majta séecan aꞌyaa tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́ɨ pu séej tyúꞌhuaaj ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj, ¿nyiquee jaayíꞌtɨhuaꞌcaj tɨ tyáahuatyeꞌnyijcheꞌ tɨꞌij ɨ Lázaro quee huámuɨꞌnyiicheꞌen?
Lázaro pu huatájuuriacaꞌ
38Ajtáhuaꞌaj pu jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj tzajtaꞌ ɨ Jesús, aj puꞌij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj yaꞌváꞌnaj. Aꞌáa pu jáꞌtyastaꞌcaꞌaj, tyetyéj pu eetyámuaacaꞌaj joꞌtɨj jóocun. 39Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jaꞌantaꞌɨ́n mu tyetyéj.
Ajta ɨ Maríia ɨ tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, puꞌríj jeꞌej puaꞌaj tyaarɨeꞌej, jiꞌnye puꞌríj muáacuaj xɨcáj áꞌtyeej tɨ aváꞌnamiꞌhuacaꞌ.
40Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi nyequee aꞌyan tyimuaatéꞌexaaj paj jaséjran ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin ɨ Dios, tɨpuaꞌaj petyáꞌantzaahuatyeꞌen?
41Matɨꞌɨj mij jaꞌantaꞌɨ́j ɨ tyetyéj, ajta ɨ Jesús jútyeꞌ pu jóꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Dios paj nyavástaraꞌ, jéehua nu tyíꞌmuatyojtziꞌreꞌ, jiꞌnye muáaj paj náanamuajriꞌ. 42Nyáaj nu jamuaꞌreej paj aꞌnáj tɨnaꞌaj nyanamuaj, ajta aꞌyaa nu tyaataxájta tɨꞌij huóꞌhuɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyaa séejreꞌ, mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen paj muáaj unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
43Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj ɨ Jesús, aj puꞌij caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Lázaro, iirájraꞌ aꞌmújna.
44Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huámuɨꞌɨjcaa aꞌɨ́ɨ pu iirájraa caꞌíicatziꞌhuaj ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, ajta ɨ jumuácaꞌ jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cɨ́ɨxurij, ajta páanyuj jɨn aránamiꞌhuacaꞌaj a jujɨ́ɨseꞌ. Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jeꞌréꞌchueenyij siajta jaatáꞌan tɨ jóꞌraꞌnyij.
Jeꞌej maj avíitzij jɨn tyaaxájtacaꞌ mej mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 26:1-5; Mr. 14:1-2; Lc. 22:1-2)
45Aꞌɨ́j mu jɨn mueꞌtɨ́j ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ Maríia jamuán, aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj. 46Majta séecan mu aꞌɨ́ɨmaj jimi ujóꞌjuꞌ ɨ fariseos, matɨꞌɨj mij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Jesús. 47Aj mu mij ɨ fariseos majta ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌajsɨɨ ɨ maj tyityatatyíj, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyarɨnyij? Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj pu aꞌyan tyiꞌtɨ́j jɨn rɨcɨj ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee. 48Tɨpuaꞌaj tyequée jeꞌej jooriaj, néijmiꞌi mu jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Roma jaꞌajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu ya uvéꞌnyesij, mej mij tyitáaꞌriꞌ néijmiꞌi ɨ tyaj jɨn tyityatatyíj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta jaꞌantyipuáꞌrityeꞌsij ɨ tachuéj Israel.
49Ajta sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan, tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Caifás, aꞌɨ́ɨ pu aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Caxu muaꞌaj tyiꞌtɨ́j muaꞌreej, 50capu ajta jeꞌej jamuáꞌmiteerasteꞌ tɨ jéetzeꞌ tatyáhuɨꞌrii tɨ sɨ́ɨj naꞌaj huámuɨꞌnyij huaꞌ jitze maꞌcan ɨ tyeɨ́tyee, quee tyaj néijmiꞌi antyipuaꞌrej.
51Ajta aꞌɨ́jna ɨ Caifás capu jusɨ́ɨj aꞌyan tyéejtyoj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ, sulu aꞌɨ́ɨ pu ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌyan tyaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Jesús huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, 52ajta quee aꞌɨ́ɨjma naꞌaj jimi, sulu tɨꞌij ajta huáꞌajsɨɨreꞌen néijmiꞌcaa ɨ yójmuaꞌmuaꞌ ɨ Dios ɨ maj a ɨmuáj joꞌcháatɨmee. 53Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij mej mij jaajéꞌcaj ɨ Jesús.
54Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Jesús quee cheꞌ juséerataj joꞌcháꞌcanyaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, sulu aꞌɨ́ɨ pu eerájraa aꞌájna a Judea, tɨꞌquij aꞌáa véjriꞌ jaꞌráꞌaj joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌáa pu jaꞌchajtaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Efraín. Aꞌáa puꞌij joꞌtyóoꞌɨtzee majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j.
55Puꞌríj tyiꞌvéjriꞌtacaj matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj ɨ xɨcáaraꞌ tɨ Dios jitzán tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee curiáꞌcɨxɨj mej mij aꞌáa joꞌréꞌnyej a Jerusalén, mej mij huatyáɨꞌɨhuaxɨꞌɨn jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌyeꞌesten. 56Aꞌɨ́ɨ mu mij jahuoocaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyajamuáꞌmiteerasteꞌ? ¿Nyiquij majaꞌvéꞌmej tɨꞌij yetyiꞌrámuaꞌriiveꞌ caꞌ quee?
57Ɨ fariseos majta ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ, aꞌyaa mu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jamuaꞌreeriaj joꞌtɨj jeꞌej jeꞌen ɨ Jesús, tɨ aꞌɨ́ɨn huoꞌtéꞌexaatyeꞌen, mej mij jaatyéeviꞌ.
12Maríia pu jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej ɨ ɨcájraꞌan jitze ɨ Jesús
1Tɨꞌɨj ooj aráseej xɨcáj tyaꞌɨtzéeriaꞌcaj mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ xɨcáaraꞌ tɨ Dios jitzán tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, Jesús pu aꞌáa joꞌmej a Betania, joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Lázaro ɨ tɨ jaatájuurityej. 2Aꞌáa mu tyojóꞌcueꞌraatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús huarɨ́j, Marta pu tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj tɨꞌij tyihuoꞌáꞌxɨꞌɨn, ajta aꞌɨ́jna ɨ Lázaro pu huatyácatyii ɨ méesaj jitze jamuán aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 3Maríia puꞌij jaꞌ yeꞌejriáj ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej tɨ jéehua tyáꞌnajchij, nardu pu jajaꞌraꞌ tɨ jumuaꞌtɨj, aj puꞌij aꞌɨ́j jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ ɨcájraꞌan jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta jeꞌen jucɨpuáj jɨn jaꞌnáhuatziꞌraxɨj. Aj puꞌij néijmiꞌqueꞌ u chiꞌtáj naa tyoꞌhuatyárɨeꞌcariacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ naa curiáꞌrɨeꞌ. 4Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote, ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
5—¿Jiꞌnye mequee maj jáatoonyijcheꞌ aꞌmújcɨj mu tɨ naa tyaarɨeꞌej, mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn ɨ túmii huoꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ? 6Ajta ɨ Judas capu aꞌɨ́jcɨ jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ maj jitzán juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye náhuaꞌrij pu puéꞌeenyeꞌej, ajta aꞌɨ́ɨn jachaꞌɨɨcaꞌaj ɨ maj tzajtaꞌ juꞌcáaꞌvej ɨ túmii, aꞌɨ́ɨ puꞌij janahuaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ túmii. 7Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capáj jeꞌej jooriaj cheꞌ aꞌyan huárɨnyij, jiꞌnye aꞌmúu pu meꞌyóomuaꞌreeriacaꞌaj tɨꞌij nyacáhuaatyeꞌen aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán naꞌváꞌnasij. 8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌnáj tɨnaꞌaj jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj muáꞌjuꞌun, nyajta nyáaj canu jusén jɨn jaꞌmua jimi séeriaꞌaj naꞌmej.
Ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij jaajéꞌcaj ɨ Lázaro
9Mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jáamuaꞌreeriꞌ tɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Betania, aꞌáa mu mij jóꞌjuꞌ mej mij jaaséej, ajta mej mij aꞌɨ́j huaséj ɨ Lázaro ɨ Jesús tɨ jaatájuurij. 10Aj mu mij ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij majta jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, 11jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ajtacɨ́j huaꞌ jimi, mej mij ɨ Jesús jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
Jesús pu aꞌáa joꞌtyárutyij a Jerusalén
(Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Lc. 19:28-40)
12Mueꞌtɨ́j mu tyeɨ́tyee aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén mej mij tyúꞌyeꞌesten, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ. Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌáa jaꞌráꞌastij a Jerusalén. 13Matɨꞌɨj mij tacɨ́j xamueꞌ antávechij majta jeꞌen jóꞌjuꞌ mej mij jaꞌantyinájchej, aꞌyan metyityeꞌentyijíihuaj tɨjɨn:
—Tyámuaꞌ pu naa xáꞌpuɨꞌ, tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ yajaꞌvéꞌmej nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Rey tɨ tyitaataꞌíjtyeꞌsij ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
14Aj puꞌij ɨ Jesús púuruꞌ huátyoj tɨquee xu aꞌtɨ́j japuan áꞌyiꞌxacaa, tɨꞌquij avéꞌyixɨj taꞌaj ij aꞌyan tyáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tɨjɨn:
15Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej mu siaj Sión huacháatɨmee,
cásɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu majaꞌvéꞌmej ɨ tɨ tyajamuaataꞌíjtyeꞌsij,
aꞌɨ́j pu japua aváꞌcaj ɨ púuruꞌ tɨ cɨ́leen.
16Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj, ajta tɨꞌɨj ɨ Dios jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj mu mij joꞌtámuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús.
17Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jamuán ajoꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ Jesús tɨꞌɨj jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro joꞌtɨj jaꞌváꞌnamiꞌhuacaꞌaj, ajta jaatájuurityej, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́jna xajtacaꞌaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj. 18Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ tyeɨ́tyee iiráacɨj mej mij jaꞌantyinájchej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huarɨ́j ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj. 19Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:
—Xuꞌríj muaꞌaj tyíꞌsej tyaj quee jeꞌej rɨnyij. Cásɨꞌ, néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́j jamuán jóꞌjuꞌ.
Ɨ maj Grecia jáꞌmaꞌcan mu jahuoo aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
20Ajta huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌréꞌnyej a Jerusalén mej mij jaatyáanajche ɨ Dios aꞌájna matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaa, séecan mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj Grecia jáꞌmaꞌcan. 21Aꞌɨ́ɨ mu mij ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Felipe, ɨ tɨ aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Betania, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, aꞌyaa mu mij tyaatáhuaviriꞌ tɨjɨn:
—Vástɨꞌ, tyáꞌxɨeꞌveꞌ tyaj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
22Ajta aꞌɨ́jna ɨ Felipe aꞌáa pu joꞌréꞌnyej tɨꞌij jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Andrés, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj huaꞌpuaj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 23Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Puꞌríj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj ɨ yójraꞌ ɨ Dios néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌmej. 24Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨjɨn tɨpuaꞌaj tɨꞌɨj ajaꞌajvetyij a chóotaꞌ ɨ játzaꞌraꞌan ɨ tyeríicuj quee huámuɨꞌnyij, aꞌyaa pu jusɨ́ɨj naꞌaj tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌej aꞌɨ́jna ɨ játzaꞌraꞌan, ajta tɨpuaꞌaj huámuɨꞌnyij, jéehua pu ɨ jatzíj jitzán eerányesij. 25Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéehua jaxɨeꞌveꞌ tɨꞌij júurij jáꞌraꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij, ajta ɨ tɨ quee jitzán juxɨeꞌveꞌ tɨ júurij jáꞌraꞌnyij íiyan cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ pu júurij huatyáꞌɨtzeereꞌej jusén jɨmeꞌ. 26Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj jaxɨeꞌvaꞌaj tɨꞌij naatyáhuɨɨreꞌ, cheꞌ aꞌyan huárɨnyij jeꞌej nyej nyáaj rɨcɨj, ajta jóꞌnyaj joꞌtyaváaj naꞌmej, aꞌáa pu ajta nyaj jamuán joꞌtyaváaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij nyahuɨɨreꞌ. Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj nyahuɨɨriaꞌaj, nyavástaraꞌ pu jaatyátzaahuatyeꞌsij.
Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ muɨꞌnyij
27’Jéehua pu jeꞌej puaꞌaj nyaꞌasej yu nyatzájtaꞌ. ¿Ajta jiꞌnye nyij tyuꞌtaxájtaj? ¿Nyiquij aꞌyan nyetyuꞌtaxájta yee: “Nyavástaraꞌ, capáj tyiꞌtáꞌcareꞌen tɨꞌij aꞌyan tyináacɨꞌtyij jeꞌej tɨ arí atyojoꞌréꞌnyesij”? Canu aꞌyan tyuꞌtaxájtaj, jiꞌnye aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij nye jimi aꞌyan tyáꞌraꞌnyij. 28Nyavástaraꞌ, pataꞌaj tyámuaꞌ tyeetyátoonyij ɨ paj jɨn ántyapuaj.
Aj puꞌij jútyeꞌ ajeꞌcánamuajre ɨ nyúucarij tɨ aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nuꞌríj tyámuaꞌ tyeetyájtoo, nyajta jeꞌen nyajtáhuaꞌaj tyámuaꞌ tyeetyátoosij.
29Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ maj víityee huatyéenyuj, majta séecan aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ sɨ́ɨj jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ tajapuá tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi.
30Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Capu aꞌɨ́jna jɨn huatánamuajre ɨ nyúucarij tɨꞌij nyéetzij caꞌnyíjraꞌaj naataꞌan, sulu tɨꞌij muaꞌajmaj caꞌnyíjraꞌaj jamuaataꞌan. 31Puꞌríj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj ɨ Dios huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, ajta arí atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán tyiꞌítyiꞌhuaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ íiyan tyíꞌijta ɨ cháanacaj japua. 32Ajta matɨꞌɨj nyéetzij naꞌajriáj, aj nu nyij néijmiꞌcaa huatájeevij ɨ tyeɨ́tyee mej mij nye jimi yeveꞌréꞌnyej.
33Aꞌyaa pu aꞌíjna jɨn tyáꞌxajtacaꞌaj mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌmuɨꞌnyij. 34Majta ɨ tyeɨ́tyee aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij Moisés tɨ yan jaatyájtoo, tɨ ɨ Cɨríistuꞌ jusén jɨn júurij jaꞌmej. ¿Jiꞌnye pej pij muáaj aꞌyan tyíꞌxaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj jaꞌajriáj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ? ¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ?
35Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Óocheꞌ pu jaꞌmua jimi séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, ajta capu cheꞌ aꞌchu áꞌtyeeren. Siataꞌaj aꞌyan metyityaacɨ́ꞌcaꞌan ijíij tɨ ooj jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ tatzárij, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ tɨ́caꞌristeꞌ majoꞌchaꞌcan, capu jamuaꞌreej joꞌtɨj jóꞌyiꞌij. 36Siataꞌaj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, siaj sij jitzán ajtyamaꞌcáantaj xáꞌraꞌnyij ɨ tatzárij.
Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ajta huatyóoꞌavaatacaꞌ huaꞌ jimi.
Jiꞌnye mej mij quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ Jesús jimi
37Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús puꞌríj jéehua aꞌyan tyuꞌuuriajcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj, majta aꞌɨ́ɨmaj, camu jimi tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, 38jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, tɨ aꞌyan tɨjɨn:
Tavástaraꞌ, ¿aꞌtanyíj jaꞌantzaahuaj ɨ tanyúuca?
¿Aꞌtanyíj jimi ɨ tavástaraꞌ jaataséjratacaꞌ ɨ tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej?
39Aꞌɨ́j mu jɨn quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu ajta tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías tɨjɨn:
40Dios pu huaꞌráanaxɨj aꞌ huaꞌjɨɨsaꞌ,
ajta tyuꞌtyáanaj ɨ huaꞌ tzajtaꞌ,
mej mij quee atanyéjnyeꞌrij,
ajta mej mij quee tyihuojóꞌiteej,
mej mij quee nye jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
41Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jaaséj ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrihuaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ.
42Majta mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi, séecan mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta camu jaxajtacaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ fariseos, mej mij quee aꞌɨ́ɨmaj huiꞌráꞌityej u tyeyúuj tzajtaꞌ. 43Jéetzeꞌ pu huaꞌránajchicaꞌaj mej mij ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ tyihuoꞌtaxáj, quee tɨ ɨ Dios huoꞌtyátzaahuatyeꞌen.
Ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Jesús pu huáꞌxɨjtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee
44Aj puꞌij Jesús caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌej, capu nyéetzij naꞌaj jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, sulu aꞌɨ́j pu ajta jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 45Ajta ɨ tɨ nyéetzij nyeséj, aꞌɨ́j pu ajta arí huaséj ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 46Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, nyajta aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej íiyan ɨ cháanacaj japua, mataꞌaj mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nye jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen quee aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌ. 47Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ janamuaj ɨ nyenyúucaa ajta quee náꞌastijreꞌ, canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jaꞌxɨjtyeꞌen, jiꞌnye canu nyáaj aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huoꞌxɨ́jtyeꞌen ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, sulu nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij. 48Aꞌɨ́jna ɨ tɨ náꞌxaahuaj ajta quee jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyenyúucaa, aꞌɨ́ɨ pu áꞌxɨjtyiꞌhuan aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jaaxájtacaꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 49Jiꞌnye canu nyasɨ́ɨj jájtyo jeꞌej nyaj tyuꞌtaxájtacaꞌ, sulu aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyinaataꞌíj jeꞌej nyaj yeꞌej tyuꞌtaxáj, ajta tyiꞌtɨ́j nyaj huoꞌmuaꞌtyej. 50Nyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌyan tyinaataꞌíj ɨ nyavástaraꞌ tɨꞌij jamuáacɨꞌtyij siaj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen jusén jɨmeꞌ. Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌɨ́jna ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌyaa nu tyáꞌxaj jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyinaataꞌíj.
13Jesús pu huaꞌnájoꞌsixɨj ɨ huáꞌɨɨcaj jitze aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j
1Puꞌríj tɨ́muaꞌ aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesimaꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ maj jitzán joꞌtámuaꞌreej aꞌnáj tɨ ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, ajta ɨ Jesús puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ arí aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán joꞌmej íiyan ɨ cháanacaj japua, tɨꞌij jóꞌraꞌnyij ɨ juvástaraꞌ jamuán. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌnáj tɨnaꞌaj huaꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j ɨ maj aꞌyan séjriaꞌcaꞌaj ɨ cháanacaj japua, ajta aꞌyan tyihuaꞌxɨéꞌveꞌej jaꞌmej jusén jɨmeꞌ.
2Ajta matɨꞌɨj tyíꞌcuaꞌcaj ɨ chúmuaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Judas, tɨ yójraꞌ puéꞌeen ɨ Simón tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote, puꞌríj ɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj ajta caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌ tɨꞌij tyuꞌtátuiireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, 3ajta ɨ Jesús pu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ vástariaꞌraꞌ arí néijmiꞌi jɨn tyeeꞌíjcaj, tɨ ajta juvástaraꞌ jimi joꞌvéꞌmej, ajta aꞌɨ́j jimi joꞌmaꞌaj jaꞌmej, 4aj puꞌij ájchej joꞌmaj tyajáꞌcuaꞌajcaa, ajta irióochuiiriꞌ ɨ jutasíj tɨ jiꞌriáꞌhuɨjcaꞌaj, aꞌɨ́j puꞌij séej cɨ́ɨxurij jɨn ahuoojɨꞌquej ɨ maj jɨn huaꞌcáꞌiimua. 5Tɨꞌquij cáasuj jitze atyéeje, aj puꞌij huatyóochej tɨ huaꞌnájoꞌsixɨꞌɨn ɨ huáꞌɨɨcaj jitze séej ajta séej ɨ maj jamuán huacɨ́j, ajta jeꞌen huaꞌnáhuatziꞌraxɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cɨ́ɨxurij ɨ tɨ jɨn ahuóojɨꞌcaꞌcaꞌaj.
6Ajta tɨꞌɨj aꞌɨ́j jimi ajeꞌréꞌnyej ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, aꞌɨ́ɨ pu ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, ¿nyi muáaj panaꞌnájoꞌsixɨꞌɨj ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze?
7Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capáj muáaj ijíij yóꞌitej jeꞌej nyaj een jɨmeꞌ aꞌyan rɨcɨj, sulu majcaꞌhuáyee paj yoꞌitéej puáꞌmej.
8Pedro pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Canu aꞌnáj tyuꞌtáꞌsij paj naꞌnájoꞌsixɨꞌɨn ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze.
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj nyequee muaꞌnájoꞌsixɨꞌɨn, capáj cheꞌ huaꞌ jitze ajtyamaꞌcáantaj puáꞌmej ɨ maj nye jimi séejreꞌ.
9Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyuuxɨéꞌveꞌej, capáj aꞌyaa panaꞌaj tyinaꞌnájoꞌsixɨꞌɨn ɨ nyaꞌ ɨ́ɨcaj jitze, sulu ajta paj naꞌnájoꞌsixɨꞌɨn ɨ nyamuácaꞌ jitze, pajta ɨ nyamuꞌuj jitze.
10Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ oochán átyɨꞌhuaxɨj, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyaa naꞌaj tyaꞌnájoꞌsixɨꞌɨn ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, jiꞌnye capu choomuaraꞌ ɨ jutyéviraꞌ jitze, siajta muaꞌaj caxu cheꞌ choomua, tyij siajta quee néijmiꞌi tyámuaꞌ een.
11Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Caxu néijmiꞌi tyámuaꞌ een”, jiꞌnye puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyuꞌtátuiireꞌsij.
12Tɨꞌɨj huaꞌnajoꞌsixɨꞌɨj ɨ huaꞌ ɨ́ɨcaj jitze, Jesús pu ajtáhuaꞌaj iirióohuɨjriꞌ ɨ jutasíj, aj puꞌij ajtáhuaꞌaj huatyéeyixɨj ɨ méesaj jitze, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi seyóꞌitej jeꞌej nyaj een jɨn aꞌyan jamuáaruuj? 13Muaꞌaj xu aꞌyan nyatamuáꞌmuaj tɨjɨn Maeestro, siajta aꞌyan tɨjɨn Tavástaraꞌ, ajta aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen. 14Ajta nyáaj ɨ nyaj jaꞌmuavástaraꞌ puéꞌeen, nyajta jaꞌmua maeestro, aꞌyaa nu tyajamuaꞌnájoꞌsixɨj ɨ jáꞌmuaꞌɨ́ɨcaj jitze, aꞌyaa puꞌij ajta tyúuxɨeꞌveꞌ siaj aꞌyan tyityaꞌnóojoꞌsixɨꞌɨn ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze séej siajta séej. 15Aꞌyaa nu nyáaj nyeríj tyajamuáaꞌitɨɨriꞌ, siataꞌaj sij siajta muaꞌaj aꞌyan chaꞌtaj sianaꞌaj huárɨnyij jeꞌej nyaj nyeríj nyáaj jamuáaruuj. 16Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta quee aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ, aꞌyaa pu ajta jéetzeꞌ tyúuxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ quee ɨ nyaj ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ. 17Tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ setyiyóꞌiteej aꞌíjna siajta jeꞌen aꞌyan huárɨnyij, jéehua xu aꞌɨ́jna jɨn huatóotyamuaꞌveꞌsij.
18’Canu néijmiꞌcaa muaꞌajmaj jamuatyáxajta, nyáaj nu jamuaꞌreej aꞌtyán nyaj antyíhuo. Ajta aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyaj jamuán tyíꞌcuaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu arí nyéjchaꞌɨɨreꞌ.” 19Aꞌyaa nu nyeríj anaquéej tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨꞌɨj quee xu aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, ajta tɨꞌɨj aꞌyan tyíꞌrɨjcaj aj xu sij jamuaꞌreeren nyej nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen jeꞌej nyaj nyeríj tyajamuaatéꞌexaa. 20Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyeetyéjeevej ɨ nyaj jaataꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij tyámuaꞌ tyinaatyéjeevij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyinaatyéjeevej nyéetzij, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyámuaꞌ tyeetyéjeevij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Judas aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij
(Mt. 26:20-25; Mr. 14:17-21; Lc. 22:21-23)
21Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌteꞌexáatyeꞌej, jéehua pu jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj ɨ Jesús, aj puꞌij jaꞌhuooꞌitéerican jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, sɨ́ɨj tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan pu nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij.
22Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, muaꞌróosejraxɨ séej jamuán majta séej, ajta camu jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ tyáxajtasimeꞌej 23Ajta sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Jesús jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu véjriꞌ jimi ajtyácatyiij matɨꞌɨj tyíꞌcuaꞌajcaa, 24ajta aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu jumuácaꞌ jɨn jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨꞌij jaataꞌíhuoꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ tɨ jatyáxajtasimaꞌaj. 25Aꞌɨ́ɨ puꞌij jéetzeꞌ ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, ¿aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen?
26Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj nyeríj jaꞌajruꞌnyaxɨꞌɨn ɨ túxaꞌaj jitze ɨ páan, aj nu nyij jaataɨ́ꞌtyeꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
Aj puꞌij jaꞌajruꞌnyaxɨj ɨ páan ɨ túxaꞌaj jitze, tɨꞌquij aꞌɨ́j huatɨꞌɨj ɨ Judas, tɨ yójraꞌ puéꞌeen ɨ Simón tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote. 27Ajta tɨꞌɨj ɨ Judas jaꞌancuráꞌɨj ɨ páan, aꞌɨ́ɨ pu tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ huataséjre. Jesús puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj jiyeꞌtzín aꞌyan huárɨnyij jeꞌej paj períj tyuꞌmuáꞌaj.
28Ajta capu sɨ́ɨj yoꞌitéej jaꞌraa ɨ maj tyíꞌcuaꞌajcaa ɨ méesaj jitze jeꞌej tɨ een jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa. 29Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ jachaꞌɨɨcaꞌaj ɨ túmii, séecan mu mij aꞌyan tyiꞌriáꞌmuaꞌaj tɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨꞌij tyiꞌtɨ́j huánanan ɨ maj jɨn tyuꞌyéꞌestej, nusu tɨ tyiꞌtɨ́j huoꞌtapuéjveꞌen ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ.
30Tɨꞌɨj ɨ Judas jaꞌancuráꞌɨj ɨ páan, aj puꞌij iirájraa. Ajta arí huatɨ́caꞌcaꞌaj.
Ɨ nyúucarij tɨ jájcuaj tɨ ajta jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ
31Tɨꞌɨj iirájraa aꞌɨ́jna ɨ Judas, Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Ijíij puꞌríj séejreꞌ ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin ɨ yójraꞌ ɨ Dios, ajta ɨ tɨ jɨn ɨ Dios naa huaséꞌrin aꞌɨ́j pu jimi séejreꞌ ɨ yójraꞌ. 32Ajta tɨpuaꞌaj ɨ yójraꞌ ɨ Dios jimi séjreꞌej ɨ tɨ naa huaséꞌrin, Dios pu ajta jaataséjrataj ɨ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ɨ yójraꞌ, ajta jiyeꞌtzín pu aꞌyan rɨnyij. 33Nyiyóojmuaꞌ, canu cheꞌ áꞌtyeeren jaꞌmua jimi. Muaꞌaj xu nyahuoonyij, ajta aꞌyájna nyatɨꞌɨj tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj muaꞌajmaj tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij aꞌyan tɨjɨn: Capu ɨꞌríj siaj muaꞌaj aꞌáa joꞌréꞌnyej jóꞌnyej nyáaj joomaꞌaj naꞌmej. 34Aꞌíj nu nyúucarij tɨ jájcuaj jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌijcatyeꞌen siaj huóoxɨeꞌveꞌen séej jamuán siajta séej. Aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyáaj tyajaꞌmuaxɨeꞌveꞌ muaꞌajmaj, aꞌyaa xu sij siajta muaꞌaj tyityahuóoxɨeꞌveꞌen. 35Tɨpuaꞌaj aꞌyan setyityahuóoxɨeꞌveꞌen séej jamuán siajta séej, néijmiꞌi mu ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua jamuaꞌreeren siaj muaꞌaj nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
Jesús pu huáꞌixaatyeꞌ tɨ ɨ Pedro jaatyáhueꞌtaj
(Mt. 26:31-35; Mr. 14:27-31; Lc. 22:31-34)
36Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro puéꞌeen aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, ¿joꞌnyij poꞌmaꞌaj puáꞌmej?
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Jóꞌnyaj joomaꞌaj naꞌmej, capu ɨꞌríj paj ijíij naataváj, sulu majcaꞌhuáyee paj nyacújtaꞌ huamaꞌaj puáꞌmej.
37Ajta ɨ Pedro aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, ¿jiꞌnye een jɨn quee ɨꞌríj nyaj ijíij ajamuán jóꞌmeꞌen? Nyáaj nu áꞌnyacaꞌnyej nyaj a jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij.
38Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan petyaꞌcaꞌanyej paj nye jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij? Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn tɨꞌɨj quee xu jíihuacaj ɨ tyacuáarɨeꞌ, huéeicaj paj naatyáhueꞌtaj aꞌyan tɨjɨn capáj nyamuaꞌtyej.
14Jesús pu tyámuaꞌ naa tyihuoꞌtyéeje aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j
1’Caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj. Sióocheꞌ xu tyáꞌtzaahuatyeꞌej ɨ Dios jimi, siajta nyéetzij jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌej. 2Aꞌájna joꞌtɨj ɨ nyavástaraꞌ jaꞌchej jéehua pu chiꞌij aꞌáa tyejéꞌsejreꞌ, tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan, canu aꞌyan tyajamuaateꞌexáatyeꞌnyijcheꞌ nyaj aꞌáa joꞌmaꞌaj naꞌmej nyej nyij tyámuaꞌ tyojóꞌuurej joꞌsiaj joꞌtyaꞌaj xáꞌjuꞌun. 3Ajta tɨpuaꞌaj nyeríj jóꞌraꞌnyij nyej nyij tyámuaꞌ tyojóꞌuurej joꞌsiaj joꞌtyaꞌaj xáꞌjuꞌun, aj nu nyij nyajtáhuaꞌaj yavaꞌcányesij, nyej nyij jamuáꞌanviꞌtɨn siaj sij siajta muaꞌaj aꞌáa joꞌtyaꞌaj xáꞌraꞌnyij jóꞌnyaj joꞌquéej naꞌmej. 4Muaꞌaj xu seríj huamuájtye ɨ juyéj jitze tɨ aꞌáa joꞌréꞌnyee jóꞌnyaj joomaꞌaj naꞌmej.
5Aj puꞌij ɨ Tomás aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, catu jamuaꞌreej joꞌpaj joomaꞌaj puáꞌmej, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij tyej tyij huamuájtye ɨ juyéj jitze?
6Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ juyéj, nyajta ɨ tɨ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, nyajta nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ júuricamej. Nyéetzij puꞌuj jimi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨꞌij aꞌtɨ́j aꞌáa jaꞌráꞌastij ɨ nyavástaraꞌ jimi. 7Tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ setyináamuaꞌtyij, aꞌyaa xu siajta tyáꞌmuaꞌtyij aꞌɨ́jcɨ ɨ nyavástaraꞌ, siajta seríj ijíij jamuaꞌtyej, jiꞌnye xuꞌríj jaaséj.
8Aj puꞌij ɨ Felipe aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, taataséjratyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌ vástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tajitzé juxɨeꞌveꞌ.
9Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Felipe, nuꞌríj áꞌtyeej nyaj jaꞌmua jamuán yahuácaj, ¿nyi pequee xu nyamuaꞌtyej? Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij arí naaséj, aꞌɨ́j pu ajta arí huaséj ɨ nyavástaraꞌ, ¿jiꞌnye aꞌyan petyíꞌnyahuaviij nyej nyij jamuaataséjratyeꞌen ɨ nyavástaraꞌ? 10¿Nyi pequee tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ ɨ nyavástaraꞌ nye jimi séejreꞌ, nyajta nyáaj aꞌɨ́j jimi nyajta séejreꞌ? Tyiꞌtɨ́j nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, canu nyasɨ́ɨj nyanaꞌaj jájtyo. Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ nye jimi séejreꞌ, aꞌɨ́j pu muárɨeꞌriaꞌraꞌ puéꞌeen ɨ nyaj jɨn aꞌyan rɨcɨj. 11Sianáꞌantzaahuatyeꞌ nyej nyáaj aꞌɨ́j jimi séejreꞌ ɨ nyavástaraꞌ, ajta ɨ nyavástaraꞌ aꞌɨ́ɨ pu ajta nye jimi séejreꞌ, naꞌríij quee, siataꞌaj aꞌɨ́j jɨn tyáꞌantzaahuatyeꞌen jeꞌej nyaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyíꞌmuarɨeꞌ. 12Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyíꞌmuarɨeꞌen nyatɨꞌɨj nyáaj, ajta jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyíꞌmuarɨeꞌen, jiꞌnye nyáaj nu aꞌáa joomaꞌaj naꞌmej ɨ nyavástaraꞌ jimi. 13Ajta tyiꞌtɨ́j siaj muaꞌaj huatáhuoosij nyéetzij jitze maꞌcan, aꞌyaa nu rɨnyij, taꞌaj nye jitze huataséjreꞌen ɨ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ɨ nyavástaraꞌ. 14Nyáaj nu néijmiꞌi jɨn aꞌyan rɨnyij jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyaatáhuaviiraj nyéetzij jitze maꞌcan.
Jesús pu aꞌyan tyaꞌtóoraj tɨ uyoꞌtaꞌítyij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios
15’Tɨpuaꞌaj sényaxɨeꞌveꞌej, aꞌyaa xu tyaꞌráꞌastijreꞌej jeꞌej nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ. 16Nyajta nyáaj aꞌyaa nu tyaatáhuaviiraj ɨ nyavástaraꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn uyoꞌtaꞌítyej ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, ajta jeꞌen jusén jɨmeꞌ jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen. 17Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨquee ɨꞌríj maj jaꞌancuriáꞌan aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jiꞌnye camu jaséj, camu majta jamuaꞌtyej, siajta muaꞌaj xu jamuaꞌtyej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jaꞌmua jimi séejreꞌ, ajta jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej.
18Canu aꞌyan jáꞌmuaꞌuurej matɨꞌɨj ɨ maj quee tyitáataj, sulu nyajtáhuaꞌaj nu uvéꞌnyesij nyej nyij jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj náꞌraꞌnyij. 19Capu cheꞌ áꞌtyeeren matɨꞌɨj quee cheꞌ nyeséejran ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, siajta muaꞌaj xu xaa nyeséejran, siajta júurij séeriaꞌaj xáꞌjuꞌun, jiꞌnye nyáaj nu júurij. 20Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, muaꞌaj xu jamuaꞌreeren nyej nyáaj jimi séejreꞌ ɨ nyavástaraꞌ, siajta muaꞌaj nye jimi séejreꞌ, nyajta nyáaj jaꞌmua jimi séejreꞌ. 21Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌancuriáaꞌsij ɨ nyenyúucaa ajta aꞌyan rɨcɨj, aꞌɨ́j pu jɨn séejreꞌ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ nyaxɨeꞌveꞌ. Aꞌɨ́ɨ puꞌij ajta ɨ nyavástaraꞌ jaxɨeꞌvaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ nyaxɨeꞌveꞌ, nyáaj nu nyajta jaxɨeꞌvaꞌaj naꞌmej, nyajta jimi huataséjreꞌsij.
22Aj puꞌij ɨ Judas (capu aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa yee Iscariote sulu sɨ́ɨj) aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ, ¿jiꞌnye pej pij ityájma jimi huataséjreꞌsij pajta quee aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua?
23Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyaxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jáꞌastijreꞌ ɨ nyenyúucaa, ajta ɨ nyavástaraꞌ pu jaxɨeꞌvaꞌaj jaꞌmej, néijmiꞌi tu tyij jimi huatyáꞌɨtzeereꞌej. 24Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee nyaxɨeꞌveꞌ, capu jáꞌastijreꞌ ɨ nyenyúucaa. Aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ siaj muaꞌaj janamuaj capu nye jitze maꞌcan, sulu aꞌɨ́j pu jimi jeꞌrámaꞌcan ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
25’Aꞌyaa nu néijmiꞌi aꞌíjna tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ijíij nyej nyooj jaꞌmua jimi ya huatyéjve, 26ajta ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ ɨ nyavástaraꞌ uyoꞌtaꞌítyij nyéetzij jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyajaꞌmuamuaꞌtyen, ajta jamuaatáꞌsij siaj néijmiꞌi joꞌitéej xáꞌraꞌnyij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaa.
27’Aꞌyaa nu jaꞌmua jimi jaatyátoosij ɨ tɨ jamuaatyápuaꞌrityeꞌsij. Nyáaj nu jamuaatyápuaꞌrityeꞌsij, ajta canu aꞌyan rɨnyij matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua mej mij huoꞌtyápuaꞌrityeꞌen ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee. Caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj, caxu siajta tyíꞌtzɨɨnyeꞌej. 28Xuꞌríj náanamuajriꞌ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa nyaj jóꞌraa, nyajtáhuaꞌaj nu nyij uvéꞌnyesij nyej nyij jaꞌmua jamuán huatyáꞌɨtzeereꞌen. Tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ sényaxɨeꞌveꞌej, muaꞌaj xu huatootyámuaꞌveꞌnyijcheꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj ɨ nyavástaraꞌ jimi joꞌmej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ nyequee nyáaj. 29Aꞌyaa nu anaquéej tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, taꞌaj ij tɨꞌɨj aꞌyan tyíꞌrɨjcaa, aj xu sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
30’Canu cheꞌ jéehua tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌen, jiꞌnye puꞌríj uvéꞌnyesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ íiyan tyíꞌijta ɨ cháanacaj japua. Tyij ajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn pújoorej tɨꞌij naꞌantyimuéꞌtɨn, 31aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij, mataꞌaj mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua jáamuaꞌreej nyej nyáaj jaxɨeꞌveꞌ ɨ nyavástaraꞌ, nyajta aꞌyan rɨcɨj tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
Xáꞌajhuiixɨꞌ. Tyicheꞌ tyíhuiinyij aꞌyájna.
15Ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ cɨyéj puéꞌeen tɨ huastiꞌ
1’Nyáaj nu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cɨyéj tɨ tyáxamueꞌ, ajta ɨ nyavástaraꞌ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaꞌtyáahuastej ajta tyámuaꞌ joorej aꞌɨ́jcɨ ɨ cɨyéj. 2Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj ɨ cɨyáaraꞌ tɨ jitzán ajtanyéj quee tacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌajtavéjchij, ajta tɨpuaꞌaj tyámuaꞌ naa tyíꞌtacaꞌaj, tyámuaꞌ pújoorej tɨꞌij jéetzeꞌ huatatácaꞌan. 3Xuꞌríj tyámuaꞌ een aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaj. 4Siataꞌaj siooj nye jimi séjreꞌej, aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyáaj jaꞌmua jimi tyíꞌsejreꞌ. Sɨ́ɨj ɨ cɨyáaraꞌ capu ɨꞌríj tɨ jusɨ́ɨj huatatácaꞌan tɨpuaꞌaj quee aróoviꞌraj ɨ cɨyéj jitze, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyíꞌeen jaꞌmua jimi, capu jeꞌej tyíɨꞌrij siaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, tɨpuaꞌaj sequée nye jimi séjreꞌej.
5’Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cɨyéj, siajta muaꞌaj ɨ cɨyáaraꞌ xu puéꞌeen. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jitze ajtáꞌuj nyajta nyáaj jimi séejreꞌ jéehua pu huatatáqueꞌsij, jiꞌnye tɨpuaꞌaj sequée nye jimi séjreꞌej, caxu tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej rɨnyij. 6Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee nye jimi séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu nye jitze ajtáveechiꞌhuaj aj puꞌij huatyáhuasij tɨꞌɨj xamuáj aj mu mij jaatyáteeraj.
7’Tɨpuaꞌaj muaꞌaj nye jimi tyámuaꞌ naa setyíꞌtyesejriaꞌaj, siajta néijmiꞌi jáꞌastijriaꞌaj ɨ nyúucarij ɨ nyaj jáꞌmuamuaꞌtyej, Dios pu néijmiꞌi tyajamuaatáꞌsij tyiꞌtɨ́j siaj jeꞌej tyaatáhuaviiraj. 8Aꞌíj pu jitze ámiteereꞌ ɨ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ɨ nyavástaraꞌ, siaj muaꞌaj jéehua tyámuaꞌ naa tyuꞌmuárɨeꞌen siajta aꞌɨ́jna jɨn jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ nye jitze ajtyamaꞌcáantaj xáꞌraꞌnyij. 9Nyáaj nu muaꞌajmaj jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ aꞌyájna tɨꞌɨj ajta nyéetzij tyíꞌnyaxɨeꞌveꞌ ɨ nyavástaraꞌ, siataꞌaj aꞌɨ́jna jitze séjreꞌej ɨ nyaj jɨn jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ. 10Tɨpuaꞌaj siaꞌráꞌastej ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaj, aꞌɨ́j xu jitze séeriaꞌaj xáꞌjuꞌun ɨ nyaj jɨn jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ, aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyáaj tyáꞌastej ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ nyavástaraꞌ nyajta aꞌɨ́j jimi séejreꞌ ɨ tɨ jɨn nyaxɨeꞌveꞌ.
11’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj sij nyaj jamuán huatóotyamuaꞌveꞌen, ajta siaj sij aꞌnáj tɨnaꞌaj jutyamuaꞌveꞌej. 12Aꞌíi puꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij ɨ nyaj jɨn tyajáꞌmuaꞌijcatyeꞌen tɨ aꞌyan tɨjɨn: Siataꞌaj huóoxɨeꞌveꞌen séej jamuán siajta séej, aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyáaj nyeríj tyajaꞌmuaxɨeꞌveꞌ muaꞌajmaj. 13Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jɨn jéetzeꞌ ámiteereꞌ tɨ aꞌtɨ́j jaxɨeꞌveꞌ ɨ juxaꞌaj tyévij aꞌɨ́jna ɨ tɨ jitzán maꞌcan huámuɨꞌnyij. 14Muaꞌaj xu nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, tɨpuaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij jeꞌej nyej nyáaj tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ. 15Canu cheꞌ aꞌyan jamuaatámuaꞌsij yee mu siaj tyíꞌhuɨɨreꞌ nye jimi, jiꞌnye sɨ́ɨj tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ capu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ rɨcɨj ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ. Aꞌyaa nu jamuatamuaꞌmuaj tɨjɨn nyaꞌ amíincustyamuaꞌ, jiꞌnye nuꞌríj néijmiꞌi tyajamuaatéꞌexaa ɨ tɨ nyavástaraꞌ nyéetzij tyinaatéꞌexaaj. 16Caxu muaꞌaj nyéetzij naꞌantyíhuoj, sulu nyáaj nu muaꞌajmaj jamuaꞌantyíhuoo, nyajta aꞌɨ́jna jɨn tyajamuaataꞌíj siaj sij huácɨɨnyej siajta tyámuaꞌ naa tyuꞌmuárɨeꞌen ɨ Dios jimi, ajta jusén jɨn huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ siaj jɨn tyuꞌmuárɨej. Aꞌyaa puꞌij ɨ nyavástaraꞌ néijmiꞌi tyajamuaatáꞌsij ɨ siaj jaatáhuaviiraj nye jitze maꞌcan. 17Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jáꞌmuaꞌijtyeꞌ: Siaj huóoxɨeꞌveꞌen séej jamuán siajta séej.
Ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua mu jájchaꞌɨɨreꞌ ɨ Jesús majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jitzán ajtyámaꞌcan
18’Tɨpuaꞌaj majáꞌmuaxanaꞌveꞌej ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreeriaj maj nyéetzij anaquéej naataxánaꞌvej. 19Tɨpuaꞌaj muaꞌaj yan siamaꞌcaantaj ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨmaj mu jaꞌmuaxɨeꞌvaꞌcajcheꞌ ɨ maj yan huacháatɨmee, aꞌyájna matɨꞌɨj tyihuáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ. Ajta nyáaj nu jamuaꞌvaꞌjajpua huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́j mu jɨn jáꞌmuaxanaꞌveꞌ ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jiꞌnye caxu cheꞌ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan. 20Xoꞌtámuaꞌreej ɨ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa tɨjɨn: “Capu aꞌtɨ́j jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ quee aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ.” Tɨpuaꞌaj meríj nyéetzij jeꞌej puaꞌaj náaruj, aꞌyaa mu majta muaꞌajmaj jeꞌej puaꞌaj jáꞌmuaꞌuuren, ajta tɨpuaꞌaj meríj jaꞌantzaahuaj ɨ nyenyúucaa, aꞌyaa mu majta tyáꞌantzaahuatyeꞌsij jeꞌej siaj muaꞌaj tyihuáꞌmuaꞌtyen. 21Néijmiꞌi mu jɨn aꞌyan jáꞌmuaꞌuuren aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, jiꞌnye camu jamuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
22’Camu aꞌɨ́ɨmaj tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌɨtzéeriaꞌcaj, tɨpuaꞌaj nyequee yavaꞌcányejnyiicheꞌ nyej nyij tyihuóꞌixaatyeꞌen. Ajta ijíij capu cheꞌ tyiꞌtɨ́j huaꞌ japua huatányuusij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, 23jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nyaxanaꞌveꞌ, aꞌɨ́ɨ mu majta jaxanaꞌveꞌ ɨ nyavástaraꞌ. 24Camu tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌɨtzéeriaꞌcaj, tɨpuaꞌaj nyequee aꞌyan huárɨnyiicheꞌ tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨꞌɨj quee aꞌnáj aꞌtɨ́j huarɨ́j, ajta aꞌɨ́ɨmaj mu meríj naaséj, majta móoj nyaxanaꞌveꞌ, majta aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyáꞌxanaꞌveꞌ ɨ nyavástaraꞌ. 25Ajta aꞌyaa pu tyíꞌrɨcɨj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨmaj mu naataxánaꞌvej ajta canu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee.”
26’Ajta tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, ɨ nyaj uyoꞌtaꞌítyij aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ júuricamej tɨ Dios jimi jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu nye jitze maꞌcan tyuꞌtaxájtaj. 27Muaꞌaj xu siajta nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej, jiꞌnye muaꞌaj xu nyaj jamuán huacɨ́j nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj aꞌyan tyuꞌtaséjre.
161’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj sij quee jaatapuáꞌcɨtaj siaj nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 2Aꞌɨ́ɨmaj mu jamuiꞌráꞌityij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌyan tyeꞌmej maj séecan jáꞌmuacuiꞌnyij aꞌyan metyiꞌmuaꞌastɨj maj ɨ Dios jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ. 3Aꞌyaa mu rɨnyij, jiꞌnye camu nyamuaꞌtyej, camu majta jamuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ.
4’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siataꞌaj sij joꞌtámuaꞌreej tɨpuaꞌaj arí aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej, jeꞌej nyej nyáaj nyeríj tyajamuáaꞌixaa.
Jeꞌej tɨ tyíꞌmuarɨeꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios
’Canu aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa jájcuaj ɨmuáj, jiꞌnye nyáaj nu jaꞌmua jamuán yésejriaꞌcaꞌaj. 5Ajta ijíij nu joꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, ajta capu sɨ́ɨj tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan nyeꞌihuoꞌ jóꞌnyaj jóꞌyiꞌij, 6sulu aꞌyaa xu seríj tyityatóoxamuɨjrityej, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej nyaj nyeríj tyajamuaatéꞌexaa. 7Ajta aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn: Jéetzeꞌ pu jamuatyáhuɨꞌrii nyaj jóꞌraꞌnyij. Jiꞌnye tɨpuaꞌaj nyequee jóꞌraꞌnyij, capu yavaꞌcányesij jaꞌmua jimi ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, ajta tɨpuaꞌaj nyoꞌraꞌnyij, nyáaj nu ujamojoꞌtaꞌítyiꞌraj. 8Tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn yavaꞌcáanyej, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ naa tyihuoꞌtaséjrataj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua ɨ maj áꞌɨtzeereꞌ, majta ɨ maj quee jɨꞌréꞌnyeꞌej séejreꞌ, ajta aꞌtyán tɨ ɨ Dios jaꞌxɨjtyeꞌen. 9Aꞌtɨ́j tɨ áꞌɨtzeereꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨquee nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, 10ajta ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ, nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, ɨ nyaj joꞌméj ɨ nyavástaraꞌ jimi, siajta muaꞌaj caxu cheꞌ nyeséejran, 11ajta ɨ Dios tɨ puéjtzij jaatáꞌsij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ íiyan tyíꞌijta ɨ cháanacaj japua, tɨ ajta arí jimi aꞌyan tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ tɨꞌij puéjtzij jáacɨꞌtyij.
12’Jéehua pu óocheꞌ ɨ nyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌen, ajta capu eexúj ijíij jáꞌmuaɨꞌriityeꞌ siaj sij muaꞌaj néijmiꞌi joꞌitéej xáꞌraꞌnyij. 13Tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ júuricamaꞌraꞌ puéꞌeen ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyajaꞌmuamuaꞌtyen ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye capu jusɨ́ɨj jájtyoosij ɨ tɨ jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌen, sulu aꞌyaa pu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌen jeꞌej tɨ tyíꞌnamuaj, ajta jamuaatéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej tɨ tyeꞌmej. 14Aꞌɨ́ɨ pu jaataséjrataj ɨ nyaj jɨn naa huaséꞌrin, jiꞌnye aꞌɨ́j pu ancuriáaꞌsij ɨ tɨ nyéetzij nyaꞌaꞌrij, ajta jeꞌen jaꞌmua jimi jaatyátoosij. 15Néijmiꞌi ɨ tɨ nyavástaraꞌ tyíꞌijchaꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij tyíꞌnyaꞌaꞌrij, aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́jna ancuriáaꞌsij ɨ tɨ nyéetzij nyaꞌaꞌrij ajta jeꞌen muaꞌajmaj jamuaatáꞌsij.
16’Capu cheꞌ aꞌchu áꞌtyeeren, siatɨꞌɨj muaꞌaj quee cheꞌ nyeséejran, ajta aꞌtzúj jéetzeꞌ majcaꞌhuáyee xu sijta nyeséejran.
Ɨ siaj jɨn juxaamuɨjrityeꞌ aꞌɨ́ɨ pu jamuaatatyámuaꞌvisteꞌsij
17Aj mu mij séecan ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj séej jaꞌmua majta séej tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij? Aꞌyaa pu tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ tɨquee cheꞌ áꞌtyeeren tyatɨꞌɨj quee cheꞌ jaséjran, tyajta jeꞌen majcaꞌhuáyee tyijtá jaséjran, ajta aꞌyan tyíꞌxaj tɨ aꞌáa joomaꞌaj jaꞌmej ɨ juvástaraꞌ jimi. 18¿Jiꞌnye huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨ jɨ́meꞌ yee tɨquee cheꞌ aꞌchu áꞌtyeeren? Catu yóꞌitej tyiꞌtɨ́j tɨ tyáxajta.
19Jesús pu jáamuaꞌreeriꞌ maj jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyeeꞌíhuoꞌ, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu nyeríj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa tɨquee cheꞌ aꞌchu áꞌtyeeren siatɨꞌɨj quee cheꞌ nyeséejran, siajta majcaꞌhuáyee xu sijta nyeséejran. ¿Nyi aꞌíjna jɨn muaꞌaj setyúuꞌihuoꞌ? 20Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, siaj muaꞌaj juyiinyixɨꞌɨn, siajta huatóoxaamujrityeꞌsij, majta aꞌɨ́ɨmaj mu huatóotyamuaꞌveꞌsij ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua. Tyij siajta muaꞌaj juxaamuɨjrityeꞌ, aꞌɨ́j xu jɨn huatóotyamuaꞌveꞌsij ɨ siaj jɨn juxaamuɨjrityeꞌ. 21Tɨꞌɨj ɨ íitaj ootacuíꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyiyóoj jaꞌmej, jéehua pu jajpuéetzij jaꞌmej tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj tɨ tyiyóoj jaꞌmej, ajta tɨꞌɨj huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj, aj puꞌij yoꞌhuáꞌxɨj ɨ tɨ jɨn jajpuéjtzicaꞌaj, aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua. 22Aꞌyaa xu sij siajta muaꞌaj ijíij tyaꞌajpuéjtzij, nyajta nyáaj, nyajtáhuaꞌaj nu jáꞌmuasejran, aj xu sij jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij, ajta capu ɨꞌríitaj jaꞌmej tɨ aꞌtɨ́j jamuáaꞌriꞌraj ɨ siaj jɨn jutyamuaꞌveꞌ.
23’Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze caxu cheꞌ tyiꞌtɨ́j naataꞌíhuoꞌraj. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨ ɨ nyavástaraꞌ néijmiꞌi tyajamuaatáꞌsij tyiꞌtɨ́j siaj jaatáhuaviiraj nye jitze maꞌcan. 24Tɨꞌɨj naꞌaj ya tɨ jeꞌréꞌnyej caxu seexúj muaꞌaj tyiꞌtɨ́j jaatáhuaviiriꞌ nye jitze huatamaꞌcan, siataꞌaj jaatáhuaviij, aj xu sij jaꞌancuriáaꞌsij, siajta jeꞌen néijmiꞌi jɨn huatóotyamuaꞌveꞌsij.
Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn tyuꞌtyáamueꞌtɨj íiyan ɨ cháanacaj japua
25’Aꞌyaa nu nyeríj tyajamuáaꞌixaa séej nyúucarij jɨmeꞌ, ajta atyojoꞌréꞌnyesij ɨ xɨcáaraꞌ nyej quee cheꞌ seequéj tyajaꞌmuaꞌixáatyeꞌej naꞌmej, sulu huatoojéꞌyacan nu jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌen jeꞌej tɨ tyíꞌeen ɨ nyavástaraꞌ jimi. 26Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, muaꞌaj xu huatyényuusij nye jitze maꞌcan, ajta canu aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ nyej nyáaj jaatáhuaviiraj ɨ nyavástaraꞌ nyej nyij jaꞌmua jɨmeꞌ huatyényuunyij, 27jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyavástaraꞌ jáꞌmuaxɨeꞌveꞌ. Aꞌyaa pu tyajaꞌmuaxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj muaꞌaj nyéetzij nyaxɨeꞌveꞌ, siajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ nyaj ɨ Dios jimi joꞌvéꞌmej. 28Aꞌáa nu ɨ nyavástaraꞌ jimi jaꞌrájraa nyej nyij aꞌyan vaꞌcáanyej ɨ cháanacaj japua, ajta ijíij aꞌyaa nu tyíchesij ɨ cháanacaj japua, nyej nyij jóꞌraꞌnyij ɨ nyavástaraꞌ jimi.
29Aj mu mij ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ijíij paj períj jaꞌhuooꞌitéericɨꞌcan jɨn tyíꞌxaj, capáj cheꞌ séej nyúucarij jɨn tyíꞌxaj. 30Tuꞌríj jamuaꞌreej paj néijmiꞌi tyíꞌmuaꞌreej, ajta quee juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j muaꞌihuoꞌraj. Aꞌɨ́j tu jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ paj ɨ Dios jimi joꞌvéꞌmej.
31Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyij xaa seríj ijíij tyáꞌtzaahuatyeꞌ? 32Puꞌríj ijíij tyaꞌráꞌaj, ijíij puꞌríj aꞌáan putyajáꞌrɨcɨj siatɨꞌɨj muaꞌaj joꞌcɨ́xɨꞌɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj, jusén tacan xúsij yanuurɨésij. Ajta canu nyasɨ́ɨj huatyáꞌɨtzeereꞌej, jiꞌnye ɨ nyavástaraꞌ pu nyaj jamuán yésejreꞌ. 33Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj sij tyámuaꞌ huárɨnyij ɨ jutzájtaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nye jitze ajtyámaꞌcan. Jéehua xu jajpuéetzij xáꞌjuꞌun íiyan cháanacaj japua, ajta siataꞌaj huatyóocaꞌnyej, jiꞌnye nyáaj nuꞌríj jaꞌantyimuéꞌtɨj ɨ cháanacaj.
17Jesús pu huaꞌ jɨmeꞌ jahuoo ɨ maj jamuán huacɨ́j
1Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij jútyeꞌ jóꞌnyeeriacaꞌ ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, puꞌríj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj paj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, pataꞌaj tyámuaꞌ tyeetyátoonyij aꞌyóoj, taꞌaj ij ajta aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyimuaatyátoonyij muéetzij. 2Jiꞌnye muáaj paj períj néijmiꞌi jɨn tyeꞌentyáarujtyej aꞌɨ́jcɨ aꞌyóoj, mataꞌaj mij néijmiꞌi jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij ɨ paj jaatáviꞌtɨstej. 3Ajta aꞌɨ́jna ɨ maj júurij muáꞌjuꞌun jusén jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj muéetzij muáamuaꞌtyij, paj muáaj panaꞌaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn séejreꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Cɨríistuꞌ ɨ paj muáaj uyoꞌtaꞌítyacaꞌ.
4’Nyáaj nu nyeríj tyámuaꞌ tyimuaatáꞌ huaꞌ jimi ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jiꞌnye nuꞌríj jaꞌantyicɨꞌɨj ɨ paj jɨn tyinaataꞌíj. 5Ajta ijíij nyavástaraꞌ, pataꞌaj tyámuaꞌ tyinaatyátoonyij ajimi, aꞌyájna patɨꞌɨj tyámuaꞌ tyinyatáꞌcareꞌej nyatɨꞌɨj ajamuán ajoꞌcatyii tɨꞌɨj quee xu séeriaꞌcaj ɨ cháanacaj.
6’Aꞌɨ́ɨmaj ɨ paj huaꞌantyíhuoj íiyan ɨ cháanacaj japua pej pij naatáviꞌtɨstej, nuꞌríj huoꞌtéꞌexaa aꞌtɨ́j paj puéꞌeen. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeenyeꞌej, ajta muáaj paj naatáviꞌtɨstej, majta meríj jaꞌantzaahuaj aꞌnyúucaa. 7Aꞌɨ́ɨmaj mu meríj jamuaꞌreej tɨ néijmiꞌi muéetzij jimi tyejeꞌrámaꞌcan, 8jiꞌnye aꞌɨ́j nu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucarij ɨ paj muáaj naatéꞌexaa, aꞌɨ́ɨ mu mij meríj jaꞌantzaahuaj. Majta jáamuaꞌreeriꞌ nyaj jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ muéetzij jimi joꞌvéꞌmej, majta tyáꞌantzaahuaj paj muáaj unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
9’Aꞌyaa nu huaꞌ jɨmeꞌ tyíꞌmuahuaviij, canu aꞌyan tyíꞌmuahuaviij aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, sulu huaꞌ jɨmeꞌ ɨ paj naatáviꞌtɨstej, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen. 10Néijmiꞌi ɨ maj nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ mu majta aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, majta ɨ maj aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ mu majta nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨjma puꞌij jitze séejreꞌ ɨ nyaj jɨn naa huaséꞌrin.
11’Canu cheꞌ nyáaj yan huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ cháanacaj japua, majta aꞌɨ́ɨmaj mu aꞌyan huatyáꞌɨtzeereꞌej, nyajta nyáaj nu joꞌméj muéetzij jimi. Nyavástaraꞌ mu paj tyámuaꞌ een, huóꞌchaꞌɨj aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ paj jɨn ántyapuaj, aꞌɨ́jna ɨ paj jɨn aꞌyan naatamuaꞌaj, mej mij tyámuaꞌ eenyeꞌ, aꞌyájna tyatɨꞌɨj ityáj. 12Nyatɨꞌɨj nyáaj huaꞌ jamuán aꞌyan séjriaꞌcaꞌaj ɨ cháanacaj japua, nyáaj nu tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨɨcaꞌaj ajitze maꞌcan. Capu sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan jóꞌvej, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tɨ arí jimi aꞌyan tyaꞌtácatyiij tɨꞌij puéjtzij jáacɨꞌtyij, taꞌaj ij aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze.
13’Nyajta ijíij aꞌáa nu joꞌmej muéetzij jimi, ajta aꞌyaa nu tyíꞌxaj nyatɨꞌɨj nyooj yahuatyéjvee ɨ cháanacaj japua, mataꞌaj mij néijmiꞌi aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj tyityatóotyamuaꞌveꞌen nyatɨꞌɨj nyáaj tyíꞌnyetyamuaꞌveꞌ. 14Nyáaj nu nyeríj huóꞌixaaj aꞌnyúucaa, majta aꞌɨ́ɨmaj mu huaꞌajchaꞌɨɨreꞌ ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jiꞌnye camu huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj yan séejreꞌ, aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyajta nyáaj quee yan tyíꞌmaꞌcan ɨ cháanacaj japua. 15Canu aꞌyan tyíꞌmuahuaviij paj hueꞌrátoonyij ɨ cháanacaj japua, sulu paj tyámuaꞌ tyihuóꞌchaꞌɨɨn aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌeen. 16Aꞌyájna nyatɨꞌɨj nyáaj quee yan tyíꞌmaꞌcan ɨ cháanacaj japua, camu majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan maꞌcan ɨ cháanacaj japua. 17Pataꞌaj tyámuaꞌ tyihuoꞌtyátoonyij aꞌjimi, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen aꞌnyúucaa. 18Aꞌyájna patɨꞌɨj tyinyojoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj tyihuoꞌtaꞌítyij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. 19Nyajta nyáaj, aꞌyaa nu huaꞌ jitze maꞌcan tyuꞌtányatoj, mej mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyámuaꞌ tyityeetyátuiihuaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna.
20’Canu aꞌɨ́ɨmaj jɨmeꞌ nyanaꞌaj aꞌyan tyíꞌmuahuaviij, sulu nyajta nu aꞌyan tyíꞌmuahuaviij huaꞌ jitze maꞌcan ɨ maj tyáꞌantzaahuatyeꞌsij matɨꞌɨj jáanamuaj ɨ nyúucarij aꞌɨ́ɨmaj maj huoꞌtéꞌexaatyeꞌej. 21Aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij maj néijmiꞌi aꞌɨ́ɨmaj tyámuaꞌ eenyeꞌ mej mij quee séecan ajtacɨ́ꞌcaꞌan, aꞌyájna patɨꞌɨj muáaj nyavástaraꞌ nye jimi tyíꞌsejreꞌ nyajta aꞌjimi séejreꞌ, mej mij majta aꞌɨ́ɨmaj ityájma jimi séeriaꞌaj muáꞌraꞌnyij, mataꞌaj mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua tyáꞌantzaahuatyeꞌen paj muáaj nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 22Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ naa huaséꞌrin ɨ paj jɨn tyámuaꞌ tyinaatáꞌ, mej mij sɨ́ɨj manaꞌaj puéꞌeenyeꞌ, aꞌyájna patɨꞌɨj muáaj nyajta nyáaj sɨ́ɨj tyanaꞌaj tyiꞌtyapuéꞌeen, 23nyáaj nu huaꞌ jimi séejreꞌ, pajta muáaj nye jimi séejreꞌ, mataꞌaj mij majta aꞌɨ́ɨmaj néijmiꞌi sɨ́ɨj manaꞌaj pueꞌéenyeꞌej muáꞌraꞌnyij, mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua jáamuaꞌreej paj muáaj nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, pajta huaꞌxɨeꞌveꞌ aꞌyájna patɨꞌɨj nyéetzij tyíꞌnyaxɨeꞌveꞌ.
24’Nyavástaraꞌ, muáaj paj naatáviꞌtɨstej, aꞌyaa nu nyij tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj nyaj jamuán séeriaꞌaj muáꞌraꞌnyij jóꞌnyaj joꞌtyaváaj naꞌmej, mataꞌaj mij jaaséej ɨ tɨ huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin ɨ paj jɨn tyámuaꞌ tyinaatáꞌ, jiꞌnye muáaj paj nyaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj jájcuaj ɨmuáj tɨꞌɨj quee xu séeriaꞌcaj ɨ cháanacaj. 25Nyavástaraꞌ, mu paj tyámuaꞌ een, camu muamuaꞌtyej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, ajta nyáaj nu muamuaꞌtyej, aꞌyaa mu mij ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej paj muáaj nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 26Nuꞌríj huoꞌtaséjra jeꞌej paj huaséꞌrin, nyajta nyooj aꞌyan tyihuaꞌséeratyeꞌej naꞌmej, taꞌaj ij aꞌɨ́jna ɨ paj jɨn nyaxɨeꞌveꞌ huaꞌ jitze huatyáꞌɨtzeereꞌen, ajta nyej nyij nyáaj huaꞌ jimi séeriaꞌaj náꞌraꞌnyij.
18Matɨꞌɨj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 26:47-56; Mr. 14:43-50; Lc. 22:47-53)
1Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌixáatyeꞌej, Jesús pu jóꞌraa, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij antácɨɨnyej után jitze pujmuaꞌ ɨ áchij jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cedrón. Aꞌáa pu jéehua joꞌuucaꞌaj ɨ aseitúunaj cɨyaraj, aꞌáa puꞌij ɨ joꞌtyájrupij majta ɨ maj jamuán huacɨ́j. 2Ajta ɨ Judas ɨ tɨ tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ajta ujáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj aꞌájna, jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu aꞌáa jaꞌhuóosɨɨrej ɨ Jesús majta ɨ maj jamuán huacɨ́j. 3Aꞌáa puꞌij ɨ Judas jaꞌráꞌaj majta jamuán ɨ xantáaruꞌuj majta séecan ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌchaꞌɨj, aꞌɨ́ɨmaj mu uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij majta ɨ fariseos. Néijmiꞌi mu huatátzaveꞌsimaꞌaj majta tyámuaꞌ éenyeꞌej mej mij huatyényoꞌseꞌen. 4Ajta ɨ Jesús puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌrɨnyíicheꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn eerájraa tɨꞌij huaꞌantyinájchacaꞌ ajta aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj setyáhuoonyij?
5Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.
Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas, ɨ tɨ tyuꞌtátuiireꞌsij, aꞌáa pu huaꞌ jamuán ajoꞌtyávaacaꞌaj ɨ xantáaruꞌ. 6Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, aj mu mij juhuáritaꞌ cáacɨj, majta eetavátzɨj a chóotaꞌ. 7Jesús puꞌij ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌtanyíj setyáhuoonyij?
Aꞌyaa mu mij majtáhuaꞌaj tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.
8Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nuꞌríj jamuaatéꞌexaa nyej nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen. Tɨpuaꞌaj nyéetzij senyetyáhuoonyeꞌen, siahuoꞌtáꞌ maj jóꞌcɨɨnyej aꞌíimaj ɨ maj nyaj jamuán huacɨꞌɨj.
9Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j tɨꞌij aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, capu sɨ́ɨj jóꞌvej ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ paj naatáviꞌtɨstej.” 10Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, aꞌɨ́ɨ pu juchúun íjcutacaꞌ, tɨꞌquij naxɨéeraꞌ muácaꞌtaꞌ tɨ pujmuaꞌ ajtasíjchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Malco, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ. 11Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro tɨjɨn:
—Ucárujtyeꞌ muaꞌ chúun, tɨpuaꞌaj ɨ nyavástaraꞌ aꞌɨ́jna jɨn unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, ¿nyiquee aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyej nyij jaꞌráꞌastijreꞌen?
Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Anás
(Mt. 26:57-58; Mr. 14:53-54; Lc. 22:54)
12Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, majta ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta jeꞌen jaꞌnáajɨꞌquej. 13Anaquéej mu mij aꞌáa yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Anás, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu muꞌnyáaraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Caifás, ɨ tɨ aꞌájna ɨmuáj néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. 14Aꞌɨ́jna ɨ Caifás, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyaꞌcaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨ jéetzeꞌ huaꞌtyáhuɨꞌrihuaꞌaj tɨ sɨ́ɨj naꞌaj ɨ tyévij huámuɨꞌnyij huaꞌ jitze maꞌcan ɨ tyeɨ́tyee.
Pedro pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn tɨquee jamuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 26:69-70; Mr. 14:66-68; Lc. 22:55-57)
15Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ ajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́ɨ mu cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj ɨ Jesús. Ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ ajta Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu jamuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn jamuán utyájrupij ɨ Jesús aꞌájna a tɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta, 16ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro apuaꞌquéj pu joꞌtyáꞌɨtzee véjriꞌ a tɨ jaꞌpueertaj. Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ jamuaꞌtyej ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ajoꞌréꞌnyej ataꞌ puéertaj, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj ɨ tɨ aꞌáa tyíꞌchaꞌɨj ataꞌ puéertaj, tɨ jaatáꞌan tɨ ɨ Pedro utyájrutyej. 17Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ ɨ tɨ aꞌáa tyíꞌchaꞌɨj ataꞌ puéertaj, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro tɨjɨn:
—¿Nyi pequee muáaj sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj jamuán huacɨꞌɨj aꞌmújcɨj mu tyáataj?
Pedro pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Canu, canu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
18Ajta tyámuaꞌ pu tyúꞌseeviꞌij, aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ majta ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨ mu óonɨej, aꞌáa mumij jaꞌtaváatɨmaꞌcaa joꞌtɨj jáꞌtaa moopuɨ́styaꞌaj. Ajta ɨ Pedro pu ajta huaꞌ jamuán ajoꞌtyávaacaꞌaj, oopuɨ́styaꞌaj a tɨ jáꞌtaa.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej pu tyeeꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 26:59-66; Mr. 14:55-64; Lc. 22:66-71)
19Aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huatyóochej tɨ tyeeꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj ajta tyiꞌtɨ́j tɨ huaꞌmuaꞌtyajcaꞌaj. 20Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyáaj nu jéjristaꞌ tyihuóꞌixaaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌnáj tɨnaꞌaj nu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta joꞌmaj jóosɨꞌrii aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, canu tyiꞌtɨ́j avíitzij jɨn huataxájtacaꞌ. 21¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan petyíꞌnyeꞌihuoꞌ? Pataꞌaj aꞌɨ́ɨjma huataꞌíhuoꞌ ɨ maj náanamuajriꞌ, micheꞌ aꞌɨ́ɨmaj jamuaatéꞌexaatyeꞌen tyiꞌtɨ́j nyaj huóꞌixaaj. Aꞌɨ́ɨ mu jamuaꞌreej jeꞌej nyaj tyuꞌxájtacaꞌ.
22Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌrájvee aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan petyaatéꞌexaatyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ?
23Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jeꞌej puaꞌaj nyetyuꞌtaxájtacaꞌ, naatéꞌexaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen, ajta tɨpuaꞌaj xáꞌpuɨꞌ nyetyuꞌtaxájtacaꞌ, ¿jiꞌnye een jɨn petyinaꞌráavaꞌraj?
24Aj puꞌij ɨ Anás tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jaꞌnájɨꞌqueꞌen, majta jeꞌen jáꞌanviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Caifás.
Pedro pu ajtáhuaꞌaj jaatyáhueꞌtacaꞌ ɨ Jesús
(Mt. 26:71-75; Mr. 14:69-72; Lc. 22:58-62)
25Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, óocheꞌ pu aꞌáa jóopuɨstyaꞌcaꞌaj joꞌtɨj jáꞌtaa. Matɨꞌɨj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi pequee muáaj sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj Jesús jamuán huacɨꞌɨj?
Pedro pu tyuꞌtyáhueꞌtacaꞌ, aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn:
—Canu, canu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.
26Aj puꞌij sɨ́ɨj tɨ jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej, tɨ ajta ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j ɨ tɨ Pedro naxɨéeraꞌ ajtasíjchacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi nyequee aꞌáa muajáꞌsej aꞌmújcɨj jamuán joꞌtɨj joꞌváatɨmee ɨ aseitúunaj cɨyaraj?
27Pedro pu ajtáhuaꞌaj jaatyáhueꞌtacaꞌ, aj puꞌij huajíjhuacaꞌ ɨ tyacuáarɨeꞌ.
Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Piláato
(Mt. 27:1-2, 11-31; Mr. 15:1-20; Lc. 23:1-5, 13-25)
28Matɨꞌɨj mij jeꞌráaviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna Caifás, majta jeꞌen aꞌáa yoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj jeꞌrácatyii ɨ tajtúhuan tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ huaꞌ jitze maꞌcan ɨ maj Roma jaꞌchej. Ajta arí tapuáꞌrisimaꞌaj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan camu utyájrupij joꞌtɨj ɨ tajtúhuan jeꞌrácatyii, mej mij quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ juyiꞌráj jitze, ajta quee huatáɨꞌriitarij maj jáacuaꞌnyij ɨ cueꞌráj ɨ maj jɨn joꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ. 29Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Piláato iirájraa. Aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí jɨn siaꞌxɨjtyeꞌ aꞌmújcɨj mu tyáataj?
30Aꞌyaa mu mij tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌnyijcheꞌen, catu yamuaatatuíireꞌnyijcheꞌ.
31Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj muaꞌaj jáꞌanviꞌtɨj, siajta joꞌxɨ́jtyeꞌen aꞌyájna tɨꞌɨj tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ ɨ jaꞌmuayeꞌraj.
Majta ɨ maj tyíꞌijta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Capu ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan tatáꞌcaa tyaj aꞌtɨ́j huajéꞌcaj.
32Aꞌyaa puꞌij tyaꞌróoꞌastej aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ Jesús tɨ jaataxájtacaꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌmuɨꞌnyij. 33Aj puꞌij ɨ Piláato ajtáhuaꞌaj utyájrupij u chiꞌtáj, tɨꞌquij uyoꞌtajé ɨ Jesús aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan?
34Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi asɨ́ɨj aꞌyan petyíꞌnyeꞌihuoꞌ, caꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj ɨ séecan tyinaataxájtacaꞌ aꞌ jimi?
35Piláato pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi nyáaj Israel jitze naꞌajtyámaꞌcan? Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ puéꞌeen, majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj muéetzij yamuavaꞌtoj nyéetzij jimi. ¿Tyiꞌtanyí jeꞌej puáaruuj?
36Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ nyaj jɨn tyíꞌijta, capu yan maꞌcan ɨ cháanacaj japua. Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyamaꞌcantajcheꞌ, tyeɨ́tyee mu nye jimi tyiꞌhuɨ́ɨriaꞌcajcheꞌ ɨ maj huatyényoꞌseꞌen mej mij quee naatyéeviꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Ajta ɨ nyaj jɨn tyíꞌijta capu aꞌyan maꞌcan.
37Aj puꞌij ɨ Piláato aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ paj tyihuáꞌijtyeꞌ?
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Muáaj paj jaataxájtacaꞌ, nyáaj nu Rey puéꞌeen. Nyáaj nu huanɨeꞌhuacaꞌ nyajta yan uvéꞌnyej ɨ cháanacaj japua, nyej nyij aꞌɨ́jna huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna. Majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌɨ́j jitze ajtyámaꞌcan ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́ɨ mu nyanamuaj.
38Piláato pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna?
Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaꞌíhuoꞌoj. Piláato pu ajtáhuaꞌaj iirájraa tɨꞌij huaꞌ jamuán tyuꞌtaxáj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Canu tyiꞌtɨ́j tyítyoovej ɨ nyaj jɨn jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen. 39Siajta muaꞌaj aꞌyaa xu tyeeyíꞌtɨn nyaj séej jamuiꞌrátuiitzeꞌen ɨ tɨ eetyánamiꞌ siatɨꞌɨjtá tyíꞌyeꞌestyaj siaj joꞌtámuaꞌreej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, ¿nyi aꞌyan setyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj jamuiꞌrátuiitzeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan?
40Néijmiꞌi mu aꞌyan tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Catu jaxɨeꞌveꞌ aꞌmújcɨj. Pataꞌaj tɨiꞌrátuiitzeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Barrabás.
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Barrabás, aꞌɨ́ɨ pu náhuaꞌrij puéꞌeenyeꞌej.
191Aj puꞌij ɨ Piláato yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ajta jaataꞌíjtacaꞌ mej mij jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn. 2Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj tzícareꞌej mu huatyácɨstacaꞌ mej mij cúruun huatyátaahuaj, aꞌɨ́j mu mij juꞌcárujtyiꞌriꞌ ɨ muꞌúutzeꞌ ɨ Jesús, majta cɨ́ɨxurij juꞌcáhuɨjriꞌ tɨ tɨn xúꞌmuaa tɨ poꞌvij jɨmeꞌ. 3Aj mu mij jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌyan metyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
—Cheꞌ jusén jɨmeꞌ júurij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
Majta jaꞌrávaꞌraꞌaj ajɨ́ɨsaꞌ.
4Aj puꞌij ɨ Piláato ajtáhuaꞌaj iirájraa, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Cásɨꞌ, yanuj javeꞌviꞌtɨj, siataꞌaj sij jáamuaꞌreej nyaj quee tyiꞌtɨ́j tyítyoovej ɨ nyaj jɨn jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen.
5Aj puꞌij ɨ Jesús iirájraa, juꞌcarújtyaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ cúruun tɨ tzícareꞌej jɨn cɨstijhuaj, ajta juꞌcahuɨ́ɨj aꞌɨ́jna ɨ cɨ́ɨxurij tɨ tɨn xúꞌmuaa tɨ poꞌvij jɨmeꞌ. Aj puꞌij ɨ Piláato aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Yánaꞌaj huatyéjve ɨ tyáatɨꞌ.
6Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj jaaséj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij majta ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa mu tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Óotateexɨꞌ ɨ cúruuj jitze, óotateexɨꞌ.
Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jáꞌanviꞌtɨj siajta muaꞌaj jóꞌtatan, jiꞌnye canu nyáaj tyiꞌtɨ́j tyítyoovej ɨ nyaj jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen.
7Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Ityáj tu yuꞌxarij tyíchaꞌɨj ɨ tyaj jɨn tyíꞌijta, ajta aꞌɨ́jna jitze ɨ yuꞌxarij aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ huámuɨꞌnyij, jiꞌnye aꞌyaa pu tyuꞌtóosejratacaꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios.
8Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Piláato, jéetzeꞌ pu tyuꞌtátzɨɨn. 9Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj utyájrupij u chiꞌtáj, ajta yoꞌvíꞌtɨj ɨ Jesús, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij muáaj páꞌmaꞌcan?
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús capu huatanyúj. 10Piláato puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyi pequee jeꞌej tyinaatéꞌexaatyeꞌej? ¿Nyi pequee jamuaꞌreej nyaj aꞌɨ́jcɨ jɨn antyínyamuaꞌree nyej nyij muiꞌrátoonyij, nusu nyaj mojoꞌtatan ɨ cúruuj jitze?
11Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capáj tyiꞌtɨ́j jɨn antyíamuaꞌreeriacajcheꞌ nye jimi tɨpuaꞌaj quee ɨ Dios muaatáꞌnyijcheꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ tɨ nyéetzij tyuꞌtátuii ajimi, aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi pequee muáaj.
12Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj, Piláato pu aꞌyan tyáꞌhuoocaꞌaj jeꞌej tɨ huárɨnyij tɨꞌij jaatátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyaa mu tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj paatátoonyij, capáj cheꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn tyiꞌtyaváaj puáꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ. Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyúusejrataj tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jájchaꞌɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan.
13Tɨꞌɨj ɨ Piláato aꞌyan tyihuóꞌnamuajriꞌ, aj puꞌij jiꞌráaviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta jeꞌen ooyíxɨj aꞌɨ́jcɨ japua ɨ ɨpuárij joꞌmaj tyajáꞌxaꞌpuɨꞌɨntareꞌ, aꞌyaa pu tyajaꞌrájtyapuaj aꞌájna ɨ huáꞌnyuucaa jɨmeꞌ ɨ Hebreos tɨjɨn: Gabatá, aꞌyaa tɨꞌij huatóomuaꞌaj tɨjɨn joꞌtɨj tyetyéj joꞌmuáanyijmee tɨ páꞌtzaa. 14Puꞌríj aꞌájna putyíꞌrɨjcaa ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán tyámuaꞌ huóoꞌuurej mej mij joꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌtzáaj tacuaríixpuaj. Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:
—Yaꞌcuíj mu tɨ tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ.
15Majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyaa mu tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:
—Mejeꞌrájviꞌtɨj. Iirájviꞌtɨj, pajta jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.
Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan tyíꞌxaꞌpuɨꞌ nyaj jóꞌtatan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ?
Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capu aꞌtɨ́j ityájma ajtáhuaꞌaj tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tajtúhuan tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee.
16Aj puꞌij ɨ Piláato huoꞌtátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze, aꞌɨ́ɨ mu mij yoꞌvíꞌtɨj.
Matɨꞌɨj jóꞌtatee aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ cúruuj jitze
(Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Lc. 23:26-43)
17Aj puꞌij ɨ Jesús iirájraa jaꞌantyichóoj ɨ jucúruuj, aꞌáa puꞌij jaꞌráꞌaj joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn: “Muɨꞌchíj muꞌtaj”, ajta huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ ɨ Hebreos aꞌyaa pu tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn: Gólgota. 18Aꞌáa mu mij yóꞌtatej, majta jamuán huaꞌpuácaa ɨ tyeɨ́tyee óotatej, juxaꞌaj mu tyihuojóꞌtateexɨj séej sɨ́ɨcɨtaꞌ majta séej sɨ́ɨcɨtaꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij ɨ Jesús jéꞌtaꞌ óotateehuacaꞌ. 19Piláato pu aꞌyan tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ ɨ táabla jitze aꞌyan tɨjɨn: “Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan”, ajta jeꞌen jaataꞌíjtacaꞌ mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze joꞌtɨj joꞌojmuꞌuj ɨ Jesús.
20Mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan joꞌjíjvej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj, jiꞌnye aꞌájna joꞌmaj yóꞌtatej ɨ Jesús aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨjcaa ɨ chájtaꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ áꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj, huéeicaj nyuucaaj pu jɨn ooyúꞌsiꞌhuacaꞌ, ɨ huáꞌnyuucaa ɨ Hebreos, ajta huáꞌnyuucaa ɨ maj Roma jáꞌmaꞌcan, ajta huáꞌnyuucaa ɨ Griego. 21Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato tɨjɨn:
—Capáj aꞌyan tyéꞌyuꞌxaj yee: “Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan”, sulu aꞌyaa paj tyoꞌtyéeyuꞌxaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan tyúuxaj tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.”
22Ajta aꞌɨ́jna ɨ Piláato aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́jna ɨ nyaj nyeríj joꞌtyéyuꞌxacaꞌaj, aꞌyaa pu tyeꞌyúꞌsiꞌhuaj jaꞌmej.
23Ajta matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌ joꞌtatéexɨꞌɨj ɨ Jesús, aj mu mij tyiꞌijpíj ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ, matɨꞌɨj mij muáacuaqueꞌ tyíꞌijsɨɨriaꞌxɨj, taꞌaj séej ajta séej tyúꞌcɨꞌtyij ɨ xantáaruꞌ. Ajta aꞌɨ́ɨn aváꞌɨtzee ɨ síicuꞌriaꞌraꞌ tɨ juꞌcáchajcaꞌaj, séej puꞌuj jɨn itzijhuacaꞌaj néijmiꞌqueꞌ, 24aꞌyaa mu mij tyityaatóoꞌixaaj ɨ xantáaruꞌuj tɨjɨn:
—Tyicheꞌ quee jasujtzaꞌnaj, sulu tyicheꞌ huátamueꞌtɨn tyej tyij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij.
Aꞌyaa puꞌij tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌrióotuiꞌtyej ɨ tyíꞌnyacaanaa, majta huóomueꞌtɨj mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij ɨ nyesíicuꞌ.” Aꞌyaa mu mij huarɨ́j ɨ xantáaruꞌuj.
25Ajta aꞌájna véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌrávaacaꞌaj ɨ cúruujraꞌ ɨ Jesús aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj ɨ náanajraꞌ, ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ ɨ náanajraꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia tɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Cleofas, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj aꞌɨ́jna ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan. 26Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséej ɨ junáanaj, ajta aꞌɨ́j huaséj ɨ tɨ jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, tɨ ajta jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa ɨ junáanaj tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, aꞌmánaꞌaj huatyéjve ɨ tɨ aꞌyóoj puéꞌeen.
27Ajta aꞌɨ́j aꞌyan tyuꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌmánaꞌaj huatyéjve ɨ tɨ aꞌ náanaj puéꞌeen.
Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj aꞌɨ́ɨ pu yoꞌvíꞌtɨj ɨ juchéj.
Tɨꞌɨj Jesús huamuɨ́ꞌ
(Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Lc. 23:44-49)
28Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ Jesús pu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ arí néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌriacaꞌ, ajta taꞌaj ij aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nye íꞌmuꞌuj.
29Aꞌáa pu véjriꞌ xáꞌrij joꞌtácatyii tɨ nahuáj avaꞌjɨsticaꞌaj tɨ ántzinaj. Matɨꞌɨj mij tyiꞌtɨ́j újruꞌnyaxɨj tɨ taꞌchíraꞌ ɨ nahuáj jitze, majta jeꞌen hisoopoj cɨyaraj jitze jaꞌantyijɨ́ꞌquej, aj mu mij jaꞌajtyáxɨɨracaꞌ véjriꞌ ɨ tyényaꞌraꞌan jitze. 30Aj puꞌij ɨ Jesús juꞌquéꞌij ɨ nahuáj tɨ ántzinaj, ajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Puꞌríj néijmiꞌi tyaꞌróoꞌastej.
Aj puꞌij ecóotutacaꞌ, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ ɨ Jesús.
Xantáaruꞌ pu jaꞌajtyéjtzej ɨ ítzaꞌpuariaꞌraꞌan ɨ Jesús
31Aꞌaj pu putyíꞌrɨjcaa ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán tyámuaꞌ huóoꞌuurej mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan camu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj mej mij ɨ muɨꞌchítyee huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ cúruuj tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu xɨcáaraꞌ puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. Aꞌɨ́j mu jɨn jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato tɨ tyuꞌtaꞌíjtaj mej mij huaꞌantyínaꞌxɨj ɨ huáꞌɨɨcaj jitze ɨ maj óotateehuacaꞌ, majta jeꞌen huaꞌajtajájpuan ɨ muɨꞌchítyee. 32Aj mu mij ɨ xantáaruꞌ ujóꞌjuꞌ matɨꞌɨj mij jaꞌantyináꞌxɨj ɨ ɨcájraꞌan ɨ sɨ́ɨj tɨ óotateehuacaꞌ, majta jeꞌen aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj huarɨ́j ɨ séej jimi aꞌáa tɨ véjriꞌ jóꞌtateehuacaꞌ ɨ Jesús jimi. 33Ajta matɨꞌɨj ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi, aꞌɨ́ɨ mu jaaséej tɨ arí muɨꞌchicaꞌaj. Aꞌɨ́j mu jɨn quee jaꞌantyináꞌxɨj ɨ ɨcájraꞌan.
34Ajta sɨ́ɨj pu ɨ xantáaruꞌ jaꞌajtyéjtzej ɨ ítzaꞌpuariaꞌraꞌan jitze cɨyéj jɨmeꞌ tɨ antyípityij, aj puꞌij jájtyij ajta ɨ xúureꞌej eeráaxɨrej. 35Ajta ɨ tɨ aꞌɨ́jna tyáxajta aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaaséj, ajta aꞌyan tyiꞌjɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌxaj, aꞌɨ́ɨ pu jamuaꞌreej tɨ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, siataꞌaj sij siajta muaꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen. 36Jiꞌnye aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j tɨꞌij aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn: “Camu séej antyínaꞌcaj ɨ caríiraꞌan.” 37Ajtáhuaꞌaj pu séej jitze aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨ mu jaséjran ɨ maj jaꞌajtyéjtzej.”
Matɨꞌɨj jaatyáꞌavaatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús
(Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Lc. 23:50-56)
38Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ José Arimatea tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato tɨꞌij jaatátuiireꞌen ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. Aꞌɨ́jna ɨ José aꞌɨ́ɨ pu ajta tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Jesús jimi, ajta avíitzij pu jɨn aꞌyan rɨjcaa, jiꞌnye huáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ maj tyityatatyíj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Aj puꞌij ɨ Piláato jaatáꞌ, tɨꞌquij ɨ José joꞌmej, ajta jeꞌen yoꞌchuij ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. 39Ajta ɨ Nicodemo ɨ tɨ tɨ́caꞌ ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi tɨꞌij jamuán tyuꞌxáj, aꞌɨ́ɨ pu ajta ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́j huatɨsímaꞌaj ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej ɨ miirra tɨ muátɨꞌsiꞌ, áloes tyiꞌtɨ́j tuꞌpíj tɨ áꞌnaxcaj, aꞌyaa pu tyíjetyacaꞌaj aꞌchu seityéj quiiluj japuan tamuáamuataꞌ. 40Aꞌyaa puꞌij ɨ José ajta aꞌɨ́jna ɨ Nicodemo, aꞌɨ́ɨ mu mij yoꞌchuij ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, majta jacáhuaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej, majta jacáꞌijcatacaꞌ cáanarij jɨmeꞌ tɨ meꞌestíj, aꞌyájna matɨꞌɨj tyéejyiꞌracaꞌaj maj huaꞌváꞌnan ɨ muɨꞌchítyee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 41Ajta aꞌájna joꞌmaj yóꞌtateexɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌáa pu huastárij tyejeꞌriáꞌvaacaꞌaj, aꞌáa puꞌij jáꞌtyastaꞌ ajta capu eexúj aꞌnáj aꞌtɨ́j aꞌúun jaꞌváꞌnamiꞌhuacaꞌaj. 42Aꞌúu mu mij yoꞌtyéetyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tyéviraꞌ, jiꞌnye aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨjcaa, ajta arí aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesimaꞌaj ɨ xɨcáaraꞌ maj jitzán tyámuaꞌ huóoꞌuurej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
20Jesús pu huatájuuriacaꞌ
(Mt. 28:1-10; Mr. 16:1-8; Lc. 24:1-12)
1Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze taꞌnájcaj ɨ tɨ jɨn tyoꞌtyéꞌiteesij ɨ itéerij, aꞌɨ́jna ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́ɨ pu íiyaꞌ naꞌaj tɨꞌij óocheꞌ cɨ́ɨ tyuꞌchuíixaviꞌcaj aꞌáa joꞌmej joꞌmaj yaꞌváꞌnaj, aj puꞌij jaaséej tɨ aꞌtɨ́j jaꞌantaꞌɨ́j ɨ tyetyéj ɨ tɨ eetyámuaacaꞌaj joꞌtɨj jóocun. 2Aj puꞌij huariáꞌraa tɨꞌquij joꞌtéechajraa joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj ɨ tɨ jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ Jesús, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Muꞌríj jiꞌrájchuij ɨ tavástaraꞌ tyéviraꞌ, ajta catu jamuaꞌreej joꞌmaj jeꞌej yóꞌruuj.
3Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jóꞌjuꞌ joꞌmaj yaꞌváꞌnajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 4Néijmiꞌi mu aꞌáa jóꞌhuaachij, ajta sɨ́ɨj pu jéetzeꞌ caꞌnyíin joꞌtéechajraa quee ɨ Pedro, aꞌɨ́j pu jɨn anaquéej aꞌáa jaꞌráꞌaj. 5Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aj puꞌij ecóotutacaꞌ, ajta jaaséj tɨ aꞌáan jaꞌajcatyii ɨ cáanarij tɨ meꞌestíj ɨ maj jɨn jacáꞌijcatacaꞌ, ajta capu utyájrupij. 6Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Pedro ajta aꞌáa jaꞌráꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij utyájrupij joꞌtɨj jóocun. Aꞌɨ́ɨ puꞌij ajta jaaséej ɨ cáanarij tɨ meꞌestíj tɨ aꞌáan jaꞌajcatyii, 7aꞌɨ́j pu ajta huaséj ɨ cɨ́ɨxurij ɨ maj jɨn jeꞌcánajcaꞌaj ɨ muꞌúutzeꞌ ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu jíriꞌhuaj jujɨ́meꞌ áan jaꞌajcatyii. 8Aj puꞌij ajta ɨ sɨ́ɨj utyájrupij ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, ɨ tɨ anaquéej aꞌáa jaꞌráꞌaj, tɨꞌɨj jaaséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aj puꞌij tyáꞌantzaahuaj. 9Jiꞌnye camu meexu yóꞌiteecaꞌaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Jesús huatájuurej. 10Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j aꞌɨ́ɨ mu joꞌcɨ́xɨj ɨ juchéj.
Jesús pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan
11Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia, aꞌáa pu joꞌtyéechaxɨj apuaꞌquéj joꞌmaj yaꞌváꞌnaj juyiinyaj. Aꞌyaa pu tyuyíinyacaj tɨꞌɨj ecóotutacaꞌ tɨꞌij utyényeeriacaꞌ joꞌtɨj jóocun, 12aj puꞌij huaꞌpuácaa huaséj ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ cuéeinaviꞌ mu tyíꞌchajcaꞌaj, aꞌáan mu jaꞌajtyáꞌcaꞌaj joꞌmaj yoꞌojtyácacaꞌaj ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús, sɨ́ɨj pu aꞌáan joꞌojcatyiij joꞌtɨj joꞌojmuꞌuucaꞌaj ajta ɨ sɨ́ɨj joꞌtɨj joꞌcaꞌɨ́ɨcajmaꞌcaa. 13Aꞌɨ́ɨmaj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, ¿jiꞌnye petyíꞌayin?
Aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌtyán mu yoꞌchuij ɨ nyavástaraꞌ tyéviraꞌ, ajta nyáaj canu jamuaꞌreej joꞌmaj jeꞌej yóꞌruuj.
14Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij pu ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌɨj ij aꞌɨ́j huaséj ɨ Jesús, ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia, capu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ Jesús pueꞌéenyeꞌej. 15Jesús puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, ¿jiꞌnye petyíꞌayin? ¿Aꞌtanyíj pahuoo?
Aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ tyámuaꞌ tyiꞌuuriáaj táꞌyiꞌij aꞌájna a huastárij tzajtaꞌ, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj muáaj piyóꞌchuij ɨ tyéviraꞌ, naatéꞌexaatyeꞌ joꞌpaj jeꞌej yóꞌruuj nyej nyij aꞌáa yóꞌhuoonyij.
16Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Maríia.
Aj puꞌij pu ájvej aꞌɨ́jcɨ jimi, tɨꞌquij huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ Hebreos aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Raboni.
(Raboni, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨjɨn, Maeestro.)
17Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capáj nyaꞌɨtzaaj, jiꞌnye canu nyeexúj aꞌáa joꞌmej ɨ nyavástaraꞌ jimi. Ajta áricuj pataꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyeꞌihuáamuaꞌ nyej nyajtáhuaꞌaj joꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ nyavástaraꞌ, tɨ ajta jaꞌmuavástaraꞌ puéꞌeen, nyajta aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ nyaj Dios ɨ tɨ ajta jaꞌmua Dios puéꞌeen.
18Aj puꞌij ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan joꞌmej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij huoꞌtéꞌexaa tɨ arí jaaséej ɨ tavástaraꞌ, ajta jeꞌej tɨ tyaatéꞌexaa.
Jesús pu huatóosejratacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j
(Mt. 28:16-20; Mr. 16:14-18; Lc. 24:36-49)
19Tɨꞌɨj huatyéchumuaꞌriacaꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ taꞌnájcaj ɨ itéerij jitze, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu eetyóonaj u chiꞌtáj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ maj tyityatatyíj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Jesús puꞌij aꞌúun joꞌtyájrupij tɨꞌquij a jéꞌtaꞌ huatyéechaxɨj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtatyójtyej tɨjɨn:
—Cheꞌ huatyáapuaꞌrej mu jaꞌmua tzajtaꞌ.
20Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj, aj puꞌij huoꞌtaséjra ɨ jumuácaꞌ ajta ɨ juꞌítzaꞌpuaa joꞌmaj tyiyoꞌpuéj ɨ maj yóꞌtateexɨj ɨ cúruuj jitze. Aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ maj jamuán huacɨ́j huatóotyamuaꞌvej matɨꞌɨj jaaséej ɨ tavástaraꞌ. 21Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Cheꞌ huatyáapuaꞌrej mu jaꞌmua tzajtaꞌ. Aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ nyavástaraꞌ nyéetzij tyinyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj muaꞌajmaj tyajamuaataꞌítyij.
22Aj puꞌij huoꞌtajɨ́ꞌtzej, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jaꞌancuriáꞌan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. 23Aꞌtyán siaj muaꞌaj tyuꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, Dios pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj, ajta aꞌtyán siaj quee tyuꞌtúꞌuunyiꞌraj, capu ajta ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj.
Tomás pu jaaséj ɨ tavástaraꞌ tɨ arí huatájuuriacaꞌ
24Ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás, tɨ ajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌaxcaa, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn cuáatyirij, capu huaꞌ jamuán ajoꞌtyávaacaꞌaj tɨꞌɨj Jesús huaꞌ jimi huataséjre. 25Séecan mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tuꞌríj jaaséj ɨ tavástaraꞌ.
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Canu tyáꞌantzaahuatyeꞌsij tɨpuaꞌaj nyequee jaaséej ɨ muácaꞌraꞌan jitze joꞌmaj yaꞌnájtze, tɨpuaꞌaj nyajta quee anáxɨtyataj joꞌtɨj ɨ cɨláavu jaꞌnóopuꞌcaꞌaj, tɨpuaꞌaj nyajta quee ajtyémejcaꞌaj ɨ ítzaꞌpuariaꞌraꞌan jitze.
26Tɨꞌɨj séej iteerij tyoomáꞌcaj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j mu majtáhuaꞌaj aꞌúun jeꞌrátyaꞌcaꞌaj u chiꞌtáj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás, aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jamuán ujeꞌrácatyii. Ajta eetyánamiꞌhuacaꞌaj ɨ puéertaj, ajta ɨ Jesús pu aꞌúun joꞌtyájrupij, ajta ajeꞌtaꞌ huatyéechaxɨj huaꞌ tzajtaꞌ, aꞌyaa pu tyihuoꞌtatyójtyej tɨjɨn:
—Cheꞌ huatyáapuaꞌrej ɨ jaꞌmua tzajtaꞌ.
27Ajta jeꞌen aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Tomás tɨjɨn:
—Huaséj ɨ nyamuácaꞌ, pataꞌaj anáxɨtyataj, pajta ajtyémejcaꞌaj ɨ nye ítzaꞌpuaa jitze. Capáj cheꞌ seequéj tyíꞌmuaꞌajcaj, sulu pataꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
28Aj puꞌij ɨ Tomás aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Muáaj paj nyavástaraꞌ puéꞌeen pajta nyaj Dios.
29Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Nyij aꞌɨ́jna jɨn petyáꞌantzaahuaj ɨ paj naaséj? Micheꞌ huóotyamuaꞌveꞌen ɨ maj quee nyeséeraj metyáꞌantzaahuaj.
Jiꞌnye een jɨmeꞌ ooyúꞌsiꞌhuacaꞌ aꞌíjna ɨ yuꞌxarij
30Jéehua pu ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj séecan jɨn tyuꞌmuárɨej ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj meeséeracaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, ɨ tɨquee áꞌyuꞌsiꞌij aꞌíjcɨ jitze ɨ yuꞌxarij. 31Ajta aꞌíjna aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌsiꞌhuacaꞌ siajta sij muaꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, ɨ yójraꞌ ɨ Dios, ajta siaj sij júurij xáꞌraꞌnyij siatɨꞌɨj jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.
21Tɨꞌɨj ɨ Jesús huatóosejratacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej ɨ maj majta jamuán huacɨ́j
1Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj ɨ Jesús huatóosejratacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌájna véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ tɨ jaꞌalaguun a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tiberias. Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j: 2Aꞌáa mu joꞌtyúꞌuucaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn ɨ tɨ cuáatyirij puéꞌeen, aꞌáa pu ajta joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Natanael ɨ tɨ Caná jáꞌmaꞌcan aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ yójmuaꞌmuaꞌ ɨ Zebedeo, majta séecan ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj majta jamuán huacɨ́j ɨ Jesús. 3Aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyóocheꞌ nu hueꞌtyée eetajájpuaj.
Aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ityáj tu tyajta ajamuán jóꞌcɨꞌɨj.
Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ ɨ báarcuj jitze muaꞌtyacɨ́ɨnyej, muaatáxaꞌii maj áꞌcueꞌtzɨꞌpuaj ajta camu tyiꞌtɨ́j huatyéeviꞌ. 4Tɨꞌɨj arí tapuáꞌrisimaꞌcaj, Jesús pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj jooꞌástɨmee ɨ jájtyij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, camu jaamuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej. 5Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Nyeꞌihuáamuaꞌ, ¿nyi seríj huoꞌvíviꞌ ɨ hueꞌtyée?
Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Catu tyeexúj.
6Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jaꞌtyáhuaꞌxɨj ɨ tápiꞌnarij muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ ɨ báarcuj jitze, aj xu sij hueꞌtajájpuaj ɨ hueꞌtyée.
Matɨꞌɨj mij aꞌyan huarɨ́j, aj mu mij huaꞌváꞌjɨstej ɨ hueꞌtyée ɨ tápiꞌnarij tzajtaꞌ, ajta capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj maj jeꞌtapíj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj muiꞌcaa ɨ hueꞌtyée. 7Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ Jesús jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Pedro tɨjɨn:
—Tavástaraꞌ pu puéꞌeen.
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen, aj puꞌij ucóochejtyej tɨꞌquij huatajój tɨꞌij jiyeꞌtzín aꞌáa joꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi. 8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, aꞌɨ́ɨ mu majta aꞌáa joꞌréꞌnyej a tɨ jooꞌástɨmee ɨ jájtyij, muꞌvaꞌjáapuaj ɨ tápiꞌnarij muaꞌvaꞌjɨstícan ɨ hueꞌtyée jɨmeꞌ, jiꞌnye joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌyaa pu ajóotyej aꞌchu anxɨtyej meetroj. 9Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj joꞌhuáchij, aj mu mij jaaséj tɨ áꞌtaacaꞌaj, majta hueꞌtyée aꞌáan jaꞌnájeꞌtyii ɨ tɨꞌɨxcuáa japua, ajta páan ajaꞌajmuaanyicaꞌaj. 10Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Siataꞌaj jeꞌcácaa majaꞌváɨꞌɨn ɨ hueꞌtyée ɨ siaj sioochán hueꞌtajájpuaj.
11Aj puꞌij Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj atyájraa ɨ báarcuj jitze, ajta jeꞌtajájpua ɨ tápiꞌnarij joꞌtɨj joꞌhuáchij, tyámuaꞌ mu tyityaꞌváꞌjɨsticaꞌaj ɨ hueꞌtyée mej vivéejmee, anxɨtyej japuan huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan huéeicaj mu aráꞌaxcaa, ajta ɨ tápiꞌnarij capu huatyásujtzaꞌnyij tyij majta aváꞌajɨsticaꞌaj ɨ hueꞌtyée. 12Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Musioꞌváꞌjuꞌ siataꞌaj tyúꞌcuaꞌnyij.
Ajta capu aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ jaataꞌíhuoꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, jiꞌnye muꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ tavástaraꞌ puéꞌeenyeꞌej. 13Aj puꞌij Jesús huaꞌ jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ, tɨꞌquij jatyɨ́ꞌpuj ɨ páan, ajta jeꞌen huoꞌrɨ́ɨpuꞌuj, ajta aꞌyan chaꞌtaj naꞌaj huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ hueꞌtyée.
14Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huéeicaj jitze ɨ Jesús huatóosejratacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ.
Ɨ nyúucarij Jesús tɨ jáaꞌixaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro
15Matɨꞌɨj tyuꞌcuáꞌaj, Jesús pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj tɨjɨn:
—Simón, mu paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Juan, ¿nyi jéetzeꞌ pényaxɨeꞌveꞌ pequee aꞌmújma?
Pedro pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, muáaj paj jamuaꞌreej nyaj muaxɨeꞌveꞌ.
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌchaꞌɨɨn ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ.
16Jesús pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Simón, mu paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Juan, ¿nyi pényaxɨeꞌveꞌ?
Pedro pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Jee xaa nyuꞌuj, nyavástaraꞌ, muáaj paj jamuaꞌreej nyaj muaxɨeꞌveꞌ.
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌchaꞌɨɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj nye jimi jusɨꞌrii.
17Huéeicaj jitze pu ajtáhuaꞌaj ɨ Jesús aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—Simón mu paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Juan, ¿nyi tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn pényaxɨeꞌveꞌ?
Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, jéehua pu huatóoxaamujri tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan huéeicaj tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨpuaꞌaj jaxɨeꞌvaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, muáaj paj néijmiꞌi muaꞌreej, muáaj paj jamuaꞌree nyaj muaxɨeꞌveꞌ.
Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pataꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌchaꞌɨɨn ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ. 18Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn patɨꞌɨj paꞌrɨꞌɨstacaꞌaj axáahuaj paj huáyiꞌcaa jeꞌej tɨ tyimuaꞌránajchicaꞌaj, ajta patɨꞌɨj vastacɨrɨeꞌtan, aꞌyaa paj tyeꞌejméjcaꞌtaxɨꞌsij tɨꞌij sɨ́ɨj muꞌcáchejtyeꞌen, ajta jeꞌen muáꞌviꞌtɨn joꞌpaj quee jóꞌyiꞌmuɨj.
19Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyíꞌxajtacaꞌaj mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌmuɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ Pedro, ajta tɨ aꞌɨ́jna jɨn tyaatatyójtziꞌreꞌej ɨ Dios. Tɨꞌquij téꞌej aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro tɨjɨn:
—Pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.
Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj tɨ ajta jéehua jaxɨeꞌveꞌ
20Aj puꞌij Pedro pu ooréꞌnyeeriacaꞌ tɨꞌɨj ij jaaséj tɨ cújtaꞌ huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús tɨ jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ jitzán ajcácatyii ɨ Jesús matɨꞌɨj tyuꞌcuaj, ɨ tɨ ajta aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, ¿aꞌtanyíj tyuꞌtátuiireꞌsij muéetzij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj?” 21Tɨꞌɨj ɨ Pedro jaaséej, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, arí aꞌmújna jimi, ¿jiꞌnye tyeꞌmej?
22Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyáꞌxɨeꞌvaꞌaj tɨ júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen ꞌasta nyanaꞌaj quee uvéꞌnyej, capu aꞌ jitze juxɨeꞌveꞌ. Pajta muáaj pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.
23Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyoꞌtánamuajriꞌ tɨquee aꞌnáj muɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨ Jesús jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌej. Ajta ɨ Jesús capu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ yee capu muɨꞌnyij. Sulu aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: Tɨpuaꞌaj aꞌyan nyetyáꞌxɨeꞌvaꞌaj tɨ júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen ꞌasta nyanaꞌaj quee uvéꞌnyej, capu aꞌ jitze juxɨeꞌveꞌ.
24Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj, ɨ tɨ ajta aꞌíjna tyáxajta, ajta aꞌyan tyoꞌtyéyuꞌxacaꞌ. Tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyíꞌxaj.
25Capu sɨ́ɨj naꞌaj ɨ tɨ Jesús jɨn tyuꞌmuárɨej, tɨpuaꞌaj néijmiꞌi tyoꞌyuꞌxajcheꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn huarɨ́j séej jɨmeꞌ ajta séej, aꞌyaa pu tyináꞌmiteerasteꞌ tɨquee tyeꞌvéericaj ɨ cháanacaj japua ɨ yuꞌxarij tɨ tyuuxɨéꞌvaꞌcaj maj tyoꞌyuꞌxajcheꞌ.