Hechos

Jeꞌej maj yeꞌej huarɨ́j aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej

Dios pu huaꞌtáratziiriꞌ tɨ huaꞌ jamuán huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ júuricamaꞌraꞌ

¹Muáaj Teófilo, séej jitze ɨ yuꞌxarij ɨ taꞌnájcaj, aꞌɨ́j nu jitze nyeríj joꞌyúꞌxacaꞌ néijmiꞌi jeꞌej tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ Jesús, nyajta néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyihuoꞌmuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, ²ꞌasta naꞌaj quee jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ u tajapuá aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌɨj tyihuoꞌtaꞌíityeꞌej néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej tɨꞌɨj naꞌaj yutɨj joꞌqueꞌtɨj jaꞌmej. ³Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ ɨ Jesús, aj puꞌij aꞌɨ́ɨjma jimi huataséjre ɨ maj jamuán huacɨ́j, Aꞌyaa pu tyuꞌtóosejratacaꞌ mej mij jáamuaꞌreej tɨjɨn puꞌríj huatájuuriacaꞌ, huáꞌpuatyej xɨcáj pu áꞌtyeej tɨ aꞌyan tyiꞌtásiseerihuaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi, ajta tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Dios tɨ jɨn néijmiꞌqueꞌ tyíꞌijta.

⁴Ajta tɨꞌɨj ooj aꞌáa joꞌtyaváacaj huaꞌ jamuán, aꞌyaa pu tyihuóꞌixaaj maj quee iirácɨꞌcaꞌan aꞌájna a Jerusalén. Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Setyuꞌchóꞌveꞌ ꞌasta naꞌaj quee tyaꞌróoꞌastej ɨ nyavástaraꞌ tɨ jamuaꞌtáraatziiriꞌ, ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaa. ⁵Aꞌɨ́jna ɨ Juan, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌɨɨracaꞌaj ɨ jájtyij jɨmeꞌ, ajta capu cheꞌ áꞌtyeeren siatɨꞌɨj aꞌɨ́j jɨn ɨꞌhuan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ huatyáꞌɨtzeereꞌej jaꞌmua tzajtaꞌ.

Jesús pu tyíraa u tajapuá

⁶Majta ɨ maj Jesús jimí ajaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyiquij arí tyaꞌráꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze paj jitzán tyuꞌtaꞌíjtaj iiyeꞌej Israel?

⁷Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Capu muaꞌajmaj jáꞌmuacɨꞌpuaj siaj jáamuaꞌreej aꞌnáj tɨ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyesij. Aꞌɨ́ɨ puꞌuj jamuaꞌreej ɨ Dios aꞌnáj tɨ aꞌyan rɨnyij jeꞌej tɨ tyíꞌmuaꞌtzej. ⁸Ajta tɨꞌɨj yavaꞌcáanyej aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jamuaatáꞌsij ɨ caꞌnyíjraꞌaj, aj xu sij nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌyaa huacháatɨmee iiyeꞌej Jerusalén, siajta ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee a Samaaria majta a Judea, siajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee joꞌtɨj jooꞌástɨmee ɨ cháanacaj.

⁹Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌixáatyaꞌaj, aj puꞌij jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ u tajapuá, meeséeracaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aj puꞌij ɨ jéetɨrij jaatyáꞌavaatacaꞌ aꞌɨ́j mu mij jɨn quee cheꞌ jaaséj. ¹⁰Móocheꞌ mu jútyeꞌ joꞌnyéenyeꞌricaj matɨꞌɨj jiyeꞌtzín huaꞌpuaj huataséjre ɨ tyétyacaa aꞌɨ́ɨjma jimi, naa mu cuéeinaviꞌ tyoꞌcacháatɨmaꞌcaa. ¹¹Aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj Galileea jaꞌchej, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ jútyeꞌ setyityojóꞌnyejnyeꞌ? Aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ɨ tɨ jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ u tajapuá, aꞌyaa puꞌujtánaꞌaj yetyiꞌcányesij, jeꞌej siaj seríj tyeeséj tɨꞌɨj jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ.

Aꞌɨ́ɨ mu jaꞌantyíhuoj ɨ Matíias tɨꞌij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Judas

¹²Aꞌáa mu joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna Aseitúunajrimi jɨríj jitze tɨ avéjriꞌ joꞌtacáꞌaj a Jerusalén. Aꞌyaa pu huatátyeej aꞌchu maj huaꞌtáꞌcariaꞌaj tɨ aꞌtɨ́j ajaꞌtanyéj aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, aj mu mij ujaꞌráacɨj aꞌájna a Aseitúunajrimi. ¹³Matɨꞌɨj aráꞌaj aꞌájna a chájtaꞌ, aj mu mij antyicɨ́j ɨ chiꞌij taꞌantyityájtɨj jitze tɨ jujapuá tyiváatɨmee joꞌmaj jeꞌráatyaꞌaj muáꞌcɨꞌɨj. Aꞌɨ́ɨ mu ujeꞌrátyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, ajta ɨ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ Santiago, ajta aꞌɨ́jna ɨ Andrés, ajta ɨ Felipe, ajta ɨ Tomás, ajta aꞌɨ́jna ɨ Bartolomé, ajta ɨ Mateo, ajta ɨ Santiago, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Alfeo, aꞌɨ́jna ɨ Simón ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn ɨ tɨ oocaꞌnyáaj aꞌyan rɨcɨj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ yójraꞌ tɨ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago. ¹⁴Néijmiꞌi mu aꞌúun jaꞌtyúusɨꞌrihuaꞌaj mej mij huatyényuunyij ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia, náanajraꞌ ɨ Jesús, majtáhuaꞌaj séecan ɨ úucaa.

¹⁵Aꞌájna matɨꞌɨj néijmiꞌi jusɨ́ɨriaꞌcaj aꞌchu mu anxɨtyej japuan seityéj ɨ maj juꞌihuáamuaꞌ aráꞌaxcaa, aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Pedro huatyéechaxɨj tɨꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn:

¹⁶—Nyeꞌihuáamuaꞌ, aꞌyaa pu tyuuxɨéꞌvaꞌcaj tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ David tyaataxájtacaꞌ ɨ yuꞌxarij jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Judas, tɨꞌij huoꞌtátuiireꞌen ɨ Jesús avíitzij jɨmeꞌ, mej mij ɨ tyeɨ́tyee jaatyéeviꞌ. ¹⁷Judas pu ajta tajitzé ajtyámaꞌcantacaꞌaj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj tyatɨꞌɨj ityáj. ¹⁸Aꞌyaa pu tyáaruj aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas, aꞌɨ́ɨ pu chuéj huánanɨej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ túmii tɨ jaꞌancuriáaꞌ tɨꞌɨj huoꞌtátuii ɨ Jesús. Ajta jeꞌen cóocueꞌmiꞌin tɨꞌquij acáatzaj, aj puꞌij a chóotaꞌ jáꞌajvej, ajta jeꞌen ootatzáj tɨꞌquij tyeꞌráacuaj ɨ tyiꞌchuitɨriaaraꞌ. ¹⁹Majta ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee aꞌájna a Jerusalén, néijmiꞌi mu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas. Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj tɨjɨn Acéldama, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨjɨn chuéj tɨ xúureꞌmeꞌ. ²⁰Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, puꞌríj aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij tɨ aꞌyan huatóomuaꞌaj tɨjɨn chuíicarij tɨ jɨmeꞌ yee:

Cheꞌ yáanaꞌquij metyóoꞌeenyeꞌ joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj.

Cheꞌ quee cheꞌ aꞌtɨ́j aꞌchajcaj.

Aꞌyaa pu ajta tyáꞌxaj tɨjɨn:

Cheꞌ sɨ́ɨj tyeꞌentyájrutyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j.

²¹’Aꞌɨ́j pu jɨn juxɨeꞌveꞌ tyaj séej aváꞌhuoonyij, tɨ tajamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, sɨ́ɨj tɨ aꞌnáj tɨnaꞌaj tajamuán yahuatyávaacaꞌaj tɨꞌɨj ooj Jesús yeséeriaꞌcaj, ²²tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Juan tyáaꞌɨɨriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta tɨꞌɨj jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ u tajapuá, juxɨeꞌveꞌ tɨ sɨ́ɨj tajamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen tɨꞌij ajta aꞌyan tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee yee puꞌríj huatájuuriacaꞌ ɨ Jesús.

²³Aj mu mij huaꞌpuácaa antyíhuo: aꞌɨ́jcɨ ɨ José Justo, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Barsabás, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Matíias. ²⁴Aj mu mij huatyéenyuj ɨ Dios jimi, aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, muáaj paj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌmuaꞌtzej ɨ jutzájtaꞌ sɨ́ɨj ajta ɨ sɨ́ɨj, taataséjratyeꞌ aꞌtanyíj períj antyíhuo aꞌíijma ɨ maj huaꞌpuaj. ²⁵Tɨꞌij tyeꞌentyájrutyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Judas. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyeꞌrájraa tɨꞌij jóꞌraꞌnyij joꞌtɨj aꞌyan tyiyeꞌtyévijtyeꞌ.

²⁶Aj mu mij huóomueꞌtɨj, mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij tɨꞌij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, aꞌɨ́ɨ puꞌij tyuꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́jna ɨ Matíias. Aj mu mij jaatáꞌ tɨ tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen huaꞌ jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej.

Tɨꞌɨj huaꞌ jimi yavaꞌcáanyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios

¹Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ taꞌráahuaꞌpuaj ɨ itéerij. Aꞌyaa mu jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Pentecostés, aj mu mij néijmiꞌi tyúusɨɨj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌújna u chiꞌtáj.

²Matɨꞌɨj mij jáanamuajriꞌ tɨ caꞌnyíin jɨn ajeꞌcájujhuaꞌnasimaꞌaj ɨ jútyeꞌ, caꞌnyíin pu jɨn namuajriaꞌcaꞌaj u chiꞌtáj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj. ³Aj mu mij tyiꞌtɨ́j huaséj yaa tɨꞌɨj nyanúrij tɨ áꞌtaa, ajta joꞌtzaanyixɨj aꞌɨ́jna ɨ nyanúrij, tɨꞌquij huaꞌ muꞌúutzeꞌ anráavatzɨj ɨ tɨ huatyátzaanyixɨj. ⁴Tɨꞌquij huatyáꞌɨtzee ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jimi ɨ tyeɨ́tyee, aj mu mij huatyóohuij maj tyuꞌtaxáj séecan jɨmeꞌ ɨ nyúucarij maj quee xu aꞌnáj jɨn meꞌtyajáꞌxaj, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios maj aꞌyan tyuꞌtaxáj.

⁵Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj ɨmuáj curiáꞌcɨxɨj ɨ maj jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ juyiꞌráj, mej mij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, aꞌáa mu joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna a Jerusalén. ⁶Matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ ɨ maj jeꞌej tyáhuaasimeꞌej caꞌnyíin jɨmeꞌ, néijmiꞌi mu tyúusɨɨj, ajta quee jeꞌej huáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj, aj mu mij jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, jiꞌnye mahuáꞌnamuajracaꞌaj maj tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ huáꞌnyuucaa sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj. ⁷Jéehua mu jeꞌej huojoꞌsejracaꞌaj, aꞌyaa mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyi mequee néijmiꞌi mu tyétyacaa, aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Galileea? ⁸¿Jiꞌnye tyuꞌtáɨꞌriitariaꞌcaꞌ maj aꞌyan tyíꞌxajtaj tyatɨꞌɨj ityáj tyiꞌtamuáꞌmuaj? Tanyúuca mu jɨn tyíꞌxaj aꞌmúumaj. ⁹Séecan tu aꞌáa jáꞌmaꞌcan aꞌájna a Partia, tyajta séecan aꞌájna a Media, tyajta séecan aꞌájna a Elam, tyajta séecan aꞌájna a Mesopotamia. Tyajta séecan aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Judea, tyajta séecan aꞌájna a Capadocia, tyajta séecan aꞌájna a Ponto, tyajta séecan Asia jáꞌmaꞌcan. ¹⁰Séecan tu tyajta aꞌáa jáꞌmaꞌcan aꞌájna a Frigia, tyajta séecan aꞌájna a Panfilia, tyajta séecan aꞌájna a Egipto, tyajta puaꞌmaquéj aꞌájna a Libia, tyajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tyaj ɨmuáj tyajaꞌránamuaj a Cirene, ¹¹séecan mu Roma jáꞌmaꞌcan; majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj huatyóojuriiyutacaꞌ, ityáj tu huáꞌnamuaj jeꞌej maj tyíꞌxaj ɨ tanyúuca jɨmeꞌ. Aꞌɨ́j mu xaj ɨ tɨ naa namuajreꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej rɨcɨj ɨ Dios.

¹²Séecan mu jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, majta quee jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj tyúꞌmuaꞌtyij, aꞌɨ́ɨ mu mij tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj aꞌyan tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye huatóomuaꞌaj néijmiꞌi aꞌíjna?

¹³Majta séecan huoꞌtyáxaahuatacaꞌ, aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Metyájtaꞌruj.

Ɨ nyúucarij tɨ anaquéej jaataxájtacaꞌ ɨ Pedro

¹⁴Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huatyéechaxɨj, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, aj puꞌij huoꞌtajé caꞌnyíin jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyan tɨjɨn:

—Xáanamuajriꞌ tyámuaꞌ naa, ɨ nyaj jamuaatéꞌexaatyeꞌsij muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, siajta mu siaj iiyeꞌej Jerusalén huacháatɨmee. ¹⁵Aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨjɨn: “Metyájtaꞌruj aꞌmúumaj mu tyétyacaa. Capu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye óocheꞌ pu huaꞌíyaꞌaj naꞌaj.” ¹⁶Ajta aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Joel. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj tɨꞌij Dios jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee.

Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna tɨjɨn:

¹⁷Aꞌyaa pu tyíꞌxaj ɨ Dios.

Aꞌyaa pu tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze,

tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.

Nyajúuricamej nu ujoꞌtaꞌítyij

tɨꞌij huaꞌ tzajtaꞌ huatyáꞌɨtzeereꞌen,

ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua.

Jáꞌmuayojmuaꞌ, ɨ maj tyétyacaa, majta ɨ maj úucaa,

aꞌɨ́ɨ mu nyenyúucaritzeꞌ tyihuaꞌixáatyeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ tyeɨ́tyee.

Majta ɨ tyáamua aꞌɨ́ɨ mu tyiꞌséeraj muáꞌjuꞌun ɨ Dios tɨ jimi tyejeꞌrámaꞌcan,

majta ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌ, metyiꞌmáaraj mu muáꞌjuꞌun.

¹⁸Nyajta nu aꞌɨ́ɨjma jimi uyoꞌtaꞌítyij

tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ tzajtaꞌ

ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ nye jitze maꞌcan.

Ɨ maj tyétyacaa, ajta ɨ maj úucaa.

Aꞌɨ́ɨ mu majta nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij.

¹⁹Nyáaj nu tyiꞌtɨ́j jamuaataséjratyeꞌej u tajapuá

ɨ siaj jɨn jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij.

Siajta tyiꞌtɨ́j séjran ɨ siaj jɨn jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyej

tɨꞌɨj naꞌaj veꞌéj ɨ chuéj.

Xúureꞌej xu séjran

siajta tɨéj, siajta ɨ cɨtzíj.

²⁰Ajta ɨ xɨcáj jáꞌmuɨꞌnyij, capu cheꞌ huanyéeriꞌcɨj jaꞌmej.

Ajta ɨ máxcɨrɨeꞌ, aꞌyaa pu éenyeꞌej jaꞌmej tɨꞌɨj ɨ xúureꞌej.

Aj puꞌij atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze

tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn ɨ tavástaraꞌ yavaꞌcányesij

íiyan ɨ cháanacaj japua,

naa pu tyuꞌséꞌrihuaꞌaj jaꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze.

²¹Ajta aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ ɨ Dios jimi huatyényuunyij,

aꞌɨ́jna ɨ Dios japuan pu huatányuusij aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j.

²²’Mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, xáanamuajriꞌ aꞌíjcɨ, xuꞌríj jamuaꞌreej tɨ ɨ Dios jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ Jesús, jéehua pu tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huarɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huoꞌtaséjra ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan huarɨ́j jaꞌmua jimi siaj sij jáamuaꞌreej tɨ Dios jaꞌantyíhuoj. ²³Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌɨ́j pu ɨ Dios jamuaatátuii, jiꞌnye aꞌyaa pu jaatamuaꞌaj, muaꞌaj xu sij yóꞌtatee ɨ cúruuj jitze, majta séecan jaꞌmua jamuán ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. ²⁴Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej, aꞌɨ́ɨ pu ajta japuan huatanyúj ɨ tɨ jɨn jajpuéjtzicaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu huarɨ́j, jiꞌnye capu huatáɨꞌriitariacaꞌ tɨ aꞌáa jaꞌséeriaꞌaj jáꞌraꞌnyij muɨꞌchítyee tzajtaꞌ. ²⁵Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ David aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:

Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu jaséjracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ,

aꞌɨ́ɨ pu yésejreꞌ nyamuácaꞌtaꞌ,

aꞌɨ́j nu jɨn quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeerej jimi.

²⁶Aꞌɨ́j pu jɨn jutyamuaꞌveꞌ ɨ nyaxɨéjnyuꞌcaa,

nyajta nyetyamuaꞌveꞌ nyetyiꞌchuíicaj.

Aꞌɨ́j nu jɨn nyaxáahuaj chaaj naꞌmej,

²⁷jiꞌnye capáj tyuꞌtáꞌsij nyaj huámuɨꞌnyij,

capáj tyuꞌtáꞌsij nyaj aꞌáan jaꞌséeriaꞌaj náꞌraꞌnyij

joꞌmaj joꞌtyáꞌɨtzeꞌrii ɨ muɨꞌchítyee,

capáj pajta tyuꞌtáꞌsij tɨ huatyéjpetyej

aꞌɨ́jcɨ ɨ tyéviraꞌ ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ.

²⁸Muáaj paj naataséjraj ɨ juyéj

tɨ aꞌáa jóꞌnyee joꞌtɨj júuricamej jáꞌsejreꞌ.

Pajta naatáꞌsij nyaj huatányetyamuaꞌveꞌen

aꞌájna joꞌpaj jáꞌsejreꞌ.

²⁹’Nyeꞌihuáamuaꞌ, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨꞌɨj ɨ David huamuɨ́ꞌ, majta jeꞌen jaꞌváꞌnaj, ijíij óocheꞌ pu yésejreꞌ iiyeꞌej Jerusalén joꞌmaj yaꞌváꞌnaj. ³⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ David, Dios jitze maꞌcan pu tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Dios aꞌyan tyaꞌtáratziiriꞌ tɨ séej ɨ rey jɨmeꞌ tyeꞌentyárutyij ɨ tɨ jitzán eerámaꞌcan. ³¹Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu ɨ David jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn aꞌyaa pu tyeꞌmej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaataxájtacaꞌ. Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn huatájuuritaj ɨ Cɨríistuꞌ, ajta quee aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej ɨ muɨꞌchítyee tzajtaꞌ, capu ajta huatyépetyij ɨ tyéviraꞌ. ³²Puꞌríj ɨ Dios jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ityáj tu tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tyajta tyuꞌséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ³³Puꞌríj ajcáayijxɨ muácaꞌtaꞌ ɨ Dios u tajapuá, ajta arí jaꞌancuriáaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj, aꞌɨ́ɨ puꞌij taꞌij ɨ Jesús ityájma taatáꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, jiꞌnye aꞌyaa pu tyitaꞌtáratziiriꞌ. Aꞌíi puꞌij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jaséj ajta ɨ siaj janamuaj. ³⁴Jiꞌnye capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ David ɨ tɨ tyíraa u tajapuá, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

Aꞌyaa pu ɨ tavástaraꞌ tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ nyavástaraꞌ tɨjɨn:

“Póocheꞌ yan újcatyij iiyeꞌej nyamuácaꞌtaꞌ.

³⁵Asta nyanaꞌaj quee huaꞌantyimueꞌtɨn

ɨ maj muájchaꞌɨɨreꞌ.”

³⁶’Aꞌɨ́j pu jɨn siataꞌaj jáamuaꞌreej néijmiꞌi ɨ siaj iiyeꞌej huacháatɨmee Israel, tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jna ɨ Jesús ɨ siaj jóꞌtatee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios aꞌɨ́jna jɨn tyeꞌentyáarujtyej tɨꞌij Tavástaraꞌ puéꞌeenyeꞌ ajta Cɨríistuꞌ.

³⁷Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee, jeꞌej pu puaꞌaj huoꞌtáꞌaj ɨ huaꞌ tzajtaꞌ, aj mu mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ séecan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan sɨ́ɨj aráꞌasej, aꞌyan tɨjɨn:

—Taꞌihuáamuaꞌ, ¿jiꞌnye táarɨnyij ijíij?

³⁸Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Siataꞌaj seequéj tyúꞌmuaꞌtyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, siajta huáɨꞌhuaj nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ Jesús, aꞌyaa xu huárɨnyij, aj puꞌij ɨ Dios tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj, aꞌɨ́ɨ pu ajta uyoꞌtaꞌítyij ɨ ju júuricamej, tɨꞌij jaꞌmua jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen. ³⁹Jiꞌnye aꞌíjna ɨ nyúucarij jaꞌmua jitze pu huatamaꞌcan, ajta jáꞌmuayojmuaꞌ, ajta ɨ maj aꞌ ɨmuáj joꞌcháatɨmee séej ɨ chuéj japua. Néijmiꞌcaa pu cɨꞌtyij aꞌɨ́ɨjma ɨ Dios tɨ huoꞌtájeevij.

⁴⁰Séej pu nyúucarij ajta jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj, jéehua pu huoꞌijmujriꞌ mej mij quee jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨj matɨꞌɨj ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee.

⁴¹Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jáanamuajriꞌ, majta tyáꞌantzaahuaj majta huáɨꞌhuacaꞌ, huéeicaj víꞌraꞌaj mu aꞌchu aráꞌaxcaa, aj mu mij aꞌɨ́ɨjma jamuán antyóosɨɨj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ⁴²Majta néijmiꞌi mu aꞌɨ́j jitze tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, tyámuaꞌ mu naa tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj, máahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi, majta jusɨꞌrihuaꞌaj mej mij néijmiꞌi jáacuaꞌnyij ɨ páan.

Jeꞌej maj tyíꞌtyechajcaꞌaj ɨ maj anáatyaꞌaj tyáꞌantzaahuaj

⁴³Néijmiꞌi mu jeꞌej tyojoꞌsejracaꞌaj majta jeꞌej tyityóomuajtyajcaꞌaj, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ Dios tyiꞌtɨ́j tyíꞌsejratacaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj jɨmeꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. ⁴⁴Néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaꞌaj ɨ maj tyáꞌantzaahuaj, majta mu néijmiꞌi tyiꞌtóoaꞌcariaꞌaj aꞌchu tɨ sɨ́ɨj caa tyiꞌtɨ́j tyíꞌijchaꞌɨj. ⁴⁵Aꞌyaa mu rɨjcaj, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jaꞌɨtziityaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu tyiꞌtɨ́j toonyij, tɨꞌɨj ij jaatáꞌsij ɨ túmii aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨquee cheꞌ jeꞌej tyéejtyoovej. ⁴⁶Aꞌnáj tɨnaꞌaj mu jusɨꞌrihuaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta mu jusɨꞌrihuaꞌaj joꞌmaj jaꞌchej, mej mij joꞌtámuaꞌreej ɨ tavástaraꞌ, majta jeꞌen néijmiꞌi tyíꞌcuaꞌnyij, muutyámuaꞌvaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ. ⁴⁷Tyámuaꞌ mu tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios, majta ɨ tyeɨ́tyee naa mu huojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́ɨjma, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌnáj tɨnaꞌaj támuiꞌrisimaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyaꞌantzáꞌhuatyahuaꞌaj.

Matɨꞌɨj tyáahuaj séej ɨ tɨquee tyéchavaaj

¹Séej xɨcáj jitze pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ Pedro ajta ɨ Juan, néijmiꞌi mu aꞌáa jóꞌjuꞌ ɨ tyeyúuj tɨ joꞌtyéjvee, mej mij huatyényuunyij, aꞌtzáaj pu putyíꞌrɨjcaa yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj. ²Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa jeꞌtyácatyij a tɨ jaꞌpueertaj, capu ráyiꞌvajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌyaa pu éenyeꞌej huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu ayeꞌtyéyiꞌtzaaj a tɨ jaꞌpueertaj maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn tɨ naa huaséꞌrin, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn túmii huáꞌhuaviiraj ɨ maj utyáruꞌpij u tyeyúuj tzajtaꞌ. ³Tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huaséj ɨ Pedro ajta ɨ Juan ɨ maj aꞌúun joꞌtyárutyisimaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj puꞌij túmii huoꞌtáhuaviiriꞌ maj jaatapuéjveꞌen. ⁴Aj mu mij jaꞌráasej tyámuaꞌ naa, ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Taaséj.

⁵Aj puꞌij quee cheꞌ huatanyúj aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ, aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn túmii mu naatáꞌsij. ⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Canu pláataj tyíchaꞌɨj, canu nyajta ooroj tyíchaꞌɨj, aꞌɨ́j nu muaatáꞌsij tyiꞌtɨ́j nyej tyíchaꞌɨj, aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, ájchesij, pajta rájraꞌnyij.

⁷Aj puꞌij ɨ Pedro jajvíꞌ ɨ muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, tɨꞌquij jaꞌajriáj, aj puꞌij huarúj néijmiꞌqueꞌ ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze. ⁸Aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyéchavaaj ájtzunacaꞌ, ajta huatyéechaxɨj, aj puꞌij huatyóochej tɨ rájraꞌnyij, tɨꞌquij huaꞌ jamuán utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, tyitzúnɨeꞌchaꞌaj pu huaꞌ jamuán utyájrupij, ajta tyéꞌtyojtziꞌriaꞌcaꞌaj ɨ Dios. ⁹Néijmiꞌi mu jaaséej ɨ tyeɨ́tyee tɨ arí rájyiꞌvej aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyéchavaaj, majta jáanamuajriꞌ tɨ tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios. ¹⁰Aj mu mij tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, majta tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj jaamuaꞌaj tɨjɨn aꞌɨ́ɨ pu puɨ́rɨcɨj ɨ tɨ túmii huáꞌhuaviiracaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee a tɨ jaꞌpueertaj aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj, a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn tɨ naa huaséꞌrin.

Tɨꞌɨj ajtáhuaꞌaj tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro

¹¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyéchavaaj, capu huaꞌtatoꞌraꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro ajta ɨ Juan. Aj mu mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, matɨꞌɨj mij ootyáhuaachacaꞌ a tɨ jaꞌpueertaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Salomón tɨ jaꞌaꞌrij, joꞌmaj aꞌɨ́ɨmaj joꞌtyúꞌuucaj. ¹²Tɨꞌɨj ɨ Pedro huoꞌséj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ jeꞌej setyityotóomuajtyacaꞌ muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan? ¿Jiꞌnye siaj sij aꞌyan tyíꞌtasej cuxáa ityáj tajɨ́ɨmuaꞌaj tyetyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, ajta cuxáa ityáj tyetyáahuaj tɨꞌij rájraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyaj jaayíꞌtɨn, nusu aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyej tyámuaꞌ tyihuojóꞌmuaꞌraj? ¹³Aꞌɨ́jna ɨ huaꞌ Dios, aꞌɨ́ɨjma ɨ Abraham, ajta ɨ Isaac, ajta ɨ Jacob. Aꞌɨ́jna ɨ huaꞌ Dios ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ tyaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ juyój Jesús, ɨ siaj muaꞌaj tyuꞌtátuii aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌijta. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Piláato, jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jaatátoonyijcheꞌ, siajta muaꞌaj, caxu jaataxɨéꞌvej, sulu aꞌyaa xu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ huámuɨꞌnyij. ¹⁴Caxu jaatátoj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨquee aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, tɨ ajta tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj, sulu aꞌyaa xu tyaatéꞌexaa tɨ aꞌɨ́j huatátoonyij ɨ sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj. ¹⁵Muaꞌaj xu jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huaꞌtáꞌcaa maj júurij muáꞌraꞌnyij ɨ tyeɨ́tyee. Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej, aꞌɨ́j tu ityáj tyámuaꞌ tyíꞌmuaꞌreej. ¹⁶Aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyíjraꞌaj jaatáꞌ tɨꞌij huatyéjchenyij aꞌíjna ɨ tyáatɨꞌ ɨ siaj jaséj siajta jamuaꞌtyej, aꞌíi pu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi. Aꞌɨ́j pu jɨn arí huarúj tyámuaꞌ naa, siatɨꞌɨj muaꞌaj seríj tyéꞌsej.

¹⁷’Nyáaj nu jamuaꞌreej, nyeꞌihuáamuaꞌ, siatɨꞌɨj muaꞌaj majta ɨ maj tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ jaajéꞌcaj ɨ Jesús, aꞌyaa xu huarɨ́j, jiꞌnye caxu jamuaꞌreeriacaꞌaj, jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj. ¹⁸Ajta ɨ Dios jaꞌráꞌastee jeꞌej maj anaquéej tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj ɨ jitzán maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj. Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨn huámuɨꞌnyij ɨ Cɨríistuꞌ. ¹⁹Siataꞌaj seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyajamuaatúꞌuunyiꞌ ɨ siaj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jimi. ²⁰Aj puꞌij Dios uyoꞌtaꞌítyij jaꞌmua jimi aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ɨ tɨ aráꞌtyeej jaꞌantyíhuoocaꞌaj tɨꞌij aꞌɨ́ɨn jaꞌmua Cɨríistuꞌ puéꞌeenyeꞌ. ²¹Juxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ Jesús tajapuá joꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij, ꞌasta naꞌaj quee Dios néijmiꞌi tyuꞌjájcuareꞌen ɨ tɨ aꞌyan tyíꞌsejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌyaa pu ɨ Dios aráꞌtyeej tyaataxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj jitze maꞌcan ɨ maj jitzán tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj. ²²Aꞌyaa pu ɨ Moisés tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj tɨjɨn: “Dios pu séej antyíhuoosij ɨ tɨ aꞌyan chaꞌtánaꞌaj jitzán maꞌcan tyuꞌtaxájtaj nyatɨꞌɨj nyáaj, xáanamuajriꞌ néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtaj, siajta jaꞌantzaahuatyeꞌen. ²³Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j quee jáꞌtzaahuatyaꞌaj, cheꞌ quee cheꞌ huaꞌ jimi séjreꞌej ɨ tyeɨ́tyee.”

²⁴’Néijmiꞌi ɨ maj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Samuel tyuꞌséjrej yatɨj jeꞌréꞌnyej, aꞌɨ́ɨ mu majta jaaxájtacaꞌ jeꞌej tɨ ijíij tyíꞌrɨcɨj. ²⁵Muaꞌaj xu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jaꞌancuriáaꞌsij ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj, aꞌɨ́ɨjma jitze tɨ jaataxájtacaꞌ ɨ maj jimi tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, aꞌɨ́j xu siajta ancuriáaꞌsij ɨ nyúucarij Dios tɨ jɨn atóoraj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj. Jiꞌnye aꞌyaa pu ɨ Dios tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham tɨjɨn: “Néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa huacháatɨmaꞌaj muáꞌjuꞌun ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌancuriáaꞌsij ɨ tɨ xáꞌpuɨꞌ ɨ tɨ huoꞌtyáhuɨɨreꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj a jitze eerányesij.” ²⁶Tɨꞌɨj ɨ Dios jaatájuurij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu anaquéej uyoꞌtaꞌítyacaꞌ jaꞌmua jimi, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌan, siaj sij néijmiꞌi jaatapuáꞌcɨtaj ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een.

Matɨꞌɨj huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro majta ɨ Juan

¹Móocheꞌ mu ɨ Pedro, ajta ɨ Juan tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj séecan ajeꞌréꞌnyej joꞌmaj aꞌɨ́ɨmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ mu puéꞌeenyeꞌej ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ Saduceos. ²Menyínyuꞌcacucaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ Pedro ajta ɨ Juan, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, yee majtáhuaꞌaj mu huatájuurij ɨ maj tyáꞌantzaahuatyeꞌsij, jiꞌnye aꞌyaa pu ɨ Dios tyaatájuuritye aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ³Aj mu mij huoꞌvíviꞌ, matɨꞌɨj mij hueꞌtyáanaj, ajta camu tyihuoꞌíhuoꞌriꞌ jiꞌnye puꞌríj huachúmuaꞌcaꞌaj. ⁴Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij maj jaaxájtacaꞌ, majta tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́j mu jɨn meríj aꞌyan aráꞌaxcaa aꞌchu anxɨ́ víꞌraꞌaj ɨ maj tyáꞌantzaahuaj.

⁵Yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj aꞌájna a Jerusalén aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj antyúumuaꞌreej aꞌájna a chájtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huáasij, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze. ⁶Aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Anás ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee, ajta aꞌɨ́jna ɨ Caifás, ajta ɨ Juan, ajta ɨ Alejandro, majta mueꞌtɨ́j ɨ maj tyeɨ́tyeristyamuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee. ⁷Aꞌɨ́ɨ mu mij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj ahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro majta ɨ Juan, mej mij tyihuoꞌíhuoꞌ. Aj mu mij ajeꞌtaꞌ huoꞌtyáhuii, matɨꞌɨj mij tyihuoꞌíhuoꞌriꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj jitze xaꞌroocaꞌnyéej siaj sij aꞌyan rɨcɨj, caꞌ aꞌtanyíj caꞌnyíjraꞌaj jamuaatáꞌ siaj sij aꞌyan tyúꞌuurej?

⁸Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌɨ́jcɨ jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj antyúumuaꞌreej iiyeꞌej chájtaꞌ, siajta muaꞌaj huáasij. ⁹Muaꞌaj xu tyíꞌtaꞌihuoꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ xáꞌpuɨꞌ ɨ tɨ jaacɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj ɨ tɨquee tyéchavaaj, siataꞌaj sij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ een jɨmeꞌ tyuꞌrúj. ¹⁰Aꞌyaa tu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ muaꞌajmaj, tyajta néijmiꞌcaa ɨ siaj aꞌyan huacháatɨmee iiyeꞌej Israel aꞌíjna ɨ tyáatɨꞌ yaa tɨ huatyéjve, aꞌɨ́j pu jɨn arí huarúj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Cɨríistuꞌ Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj yóꞌtatee ɨ cúruuj jitze, Dios tɨ jaatájuurityej. ¹¹Aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyetyéj ɨ siaj quee jaataxɨéꞌvej mu siaj chiꞌij taꞌhuacaa, aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyej tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyetyéj tɨ anájcaj tɨ ajta jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. ¹²Capu máaj aꞌtɨ́j séejreꞌ tɨꞌij táahuɨɨreꞌen, jiꞌnye néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua capu máaj séej ujeꞌcáꞌityacaꞌ ɨ Dios, tyej tyij jitzán huatyátahuɨɨreꞌen.

¹³Matɨꞌɨj ɨ maj tyityatatyíj huoꞌséj maj caꞌnyíjraꞌaj jɨn tyihuáꞌixaatyacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro ajta ɨ Juan, majta jáamuaꞌreeriꞌ maj quee aꞌnáj tyiꞌhuóomuaꞌaj, majta quee tyojóꞌiteecaꞌaj, jeꞌej mu tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ, aj mu mij huoꞌmuájtyacaꞌ tɨjɨn aꞌɨ́j mu jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj ɨ Jesús. ¹⁴Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj huaꞌ jamuán pu ajoꞌtyávaacaꞌaj, aꞌɨ́j mu jɨn quee jeꞌej tyuꞌtaxájtacaꞌ yee capu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna. ¹⁵Aj mu mij huoꞌtaꞌíj maj iirácɨɨnyej joꞌmaj jóosɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij, matɨꞌɨj mij tyiꞌtyuuꞌixáatyaꞌajraa.

¹⁶Aꞌyaa mu tɨjɨn:

—¿Jiꞌquij tyahuaꞌuurej aꞌmújma mu tyétyacaa? Capu ɨꞌríj tyaj aꞌyan tyaataxáj yee capu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, jiꞌnye néijmiꞌi ɨ maj iiyeꞌej huacháatɨmee Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj. ¹⁷Ajta tɨꞌij quee jéetzeꞌ majcaꞌhuáyee namuajriaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ, tyicheꞌ ijíij huoꞌtányeechej mej mij quee cheꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús.

¹⁸Aj mu mij huoꞌtajé, majta huoꞌtáꞌijmuejriꞌ mej quee cheꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌej majta quee tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús. ¹⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro ajta ɨ Juan, aꞌyaa mu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jujɨ́ɨmuaꞌaj jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíꞌxaꞌpuɨꞌɨj tyaj muaꞌajmaj jamuáꞌantzaahuatyeꞌen, nusu tyaj aꞌɨ́j ántzaahuatyeꞌen ɨ Dios. ²⁰Jiꞌnye capu jeꞌej tyíɨꞌrij tyej quee jaxajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tyaj tyeríj jaaséej tyajta jáanamuajriꞌ.

²¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌtáꞌijmuejriꞌ, majta huoꞌtányeechej, matɨꞌɨj mij huoꞌtaꞌ maj iirácɨɨnyej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj quee jeꞌej tyéꞌejtyooveꞌej jeꞌej maj puéjtzij tyihuoꞌtáꞌan, jiꞌnye néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. ²²Ajta ɨ tyáatɨꞌ ɨ tɨ huarúj nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌchu huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj ajtáhuaꞌaj aꞌtzúj jéetzeꞌ.

Ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ máahuoo ɨ caꞌnyíjraꞌaj ɨ Dios jimi

²³Matɨꞌɨj mij huoꞌtátoo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro majta ɨ Juan, aj mu mij joꞌcɨ́j, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan. Aj mu mij huoꞌtéꞌexaa néijmiꞌi jeꞌej maj yeꞌej tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj, majta ɨ huáasij. ²⁴Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huánamuajriꞌ, aj mu mij néijmiꞌi aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj jaatyátaahuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tajapuá, pajta ɨ cháanacaj, pajta ɨ jájtyij tɨ veꞌéj. Néijmiꞌi tɨꞌɨj puaꞌmáj aꞌyan tyíꞌsejreꞌ, muáaj paj tyúꞌtaahuacaꞌ.

²⁵Muáaj paj tyuꞌtáꞌ tɨ aꞌyan tyuꞌtaxáj aꞌjúuricamej jitze aroocaꞌnyáaj aꞌɨ́jna ɨ David, ɨ tɨ muahuɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

¿Jiꞌnye mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyíꞌtyenyinyuꞌcacuj

ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan?

¿Jiꞌnye mej mij aꞌyan tyúumuaꞌtziityeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ

ɨ tɨquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna?

²⁶Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee, majta ɨ maj vaꞌcán jɨn

tyityatatyíj iiyeꞌej cháanacaj japua.

Tyámuaꞌ mu juꞌuurej mej mij huatyényoꞌseꞌen

aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Tavástaraꞌ, majta

aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Cɨríistuꞌ.

²⁷’Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́jna ɨ Herodes, ajta aꞌɨ́jna ɨ Poncio Piláato, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj iiyeꞌej chájtaꞌ, huaꞌ jamuán ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, majta huaꞌ jamuán ɨ maj yéchej iiyeꞌej Israel, múumuaꞌtziityaꞌcaꞌaj jeꞌej maj tyeꞌentyimuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ, aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ɨ paj jaꞌantyíhuoj pajta aꞌáan yóꞌojrasij ɨ ɨpuárij japua. ²⁸Aꞌyaa mu huarɨ́j jeꞌej paj muáaj anaquéej tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨꞌij aꞌyan tyúꞌrɨnyij, jeꞌej paj muáaj tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj. ²⁹Ajta ijíij, muáaj paj tavástaraꞌ, cásɨꞌ mu meríj tyíꞌtanyeechej, taatáꞌ ɨ caꞌnyíjraꞌaj tatzájtaꞌ ityájma ɨ tyaj muahuɨɨreꞌ, tyataꞌaj quee tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej tyetyihuóꞌixaatyeꞌen a jitze maꞌcan. ³⁰Huataséjrataj ɨ paj jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej, petyihuaꞌhuáatyeꞌej ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, pajta huoꞌtaséjratyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jɨn períj huoꞌtaꞌ maj jaayíꞌtɨhuaꞌan aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ.

³¹Matɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij ɨ maj jɨn tyényuusimeꞌej, aj puꞌij huatóocaꞌtzɨj ɨ chiꞌij joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj, ajta huatyáꞌɨtzee huaꞌ tzajtaꞌ aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, camu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej metyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan.

Tyiꞌtɨ́j maj tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj néijmiꞌi muꞌ tyíaꞌricaꞌaj

³²Néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj muiꞌcaa, juxaꞌaj mu tyíꞌmuaꞌajcaa ajta juxaꞌaj naꞌaj tyihuáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj. Capu aꞌtɨ́j jusɨ́ɨj naꞌaj tyiꞌtyóoꞌarityeꞌ ɨ tyúuaꞌrij, aꞌyaa mu néijmiꞌi tyíaꞌricaꞌaj. ³³Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, móocheꞌ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Dios pu jéehua huáꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj néijmiꞌcaa. ³⁴Capu aꞌnáj aꞌtɨ́j quee jeꞌej tyéejviicueꞌracaꞌaj, jiꞌnye metyiꞌtoocaꞌaj ɨ tyúuchuej majta ɨ tyúuchiꞌij, ajta ɨ túmii ³⁵aꞌɨ́ɨjma mu tatuíꞌrihuaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta aꞌɨ́ɨmaj, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌriáaꞌcariaꞌaj ɨ túmii, aꞌchu tɨ séej áꞌɨtziityeꞌ. ³⁶Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyuꞌrɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ José, aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ Leví jimi. Aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre, ɨ maj aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn Bernabé, aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨjɨn Bernabé, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Tɨ tyámuaꞌ tyihuaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj juxaamuɨjrityeꞌ. ³⁷Séej pu chuéj tyíchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ José, aj puꞌij jáatoj, ajta ɨ túmii aꞌɨ́ɨjma pu huatáꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej.

Ɨ tɨ jɨn maj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́jna ɨ Ananías, ajta ɨ Safira

¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, aꞌɨ́ɨ pu juchuéj huátoo aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ juꞌɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Safira. ²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Ananías, aꞌyaa pu tyuꞌtóosejratacaꞌ tɨ néijmiꞌi tyuꞌtátuii ɨ túmii, maꞌajta jeꞌcácaa pu huatyóoꞌɨtziirej ɨ túmii, capu néijmiꞌi huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, néijmiꞌi pu úꞌmuaꞌreeriacaꞌaj ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan. ³Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ananías, ¿jiꞌnye petyaatáꞌ tɨ ɨ tyiyáaruꞌ muaꞌantyimuéꞌtɨn tɨꞌij caꞌnyíjraꞌaj muaatáꞌ paj jáacuanamuaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj jeꞌcácaa huatyáꞌɨtziirej ɨ túmii ɨ paj jaamuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ chuéj paj huátoo? ⁴¿Nyiquee muéetzij jaꞌaꞌricaꞌaj ɨ chuéj? Ajta patɨꞌɨj jáatoj, ¿nyiquee ajta muéetzij muaꞌ aꞌricaꞌaj ɨ túmii? ¿jiꞌnye tɨꞌij aꞌyan tyimuoꞌtámiteerastej pej pij aꞌyan tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej? Capáj aꞌɨ́ɨjma putyuꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee, sulu ɨ Dios paj huácuanamuaj.

⁵Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij, aj puꞌij eetávej a véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Ananías. Majta néijmiꞌi ɨ maj jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn. ⁶Aj mu mij séecan aveꞌréꞌnyej ɨ maj tyáamua, matɨꞌɨj mij jacáꞌijcatacaꞌ ɨ cáanarij jɨmeꞌ, aj mu mij yoꞌchuij mej mij uyaꞌváꞌnaj.

⁷Huéeicaj ooraj pu aꞌchu tyoomáꞌcaj, aj puꞌij téꞌej ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, capu tyiꞌtɨ́j muaꞌreeriacaꞌaj aꞌɨ́jna jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. ⁸Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:

—Naatéꞌexaatyeꞌ, ¿nyi aꞌyan setyáatoj aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj siatɨꞌɨj tyaataxájtacaꞌ?

Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨjɨn:

—¡Jee! Aꞌyaa tu tyáatoj.

⁹Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij muaꞌaj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej siaj sij jáacuanamuaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios? Cásɨꞌ aꞌ maj váꞌjuꞌ, ɨ maj uyaꞌváꞌnaj aꞌcɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ mu majta muáꞌchueenyij muéetzij. ¹⁰Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aj puꞌij eetávej joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee, tɨꞌɨj ij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, matɨꞌɨj utyájrupij ɨ tyáamua, aj mu mij jaaséej tɨjɨn puꞌríj muɨꞌchij, matɨꞌɨj mij yoꞌchuij maj uyaꞌváꞌnaj joꞌmaj yeꞌtyéetyej ɨ cɨ́naꞌraꞌan. ¹¹Majta néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta ɨ séecan aꞌchu maj puaꞌmáj jáamuaꞌreeriꞌ, néijmiꞌi mu tyuꞌtátzɨɨn.

Maj jéehua aꞌyan tyúꞌruuj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi

¹²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, jéehua mu aꞌyan huarɨ́j mej mij huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee maj Dios jitze aróocaꞌnyej, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj aꞌájna joꞌmaj aꞌyan tyajaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn a tɨ joꞌtyényinyiꞌij Salomón tɨ jaꞌaꞌricaꞌaj. ¹³Capu aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ ajtyáxɨɨrej aꞌɨ́ɨjma jamuán aꞌájna joꞌtɨj joꞌtyényinyiꞌij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, tyámuaꞌ mu tyihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ¹⁴Aꞌɨ́j mu jɨn, tyáꞌantzaahuaj jéehua ɨ tyeɨ́tyee, tyétyacaa majta úucaa, muꞌríj jéetzeꞌ muiꞌcaa ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ. ¹⁵Mahueꞌrátoꞌraꞌaj ɨ mej tyíꞌcucuiꞌ a cáayej jitze, utáatzij japua mu áan huoꞌojtoꞌaaj, majta itárij japua, aꞌyaa mu huóꞌruuj, majta aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn taꞌaj ij ɨ quéenyiꞌistariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro huaꞌ japua ucáanyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ. ¹⁶Jéehua mu majta curiáꞌcɨxɨj ɨ tyeɨ́tyee maj aꞌ ɨmuáj huacháatɨmaꞌcaa. Aꞌɨ́ɨmaj mu uhuajaꞌráaviꞌtɨj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, majta ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huarúj.

Matɨꞌɨj huanámiꞌhuacaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ

¹⁷Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌ jamuán ajtyuꞌuj aꞌɨ́ɨjma ɨ Saduceos, aꞌɨ́ɨ mu jéehua huáꞌanchueerej. ¹⁸Aꞌɨ́j mu jɨn huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj mij hueꞌtyáanaj joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaa ɨ tyeɨ́tyee.

¹⁹Aj puꞌij tɨ́caꞌ sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, tɨꞌquij tyaꞌantacúj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ, aj puꞌij huiꞌráaviꞌtɨj, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

²⁰—Séricuj, siataꞌaj ujoꞌtyáhuiixɨꞌɨn u tyeyúuj tzajtaꞌ, siajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee néijmiꞌi aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ júuricamej puéꞌeen.

²¹Matɨꞌɨj mij aꞌyan huarɨ́j, tapuáꞌrisimaꞌcaj pu matɨꞌɨj utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee.

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj jamuán ajtyuꞌuj, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj, matɨꞌɨj mij huoꞌtaꞌíj maj tyúusɨɨreꞌen ɨ juéesij, majta néijmiꞌi ɨ huáasij, ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Israel. Matɨꞌɨj mij huoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj ahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. ²²Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ ɨ xantáaruꞌ, aj mu mij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamiꞌhuacaa, maꞌ ajta quee cheꞌ ajaꞌjaꞌtɨɨtacaꞌaj, aj mu mij huariáꞌcɨj mej mij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen. ²³Aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu eenyeꞌ huátyoj joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamiꞌhuacaa, tyámuaꞌ pu naa tyeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, majta tyámuaꞌ naa tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ xantáaruꞌuj, ajta tyatɨꞌɨj tyaꞌantacúj, catu cheꞌ aꞌtɨ́j uhuátyoj.

²⁴Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj viváajmaꞌaj jɨn tyityatatyíj u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ²⁵Aj puꞌij sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa ɨ siaj hueꞌtyáanaj, aꞌúu mu jeꞌrúꞌuj u tyeyúuj tzajtaꞌ, metyihuaꞌmuaꞌtyáaj ɨ tyeɨ́tyee.

²⁶Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn ujóꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, séecan jamuán ɨ maj jahuɨɨreꞌ, matɨꞌɨj mij huojoꞌvéꞌviꞌtɨj. Camu caꞌnyéjrij jɨmeꞌ, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyiꞌmuaꞌastɨ́j tɨjɨn tɨpuaꞌaj mataatyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ. ²⁷Matɨꞌɨj uhuojoꞌvéꞌviꞌtɨj, aj mu mij huoꞌtaꞌíj maj huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨ tyíꞌijta, aꞌyaa pu tyihuoꞌtajé tɨjɨn:

²⁸—Ityáj tu jamuaatáꞌijmuejracaꞌaj siaj quee cheꞌ aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús. ¿Nyi aꞌyan xaarɨ́j? Caxu xaa nyuꞌuj aꞌyan huarɨ́j, sióocheꞌ xu tyihuáꞌmuaꞌtyej néijmiꞌqueꞌ iiyeꞌej Jerusalén, siajta tajitzé tyíꞌpuaꞌrityeꞌ aꞌyan tɨjɨn ityáj tu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyaj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij.

²⁹Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyuꞌtanyúj, majta ɨ séecan tɨjɨn:

—Juxɨeꞌveꞌ tyaj jaꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios, capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj muaꞌajmaj jamuáꞌantzaahuatyeꞌen mu siaj tyeɨ́tyee puéꞌeen. ³⁰Aꞌɨ́jna ɨ tɨ huaꞌ Dios ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́jna ɨ siaj muaꞌaj jaajéꞌcaj, siatɨꞌɨj yóꞌtatej ɨ cúruuj jitze. ³¹Dios pu yoꞌvíꞌtɨj tɨꞌɨj ij aꞌáan yóꞌojraj ɨ jumuácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌraa tɨ anájcaj, ajta tɨ huaꞌ japua huatányuunyij ɨ tyeɨ́tyee. Mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, ajta tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee. ³²Aꞌɨ́j tu ityáj tyámuaꞌ tyíꞌmuaꞌreej, ajta aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyáꞌmuaꞌreej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

³³Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu tyityaatanyínyuꞌcacucaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj huóꞌcuiꞌnyij. ³⁴Ajta sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Gamaliel, Fariseo pu puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Gamaliel. Aj puꞌij aꞌɨ́ɨn tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj huiꞌráviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa. ³⁵Tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta tɨjɨn:

—Muaꞌaj tyétyacaa iiyeꞌej siaj huacháatɨmee Israel, tyámuaꞌ xuꞌuj jeꞌej siaj yeꞌej huáꞌuurej aꞌmújma mu tyétyacaa. ³⁶Xuꞌríj jamuaꞌreej, tɨ arí áꞌtyeej tɨ sɨ́ɨj huaséjre tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Teudas, aꞌyaa pu tyóotzaahuatyaꞌcaꞌaj tɨ jéehua juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌchu mu muáacuaj anxɨtyej aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa, ajta matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, moꞌxɨ́j, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyeetyáhuɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ Teudas. ³⁷Ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj huaséjre, aꞌɨ́jna ɨ Judas Galileea tɨ jáꞌmaꞌcan, aj pu huataséjre aꞌɨ́jna matɨꞌɨj huoꞌtyéꞌitej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu huojoꞌvíꞌtɨj jeꞌcácaa mej mij jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan, majta mu jaajéꞌcaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu maꞌúrutyixɨj. ³⁸Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj rɨcɨj. Caxu jeꞌej tyihuáꞌjeevej aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa, micheꞌ iirácɨɨnyej, jiꞌnye tɨpuaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj manaꞌaj aꞌyan tyéejtyoj, néijmiꞌi pu tyojóꞌvesij. ³⁹Naꞌríij quee tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze muaꞌróocaꞌnyej ɨ Dios mej mij aꞌyan rɨjcaj, caxu muaꞌaj aꞌnáj tyuꞌtáviicueꞌraj, tyámuaꞌ xuꞌuj siaj sij quee aꞌɨ́j nyoꞌsiꞌtyeꞌej ɨ Dios.

⁴⁰Néijmiꞌi mu jaꞌantzaahuaj, aj mu mij huoꞌtachoꞌvej ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. Matɨꞌɨj huoꞌváaj, majta huoꞌtaꞌijmúuraj maj quee cheꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee Jesús jitze maꞌcan, aj mu mij huoꞌtátoo. ⁴¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj iiráacɨj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj, muatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huoꞌtaꞌ maj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús. ⁴²Majta camu jaatapuáꞌcɨtacaꞌ mej mij quee cheꞌ aꞌyan rɨjcaj, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, u tyeyúuj tzajtaꞌ majta joꞌmaj joꞌcháatɨmee.

Mahuaꞌantyíhuoj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej mej mij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen

¹Majta jéetzeꞌ meríj muiꞌcaa ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta ɨ maj jaayíꞌtɨhuaꞌaj ɨ huáꞌnyuucaa ɨ griego, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj tyinyínyuꞌcaj aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj jaayíꞌtɨhuaꞌaj ɨ huáꞌnyuucaa ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tɨjɨn camu tyihuoꞌriáaꞌcaa ɨ tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ ɨ ucaríjsee maj jujɨ́ɨmuaꞌaj, ɨ maj jaayíꞌtɨn ɨ huáꞌnyuucaa ɨ griego. ²Aj mu mij huaꞌajsɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej tɨjɨn:

—Capu xáꞌpuɨꞌ tyej quee cheꞌ tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee ɨ Jesús jitze maꞌcan, tyej tyij aꞌɨ́j tyanaꞌaj ɨ cueꞌráj tyihuoꞌriáaꞌcareꞌen. ³Cásɨꞌ taꞌihuáamuaꞌ, siataꞌaj arahuaꞌpuácaa aváꞌhuoonyij ɨ tyétyacaa ɨ maj jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ tɨ ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jitze séejreꞌ, tyej tyij aꞌɨ́j huoꞌíjcatyeꞌen ɨ tyaj jɨn antyítamuaꞌreej. ⁴Tyajta ityáj, tyóocheꞌ tu tyámuaꞌ tyityaajuꞌuj táꞌjuꞌun tyahuavíiraj ɨ Dios, tyajta huaꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ.

⁵Aj puꞌij néijmiꞌcaa aránajchacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́j antyíhuo aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban, ɨ tɨ jéehua tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Dios jimi, tɨ ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ jimí séejreꞌ, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Prócoro, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Nicanor, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Timón, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pármenas, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Nicolás Antoquíia tɨ jáꞌmaꞌcan, ɨ tɨ anaquéej jaꞌantzaahuaj ɨ huáꞌyiꞌraj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

⁶Matɨꞌɨj mij huojoꞌvíꞌtɨj joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌɨ́ɨ mu mij jaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ, majta huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨj séej majta séej.

⁷Ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios jéehua mu janamuajracaꞌaj, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jéetzeꞌ mu támuiꞌrisimaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyáꞌcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, mueꞌtɨ́j mu majta jaꞌantzaahuaj ɨ nyúucarij.

Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban

⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ Esteban, jéehua pu tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi, ajta jéehua aꞌɨ́j jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn huoꞌtaséjra ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej maj yeꞌej tyámuaꞌ tyaatáꞌan ɨ Dios. ⁹Majta mu séecan ajeꞌréꞌnyej ɨ maj séej jitze jáꞌmaꞌcan ɨ tyeyúuj, maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn huaꞌ tyeyúuj ɨ maj huatátuiihuacaꞌ, majta séecan huaꞌ jamuán ɨ maj Cirene jáꞌmaꞌcan, majta séecan aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Alejandría, majta ɨ maj aꞌáa jáꞌmaꞌcan aꞌájna a Cilicia, majta séecan ɨ Asia. Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj jaatájeevixɨꞌɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban. ¹⁰Camu jaꞌantyimuéꞌtɨj, jiꞌnye aꞌɨ́j pu jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta jéetzeꞌ pu júꞌmuaꞌreeriacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Esteban mequee aꞌɨ́ɨmaj. ¹¹Matɨꞌɨj mij séecan tyuꞌnájchij mej mij aꞌyan tyuꞌtaxáj tɨjɨn: “Ityáj tu jáanamuajriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, ajta ɨ Dios.” ¹²Aꞌyaa mu huarɨ́j mej mij huaꞌajriaxɨejtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, majta ɨ huáasij, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, matɨꞌɨj mij jaatyéeviꞌ ɨ Esteban, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ juéesij. ¹³Majta séecan antyíhuo ɨ maj aꞌyan tyuꞌhuéꞌtaj tɨjɨn:

—Aꞌnáj tɨnaꞌaj pu jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeyúuj, ajta ɨ yuꞌxarij. ¹⁴Aꞌyaa tu tyáanamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌxaj tɨ aꞌɨ́jna ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan jaatyúꞌuunaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeyúuj, ajta seequéj joorej ɨ tayiꞌráj Moisés tɨ aꞌyan jaatyájtoo.

¹⁵Matɨꞌɨj jaꞌráasej néijmiꞌi ɨ juéesij, aꞌyaa pu huaséꞌrihuaꞌaj ɨ nyéerimaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban tɨꞌɨj sɨ́ɨj ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi.

Tɨꞌɨj jujapuá huatanyúj aꞌɨ́jna ɨ Esteban

¹Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna matɨꞌɨj tyíꞌxaj aꞌmúumaj? ²Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Esteban tɨjɨn:

—Xáanamuajriꞌ nyeꞌihuáamuaꞌ, siajta muaꞌaj huáasij, Dios pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham, tɨꞌɨj ooj aꞌáa joꞌtyaváacaj a Mesopotamia, tɨꞌɨj quee xu joꞌraꞌváacaj aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Harán. ³Aꞌyaa pu ɨ Dios tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Eerájraꞌ aꞌíjcɨ japua ɨ aꞌ chuéj, ajta muaꞌ tyéeɨtyeristyamuaꞌ, capáj huáꞌviꞌtɨj sulu micheꞌ aꞌyan eenyeꞌ, séej nu muaataséjratyeꞌej ɨ chuéj paj japuan séeriaꞌaj puáꞌmej, pataꞌaj aꞌáa jóꞌraꞌnyij.” ⁴Aj puꞌij ɨ Abraham eerájraa aꞌájna a Caldea, tɨꞌquij aꞌáa joꞌyíxɨj a Harán. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj puꞌij téꞌej huamuɨ́ꞌ ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aj puꞌij Dios jaataꞌíj aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham tɨ eerájraꞌnyij aꞌájna a Harán tɨꞌij jaꞌrájraꞌnyij aꞌíjcɨ ɨ chuéj japua ɨ siaj ijíij yan japuan huacháatɨmee. ⁵Ajta quee ɨ chuéj jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, nyi cɨ́ɨraꞌtzuj joꞌtɨj jaꞌhuóochejtyeꞌen. Ajta ɨ Dios aꞌyaa pu tyaꞌtóoraj tɨ chuéj jaatáꞌsij, taꞌaj ij tɨꞌɨj huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ Abraham, aꞌɨ́ɨjma huácɨꞌtyij ɨ maj jitzán eerányesij. Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Dios jitzán aꞌyan tyaꞌtóoraj, capu eexúj tyiyójmuaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Abraham. ⁶Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa maj aꞌáa joꞌtyaꞌaj muáꞌjuꞌun ɨ maj jitzán eerányesij, séej chuéj japua joꞌmaj quee jáꞌmaꞌcan, majta tyihuoꞌtaꞌíjtyeꞌsij maj tyuꞌmuárɨeꞌen puéjtzij jɨmeꞌ, aꞌyaa mu áꞌtyeeren aꞌchu muáacuaj anxɨtyej nyinyiꞌraꞌaj maj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij muáꞌjuꞌun. ⁷Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa ɨ Dios tɨjɨn: “Nyáaj nu puéjtzij huoꞌtaꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj caꞌnyéjrij jɨn tyihuaꞌíityaꞌaj muáꞌjuꞌun, aj mu mij téꞌej eeráajuꞌun aꞌɨ́ɨmaj, matɨꞌɨj mij naatyáhuɨɨreꞌej iiyeꞌej joꞌpaj joꞌcaj.” ⁸Aj puꞌij Dios jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham tɨꞌij aꞌɨ́j jɨn antyúumuaꞌreeriaj ɨ maj jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj. Aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj arahuéeicaj xɨcáj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aꞌyaa puꞌij jáaruuj ɨ juyój tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Isaac. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Isaac, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ juyój tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Jacob. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jacob, aꞌyaa chaꞌtánaꞌaj huóꞌruuj aꞌɨ́ɨjma ɨ juyójmuaꞌ, ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌaxcaa, ɨ maj tahuásimuaꞌ puéꞌeen.

⁹’Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌanchueerej séej ɨ juꞌihuáaraꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn José, aj mu mij jáatoj mej mij séecan yoꞌvíꞌtɨj séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Egipto. Ajta Dios pu jaatyáhuɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ¹⁰jaatyáhuɨɨ tɨꞌij quee jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij. Dios pu juꞌcámuaꞌriityej aꞌɨ́jcɨ ɨ José, tɨꞌij tyámuaꞌ naa yóꞌsejraj aꞌɨ́jna ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta aꞌájna a Egipto, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Faraón, aꞌɨ́j pu jɨn jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ José tɨꞌij tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌqueꞌ aꞌájna a Egipto, ajta aꞌájna joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta.

¹¹’Ajta jeꞌen jéehua huatúuriꞌhuaj jaꞌraa aꞌájna a Egipto, ajta aꞌájna a Canaán, majta ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, camu tyiꞌtɨ́j tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj maj jáacuaꞌnyij. ¹²Tɨꞌɨj aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jacob, tɨ aꞌáa tyajáꞌxooviꞌcaꞌaj aꞌájna a Egipto tyiꞌtɨ́j maj jáacuaꞌnyij, aj puꞌij huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ juyójmuaꞌ, aꞌɨ́ɨmaj mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj anaquéej aꞌáa jaꞌtanyéj. ¹³Ajta matɨꞌɨj majtáhuaꞌaj aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌájna a Egipto, aj puꞌij ɨ José huatóoxajtacaꞌ huaꞌ jimi ɨ juꞌihuáamuaꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, aꞌyaa puꞌij ɨ Faraón tyáamuaꞌreeriꞌ aꞌtyán tɨ jitzán eerámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ José. ¹⁴Ajta jeꞌen tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ José tɨꞌij ɨ táatajraꞌ ajeꞌréꞌnyej a Egipto, majta ɨ maj jamuán ajáꞌchajcaꞌaj, ɨ maj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan anxɨ́vij aráꞌaxcaa. ¹⁵Tɨꞌquij Jacob aꞌáa jaꞌhuóochejtye a Egipto, aꞌáa puꞌij joꞌmuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌáa mu majta joꞌcuij. ¹⁶Aj mu mij aꞌáa huojóꞌtɨj ɨ muɨꞌchítyee aꞌájna a Siquem, aꞌáa mu huajaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ chuéj tɨ huóꞌnanɨeeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Abraham aꞌɨ́ɨjma ɨ yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Hamor, Siquem tɨ jáꞌchajcaꞌaj.

¹⁷Tɨꞌɨj arí atyojoꞌreꞌnyéesimaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán aróoꞌastej ɨ Dios tɨ jɨn tyaꞌtóoraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham, jéehua mu huatámuiꞌriacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj maj jitzán eerányej, muꞌríj muiꞌcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌtyáꞌcaꞌaj aꞌájna a Egipto. ¹⁸Aj puꞌij sɨ́ɨj tyeꞌentyájrupij ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijtacaꞌaj aꞌájna a Egipto, capu jaamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ José. ¹⁹Aꞌɨ́jna ɨ rey, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌcuanamuaj ɨ tatyeɨ́tyeristyamuaꞌ, jeꞌej puaꞌaj pu tyihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Caꞌnyéjrij pu jɨn huoꞌtaꞌíj mej mij huiꞌráhuaꞌxɨj ɨ juyójmuaꞌ ɨ maj móoj unyáaqueꞌej mej mij huácuiꞌnyij. ²⁰Aꞌájna tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ Moisés. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpueeriꞌ aꞌájna a juchéj huéeicaj máxcɨrɨeꞌ. ²¹Tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán huáꞌcuiꞌnyij ɨ tɨꞌríij, ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta, aꞌɨ́ɨ pu japuan huatanyúj ajta jáaveꞌsijriꞌ yaa tɨꞌɨj juyój. ²²Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi tyaamuáꞌtyej ɨ maj tyojóꞌitej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Egipto jáꞌmaꞌcan. Tyámuaꞌ pu tyoꞌcámuaꞌriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Moisés aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyuꞌtaxáj, ajta jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej.

²³’Tɨꞌɨj huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj jajchaꞌɨ́ɨcaj ɨ Moisés, aꞌyaa pu tyuꞌtóoxajtacaꞌ tɨ uhuojoꞌváꞌmuaarej ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, jiꞌnye aꞌɨ́ɨjma pu jitze eerámaꞌcan. ²⁴Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj puꞌij séej huaséj ɨ tɨ Egipto jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu séej jeꞌej puaꞌaj uuriajcaꞌaj ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌquij ɨ Moisés aꞌáa joꞌmej tɨꞌij aꞌɨ́jna japua huatányuunyij, aj puꞌij ɨ Moisés jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j Egipto tɨ jáꞌmaꞌcan. ²⁵Aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaj yee máamuaꞌreej ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ tɨ ɨ Moisés Dios jitze aróocaꞌnyej, tɨꞌij hueꞌrátoonyij aꞌɨ́ɨjma, majta camu jáamuaꞌreeriꞌ. ²⁶Yaa ariáꞌpuaꞌaj pu huoꞌtyoj huaꞌpuácaa ɨ juꞌihuáamuaꞌ, múunyoꞌsiꞌtyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ Moisés tɨ huoꞌtáꞌijmuj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtajé tɨjɨn: “Muaꞌaj tyétyacaa mu siaj juꞌihuáamuaꞌ, ¿jiꞌnye siaj sij jeꞌej puaꞌaj juꞌuurej jujɨ́ɨmuaꞌaj?” ²⁷Aj puꞌij ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj jooriajcaꞌaj ɨ séej ɨ juꞌihuáaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaatátajchacaꞌ ɨ Moisés, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj muaꞌantyíhuoo muéetzij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, pej pij ityájma tyitaataꞌíjtyeꞌen? ²⁸Nyi pajta nyéetzij nyejeꞌcatan patɨꞌɨj tajquíj tyeejéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Egipto jáꞌmaꞌcan.” ²⁹Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aj puꞌij huatóoꞌuj, jóꞌraa aꞌájna séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Madián, aꞌáa pu jóꞌcatyii yaa tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨquee aꞌáa jáꞌmaꞌcan, aꞌáa pu joꞌtyényeɨɨchacaꞌ, ajta huaꞌpuácaa tyiyóomuaꞌaj jaꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Moisés.

³⁰’Tyoomáꞌcaj huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj, aj puꞌij sɨ́ɨj huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Moisés aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj a véjriꞌ ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Sinaí. Aꞌáa pu joꞌtaséjrej ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tyiꞌtɨ́j tuꞌpíj jitze tɨ tyátaasimaꞌaj. ³¹Tɨꞌɨj aꞌɨ́j huaséj aꞌɨ́jna ɨ Moisés jeꞌej pu joꞌtaséj, aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨꞌij véjriꞌ tyámuaꞌ naa tyeeséj, tɨꞌquij jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn: ³²“Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ Dios ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac, nyajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob.” Ajta ɨ Moisés, jéehua pu tyóoviveesimaꞌaj, capu óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ jaaséej. ³³Ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn: “Pataꞌaj ajtáɨꞌpuꞌxɨꞌɨn muaꞌ caꞌquéj, jiꞌnye nyéetzij pu nyaꞌaꞌrij mu chuéj paj japuan joꞌchaꞌcan. ³⁴Nyáaj nu nyeríj huoꞌséj jeꞌej maj tyáꞌpuejtzitarej ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌtyíj a Egipto, nyáaj nu huóꞌnamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jɨn áꞌviicueꞌreꞌ, nuꞌríj yavaꞌcáanyej nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij mej mij iirácɨɨnyej aꞌájna a Egipto. Aꞌɨ́j nu jɨn nyáaj muaataꞌítyij, pej pij aꞌáa jóꞌmeꞌen a Egipto.”

³⁵’Maj majta aꞌɨ́ɨmaj quee jaataxɨéꞌvej aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, matɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj muaꞌantyíhuoo muéetzij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, pej pij ityájma tyitaataꞌíjtyeꞌen?”, Dios pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ yaa tɨꞌɨj ɨ tɨ huaꞌ jɨmeꞌ antyúumuaꞌreej, ajta ɨ tɨ hueꞌrátoonyij, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ sɨ́ɨj huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tuꞌpíj tɨ tyátaasimaꞌaj. ³⁶Aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huiꞌrájtoj aꞌájna a Egipto aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, tyiꞌtɨ́j pu huoꞌtaséjra mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jáamuaꞌreej tɨ Dios jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj, ajta aꞌájna jájritzeꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn jájtyij tɨ poꞌvij, ajta aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌáa pu huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej tɨ aꞌyan rɨjcaa ɨ Moisés. ³⁷Aꞌíjna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn: “Dios pu séej antyíhuoosij tɨ muaꞌajmaj jitze ajtyámaꞌcan tɨ ajta aꞌyan tyihuoꞌtyáhuɨɨreꞌsij nyatɨꞌɨj nyáaj.” ³⁸Matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu ajta ɨ Moisés ajoꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ jamuán ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj tɨꞌij aꞌɨ́ɨn jamuán tyuꞌxáj ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌájna jɨríj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sinaí, aꞌɨ́ɨ puꞌij jaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucarij júuricamej tɨ jitzán séejreꞌ, tɨꞌij tajimí séeriaꞌaj jáꞌraꞌnyij.

³⁹’Majta ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj camu jaataxɨéꞌvej maj jaꞌantzaahuatyeꞌen, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ maj huariáꞌcɨɨnyej aꞌájna a Egipto. ⁴⁰Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Aarón tɨjɨn: “Sáanturij táataavej mej mij aꞌɨ́ɨn anáatyaꞌaj muáꞌraꞌnyij, jiꞌnye catu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, ɨ tɨ tɨiꞌrájtoo aꞌájna a Egipto.” ⁴¹Aj mu mij sáantuj huatyátaahuacaꞌ tɨ aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj visáaruꞌ, matɨꞌɨj mij tyaatámuꞌvejrityej aꞌɨ́jcɨ ɨ visáaruꞌ, muatóotyamuaꞌvej majta tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jaatyátaahuacaꞌ jujɨ́ɨmuaꞌaj ɨ sáantuj. ⁴²Ajta ɨ Dios ajtáraa aꞌɨ́ɨjma jimi, tɨꞌɨj ij huoꞌtaꞌ mej mij séej jimi tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ xúꞌraꞌvetyee, máxcɨrɨeꞌ, xɨcáj, tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej tyíꞌsejreꞌ ɨ jútyeꞌ. Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyáꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi tɨjɨn:

Muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan,

¿Nyiquij setyinaatámuꞌvejritye, siatɨꞌɨj huáꞌpuatyej

nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj?

⁴³Nyij sequée aꞌyaa sianaꞌaj tyáatɨsimaꞌaj ɨ chiꞌraꞌan

aꞌɨ́jcɨ ɨ sáantuj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Moloc,

siajta ɨ xúꞌraꞌvejraꞌ ɨ séej ɨ sáantuj

ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Refán,

aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ sáanturij

ɨ siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj huóꞌtaahuacaꞌ

siaj sij tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌan aꞌɨ́ɨjma.

Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌáa ɨmuáj jamuaataꞌítyij

joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Babilonia.

⁴⁴’Aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu ajaꞌ séjriaꞌcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ ɨnáamuaj tɨ curiáꞌnamiꞌ joꞌmaj jóosɨꞌrii, aꞌyaa mu eenyeꞌ huatyátaahuacaꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej ɨ Dios tyaataꞌíj aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ jaatyátaavej aꞌyan eenyeꞌ tɨꞌɨj ɨ muaꞌtyéjrij tɨ aꞌɨ́ɨn jaataséjra. ⁴⁵Aꞌɨ́ɨ mu ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj jaꞌancuriáꞌja aꞌɨ́jcɨ ɨ ɨnáamuaj, aj mu mij uyaꞌrájtɨɨ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj mu ujoꞌváꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Josué, matɨꞌɨj huoꞌmuéꞌtɨj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séecan ɨ chájtaꞌnaj jitze jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ Dios huoꞌtaꞌ mej mij huoꞌmuéꞌtɨn. Aꞌáa pu jáꞌsejriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ ɨnáamuaj ꞌasta quee huaséjre ɨ David. ⁴⁶Aꞌɨ́jna ɨ David, aꞌɨ́j pu huacɨꞌɨj tɨ Dios tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨj, aꞌɨ́j pu jɨn jaatáhuoj aꞌɨ́jna ɨ David ɨ Dios jimi, tɨꞌij Dios jaatáꞌ tɨ David jaꞌajtaavej ɨ tyeyúuj tɨꞌij aꞌyan tyiꞌhuɨ́ɨreꞌej jáꞌraꞌnyij tɨꞌɨj chiꞌraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios raꞌ ɨ Jacob. ⁴⁷Capu ajta aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej, sulu aꞌɨ́ɨ pu jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ chiꞌraꞌan ɨ Dios aꞌɨ́jna ɨ Salomón. ⁴⁸Maꞌajta ɨ Dios capu aꞌáa jaꞌchej ɨ chiꞌij tzajtaꞌ ɨ maj jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ sɨ́ɨj tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:

⁴⁹Ɨ tajapuá pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaꞌ ɨpuáaj,

ajta ɨ cháanacaj pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj japuan rányacaꞌnyej.

¿Tyiꞌtanyí chiꞌraꞌan sianaatyátaavej nyéetzij?

¿Joꞌnyij ij jáꞌɨꞌrij nyaj huányasoꞌpeꞌen?

⁵⁰¿Nyij nyequee nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen

ɨ nyaj néijmiꞌi tyúꞌtaahuacaꞌ?

⁵¹’Aj puꞌij aꞌyan ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Esteban tɨjɨn:

—Maj siajta muaꞌaj xu tyésiꞌ, capu tyiꞌtɨ́j jaꞌmua tzajtaꞌ utyényinyiij, aꞌnáj tɨnaꞌaj xu jitzán raatyij aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyaa xu tyityetyóonaamuaj ɨ jutzájtaꞌ, matɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj. ⁵²¿Aꞌtanyíj mequee jeꞌej huáruuj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj ɨ maj jaxajtacaꞌaj ɨ Dios tɨ jitze eerámaꞌcan? Aꞌɨ́ɨ mu huoꞌcuij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj anaquéej jaataxájtacaꞌ tɨ yavaꞌcányesij ɨ tɨ jɨꞌréenyeꞌej séejreꞌ ɨ Dios jimi. Ajta tɨꞌɨj yatanyéj aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi, muaꞌaj xu jáacuanamuaj, siajta jaajéꞌcaj. ⁵³Muaꞌaj mu siaj jaꞌancuriáaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij, aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, caxu jaꞌtzaahuatyeꞌ.

Matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban

⁵⁴Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu tyityaatanyínyuꞌcacucaꞌ, majta ancuriocɨꞌmáaj ɨ jutaméj jitze aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Esteban. ⁵⁵Ajta ɨ Esteban, aꞌɨ́j pu jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌquij jútyeꞌ jóꞌnyeeriacaꞌ, aj puꞌij jaaséj tɨ ajeꞌcátatzacaꞌaj ɨ Dios tɨ jɨn naa huaséꞌrin, ajta pu aꞌɨ́j huaséj ɨ Jesús tɨ muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ ɨ Dios joꞌtyávaacaꞌaj. ⁵⁶Ajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Cásɨꞌ nyéesej ɨ tɨ antácun ɨ tajapuá, nyajta nu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, tɨ aꞌáa joꞌtyéjvee ɨ muácaꞌtaꞌ ɨ Dios.

⁵⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj muiꞌtyóonaxɨj ɨ junaxɨéetaꞌ ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ, majta huatyejíihuajra caꞌnyíin jɨmeꞌ, aj mu mij ootyáhuaachacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi. ⁵⁸Matɨꞌɨj mij jeꞌráajaj aꞌájna a chájtaꞌ, aj mu mij jaatyátoꞌsixɨj tyetyéj jɨmeꞌ, majta ɨ maj tyíꞌsejracaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu antyúuchuiixɨ ɨ tyúusiicuꞌ, matɨꞌɨj mij atyajaꞌajraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tyamuéej tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Saulo.

⁵⁹Matɨꞌɨj jatyatóꞌxaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban, aꞌyaa pu tyaatáhuo ɨ Dios jimi tɨjɨn:

—Jesús, nyavástaraꞌ, ancuriáaꞌ ɨ nyajúuricamej.

⁶⁰Aj puꞌij tyítunutacaꞌ, ajta jeꞌen caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, capáj huaꞌ jitze japuaꞌrityaꞌaj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij huamuɨ́ꞌ.

¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Saulo aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌsejracaꞌaj matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban.

Saulo pu jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ

Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze mu huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén. Néijmiꞌi mu maꞌúrutyixɨj tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, ajta aꞌájna a Samaaria, aꞌɨ́ɨ muꞌuj quee joꞌcɨ́j ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. ²Majta séecan ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban, jéehua mu áꞌtyeej maj juxaamuɨjrityeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ³Meentyij aꞌɨ́jna ɨ Saulo, jeꞌej puaꞌaj huáꞌuuriajcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu utyáruꞌpichaꞌaj huaꞌ chiꞌtáj joꞌmaj joꞌcháatɨmaꞌcaa, aj puꞌij huiꞌrájaꞌpuanaꞌaj ɨ tyétyacaa, ajta ɨ úucaa, néijmiꞌcaa pu tyíꞌtuiiriaꞌcaꞌaj mej mij hueꞌtyáanaj.

Felipe pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Samaaria jáꞌmaꞌcan

⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj maꞌúrutyixɨj, joꞌtɨj naꞌaj maj joojúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ jɨn huaꞌ japua huatányuusij. ⁵Aj puꞌij Felipe aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌáa jaꞌajtyámaꞌcan a Samaaria, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cɨríistuꞌ. ⁶Jéehua mu tyúusɨꞌrihuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta tyámuaꞌ naa tyúunamuajrastyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌsejratacaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ mej mij jáamuaꞌreej tɨjɨn Dios pu jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj. ⁷Majta mueꞌtɨ́j huarúj ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, muatyejíihuajraa ɨ tyiyáaruꞌuj matɨꞌɨj iiráacɨj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ. Majta mueꞌtɨ́j huarúj ɨ maj quee tyéchavaaj, majta ɨ maj quee tyámuaꞌ tyityaacɨ́ꞌɨj. ⁸Aꞌɨ́j mu mij jɨn tyámuaꞌ tyityahuóotyamuaꞌvej aꞌájna a chájtaꞌ.

⁹Sɨ́ɨj pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Simón, ɨ tɨ aráꞌtyeej tɨ tyíꞌhuaꞌtacareꞌej aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ tyiyáaruꞌ, ɨ tɨ ajta huáꞌcuanamuajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee Samaaria maj joꞌcháatɨmee, jéehua puꞌij aꞌɨ́j jɨn óotzaahuatyaꞌcaꞌaj. ¹⁰Néijmiꞌi mu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, tɨꞌɨj naꞌaj ɨ maj cɨ́leꞌen, majta ɨ maj huáasij, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn:

—Ɨ Dios tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej.

¹¹Majta jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye puꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ aꞌyan rɨjcaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ mej mij jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee. ¹²Ajta matɨꞌɨj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij ɨ Felipe tɨ huóꞌixaaj, ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta, ajta ɨ Cɨríistuꞌ, aj mu mij huáɨꞌhuacaꞌ ɨ tyétyacaa, majta ɨ úucaa. ¹³Aꞌɨ́ɨ pu ajta ɨ Simón tyáꞌantzaahuaj, aj puꞌij huáɨꞌhuacaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, tyámuaꞌ pu tyóomuaꞌajcaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ rɨjcaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyíꞌsejratacaꞌaj Dios jitze maꞌcan.

¹⁴Matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a Jerusalén, maj meríj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Samaaria joꞌcháatɨmee ɨ nyúucarij Dios tɨ jimi jeꞌrámaꞌcan, aj mu mij huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan aꞌɨ́ɨjma jimi. ¹⁵Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij jaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ Samaaria maj jáꞌmaꞌcan, tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ tzajtaꞌ aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. ¹⁶Jiꞌnye capu eexúj yavaꞌcányajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ tzajtaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn huáɨꞌhuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús. ¹⁷Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨn ɨ Pedro ajta ɨ Juan, huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨj huaꞌ muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aj puꞌij huaꞌ jitze ráꞌaj aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

¹⁸Tɨꞌɨj ɨ Simón jaaséej tɨ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios matɨꞌɨjta séej aváꞌmuarɨeꞌen áan muꞌúutzeꞌ, aj puꞌij aꞌɨ́ɨn túmii huaáꞌcaꞌaj. ¹⁹Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨjɨn:

—Sianaatáꞌ siajta nyéetzij aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj jɨn jaayíꞌtɨn, taꞌaj ij aꞌɨ́jna ɨ nyej nyáaj jaꞌváꞌmuarɨeꞌsij jitzán huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

²⁰Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Cheꞌ jóꞌvetyij muaꞌ túmii, pajta muáaj, jiꞌnye pej pij aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej paj túmii jɨn jáananan ɨ Dios tɨ huáapuaꞌaj huaꞌtáꞌcaa. ²¹Capáj aꞌyan tyuꞌtáꞌcɨꞌpuaj paj jaꞌancuriáꞌan, jiꞌnye capáj tyámuaꞌ tyiꞌtyíaꞌchaꞌɨj muaꞌ tzajtaꞌ ɨ Dios jimi. ²²Huatapuáꞌcɨtaj aꞌíjcɨ ɨ paj jɨn jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj, pajta jaatáhuaviij ɨ Dios, tɨꞌij tyimuaatúꞌuunyiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj asɨ́ɨj aꞌyan tyéejtyoj muaꞌ tzajtaꞌ. ²³Jiꞌnye aꞌyaa nu tyíꞌmuasej muéetzij, paj quee tyámuaꞌ huojoꞌmuaꞌraj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu muatyánaamuaj ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een.

²⁴Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨjɨn:

—Xaatáhuaviij ɨ Dios nyaj jɨmeꞌ, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej nyoorej, siatɨꞌɨj tyinaatéꞌexaaj.

²⁵Matɨꞌɨj huoꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, majta mu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuunyij, muiꞌcaquéj aꞌáa maj huacháatɨmee a Samaaria, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j aꞌájna a Jerusalén.

Ɨ Felipe ajta ɨ aꞌtɨ́j Etiope tɨ jáꞌmaꞌcan

²⁶Tɨꞌquij sɨ́ɨj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Felipe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen sɨ́ɨj tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ájchesij pajta jóꞌraꞌnyij aacɨj pujmuaꞌ, aꞌɨ́jcɨ juyéj jitze Jerusalén tɨ jeꞌcáanyee yu jitze pujmuaꞌ a Gaza.

Aꞌɨ́jna ɨ juyéj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ aꞌáa joꞌréꞌnyee joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj. ²⁷Aj puꞌij ájchej ɨ Felipe, tɨꞌquij joꞌmej, aꞌáa pu joꞌcamáꞌcaj tɨꞌɨj aꞌtɨ́j antyinájchacaꞌ Etiope tɨ jáꞌmaꞌcan. Vaꞌcán pu jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Candace, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj ɨ Candace tɨjɨn huaꞌ reíinaj ɨ maj aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Etiope. Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj tɨ túmii sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna a Jerusalén tɨꞌij Dios joꞌtyáanajchej. ²⁸Puꞌríj aꞌáa jóꞌraa aꞌájna chuéj japua joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́j pu jitze araquée huamaꞌcaꞌaj ɨ cariáataꞌ. Yuꞌxarij pu jitze tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨn tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Isaías. ²⁹Aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:

—Áricuj, ajtyáxɨɨrij aꞌmújcɨj jitze mu cariáataꞌ.

³⁰Tɨꞌɨj ij ɨ Felipe ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ aꞌtɨ́j, aj puꞌij jáanamuajriꞌ tɨ tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij aꞌɨ́ɨn tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Isaías, tɨꞌquij ɨ Felipe aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi peyóꞌitej ɨ paj jáꞌjijveꞌ?

³¹Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij nyaj yoꞌitéej náꞌraꞌnyij, tɨpuaꞌaj quee aꞌtɨ́j náamuaꞌtyej jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij?

Aj puꞌij jaatáꞌinyej aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨꞌij ɨ Felipe antyíraꞌnyij ɨ cariáataꞌ jitze, ajta jeꞌen jamuán atyéyixɨꞌɨn.

³²Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj ɨ tɨ jitzán tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

Aꞌyaa mu tyiyoꞌjá matɨꞌɨj ɨ cányaꞌaj joꞌmaj huajaꞌcuiꞌcaa.

Aꞌyaa pu éenyeꞌej jaꞌmej tɨꞌɨj cányaꞌaj tɨquee nyuuvej matɨꞌɨjta jacáyesimeꞌen.

Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj quee tyeꞌvéꞌnyuucaꞌaj, matɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj jáaruuj.

³³Jéehua mu jaatyáxaahuatacaꞌ, capu aꞌtɨ́j japuan huatanyúj.

¿Aꞌtanyíj ij jaataxájtaj aꞌtɨ́j tɨ jitze eerámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j?

Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu yoꞌvíꞌtɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ tɨꞌij quee cheꞌ iiyeꞌej séjreꞌej ɨ cháanacaj japua.

³⁴Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:

—Aꞌtzúj cuiꞌ naatéꞌexaatyeꞌ, ¿aꞌtanyíj pu tyíꞌxaj ɨ tɨ tyóꞌsɨɨmuaj, nyiquij jusɨ́ɨj tyóoxajta caꞌ aꞌtɨ́j séej tyáxajta?

³⁵Aj puꞌij ɨ Felipe huatyóochej tɨ jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌɨ́j pu huataxájtacaꞌ ɨ nyúucarij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ³⁶Matɨꞌɨj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌrájmuaa, aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:

—Cásɨꞌ yánaꞌaj arájmuaa, ¿nyiquij quee jeꞌej tyíɨꞌrij paj náaꞌɨɨraj nyéetzij?

³⁷Aj puꞌij ɨ Felipe aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj petyáꞌtzaahuatyeꞌej muaꞌ tzajtaꞌ, aj pu huatáɨꞌriitarij.

Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:

—Nyáaj nu tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ ɨ Jesús yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios.

³⁸Aj puꞌij jaataꞌíjtacaꞌ tɨ óochaxɨj ɨ cariáataꞌ, matɨꞌɨj mij acáacɨj ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij atyáacɨj a jáataꞌ, tɨꞌquij ɨ Felipe jáaꞌɨɨriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j. ³⁹Matɨꞌɨj eetacɨ́j a jáataꞌ, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe jiyeꞌtzín jɨmeꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j capu cheꞌ jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe jeꞌej tɨ huárupij, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j naa tyuutyámuaꞌveꞌej. ⁴⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Felipe, aꞌáa pu joꞌtaséjrej aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Azoto. Aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuunyij, aꞌyaa pu aꞌɨ́jcɨ jɨn huarɨ́j, ajtáhuaꞌaj áyee tɨ huachájtaꞌtajmee jitze, ajtáhuaꞌaj áyee, ꞌasta naꞌaj quee aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea.

Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Saulo huatóotoj ɨ Dios jimi

(Hch. 22:6-16; 26:12-18)

¹Tɨꞌɨj ooj aꞌɨ́jna ɨ Saulo huaꞌnyeechacaj tɨ huóꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, aj puꞌij uyoꞌtyéesej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ.

²Aj puꞌij jaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn ɨ yuꞌxarij jaatapíjtyeꞌen ɨ tɨ jɨn ujoꞌtyájrutyej u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌájna tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Damasco. Tɨꞌij aꞌáa huojoꞌhuoonyij ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyityaajúꞌ ɨ Dios jimi, tɨꞌɨj naꞌaj tyétyacaa majta úucaa, tɨꞌij aꞌáa huejeꞌtyáanaj a Jerusalén.

³Tɨꞌɨj arí a véjriꞌ joomáꞌcaj a Damasco, aj puꞌij jiyeꞌtzín jéehua japuan rányeeriꞌcɨriaꞌcaꞌ, aꞌájna joꞌtɨj joomaꞌcaꞌaj ɨ Saulo. ⁴Aj puꞌij acájvej tɨꞌquij chóotaꞌ atyívej, nyúucarij pu huánamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Saulo, Saulo, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ jeꞌej puaꞌaj pényoorej?

⁵Tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Saulo tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen nyavástaraꞌ?

Aj puꞌij aꞌyan utyejeꞌcánamuajre tɨjɨn:

—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ paj jeꞌej puaꞌaj joorej.

⁶Aj puꞌij ɨ tavástaraꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Ájchesij, pataꞌaj jóꞌmeꞌen a chájtaꞌ, aꞌáa mu muojoꞌtéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej paj yeꞌej huárɨnyij.

⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, jéehua mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye nyúucarij mu huánamuajriꞌ, majta camu aꞌtɨ́j aꞌ joꞌséj. ⁸Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ Saulo, tɨꞌɨj a únyeeriacaꞌ, capu cheꞌ tyíꞌsejracaꞌaj, matɨꞌɨj mij jaꞌnavíꞌraj ɨ muácaꞌraꞌan jitze meyoꞌvíꞌtɨj a Damasco. ⁹Aꞌyaa pu áꞌtyeej huéeicaj xɨcáj tɨquee atányeej, ajta quee tyiꞌtɨ́j huácuaj capu ajta yaꞌcaꞌaj.

¹⁰Sɨ́ɨj tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ pu aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Damasco, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Ananías, aj puꞌij tavástaraꞌ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi, aꞌyaa pu tyaatajé tɨjɨn:

—Ananías.

Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Yáꞌnyaj huatyéjve, nyavástaraꞌ.

¹¹Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn:

—Ájchesij áricuj, aꞌájna cáayej jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn tɨ huatóojeꞌyej, pataꞌaj aꞌáa tyojoꞌtaꞌíhuoꞌ a Judas tɨ jaꞌchej, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Saulo, Tarso tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu jahuoo ɨ Dios jimi. ¹²Aꞌtɨ́j pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Saulo, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, aꞌyaa pu tyuꞌtaséjre tɨ aꞌɨ́jna ɨ Ananías ujoꞌtyájrupij, tɨꞌquij jaꞌváꞌmuarɨej muꞌúutzeꞌ, tɨꞌij ajtáhuaꞌaj atányeerej.

¹³Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Ananías tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, nyavástaraꞌ, mueꞌtɨ́j mu meríj naatéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uurej aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, jeꞌej puaꞌaj pu huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj muaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Jerusalén. ¹⁴Ajta ijíij, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatáꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn yatanyéj, ajta huáꞌanviꞌtɨj huaꞌnajɨ́ꞌcaxɨꞌɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj muéetzij muanaꞌmichej.

¹⁵Ajta ɨ tavástaraꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Áricuj, nyáaj nu jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨꞌij nyéetzij jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej, ajta ɨ maj vaꞌcán jɨn tyíꞌijta, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Israel. ¹⁶Nyáaj nu jaataséjratyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jéehua jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij nyéetzij jitze maꞌcan.

¹⁷Aj puꞌij ujóꞌmej aꞌɨ́jna ɨ Ananías, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj a Judas tɨ jaꞌchej, aj puꞌij utyájrupij u chiꞌtáj. Ajta jeꞌen jaꞌváꞌmuarɨej áan muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo, aj puꞌij aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáaraꞌ Saulo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyinaataꞌíj ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Jesús ɨ tɨ muéetzij jimi huataséjre patɨꞌɨj ajaꞌvaꞌmáꞌcaj, aꞌyaa pu tyinaataꞌíj pej pij pajtáhuaꞌaj atányeerej, ajta paj aꞌɨ́jcɨ jitze aráꞌacaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

¹⁸Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa, tyiꞌtɨ́j pu eetácuurixɨj ɨ jɨꞌsáaraꞌ jitze tɨ joꞌriáꞌnajcaꞌaj, tɨꞌɨj atányeeriacaꞌ, aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ Saulo tɨꞌquij huáɨꞌhuacaꞌ. ¹⁹Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj puꞌij téꞌej tyúꞌcuaa, tɨꞌquij jaatácaꞌnyistiꞌriꞌ, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee huaꞌ jamuán ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌchu puaꞌan xɨcáj aꞌájna a Damasco.

Saulo pu tyihuáꞌixaatyeꞌ a Damasco

²⁰Aj puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa pu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj tɨ ɨ Jesús yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios. ²¹Néijmiꞌi ɨ maj jáanamuajriꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jeꞌej yóꞌsejracaꞌaj, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj huáꞌuuriajcaꞌaj aꞌájna a Jerusalén aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Jesús jimi? ¿Ajta nyiquee aꞌɨ́jcɨ jɨn mu joꞌvéꞌmej tɨꞌij aꞌmújma ánviꞌtɨj huaꞌnajɨ́ꞌcaxɨꞌɨn tɨꞌij huoꞌtátuiireꞌen ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌájna a Jerusalén?

²²Jéetzeꞌ pu jacaꞌnyistiꞌracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo, tɨꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, ajta huoꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ juríiyuj ɨ maj Damasco jáꞌchajcaꞌaj tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

Saulo pu huatóoꞌuj mej mij quee jaatyéeviꞌ ɨ juríiyuj

²³Aꞌchu puaꞌan xɨcáj, aj mu mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mej mij jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo. ²⁴Aj puꞌij jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Saulo. Aꞌnáj tɨnaꞌaj tújca majta tɨ́caꞌ, aꞌáa mu jeꞌtyétyaꞌcaꞌaj joꞌtɨj jaꞌpueertaj joꞌtɨj jeꞌráanyee ɨ juyéj, mej mij jaajéꞌcaj. ²⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, sicɨ́rij jitze tɨ veꞌéj mu jaꞌtyáaraj matɨꞌɨj mij jaꞌancuriáꞌtoj ɨ tɨ curiáꞌnamiꞌ jitze, aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ aj puꞌij huatóoꞌuj.

²⁶Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ huaꞌantyáanaxcaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj néijmiꞌi mu jatzɨɨnyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj yee aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé jaꞌantzaahuaj, aj puꞌij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ajta huoꞌtéꞌexaa tɨ ɨ Saulo jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ, tɨꞌɨj aꞌáa joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze, ajta ɨ Saulo tyihuóꞌixaaj ɨ Jesús jitze maꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Damasco jáꞌchajcaꞌaj. ²⁸Aꞌyaa puꞌij aꞌáa tyojoꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jna ɨ Saulo aꞌájna a Jerusalén, ajta aꞌɨ́ɨjma jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj. Tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ ɨ Jesús jitze maꞌcan. ²⁹Séecan pu ajta jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ, ɨ maj jaayíꞌtɨn ɨ huáꞌnyuucaa ɨ griego, majta aꞌɨ́ɨmaj jéehua mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, majta tyíꞌtyesaꞌcaꞌaj maj jaajéꞌcaj. ³⁰Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jáamuaꞌreeriꞌ, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea, matɨꞌɨj támij jaataꞌítyacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tarso.

³¹Matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa maj huacháatɨmee aꞌájna a Judea, ajta Galileea, ajta a Samaaria, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaꞌaj, majta aꞌɨ́jcɨ jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. Meꞌtyesaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ maj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen jimi, majta aꞌɨ́jna jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j mu jɨn támuiꞌrisimaꞌaj.

Pedro pu tyáahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Eneas

³²Aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌcamuáarejyiꞌca aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨjma pu ajta ujoꞌváꞌmuaariacaꞌ ɨ séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa maj jáꞌchajcaꞌaj a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Lida. ³³Séej pu aꞌáa joꞌtyoo ɨ tyáataj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Eneas, puꞌríj aráhueeicaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨquee ajchaꞌcaꞌaj ɨ utáatzij japua, jiꞌnye capu tyéchavaaj. ³⁴Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:

—¡Eneas! aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌmuahuaatyeꞌen ɨ Jesús. Ájchesij, pataꞌaj tyámuaꞌ jáaꞌuurej muaꞌ utáatzij.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij ájchej ɨ Eneas. ³⁵Néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Lida, majta aꞌájna a Sarón, aꞌɨ́ɨ mu jaaséej tɨꞌɨj ájchej, aj mu mij jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.

Pedro pu jaatájuurij aꞌɨ́jcɨ ɨ Doorcaj

³⁶Sɨ́ɨj tɨ ajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jope, íitɨꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌyaa pu ántyapuaj tɨjɨn Tabiita; Tabiita aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj huáꞌnyuucaa jɨmeꞌ ɨ griego tɨjɨn Doorcaj. Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ jéehua pu aꞌyan rɨjcaa tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨ xáꞌpuɨꞌ, huáꞌhuɨɨriaꞌaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. ³⁷Tɨꞌɨj Pedro ooj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Lida, aj puꞌij ɨ Doorcaj tyiꞌijcuíꞌnyacaꞌ tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ, ajta ɨ tyéviraꞌ matɨꞌɨj jacajoꞌsij, aj mu mij juꞌtyájtoo u chiꞌtáj. ³⁸Aꞌájna a Jope aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨcɨj a Lida, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, huaꞌpuácaa mu huataꞌítyacaꞌ mej mij uyoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌyan tɨjɨn:

—Pataꞌaj jiyeꞌtzín mu jaꞌrájraꞌnyij iiyeꞌej Jope.

³⁹Tɨꞌquij ɨ Pedro huaꞌ jamuán ujóꞌmej, tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij juꞌtyéeviꞌtɨj joꞌtɨj jeꞌrácaꞌtyii ɨ muɨꞌchíj, majta néijmiꞌi aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ, muaꞌcooyiꞌnyaꞌaj mu eetyahuíistɨraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pedro, matɨꞌɨj mij tyaataséejra ɨ cáanarij aꞌɨ́ɨn tɨ tyíꞌtaꞌhuacareꞌej ɨ Doorcaj tɨꞌɨj óocheꞌ júuricaj. ⁴⁰Pedro pu huoꞌtaꞌíj maj néijmiꞌi iirácɨɨnyej, tɨꞌquij tyítunutacaꞌ, ajta jaatáhuoj ɨ Dios jimi, jaꞌraséeraj aꞌɨ́jcɨ ɨ muɨꞌchíj, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¡Tabiita, ájchesij!

Tɨꞌquij atányeeriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, tɨꞌɨj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, aj puꞌij ooyíxɨj. ⁴¹Ajta ɨ Pedro muácaꞌraꞌan pu jitze jajvíꞌraj tɨꞌquij jaꞌajriáj, aj puꞌij huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ, tɨꞌquij júurican huataséjratacaꞌ. ⁴²Néijmiꞌqueꞌ mu jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa huacháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Jope, mueꞌtɨ́j mu mij jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ. ⁴³Pedro pu aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee aꞌchu puaꞌan xɨcáj aꞌájna a Jope, aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ navíj tɨ tyíiꞌhuacaa, Simón pu ántyapuaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j.

Ɨ Pedro ajta aꞌɨ́jna ɨ Cornelio

¹Sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea, Cornelio pu ántyapuaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ xantáaruꞌuj ɨ maj Italia jáꞌmaꞌcan. ²Aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, jéehua pu naa tyihuojóꞌmuaꞌrajcaꞌaj, majta néijmiꞌi ɨ maj jamuán chajcaꞌaj, máanaꞌmichaꞌaj ɨ Dios. Jéehua pu huoꞌtáhuɨɨ túmii jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌnáj tɨnaꞌaj jahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi. ³Séej pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌtzáaj yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, tyiꞌtɨ́j pu jimi huataséjre, naa pu tyámuaꞌ tyeeséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨ aꞌúun joꞌtyájrupij joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn jeꞌrácatyii, aj puꞌij aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—¡Cornelio!

⁴Tɨꞌquij jaꞌraséeraj jaꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí nyavástaraꞌ?

Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tajapuá tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:

—Dios pu júꞌmuaꞌree aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jahuoo aꞌnáj tɨnaꞌaj, ajta ɨ paj períj huoꞌtyáhuɨɨ ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. ⁵Pataꞌaj huoꞌtaꞌítyej ɨ tyétyacaa maj aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌájna a Jope, mataꞌaj yoꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro. ⁶Aꞌáa pu joꞌcaj séej jamuán tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Simón, navíj pu tyíiꞌhuacaa aꞌɨ́jna ɨ Simón, aꞌáa pu véjriꞌ jaꞌchej joꞌtɨj jájtyij jaꞌváꞌasej.

⁷Tɨꞌɨj jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyajáꞌhuɨɨreꞌ ɨ tɨ jamuán tyuꞌxájtacaꞌ, aj puꞌij ɨ Cornelio huaꞌpuácaa huatachoꞌvej ɨ maj jahuɨɨreꞌ, ajta séej ɨ xantáaruꞌ ɨ tɨ ajta jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios. ⁸Néijmiꞌi pu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aj puꞌij huoꞌtaꞌítyacaꞌ maj aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jope.

⁹Yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌtzáaj tacuaríixpuaj, matɨꞌɨj meríj a véjriꞌ ajoojuꞌcaj a chájtaꞌ, aj puꞌij Pedro antyíraj ɨ chiꞌij japua, tɨꞌij jaatáhuoonyij ɨ Dios jimi. ¹⁰Puꞌríj iꞌcuatacaꞌaj, jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j huácuaꞌnyij, matɨꞌɨj móoj tyaꞌcueꞌráatacaj ɨ tɨ tyíꞌcuaꞌnyij, aj puꞌij tyiꞌtɨ́j jimi huataséjre. ¹¹Aꞌɨ́j pu huaséj tɨ antacúj ɨ tajapuá, tyiꞌtɨ́j pu ajeꞌcámaꞌcaꞌaj muáacuaqueꞌ pu tyaꞌajhuɨhuɨ́jmaꞌcaj. ¹²Néijmiꞌi mu tyíꞌtyesejriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tɨ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj néijmiꞌi ɨ tyiꞌtyán ɨ maj muáacuacaa iiraꞌɨ́ɨcajmee, majta ɨ maj chóotaꞌ huacɨꞌɨj, ɨ maj huaꞌcɨ́ɨnyajcɨꞌɨj, majta ɨ maj ráꞌrɨee. ¹³Aj puꞌij nyúucarij huánamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pedro, ájchesij, pataꞌaj huóꞌcuiꞌnyij pajta huoꞌcɨꞌmej.

¹⁴Ajta ɨ Pedro aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Canu xaa nyuꞌuj aꞌnáj tyiꞌtɨ́j cuaꞌnyij ɨ tɨquee tyéevijtɨj, naꞌríij tyiꞌtyán maj xánaꞌviꞌreꞌ. ¹⁵Ajtáhuaꞌaj pu ɨ nyúucarij aꞌyan tyatajé tɨjɨn:

—Néijmiꞌi ɨ Dios tɨ tyámuaꞌ naa tyúꞌruuj, capáj cheꞌ aꞌyan tyíꞌxajtaj yee tyíꞌxanaꞌviꞌreꞌ.

¹⁶Aꞌyaa pu huéeicaj huarɨ́j, tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj tyíraa u tajapuá aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajeꞌcáanyej. ¹⁷Jéehua pu tyíꞌmuaꞌajcaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaaséj, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn aráꞌaj a tɨ jaꞌpueertaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ Cornelio tɨ huojoꞌtaꞌítyacaꞌ, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌíhuoꞌsimeꞌej joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Simón. ¹⁸Aj mu mij caꞌnyíin jɨn tyuꞌtaꞌíhuoꞌ tɨpuaꞌaj aꞌúun jeꞌrájcatyij aꞌɨ́jna ɨ Simón, ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro. ¹⁹Ajta ɨ Pedro óocheꞌ pu tyíꞌmuaꞌajcaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨjɨn:

—Simón, huéeicaj mu ɨ tyétyacaa muatyáhuoonyij. ²⁰Ájchesij, pataꞌaj acájraꞌnyij, pajta jóꞌmeꞌen huaꞌ jamuán, capáj jeꞌej tyíꞌmuaꞌajcaa, jiꞌnye nyáaj nu uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ.

²¹Aj puꞌij acájraa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jatyáhuoonyij, ¿tyiꞌtanyí jɨn yesiaváꞌjuꞌ?

²²Aj mu mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́j tu jɨn yaváꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cornelio ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevij, jéehua pu jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Dios, majta néijmiꞌi tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Sɨ́ɨj tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ pu jaatéꞌexaa tɨ muéetzij muaataꞌíjta paj ujóꞌmeꞌen a tɨ jaꞌchej, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn Cornelio muáanamuaj aꞌchu paj nyúucarij tyaatéꞌexaatyeꞌsij.

²³Tɨꞌquij ɨ Pedro huoꞌtáꞌinyej maj utyájrutyej u chiꞌtáj, aꞌáa mu joꞌtyóoꞌɨtzee, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu jóꞌraa ɨ Pedro huaꞌ jamuán, séecan mu majta huaꞌ jamuán ujóꞌjuꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Jope.

²⁴Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu aꞌáa jaꞌráꞌaj a Cesarea, joꞌtɨj ɨ Cornelio huajaꞌchoꞌvaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ juꞌihuáamuaꞌ, ajta ɨ maj tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌtyej, néijmiꞌi mu tyúusɨɨj u chiꞌtáj. ²⁵Tɨꞌɨj Pedro aráꞌaj a tɨ jaꞌchej, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌantyinájchacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, aj puꞌij tyítunutacaꞌ a tɨ jóonyee ɨ Pedro, tɨꞌij jaatyáanajche. ²⁶Ajta ɨ Pedro jaꞌajriáj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Huatyéjchaxɨj, tyévij nu nyajta nyáaj puéꞌeen, patɨꞌɨj muáaj.

²⁷Matɨꞌɨj tyuꞌtaxáataj jujɨ́ɨmuaꞌaj, aj mu mij utyájrupij u chiꞌtáj, tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ Pedro huoꞌséj ɨ maj jéehua tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee. ²⁸Pedro pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jamuaꞌreej tɨ ɨ tayiꞌráj quee tyiꞌtáꞌcaa ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tyaj aꞌyan tyityojóꞌjujhuaꞌnyeꞌ aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, nyij tyaj huáꞌmuaariaj. Ajta ɨ Dios pu naamuáꞌtyej nyaj quee aꞌyan tyáꞌxajta yee capu naa een mu aꞌtɨ́j, nusu yee xánaꞌvisiꞌ pu huaséꞌrin aꞌmújna. ²⁹Aꞌɨ́j nu jɨn, matɨꞌɨj naatajé nyaj mu mujoꞌvéꞌmej, canu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyuꞌtaxájtacaꞌ. Aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj jáamuaꞌreej jiꞌquij een jɨmeꞌ setyinaatachoꞌvej.

³⁰Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Cornelio tɨjɨn:

—Puꞌríj muáacuaj xɨcáj tyooméj, yáapuaꞌaj aꞌtzáaj, aꞌyaa nu huaquéej iiyeꞌej nyichéj, nyatɨꞌɨj huatyéenyuj ɨ Dios jimi, aꞌtzáaj yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, tɨꞌquij aꞌtɨ́j huataséjre nye jimi, naa pu tyiꞌtyamaꞌastájyiꞌcaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ jucáchajcaꞌaj. ³¹Ajta aꞌyan tyinaatéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn: “Cornelio, Dios pu arí jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jimi huatyéenyuj, ajta pu joꞌtámuaꞌreeriꞌ aꞌchu paj tyihuoꞌtapuéjve ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. ³²Pataꞌaj huoꞌtaꞌítyej maj ujóꞌjuꞌun a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jope, micheꞌ uyoꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro, aꞌáa pu joꞌcaj joꞌtɨj jaꞌchej ɨ Simón, aꞌɨ́jna ɨ navíj tɨ tyíiꞌhuacaa, aꞌáa pu jaꞌchej aꞌájna véjriꞌ jájtyij tɨ jaꞌváꞌasej.” ³³Aꞌɨ́j nu jɨn jiyeꞌtzín huoꞌtaꞌítyacaꞌ mu séecan mataꞌaj mojoꞌtájeevej, pajta muáaj xáꞌpuɨꞌ paj huarɨ́j paj mujoꞌvéꞌmej. Ya tuꞌríj tyij ijíij néijmiꞌi huatyuꞌuj, Dios pu jamuaꞌreej jeꞌej tyaj yeꞌej tyáꞌxɨeꞌveꞌ, tyataꞌaj néijmiꞌi jáanamuaj aꞌchu tɨ ɨ tavástaraꞌ tyimuaataꞌíj paj tyitaatéꞌexaatyeꞌen.

Pedro pu tyihuóꞌixaaj joꞌtɨj Cornelio jaꞌchej

³⁴Aj puꞌij Pedro aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nuꞌríj ijíij yóꞌitej tɨjɨn aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios néijmiꞌi mu juxaꞌaj manaꞌaj een sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj. ³⁵Néijmiꞌi mu jitzán juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ, majta xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj. ³⁶Dios pu aꞌyan tyihuoꞌtajé aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze eerámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucarij tɨ tyúꞌtyamuaꞌvisteꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌcaa vástaraꞌ.

³⁷Xuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j néijmiꞌqueꞌ aꞌájna a Judea, aꞌáa pu joꞌtyóochej aꞌájna a Galileea, tɨꞌɨj ɨ Juan aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj huáɨꞌhuaj. ³⁸Aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios jitzán jaatyájtoo ɨ ju júuricamej ajta ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyiꞌuurejve, aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu rɨjcaj jeꞌej tɨ tyíꞌxaꞌpuɨꞌ, ajta tyihuáꞌhuaatyaꞌcaꞌaj néijmiꞌcaa ɨ maj jajpuéetzij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi putyiꞌuuriajvaꞌaj, jiꞌnye Dios pu jitzán séjriaꞌcaꞌaj. ³⁹Ityáj tu néijmiꞌi muaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj iiyeꞌej joꞌmaj jaꞌchej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌájna a Jerusalén. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj mu matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj yóꞌtatej ɨ cúruuj jitze. ⁴⁰Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj huéeicaj xɨcáj ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, ajta tyuꞌtáꞌ tɨꞌij huataséjre tajimí. ⁴¹Camu néijmiꞌi jaaséej, sulu ityáj tuꞌuj jaaséej, ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn arí taꞌantyíhuoocaꞌaj ɨ Dios. Ityáj tu jamuán tyúꞌcuaa, tyajta huaꞌíj aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Jesús tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ. ⁴²Aꞌɨ́ɨ pu tyitaataꞌíj tyej tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, yee Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj júurij, ajta ɨ maj meríj huácuij. ⁴³Néijmiꞌi ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu jaxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyaa mu majta tyuꞌtaxájtacaꞌ yee néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌantzahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi aꞌɨ́ɨ pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.

Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌancuriáaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios

(Hch. 11:15-17)

⁴⁴Óocheꞌ pu tyiꞌxáatacaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jitzán ráꞌaj néijmiꞌcaa, aꞌɨ́ɨjma ɨ maj janamuajracaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro. ⁴⁵Majta séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj aꞌɨ́ɨjma jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj, tyámuaꞌ mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios ajta jaatyájtoo ɨ ju júuricamej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan. ⁴⁶Tyámuaꞌ mu tyoꞌtaséj, jiꞌnye mahuóꞌnamuajriꞌ maj séecan nyúucarij jɨn tyíꞌxajtacaꞌaj, majta tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios. ⁴⁷Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:

—¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j tyuꞌtyáanaj mej mij quee huáɨꞌhuaj aꞌíimaj ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj majta meríj jaꞌancuriáaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios yaa tyatɨꞌɨj ityáj?

⁴⁸Ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíj maj huáɨꞌhuaj nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ puéꞌeen. Matɨꞌɨj mij ɨ maj huáɨꞌhuacaꞌ jaatáhuaviiriꞌ ɨ Pedro tɨ huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ jamuán aꞌchu puaꞌan xɨcáj.

Pedro pu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Cornelio

(Hch. 10:9-23, 44-48)

¹Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Judea, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ tɨjɨn ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan mu majta jaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. ²Tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, jeꞌej mu puaꞌaj tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj majta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj, ³aꞌyaa mu tyaatajé tɨjɨn:

—Jeꞌej paj puaꞌaj huarɨ́j, jiꞌnye aꞌɨ́ɨjma paj ujoꞌváꞌmuaariacaꞌ ɨ maj quee jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj, pajta huaꞌ jamuán tyúꞌcuaa.

⁴Aj puꞌij Pedro huatyóochej tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, ⁵aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌáa nu chájtaꞌ joꞌtyávaacaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jope, nyatɨꞌɨj nyooj tyenyúusimaꞌcaj ɨ Dios jimi, aj puꞌij tyiꞌtɨ́j nyej jimi huataséjre, cáanarij tyiꞌtɨ́j tɨ jútyeꞌ ajeꞌcáanyej, muáacuaqueꞌ pu tyéꞌejvivin, aꞌáa pu jútyeꞌ jeꞌcáanyej jóꞌnyaj joꞌojcatyiij. ⁶Tyámuaꞌ nu tyeeséj tyiꞌtɨ́j tɨ eeriáaꞌcaꞌaj, aj nu nyij tyiꞌtyán huaséj ɨ maj muáacuacaa iiraꞌɨ́ɨcajmee, majta ɨ maj simuáruunyij, majta ɨ maj chóotaꞌ huacɨ́ɨnyajcɨꞌɨj, majta ɨ maj ráꞌrɨee.

⁷Nyatɨꞌɨj nyij nyúucarij huánamuajriꞌ, tɨ aꞌyan tyinaatajé tɨjɨn:

—Pedro, ájchesij, pataꞌaj huóꞌcuiꞌnyij, pajta huoꞌcɨꞌmej. ⁸Aꞌyaa nu tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Canu xaa nyuꞌuj nyavástaraꞌ, jiꞌnye canu aꞌnáj tyiꞌtɨ́j cuaꞌnyij tɨquee tyéevijtɨj tɨ ajta xánaꞌviꞌreꞌ.” ⁹Jútyeꞌ pu ajtáhuaꞌaj jeꞌcánamuajre ɨ nyúucarij tɨ aꞌyan tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Ɨ Dios tɨ tyámuaꞌ naa tyúꞌruuj, capáj aꞌyan tyíꞌxajtaj yee tyíꞌxanaꞌviꞌreꞌ.” ¹⁰Huéeicaj pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, ajta jeꞌen tyíraa u tajapuá aꞌɨ́jna ɨ cáanarij. ¹¹Aj mu mij huéeicaj ɨ tyétyacaa aꞌáa jaꞌráꞌaj jóꞌnyaj jóꞌcatyii, aꞌáa mu huojoꞌtaꞌítyacaꞌ a Cesarea mej mij nyéetzij náahuoonyij. ¹²Ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu naataꞌíj nyaj ujóꞌmeꞌen huaꞌ jamuán aꞌɨ́ɨjma, nyequee jeꞌej tyiꞌmuaꞌastɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu majta jóꞌjuꞌ nyaj jamuán aꞌɨ́ɨmaj ɨ taꞌihuáamuaꞌ ɨ maj aráseej aráꞌasej, néijmiꞌi tu joꞌtyájrupij u chiꞌtáj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j. ¹³Aꞌɨ́ɨ pu taatéꞌexaa tɨ sɨ́ɨj ɨ tyévij huataséjre tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Aꞌtɨ́j huataꞌítyej aꞌájna a Jope mej mij uyoꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Pedro. ¹⁴Aꞌɨ́ɨ pu muaatéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyimuaatúꞌuunyiꞌraj ajta aꞌɨ́ɨjma aꞌtyéɨtyeristyamuaꞌ.” ¹⁵Nyatɨꞌɨj huatyényechej nyaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jitzán ráꞌaj aꞌɨ́ɨjma, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tɨꞌɨj jájcuaj tajimí tyuꞌtyáꞌɨtzee. ¹⁶Aj nu nyij joꞌtámuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyitaatéꞌexaaj ɨ tavástaraꞌ tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́jna ɨ Juan, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌɨɨracaꞌaj jájtyij jɨmeꞌ, siajta muaꞌaj aꞌɨ́j xu jɨn ɨꞌhuan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.” ¹⁷Aꞌɨ́j pu jɨn tɨpuaꞌaj Dios aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta ityájma taatáꞌ, ɨ tyaj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij nyej nyaj quee tyiꞌtáꞌcareꞌen jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ?

¹⁸Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee aꞌájna a Jerusalén, camu cheꞌ huatanyúj, sulu tyámuaꞌ mu tyaatáꞌ ɨ Dios, aꞌyan metyiꞌxáataj tɨjɨn:

—Puꞌríj Dios huoꞌtaꞌ ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej mej mij jájcuan jɨn tyámuaꞌ naa tyúꞌmuaꞌtyij jimi, mej mij jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij.

Ɨ huaꞌ tyeyúuj aꞌɨ́ɨjma ɨ Antoquíia maj jaꞌchej

¹⁹Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Esteban, aj mu mij huatyóochej maj jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, séecan mu mij aꞌáa jaꞌráꞌaj a Fenicia, majta séecan aꞌájna a Chipre, majta séecan aꞌájna joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Antoquíia. Camu aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj ixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij ɨ Dios tɨ jitze jeꞌrámaꞌcan, aꞌɨ́ɨjma muꞌuj huatéꞌexaaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ²⁰Majta ɨ séecan ɨ maj Chipre jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj Cirene jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna a Antoquíia, aj mu mij huóꞌixaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j mu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Jesús ɨ tɨ ajta tavástaraꞌ puéꞌeen. ²¹Jéehua pu huoꞌtyáhuɨɨ ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn mueꞌtɨ́j tyuꞌtátoj ɨ tyúuyeꞌraj, matɨꞌɨj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.

²²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aꞌɨ́j mu huataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé aꞌájna a Antoquíia. ²³Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, Bernabé pu jaaséej tɨ Dios tyámuaꞌ tyúꞌruuj aꞌɨ́ɨjma jimi. Aꞌɨ́j pu jɨn jéehua huatóotyamuaꞌvej, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj maj huatyóocaꞌnyej ɨ jutzájtaꞌ mej mij tyámuaꞌ tyityaajuꞌun ɨ tavástaraꞌ jimi. ²⁴Aꞌyaa pu tyúꞌruuj aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, jiꞌnye tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevistacaꞌaj, aꞌɨ́j pu jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta jéehua tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́j mu mij jɨn jéehua ɨ tyeɨ́tyee jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.

²⁵Tɨꞌɨj téꞌej jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Bernabé aꞌájna a Tarso, tɨꞌij jáahuoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo. ²⁶Tɨꞌɨj jáatyoj, aj puꞌij yoꞌvíꞌtɨj aꞌájna a Antoquíia, aꞌáa mu séej nyinyiꞌraꞌaj jáꞌtyeej huaꞌ jamuán ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, metyihuaꞌmuaꞌtyáaj jéehua ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌájna a Antoquíia aꞌáa mu anaquéej aꞌyan huojoꞌtamuaꞌaj tɨjɨn cristianos.

²⁷Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, séecan mu aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Antoquíia Jerusalén maj jaꞌráacɨj, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj. ²⁸Sɨ́ɨj pu aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Agabo, aꞌɨ́ɨ pu ajoꞌtyéechaxɨ huaꞌ tzajtaꞌ, aꞌɨ́j pu jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨ huatúuriꞌhuaj jaꞌmej néijmiꞌqueꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua. Aꞌyaa puꞌij tyuꞌrɨ́j tɨꞌɨj aꞌɨ́jna tyíꞌijtacaꞌaj ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Claudio. ²⁹Aj mu mij ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ Antoquíia maj jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ juꞌihuáamuaꞌ Judea maj jáꞌchajcaꞌaj, aꞌchu tɨ sɨ́ɨj caa putyáꞌuurejve tɨꞌij huoꞌtapuéjveꞌen. ³⁰Aꞌyaa mu huarɨ́j, u mu tyihuojoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ néijmiꞌi ɨ maj tyihuoꞌtapuéjve. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Saulo, aꞌɨ́ɨ mu huoꞌtátuii ɨ huáasij ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna a Jerusalén.

Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Santiago, ajta ɨ Pedro eetyánamiꞌhuacaꞌaj

¹Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́jna ɨ Herodes ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huatyóochej tɨ jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²Aꞌɨ́ɨ pu jaataꞌíjtacaꞌ maj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, ɨ tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan. ³Ajta tɨꞌɨj jaaséj tɨ huaꞌránajchacaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j pu ajta huataꞌíjtacaꞌ maj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro. Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j aꞌájna matɨꞌɨj aꞌɨ́j jɨn tyiꞌyeꞌestyáacaj ɨ maj páan cuaꞌcaa tɨquee cuꞌustij. ⁴Matɨꞌɨj jaatyevíꞌraj, aj puꞌij ɨ Herodes jeꞌtyáanaj, jéehua mu tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, muáacuaqueꞌ mu tyiúꞌpuꞌcaꞌaj metyamuáacuastajmaꞌaj. Aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ aꞌájna jaataséjrataj, tɨꞌɨj tyaꞌnáaraꞌan ɨ maj tyíꞌyeꞌestyaa. ⁵Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pedro eetyánamiꞌhuacaꞌaj ajta tyámuaꞌ tyíꞌchaꞌɨɨriꞌhuacaꞌaj, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jéetzeꞌ jahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Pedro.

Sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ pu jiꞌrájtoo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro

⁶Tɨꞌɨj huaréꞌchumuaꞌriacaꞌ aj puꞌij ɨ Herodes jiꞌratoonyíicheꞌ mej mij jaaséej ɨ tyeɨ́tyee, ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌɨ́ɨ pu tyácusimaꞌaj a jéꞌtaꞌ joꞌreꞌqueꞌtɨ́j anajɨ́ꞌquiꞌhuaj ɨ cadéenaj jɨmeꞌ juꞌɨ́ɨcaj jitze ajta ɨ jumuácaꞌ jitze, majta huaꞌpuaj ɨ xantáaruꞌuj ajtatápiꞌhuacaꞌaj ɨ Pedro jitze, majta séecan ɨ xantáaruꞌuj, aꞌáa mu jeꞌtyúꞌuucaꞌaj a tɨ jaꞌpueertaj maj jachaꞌɨɨcaꞌaj. ⁷Aj puꞌij jiyeꞌtzín jɨmeꞌ sɨ́ɨj tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ huataséjre aꞌújna joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamuacaa, tɨꞌquij uhuanyéeriꞌcɨriajraa, aj puꞌij jaatóoriaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro ajta aꞌɨ́ɨn huájɨj, tɨꞌquij aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Caꞌnácan, ájchesij.

Aj puꞌij ajaꞌajvátzɨj ɨ cadéenaj a chóotaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn anajɨ́ꞌquiꞌhuajmaꞌcaaj ɨ Pedro. ⁸Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tyuꞌtyéꞌchejtyeꞌ pajta ajtáꞌacaꞌqueetyeꞌ.

Aj puꞌij aꞌyan huarɨ́j ɨ Pedro, ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:

—Ucaꞌrújtyiꞌraj muaꞌ máancaj, pataꞌaj nyajamuan jóꞌmeꞌen.

⁹Aj puꞌij iirájraa ɨ Pedro, cújtaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, ajta quee jamuaꞌreeriacaꞌaj tyij aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uuriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, nusu tyiꞌtyámaarasimaꞌaj naꞌaj. ¹⁰Matɨꞌɨj mij ajoꞌréꞌnyej joꞌmaj jeꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ xantáaruꞌuj ɨ maj tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, majta áyee séecan jimi ɨ xantáaruꞌuj, aj mu mij ajoꞌréꞌnyej joꞌtɨj tyapúustiꞌ puéertaraꞌ jeꞌtyéjvee joꞌtɨj jeꞌráanyee ɨ juyéj, tɨꞌquij jusɨ́ɨj antacúj ɨ puéertaj, aj mu mij iiráacɨj, aꞌɨ́j mu jitze huajúꞌcaꞌaj ɨ juyéj. Matɨꞌɨj móoj ajoojuꞌcaj joꞌtɨj joꞌréꞌnyee ɨ juyéj, aj puꞌij jiyeꞌtzín jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ. ¹¹Aj puꞌij uhuóomuaꞌtzɨj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌyaa puꞌij tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nuꞌríj jamuaꞌreej tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna tɨ tavástaraꞌ séej ujoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá tɨꞌij aꞌɨ́ɨn nɨiꞌrátoonyij, tɨꞌij quee aꞌyan tyíꞌnyoorej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna ɨ Herodes, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

¹²Tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, aj puꞌij jóꞌraa, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj a Maríia tɨ jaꞌchej, náanajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Marcos. Aꞌáa mu jóosɨɨriaꞌcaꞌaj jéehua ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi. ¹³Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn tyeꞌejtyátoꞌsixɨj joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aj puꞌij íjmueꞌestɨꞌ iirányeeriacaꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Rode, tɨꞌij jaaséej aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen. ¹⁴Tɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn jaamuaꞌaj tɨ ɨ Pedro atyajaꞌxajtacaꞌaj, capu tyaꞌantacúj, jiꞌnye huápuɨꞌɨj pu huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jna ɨ íjmueꞌestɨꞌ, tɨꞌquij huariaꞌtéechajra tɨꞌij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen tɨ ɨ Pedro ajeꞌtyéjvee a tɨ jaꞌpueertaj. ¹⁵Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ íjmueꞌestaj tɨjɨn:

—Puáꞌtɨmueꞌ papuꞌuj.

Ajta aꞌɨ́jna, jeꞌcan jɨmeꞌ pu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna. Majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ puꞌuj puéꞌeen ɨ tajapuá tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tɨ jachaꞌɨj.

¹⁶Meentyij óocheꞌ ɨ Pedro tyeꞌejtyátoꞌxaꞌaj ɨ puéertaj jitze, aj mu mij tyaꞌantacúj, matɨꞌɨj jaaséej metyuꞌtátzɨn. ¹⁷Jumuácaꞌ pu jɨn huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro mej mij quee cheꞌ jeꞌej tyáhuaasimeꞌen, aj puꞌij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌrájtoo aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ joꞌtɨj jeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago, siajta ɨ séecan ɨ taꞌihuáamuaꞌ.

Aj puꞌij iirájraa, tɨꞌquij ajaꞌhuaꞌ yee jaꞌráꞌaj.

¹⁸Yaa ariáꞌpuaꞌaj tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, jéehua pu quee jeꞌej huáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj ɨ xantáaruꞌuj, jiꞌnye camu jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pedro. ¹⁹Aj puꞌij ɨ Herodes tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jáahuoonyij, majta aꞌɨ́ɨmaj camu jáatyoj, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌɨ́ɨjma jitze tyoꞌojpuáꞌrij ɨ xantáaruꞌuj ɨ maj jachaꞌɨɨcaꞌaj, ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj huóꞌcuiꞌnyij. Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aj puꞌij ɨ Herodes eerájraa a Judea, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Cesarea, aꞌáa pu jaꞌcháaj jaꞌraa.

Tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ ɨ Herodes

²⁰Aꞌɨ́jna ɨ Herodes, tyámuaꞌ pu tyihuáꞌjaaxɨejviꞌracaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa a Tiro majta a Sidón, aꞌɨ́ɨ mu mij tyúusɨɨj, matɨꞌɨj mij ujaꞌtanyéj aꞌájna a Cesarea. Matɨꞌɨj mij séej huamueꞌtɨj ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Blasto, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtyáhuɨɨ mej mij jaatáhuaviij aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes tɨꞌij quee cheꞌ huáꞌjaaxɨejviꞌraj aꞌɨ́ɨjma, jiꞌnye ɨ Tiro maj jáꞌchajcaꞌaj majta a Sidón, aꞌáa mu tyajáꞌhuoocariaꞌaj ɨ maj tyíꞌcuaꞌ, aꞌájna ɨ chuéj japua joꞌtɨj tyejéꞌijtaj aꞌɨ́jna ɨ Herodes. ²¹Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze maj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej, aꞌɨ́ɨ pu ucóochejtyej ɨ jusíicuꞌ ɨ maj jɨn jáamuaꞌtyij tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta, aj puꞌij acáayixɨj ɨ ɨpuárij jitze, tɨꞌquij tyihuáꞌtyixaa néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee. ²²Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes, aꞌyaa mu tyityeetyejíihuajraa tɨjɨn:

—Aꞌíjna ɨ tɨ tyíꞌxaj capu tyévij puéꞌeen, sulu dios pu puéꞌeen. ²³Aꞌájna puꞌuj tánaꞌaj, sɨ́ɨj ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá ɨ tavástaraꞌ jimi puéjtzij pu jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Herodes, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyiꞌijcuíꞌnyej, jiꞌnye capu tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aj puꞌij huatyéchuiꞌnurej tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ.

²⁴Ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, néijmiꞌqueꞌ pu huanamuáariajraa, joꞌtɨj naꞌaj mu jaxajtacaꞌaj. ²⁵Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ Bernabé ajta ɨ Saulo jaꞌantyicɨꞌɨj ɨ maj tyuꞌmuárɨej aꞌájna a Jerusalén. Aj mu mij joꞌcɨ́j majta aꞌɨ́j joꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Marcos.

Matɨꞌɨj huatyóohuij aꞌɨ́jna ɨ Bernabé ajta ɨ Saulo maj tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee

¹Aꞌájna tyeyúuj tɨ joꞌtyéjvee a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Antoquíia, aꞌáa mu séecan joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, majta séecan ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, ajta ɨ Simón, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn tɨ xúꞌmuaraꞌ, ajta ɨ Lucio Cirene tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta ɨ Menahem (aꞌɨ́jna ɨ Menahem, aꞌɨ́j pu jamuán huaveꞌsej ɨ Herodes ɨ tɨ tyíꞌijtacaꞌaj néijmiꞌqueꞌ a Galileea), ajta aꞌɨ́jna ɨ Saulo. ²Aꞌájna matɨꞌɨj jusɨ́ɨriaꞌcaj ɨ tavástaraꞌ jimi, majta juꞌítziꞌveꞌej, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siahuaꞌvéꞌviꞌtɨchij aꞌmújcɨj mu Bernabé, siajta mu Saulo mataꞌaj aꞌyan tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ muárɨeꞌrij ɨ nyaj nyeríj jɨn huaꞌantyíhuoj.

³Matɨꞌɨj jaatáhuaviiraj ɨ Dios majta huooꞌítziꞌvaꞌaj, majta huaꞌvaꞌmuárɨeꞌxɨꞌɨj ɨ huaꞌ muꞌúutzeꞌ, aj mu mij huoꞌtaꞌítyacaꞌ maj jóꞌcɨɨnyej.

Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌtanyéj a Chipre

⁴Aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé, ajta ɨ Saulo, mej mij aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Seleucia, aꞌáa mu mij báarcuj jitze atyáacɨj, matɨꞌɨj mij antacɨ́j séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre. ⁵Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj ɨ báarcuj jaꞌajtyéechaꞌcaj, a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Salamina, aj mu mij huatyóohuij maj huóꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌúu mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ɨ Juan huaꞌ jamuán huamaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij huáꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj.

⁶Néijmiꞌqueꞌ mu cɨɨnyacaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj vaꞌtɨ́j aꞌchájtaꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ, tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Pafos, aꞌáa mu séej jaꞌantyinájchacaꞌ tɨ tyíꞌchahuaa Israel tɨ jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Barjesús, ɨ tɨ hueꞌtzij jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. ⁷Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchahuaa, aꞌɨ́ɨ pu jamuán ajoꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Sergio Paulo, tyámuaꞌ pu metyóomuaꞌriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tajtúhuan, aj puꞌij huoꞌtachoꞌvej aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé, ajta ɨ Saulo, jiꞌnye janamuájramuɨꞌcaꞌaj ɨ Dios nyuucaaj. ⁸Ajta ɨ tɨ tyíꞌchahuaa aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ ɨ Griegos tɨjɨn Elimas, aꞌɨ́ɨ pu tyuꞌtyáanaj tɨꞌij quee tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ tajtúhuan. ⁹Ajta ɨ Saulo, ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pablo, aꞌɨ́j pu jitze jucaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌɨj ij jaꞌráasej tyámuaꞌ naa. ¹⁰Tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj mu paj tyíꞌhueꞌtacaa, pajta jeꞌej puaꞌaj metyóomuaꞌrej, tyiyáaruꞌ pu atáataj, muáaj paj quee janamuajramuɨꞌ ɨ tɨ naa een. ¿Jiꞌnye petyihuaꞌantyiúꞌnyiꞌraj ɨ maj aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios? ¹¹Puꞌríj Dios puéjtzij muaatáꞌsij, puaꞌracúunyij paj puáꞌmej, capáj cheꞌ tyiꞌtɨ́j séeraj puáꞌmej aꞌchu puaꞌan xɨcáj.

Aj puꞌij aꞌyan tyáꞌraa jeꞌej tɨ tyaatéꞌexaa ɨ Pablo, tɨꞌquij aracúunyij jaꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchahuaa, aj puꞌij aꞌtɨ́j huáhuo tɨꞌij jaꞌnavíꞌraj, jiꞌnye capu cheꞌ atányeericaꞌaj. ¹²Tɨꞌɨj aꞌɨ́j huaséj ɨ tajtúhuan, aj puꞌij tyáꞌantzaahuaj, ajta tyámuaꞌ naa tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj yeꞌej tyihuoꞌmuáꞌtyej ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj.

Matɨꞌɨj aꞌáa tyihuojoꞌmuaꞌaj a Antoquíia aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Pisidia

¹³Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌáa mu atyáacɨj ɨ báarcuj jitze aꞌájna a Pafos, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Perge, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Panfilia, ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan aꞌáa pu huojoohuáꞌxɨj, tɨꞌquij huariáꞌraa aꞌájna a Jerusalén. ¹⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, aꞌɨ́ɨ mu eeráacɨj aꞌájna a Perge, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Antoquíia, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Pisidia. Aꞌáa mu joꞌtyájrupij huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, matɨꞌɨj mij huatyáraꞌsacaꞌ. ¹⁵Matɨꞌɨj joꞌjíivaꞌaj ɨ yuꞌxarij ɨ tɨ anxɨ́vij, majta séecan ɨ yuꞌxarij ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. Aj mu mij ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Taꞌihuáamuaꞌ, tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j siahuáꞌixaatyaꞌcuj ɨ tyeɨ́tyee ɨ siaj jɨn caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan, siahuoꞌtéꞌexaatyeꞌ ijíij.

¹⁶Tɨꞌquij huatyéechaxɨj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aj puꞌij ɨ jumuácaꞌ jɨn huoꞌtáꞌijmuejriꞌ mej quee jeꞌej tyáhuaasimeꞌen, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Setyúꞌnamuajriꞌ muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, siajta muaꞌaj mu siaj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, mu siaj jáꞌtyeseꞌ ɨ Dios. ¹⁷Aꞌɨ́jna ɨ huaꞌ Dios ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌantyíhuoj aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, jéehua pu huoꞌtámuiꞌrej, matɨꞌɨj móoj aꞌáa joꞌtyáꞌcaj aꞌájna a Egipto joꞌmaj quee jáꞌchajcaꞌaj. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj pu ɨ Dios hueꞌrájtoo aꞌájna a Egipto, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej. ¹⁸Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ jɨmeꞌ huatyéeviicueꞌrej huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj. ¹⁹Ajta arahuaꞌpuaquej pu huaꞌantyipuaꞌrij ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa ɨ séej chuéj japua, tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Canaán, tɨꞌɨj ij huoꞌtapuejve aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. ²⁰Aꞌyaa pu áꞌtyeej aꞌchu muáacuaj anxɨtyej, japuan huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ nyinyiꞌraꞌaj. Ajta jeꞌen Dios huoꞌtaꞌ ɨ juyójmuaꞌ tɨ tyihuoꞌtaꞌíjtyeꞌen juéesij jɨmeꞌ, aꞌyaa mu tyityaajúꞌcaꞌaj ꞌasta naꞌaj quee huaséjre aꞌɨ́jna ɨ Samuel ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj. ²¹Aj mu mij jaatáhuaviiriꞌ tɨ sɨ́ɨj tyeꞌentyájrutyej tɨꞌij vaꞌcán jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj, tɨꞌquij ɨ Dios aꞌyan tyuꞌtáꞌ tɨ sɨ́ɨj tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Saúl tɨ yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Quis, ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Benjamín jitze eeráanyej. ²²Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌquij téꞌej ɨ Dios jáaꞌriꞌriꞌ ɨ tɨ jɨn tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Saúl, ajta aꞌɨ́j huatáꞌ ɨ David tɨꞌij tyihuoꞌtaꞌíjtyeꞌen, tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Dios tɨjɨn: “Nyáaj nu jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ David, ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaí, tyámuaꞌ pu tyináꞌastijreꞌ, néijmiꞌi pu aꞌyan tyíꞌuurej jeꞌej nyaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.” ²³Sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́j jitze eerámaꞌcan ɨ David, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ tɨ Dios uyoꞌtaꞌítyacaꞌ tɨꞌij huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel huacháatɨmee, aꞌyaa pu tyaꞌráꞌastej ɨ Dios ɨ tɨ jɨn atóoraj. ²⁴Tɨꞌɨj quee xu uveꞌnyáavaꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, puꞌríj ɨ Juan huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj néijmiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel joꞌcháatɨmee, aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj seequéj tyúꞌmuaꞌtyij jutzájtaꞌ, majta huáɨꞌhuaj. ²⁵Ajta tɨꞌɨj arí aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesimaꞌaj ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán muɨꞌnyij ɨ Juan, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jachoꞌveꞌ, sɨ́ɨj pu óocheꞌ yajaꞌvéꞌmej, aꞌɨ́jcɨ jimi capu nyéetzij nyetyévijtyeꞌ nyaj tyiꞌtɨ́j jɨn jaatyáhuɨɨreꞌen.”

²⁶’Nyeꞌihuáamuaꞌ mu siaj Abraham jitze eeráanyej, siajta muaꞌaj mu siaj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, mu siaj jáꞌtyeseꞌ ɨ Dios, aꞌíjna ɨ nyúucarij ɨ tɨ tyiꞌtyáhuɨꞌrii ityájma pu jitze huatamaꞌcan. ²⁷Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jerusalén jáꞌchajcaꞌaj, majta ɨ maj tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj, camu jaamuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Jesús, camu majta yoꞌitéej muáꞌraa ɨ nyúucarij ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ maj jitzán jusoꞌpii, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaꞌráꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij matɨꞌɨj jitzán tyoꞌojpuáꞌrij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. ²⁸Camu jeꞌej jaꞌtyoovaꞌaj tyiꞌtɨ́j maj jitzán ujpuáꞌrityeꞌen mej mij jaajéꞌcaj, matɨꞌɨj mij jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato tɨ aꞌɨ́ɨn jaataꞌíjta maj jaajéꞌcaj. ²⁹Matɨꞌɨj néijmiꞌi jɨn aꞌyan huarɨ́j jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ jitze yuꞌxarij, aj mu mij jaꞌajtajá ɨ cúruuj jitze, matɨꞌɨj mij jaatyáꞌavaatacaꞌaj. ³⁰Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej. ³¹Aꞌchu puaꞌan xɨcáj, Jesús pu huatóosejratacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌrájraa aꞌájna a Galileea, tɨꞌɨj ij aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, ajta ijíij aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj tyihuáꞌixaatyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús.

³²’Tyajta ityáj, aꞌyaa tu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌíjcɨ ɨ nyúucarij tɨ naa huánamuajrii, aꞌíjna ɨ tɨ jɨn Dios atóoraj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. ³³Puꞌríj ityájma aꞌyan tyitaꞌráꞌastijre, ɨ tyaj huaꞌ jitze eerámaꞌcan, aꞌɨ́j pu jɨn aróoꞌastej tɨꞌɨj jaatájuurij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ chuíicarij jitze tɨ huaꞌpuaj tɨjɨn: “Muáaj paj nyiyóoj puéꞌeen, ijíij nuꞌríj nyáaj muatáataj.” ³⁴Puꞌríj ɨ Dios aꞌyan tyaataxájtacaꞌ tɨ jaatájuurityeꞌsij tɨꞌij quee huatyéjpetyej ɨ tyéviraꞌ, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj tɨjɨn: “Aꞌyaa nu jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tyaꞌrányaꞌastesij jeꞌej nyaj nyeríj tyiꞌtɨ́j tyaꞌtáratziiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ David.” ³⁵Aꞌɨ́j pu jɨn ajta aꞌyan tyáꞌxaj séej jitze ɨ chuíicarij tɨjɨn: “Capáj tyuꞌtáꞌsij tɨ huatyéjpetyej ɨ tyéviraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ, ɨ tɨ ajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ a jimi.” ³⁶Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, aꞌɨ́ɨ pu ɨ David huoꞌtyáhuɨɨ ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaataꞌíjtyaꞌcaꞌaj, aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ, matɨꞌɨj mij jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ huásimuaꞌcɨꞌɨj, ajta jeꞌen huatyépetyacaꞌ ɨ tyéviraꞌ. ³⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyéviraꞌ ɨ Dios tɨ jaatájuurityej, capu huatyépetyacaꞌ. ³⁸Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyeꞌihuáamuaꞌ, siaj jáamuaꞌreej tɨ aꞌɨ́jna ɨ Dios tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Jesús huamuɨ́ꞌ jaꞌmua jɨmeꞌ. ³⁹Aꞌɨ́j pu jɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj néijmiꞌcaa ɨ maj tyáꞌantzaahuatyeꞌsij, ajta ɨ yuꞌxarij Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, capu aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jɨn tyajamuaatuꞌúunyiꞌrajcheꞌ. ⁴⁰Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj tɨꞌij quee aꞌyan tyajaꞌmuaꞌuurej jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. ⁴¹Aꞌyaa mu tɨjɨn:

Cásɨꞌ mu siaj jáꞌxaahuaj,

xuꞌhuóomuaꞌtzɨj ɨ jutzájtaꞌ, siajta yoꞌhuáꞌxɨj,

jiꞌnye ijíij tɨ yaa jooméj,

tyiꞌtɨ́j nu jɨn aꞌyan tyíꞌuurej ɨ siaj quee

jaꞌantzaahuatyeꞌsij, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jáꞌmuaꞌixaatyaꞌaj.

⁴²Matɨꞌɨj iiráacɨj u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Pablo majta ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aj mu mij séecan huoꞌtáhuaviiriꞌ mej mij majtáhuaꞌaj tyihuóꞌmuaꞌtyej séej jitze ɨ xɨcáj maj jitzán jusoꞌpii. ⁴³Tɨꞌɨj antyipuaꞌriaj ɨ maj huóosɨɨ u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta séecan ɨ maj jaataxɨéꞌvej ɨ huáꞌyiꞌraj, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌ jamuán jóꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ Pablo ajta ɨ Bernabé. Aꞌɨ́ɨ mu mij tyámuaꞌ tyihuóꞌixaaj, mej mij aꞌyan tyityaajúꞌcaj jeꞌej tɨ tyiꞌhuóoxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Dios tɨ huoꞌxɨeꞌvej.

⁴⁴Tɨꞌɨj ajtáhuaꞌaj tyaꞌráꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze maj jitzán jusoꞌpii, néijmiꞌi mu tɨn tyúusɨɨj ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee, mej mij jáanamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ. ⁴⁵Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan huoꞌséj maj jéehua tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee, tyámuaꞌ mu tyihuáꞌanchueerej, aj mu mij huatyóohuij maj aꞌyan tyuꞌxáj tɨquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, majta jeꞌej puaꞌaj tyéꞌjeevacaꞌaj. ⁴⁶Matɨꞌɨj mij caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aj mu mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyíꞌtacɨꞌpuaj tyaj anaquéej muaꞌajmaj jamuaatéꞌexaatyeꞌen mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌíjna ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. Siajta muaꞌaj caxu jaataxɨeꞌvej, caxu siajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ siaj júurij xáꞌraꞌnyij ɨ Dios jimi jusén jɨmeꞌ, aꞌɨ́j tu tyij jɨn aꞌɨ́ɨjma jimi ujoꞌjuꞌuj táꞌjuꞌun ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan. ⁴⁷Jiꞌnye aꞌyaa pu tyitaataꞌíj ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn:

Nyáaj nu jamuaꞌantyíhuoo mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan,

siataꞌaj huóꞌixaatyeꞌen ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan,

mataꞌaj mij jáamuaꞌreej aꞌɨ́ɨmaj ɨ nyúucarij ɨ nyaj jɨn hueꞌrátoosij,

néijmiꞌqueꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua.

⁴⁸Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, naa mu tyityaatóotyamuaꞌvej, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj aꞌyan tyuꞌtaxáj tɨjɨn naa pu huánamuajrii ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, aj mu mij néijmiꞌi tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios tɨ arí huaꞌantyíhuocaꞌaj mej mij júurij muáꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ. ⁴⁹Aꞌɨ́j mu jɨn jaaxájtacaꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huacaꞌaj. ⁵⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌxájtacaꞌ séecan jamuán ɨ úucaa ɨ maj naa tyíꞌtyetyeɨɨtyee, majta tzáahuatyiꞌraꞌaj huaꞌ jimi tyíꞌchaꞌɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa ɨ maj jéehua tyiꞌtɨ́j jɨn juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj aꞌájna a chájtaꞌ, caꞌnyíjraꞌaj mu huoꞌtaꞌ mej mij jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta ɨ Bernabé, mej mij hueꞌráꞌityej joꞌmaj joꞌcháatɨmaꞌcaa. ⁵¹Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj jaatacáꞌtzɨj ɨ jucaꞌquéj tɨꞌij cáaxɨj ɨ chuéj, mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee jáamuaꞌreej maj ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, aj mu mij joꞌcɨ́j, aꞌájna aꞌchájtaꞌ a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Iconio. ⁵²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, naa mu tyúutyamuaꞌvaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́ɨn jéehua huaꞌ jitze séjriaꞌcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

Matɨꞌɨj aꞌáa tyihuojoꞌmuaꞌaj aꞌájna a Iconio aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé

¹Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Iconio, aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aj mu mij utyájrupij ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, matɨꞌɨj mij tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyihuoꞌmuaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́j mu jɨn jéehua tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan. ²Majta séecan ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, mej mij aꞌɨ́ɨmaj jeꞌej puaꞌaj huojoꞌnamuajraj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ³Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌáa jáꞌtyeej aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aꞌɨ́j mu jitze tyiꞌcaꞌnyáaj ɨ tavástaraꞌ metyihuoꞌixaaj, ajta ɨ tavástaraꞌ aꞌyaa pu tyáꞌxaꞌpuɨꞌɨntariaꞌcaꞌaj jeꞌej maj aꞌɨ́ɨmaj tyíꞌxajtacaꞌaj, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios huaꞌxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ mej mij aꞌyan huárɨnyij, majta jáamuaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee yee ɨ Dios mu jitze aróocaꞌnyej. ⁴Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a chájtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jéꞌtaꞌ huacɨ́j, séecan mu aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta séecan aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Jesús maj jamuán huacɨ́j. ⁵Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tyityatatyíj, mej mij huoꞌtyáꞌxɨꞌɨn, majta huoꞌtyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ. ⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aj mu mij huatóoꞌuj, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Listra, ajta a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Derbe, aꞌáa pu jitzán jaꞌajtyámaꞌcan aꞌájna a Licaonia, majta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huaꞌcaꞌaj, ⁷joꞌmaj majta huajaꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios.

Matɨꞌɨj jaatyátoꞌsixɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Listra

⁸Aꞌáa pu sɨ́ɨj joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Listra, tyévij tɨquee ráyiꞌvaacaꞌaj. Capu huáyiꞌcaa, jiꞌnye aꞌyaa pu éenyeꞌej huanɨeꞌhuacaꞌ. Aꞌíjna ɨ tyáatɨꞌ aꞌáa pu joꞌtácatyii, ⁹jatyanamuáarasimaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, tɨꞌquij ɨ Pablo jaaséej tɨ jéehua tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj tɨꞌij huarúj. ¹⁰Aj puꞌij aꞌyan tyaatajé caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Huatyéjchaxɨj, tyámuaꞌ naa.

Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn ájtzunacaꞌ, ajta jeꞌen huatyóochej tɨ rájraꞌnyij. ¹¹Matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Pablo, aj mu mij huatyejíihuajra ɨ tyeɨ́tyee junyúucaa jɨmeꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌxaj aꞌájna Licaonia, aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Dioosij mu yavaꞌcáanyej, aꞌyaa muaaséꞌrihuaꞌaj matɨꞌɨj tyétyacaa mej mij yahuataséjreꞌen tajimí.

¹²Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn, aꞌmújna mu Bernabé, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna puéꞌeen ɨ dios tyaj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn, Júpiter, ajta aꞌmújna mu Pablo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ Mercurio, aꞌyaa mu jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌxajtacaꞌaj. ¹³Aꞌɨ́jna ɨ puaaríj tɨ jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, Júpiter tɨ ántyapuaj aꞌáa tɨ joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj joꞌtyárutyiꞌij a chájtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu túuruꞌuj ajootoj, ajta ɨ xúuxuꞌuj tɨ toꞌtyátutzijhua, majta ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyihuoꞌtámuꞌvejrityeꞌen. ¹⁴Matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aj mu mij tyaꞌcásujtzaꞌnaj ɨ tyúucaanaa, matɨꞌɨj mij áan joꞌtyájrupij ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ muaꞌantyijíihuaj, ¹⁵aꞌyaa mu tɨjɨn:

—Muaꞌaj tyétyacaa, ¿jiꞌnye sij tásij aꞌyan tyíꞌtyarɨcɨj? Ityáj tu tyajta tyétyacaa puéꞌeen, yaa siatɨꞌɨj muaꞌaj. Aꞌyaa tu een jɨmeꞌ mujoꞌváꞌjuꞌun tyataꞌaj jamuaatéꞌexaatyeꞌen siaj sij jaatapuáꞌcɨtaj aꞌíjcɨ ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, siajta jaꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios tɨ júurij, ɨ tɨ jaatyátaahuacaꞌ ɨ tajapuá, ajta ɨ cháanacaj, ajta ɨ jájtyij, ajta néijmiꞌi tɨꞌɨj naꞌaj puaꞌmáj tyíꞌsejreꞌ. ¹⁶Aꞌnáj ɨmuáj pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, Dios pu tyuꞌtáꞌ maj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej maj aꞌɨ́ɨmaj tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj. ¹⁷Capu aꞌnáj quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyámuaꞌ rɨcɨj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu uhuajaꞌtaꞌítyacaa ɨ víityee, ajta tɨ tyámuaꞌ tyúꞌcɨɨrej, ajta tyajamuaatáꞌsij ɨ siaj jáacuaꞌnyij, siataꞌaj naa tyuutyámuaꞌveꞌej.

¹⁸Tyij majta meríj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyaꞌcaꞌaj, tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtatyésiꞌhuarij maj huoꞌtáꞌijmuejra mej mij quee ɨ tyeɨ́tyee tyihuoꞌtámuꞌvejrityeꞌen.

¹⁹Aj mu mij séecan aráꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj aꞌáa jaꞌráacɨj a Antoquíia, majta a Iconio, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevij ɨ Pablo. Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee jaatyátoꞌsij tyetyéj jɨmeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn puꞌríj huamuɨ́ꞌ, matɨꞌɨj mij jiꞌrasaꞌriéechajraa ajéjreꞌ ɨ chájtaꞌnaj jitze. ²⁰Ajta matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyúusɨɨj, aꞌɨ́ɨ mu mij eetyahuíistɨraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pablo, aj puꞌij ájchej, ajtáhuaꞌaj ujoꞌtyájrupij u chájtaꞌ, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu jóꞌraa aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Bernabé, aꞌáa mu jóꞌjuꞌ a Derbe.

²¹Matɨꞌɨj huoꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucarij ɨ Dios tɨ jɨn hueꞌrátoosij, aꞌájna a Derbe, joꞌmaj jéehua huojoꞌmueꞌtɨj ɨ tyeɨ́tyee maj tyáꞌantzaahuaj, aj mu mij támij huariáꞌcɨj aꞌájna a Listra, majta aꞌájna a Iconio, majta a Antoquíia. ²²Aꞌyájna yatɨj huacaꞌaj jéehua mu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌyaa mu tyihuóꞌixaaj mej mij aꞌyan tyityaajúꞌcaj jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ, majta mu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ ajta juxɨeꞌveꞌ maj jaapuéjtzitarej mej mij ujoꞌtyájrutyej joꞌtɨj Dios tyejéꞌijtaj. ²³Majta mu huáasij antyíhuo mej mij tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, matɨꞌɨj mij huatyéenyuj ɨ Dios jimi, majta huooꞌítziꞌvaꞌaj, aj mu mij jitzán huoꞌtyájto aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ ɨ maj jitzán tyáꞌantzaahuaj.

Ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, majtáhuaꞌaj mu ujóꞌjuꞌ a Antoquíia Siria tɨ jitze ajtyámaꞌcan

²⁴Matɨꞌɨj mu jóꞌjuꞌ aꞌájna a Pisidia, aꞌáa mu mij jaꞌráꞌaj séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Panfilia. ²⁵Matɨꞌɨj huoꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Perge, aj mu mij támij joꞌcɨ́j aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Atalía. ²⁶Aꞌáa mu báarcuj jitze atyáacɨj, matɨꞌɨj aꞌáa jóꞌjuꞌ séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Antoquíia, aꞌájna chájtaꞌ joꞌmaj yoꞌtáhuaviiracaꞌaj tɨ ɨ Dios huóꞌchaꞌɨɨn, mej mij aꞌyan tyuꞌmuárɨeꞌen jeꞌej maj meríj tyeꞌentyicɨꞌɨj. ²⁷Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Antoquíia, aj mu mij huaꞌajsɨɨ ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ jusɨꞌrihuaꞌaj, néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌmuárɨej aꞌɨ́ɨjma jimi, jeꞌej tɨ ajta ɨ tavástaraꞌ tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan mej mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen. ²⁸Ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, aꞌáa mu áꞌtyeej huaꞌ jamuán ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ a Jerusalén

¹Aꞌáa mu aꞌnáj séecan jaꞌráꞌaj aꞌájna a Antoquíia, Judea maj jaꞌráacɨj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj aꞌyan tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ juꞌihuáamuaꞌ, tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ tɨpuaꞌaj mequee jaꞌantyisíjchej ɨ junavíj, aꞌyájna tɨꞌɨj tyeetyájtoo ɨ Moisés. ²Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuóꞌixaaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨjma antyíhuo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo majta ɨ Bernabé, majtáhuaꞌaj séecan, mej mij aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén, majta jeꞌen jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ a Jerusalén.

³Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráacɨj a Antoquíia, aꞌáa mu jeꞌréꞌnyej a Fenicia, majta aꞌájna a Samaaria, majta huoꞌtéꞌexaa maj majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios jimi. Aj mu mij huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj.

⁴Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuoꞌtyéeje aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij. Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyámuaꞌ tyúꞌruuj huaꞌ jimi ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee. ⁵Majta séecan aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos ɨ maj majta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu ájhuiixɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Juxɨeꞌveꞌ maj jaꞌantyísiichixɨꞌɨn ɨ junavíj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, micheꞌ jaꞌráꞌastej néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés.

⁶Aj mu mij tyúusɨɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ⁷Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌij maj tyíꞌxaj, aj puꞌij ɨ Pedro ájchej, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, muaꞌaj xu seríj jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ ɨmuáj ɨ Dios naꞌantyíhuoj nyéetzij, nyej nyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen. ⁸Ajta ɨ Dios, ɨ tɨ júꞌmuaꞌree jeꞌej tɨ aꞌtɨ́j tyíꞌmuaꞌtzej ɨ jutzájtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu taataséjra tɨ huoꞌtaxɨéꞌvej, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́jna ɨ ju júuricamej tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́ɨjma tzajtaꞌ tɨꞌɨj ajta ityájma tyitaatáꞌ. ⁹Aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, néijmiꞌi tu taxaꞌaj tyanaꞌaj een, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌruuj matɨꞌɨj jimí tyáꞌantzaahuaj. ¹⁰Aꞌɨ́j pu jɨn, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan setyáꞌxaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ yiꞌráj jɨmeꞌ ɨ maj quee jaꞌviicueꞌracaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, tyajta ityáj? ¹¹Ajta aꞌyájna, aꞌyaa tu tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyaj quee tyuꞌnájchitacaꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tavástaraꞌ tajapuá huatanyúj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj huaꞌ japua tyuꞌtányuusij aꞌɨ́ɨjma.

¹²Aj mu mij néijmiꞌi huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, matɨꞌɨj mij huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyihuoꞌtáꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan. ¹³Matɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, aj puꞌij Santiago aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, sianáanamuajriꞌ. ¹⁴Simón pu taatéꞌexaa tɨ ɨ Dios huoꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, séecan ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ mej mij majta tyámuaꞌ tyaatáꞌan. ¹⁵Jeꞌej maj tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj aráꞌtyeej tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, ¹⁶aꞌyan tɨjɨn:

Tɨꞌɨj antyúucɨꞌtyij, aj nu xaa nyij nyáaj uvéꞌnyesij.

Aꞌɨ́jna ɨ chiꞌraꞌan ɨ David, ɨ tɨ arí áꞌvej, nyáaj nu nyajtáhuaꞌaj jáꞌajcaꞌnyej.

Nyáaj nu jaꞌantyítaahuaj jájcuan aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tɨ ooj ajáꞌajnyee.

¹⁷Mataꞌaj mij séecan jáahuoonyij ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan,

ɨ maj meríj nyejitzé pu huatóomuaꞌaj.

¹⁸Ɨ tavástaraꞌ pu jájcuaj ɨmuáj tyuꞌtáꞌ maj aꞌíjcɨ tyúꞌmuaꞌtyij, ajta aráꞌtyeej tɨ tyuꞌtáꞌ ɨ junyúucaa.

¹⁹’Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tyaj quee tyihuaꞌantyiúꞌnyiꞌraꞌan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan ɨ maj majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ Dios. ²⁰Jéetzeꞌ pu tyíꞌhuɨɨreꞌ tyaj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌreꞌen yuꞌxarij jitze, tyej tyij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen maj quee tyíꞌcuaꞌcaj ɨ maj tyuꞌtámuꞌvejritacaꞌ huaꞌ jimi ɨ huaꞌ dioosij, majta quee juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán, majta quee jacuaꞌcaa hueꞌriaꞌraꞌ tyiꞌtɨ́j maj jaatyácueꞌmiꞌin, ajta maj quee jacuaꞌcaa ɨ xúuriaꞌraꞌ. ²¹Jiꞌnye matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeetyóohuij joꞌmaj joꞌcháatɨmee, tyeɨ́tyee mu séejreꞌ maj huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, ɨ maj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ jáꞌjiꞌvii tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii.

Ɨ yuꞌxarij maj huoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan

²²Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, majta néijmiꞌi ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu joꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej maj séecan antyíhuoonyij, mej mij huoꞌtaꞌítyej a Antoquíia, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Aꞌɨ́j mu antyíhuo ɨ Judas tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Barsabás, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyétyacaa maj jéehua juxɨeꞌveꞌ huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²³Aꞌɨ́ɨjma mu jimi jaataꞌítyacaꞌ ɨ yuꞌxarij tɨ aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn:

“Ityáj ɨ tyaj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ tyaj tasɨꞌrii ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, yaa tu jáꞌmuatyojtyeꞌ mu siaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, siajta séej chuéj japua joꞌcháatɨmee aꞌájna Antoquíia, siajta aꞌájna Siria, ajta aꞌájna a Cilicia. ²⁴Tuꞌríj jáamuaꞌreeriꞌ maj séecan iiyeꞌej joꞌcɨ́j tyaj quee ityáj huoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij tyajamuaꞌantyiúꞌnyiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́j xu sij jɨn quee cheꞌ jeꞌej jájtyoovej. ²⁵Jiꞌnye néijmiꞌi tuꞌríj aꞌyan tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej tyaj séecan antyíhuoonyij ityájma maj jitze ajtyámaꞌcan, tyataꞌaj tyij huoꞌtaꞌítyej jaꞌmua jimi, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, ²⁶Aꞌɨ́ɨmaj mu meríj aꞌyan tyityatóomuaꞌaj maj huáꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen. ²⁷Aꞌɨ́j tu jɨn huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas, tyajta ɨ Silas, aꞌɨ́ɨ mu jamuaatéꞌexaatyeꞌsij néijmiꞌi jeꞌej tyaj tyeríj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej. ²⁸Aꞌyaa pu tyámuaꞌ naa tyaꞌráꞌnajchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta ityájma, tyaj quee jéehua tyiꞌtɨ́j jɨn tyajáꞌmuaꞌijcatyeꞌej, sulu aꞌɨ́j tuꞌuj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. ²⁹Siaj quee jacuaꞌcaa ɨ yaꞌmuáatyee hueꞌraꞌ ɨ maj huaꞌ muꞌvejritacaa ɨ judioosij jimi, caxu siajta jacuaꞌcaj hueꞌriaꞌraꞌ ɨ tyiꞌtɨ́j tɨ huatyácueꞌmiꞌnyiꞌhuacaꞌ nusu ɨ xúuriaꞌraꞌ, caxu siajta juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee majta juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán. Tɨpuaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tyámuaꞌ xu tyityeetyáꞌɨtzeereꞌsij ɨ Dios jimi. Aꞌyaa tu tyajaꞌmuatyojtziꞌreꞌ.”

³⁰Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj huoꞌtatyóotyaꞌaj, aj mu mij joꞌcɨ́j aꞌájna a Antoquíia, aj mu mij huaꞌajsɨɨ néijmiꞌcaa ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, matɨꞌɨj mij huoꞌtapíj ɨ yuꞌxarij. ³¹Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ joꞌjíjvej ɨ yuꞌxarij, tyámuaꞌ mu naa tyityaatóotyamuaꞌvej, jiꞌnye jéehua pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ. ³²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas, ajta ɨ Silas, ɨ maj majta tyihuáꞌixaꞌtyahuaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jéehua caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ juꞌihuáamuaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj tyihuoꞌtéꞌexaaj. ³³Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌáa aꞌtyéeviꞌij, aj mu mij ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyámuaꞌ naa tyihuoꞌtatyójtyej mej mij juxáahuaj jóꞌcɨɨnyej, mataꞌaj mij majtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌráꞌastij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ. ³⁴Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌyaa pu tyaꞌránajchacaꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen. ³⁵Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aꞌɨ́ɨ mu Antoquíia joꞌtyáꞌɨtzee, majta séecan jamuán, móocheꞌ mu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj, majta huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo ajtáraa aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Bernabé

³⁶Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé tɨjɨn:

—Tyooj tyajtáhuaꞌaj huojoꞌvaꞌmuáaren ɨ taꞌihuáamuaꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee néijmiꞌqueꞌ joꞌtyaj tyeríj huojóꞌixaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, tyataꞌaj jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyihuáꞌhuɨɨreꞌ.

³⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu viꞌtɨ́muꞌcaj ɨ Juan, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Marcos. ³⁸Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo capu jaꞌránajchacaꞌ tɨ jáꞌanviꞌtɨj, jiꞌnye ɨ Marcos pu aꞌáa huojóohuaꞌxɨjcaꞌaj aꞌájna a Panfilia, capu cheꞌ huaꞌ jamuán tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj. ³⁹Aꞌɨ́j mu jɨn quee tyámuaꞌ tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej, matɨꞌɨj mij juxáxuiꞌij joꞌcɨ́xɨj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu joꞌvíꞌtɨj ɨ Marcos, báarcuj jitze mu joꞌcɨ́j aꞌájna a Chipre. ⁴⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu huatajé ɨ Silas tɨꞌij jamuán jóꞌmeꞌen, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatáhuaviiriꞌ ɨ tavástaraꞌ tɨꞌij huóꞌchaꞌɨɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j. ⁴¹Aꞌáa mu huatyéenyej aꞌájna a Siria, majta aꞌájna a Cilicia, caꞌnyíjraꞌaj mu huaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

Tɨꞌɨj Timoteo huaꞌ jamuán ujóꞌmej aꞌɨ́ɨjma ɨ Pablo ajta ɨ Silas

¹Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Silas, aꞌáa mu joꞌréꞌnyej a Derbe, majta aꞌájna a Listra, aꞌáa mu séej joꞌtyoo tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Timoteo, ajta ɨ náanajraꞌ Israel pu jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ táatajraꞌ griego pu puéꞌeen. ²Tyámuaꞌ mu yóꞌmuaꞌrajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Timoteo aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Listra maj jáꞌmaꞌcan, majta ɨ Iconio maj jáꞌmaꞌcan. ³Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Timoteo ujóꞌmeꞌen huaꞌ jamuán, aꞌɨ́j pu jɨn jaataꞌíjtacaꞌ maj jaꞌantyisíjchej ɨ navíiraꞌ mej mij quee jeꞌej tyáꞌmuaꞌtziireꞌej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, jiꞌnye néijmiꞌi mu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ griego puéꞌeenyeꞌej ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Timoteo. ⁴Néijmiꞌqueꞌ joꞌmaj joꞌréꞌnyinyiicaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj tyeꞌchájtaꞌnajmee, aꞌáa mu huóꞌixaaj ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej maj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ a Jerusalén. ⁵Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jusɨꞌrihuaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyíjraꞌaj tóoaꞌcareꞌej ɨ maj jitzán tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn támuiꞌrisimaꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

Pablo pu jimí huataséjre aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j Macedonia tɨ jáꞌmaꞌcan

⁶Ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, capu huoꞌtaꞌ maj huóꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucarij aꞌájna a Asia, aꞌáa mu huatyéenyej a Frigia majta aꞌájna a Galacia, ⁷aꞌáa mu véjriꞌ tanyéj joꞌtɨj jaꞌváꞌasej sɨ́ɨj ɨ chuéj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Misia. Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa maj utyájrutyej aꞌájna chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Bitinia, ajta capu huoꞌtaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. ⁸Matɨꞌɨj mij antacɨ́j után jitze pujmuaꞌ a Bitinia, matɨꞌɨj mij aꞌáa jeꞌcáanyej chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Troas. ⁹Tɨ́caꞌ pu ɨ Pablo tyiꞌtɨ́j huaséj, tɨ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj után jitze pujmuaꞌ, aꞌtɨ́j tɨ séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Macedonia, jéehua pu jaatáhuaviiriꞌ aꞌyan tɨjɨn: “Eetáraꞌ yu jitze pujmuaꞌ pataꞌaj taatáhuɨɨreꞌen.” ¹⁰Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌséeraj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, jiyeꞌtzín tu tyámuaꞌ huátaruuj tyej tyij antácɨɨnyej aꞌájna a Macedonia, jiꞌnye aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Dios taatajé tyej tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios hueꞌrátoosij.

Matɨꞌɨj tyihuoꞌmuaꞌaj aꞌájna a Filipos

¹¹Aꞌájna a Troas aꞌáa tu ɨ báarcuj jitze atyáacɨj, tyatɨꞌɨj tyij joꞌcɨ́j aꞌájna a Samotracia joꞌtɨj chuéj jáꞌajnyeej a jáataꞌ, yaa ariáꞌpuaꞌaj tutyij aráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Neápolis. ¹²Tyajta jeꞌen aꞌáa joꞌcɨ́j, aj tu tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj séej ɨ chájtaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Filipos. Aꞌáa mu jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Roma jitze ajtyámaꞌcan, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ chájtaꞌnaj tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Macedonia. Aꞌáa tu áꞌtyeej aꞌchu puaꞌan xɨcáj. ¹³Aꞌnáj matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpihuaꞌaj, aj tu tyij iiráacɨj a jéjreꞌ chájtaꞌ, aꞌáa tu joꞌréꞌnyej véjriꞌ játyeꞌ, tyej tyij jáahuoonyij joꞌtɨj jáaɨꞌrij tyaj huatyényuunyij ɨ Dios jimi. Aꞌáa tu ooráꞌsacaꞌ, tyatɨꞌɨj tyij huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa maj tyúusɨɨriaꞌcaꞌaj. ¹⁴Sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Lidia, Tiatira pu jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́jna, cáanarij pu tyíꞌtoꞌracariaꞌaj tɨ tyíꞌnacamuaa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi, aj puꞌij Dios jaatáꞌ tɨꞌij tyámuaꞌ tyáanamuaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo. ¹⁵Aj puꞌij huáɨꞌhuacaꞌ, majta néijmiꞌi ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ, ajta aꞌyan tyitaatajé aꞌɨ́jna ɨ Lidia tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyajamuáꞌmiteerasteꞌej ɨ nyaj nyeríj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ, siataꞌaj mujoꞌváꞌjuꞌun nyaj jamuán jóꞌnyaj jaꞌchej.

Aj puꞌij caꞌnyéjrij jɨmeꞌ taatajé.

¹⁶Séej pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, tyatɨꞌɨj aꞌáa joojúꞌcaj joꞌtyaj tyiyeꞌixaꞌtyehuaꞌaj ɨ Dios, aꞌáa tu íjmueꞌestaj jaꞌantyinájchacaꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj tɨ támuaꞌrej. Séecan pu jimi ajtyávaacaꞌaj tɨꞌij jéehua túmii huoꞌmuéꞌtɨsteꞌen. ¹⁷Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ taatavén, aꞌáa pu jaꞌvéꞌjijhuasimaꞌaj tacújtaꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌmúumaj mu tyétyacaa mu jahuɨɨreꞌ ɨ Dios ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ aꞌyaa mu mij tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyíɨꞌrij tɨ Dios tyajamuaatúꞌuunyiꞌ.

¹⁸Áꞌtyeej tɨ aꞌyan tyihuojóꞌvajran, ꞌasta naꞌaj quee ɨ Pablo jatyúnaꞌvej, aj puꞌij ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ tyiyáaruꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌijtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cɨríistuꞌ paj iirájraꞌnyij aꞌmújcɨj jitze mu íjmueꞌestaj.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatajé, aj puꞌij iirájraa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tzajtaꞌ.

¹⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyéꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ íjmueꞌestaj, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨquee cheꞌ jeꞌej tyíɨꞌriitacaꞌaj maj jaamuéꞌtɨn ɨ túmii aꞌɨ́jcɨ jimi, aj mu mij huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ Pablo majta ɨ Silas. Matɨꞌɨj mij huojoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌijta aꞌájna joꞌtɨj jaꞌrájtaꞌcuaj. ²⁰Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ juéesij tɨjɨn:

—Aꞌíimaj ɨ tyétyacaa, Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, jéehua mu huaꞌjaaxɨejtyeꞌej iiyeꞌej maj huacháatɨmee. ²¹Yiꞌráj mu tamuaꞌtyej tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jaꞌantzaahuatyeꞌen, naꞌríij tyaj aꞌyan huárɨnyij ityáj ɨ tyaj Roma jitze ajtyámaꞌcan.

²²Matɨꞌɨj mij ɨ tyeɨ́tyee huoꞌtájaaxɨejviꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta ɨ Silas, aj mu mij ɨ juéesij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj tyihuaꞌcáaꞌriꞌraxɨꞌɨn ɨ tyihuáꞌcaanaa, majta hueꞌriáꞌvaxɨꞌɨn. ²³Matɨꞌɨj jéehua huoꞌtyaváaxɨꞌɨj, aj mu mij hueꞌtyáanaj, majta jaataꞌíj ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj tɨ huóꞌchaꞌɨɨn tyámuaꞌ naa. ²⁴Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ maj tyéechaꞌɨɨraj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌúun huojoꞌtyájto joꞌtɨj quee jáꞌɨꞌrij maj iiráꞌcɨɨnyej, ajta ɨ huáꞌɨɨcaj, aꞌáan pu aꞌnárujtyaꞌxɨj ɨ táabla jitze.

²⁵Aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas, móocheꞌ mu tyenyúusimaꞌcaj ɨ Dios jimi, majta tyíꞌchuiicacaꞌaj, majta ɨ séecan ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj huaꞌ jamuán, aꞌɨ́ɨ mu huáꞌnamuajracaꞌaj, ²⁶tɨꞌɨj jiyeꞌtzín jɨmeꞌ huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj, ajta ɨ chiꞌij joꞌmaj jeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, caꞌnyíin pu huatóocaꞌtzɨj. Aj puꞌij tyaꞌantácuunyixɨj joꞌmaj jeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, ajta tyíꞌijtzaanyixɨj ɨ cadéenaj ɨ maj jɨn anajɨ́ꞌquiꞌhuajmaꞌcaaj ɨ maj námiꞌ. ²⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, tɨꞌɨj huájɨj, aj puꞌij jaaséej tɨ arí tyaꞌantacúunyiꞌhuajmaꞌcaj joꞌtɨj tyejeꞌtyanámiꞌhuajmaꞌcaa, tɨꞌquij juchúun íjcutacaꞌ tɨꞌij huóojeꞌcaj, jiꞌnye aꞌyaa pu jaataꞌaj maj meríj iiráacɨj ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj. ²⁸Ajta ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyaatajé caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Capáj asɨ́ɨj jeꞌej jaꞌuurej, yúꞌtyaj tyooj néijmiꞌi iiráatyij.

²⁹Aj puꞌij tɨéj huáhuo ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, tɨꞌquij huatéechisimaꞌaj ujoꞌtyájrupij joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaꞌaj, aj puꞌij tyítunutacaꞌ aꞌájna véjriꞌ joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Silas. ³⁰Tɨꞌquij huiꞌráaviꞌtɨj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye náarɨnyij tɨꞌij Dios tyinaatúꞌuunyiꞌ?

³¹Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ántzaahuatyeꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj pu ɨ Dios tyimuaatúꞌuunyiꞌraj, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj ajamuán ajaꞌchej.

³²Matɨꞌɨj mij jáaꞌixaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán ajaꞌchej. ³³Aꞌáa puꞌuj tánaꞌaj aꞌtzáaj tɨ́caꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌjóꞌsij ɨ maj tyíꞌpuejtyiꞌhuacaꞌaj, ajta jeꞌen huáɨꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, majta ɨ maj jamuán ajaꞌchej. ³⁴Tɨꞌɨj ij huojoꞌvíꞌtɨj ɨ juchéj, aj puꞌij tyihuoꞌcueꞌej, ajta ɨ maj jamuán ajaꞌchej, jéehua mu huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj jaꞌantzaahuaj ɨ Dios.

³⁵Iiyaꞌ muꞌuj aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij huoꞌtaꞌíj ɨ xantáaruꞌuj, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj tɨ hueꞌrátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo ajta Silas. ³⁶Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj, aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:

—Manaataꞌíj ɨ juéesij nyaj jamuiꞌrátoonyij, puꞌríj siaj juxáahuaj jóꞌcɨɨnyej.

³⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj tɨjɨn:

—Ityájma, ɨ tyaj romanos puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ mu jéjristaꞌ taatyáavaxɨj tyeɨ́tyee tzajtaꞌ, majta quee xu tyiꞌtɨ́j taaꞌíhuoꞌraj jeꞌej tyaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyityoꞌtyáꞌɨtzee, matɨꞌɨj mij teꞌtyáanaj. ¿Nyi ijíij meriꞌij támij jaxɨeꞌveꞌ maj tɨiꞌrátoonyij avíitzij jɨmeꞌ? Catu iiráajuꞌ, micheꞌ aꞌɨ́ɨmaj yeveꞌréꞌnyej mataꞌaj aꞌɨ́ɨmaj tɨiꞌrátoonyij.

³⁸Matɨꞌɨj mij ɨ xantáaruꞌuj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ juéesij jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aj mu mij tyámuaꞌ tyuꞌtátzɨɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj romanos jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas. ³⁹Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij mej mij utyojoꞌtúuꞌuunyiꞌ huaꞌ jimi ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij hueꞌrájtoo, majta huoꞌtaꞌíj maj eerácɨɨnyej aꞌájna a chájtaꞌ. ⁴⁰Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́ɨ mu iiráacɨj joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaꞌaj, matɨꞌɨj mij aꞌáa jóꞌjuꞌ Lidia tɨ jaꞌchej, matɨꞌɨj huoꞌséeraj majta caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́j.

Matɨꞌɨj tyúunyoꞌsiꞌij aꞌájna a Tesalónica

¹Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas, aꞌáa mu joꞌréꞌnyej chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Anfípolis, majta a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Apolonia, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tesalónica, joꞌtɨj huaꞌ tyeyúuj jáꞌsejreꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo aꞌyaa puꞌuj tyuꞌméj jeꞌej tɨ tyeyíꞌtɨhuaꞌaj tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej, aꞌúu pu joꞌtyájrupij huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌɨj aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpii, huéeicaj sáahuaj pu tyihuóꞌixaaj ɨ yuꞌxarij jitze.

³Aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios jaꞌantyíhuoj, ajta tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ, aꞌyaa pu ajta tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ huatájuurej, aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

⁴Séecan mu tyáꞌantzaahuaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aj mu mij huoꞌjaahua aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta ɨ Silas. Jéehua mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ maj griego puéꞌeen ɨ maj janaꞌmichej ɨ Dios, majta mueꞌtɨ́j ɨ úucaa ɨ maj jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. ⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huápuɨꞌɨj huáꞌanchueerej, matɨꞌɨj mij séecan tyísɨɨ ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee ɨ maj ámanaꞌaj huacɨꞌɨj, mataꞌaj mij caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan ɨ tyeɨ́tyee mej mij huatanyínyuꞌcaj. Aj mu mij aꞌáa jóꞌjuꞌ joꞌtɨj Jasón jaꞌchej, aꞌɨ́j mu mij huáhuo ɨ Pablo, majta ɨ Silas, mej mij huiꞌráviꞌtɨj, majta tyuꞌtátuireꞌen ɨ tyeɨ́tyee jimi. ⁶Ajta matɨꞌɨj quee huoꞌtyoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́j mu mij joꞌjáj ɨ Jasón, majta séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨjma mu jimi ahuojóotoj ɨ maj tyityatatyíj a chájtaꞌ, majta aꞌyan tyityeꞌentyijíihua tɨjɨn:

—Aꞌíimaj ɨ tyétyacaa ɨ maj tyiꞌjaaxɨejtaj néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́j mu jɨn meríj majta yaráꞌaj, ⁷ajta aꞌɨ́jna ɨ Jasón, tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtyéeje ɨ juchéj, néijmiꞌi mu aꞌɨ́ɨmaj quee aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ tyíꞌijta ɨ tajtúhuan, jiꞌnye aꞌyaa mu tyíꞌxaj tɨ sɨ́ɨj ajtáhuaꞌaj tyíꞌijta, aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús.

⁸Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huánamuajriꞌ, jeꞌej mu puaꞌaj tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, majta ɨ maj tyityatatyíj. ⁹Aj puꞌij ɨ Jasón, majta ɨ séecan, túmii mu tyuꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, aj mu mij huoꞌtátoo.

Matɨꞌɨj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a Berea aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas

¹⁰Tɨ́caꞌ mu ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo majta ɨ Silas, mej mij jiyeꞌtzín jóꞌcɨɨnyej aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Berea, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij aꞌúu joꞌtyájrupij huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ¹¹Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Berea jaꞌchej, jéetzeꞌ mu tyámuaꞌ naa tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Tesalónica huacháatɨmaꞌcaa, naa mu tyámuaꞌ tyaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucarij, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu jahuoocaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze mej mij jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan jeꞌej maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj. ¹²Aꞌɨ́j mu jɨn mueꞌtɨ́j tyáꞌantzaahuaj, majta mueꞌtɨ́j ɨ griego maj jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ úucaa maj jéehua juxɨeꞌveꞌ, majta ɨ tyétyacaa. ¹³Majta ɨ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, Tesalónica maj jáꞌchajcaꞌaj, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Pablo huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌájna a Berea, aj mu mij aꞌáa jóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan ɨ tyeɨ́tyee mej mij huaꞌaj jaaxɨejtyeꞌen. ¹⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu quee áꞌtyeej, jeꞌen mu jaataꞌítyacaꞌ ɨ Pablo tɨꞌij jóꞌraꞌnyij aꞌájna a tɨ jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij tɨ veꞌéj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Silas, ajta ɨ Timoteo, aꞌáa mu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌájna a Berea. ¹⁵Majta ɨ maj Pablo jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jamuán ujóꞌjuꞌ aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Atenas. Matɨꞌɨj támij huariáꞌcɨj, ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyihuoꞌtáhuaviiriꞌ maj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas majta ɨ Timoteo maj jiyeꞌtzín ujaꞌráꞌcɨɨnyej aꞌájna a Atenas.

Tɨꞌɨj Pablo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Atenas

¹⁶Tɨꞌɨj Pablo óocheꞌ huaꞌchoꞌvaꞌcaj aꞌájna a Atenas, jéehua pu tyinyúꞌcacaꞌ ɨ jutzájtaꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ huoꞌséj ɨ huaꞌ dioosij ɨ maj iiratyéꞌtyaꞌajmaꞌcaa néijmiꞌqueꞌ a chájtaꞌ. ¹⁷Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pablo tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ séecan jamuán ɨ Dios maj naꞌmichej. Aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj tyajaꞌtuíihuaj táꞌyiꞌij. ¹⁸Séecan mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj tyúumuaꞌtyej ɨ maj aꞌyan huaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn epicúreos, majta séecan estoicos maj huaꞌtamuáꞌmuaj, aꞌɨ́ɨ mu mij huatyóohuij maj tyuꞌxáj aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Pablo. Séecan mu mij aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyíꞌxaj mu tɨ jéehua tyiꞌtyáxajta?

Majta séecan aꞌyan tɨjɨn:

—Cuxáa tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ séej jɨmeꞌ ɨ nyúucarij tɨ séej Dios jimi jáꞌmaꞌcan.

Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj, jiꞌnye Pablo pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, ajta jeꞌej maj tyityaatájuurij. ¹⁹Matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrihuaꞌaj a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Areópago, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jáamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen mu paj jájcuan tyíꞌtamuaꞌtyej? ²⁰Jiꞌnye petyíꞌtaꞌixaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tyej quee yóꞌitej, tyáꞌxɨeꞌveꞌ tyaj jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij.

²¹Majta néijmiꞌi ɨ maj Atenas jáꞌmaꞌcan, majta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan ɨ maj meríj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa a Atenas, aꞌɨ́j mu namuajracaꞌaj majta tyuuꞌixáatyeꞌej jeꞌej tɨ jájcuan tyiꞌtɨ́j rɨcɨj.

²²Aj puꞌij Pablo ajeꞌtaꞌ huatyéechaxɨj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj ajaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌájna a Areópago, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Muaꞌaj Atenas siaj jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa nu tyajaꞌmuasej siaj jéehua huáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ judioosij tyámuaꞌ. ²³Jiꞌnye nyatɨꞌɨj majoꞌchaꞌcanyaꞌaj joꞌsiaj jóosɨꞌrii, séej nu huaséj tɨ jitzán aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ tɨjɨn: “Tyámuaꞌ tu tyaꞌtáꞌcaa ɨ Dios tyaj quee jamuaꞌtyej.” Aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj quee jamuaꞌtyej, tyámuaꞌ xu tyaꞌtáꞌcaa, aꞌɨ́j nu nyij nyáaj jamuaatéꞌexaatyeꞌej.

²⁴’Aꞌɨ́jna ɨ Dios ɨ tɨ jaatyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj tyaj japuan séejreꞌ, ajta néijmiꞌi ɨ tɨ íiyan tyíꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌijta néijmiꞌqueꞌ u tajapuá, ajta néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua. Capu aꞌyun chej ɨ Dios íiyuꞌuj tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ tyétyacaa maj jaatyátaahuacaꞌ. ²⁵Capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj tyiꞌtɨ́j jɨn jahuɨɨriaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa tatáꞌcaa tyej tyij júurij táꞌraꞌnyij, ajta tatáꞌcaa ɨ áacaj tyej tyij ucayáatɨyiꞌcan, ajta tyitatáꞌcaa néijmiꞌi ɨ tɨ tyitáꞌɨtziityeꞌ.

²⁶’Aꞌyaa pu ɨ Dios jáaruuj maj séej manaꞌaj jitze eerányej ɨ tyáataj néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee, mej mij néijmiꞌqueꞌ séjreꞌej íiyan ɨ cháanacaj japua. Ajta aꞌyan tyihuoꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzej aꞌchu maj áꞌtɨjtɨꞌreꞌen, ajta joꞌmaj joꞌcháatɨmeꞌnyij. ²⁷Siataꞌaj sij jáahuoonyij ɨ Dios, siaj sij jáatyoonyij, capu ajta mujaꞌ ɨmuáj jáꞌsejreꞌ ityájma jimi. ²⁸Aꞌyaa pu tyíꞌeen, jiꞌnye aꞌɨ́j tu jimi júurij ɨ Dios, tyej tyij mahuacɨ́ꞌcaꞌan, tyej tyij tyajta séjreꞌej, matɨꞌɨj majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌchuicacaa muaꞌajmaj jimi, ɨ maj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Ityáj tu tyajta ɨ Dios jitze eerámaꞌcan.” ²⁹Jiꞌnye ityáj tu ɨ Dios jitze eerámaꞌcan, capu ij juxɨeꞌveꞌ tyaj aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj tɨ Dios ooroj jɨn taavijhua, nusu ɨ pláataj jɨmeꞌ, nusu tyetyéj jɨmeꞌ. Capu aꞌyan een tɨꞌɨj tyiꞌtɨ́j ɨ maj jaatyátaahuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej maj yeꞌej tyéejtyoj ɨ jumuaꞌtzíiraꞌaj jɨmeꞌ. ³⁰Aꞌnáj ɨmuáj capu ɨ Dios huoꞌxɨ́jtyej ɨ tyeɨ́tyee maj quee jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, ajta ijíij pu aꞌɨ́ɨn huáꞌijtyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee maj tyáꞌantzaahuatyeꞌen jimí ɨ Dios. ³¹Jiꞌnye ɨ Dios puꞌríj jaataxájtacaꞌ aꞌnáj tɨ huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌxɨjtyeꞌen aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j ɨ Dios tɨ arí jaꞌantyíhuoj, ajta arí huoꞌtaséjra tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jaatájuurityej.

³²Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ maj huatájuurij ɨ muɨꞌchítyee, séecan mu jaatyáxaahuatacaꞌ, majta séecan aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj pajtáhuaꞌaj tyitáaꞌixaatyeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ.

³³Aj puꞌij ɨ Pablo iirájraa joꞌmaj jóosɨɨriaꞌcaꞌaj. ³⁴Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee jamuán ujóꞌjuꞌ, majta tyáꞌantzaahuaj. Aꞌyaa pu sɨ́ɨj ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Dionisio, ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌájna a Areópago, ajta sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Dámaris, majtáhuaꞌaj séecan ɨ maj majta tyáꞌantzaahuaj.

Tɨꞌɨj Pablo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Corinto

¹Tɨꞌquij téꞌej ɨ Pablo iirájraa aꞌájna a Atenas, aj puꞌij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Corinto. ²Aꞌáa pu séej joꞌtyoo tɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Aquila, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Ponto. Aꞌɨ́jna ɨ Aquila, ajta ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Priscila, aꞌɨ́ɨ mu aꞌáa jaꞌráacɨj aꞌájna a Italia, jiꞌnye aꞌyaa pu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Claudio ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta ɨ romanos jimi, maj iiráꞌcɨɨnyej néijmiꞌi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu uhuojoꞌváꞌmuaariacaꞌ, ³ajta aꞌyan chaꞌtaj naꞌaj tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ Aquila, ajta ɨ Priscila. Aꞌɨ́j pu jɨn huaꞌ jamuán ajoꞌtyáꞌɨtzee, mej mij néijmiꞌi tyuꞌmuárɨeꞌen. ⁴Ajta aꞌnáj tɨnaꞌaj matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpihuaꞌaj, aꞌúu pu jaꞌtányinyiicaꞌaj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, joꞌtɨj tyihuajaꞌixaꞌtyahuaꞌaj tɨꞌij huaꞌantyimueꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.

⁵Matɨꞌɨj aráꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Silas ajta ɨ Timoteo Macedonia maj jaꞌráacɨj, Pablo pu huatyóochej tɨ aꞌnáj tɨnaꞌaj tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ yuꞌxarij jitze, ajta tyámuaꞌ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ. ⁶Majta aꞌɨ́ɨmaj camu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj jáanamuaj, aꞌɨ́j mu jɨn huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj tyéjeeve, aj puꞌij Pablo tyuꞌtacáꞌtzɨj ɨ tyúucaanaa mej mij jáamuaꞌreej tɨjɨn moꞌtyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jujɨ́ɨmuaꞌaj puéꞌeenyeꞌej xáꞌjuꞌun tɨꞌɨj jamuaꞌantyíaꞌsej ɨ puéjtzij, canu nyáaj. Ajta ijíij tɨ yujoꞌqueꞌtɨj jaꞌmej, huaꞌ jimi nu joꞌmaꞌaj naꞌmej ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.

⁷Aj puꞌij iirájraa u huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨꞌquij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Justo. Aꞌɨ́ɨ pu tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi, ajta avéjriꞌ jáꞌchajcaꞌaj joꞌtɨj ɨ tyeyúuj joꞌtyéjvee. ⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ Crispo, ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyáꞌantzaahuaj ɨ tavástaraꞌ jimi, majta néijmiꞌi ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ. Majta mueꞌtɨ́j ɨ maj Corinto joꞌcháatɨmaꞌcaa, matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij, metyáꞌantzaahuaj matɨꞌɨj mij huáɨꞌhuacaꞌ. ⁹Aꞌtzáaj tɨ́caꞌ, tavástaraꞌ pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, póocheꞌ paj huaꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucarij, capáj jaꞌantyápuaꞌcɨtacareꞌen. ¹⁰Jiꞌnye nyáaj nu ajamuán yésejreꞌ, capu aꞌtɨ́j muaꞌantyimuéꞌtɨj, tɨꞌij puéjtzij muaatáꞌan, majta jéehua ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ yésejreꞌ iiyeꞌej chájtaꞌ. ¹¹Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pablo séej nyinyiꞌraꞌaj japuan jéꞌtaꞌ aꞌáa jáꞌtyeej aꞌájna a Corinto, huaꞌmuaꞌtyáaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios.

¹²Tɨꞌɨj ɨ Galión tyiꞌtyávaacaꞌaj tajtúhuan jɨmeꞌ aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Acaya, ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyinyínyuꞌcacucaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pablo, matɨꞌɨj mij yoꞌjáj ɨ juéesij jimi. ¹³Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ tajtúhuan tɨjɨn:

—Aꞌíjna ɨ tyáatɨꞌ, aꞌíi pu huáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee mej mij seequéj tyáꞌnaꞌmicheꞌen ɨ Dios, maꞌajta quee aꞌyan tyitatáꞌcaa ɨ tayiꞌráj tyaj aꞌyan rɨjcaj.

¹⁴Puꞌríj tɨn tyuꞌtaxáatajcheꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pablo, tɨꞌɨj ɨ Galión aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáꞌuurenyijcheꞌ, naꞌríij aꞌtɨ́j huajéꞌcatajcheꞌ, aj nu xaa jaꞌmuanamuáarajcheꞌ muaꞌajmaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ¹⁵ajta nyúucarij naꞌaj puéꞌeen ɨ siaj jɨn tyíꞌijta, aꞌyaa pu tyiꞌtyéevijtɨj siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj sianaꞌaj joꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen, jiꞌnye canu nyáaj jáꞌxaꞌpuɨꞌɨntareꞌ aꞌíjcɨ ɨ nyúucarij.

¹⁶Tɨꞌɨj ij ɨ Galión tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj néijmiꞌcaa iiráꞌityej aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrihuaꞌaj ɨ juéesij. ¹⁷Aj mu mij néijmiꞌi jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Sóstenes ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, matɨꞌɨj mij jaatyáavaxɨj jɨɨsaꞌpuaj ɨ tajtúhuan. Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Galión, capu jitzán juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo ajtáhuaꞌaj aꞌáa joꞌmej a Antoquíia

¹⁸Ajta ɨ Pablo tyámuaꞌ pu óocheꞌ tyéꞌtyee aꞌájna Corinto. Tɨꞌquij huoꞌtatyójtyej ɨ juꞌihuáamuaꞌ, ajta jeꞌen báarcuj jitze atyájraa, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Priscila ajta ɨ Aquila. Matɨꞌɨj mij antacɨ́j aꞌájna séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Siria. Tɨꞌɨj quee xu ujaꞌrayiꞌváacaj aꞌájna a Cencrea, aj puꞌij ahuóosisaaxɨj tɨꞌij aróoꞌastej tyiꞌtɨ́j tɨ jɨn atóoraj. ¹⁹Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Éfeso, aꞌáa pu ɨ Pablo huojoohuáꞌxɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ Priscila ajta ɨ Aquila, tɨꞌquij u tyeyúuj tzajtaꞌ joꞌtyájrupij, ajta jeꞌen tyihuóꞌixaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌúun jóosɨꞌrihuaꞌaj. ²⁰Aꞌɨ́ɨ mu mij jaatáhuaviiriꞌ tɨ jéetzeꞌ áꞌtyeeviꞌ huaꞌ jamuán, ajta capu otyóocaꞌan. ²¹Aj puꞌij huoꞌtatyójtyej, aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj ɨ Dios aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌej, nyajtáhuaꞌaj nu yajamuarámuaarij.

Tɨꞌquij ɨ Pablo ɨ báarcuj jitze atyájraa, aj puꞌij jóꞌraa. ²²Tɨꞌɨj ij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea, ajta jeꞌen aꞌáa joꞌréꞌnyej a Jerusalén, tɨꞌij huoꞌtatyójtyeꞌen ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ jusɨꞌrii, aj puꞌij téꞌej aꞌáa joꞌmej a Antoquíia. ²³Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aj puꞌij téꞌej jájcuan iirájraa, tɨꞌij aꞌáa jaꞌtanyéj joꞌtɨj jaꞌchájtaꞌnajmee a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Galacia, ajta a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Frigia. Aꞌɨ́ɨ pu caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcariaꞌaj néijmiꞌcaa ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

Tɨꞌɨj Apolo tyihuóꞌixaaj aꞌájna a Éfeso

²⁴Aꞌáa pu aꞌnáj sɨ́ɨj joꞌréꞌnyej Israel tɨ jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa pu ántyapuaj tɨjɨn Apolo, aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj chájtaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Alejandría. Tyámuaꞌ pu tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen, ajta tyámuaꞌ tyiyoꞌiteecaꞌaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze. ²⁵Naa pu tyúꞌmuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tavástaraꞌ, ajta naa tyuutyámuaꞌveꞌej tyihuáꞌixaatyacaꞌaj, tyámuaꞌ pu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, ajta aꞌɨ́j puꞌuj muaꞌreeriacaꞌaj ɨ tɨ jɨn ɨ Juan huoꞌɨɨriꞌ. ²⁶Aꞌɨ́ɨ pu huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen u tyeyúuj tzajtaꞌ naa tyuꞌtoocuaꞌnyéej, matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Priscila ajta ɨ Aquila, aꞌɨ́ɨ mu jaatajé tɨꞌij uhuojoꞌváꞌmuaarej, aj mu mij jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyaatáꞌiteeriꞌ jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tavástaraꞌ. ²⁷Ajta tɨꞌɨj ɨ Apolo arí joꞌyiꞌmuɨ́ɨcaj aꞌájna a Acaya, aꞌɨ́ɨ mu ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ canyíjraꞌaj jaatáꞌ, aj mu mij yuꞌxarij huoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj aꞌáa jaꞌchej, mataꞌaj mij tyámuaꞌ tyeetyéjeevej. Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Acaya, tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ Dios huoꞌtaꞌ juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen. ²⁸Jiꞌnye aꞌyaa pu tyihuaꞌráaje ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ yuꞌxarij jitze pu huoꞌtaséjra tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

Tɨꞌɨj Pablo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Éfeso

¹Tɨꞌɨj ooj ɨ Apolo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Corinto, Pablo pu huáraa muiꞌcaquéj tɨꞌɨj naꞌaj tyiꞌchájtaꞌnajmee aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia. Tɨꞌɨj ij téꞌej aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Éfeso, joꞌtɨj jéehua huojoꞌtyoj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²Aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi siaꞌancuriáaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios siatɨꞌɨj tyáꞌantzaahuaj?

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Catu maꞌyáꞌnamuajracaꞌaj maj jaxajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

³Aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj nyúucaritzeꞌ xáaɨꞌhuacaꞌ?

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́j tu nyúucaritzeꞌ huáɨꞌhuacaꞌ ɨ Juan.

⁴Pablo pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Juan pu huoꞌɨɨriꞌ ɨ tyeɨ́tyee mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ jutzájtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨ pu huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj maj tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ ooj uvéꞌnyesij majcaꞌhuáyee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús.

⁵Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ, aj mu mij huáɨꞌhuacaꞌ nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús. ⁶Ajta tɨꞌɨj ɨ Pablo huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨj ɨ huaꞌ muꞌúutzeꞌ, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huatyáꞌɨtzee huaꞌ tzajtaꞌ. Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyuꞌxáj nyúucarij jɨmeꞌ ɨ maj quee xu jaayíꞌtɨhuaꞌaj, majta maj tyuꞌtaxáj ɨ Dios jitze maꞌcan. ⁷Aꞌyaa mu aꞌchu tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj ɨ tyétyacaa aráꞌaxcaa.

⁸Huéeicaj máxcɨrɨeꞌ pu áꞌtyeej tɨ ɨ Pablo ujaꞌtáꞌnyinyiicaꞌaj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, joꞌtɨj tyihuajaꞌixaatyaꞌcaꞌaj quee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, ajta huaꞌtyámueꞌtɨsimaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn ɨ Dios tyíꞌijta. ⁹Majta séecan, camu jáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij tɨ huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, sulu aꞌyaa mu mij jeꞌej puaꞌaj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ. Tɨꞌquij ɨ Pablo aváꞌraj aꞌájna huaꞌ tzajtaꞌ, ajta séecan joꞌvíꞌtɨj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌájna joꞌmaj tyihuajaꞌmuaꞌtyej, joꞌtɨj jaꞌchej ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Tirano. Aꞌáa pu aꞌnáj tɨnaꞌaj tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, ¹⁰aꞌyaa pu huarɨ́j aꞌchu huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj tɨ aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj, aꞌɨ́j mu jɨn néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Asia ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jáanamuajriꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ. ¹¹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, vaꞌcán pu jɨn tyámuaꞌ tyíꞌuuriajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Dios, ¹²tɨꞌɨj ajta aꞌɨ́jna ɨ paanyújraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, nusu tyíꞌcaanariaꞌraꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j huaꞌ japua áan tyojoꞌojpíjxɨꞌɨn ɨ mej tyíꞌcucuiꞌ, aj mu mij tyámuaꞌ rɨnyij, majta ɨ tyiyáaruꞌuj iiráajuꞌ ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ tyeɨ́tyee.

¹³Majta séecan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj a cáayej jitze ajcácɨꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huiꞌtamuárityahuaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, máaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌyan huárɨnyij nyúucariaꞌraꞌ jitze ɨ Jesús, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyihuáꞌjeevacaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌsee tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌijtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús ɨ tɨ jitzán maꞌcan tyíꞌxaj ɨ Pablo siaj iirácɨɨnyej.

¹⁴Aꞌyaa mu rɨjcaa ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌaxcaj ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Esceva, ɨ tɨ tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ. ¹⁵Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ tyiyáaruꞌ tɨjɨn:

—Nyáamuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, nyajta nu jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ Pablo puéꞌeen, arí muaꞌaj, ¿aꞌtyaanyíj siaj puɨ́rɨcɨj?

¹⁶Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tyiyáaruꞌ jiyeꞌtzín huaꞌ jitze rájve, ajta huoꞌmuéꞌtɨj tɨꞌɨj huoꞌtyényoꞌsiꞌij. Matɨꞌɨj mij huatóoꞌuj mamuámuaꞌviꞌij majta tyiꞌpuéetyiꞌhuaj. ¹⁷Majta ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Éfeso, ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, néijmiꞌi mu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huóꞌruuj, aꞌɨ́j mu jɨn tyuꞌtátzɨɨn. Matɨꞌɨj mij jéetzeꞌ mueꞌtɨ́j jaamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ Jesús.

¹⁸Majta mueꞌtɨ́j ɨ maj tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́ɨ mujoꞌváꞌjuꞌun mej mij huatóoxaj jéjristaꞌ tyiꞌtɨ́j maj jeꞌej puaꞌaj huáruuj, ¹⁹majta mueꞌtɨ́j ɨ maj tyíꞌchahuaa, umuj tyajaꞌráaɨꞌpuj ɨ tyúuyuꞌxaa, matɨꞌɨj mij tyuꞌtyáatɨej, metyiꞌséeracaj ɨ tyeɨ́tyee. Matɨꞌɨj mij jaatyéꞌitej aꞌchu tɨ tyáꞌnajchicaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ yuꞌxarij, aꞌyaa pu aráꞌaj aꞌchu huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ víꞌraꞌaj ɨ pláataj. ²⁰Aꞌyaa mu ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ meríj jéetzeꞌ néijmiꞌqueꞌ tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj, majta jaséjratacaꞌaj ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej.

²¹Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aj puꞌij ɨ Pablo jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨ uhuojoꞌváꞌmuaarej aꞌájna a Macedonia, ajta a Acaya, ajta tɨ ooj aꞌáa jóꞌyiꞌij a Jerusalén. Ajta tɨꞌɨj Jerusalén huojoꞌvaꞌmuáaren, juxɨéꞌvaꞌaj pu taꞌmej tɨ aꞌáa jóꞌmeꞌen aꞌájna a Roma. ²²Aj puꞌij ɨ Pablo huaꞌpuácaa huataꞌítyacaꞌ ɨ maj jahuɨɨreꞌ, aꞌɨ́jcɨ ɨ Timoteo ajta ɨ Erasto mej mij jóꞌcɨɨnyej aꞌájna a Macedonia, ajta aꞌɨ́jna óocheꞌ pu aꞌáa joꞌtyóoꞌɨtzee a Asia.

Matɨꞌɨj tɨn tyúucuij aꞌájna a Éfeso

²³Aꞌáa mu aꞌnáj jéehua huatanyínyuꞌcacucaꞌ ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huataséjre ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ²⁴Sɨ́ɨj pu aꞌɨ́jna puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Demetrio, aꞌɨ́ɨ pu chiꞌij tyíꞌtaꞌhuacareꞌej tɨ tyiꞌcɨ́leꞌen ɨ tɨ pláataj tyúumuaꞌtɨj, tɨ aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj chiꞌraꞌan ɨ huaꞌ dios tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Artemisa, jéehua mu mij jamueꞌtɨjcaꞌaj ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj. ²⁵Aꞌɨ́ɨ puꞌij huaꞌajsɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj, ajta séecan ɨ maj aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj eenyeꞌ tyíꞌmuarɨeꞌcaꞌaj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyétyacaa, muaꞌaj xu jamuaꞌreej tyej tyámuaꞌ naa tyáꞌmueꞌtɨj ɨ túmii aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tyaj jɨn tyíꞌmuarɨeꞌ. ²⁶Ajta siatɨꞌɨj seríj tyíꞌsej siajta tyíꞌnamuaj, jeꞌej tɨ ɨ Pablo metyojoꞌxajtan tɨjɨn ɨ dioosij tyétyacaa maj huoꞌtaahuacaꞌ camu jeꞌcan jɨmeꞌ dioosij puɨ́rɨcɨj, aꞌɨ́j pu jɨn arí jéehua huoꞌmuéꞌtɨj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan maꞌcan iiyeꞌej Éfeso, ajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia.

²⁷’Jeꞌej pu puaꞌaj tyíꞌuurej, jiꞌnye aꞌyaa pu tyuꞌtáɨꞌriitarij tyaj yóꞌrɨeenyij ɨ tyaj jɨn tyíꞌmuɨjhuacaa, ajta ɨ taj tyeyúuj ɨ tɨ tzajtaꞌ iirájvee ɨ tadioos tɨ veꞌéj, aꞌɨ́jna ɨ Artemisa, aꞌyaa pu tyuꞌtáɨꞌriitarij maj quee cheꞌ janaꞌmicheꞌen. Majta camu cheꞌ jaataxɨéꞌveꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ tadioos tɨ veꞌéj ɨ maj janaꞌmichej néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huacaꞌaj a Asia, majta néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua.

²⁸Matɨꞌɨj aꞌyan tyúꞌnamuajriꞌ, jéehua mu huatanyínyuꞌcacucaꞌ, majta huatyejíihuajra, aꞌyan tɨjɨn:

—¡Cheꞌ jusén jɨn júurij aꞌɨ́jna ɨ Artemisa, Éfeso tɨ jáꞌmaꞌcan!

²⁹Capu jeꞌej huoꞌtámiteeraj jeꞌej maj huárɨnyij aꞌájna a chájtaꞌ. Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨjma jimi ootajéꞌyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Gayo majta ɨ Aristarco ɨ maj Macedonia jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jamuán huajúꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, matɨꞌɨj mij huojoꞌsaꞌrɨéechajra aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrihuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. ³⁰Ajta ɨ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu utyárutyimuɨꞌcaꞌaj tɨꞌij tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ camu jaatáꞌ tɨ utyájrutyej. ³¹Majta séecan ɨ maj tyityatatyíj aꞌájna a Asia, ɨ maj naa yóꞌmuaꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyaataꞌítyiꞌrej tɨquee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrii.

³²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jusɨɨriaꞌcaꞌaj séecan mu seequéj tyityetyéjijhuajsimeꞌej, majta séecan seequéj, majta jéetzeꞌ aráꞌaxcaa ɨ maj quee jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj een jɨmeꞌ jusɨɨriaꞌcaꞌaj. ³³Majta séecan ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej maj een jɨmeꞌ jusɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Alejandro, ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu ajúutajchacaꞌ joꞌmaj jaꞌvéꞌnyejnyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee. Tɨꞌquij ɨ Alejandro jumuácaꞌ jɨn huoꞌtáꞌijmuejriꞌ mej mij quee cheꞌ jeꞌej tyáhuaasimeꞌen, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ³⁴Majta ɨ tyeɨ́tyee matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn Israel jitze ajtyámaꞌcan, néijmiꞌi mu huatyejíihuajra aꞌyaa mu áꞌtyeej aꞌchu huaꞌpuaj ooraj maj aꞌyan tyityetyéjijhuaj tɨjɨn:

—¡Cheꞌ jusén jɨn júurij aꞌɨ́jna ɨ Artemisa Éfeso tɨ jáꞌmaꞌcan!

³⁵Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌyuꞌxacaa, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtáꞌijmuejriꞌ maj quee cheꞌ tyíꞌxajtaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:

—Muaꞌaj tyeɨ́tyee, Éfeso siaj jáꞌmaꞌcan, néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ mu jamuaꞌreej tɨ aꞌíjna ɨ chájtaꞌnaj antyúumuaꞌreej tɨ jáachaꞌɨɨn ɨ tyeyúuj tɨ tzajtaꞌ iirájcaj ɨ dios tɨ veꞌéj, aꞌɨ́jna ɨ Artemisa, ajta ɨ nyéerimaꞌraꞌ tɨ tajapuá jeꞌcáanyej. ³⁶Capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j jáꞌxaahuataj aꞌíjcɨ, xaatapuáꞌcɨj mu siaj tyéꞌjijhua, caxu tyiꞌtɨ́j jeꞌej uuriaj siaj quee tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej.

³⁷’Jiꞌnye aꞌíimaj ɨ tyétyacaa ɨ siaj yahuaꞌvéꞌviꞌtɨj camu jáꞌxaahuaj ɨ tyeyúuj, camu majta jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxaj ɨ tadioos.

³⁸’Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Demetrio, majta ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j huáꞌjaaxɨejviꞌraj, máꞌmaj pueej jɨn séejreꞌ mu juéesij ajta séejreꞌ joꞌmaj huojoꞌxɨ́jtyeꞌen, micheꞌ aꞌáa jaꞌhuóonyuusteꞌen ajta jeꞌen aꞌyan tyéejchaꞌɨɨj tɨ sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj jujapuá huatányuunyij. ³⁹Ajta tɨpuaꞌaj muaꞌaj tyiꞌtɨ́j siajtáhuaꞌaj huoocaj, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ maj aꞌáa yoꞌtaxáj joꞌmaj néijmiꞌi jóosɨꞌrii. ⁴⁰Tyiꞌtɨ́j tɨ arí jeꞌej huarɨ́j ijíij aꞌyaa pu tyuꞌtácɨꞌpej maj tajitzé tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, capu métyiꞌtɨ́j jeꞌej tyaj tyiꞌtɨ́j tyuꞌtaxáj, tɨpuaꞌaj mataataꞌíhuoꞌ aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huatyejíihuajra ɨ tyeɨ́tyee.

⁴¹Aꞌyaa pu tyuꞌtaxáataj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌyuꞌxacaa, tɨꞌɨj ij hueꞌráꞌityacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌáa joꞌmej a Macedonia ajta a Grecia

¹Tɨꞌɨj antyipuáꞌriacaꞌ ɨ maj huóotyaꞌxɨj, Pablo pu huoꞌtajé ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. Aj puꞌij huoꞌtatyóotyeꞌej, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Macedonia. ²Néijmiꞌqueꞌ pu huóꞌmuaariacaꞌ matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeecháatɨmaꞌcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, caꞌnyíjraꞌaj pu huaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ nyúucarij jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyihuóꞌixaaj, tɨꞌquij téꞌej aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Grecia, ³aꞌáa pu huéeicaj máxcɨrɨeꞌ áꞌtyeej. Tɨꞌɨj arí tɨn antyiráꞌsimaꞌcaj ɨ báarcuj jitze tɨꞌij antáraꞌnyij aꞌájna a Siria, tɨꞌɨj aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj aꞌáa yeꞌtyéchoꞌveꞌen ɨ juyáaraꞌ jitze joꞌtɨj joꞌreꞌnyéenyijcheꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Aj puꞌij huariáꞌraa tɨꞌij ajtáhuaꞌaj aꞌáa huatyéenyej aꞌájna a Macedonia. ⁴Aꞌɨ́ɨ mu jamuán jóꞌjuꞌ ɨ Sópater yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pirro, Berea tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta aꞌɨ́jna ɨ Aristarco ajta ɨ Segundo ɨ maj Tesalónica jaꞌchej, ajta ɨ Gayo Derbe tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta ɨ Timoteo, ajta ɨ Tíquico, ajta ɨ Trófimo, ɨ Asia maj jáꞌmaꞌcan. ⁵Aꞌíimaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ anaquéej mu jóꞌjuꞌ mej mij aꞌáa tajaꞌchoꞌveꞌej aꞌájna a Troas. ⁶Tyajta ityáj, tɨꞌɨj tyoꞌpuáꞌriacaꞌ ɨ maj tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jacuaꞌcaa ɨ páan tɨquee cuꞌustij, aꞌáa tu jaꞌráacɨj a Filipos ɨ báarcuj jitze, anxɨ́ xɨcáj tu jitze huoꞌtáaꞌsacaꞌ aꞌájna a Troas, aꞌáa tu tyij aráahuaꞌpuaj xɨcáj áꞌtyeej.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌáa huojoꞌváꞌmuaariacaꞌ a Troas

⁷Tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej ɨ séej xɨcáj jitze ɨ taꞌnájcaj ɨ itéerij, aj tu tyij tyítasɨɨj tyej tyij huariátatareꞌen ɨ páan, ajta ɨ Pablo tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jóꞌraꞌnyij yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn jéehua tyihuóꞌixaaj ꞌasta naꞌaj quee jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ tyaꞌráꞌaj. ⁸Aꞌáa tu jaꞌtyítasɨɨj ánɨmuaj ɨ chiꞌij tzajtaꞌ, tɨ huéeicaj jujapuá tyiváatɨmee, aꞌáan pu úꞌtaacaꞌaj jéehua ɨ tatzárij jɨmeꞌ. ⁹Ajta tyamuéej aꞌúun jeꞌrácatyii tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Eutico, aꞌáan pu joꞌhuáayixɨj joꞌtɨj jaꞌnácun. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo jéehua pu tyihuóꞌixaaj, aꞌɨ́j pu jɨn huamuéꞌtɨchej ɨ cutzíj jɨmeꞌ aꞌɨ́jna ɨ Eutico, tɨꞌquij tyámuaꞌ huápuɨꞌɨj tyuꞌtácuj, aj puꞌij ancuréꞌvej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ chiꞌij tɨ huéeicaj jujapuá tyiváatɨmee, muɨꞌchícan muꞌuj mij jajriáj. ¹⁰Aj puꞌij acájraa ɨ Pablo, tɨꞌɨj ij jaꞌvéꞌviꞌraxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyamuéej. Ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨjɨn:

—Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, óocheꞌ pu júurij.

¹¹Aj puꞌij ɨ Pablo ajtáhuaꞌaj antyíraj ɨ chiꞌij tzajtaꞌ, tɨꞌquij huoꞌriáꞌtaarej ɨ páan, matɨꞌɨj jaacuaꞌaj, ajtáhuaꞌaj tyihuáꞌtyixaa, ꞌasta naꞌaj quee huatapuáꞌriacaꞌ. Tɨꞌquij jóꞌraa. ¹²Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyamuéej, júurican mu joꞌvíꞌtɨj, aꞌɨ́j mu jɨn jéehua caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌ.

Troas pu jaꞌrájraa tɨꞌɨj ij aꞌáa jaꞌráꞌaj a Mileto

¹³Tyajta ityáj taꞌnáatyaꞌaj tu joꞌcɨ́j ɨ báarcuj jitze, aꞌáa tu jaꞌráꞌaj aꞌájna Aso, tyej tyij aꞌáa yaꞌráviꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye juɨꞌɨcán pu ujaꞌrájraa. ¹⁴Tyatɨꞌɨj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Aso, aj puꞌij tajamuán atyájraa ɨ báarcuj jitze, tyatɨꞌɨj tyij jóꞌjuꞌ aꞌájna a Mitilene. ¹⁵Aꞌáa tu eeráacɨj, yaa ariáꞌpuaꞌaj tu avéjriꞌ jaꞌajtyéenyej joꞌtɨj jaꞌráahuachij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Quío, tyatɨꞌɨj tyij séej xɨcáj jitze aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Samos. Tyajtáhuaꞌaj yaa ariáꞌpuaꞌaj aꞌáa tu jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Mileto. ¹⁶Aꞌyaa tu huarɨ́j, jiꞌnye Pablo pu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨquee aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna a Éfeso, capu ajta áꞌtyeerimuꞌcaꞌaj aꞌájna aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia, jiꞌnye jiyeꞌtzín jɨmeꞌ pu jaꞌráꞌastijmuꞌcaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíɨꞌriitan tyaj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaj matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj joꞌtámuaꞌreej tɨ arí aꞌyan tyooméj huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ xɨcáj.

Pablo pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ huáasij Éfeso maj jáꞌmaꞌcan

¹⁷Aꞌáa pu joꞌtyaváaj ɨ Pablo a Mileto, tɨꞌɨj huoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj uhuojoꞌtájeevej ɨ huáasij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌájna a Éfeso. ¹⁸Matɨꞌɨj ɨ huáasij ajeꞌréꞌnyej, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jamuaꞌreej jeꞌej nyaj tyiꞌtyínyechaꞌɨj nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj anaquéej yetyiꞌtanyéj iiyeꞌej Asia. ¹⁹Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu yahuatyéjvee jaꞌmua jamuán, netyíꞌhuɨɨriaꞌaj nyajta nyacuꞌváaj ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌyaa nu tyaꞌcanyeyíꞌnyaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jéehua jeꞌej puaꞌaj tyinaꞌantyimuéꞌtɨjcaa ajta ɨ maj jeꞌej puaꞌaj nyooriajcucaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ²⁰Canu aꞌnáj ootyáꞌɨtzee nyaj quee tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌej tyiꞌtɨ́j tɨ muaꞌajmaj jamuatyáhuɨꞌrii, nyetyajaꞌmuamuaꞌtyáaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta joꞌsiaj joꞌcháatɨmee. ²¹Aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nyajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa nu tyihuóꞌixaaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ mej seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, majta jaꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ Jesús ɨ Cɨríistuꞌ. ²²Ajta ijíij aꞌáa nu joꞌmaꞌaj naꞌmej a Jerusalén aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyinaataꞌíj, canu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ muꞌ tyinyajaꞌhuɨ́ɨriaꞌaj jaꞌmej. ²³Aꞌɨ́j nu xaa muaꞌreej, tɨ joꞌtɨj naꞌaj tɨ huachájtaꞌtajmee, aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyaa pu tyíꞌnyeꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn nyejchoꞌveꞌ ɨ maj tzajtaꞌ tyíꞌtyanamuacaa ajta jéehua ɨ puéjtzij. ²⁴Capu nye jitze juxɨeꞌveꞌ ɨ nyaj jɨn júurij, aꞌɨ́j nuꞌuj xɨeꞌveꞌ nyaj jaꞌantyícɨꞌtyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyiꞌtɨ́j tyinaaꞌíjcaj nyaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ.

²⁵’Ajta ijíij tyámuaꞌ nu tyáꞌmuaꞌreej, tɨquee cheꞌ aꞌtɨ́j meꞌ nyejeꞌseejran, aꞌɨ́ɨmaj ɨ nyaj nyeríj huóꞌixaaj ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta. ²⁶Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ijíij, canu nyáaj puéꞌeenyeꞌ tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej muaꞌajmaj, ²⁷jiꞌnye néijmiꞌi nu tyajamuáaꞌixaa jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, nyajta quee aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jamuaatyáꞌaviitzej. ²⁸Tyámuaꞌ xuꞌuj, siataꞌaj huóꞌchaꞌɨɨn néijmiꞌcaa ɨ maj jusɨꞌrii ɨ Dios jimi, joꞌtɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huajaꞌantyíhuo mej mij aꞌɨ́ɨjma huáchaꞌɨɨn ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ tɨ juxúureꞌ jɨn huóꞌnanɨej aꞌɨ́jna ɨ Jesús. ²⁹Aꞌyaa nu nyáaj tyáꞌmuaꞌreej nyatɨꞌɨj jóꞌraꞌnyij, séecan mu yajaꞌvaꞌjuꞌuj muáꞌjuꞌun jaꞌmua jimi maj aꞌyan een matɨꞌɨj ɨ́ɨraꞌvetyee mej tyíꞌtyacɨꞌmacaa, ɨ maj aꞌyan tyaꞌxɨéꞌveꞌej muáꞌjuꞌun maj huaꞌantyipuáꞌrityeꞌen ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ³⁰Séecan mu aváꞌjuꞌ ɨ maj jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu hueꞌtzij jɨn tyihuáꞌmuaꞌtyen, mej mij aꞌɨ́ɨjma antyimueꞌtɨn ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ³¹Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, xoꞌtámuaꞌreeriꞌ nyaj huéeicaj nyinyiꞌraꞌaj tyajamuáaꞌixaa tújcaꞌrij tzajtaꞌ nyajta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ, canu aꞌnáj jaatáxaahuatacaꞌ nyaj tyajamuáaꞌixaa naꞌcanyeyíꞌnyaꞌaj jaꞌmua jɨmeꞌ.

³²’Ajta ijíij nyeꞌihuáamuaꞌ Dios jimi nu jamuatyátoosij, ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ tɨ jaxaj juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi pu tyíꞌuurej tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jitze aróocaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta néijmiꞌi huoꞌtáꞌsij ɨ tɨ jɨn atóoraj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ. ³³Canu nyáaj aꞌnáj tyiꞌtɨ́j nyacuaꞌaj tɨpuaꞌaj túmii, naꞌríij tyihuáꞌcaanaa. ³⁴Sulu aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreej, nyej nyasɨ́ɨj nyamuácaꞌ jɨn tyuꞌmuárɨej nyej nyij jaamuéꞌtɨn tyiꞌtɨ́j tɨ juxɨeꞌveꞌ nye jimi, ajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj nyaj jamuán huacɨ́j. ³⁵Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu jamuáaꞌitɨɨriꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ siaj tyuꞌmuárɨeꞌen ajta siaj sij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌɨ́j xu úꞌmuaꞌreeriaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ tavástaraꞌ Jesús tɨjɨn: “Jéetzeꞌ pu tyámuaꞌ tyéꞌyiꞌij nyaj tyíꞌpuejvaꞌaj quee nyaj tyiꞌtɨ́j ancuriáan.”

³⁶Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌixáatyaꞌaj ɨ Pablo, aj puꞌij tyítunutacaꞌ ajta huatyéenyuj ɨ Dios jimi huaꞌ jamuán. ³⁷Néijmiꞌi mu huóoyiinyixɨj majta néijmiꞌi jiꞌréꞌchuiixɨj, majta jiꞌtyápuɨꞌtzaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³⁸Jéehua mu juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj mej quee cheꞌ aꞌnáj meꞌyéꞌsejran. Aj mumij jamuán ujóꞌjuꞌ joꞌtɨj jaꞌtyájraa ɨ báarcuj jitze.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌáa joꞌmej aꞌájna a Jerusalén

¹Aꞌáa muꞌuj mij joovátzɨj ɨ taꞌihuáamuaꞌ, aj tu tyij ityáj atyáacɨj ɨ báarcuj jitze, tyatɨꞌɨj tyij huatátajeꞌyacaꞌ aꞌájna a Cos, yaa ariáꞌpuaꞌaj tu aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Rodas, tyatɨꞌɨj tátyij aꞌáa joꞌréꞌnyej aꞌájna a Pátara. ²Aꞌájna a Pátara aꞌáa tu séej joꞌtyoo ɨ báarcuj Fenicia tɨ jóꞌyiꞌij, aꞌɨ́j tu tyij jitze atyáacɨj, tyatɨꞌɨj tyij joꞌcɨ́j. ³Aꞌáa tu joojúꞌcaꞌaj tyatɨꞌɨj jaaséej a tɨ jaꞌajhuáchij, aꞌyaa pu tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre, aꞌáa tu muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ ajcaanyej, mu tuꞌuj jóꞌjuꞌ ꞌasta tyanaꞌaj quee aꞌáa jaꞌráꞌaj a Siria. Ajta ɨ báarcuj aꞌáa pu jeꞌcácaa tyuꞌtyájtoo ɨ íjcaj tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej aꞌájna a Tiro, aꞌáa tu tyij acáacɨj. ⁴Tyatɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huátyoj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aráahuaꞌpuaj xɨcáj tu áꞌtyeej tyaj huaꞌ jamuán ajoꞌtyuꞌuj. Aꞌɨ́ɨmaj mu júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios jitze maꞌcan jaatáꞌijmuejriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨꞌij quee aꞌáa jaꞌtányinyiicaꞌan a Jerusalén. ⁵Tɨꞌɨj mu tyojoꞌmaꞌaj aráahuaꞌpuaj xɨcáj jitze, aj tutyij joꞌcɨ́j. Néijmiꞌi ɨ tyétyacaa muanyɨ́ɨnyɨꞌchaj, majta huayóomuaꞌaj, aꞌáa mu tojóotoj joꞌtɨj jooꞌástɨmee ɨ chájtaꞌnaj, aꞌáa tu tyij tyítunutaxɨj joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij, tyatɨꞌɨj tyij huatyéenyuj ɨ Dios jimi. ⁶Tyatɨꞌɨj huoꞌtatyóotyaꞌaj, aj tu tyij atyáacɨj ɨ báarcuj jitze, majta aꞌɨ́ɨmaj huariáꞌcɨj joꞌmaj joꞌcháatɨmee.

⁷Tyatɨꞌɨj jaatyáaxɨjtye ɨ tyaj huajúꞌcaꞌaj ɨ jájritzeꞌ, Tiro tyaj jaꞌráacɨj tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Tolemaida, aꞌáa tu huoꞌtatyójtyej ɨ taꞌihuáamuaꞌ, tyajta huaꞌ jamuán séej xɨcáj ajoꞌtyuꞌuj. ⁸Yaa ariáꞌpuaꞌaj tu joꞌcɨ́j tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea. Aꞌáa tu jaꞌtanyéj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Felipe ɨ tɨ tyihuáꞌixaꞌtyee tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen sɨ́ɨj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa tu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Felipe. ⁹Aꞌɨ́jna ɨ Felipe muáacuacaa pu tyiyójmuaꞌcaꞌaj ɨ úucaa mej quee xu huɨɨchej, aꞌɨ́ɨ mu jaxajtacaꞌaj nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios. ¹⁰Aꞌáa tu tyij áꞌtyeej aꞌchu puaꞌan xɨcáj, tɨꞌɨj ij sɨ́ɨj aráꞌaj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, Judea tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu ántyapuaj aꞌɨ́jna tɨjɨn Agabo. ¹¹Tɨꞌɨj tajimí aráꞌaj, aj puꞌij jaꞌváꞌxɨstacaꞌ ɨ tɨ jɨn ahuóojɨꞌcaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aj puꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn anóojɨꞌquej ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, ajta ɨ jumuácaꞌ jitze, tɨꞌɨj ij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyíꞌxaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨjɨn aꞌájna a Jerusalén, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu tyeetyájɨꞌqueꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaꞌaꞌrij aꞌíjcɨ ɨ maj jɨn ahuoojɨꞌcaꞌajmaꞌaj muáꞌcɨꞌɨj, majta huoꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej ɨ chuéj japua jáꞌmaꞌcan.

¹²Tyatɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, ityáj majta ɨ maj Cesarea jáꞌmaꞌcan, néijmiꞌi tu jaatáhuaviiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨꞌij quee ujóꞌyiꞌcan a Jerusalén.

¹³Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Pablo tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye setyityúuyin siajta nyaxaamujrityeꞌ? Aꞌyaa nu tyéꞌnyacaꞌnyej, canu aꞌɨ́j nyanaꞌaj jɨmeꞌ maj naatyájɨꞌqueꞌen, sulu nyej nyajta huámuɨꞌnyij aꞌájna Jerusalén aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ nyaj jahuɨɨreꞌ ɨ tavástaraꞌ Jesús.

¹⁴Jiꞌnye catu jaatáviicueꞌriꞌ tyaj jaatyáꞌɨtzen, tyaatáꞌ tuꞌuj tyij, aꞌyan tyetyatajéevej tɨjɨn:

—Cheꞌ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tavástaraꞌ.

¹⁵Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j aj tu tyij tyámuaꞌ huátaruuj, tyatɨꞌɨj tyij ujóꞌjuꞌ aꞌájna a Jerusalén. ¹⁶Séecan mu tajamuán jóꞌjuꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ Cesarea maj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu aꞌáa tojoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Mnasón, Chipre tɨ jáꞌmaꞌcan, ɨ tɨ arí áꞌtyeej tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

Pablo pu uyáꞌmuaarej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo

¹⁷Tyatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, naa mu tyámuaꞌ tyitaatyéeje jutyámuaꞌviꞌraꞌaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ¹⁸Yaa ariáꞌpuaꞌaj pu ɨ Pablo tajamuán ujóꞌmej tyej tyij aꞌɨ́j ujoꞌváꞌmuaarej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacobo, majta ɨ huáasij néijmiꞌi mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj. ¹⁹Aj puꞌij ɨ Pablo huoꞌtatyójtyej, tɨꞌquij téꞌej tyámuaꞌ naa tyihuáꞌtyixaa néijmiꞌcaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ Dios, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, ²⁰Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, aj mu mij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios. Majta aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:

—Cásɨꞌ taꞌihuáaraꞌ, papuꞌríj metyooséj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, mueꞌtɨ́j mu meríj tyáꞌantzaahuaj, néijmiꞌi mu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ yuꞌxarij jitze aꞌɨ́jna ɨ Moisés. ²¹Majta aꞌyan tyihuóꞌixaaj néijmiꞌcaa ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej ɨ maj majta Israel jitze ajtyámaꞌcan, paj muáaj aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyej maj quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, pajta aꞌyan tyihuáꞌixaatyeꞌ maj quee jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj ɨ juyójmuaꞌ, majta quee aꞌyaa manaꞌaj tyaáꞌsimeꞌej ɨ juyiꞌráj. ²²¿Jiꞌnye tyanaꞌaj tyij tyuꞌtaxájtaj matɨꞌɨj jáamuaꞌreej ɨ tyeɨ́tyee paj períj yaꞌuvéꞌnyej? ²³Tyámuaꞌ pu jéetzeꞌ naa paj aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tyaj tyimuaatéꞌexaatyeꞌsij. Yaa mu muáacuaj huatyuꞌuj tajamuán ɨ tyétyacaa, ɨ maj jaꞌantyícɨꞌsij ɨ maj jɨn atóoraj ɨ Dios jimi. ²⁴Pataꞌaj huaꞌantyiviꞌtɨ́j, pataꞌaj huáꞌjajcuareꞌen huaꞌ jamuán, pajta huaꞌ japua tyuꞌnáachitan, mataꞌaj mij huoꞌyéj. Aj mu mij néijmiꞌi jamuaꞌreeren tɨquee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej maj tyíꞌmuaxaj muéetzij, sulu paj pajta muáaj jaꞌastej ɨ yuꞌxarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta. ²⁵Majta ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj majta meríj tyáꞌantzaahuaj, tuꞌríj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ ɨ tyaj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj quee jacuaꞌcaa ɨ hueꞌraꞌaj maj jáamuꞌvejritacaꞌ, majta quee jacuaꞌcaa ɨ xúureꞌej majta ɨ hueꞌriaꞌraꞌ ɨ maj jaatyácueꞌmiꞌin. Majta quee juxanaꞌcɨriaꞌaj séecan jamuán.

Matɨꞌɨj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo u tyeyúuj tzajtaꞌ

²⁶Aj puꞌij ɨ Pablo huojoꞌvíꞌtɨj ɨ tyétyacaa ɨ maj muáacuaj, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu huóojajcuarej huaꞌ jamuán tɨꞌquij utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨꞌij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌnáj maj jaꞌantyícɨꞌsij ɨ maj jɨn atóoraj, mej mij tyuꞌtámuꞌvejritaj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.

²⁷Tɨꞌɨj arí tɨn aráahuaꞌpuaj xɨcáj tyaꞌraꞌastísimaꞌcaj, séecan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj Asia jaꞌchej, aꞌɨ́ɨ mu jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, matɨꞌɨj mij caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ maj huatanyínyuꞌcaj ɨ tyeɨ́tyee. Aj mu mij ootátzunaxɨj ɨ Pablo jimi, ²⁸aꞌyan metyiꞌtyejíihuaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, siataatáhuɨɨreꞌ. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyáatɨꞌ tɨ néijmiꞌqueꞌ majoꞌchaꞌcan, seequéj tyihuaꞌmuaꞌtyée néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej tɨquee tyiꞌtyéevijtɨj tajimí, ajta maj quee jaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Moisés, ajta jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxaj aꞌíjcɨ ɨ tyeyúuj. Ajta séecan ɨ griego utyéeviꞌtɨj ɨ tatyeyúuj tzajtaꞌ, capu tzáahuatyiꞌraꞌaj tyíchaꞌɨj ɨ taj tyeyúuj jitze.

²⁹Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj, jiꞌnye anaquéej mu meríj jaaséjracaꞌaj a chájtaꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Trófimo Éfeso tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj tɨ ɨ Pablo aꞌúun yaꞌtaviꞌtɨ́stɨraa u tyeyúuj tzajtaꞌ.

³⁰Néijmiꞌqueꞌ ɨ chájtaꞌnaj jitze, jéehua mu huatanyínyuꞌcacucaꞌ, aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee aráꞌaj muahuáachisimaꞌaj. Matɨꞌɨj mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta jiꞌrajáanajra u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta jeꞌen jiyeꞌtzín tyeꞌtyáanaxɨj a tɨ jaꞌpueertajmee. ³¹Matɨꞌɨj meríj tɨn jajeꞌcatacuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨjɨn néijmiꞌqueꞌ mu nyinyuꞌcacuj aꞌájna a chájtaꞌ Jerusalén. ³²Aj puꞌij aꞌɨ́jna xantáaruꞌ taꞌnájcaj huaꞌajsɨɨ ɨ juxantáaruꞌustyamuaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj mij ujóꞌhuaachij joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. Matɨꞌɨj jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj majta aꞌɨ́ɨjma ɨ xantáaruꞌustyamuaꞌmuaꞌ, aj mu mij jaatáxaahuatacaꞌ ɨ maj jatyávaꞌraꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³³Aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌɨj ij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, ajta jaataꞌíjtacaꞌ maj jaꞌnájɨꞌqueꞌen huaꞌpuácaa jɨmeꞌ ɨ cadéenaj. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌquij tyuꞌtaꞌíhuoꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej ajta tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej huáruuj. ³⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, séecan mu seequéj tyityetyéjijhuasimeꞌej, majta séecan seequéj, aꞌɨ́j pu jɨn quee jeꞌej jáꞌmiteerastyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj jeꞌej tɨ tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej, jiꞌnye jéehua mu jeꞌej tyáhuaasimeꞌej, aꞌɨ́j pu jɨn jaataꞌíjtacaꞌ maj jáꞌanviꞌtɨj aꞌájna joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj. ³⁵Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌcachetzíicɨꞌhuajme, aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj muꞌhuatyechóoj mu ayootoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jamaꞌcujcaꞌaj, ³⁶majta néijmiꞌi ɨ maj cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyityeejíjhuasimeꞌej tɨjɨn:

—Cheꞌ huámuɨꞌnyij.

Tɨꞌɨj Pablo jujapuá huatanyúj

³⁷Matɨꞌɨj juꞌtyarújtyeꞌsimaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨjɨn:

—¿Nyi ɨꞌríj nyej tyuꞌtaxáj cɨ́ɨraꞌtzuj ajamuán?

Ajta aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Nyi peeyíꞌtɨn ɨ huaꞌ nyuucaaj ɨ griego? ³⁸¿Nyi pequee muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj Egipto jáꞌmaꞌcan, ɨ tɨ aráꞌtyeej tɨ huáꞌjaxɨejtyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, ɨ tɨ ajta huojoꞌvíꞌtɨj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj muáacuaj víꞌraꞌaj maj aráꞌasej ɨ mej tyíꞌtyacuiꞌcaa?

³⁹Aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌáa nu jɨríj jaꞌchej aꞌájna a Tarso, ɨ chájtaꞌnaj tɨ jéehua juxɨeꞌveꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Cilicia, jéehua nu muahuavii paj naatáꞌ nyaj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee.

⁴⁰Aj puꞌij jaatáꞌ tɨ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, tɨꞌquij ɨ Pablo huatyéechaxɨj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌcachetzíicɨꞌhuajme, ajta ɨ jumuácaꞌ jɨn huoꞌtáꞌijmuejriꞌ maj quee cheꞌ jeꞌej tyáhuaasimeꞌen. Matɨꞌɨj quee cheꞌ jeꞌej tyahuáasimaꞌcaj, aj puꞌij huaꞌ nyuucaaj jɨn tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ hebreos, aꞌyan tɨjɨn:

¹—Nyeꞌihuáamuaꞌ siajta nyahuáasimuaꞌ, xáanamuajriꞌ jeꞌej nyaj tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij ɨ nyúucarij nyaj jɨn nyajapuáj huatányuusij.

²Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ tɨ aꞌɨ́j jɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ hebreos nyuucaaj jɨmeꞌ, aj mu mij jéetzeꞌ huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ maj jeꞌej tyáhuaasimeꞌej. Ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyihuaꞌtyéꞌixaatyeꞌsimaꞌaj tɨjɨn:

³—Nyáaj nu Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌáa nu joꞌnɨéꞌhuacaꞌ aꞌájna a Tarso aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Cilicia, aꞌyaa nu huaveꞌsej iiyeꞌej Jerusalén, nyajta tyiꞌhuányamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Gamaliel, ɨ tɨ aꞌyan tyaꞌróonajchij ɨ nyúucarij jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu aꞌyan tyáahuoosij jeꞌej nyaj tyeetyáhuɨɨreꞌen ɨ Dios, néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ nyaxɨéjnyuꞌcaa, aꞌyájna siatɨꞌɨj néijmiꞌi muaꞌaj ijíij tyaáꞌsij. ⁴Jájcuaj ɨmuáj nu aꞌyan tyihuáꞌhuoocaꞌaj nyej nyij huóꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jájcuan jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ, nyajta néijmiꞌcaa huavíviꞌ ɨ tyétyacaa, nyajta ɨ maj úucaa nyej nyij hueꞌtyáanaj. ⁵Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ puaaríij, majta néijmiꞌi ɨ huáasij aꞌɨ́ɨ mu jamuaꞌreej. Aꞌɨ́ɨ mu yuꞌxarij tyinaatapíj nyej nyij tyihuoꞌtátuiireꞌen ɨ nye ihuáamuaꞌ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, Damasco maj jaꞌchej, nyajta aꞌáa jaꞌtanyéj nyej nyij huóꞌhuoonyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, nyej nyij uhuajaꞌráviꞌtɨj aꞌyájna iiyeꞌej Jerusalén tyej tyij puéjtzij huoꞌtáꞌan.

Pablo pu huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyeꞌentyíhuo ɨ tavástaraꞌ

(Hch. 9:1-19; 26:12-18)

⁶’Nyatɨꞌɨj aꞌáa joomáꞌcaj juyéj jitze, nuꞌríj avéjriꞌ joomáꞌcaj a Damasco aꞌtzáaj tacuaríixpuaj, aj puꞌij jiyeꞌtzín caꞌnyíin jɨn ujeꞌcátatzariacaꞌ u tajapuá, tɨꞌquij nɨeꞌriáꞌnaj. ⁷Nyatɨꞌɨj nyij eetávej a chóotaꞌ. Nyajta jeꞌen aꞌtɨ́j huánamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyinaatajé tɨjɨn: “Saulo, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ jeꞌej puaꞌaj pényoorej?” ⁸Nyatɨꞌɨj nyij tyuꞌtaꞌíhuoj aꞌyan tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj papuéꞌeen nyavástaraꞌ?” Ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyuꞌtánamuajrej tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús Nazaret nyaj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́jna ɨ paj muáaj meyoꞌvajran.” ⁹Majta ɨ maj nyaj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu majta jaaséej ɨ tɨ huatátzariajraa, aꞌɨ́j muꞌuj quee huánamuajriꞌ ɨ nyúucarij tɨ tyíꞌnyeꞌixaatyaꞌcaꞌaj. ¹⁰Nyatɨꞌɨj nyij tyuꞌtaꞌíhuoꞌ aꞌyan tɨjɨn: “¿Jiꞌnye náarɨnyij nyavástaraꞌ?” Aj puꞌij ɨ tavástaraꞌ aꞌyan tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Ájchesij, pataꞌaj ɨ paj pooj huaméj aꞌájna a Damasco. Aꞌáa mu néijmiꞌi muojoꞌtéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej paj huárɨnyij.” ¹¹Jiꞌnye naꞌracúunyij nu naꞌraa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tatzárij, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nyaj jamuán huajúꞌcaꞌaj manaꞌnavíꞌraj muꞌ mij nyojoꞌviꞌtɨj aꞌájna a Damasco.

¹²’Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, ɨ tɨ naa tyíꞌtyevistacaꞌaj ajta jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ yuꞌxarij Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, néijmiꞌi mu naa yóꞌmuaꞌrajcaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Damasco. ¹³Ananías pu aꞌáa nyojoꞌtyéesej, tɨꞌɨj aráꞌaj aꞌyaa puꞌij tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Nyeꞌihuáaraꞌ Saulo, ancuriáaꞌ ajtáhuaꞌaj jájcuan ɨ paj jɨn atányeerej.” Tɨꞌɨj aꞌyan tyinaatajé aj nu nyij jiyeꞌtzín atányeeriacaꞌ, nyatɨꞌɨj nyij jaaséj. ¹⁴Ajta aꞌyan tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Ɨ huaꞌ Dios ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu muaꞌantyíhuoo muéetzij pej pij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ, pataꞌaj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨquee aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, pajta jáanamuaj jeꞌej tɨ tyíꞌxaj. ¹⁵Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej puáꞌmej ɨ paj aꞌɨ́j jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj puáꞌmej néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua, jitzán maꞌcan ɨ tavástaraꞌ, pataꞌaj huóꞌixaatyeꞌen jeꞌej paj períj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj, pajta jeꞌej paj tyúꞌnamuajriꞌ. ¹⁶Ajta ijíij, capáj jéehua tyiꞌchóꞌveꞌej. Ájchesij, pataꞌaj huáɨꞌhuaj nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyimuaatúꞌuunyiꞌ ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.”

Pablo pu huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtyiꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan

¹⁷’Nyatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, aj nu nyij utyájrupij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ nyej nyij huatyényuunyij ɨ Dios jimi, aj nu nyij tyuꞌséj. ¹⁸Aꞌɨ́j nu huaséj ɨ tavástaraꞌ tɨ aꞌyan tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Caꞌnácan, eerájraꞌ jiyeꞌtzín jɨmeꞌ aꞌyájna Jerusalén, jiꞌnye camu muáꞌantzaahuatyeꞌsij jeꞌej paj tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌsij nye jitze maꞌcan.” ¹⁹Aj nu nyij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej nyej nyáaj majoꞌchaꞌcanyaꞌaj néijmiꞌqueꞌ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta hueꞌtyáanamua ɨ maj muéetzij muaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, nyajta huaꞌtyávaꞌraꞌaj. ²⁰Ajta matɨꞌɨj aꞌɨ́j huajéꞌcaj ɨ Esteban ɨ tɨ muahuɨɨriaꞌcaꞌaj, ajta tyíꞌxajtacaꞌaj a jitze maꞌcan, nyáaj nu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj, aꞌyaa nu tyáꞌxaꞌpuɨꞌɨntariaꞌcaꞌaj maj jaajéꞌcaj, nyáaj nu nyajta tyúꞌchaꞌɨj ɨ tyihuáꞌcaanaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jaajéꞌcaj.” ²¹Ajta ɨ tavástaraꞌ aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Áricuj maꞌúrutyij, jiꞌnye nyamuaataꞌítyij ɨmuáj tyeɨ́tyee tzajtaꞌ ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.”

Tɨꞌɨj ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj jachaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo

²²Aꞌyaa muꞌuj úhuiixɨj ɨ maj móoj jatyánamuajrasimaꞌaj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj huatyejíihuajraꞌnyij aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌmújna mu tyévij, capu juxɨeꞌveꞌ tɨ júurij, xaajéꞌcaj taꞌaj ij quee cheꞌ majáꞌhuaꞌtan íiyan ɨ cháanacaj japua.

²³Aꞌyaa muꞌuj jéetzeꞌ tyityetyéjijhuasimeꞌej, majta ɨ tyúucaanaa jútyeꞌ tyojóꞌraaraꞌaj, majta ɨ chuéj jútyeꞌ jóꞌraaraaj. ²⁴Aj puꞌij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj juꞌtyátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj, ajta huoꞌtaꞌíj maj jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn, taꞌaj ij tyuꞌtaxáj jeꞌej maj een jɨmeꞌ tyityetyéjijhuaj ɨ tyeɨ́tyee. ²⁵Matɨꞌɨj meríj jaatyajɨ́ꞌcaꞌaj mej mij jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌɨ́j aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan setyityaatácɨꞌpej siaj sij jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn ɨ aꞌtɨ́j Roma tɨ jáꞌmaꞌcan, siajta quee jamuaꞌreeriaj tyiꞌtɨ́j siaj jɨn pújoorej?

²⁶Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌɨ́jna ɨ anxɨtyej xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyeꞌ, aꞌáa pu joꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye parɨnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ? Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ aꞌáa pu jaꞌajtyámaꞌcan a Roma.

²⁷Aj puꞌij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj a uréꞌnyej ɨ Pablo jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna paj aꞌáa jaꞌajtyámaꞌcan a Roma?

Aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Jee xaa nyuꞌuj.

²⁸Ajta ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Jéehua nu nyáaj tyuꞌnájchitacaꞌ nyej nyij huatyényaromaanotaj.

Tɨꞌɨj ij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌáa nu nyáaj jiyoꞌnɨéꞌhuacaꞌ.

²⁹Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj eeráxɨɨriacaꞌ ɨ maj jeꞌriaꞌvaaxɨꞌnyijcheꞌ ɨ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ Roma jáꞌmaꞌcan, tyámuaꞌ pu tyuꞌtátzɨɨn tɨ jeꞌej tyeetyajɨ́ꞌqueꞌej ɨ cadéenaj jɨmeꞌ.

Pablo pu aꞌúu joꞌtyéechaxɨj joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ maj tyíꞌijta

³⁰Yaa ariáꞌpuaꞌaj, ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jáamuaꞌreej jeꞌej maj een jɨmeꞌ tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aj puꞌij jiꞌrájtoo, ajta tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj tyúusɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta néijmiꞌi ɨ maj tyityatatyíj. Aj puꞌij huaꞌ jimi áyooviꞌtɨj.

¹Pablo pu huaꞌráasej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyityatatyíj tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, tɨꞌɨj naꞌaj yatɨj jeꞌréꞌnyej, canu tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej tyéꞌnyamuaꞌastɨj ɨ Dios jimi menyoꞌchaꞌcan.

²Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Ananías, ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ puaaríij, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtaꞌíj maj jaꞌancáveenyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³Ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Dios pu muéetzij muaꞌancávesij, mu paj quee maꞌúumuaꞌrej. Muáaj paj aꞌɨ́j jɨn antyíaꞌmuaꞌreej pej pij noꞌxɨ́jtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyíꞌijta ɨ yuꞌxarij, ¿jiꞌnye pej pij aꞌyan tyáꞌmuaꞌreeriaj pahuáꞌijtyeꞌ maj naꞌancáveenyij?

⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj ujeꞌrátyaꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyaatajé tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye pej pij jeꞌej puaꞌaj tyéꞌjee aꞌmújcɨj mu tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi?

⁵Aꞌyaa pu ɨ Pablo tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, canu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ aꞌmúu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi, jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Capáj jeꞌej tyéꞌjeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyiꞌtyéjvee ɨ tyeɨ́tyee jimi.”

⁶Aj puꞌij ɨ Pablo jáamuaꞌreeriꞌ tɨjɨn séecan mu ɨ maj tyityatatyíj saduceos puéꞌeenyeꞌej, majta séecan fariseos, aj puꞌij caꞌnyíin jɨmeꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, nyáaj nu fariseo puéꞌeen, huaꞌ jitze nu eerámaꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ fariseos, majta ijíij náꞌxɨjtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj jachoꞌveꞌ aꞌnáj maj huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee.

⁷Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ saduceos, matɨꞌɨj mij jéꞌtaꞌ huacɨ́j ɨ maj jusɨɨriaꞌcaꞌaj. ⁸Jiꞌnye ɨ saduceos aꞌyaa mu tyíꞌxaj maj quee cheꞌ huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee, majta aꞌyan tɨjɨn maj quee séejreꞌ ɨ júuricamej ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos néijmiꞌi mu aꞌɨ́jcɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ. ⁹Néijmiꞌi mu tyéjijhuasimeꞌej, majta jeꞌcáj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, ɨ maj majta fariseos jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu ájhuiixɨj matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌíjna ɨ tyáatɨꞌ capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj, tyij quee sɨ́ɨj tyaatéꞌexaa ɨ júuricamej tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan, tyicheꞌ quee jimi rányuucaꞌan ɨ Dios.

¹⁰Majta meríj jéetzeꞌ nyinyuꞌcacucaꞌaj, aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj tɨpuaꞌaj meetyátoꞌsixɨꞌɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu jɨn huoꞌtaꞌíj ɨ xantáaruꞌuj maj jeꞌráaviꞌtɨj mej mij majtáhuaꞌaj uyoꞌtyátoonyij joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj.

¹¹Séej tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ pu ɨ tavástaraꞌ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Huatyáꞌcaꞌnyej muaꞌ tzajtaꞌ Pablo, jiꞌnye aꞌyájna patɨꞌɨj períj nyaj jɨmeꞌ tyihuóꞌixaaj iiyeꞌej Jerusalén, aꞌyaa paj chaꞌtaj tyihuáꞌixaatyeꞌen aꞌájna a Roma.

Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej jeꞌej maj tyeejéꞌcaj ɨ Pablo

¹²Yaa ariáꞌpuaꞌaj, séecan mu ɨ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌyaa mu tyityaꞌtóoraj maj quee tyúꞌcuaꞌnyij, majta quee huayeꞌen, ꞌasta manaꞌaj quee jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ¹³Aꞌchu mu huáꞌpuatyej aráꞌasej ɨ tyétyacaa ɨ maj aꞌyan tyityaꞌtóoraj. ¹⁴Aꞌɨ́ɨjma jimi mu ujóꞌjuꞌ ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, majta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ huáasij, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Ityáj tu tyeríj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tyej quee tyiꞌtɨ́j cuaꞌnyij, ꞌasta tyanaꞌaj quee jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ¹⁵Ajta ijíij, muaꞌaj majta ɨ séecan ɨ maj tyityatatyíj, xaatáhuaviij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj tɨꞌij ariáꞌpuaꞌaj yaꞌráaviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo jaꞌmua jimi, aꞌyan setyuꞌtaxáatan yee siataꞌaj tyámuaꞌ naa tyeeꞌíhuoꞌ, tyajta ityáj tyámuaꞌ tu éenyeꞌej táꞌjuꞌun tyej tyij jaajéꞌcaj tɨꞌɨj quee xu yaꞌuvéꞌnyej.

¹⁶Ajta ɨ yójraꞌ ɨ ihuáariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyíꞌxaꞌpuɨꞌɨntariaꞌcaꞌaj, tɨꞌɨj ij ujóꞌmej joꞌmaj jeꞌráatyij ɨ xantáaruꞌuj, aj puꞌij jaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ¹⁷Pablo pu séej huatajé ɨ maj anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ánviꞌtɨchij mu tyamuéej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, jiꞌnye tyiꞌtɨ́j pu jaatéꞌexaatyeꞌej.

¹⁸Tɨꞌquij ɨ tɨ anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ, yoꞌvíꞌtɨj ɨ xantáaruꞌ jimi taꞌnájcaj, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ Pablo tɨ eetyánamiꞌ naatáhuaviiriꞌ nyaj yaꞌráaviꞌtɨj a jimi aꞌíjcɨ ɨ tyamuéej, jiꞌnye tyiꞌtɨ́j pu muaatéꞌexaatyeꞌsij.

¹⁹Aj puꞌij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj jaꞌnáaviꞌ ɨ muácaꞌraꞌan jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ tyamuéej, tɨꞌquij jeꞌráaviꞌtɨj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí pényeꞌixaatyaꞌmuꞌ?

²⁰Aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa ɨ tyamuéej tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij ariáꞌpuaꞌaj muaatáhuavii ɨ Pablo, pej pij jáꞌanviꞌtɨj huaꞌ jimi ɨ huaꞌ juéesij mataꞌaj nuꞌuj mij tyámuaꞌ tyáamuaꞌreej ɨ maj jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ. ²¹Capáj huáꞌtzaahuatyaꞌaj, jiꞌnye huáꞌpuatyej mu aꞌchu aráꞌasej ɨ tyétyacaa ɨ maj jeꞌtyéchoꞌveꞌej ɨ juyéj jitze avíitzij jɨmeꞌ, aꞌyaa mu tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj quee tyiꞌtɨ́j cuaꞌnyij, majta quee yeꞌen ꞌasta manaꞌaj quee jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, ajta ijíij muꞌríj tyámuaꞌ huóoruuj, aꞌɨ́j muꞌuj mij choꞌveꞌ jeꞌej paj muáaj tyuꞌtaxájtaj.

²²Aj puꞌij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj jaataꞌítyacaꞌ ɨ tyamuéej tɨꞌij jóꞌraꞌnyij, aꞌyaa pu tyaataꞌíj tɨquee aꞌtɨ́j ixáatyeꞌej jeꞌej tɨ arí aꞌɨ́j tyuꞌtéꞌexaaj.

Pablo pu jóꞌviꞌtɨchiihuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Félix

²³Aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj huaꞌpuácaa pu huatajé ɨ maj anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ, ajta aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíj maj huaꞌpuaj anxɨtyej ɨ xantáaruꞌuj tyámuaꞌ huáꞌuurej ɨ maj juɨꞌɨcán, majta huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ maj aveꞌtyéꞌtyaꞌaj, majta huaꞌpuaj anxɨtyej ɨ maj chúun tyuɨ́ꞌsimaꞌaj muáꞌjuꞌun, mej mij aꞌáa jóꞌjuꞌun aꞌájna a Cesarea tɨ́caꞌ aꞌtzáaj arámuaacuaj tyoomáꞌcaj ɨ tɨ́caꞌrij. ²⁴Ajta pu huoꞌtaꞌíj maj séej eetyésiiratyeꞌen ɨ cahuáayuꞌ ɨ Pablo tɨ japuan aveꞌquéej, aꞌyaa pu tyihuoꞌíjcaj maj tyámuaꞌ eenyeꞌ ajóotonyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Félix. ²⁵Aꞌɨ́ɨjma pu jimi yuꞌxarij huataꞌítyacaꞌ aꞌyaa pu tyáꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

²⁶“Nyáaj Claudio Lisias, yaa nu muatyojtyeꞌ muéetzij Félix mu paj huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin pajta tajtúhuan jɨn tyiꞌtyéjvee. ²⁷Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaatyéeviꞌ aꞌíjcɨ ɨ tyévij majta jeꞌen jajéꞌcatajcheꞌ, ajta nyatɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ romano puéꞌeen nyáaj nu nyij ajoꞌréꞌnyej nyahuaꞌajviꞌtɨ́j ɨ nyaxantáarustyamuaꞌ, nyatɨꞌɨj nyij japuan huatanyúj. ²⁸Nyajta jamuaꞌreerimuꞌcaꞌaj jeꞌej maj een jɨmeꞌ tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj, aꞌɨ́j nu jɨn yoꞌvíꞌtɨj huaꞌ jimi ɨ juéesij ɨ maj tyáꞌxaꞌpuɨꞌɨntareꞌ. ²⁹Aj nu nyij jáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌɨ́jcɨ jɨn tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj ɨ yuꞌxarij tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma, capu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee mej mij jaajéꞌcaj, nusu mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jeꞌtyáanaj aꞌíjcɨ ɨ aꞌtɨ́j. ³⁰Ajta nyatɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj séecan ɨ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyityaꞌtóoraj maj jaajéꞌcaj, muéetzij nu nyij muaataꞌítyiꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij, nyajta nu huoꞌtaꞌíj ɨ maj tyáꞌxajtziꞌ maj muéetzij muaatéꞌexaatyeꞌen tyiꞌtɨ́j maj jɨn tyáꞌxajtziꞌ.”

³¹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ xantáaruꞌuj, aꞌyaa mu huarɨ́j jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj, tɨ́caꞌ mu yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, matɨꞌɨj mij aꞌáa yoꞌréꞌnyijtyej joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Antípatris. ³²Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu huariáꞌcɨj ɨ maj juɨꞌɨcán huajúꞌcaꞌaj joꞌmaj jaꞌchej ɨ xantáaruꞌuj, majta ɨ mataꞌvéꞌtyeꞌtyeꞌ jamuán mu ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³³Matɨꞌɨj aráꞌaj aꞌájna a Cesarea aj mu mij jaatátuii ɨ yuꞌxarij aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³⁴Tɨꞌɨj ɨ tajtúhuan joꞌjíjvej aꞌɨ́jcɨ ɨ yuꞌxarij, aj puꞌij tyuꞌtaꞌíhuoꞌ joꞌtɨj jáꞌmaꞌcantacaꞌaj ɨ Pablo, ajta tɨꞌɨj jaamuaꞌréeriaj tɨ Cilicia jáꞌmaꞌcan, ³⁵aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aj nu muanamuajran tɨpuaꞌaj meríj uvéꞌnyej ɨ maj a jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ.

Ajta tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jáachaꞌɨɨn ɨ xantáaruꞌuj aꞌájna joꞌtɨj ɨ Herodes jeꞌrájcaj.

Pablo pu jujapuá huatanyúj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Félix

¹Anxɨ́ xɨcáj pu tyoomáꞌcaj, tɨꞌɨj Ananías ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Cesarea, majta séecan jamuán ɨ huáasij, ajta huaꞌ jamuán sɨ́ɨj tɨ huaꞌ japua huatányuunyij, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Tértulo. Aꞌɨ́ɨ mu ajoꞌtyáhuiixɨj ɨ tajtúhuan jimi, mej mij tyiꞌtɨ́j jitzán ujpuáꞌrityeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ²Matɨꞌɨj ayoꞌréꞌnyijtye aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu ɨ Tértulo huatyóochej tɨ tyaaxájtziꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Félix tɨjɨn:

—Tyóocheꞌ tu tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaꞌaj naa taxáahuaj patɨꞌɨj pooj muáaj tyiꞌtaꞌíityaꞌcaꞌaj, jéehua paj tyámuaꞌ tyéjtyoovaꞌaj a tzajtaꞌ, tyej tyij jéetzeꞌ tyámuaꞌ yetyityecháatɨmeꞌnyij. ³Néijmiꞌi tu a jimi tyaꞌancuriáaꞌvej aꞌnáj tɨnaꞌaj ajta joꞌtɨj naꞌaj, tyámuaꞌ tu tyíꞌmuatyojtziꞌreꞌ muéetzij Félix paj tajtúhuan puéꞌeen, pajta jéehua tyámuaꞌ naa tyíꞌuurej. ⁴Ajta tyataꞌaj quee jéehua muaꞌɨtzaaj, aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij paj aꞌtzúj táanamuaj ɨ tyaj tyimuaatéꞌexaatyeꞌsij. ⁵Aꞌyaa tu tyéetyoj aꞌmújcɨj mu tyáatɨꞌ, tɨ jéehua jeꞌej puaꞌaj tyíꞌuurej, ajta néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mej mij huóonyoꞌsiꞌtyeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta antyúumuaꞌreej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan. ⁶Ajta pu huatóotyesej tɨ jaatyáxaahuataj ɨ tyeyúuj, aꞌɨ́j tu jɨn jaatyéeviꞌ tyej tyij joꞌxɨ́jtyeꞌen aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze. ⁷Ajta aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj ɨ Lisias, aꞌɨ́ɨ pu aꞌúun joꞌtyájrupij tɨꞌquij táꞌjajnyiꞌriꞌ caꞌnyéjrij jɨmeꞌ. ⁸Ɨꞌríj paj muáaj asɨ́ɨj tyeeꞌíhuoꞌ pej pij jáamuaꞌreej tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna néijmiꞌi ɨ tyaj jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ.

⁹Majta ɨ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj ajoꞌtyúꞌuucaꞌaj, aꞌyaa mu majta tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ aꞌyan tyiꞌjɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ. ¹⁰Aj puꞌij ɨ tajtúhuan jumuácaꞌ jɨn jaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨꞌij tyuꞌtaxáj, tɨꞌɨj ij Pablo aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Jéehua nu nyetyámuaꞌveꞌej nyaj japua huatányuusij muéetzij jimi, jiꞌnye nyáamuaꞌree paj períj áꞌtyeej paj juées jɨn tyiꞌtyéjvee aꞌíjna chuéj japua. ¹¹Ɨꞌríj paj muáaj asɨ́ɨj tyuꞌíhuoꞌ pej pij jáamuaꞌreej tɨjɨn oochán pu tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj xɨcáj tyooméj nyaj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Jerusalén nyej nyij huatyényuunyij ɨ Dios jimi. ¹²Camu náatyoj aꞌtɨ́j jeꞌej puaꞌaj nyetyiꞌjeevacaj, canu nyajta huáꞌtyaꞌxɨꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, canu nyajta joꞌmaj jóosɨꞌrii, nyajta quee caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcariaꞌaj ajaꞌhuaꞌ yee ɨ chájtaꞌnaj jitze. ¹³Aꞌíimaj ɨ tyeɨ́tyee camu jeꞌej aꞌnáj tyéejtyoosij maj jaataséjrataj ɨ maj jɨn nye jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ. ¹⁴Ajta aꞌyaa nu xaa tyaataxájta, canu jaatyáꞌavaataj, nyáaj nu jahuɨɨreꞌ ɨ huaꞌ Dios ɨ nyahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ juyéj tɨ jájcuaj, ɨ maj aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan tyíꞌxaj tɨjɨn nyasɨ́ɨj nuꞌuj jájtyo, jiꞌnye aꞌyaa nu néijmiꞌi tyáꞌtzaahuatyeꞌ jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, ajta jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. ¹⁵Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj nyáaj tyeꞌejchóꞌveꞌ ɨ Dios jimi matɨꞌɨj aꞌmúumaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj, majta ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨɨcaꞌaj. ¹⁶Aꞌɨ́j nu jɨn tyíꞌtyeseꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj nyej nyij jɨꞌréenyaꞌaj majoꞌchaꞌcanyeꞌen ɨ Dios jimi, nyajta ɨ tyeɨ́tyee jimi.

¹⁷’Tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj aꞌchu puaꞌan nyinyiꞌraꞌaj nyaj majoꞌchaꞌcan, naariáꞌraj jóꞌnyaj jáꞌmaꞌcan nyej nyij túmii tyuꞌtapuéjveꞌen, nyajta tyuꞌtámuꞌvejritaj ɨ Dios jimi. ¹⁸Aꞌyaa nu nyij rɨjcaj matɨꞌɨj séecan naaséj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan Asia maj jaꞌráacɨj, nyatɨꞌɨj nyeríj huányajajcuarej aꞌyájna tɨꞌɨj tyúuxɨeꞌveꞌ, capu ɨꞌríj ajaꞌjaꞌtɨɨtacaꞌaj, camu mij majta juꞌɨtziityaꞌcaꞌaj. ¹⁹Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ mej mij aꞌɨ́ɨmaj yeveꞌréꞌnyej a jimi mej mij nye jitze tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌtɨ́j metyíꞌmuaꞌreeriaj nye jimi. ²⁰Naꞌríij mequee, micheꞌ aꞌmúumaj jaataxáj tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jɨn noꞌtyáꞌɨtzeerej nyatɨꞌɨj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ jimi ɨ huaꞌ juéesij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ²¹Caꞌ aꞌɨ́j jɨn noꞌtyáꞌɨtzee nyatɨꞌɨj ujoꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ jimi, nyatɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn: “Ijíij xu muaꞌaj náꞌxɨjtyeꞌ, jiꞌnye nyetyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj majtáhuaꞌaj huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee.”

²²Tɨꞌɨj aꞌíj huánamuajriꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Félix, tyámuaꞌ pu tyúꞌmuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ ajóoꞌen ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jimi, aꞌɨ́j pu jɨn jaatapuáꞌcɨtacaꞌ, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj arí yaráꞌastij ɨ xantáaruꞌ taꞌnájcaj aꞌɨ́jna ɨ Lisias, aj nu nyij tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreeren tyiꞌtɨ́j siaj jɨn tyáꞌxajtziꞌ.

²³Aj puꞌij ɨ Félix aꞌɨ́j huataꞌíj ɨ xantáaruꞌ tɨ anxɨtyej xantáaruꞌuj tyíꞌijtyeꞌ tɨ ooj jachaꞌɨɨcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, ajta aꞌtzúj cɨ́ɨ tyaatáꞌan mej mij aꞌɨ́ɨmaj jáamuaarej ɨ maj jamuaꞌtyej, majta tyiꞌtɨ́j jaatáꞌan tɨ tyáꞌɨtziityeꞌ.

²⁴Tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj aꞌchu puaꞌan xɨcáj, ajtáhuaꞌaj uvéꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ Félix, ajta jamuán ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Drusila, ɨ tɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan. Tɨꞌɨj ij jaataꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ Pablo, ajta jeꞌen jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen. ²⁵Ajta tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ tyámuaꞌ tyíꞌchajca, ajta tyámuaꞌ tyiꞌhuóochaꞌɨɨn, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ Dios puéjtzij huoꞌtáꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌyan séejreꞌ iiyeꞌej cháanacaj japua, aꞌɨ́j puꞌij tyuꞌtátzɨɨn aꞌɨ́jna ɨ Félix, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Jóꞌraꞌ ijíij. Nyajtáhuaꞌaj nu muaatájeevij tɨpuaꞌaj nyeríj huataꞌícɨꞌpaꞌaj.

²⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ Félix aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Pablo túmii jaatáꞌan, aꞌɨ́j pu jɨn mueꞌtɨ́j jaatachoꞌvej tɨꞌij jamuán tyuꞌxáj ²⁷Huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj pu mutyojoꞌmej, tɨꞌquij Félix eerájraa tɨ tyiꞌtyávaacaꞌaj tajtúhuan jɨmeꞌ, tɨꞌquij téꞌej sɨ́ɨj tyeꞌentyájrupij tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Porcio Festo. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Félix, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ tyámuaꞌ tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j pu jɨn quee jiꞌrájtoo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo.

Tɨꞌɨj Pablo ajooviꞌtɨchiihuacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Festo

¹Aj puꞌij ɨ Festo aꞌáa jaꞌráꞌaj tɨꞌij tyeꞌentyájrutyej tajtúhuan jɨmeꞌ, huéeicaj xɨcáj pu áꞌtyeej aꞌájna a Cesarea, tɨꞌɨj ij téꞌej aꞌáa joꞌmej a Jerusalén. ²Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta séecan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj viváajmaꞌaj jɨn tyityatatyíj, aꞌɨ́ɨ mu ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Festo, mej mij tyiꞌtɨ́j jɨn tyaaxájtziꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ³Aꞌyaa mu tyáꞌhuaviiracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo tɨ jaataꞌíjta maj yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Jerusalén. Majta aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa aꞌɨ́ɨmaj maj ayeꞌtyéchoꞌveꞌen ajaꞌhuaꞌ ɨ juyéj jitze mej mij jaajéꞌcaj. ⁴Ajta aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Festo tɨ ɨ Pablo óocheꞌ namiꞌhuaj aꞌájna a Cesarea, ajta aꞌɨ́ɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa tɨquee aꞌchu tyoomáꞌcaj tɨꞌɨj jusɨ́ɨj aꞌáa joꞌmaꞌaj jaꞌmej. ⁵Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́j pu jɨn, micheꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj jaꞌmua jimi ujóꞌjuꞌun nyaj jamuán aꞌájna a Cesarea, tɨpuaꞌaj ɨ Pablo tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌaj, aꞌáa pu ɨꞌríj mej mij jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen.

⁶Aꞌɨ́jna ɨ Festo aꞌyaa pu ujáꞌtyee aꞌchu arahuéeicaj xɨcáj, nusu tamuáamuataꞌ xɨcáj aꞌájna a Jerusalén, aj puꞌij téꞌej huariáꞌraa aꞌájna a Cesarea. Yaa ariáꞌpuaꞌaj puꞌij acáayixɨj huaꞌ jamuán ɨ juéesij, ajta jeꞌen jaatachoꞌvej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ⁷Tɨꞌɨj ɨ Pablo utyájrupij, aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj aꞌáa jaꞌráacɨj a Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mu ajtyáxɨɨriacaꞌ, matɨꞌɨj mij jéehua tyaaxájtziꞌriꞌ, ajta quee huatáɨꞌriitariacaꞌ maj jaataxáj tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan nusu quee. ⁸Aj puꞌij ɨ Pablo tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨꞌij jujapuá huatányuunyij, aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Canu tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ huáꞌyuꞌxaa ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, canu nyajta aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ huaꞌ tyeyúuj, canu nyajta tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos.

⁹Ajta aꞌɨ́jna ɨ Festo, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyámuaꞌ yóꞌsejraj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi páaxɨeꞌveꞌ paj aꞌáa jóꞌmeꞌen a Jerusalén, nyataꞌaj aꞌáa mojoꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌ?

¹⁰Pablo pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Yáꞌnyaj huatyéjve huaꞌ jimi ɨ maj jahuɨɨreꞌ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos, aꞌyaa pu tyiꞌtyéevijtɨj siaj jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌyájna, jiꞌnye papuꞌríj jáamuaꞌreej, nyaj quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ¹¹Tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jɨn noꞌtyáꞌɨtzeerej tɨꞌij aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj maj naajéꞌcaj, canu huatyényanasij sulu micheꞌ naajéꞌcaj, naꞌríij quee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna jeꞌej matɨꞌɨj meríj tyinaaxájtziꞌriꞌ, capu aꞌtɨ́j huatóocɨꞌpuaj tɨ nyéetzij tyuꞌtátuireꞌen huaꞌ jimi. Nyámuahuavii tɨ aꞌɨ́ɨn jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos.

¹²Ajta aꞌɨ́jna ɨ Festo, aꞌɨ́ɨjma pu jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ maj tyáꞌxaꞌpuɨꞌɨntareꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:

—Muáaj paj jahuoo tɨ aꞌɨ́ɨn jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos, aꞌɨ́jcɨ jimi paj joꞌmaꞌaj puáꞌmej.

Tɨꞌɨj Pablo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Agripa

¹³Tyoomáꞌcaj aꞌchu puaꞌan xɨcáj, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Cesarea, aꞌɨ́jna Agripa ɨ tɨ rey jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Berenice, mej mij jaatatyójtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo. ¹⁴Jiꞌnye jéehua mu áꞌtyeej aꞌájna, Festo pu jaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ rey jeꞌej tɨ tyáaruj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌyan tɨjɨn:

—Sɨ́ɨj pu ɨ tyáatɨꞌ eetyanámiꞌhuaj jaꞌraa, tɨꞌɨj ɨ Félix eerájraa ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj. ¹⁵Ajta nyatɨꞌɨj aꞌáa jóꞌcatyii a Jerusalén, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ huáasij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyinaataséjra ɨ maj jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ, majta jeꞌen naatáhuaviiriꞌ nyaj puéjtzij jaatáꞌan. ¹⁶Aꞌyaa nu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨquee tyiꞌtáꞌcaa ɨ huaꞌ yiꞌráj ɨ romanos tɨ aꞌtɨ́j huámuɨꞌnyij, mequee xu anaquéej jamuán tyuꞌxáatan ɨ maj jimi tyiꞌtɨ́j jitzán puaꞌrityeꞌ, tɨꞌij junyúucaa jɨn jujapuá huatányuunyij. ¹⁷Aꞌɨ́j nu jɨn, matɨꞌɨj mujoꞌváꞌjuꞌun nye jimi, canu áꞌtyeej, sulu yaa ariáꞌpuaꞌaj nu acáayixɨj huaꞌ jamuán ɨ juéesij, nyatɨꞌɨj nyij jaataꞌíjtacaꞌ maj ayeꞌvéꞌviꞌtɨj ɨ Pablo. ¹⁸Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jitzán tyíꞌpuaꞌrityaꞌcaꞌaj, camu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ jeꞌej nyatɨꞌɨj nyáaj tyíꞌmuaꞌajcaa. ¹⁹Aꞌɨ́j muꞌuj jɨn tyáꞌxajtziꞌracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ juyiꞌráj ɨ tɨ jitzán tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j Jesús tɨ huamuɨ́ꞌ, tɨ ɨ Pablo aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn: “Óocheꞌ pu júurij aꞌɨ́jna ɨ Jesús.” ²⁰Ajta nyéetzij capu jeꞌej náꞌmiterastyaꞌcaꞌaj jeꞌej nyaj huárɨnyij aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, aj nu nyij jaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨpuaꞌaj ujóꞌyiꞌmuꞌuj aꞌájna Jerusalén mej mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. ²¹Aj puꞌij aꞌyan tyinaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn joꞌxɨ́jtyeꞌen ɨ romanos tɨ tyíꞌijtyeꞌ, nyatɨꞌɨj nyij jaataꞌíjtacaꞌ tɨ ooj eetyánamiꞌhuaj, ꞌasta quee huatáɨꞌriitarej nyaj jaataꞌítyej aꞌɨ́jcɨ jimi.

²²Aj puꞌij ɨ Agripa aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo tɨjɨn:

—Nyajta nu nyáaj janamuajramuɨꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj.

Ajta ɨ Festo aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Ariáꞌpuaꞌaj paj janamuajran.

²³Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Agripa, ajta aꞌɨ́jna ɨ Berenice, naa mu éenyeꞌej tyuꞌtyoochéetyeꞌej, matɨꞌɨj mij aꞌúun joꞌtyájrupij huaꞌ jamuán ɨ maj viváajmaꞌaj jɨn tyityatatyíj ɨ xantáaruꞌuj. Ajta ɨ Festo jaataꞌíjtacaꞌ maj ayeꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ²⁴Yaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Festo tɨjɨn:

—Agripa mu paj rey, siajta mu siaj tajamuán yetyúusɨɨreꞌ, xaaséj aꞌmújcɨj mu tyévij. Néijmiꞌi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌáa jaꞌchej a Jerusalén, majta ɨ maj iiyeꞌej huacháatɨmee aꞌyájna Cesarea, néijmiꞌi mu aꞌyan tyáꞌhuoo tɨ huámuɨꞌnyij aꞌmújna mu tyévij. ²⁵Aꞌyaa pu nyéetzij tyináꞌmiteerasteꞌ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee mej mij jaajéꞌcaj. Ajta aꞌmújna, aꞌyaa pu tyinaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos, aꞌyaa nu nyij tyuꞌmuáꞌaj tɨjɨn nyicheꞌ jaataꞌítyej aꞌájna a Roma. ²⁶Jiꞌnye capu jeꞌej náꞌmiteerasteꞌ jeꞌej nyaj yeꞌej tyaataꞌítyiꞌreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ tyévij, aꞌɨ́j nu jɨn yajavéꞌviꞌtɨj jaꞌmua jimi, nyajta muéetzij jimi, Agripa, mu paj rey, pataꞌaj tyeeꞌíhuoꞌ tɨꞌij tyámuaꞌ tyoꞌtámiteereꞌen nyej nyij tyaataꞌítyiꞌreꞌ. ²⁷Aꞌyaa pu nyaꞌasej tɨquee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj nyequee joꞌyúꞌxan jeꞌej maj yeꞌej tyiꞌtɨ́j jitzán tyíꞌpuaꞌrityeꞌ, nyej nyij aꞌyaa nyanaꞌaj tyaataꞌítyej.

Pablo pu jujapuá huatanyúj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ rey Agripa

¹Aj puꞌij ɨ Agripa aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:

—Ɨꞌríj paj tyuꞌtaxáj pataꞌaj ajapua huatányuunyij.

Tɨꞌquij ɨ Pablo ajméjcaꞌtacaꞌ, ajta huatyóochej tɨ aꞌyan tyuꞌtaxáj tɨjɨn:

²—Agripa rey paj puéꞌeen, naa pu nyaꞌasej nyaj yahuatyéjvee ajimi, nyej nyij nyaj japua huatányuunyij néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌnyaxajtziꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. ³Pajta períj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ een ɨ huáꞌyiꞌraj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, pajta jamuaꞌreej ɨ maj jɨmeꞌ tyúuꞌixaatyeꞌ. Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyíꞌmuahuaviij paj náanamuaj tyámuaꞌ naa.

⁴’Néijmiꞌi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj aꞌáa jaꞌchej jóꞌnyaj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej jeꞌej nyaj yeꞌej tyiꞌtyínyechaꞌɨɨcaꞌaj nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj tyuꞌpáꞌrɨꞌɨstariacaꞌ. ⁵Majta mu jamuaꞌreej, tɨpuaꞌaj huaꞌráanajchi, ɨꞌríj maj aꞌyan tyuꞌtaxáj yee aꞌyaa nuꞌuj nyeríj tyiꞌ fariseo, aꞌɨ́jna ɨ tayiꞌráj tɨ jéetzeꞌ tyésiꞌ. ⁶Ajta ijíij ya mu meríj nyeveꞌviꞌtɨj, manaꞌxɨjtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj jachoꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj jimi. ⁷Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tatyeɨ́tyeristyamuaꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌɨ́ɨ mu majta jachoꞌveꞌ ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn janaꞌmichej ɨ Dios, néijmiꞌi tújcaꞌrij tzajtaꞌ, majta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ mu jahuɨɨreꞌ. Agripa rey paj puéꞌeen, nyáaj nu aꞌyan chaꞌtaj nyanaꞌaj tyeꞌejchóꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ, aꞌɨ́j mu mij jɨn ijíij tyíꞌnyaxajtziꞌ. ⁸¿Jiꞌnye siaj sij quee muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ Dios huoꞌtájuurityeꞌsij ɨ maj meríj huácuij?

⁹’Aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyíꞌmuaꞌajcaa jájcuaj ɨmuáj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj néijmiꞌi huoꞌtáꞌijmuj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, ¹⁰aꞌyaa nu nyij huarɨ́j aꞌájna a Jerusalén. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu yuꞌxarij naatapíj ɨ nyaj jɨn huatányacɨꞌpuaj nyaj muiꞌcaa eetyáanaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta matɨꞌɨj huáꞌcuiꞌcariaꞌaj, nyáaj nu nyajta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj. ¹¹Mueꞌtɨ́j nu puéjtzij huaꞌtáꞌcariaꞌaj mej mij jaatapuáꞌcɨtaj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ. Aꞌyaa nu huáꞌuuriajcaꞌaj néijmiꞌqueꞌ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta jéehua huaꞌajchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, joꞌtɨj naꞌaj nu huáyiꞌcaa matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeecháatɨmaꞌcaa nyej nyij jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej.

Pablo pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee tɨꞌɨj tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi

(Hch. 9:1-19; 22:6-16)

¹²’Aꞌɨ́j nu jɨn ujóꞌmej aꞌájna a Damasco, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu naataꞌítyacaꞌ, majta naatáꞌ ɨ nyaj jɨn aꞌyan huárɨnyij. ¹³Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, muáaj paj rey, aꞌáa nu joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze aꞌtzáaj tacuaríixpuaj nyatɨꞌɨj jaaséej tɨ tajapuá ujeꞌcányeeriꞌcɨriacaꞌ, ajta jéetzeꞌ áꞌtaacaꞌaj quee ɨ xɨcáj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌqueꞌ nye jitze rátatzavej, ajta huaꞌ jitze ɨ maj nyaj jamuán huajúꞌcaꞌaj. ¹⁴Tyatɨꞌɨj tyij néijmiꞌi eetavátzɨj, aj nu nyij aꞌtɨ́j huánamuajriꞌ tɨ ajoꞌtanyúj huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ hebreos aꞌyan tɨjɨn: “Saulo, Saulo, ¿jiꞌnye pej pij jeꞌej puaꞌaj nyoorej? Muáaj paj asɨ́ɨj jahuoo ɨ puéjtzij.” ¹⁵Nyatɨꞌɨj nyij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen nyavástaraꞌ?” Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ paj jeꞌej puaꞌaj joorej. ¹⁶Ájchesij, huatyéjchaxɨj, aꞌyaa nu een jɨmeꞌ huataséjre ajimi, nyej nyij tyimuaaꞌíjcatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj naatyáhuɨɨreꞌen, pajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej paj períj tyuꞌséj nyej jimi, pajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej nyaj nyooj tyiꞌtɨ́j tyimuaataséjratyeꞌsij. ¹⁷Nyáaj nu ajapua huatányuusij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nyajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨjma jimi nu ijíij muaataꞌítyij. ¹⁸Aꞌyaa nu tyimuaataꞌítyij pataꞌaj huaꞌtanyéjnyeꞌrityeꞌen, mej mij quee cheꞌ tɨ́caꞌristeꞌ cɨɨnyej, sulu mataꞌaj nyéeriꞌisteꞌ mahuacɨ́ꞌcaꞌan, tɨꞌij quee cheꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tyihuáꞌijtyeꞌej, sulu mej mij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, mataꞌaj nyéetzij majta náꞌantzaahuatyeꞌen, aj pu xaa Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j, tɨꞌij ajta huoꞌcɨꞌtyij mej mij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.”

Pablo pu aꞌyan huarɨ́j jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj

¹⁹’Aꞌyaa puꞌij, Agripa rey paj puéꞌeen, nyáꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ, ²⁰nyatɨꞌɨj nyij anaquéej huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Damasco, nyajta jeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jerusalén jaꞌchej, nyajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, nyajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, jéehua nu huóꞌixaaj mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ jutzájtaꞌ, mataꞌaj mij Dios jimi jaꞌséeriaꞌaj muáꞌraꞌnyij, majta aꞌyan huárɨnyij tɨꞌij séjreꞌej tɨjɨn muꞌríj seequéj tyityaajúꞌ. ²¹Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu naatyéeviꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta nyejeꞌcatamuɨꞌcaꞌaj. ²²Ajta ɨ Dios pu naatyáhuɨɨ aꞌɨ́j nu jɨn nyóocheꞌ tyámuaꞌ éenyeꞌqueꞌ séejreꞌ, nyajta nyooj tyihuáꞌixaatyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj cɨ́leꞌen, nyajta ɨ maj huáasij. Canu séej tyiꞌtɨ́j huóꞌixaaj, aꞌɨ́j nuꞌuj jeꞌej tɨ tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌrɨnyíicheꞌ. ²³Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Cɨríistuꞌ huámuɨꞌnyij, ajta jeꞌen aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej taꞌmej ɨ tɨ anaquéej huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee tzajtaꞌ, ajta jeꞌen huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tɨ jɨn Dios huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.

Pablo pu tyíꞌtyeseꞌ jeꞌej tɨ tyaamueꞌtɨn tɨꞌij tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jna ɨ rey Agripa

²⁴Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Pablo, aj puꞌij jiyeꞌtzín huajíjhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Festo tɨjɨn:

—Pablo puáꞌtɨmueꞌ muáaj. Papuꞌríj huatyáꞌtɨmueꞌriꞌ ɨ paj jéehua tyiáꞌmuaꞌtyej.

²⁵Ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Festo tajtúhuan paj puéꞌeen, canu nyatɨmueꞌ, ɨ nyaj nyeríj jaataxájtacaꞌ tyámuaꞌ pu een ajta aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna. ²⁶Aꞌmújna mu rey Agripa, tyámuaꞌ pu tyáꞌmuaꞌreej aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn quee tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej nyetyiꞌxaj jɨɨsaꞌpuaj, jiꞌnye tyámuaꞌ nu tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌmúu ajta néijmiꞌi muaꞌreej, tɨquee tyiꞌtɨ́j jeꞌej huarɨ́j avíitzij jɨmeꞌ. ²⁷¿Nyi pequee jaꞌtzaahuatyeꞌ muáaj Agripa rey paj puéꞌeen, jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan? Nyáaj nu jamuaꞌreej tɨjɨn petyáꞌtzaahuatyeꞌ.

²⁸Ajta Agripa aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan petyíꞌmuaꞌtzej yee aꞌíj puꞌuj jɨn tyáꞌantzaahuaj ɨ paj cɨ́ɨ panaꞌaj tyináaꞌixaaj ɨ nyúucarij?

²⁹Ajta ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj cɨ́ɨ naꞌaj naꞌríij jéehua áꞌtyeeviꞌin, Dios pu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj quee muáaj panaꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen, sulu majta mu séecan ɨ maj nyanamuaj ijíij, mej mij néijmiꞌi aꞌyan tyaꞌráꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús nyatɨꞌɨj nyáaj, mequee aꞌyan tyityaꞌnajɨꞌquiꞌhuajmaꞌaj ɨ cadéenaj jɨmeꞌ.

³⁰Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ rey, ajta aꞌɨ́jna ɨ tajtúhuan, ajta ɨ Berenice, majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌúun jeꞌrátyaꞌcaꞌaj. ³¹Aj mu mij aꞌtzúj eeracɨ́ɨnyej jujɨ́ɨmuaꞌaj mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌmújna mu tyévij, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj mej mij jaajéꞌcaj, capu ajta aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj tɨꞌij eetyánamiꞌhuaj.

³²Ajta ɨ Agripa aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo tɨjɨn:

—Ɨꞌríitacaj pu tyaj jaatátoonyijcheꞌ aꞌíjcɨ ɨ tyáataj, tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyáꞌhuoocajcheꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos.

Matɨꞌɨj jaataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Roma

¹Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj taataꞌítyej aꞌájna a Italia, aꞌɨ́jna ɨ Pablo, majta séecan ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj, néijmiꞌi mu séej jimi huatátuiihuacaꞌ ɨ xantáaruꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Julio, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ xantáaruꞌustyamuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ. ²Aꞌáa tu atyáacɨj báarcuj jitze chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Adramitio, ajta ɨ báarcuj puꞌríj jóꞌyiꞌmuɨjcaꞌaj után jitze pujmuaꞌ tɨꞌij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj báarcuj joꞌtyúꞌuuvej aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia. Sɨ́ɨj pu ajta tajamuán huamaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Aristarco, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́jna a Tesalónica, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Macedonia. ³Yaa ariáꞌpuaꞌaj tu aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj báarcuj joꞌtyéechaꞌcaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sidón, joꞌtɨj aꞌɨ́jna ɨ Julio tyámuaꞌ tyiyoꞌtyéeje aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye jaatáꞌ tɨ huóꞌmuaarej ɨ juꞌ amíincustyamuaꞌ mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyámuaꞌ tyeetyéjeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. ⁴Tyaꞌtɨꞌɨj tátyij iiráacɨj aꞌájna a Sidón, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌajhuáchij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre, jiꞌnye yaa pujmuaꞌ pu ajaꞌváꞌaacacaꞌaj. ⁵Aj tutyij antacɨ́j aꞌájna véjriꞌ jájtyij tɨ jaꞌvaꞌástɨmee, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Cilicia, ajta Panfilia, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Mira, chájtaꞌnaj aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Licia.

⁶Ajta aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, séej pu aꞌáa huátyoj ɨ báarcuj Alejandría tɨ jáꞌmaꞌcan tɨ ajta Italia jóꞌyiꞌij, aj puꞌij aꞌɨ́ɨn taataꞌíj tyaj atyácɨɨnyej aꞌɨ́jcɨ jitze tyej tyij huajuꞌcaj. ⁷Táꞌtyee tyaj xájtariꞌ huajuꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ báarcuj, ajta taatatyésiꞌhuarij tyaj aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌráahuachij a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Gnido. Óocheꞌ pu ajaꞌváꞌaacacaꞌaj aꞌájna pujmuaꞌ a tyaj joojúꞌ, aꞌáa tu véjriꞌ ajcaanyej aꞌájna a Salmona, tyajta aꞌáa pujmuaꞌ jeꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌajhuáchij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Creta, ⁸tyatɨꞌɨj tyij mujójuꞌ tyésiꞌhuacan jɨmeꞌ aꞌájna joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj báarcuj tɨ joꞌtyéechaꞌcaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn joꞌtɨj joꞌcuáꞌnaj tɨ ɨꞌríj tɨ óochaxɨj, aꞌájna véjriꞌ chájtaꞌnaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Lasea.

⁹Tuꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tyaj huajúꞌcaꞌaj, ajta arí tyúꞌtzɨɨnyiꞌriaꞌcaꞌaj aꞌájna joꞌtyaj joojúꞌcaꞌaj, jiꞌnye puꞌríj véjriꞌ putyíꞌrɨjcaa ɨ tɨ jitzán huaséeviꞌij táꞌyiꞌij. Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pablo aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

¹⁰—Muaꞌaj tyétyacaa, aꞌyaa pu tyináꞌmiteerasteꞌ nyéetzij tɨ jéehua tzɨ́ɨnyiꞌreꞌ, tɨpuaꞌaj taajúꞌcaj, tyiyoꞌrɨésij ɨ báarcuj, tyajta ɨ íjcaj, ajta tyáꞌcaꞌnyej tyej tyajta ityáj atyájcuiꞌnyij.

¹¹Ajta ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, jéetzeꞌ pu jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j ɨ báarcuj tɨ tyimuárɨeꞌrij, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ antyúumuaꞌreej ɨ báarcuj jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo capu jaꞌantzaahuaj. ¹²Ajta joꞌtyaj jaꞌráꞌaj capu naa huaꞌéenyaꞌaj tyej tyij aꞌáa jáꞌtyeeviꞌcajcheꞌ tɨꞌɨj puaꞌaj huaséeviꞌij táꞌyiꞌij, néijmiꞌi mu tɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa maj iiráꞌcɨɨnyej aꞌájna mej mij aꞌáa jaꞌráꞌastij a Fenice, báarcuj tɨ joꞌtyéechaꞌcaj, Creta tɨ tyajaꞌrájtyapuaj, aꞌáa pu séjriaꞌcaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj ujtyapuáj pujmuaꞌ, ajta áatyej pujmuaꞌ, tyej tyij aꞌáa jáꞌtyeeviꞌin tɨꞌɨj naꞌaj tyuꞌséeviꞌij táꞌyiꞌij.

Tɨꞌɨj apúutzarij huoꞌtáaꞌsacaꞌ ɨ jájritzeꞌ

¹³Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaj tɨjɨn ɨꞌríj tyaj huajuꞌun, jiꞌnye cɨ́ɨ puꞌuj tyaꞌnaꞌáacarejyiꞌcaa áatyej pujmuaꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́j aꞌáa mu véjriꞌ jaꞌajtyéenyej joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij aꞌájna a Creta. ¹⁴Ajta capu aꞌchu aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌɨj caꞌnyíin yejtyapuáj pujmuaꞌ jeꞌráꞌaacariacaꞌ aj puꞌij jaatajɨ́ꞌtzej ɨ báarcuj, ¹⁵tɨꞌquij jaatátajchacaꞌ. Tyajta quee pu jáaruuj tyaj huajuꞌcaj ɨ áacaj tzajtaꞌ, aj tu tyij huatátaꞌa tɨ táꞌantɨnyij ɨ áacaj. ¹⁶Aj tu tyij huáritaꞌ ajcaanyej joꞌtɨj cɨléenyeꞌ ɨ chuéj jáꞌajnyeej tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cauda, joꞌtɨj quee jéehua jóꞌaacacaꞌaj, ajta ɨ báarcuj tɨ cɨ́leen tyej tyajta jaajásimaꞌaj, tyésiꞌhuacan tu jɨn jaꞌantyítoj ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj. ¹⁷Matɨꞌɨj jaꞌantyítoj, aj mu mij jaꞌváꞌjɨꞌquej cójnari jɨmeꞌ ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj. Majta meríj tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tɨ arí tɨn tyaꞌajcachaaj ɨ séj japua, aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn La Sirte, aj mu mij tyiꞌtɨ́j ootyáxɨɨxɨj tɨꞌij huatajíyoꞌrej majta jaatáꞌ tɨ ɨ áacaj huaꞌantɨnyij. ¹⁸Yaa ariáꞌpuaꞌaj, óocheꞌ pu jéehua huáꞌaacacaꞌaj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyeꞌtyáhuaꞌxɨj a jáataꞌ ɨ íjcaj tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej ɨ báarcuj. ¹⁹Tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, aj mu mij tyeꞌtyáahuaꞌxɨj ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej ɨ báarcuj. ²⁰Jéehua tu áꞌtyeej tyej quee cheꞌ jaséj ɨ xɨcáj, tyajta ɨ xúꞌraꞌvetyee, ajta óocheꞌ pu huáꞌaacacaꞌaj, majta viiyacaꞌaj, tuꞌríj aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa tyej quee cheꞌ jeꞌej rɨnyij.

²¹Tyajta tyeríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tyej quee cheꞌ tyiꞌtɨ́j cuaꞌajcaa, aj puꞌij ɨ Pablo huatyéechaxɨj huaꞌ tzajtaꞌ tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj tyétyacaa, sianaꞌaj tzɨj náꞌantzaahuatyeꞌnyijcheꞌ siaj quee ujaꞌrácɨꞌcaꞌnyijcheꞌ aꞌájna a Creta, catu aꞌyan tyojoꞌrɨenyíicheꞌ ɨ íjcaj. ²²Ajta ijíij jéehua nu jáꞌmuahuavii siaj caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌan mu jutzájtaꞌ, jiꞌnye capu aꞌtɨ́j muɨꞌnyij, tyij tyajta ɨ báarcuj joꞌrɨésij. ²³Tɨ́caꞌ pu sɨ́ɨj nye jimi huataséjre ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ ɨ Dios ɨ nyej nyajta nyáaj jahuɨɨreꞌ nyajta jitzán ajtyámaꞌcan. ²⁴Aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Pablo, capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ tajtúhuan jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ maj jɨn tyíꞌmuaxajtziꞌ, ajta ɨ Dios pu juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨn huoꞌtyáhuɨɨreꞌsij mej mij néijmiꞌi júurij muáꞌraꞌnyij ɨ maj ajamuán huajuꞌ ɨ báarcuj jitze.” ²⁵Aꞌɨ́j pu jɨn tyétyacaa siataꞌaj caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌan mu jutzájtaꞌ, jiꞌnye nyáaj nu ɨ Dios jitze tyíꞌcaꞌnyej nyajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ aꞌyan tyeꞌmej jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyinaatéꞌexaaj. ²⁶Tyajta tyóocheꞌ tu aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌajhuáchij.

²⁷Séej tɨ́caꞌrij jitze, tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj aꞌchu huaꞌpuaj iteerij, óocheꞌ pu jáatajchisimaꞌaj ɨ áacaj ɨ báarcuj, aꞌɨ́jcɨ japua ɨ jájtyij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Adriático, tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jajmuárɨeꞌrij ɨ báarcuj, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ tyaj tyeríj tɨn aráꞌastisimaꞌaj joꞌtɨj jaꞌajhuáchij. ²⁸Matɨꞌɨj mij jaatyéꞌitej ɨ cójnari jɨmeꞌ aꞌchu tɨ ootɨ́ꞌ ɨ jáataꞌ, seityéj japuan tamuáamuataꞌ japuan arásevij meetroj pu atyátɨꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj ajcaꞌhuáye ujúꞌcaj majtáhuaꞌaj mu jaatyéꞌitej, puꞌríj seityéj japuan aráahuaꞌpuaj meetroj atyátɨꞌcaꞌaj. ²⁹Matɨꞌɨj mij muáacuacaa atyáahuaꞌxɨj ɨ tyapúustiꞌ tɨ joꞌtóovijmee cɨ́tzataꞌ ɨ báarcuj tɨꞌij aróocaꞌnyej, jiꞌnye metyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj tɨpuaꞌaj tyaꞌajtóꞌoj ɨ tyetyéj jitze, majta huatyóohuij maj huatyényuunyij ɨ Dios jimi tɨꞌij jiyeꞌtzín huatapuaꞌrej. ³⁰Séecan mu ɨ maj tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj iirácɨɨnyejcheꞌ ɨ báarcuj jitze, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyityatóosejratacaꞌ maj jaꞌtyáhuaꞌxɨj ɨ tyapúustiꞌ tɨ joꞌtóovijmee, maj majta quee aꞌyan huarɨ́j, maꞌcájtoo muꞌuj ɨ báarcuj ɨ tɨ cɨ́leen mej mij aꞌɨ́jcɨ jitze huatyóohuɨɨreꞌen. ³¹Aj puꞌij Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́ɨjma maj jamuán huajúꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj mequee aꞌɨ́ɨmaj yahuatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ báarcuj jitze, capu jeꞌej tyuꞌtáɨꞌriitarij tɨ jamuáahuɨɨreꞌen.

³²Aj mu mij ɨ xantáaruꞌ jaꞌantyivéjchacaꞌ ɨ cójnari ɨ tɨ jɨn arátapiꞌhuacaꞌaj ɨ báarcuj tɨ cɨ́leen, tɨꞌɨj ij atyéjvej a jáataꞌ.

³³Tɨꞌɨj arí tɨn tapuáꞌrij, Pablo pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ huaꞌ tzajtaꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huácuaꞌnyij, aꞌyan tɨjɨn:

—Puꞌríj huaꞌpuaj iteerij tyooméj siaj tyíꞌchoꞌveꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij, siajta quee meꞌ tyajáꞌcuaꞌ. ³⁴Nyajaꞌmuahuavii siaj cɨ́ɨ tyiꞌtɨ́j tyúꞌcuaꞌnyij. Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan setyáꞌxɨeꞌveꞌej tɨ jamuáahuɨɨreꞌen, jiꞌnye capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej.

³⁵Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij ɨ páan tyiꞌɨ́j, tɨꞌɨj ij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios néijmiꞌi meeséeracaj ɨ tyeɨ́tyee. Tɨꞌɨj jéꞌtaꞌ joꞌtatáaraj ɨ páan aj puꞌij huatyóochej tɨ jáacuaꞌnyij. ³⁶Aj mu mij néijmiꞌi ahuóocaꞌan, matɨꞌɨj mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyúꞌcuaa. ³⁷Aꞌyaa tu aráꞌaxcaa huaꞌpuaj anxɨtyej japuan huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan arájseej ɨ tyaj arátyaꞌcaꞌaj ɨ báarcuj jitze. ³⁸Matɨꞌɨj tyuꞌcuáꞌaj aꞌchu tɨ huaꞌránajchacaꞌ, aj mu mij jaꞌtyájrɨee a jáataꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeríicuj tɨꞌij quee cheꞌ aꞌchu tyíjetyej ɨ báarcuj.

Tɨꞌɨj ɨ báarcuj ajoꞌcájrupij a jáataꞌ

³⁹Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, camu cheꞌ huamuájtyajcaꞌaj joꞌtɨj putyajáꞌrɨjcaa, matɨꞌɨj mij jaaséej joꞌtɨj jaꞌajtyásaataꞌ, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌáa yoojáj ɨ báarcuj joꞌtɨj jóꞌsaataꞌ. ⁴⁰Matɨꞌɨj mij tyaꞌráveechixɨj ɨ cójnari ɨ maj jɨn jeꞌejtápaꞌxɨꞌcaꞌaj ɨ báarcuj, metyeꞌtyáahuaꞌxɨj a jáataꞌ, majta jeꞌen jaꞌajcaꞌan ɨ cɨ́ɨxurij ɨ taꞌancáavii ɨ báarcuj jitze joꞌtɨj jóonyee tɨꞌij ɨ áacaj jaꞌajnáan aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ cɨ́ɨxurij, aj puꞌij ɨ báarcuj ajtyáxɨɨriacaꞌ joꞌtɨj jaꞌajtyásaataꞌ. ⁴¹Ajta séj jitze pu tyaꞌajcaachacaꞌ, capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj maj jaatóoriaxɨꞌɨn joꞌtɨj jóonyee. Ajta ɨ cɨ́tzataꞌ ɨ báarcuj, puꞌríj tyánaꞌchisimaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ caꞌnyíin jɨmeꞌ ajtyáxɨjrihuaꞌaj ɨ jájtyij.

⁴²Majta aꞌɨ́ɨmaj xantáaruꞌuj, mahuáꞌcuiꞌcujcaꞌaj néijmiꞌcaa ɨ maj eetyánamiꞌhuacaꞌaj, mej mij quee huatóoꞌuunaj muajóosimaꞌaj manaꞌaj. ⁴³Ajta ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ japuan huatányuunyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu jɨn quee huoꞌtaꞌ maj huóꞌcuiꞌnyij, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj anaquéej antajój ɨ maj jaayíꞌtɨhuaꞌaj, mej mij aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jóꞌsaataꞌ, ⁴⁴majta ɨ séecan cɨyéj japua mu huatajóxɨj, majta séecan cɨyéj japua tɨ páꞌtzaa ɨ báarcuj jitze taꞌajtanáꞌxɨj. Aꞌyaa tu néijmiꞌi tyityajaꞌráꞌaj ujitzé pujmuaꞌ capu aꞌtɨ́j atyáamuɨꞌ.

Tɨꞌɨj Pablo aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Malta

¹Tɨꞌɨj arí néijmiꞌcaa taahuɨ́ɨriaꞌaj, aj tu tyij jáamuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj aꞌájna tɨjɨn Malta. ²Majta ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj, tyámuaꞌ mu tyitaatyéeje ityájma. Matɨꞌɨj mij óonɨej, aj mu mij taatajé tyaj huatátapuɨsteꞌen, jiꞌnye mevíiyacaꞌaj, ajta huáseeviꞌij. ³Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, cɨyéj pu huariaꞌsɨɨ tɨꞌij jaꞌnájtoꞌnyij atáꞌtaaj, aj puꞌij cúꞌcuꞌuj áan jeꞌráanyej ɨ tɨéj tzajtaꞌ, tɨꞌquij ɨ Pablo anáachej ɨ muácaꞌraꞌan jitze. ⁴Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa jaꞌchej, matɨꞌɨj jaaséej ɨ cúꞌcuꞌuj ɨ tɨ anjaꞌcáhuɨɨjcaꞌaj ɨ muácaꞌraꞌan jitze ɨ Pablo, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj tɨjɨn:

—Aꞌíjna ɨ tyévij tyij quee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌtyacuiꞌcaa, puꞌríj jáahuɨɨ tɨquee atyáamuɨꞌ a jáataꞌ, maꞌ ajta ɨ Dios capu tyuꞌtáꞌsij tɨ júurij jáꞌraꞌnyij.

⁵Tɨꞌquij ɨ Pablo jaatacáꞌtzɨj ɨ jumuácaꞌ antɨeepuaj, aꞌáan puꞌij huatyáavatzɨj ɨ cúꞌcuꞌuj, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáaruuj. ⁶Néijmiꞌi mu aꞌyan tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ muácaꞌraꞌan huatyájaanyijcheꞌ, nusu tɨ huatámuɨꞌnyiicheꞌ, ajta matɨꞌɨj tyuꞌchóꞌveꞌej, matɨꞌɨj jaaséj tɨquee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáaruuj, aj mu mij seequéj tyuꞌmuáꞌaj, majta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ ɨ Pablo dios puéꞌeenyeꞌej.

⁷Aꞌájna véjriꞌ chuéj pu riaꞌnámiꞌhuajmaꞌcaa aꞌɨ́ɨn tɨ jaꞌaꞌricaꞌaj ɨ Publio ɨ tɨ tajtúhuan puéꞌeenyeꞌej aꞌájna, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ tyitaatyéeje ajta tyámuaꞌ naa tyitaaxáꞌpueeriꞌ huéeicaj xɨcáj jitze. ⁸Ajta aꞌɨ́jna ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Publio tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, jéehua pu pɨstacaꞌaj, ajta juhuɨ́ɨriaꞌcaꞌaj. Tɨꞌquij ɨ Pablo jáamuaariacaꞌ, ajta jaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios tɨꞌij huarúj, aj puꞌij jaꞌváꞌmuarɨej áan muꞌúutzeꞌ tɨꞌquij huarúj. ⁹Aꞌɨ́j mu jɨn majtáhuaꞌaj séecan ujoꞌváꞌjuꞌ ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa, ajta pu aꞌɨ́ɨjma tyúꞌhuaaj. ¹⁰Tyámuaꞌ mu tyitaatyéeje, ajta tyatɨꞌɨjtá tyámuaꞌ huátaruuj tyej tyij jóꞌcɨɨnyej, néijmiꞌi mu tyitaatapuéjvej aꞌchu tɨ tyitáꞌɨtziityaꞌcaꞌaj ɨ tyaj jɨn jóꞌcɨɨnyej.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌáa jaꞌráꞌaj a Roma

¹¹Tyatɨꞌɨj huéeicaj máxcɨrɨeꞌ áꞌtyeej aꞌájna, aj tu tyij séej jitze atyáacɨj ɨ báarcuj tɨ ajta aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeeriaꞌcaꞌaj ꞌasta naꞌaj quee cheꞌ huáseeviꞌij, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ báarcuj a Alejandría. Majta tyiꞌtyán antyiuꞌpuꞌcaꞌaj a tɨ jóonyee ɨ báarcuj ɨ maj aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj dioosij, sɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Cástor, ajta ɨ sɨ́ɨj tɨjɨn Pólux. ¹²Tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj a báarcuj tɨ joꞌtyéechaꞌcaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Siracusa, joꞌtyaj huéeicaj xɨcáj áꞌtyeej. ¹³Tyatɨꞌɨjtá tyij joꞌcɨ́j, aꞌáa tu tyij jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Regio. Yaa ariáꞌpuaꞌaj áatyej pujmuaꞌ pu vaꞌtáꞌaacacaꞌaj caꞌnyíin jɨmeꞌ, tyajta séej xɨcáj jitze tu aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Puteoli. ¹⁴Aꞌáa tu séecan joꞌtyoo ɨ taꞌihuáamuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij taatajé tyaj aꞌáa huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ jamuán séej iteerij, aꞌyaa tu aꞌɨ́jcɨ jɨn huarɨ́j tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Roma. ¹⁵Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ taꞌihuáamuaꞌ ɨ maj aꞌáa jaꞌchej, muꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj tyaj tyeríj ajoojuꞌcaj, aꞌɨ́j mu jɨn eeráacɨj a chájtaꞌ mej mij taꞌantyinájche, aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn El Foro de Apio, ajta a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn las Tres Tabernas. Tɨꞌɨj ɨ Pablo huoꞌséj, aj puꞌij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, ajta jéetzeꞌ huatyóocaꞌan ɨ jutzájtaꞌ. ¹⁶Tyatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Roma, maatáꞌ tɨ ɨ Pablo jujɨ́meꞌ namiꞌhuaj, ajta sɨ́ɨj naꞌaj jachaꞌɨɨcaꞌaj ɨ xantáaruꞌ.

Tɨꞌɨj ɨ Pablo tyihuóꞌixaaj aꞌájna a Roma

¹⁷Tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, Pablo pu huoꞌtachoꞌvej ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan a Roma maj jaꞌchej. Matɨꞌɨj tyúusɨɨj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, canu tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tyeɨ́tyee, canu nyajta tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ huáꞌyiꞌraj jitze ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Aꞌyaa nu éenyaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj naatyéeviꞌ aꞌájna a Jerusalén, nyajta jeꞌen aꞌɨ́ɨjma jimi huatátuiihuacaꞌ ɨ romanos. ¹⁸Matɨꞌɨj tyinaaꞌíhuoꞌraj aj mu mij támij aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj naatátoonyij, jiꞌnye camu tyiꞌtɨ́j huátyoj ɨ tɨ jɨn aꞌyan tyaꞌráanajchi mej mij naajéꞌcaj. ¹⁹Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́ɨ mu huóonyuustej, aj nu nyij jaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn noꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzeꞌen ɨ tajtúhuan, tyij nyajta quee tyiꞌtɨ́j jɨn tyihuáꞌxajtziꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ. ²⁰Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ nyaj yajamuaatyéesej, nyajta tyajamuáaꞌixaatyeꞌen, jiꞌnye nyáaj nu aꞌyan chaꞌtaj nyanaꞌaj tyéꞌchoꞌveꞌ ɨ Dios matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan huatyéjve naꞌnajɨ́ꞌquiꞌhuaj ɨ cadéenaj jɨmeꞌ.

²¹Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capu ityájma aꞌtɨ́j mu tyitojoꞌtaꞌítyiꞌriꞌ muéetzij jɨmeꞌ aꞌájna a Judea, camu majta ɨ taꞌihuáamuaꞌ ɨ maj aꞌáa jaꞌráacɨj, capu aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn tyíꞌmuaxajtziꞌ. ²²Ajta ityájma taꞌráanajchi tyaj muáanamuaj jeꞌej paj tyíꞌmuaꞌtzej, jiꞌnye néijmiꞌqueꞌ tu aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tɨ jeꞌej puaꞌaj namuajreꞌ aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tɨ jájcuaj ɨ paj jaxaj ɨ tyeɨ́tyee jimi.

²³Matɨꞌɨj mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej aꞌnáj maj tyúusɨɨreꞌsij, mueꞌtɨ́j mu mij ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj ɨ Pablo joꞌtyávaacaꞌaj. Tɨꞌɨj naꞌaj íiyaꞌ tyuꞌtyóochej ꞌasta chúmuaꞌ ɨmuáj pu jaatapuáꞌcɨtacaꞌ tɨ tyihuóꞌixaaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios tyíꞌijta néijmiꞌqueꞌ. Tyiꞌtyasaꞌcaꞌaj tɨ huoꞌmuéꞌtɨn mej mij jaꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu jitze tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta ɨ maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan. ²⁴Séecan mu jaꞌantzaahuaj jeꞌej tɨ Pablo tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj, majta séecan camu jaꞌantzaahuaj. ²⁵Matɨꞌɨj quee pu jáaruuj jeꞌej maj tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen, aꞌɨ́j mu mij joꞌcɨ́xɨj. Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo tɨjɨn:

—Xáꞌpuɨꞌ pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Isaías tɨjɨn:

²⁶Áricuj huojoꞌtéꞌexaatyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee.

Tyij majta jéehua tyúꞌnamuajriꞌ, camu yoꞌitéej muáꞌjuꞌun.

Tyij majta jéehua tyíꞌsej, camu aꞌnáj tyiꞌtɨ́j séjran.

²⁷Ɨ huaꞌmuatziiraꞌ pu arí jeꞌej puaꞌaj huarɨ́j.

Majta unámiꞌhuajmee ɨ junaxɨéetaꞌ,

majta aranámiꞌhuajmee ɨ jujɨ́ɨseꞌ,

mej mij quee atanyéjnyeꞌrij,

majta quee iityanamuáarajmeꞌnyij,

majta quee yoꞌitéej muáꞌraꞌnyij,

mej mij quee nye jimi mujoꞌváꞌjuꞌun,

nyataꞌaj nyij nyáaj tyihuóꞌhuaatyeꞌen.

²⁸Siataꞌaj aꞌyan tyáamuaꞌreej muaꞌaj, ijíij tɨ yajooméj, Dios pu arí huoꞌtáꞌsij ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, mej mij aꞌɨ́ɨmaj jaꞌancuriáꞌan ɨ tɨ jɨn Dios atóoraj tɨ huaꞌ japua huatányuunyij, aꞌɨ́ɨ mu xaa janamuajran.

²⁹Tɨꞌɨj ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́j ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, jéehua mu tyojoꞌxáatajraa jujɨ́ɨmuaꞌaj.

³⁰Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌáa pu huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej u chiꞌtáj ɨ maj huatóonyej, joꞌtɨj néijmiꞌcaa jimi tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj ɨ maj jamuariacariaꞌaj. ³¹Jéehua pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej íiyan ɨ cháanacaj japua, ajta u tajapuá, ajta tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ tavástaraꞌ Jesús, ajta quee aꞌtɨ́j jaꞌɨtziityaꞌcaꞌaj.