Bɨlámá ledre bɨ
Yiwáni
eké ní
Ledre gɨ ro bụ́kụ bɨ Yiwáni ní
Yiwáni eké bụ́kụ ba ne. Nɨ ngúru ꞌyị gɨ dongará ꞌyịmɨkása ga bɨ sokó doa gbre ꞌbɨ Yésụ ní. Eké bụ́kụ ba gɨ ro ꞌdódo ledre kɨ́e zɨ́ Yụ́da e kpá kɨ́ kúfú ngíti géyị ꞌyị e gɨ ro zɨ́ye ṇgúṇgu ledre Yésụ. Yiwáni lịkpị́ ené ledre gɨ ro mɨndị́sị Yésụ do sogo káṇgá wá. Uku ledre geré gɨ ro mɨngburoko ledre ga bɨ Yésụ ndịsị mengị yée kpá kɨ́ ledre ga bɨ ndịsị ꞌdódo yée ní. Ledre née ꞌdodo kɨ́rɨ́ née kɨ́dí Yésụ ndaá ꞌbɨ ené dụụ́ ꞌyịmaꞌdí wá, nɨ yị́ ené kpá za cụ́ Lomo (Kápita 1:14).
Bụ́kụ ba uku ledre zɨ́ze kɨ́dí Yésụ nɨ kúrú Lomo bɨ Lomo kasaogụ wo do sogo káṇgá, ógụ úyuné káa do éyị́ ꞌdáná gɨ ro ꞌdíꞌbióyó dụụ́ lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e ní wá, nɨ Masíya bɨ kóo nébị e ndịsịnɨ́ úku ledrea kɨ́dí nɨ ógụ ní. Sɨmɨ kápita ga bɨ 13-17 Yiwáni uku ledre gɨ ro ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ kɨ́dí oto ꞌbúye go kɨ́ngaya kpá kɨ́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée ꞌdáꞌdá do kɨ́ ꞌdíꞌbi wo kɨ́ tagá née ní ní. Sɨmɨ odụ a, Yiwáni uku ledre gɨ ro ngbanga Yésụ kɨ́ mɨphéphé wo do mɨngbúngbu kágá kɨ́ ledre gɨ ro mɨúrúa gɨ sɨmɨ umbu kpá kɨ́ ledre bɨ ꞌdodo roné zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e kɨ́ꞌdí tụ́ꞌdụ́ ní.
1Yésụ nɨ Ledre
1Sɨmɨ bɨ kóo Lomo otoogụ aka do sogo káṇgá ba wá ní, Ledre nɨ kóo kú goó bo ꞌdesị́, nɨyí kóo kɨ́ Lomo do bi kị́éꞌdo. Nɨ kpá Lomo bɨ kị́éꞌdo née. 2Nɨ kú kɨ́ Lomo do bi kị́éꞌdo ꞌdáꞌdá Lomo otoogụ aka kóo do sogo káṇgá ba wá.
3Ledre otoogụ éyị́ ga bɨ do sogo káṇgá ba za mbá ne. Éyị́ bɨ kị́éꞌdo káa yaá otoogụ ne wá ní ndaá. 4Ledre maꞌdáa nɨ yị́ ené ne trịdrị, zɨ́ trịdrị máa née nda ídíne zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e káa do bimɨóṇgó. 5Trịdrị máa née ogụ ne káa do bimɨóṇgó zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e, mɨtụlụrụ utúasá ꞌdụ́tụ a wá.
6Née ní, zɨ́ Lomo kóo kásaógụ ngíti oꞌdo ịrịa Yiwáni, nɨ ꞌyị íꞌbí babatị́za zɨ́ ꞌyị e. 7Yiwáni maꞌdáa Lomo kasaogụ wo ꞌdódo ledre gɨ ro bimɨóṇgó zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e gɨ do bɨ zɨ́ye ṇgúṇgu a. 8Yiwáni maꞌdáa ndaá ꞌbɨ ené ne bimɨóṇgó máa née ne wá, ogụ ꞌbɨ ené lá ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e gɨ ro bimɨóṇgó maꞌdáa. 9ꞌYị bɨ nɨ mbigí bimɨóṇgó zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ní, nɨ go ógụ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá.
10Abú Lomo otoogụ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá ba kpụrụ́ gɨ sɨmɨ rokoꞌbụ ꞌbɨ bimɨóṇgó yá, sɨmɨ bɨ bimɨóṇgó ogụ nda ndị́sị dongará ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá ní, owonɨ́ eyé lolụ kóo bɨ kɨ́dí née wo ní wá. 11Tɨ́ bɨ ogụ dongará ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá ní, Ɨ́ꞌɨ, ꞌyị ené e asinɨ́ yị́ eyé gɨ roa fú lá mɨási. 12Bɨ nda kenée ní, zɨ́ ꞌyị bɨ nɨ bimɨóṇgó née nda yị́ ené méngị bɨlámá ledre zɨ́ ꞌyị máa yée ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre ené go ní, zɨ́ye ídíye mbigí owụ́ ga bɨ ꞌbɨ Lomo ní. 13Ndaá bɨ ya kɨ́dí Lomo ndikiogụ yée káa zɨ́ bɨ ꞌyịmaꞌdí e ndịsịnɨ́ ndíki owụ́ e ní wá. Lomo ꞌdiꞌbi yée káa do owụ́ ꞌbɨ ené e, yị́ ené kacɨ́ mɨyéme ledre ené ꞌbɨ Lomo.
14Zɨ́ ꞌyị bɨ ndịsịnɨ́ ndólo wo Ledre bɨ kóo nɨyí kú kɨ́ Lomo komo ere ní, ógụ ndị́sịné dongaráze ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá, gɨ zɨ́a oto ꞌbúze go kɨ́ngaya. Zée ꞌyịmɨkása ené e, owoyemezé rokoꞌbụ a go bɨlámáne kɨ́dí rokoꞌbụ ꞌbɨ bɨkéṛị́ Owụ́ ꞌbɨ Lomo ogụ go gɨ zɨ́ ꞌBụné kɨ́ maꞌdíi ledre kpá kɨ́ bɨlámá mɨméngị ledre do sogo káṇgá.
15Née ꞌyị bɨ kóo Yiwáni ꞌyị Bábátị́zị́ ꞌyị e uku ledre a kɨ́dí “Ngíti mongụ́ ꞌyị nɨ bo nɨ ógụ gɨ do kacɨ́ne rokoꞌbụ a kɨ́ mɨméngị ledre ené e mbá romonɨ́ do ꞌbɨ ené ꞌbɨ Yiwáni go ní. Romo doné gɨ zɨ́a nɨ yị́ ené kóo kú bo ꞌdesị́.”
16Zée ꞌyị ga bɨ ṇguṇguzé ledre ꞌbɨ mongụ́ ꞌyị máa née go ní, azé go kɨ́ mongụ́ rokinyi kacɨ́ kadra mbá gɨ zɨ́ bɨlámá ledre ga bɨ mengị yée zɨ́ze kɨ́ úndru bɨ iꞌbí zɨ́ze odụ a ndaá ní. 17Nɨ tɨ́ kenée maꞌdíi, gɨ zɨ́a Lomo iꞌbíogụ ené kóo zɨ́ Mụ́sa lá dụụ́ lorụ idí éké a zɨ́ze ꞌyịmaꞌdí e wá. Kasaogụ za cụ́ Kɨ́résịto1:17 Kɨ́résịto: Ini ledre gɨ sɨmɨa kɨ́dí, ꞌyị bɨ Lomo gelé wo káa do Ngére ní. Yésụ1:17 Yésụ: Ini ledre gɨ sɨmɨa kɨ́dí, Lomo yomo ꞌyị e. ógụ ꞌdódoyéme mɨsiꞌdi bɨ née nɨ yómo zée do a ní zɨ́ze. 18ꞌYị bɨ yaá lurú Lomo go kɨ́ komoné ní ndaá. Lá dụụ́ bɨkéṛị́ Owụ́ ꞌbɨ Lomo, bɨ nɨyí kɨ́ ꞌBụné kị́éꞌdo ní, ogụ ne ꞌdódoyéme Lomo zɨ́ze.
Yụ́da e nduꞌyúnɨ́ Yiwáni Babatị́za
(Matáyo 3:1-12, Márɨko 1:1-8, Lúka 3:15-17)
19Kadra kị́éꞌdo zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yụ́da ga bɨ sɨmɨ Yerụsaléma ní ị́nyịyé kása ngíti géyị ꞌyị e gɨ sɨmɨ kúfú ꞌyị ga bɨ ndolonɨ́ yée Lévị e ní kpá kɨ́ ngíti géyị ꞌyị ꞌdáná éyị́ e zɨ́ Lomo kɨ́dí, idínɨ́ ndéré ndúꞌyú Yiwáni, togụ́ nɨ tɨ́ maꞌdíi Kɨ́résịto ꞌyị yómo ꞌyị e bɨ yée ndịsịnɨ́ óto komoyé kacɨ́ a ba yá? 20Zɨ́ Yiwáni úkulúgu ledre zɨ́ye fúó kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, mándá ꞌbɨ amá Kɨ́résịto wá.”
21Zɨ́ye ndúꞌyúlúgu wo kɨ́dí, “Sara bɨ née ní, áyí nda go náambi? Oꞌdo bɨ nɨ nébị1:21 Nébị: Ndịsịnɨ́ kóo úku ledre née gɨ ro nébị kóo Mụ́sa uku ledrea kɨ́dí nɨ ógụ ní. Ólo Gbre lorụ 18:15-18 kɨ́ Moko ꞌbɨ ꞌyịmɨkása e 3:22-23. kɨ́ ịrịné Ilíya1:21 Ilíya: Ilíya nɨ kóo nébị ꞌbɨ Yụ́da e bɨ kóo Lomo ꞌdiꞌbilugu wo ꞌdesị́ komo ere ní. ní?”
Zɨ́ Yiwáni kpá úkulúgu ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, mándá ꞌbɨ amá Ilíya wá.”
Mɨngburoko ꞌyị ga gére née ya zɨ́a ní, “Áyí nda go náambi, ngúru nébị bɨ Lomo kasaogụ wo ne ní?”
Yiwáni ya zɨ́ye ní, “Mándá ꞌbɨ amá kpá ngúru nébị bɨ Lomo kasaogụ ne ní wá.”
22Mɨngburoko ꞌyị ga gére née ya zɨ́ Yiwáni ní bɨlámáne. Bɨ goó kenée ní, úku aka nda mbigí ledre gɨ royị́ zɨ́ze gɨ do bɨ zɨ́ze ndáꞌbazé úku a zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ezé ga bɨ kasanɨ́ zée zɨ́yị ba.
23Zɨ́ Yiwáni úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mááyí ba ꞌyị bɨ kóo nébị Isáya uku ledre a ꞌdesị́ kɨ́dí, ꞌyị nɨ karanée ndị́sị ótrụ́ ledre zɨ́ ꞌyị e sɨmɨ súwú kɨ́dí,
“ ‘Yémeómosé mɨsiꞌdi mu nzíyiné zɨ́ Ngére,
ídísé ꞌdózo yéme mɨsiꞌdi zɨ́a.’ ”1:23 Isáya 40:3
24Zɨ́ ngíti géyị Farụsáyo ga bɨ1:24 Farụsáyo: Née ngíti géyị Yụ́da ga bɨ ngárá nditíꞌdofụnɨ́ do lorụ bɨ Mụ́sa eké ní wá ní. Ṇguṇgunɨ́ kɨ́dí lomo ro ꞌyịmaꞌdí e nɨ bo, maláyika e nɨyí bo, ꞌyị e ndịsịnɨ́ kpá úru gɨ sɨmɨ umbu. Ólo Moko ꞌbɨ ꞌyịmɨkása e 23:6-8. nɨyí dongará mɨngburoko ꞌyị ga bɨ Yụ́da e kasanɨ́ yée ndéré ndúꞌyú Yiwáni ní, 25“Ị́nyịyé ndúꞌyú Yiwáni kɨ́dí, sara togụ́ bɨ ndá Kɨ́résịto wá, ndá kpá nébị bɨ kɨ́ ịrịné Ilíya ní wá, ndá kpá ngúru nébị bɨ Lomo kasaogụ ní wá ní, ambi iꞌbí nda rokoꞌbụ zɨ́yị, zɨ́yị ndị́sịyị́ méngị babatị́za kɨ́e zɨ́ ꞌyị e ní ne?”
26Zɨ́ Yiwáni úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mándị́sị méngị ꞌbɨ amá lá dụụ́ babatị́za bɨ kɨ́ iní ní. ꞌYị nɨ bo dongaráse, tɨ́ lá ówosé esé wo wá. 27Née mongụ́ ꞌyị bɨ kóo máúku ledre a kɨ́dí, nɨ ógụ gɨ do kacɨ́ma ní. Máútúásá gbawá ndị́sị méngị moko zɨ́a do bɨlámá mɨsiꞌdiné káa zɨ́ bɨ ili ní.”
28Ledre máa née mengị kóo roné sɨmɨ gara Beteníya sága mongụ́ ngbuṛu bɨ Yeredéne kɨ́ꞌdí bɨ kóo Yiwáni ndịsị bábátị́zị́ ꞌyị e ní.
Yésụ Owụ́ Kábịṛị́kị ꞌbɨ Lomo
29Nda káa zɨ́ kɨ́lóndó a née, zɨ́ Yiwáni lúrúndíki Yésụ nɨ go ndị́sị ógụ mɨꞌdí zɨ́ye. Zɨ́ Yiwáni maꞌdáa ị́nyịné úku ledre zɨ́ ꞌyị ga bɨ cigíne ore ní kɨ́dí, “Lúrúsé aka oꞌdo bɨ nɨ ndị́sị ógụ gɨ ꞌdáa ba, née Owụ́ Kábịṛị́kị1:29 Owụ́ kábịṛị́kị: Lomo uku ledre zɨ́ Mụ́sa kɨ́dí idí úku ledre zɨ́ ꞌyị e idínɨ́ ꞌdáná Owụ́ kábịṛị́kị zɨ́ Lomo gɨ ro do ótoómo lúyú ledre eyé e. Née sị́ ledre bɨ ndịsịnɨ́ ndólo Yésụ Owụ́ kábịṛị́kị gɨ zɨ́a nɨ úyu zɨ́a ꞌdíꞌbióyó lúyú ledre ezé e. bɨ Lomo kasaogụ wo zɨ́a ógụ ꞌdíꞌbióyó lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e ní.” 30Née ꞌyị bɨ máúku ledre a zɨ́se kɨ́dí nɨ ógụ gɨ do kacɨ́ma, rokoꞌbụ ledre ené romo do ꞌbɨ amá go kɨ́ngaya gɨ zɨ́a nɨ yị́ ené kóo kú go bo ꞌdesị́ ní. 31Máówoyéme amá aka kóo wo ꞌdáꞌdá kpá wá, nda té sɨmɨ bɨ mándị́sị bábátị́zị́ sée ní. Ábuwá Lomo yeme ledre née kenée zɨ́ma gɨ ro zɨ́ma ndị́sịmá bábátị́zị́ sée Isɨréle e kɨ́ iní gɨ ro ꞌdódoyéme wo zɨ́se.
32Yiwáni uku kóo ledre gɨ roa kɨ́dí, “Sɨmɨ bɨ kóo mándị́sị bábátị́zị́ wo zɨ́ ꞌDówụ́ Lomo1:32 ꞌDówụ́ Lomo: ꞌDówụ́ Lomo nɨ ꞌDówụ́ bɨ sɨmɨ Lomo ní. Bụ́kụ ꞌbɨ Yiwáni uku zɨ́ze kɨ́dí Lomo nɨ ꞌBụ, Yésụ bɨ Owụ́ ꞌbɨ ené ní nɨ kpá Lomo zɨ́ ꞌDówụ́ Lomo nɨ ꞌbɨ ené ꞌDówụ́ sɨmɨ Lomo ní. ógụné gɨ komo ere doa káa zɨ́ kɨ́ṛịkóꞌdo ní.33Nda té zɨ́ Lomo bɨ kasa máa ndị́sị méngị babatị́za zɨ́ ꞌyị e ní úku ledre a kɨ́dí, ‘ꞌYị bɨ lúrú ꞌDówụ́ Lomo ógụ doa káa zɨ́ kɨ́ṛịkóꞌdo née ní, née wo bɨ nɨ bábátị́zị́ ꞌyị e kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo ní.’ 34Máúku zɨ́se maꞌdíi, oꞌdo née máówoyéme nda wo go, nɨ mbigí Owụ́ ꞌbɨ Lomo.”
Mɨzefị ꞌyị ga bɨ lodụ́nɨ́ kacɨ́ Yésụ ní
35Gɨ do kacɨ́ ledre née, nda sɨmɨ ngíti sị́lị́ kpị́, Yiwáni nɨyí go ndị́sị tóro kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e gbre. 36Zɨ́a lúrúndíki Yésụ kɨ́ ndéré ꞌdécị bi gbála. Zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Lúrúsé aka oꞌdo bɨ ꞌdáa, née Owụ́ Kábịṛị́kị bɨ Lomo kasaogụ gɨ ro úyuné do bi kacɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ní.”
37Sɨmɨ bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yiwáni uwúnɨ́ ledre bɨ Yiwáni uku zɨ́ye kenée ní, zɨ́ye ị́nyịyé gbrengárá ndéréye lódụ́ kacɨ́ Yésụ.
38Zɨ́ Yésụ lúrúndíki yée do kacɨ́ne. Zɨ́a ndúꞌyú yée kɨ́dí, “Ílisé ꞌdi?”
Zɨ́ yaꞌdá ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre ndịsị ndị́sị ꞌda?”
39Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ógụsé mu ndéré ówo bi ndị́sịmá.”
Zɨ́ye ndéréógụyé do bi bɨ Yésụ ndịsị doa ní. Zɨ́ye ndị́sịónzó ngítí kadra née teké zɨ́ Yésụ íri, gɨ zɨ́a ndikínɨ́ kóo née nda go kɨ́ kadra tagá éyị́ ꞌbɨ sịndị́ kadra eso.
40Ngúru ꞌyị gɨ dongará yaꞌdá ga bɨ gbre uwúnɨ́ ledre bɨ Yiwáni uku zɨ́ye, zɨ́ye ị́nyịyé ndéréye lódụ́ kacɨ́ Yésụ ní, nɨ Andiríya, lúndu Simúna Pétero. 41Sɨmɨ bɨ ndaꞌbaogụnɨ́ gɨ zɨ́ Yésụ gɨrí ní, geré zɨ́ Andiríya ndéréókpóne úku ledre zɨ́ lúnduné Simúna Pétero kɨ́dí, “Ndikizé Masíya go.” Ledre gɨ sɨmɨ ndóló bɨ Masíya née kɨ́dí Kɨ́résịto, née wo bɨ Lomo kasaogụ wo káa do ꞌyị yómo ꞌyị e ní.
42Zɨ́ Andiríya ꞌdị́yịóto lúnduné Simúna Pétero zɨ́ Yésụ íri.
Zɨ́ Yésụ lúrú Simúna cii, zɨ́a úku ledre zɨ́ Simúna kɨ́dí, “Máówo yị́ị bú, áyí wotị́ Yiwáni. Tónóne karaba ndéréne ꞌdáꞌdá, mɨkánda ịrịyị́ nɨ go Pétero.” Ini ledre gɨ sɨmɨ a kɨ́dí, “Tutú.”
43Nda sɨmɨ ngíti sị́lị́, gɨ do kacɨ́ ledre máa wo née ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịné ndéréne sɨmɨ káṇgá bɨ Galiláya ní. Zɨ́ye ndíkíye íri kɨ́ ngíti oꞌdo kɨ́ ịrịné Phị́lịpo. Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Máíli zɨ́yị ídíyị ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma Phị́lịpo.”
44Phị́lịpo maꞌdáa nɨ kpá gɨ sɨmɨ Beteseyị́da, gara bɨ Andiríya kɨ́ lúnduné Pétero nɨyí gɨ sɨmɨa ní. 45Zɨ́ Phị́lịpo ndéréne ndíki ngíti ezené kɨ́ ịrịné Natanị́yele zɨ́a úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Natanị́yele, oꞌdo bɨ kɨ́ ịrịné Yésụ, wotị́ Yoséfa bɨ sɨmɨ Nazeréta bɨ kóo Mụ́sa kɨ́ ngíti géyị nébị e ekénɨ́ ledre a sɨmɨ bụ́kụ ꞌbɨ lorụ ní, ndikizé wo go.”
46Zɨ́ Natanị́yele úkulúgu ledre zɨ́ Phị́lịpo kɨ́dí, “Óo, éyị́ ꞌbe kpá Nazeréta zɨ́ bɨlámá ledre méngị roné sɨmɨ a?”
Phị́lịpo ya zɨ́a ní, “Ndá ítí kangú wá, nderézé mu kéyị, zɨ́yị lúrú wo za cụ́ kɨ́ komoyị́.”
47Sɨmɨ bɨ Natanị́yele ogụ go gbóo ro Yésụ ní, zɨ́ Yésụ úku ledre gɨ roa kɨ́dí, “Oꞌdo ba nɨ mbigí Isɨréle, bɨsinyí sómụ́ ledre ndaá do mɨmbéꞌde a wá.”
48Zɨ́ Natanị́yele úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ówo máa ꞌda, bɨ zɨ́yị úku ledre gɨ romá kenée ní.”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Málúrú yị́ị go sɨmɨ bɨ gáa áyí ndị́sị ꞌdówụ́royị́ sị́ kágá íri, ꞌdáꞌdá Phị́lịpo ndólo aka yị́ị wá ní.”
49Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, geré zɨ́ Natanị́yele úku ledre fúó zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre áyí mbigí Owụ́ ꞌbɨ Lomo maꞌdíi, Ngére do kúfúze Isɨréle za mbá.”
50Yésụ ya zɨ́a ní, ṇgúṇgu ledremá née lá gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku máyá málúrúndíki yị́ị kɨ́ ꞌdówụ́royị́ sị́ kágá ní? Togụ́ kenée yá, áyí lúrú tụ́ꞌdụ́ mɨngburoko ledre e gɨ zɨ́ wo née. 51Zɨ́ Yésụ kpá fú úku yata ledre zɨ́ Natanị́yele kɨ́dí, “Ásé karanée lúrú ere likpínɨ́ go fúó káa zɨ́ mbotụ ní. Máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí zɨ́ma ídíma dongará ere kɨ́ do sogo káṇgá káa zɨ́ ꞌbéꞌbé ní zɨ́ maláyika e ndị́sị ékị́ógụyé gɨ doa bi kpá kɨ́ ékị́lúgu royé ꞌdága komo ere.”
2Yésụ oyóloꞌbó iní káa do leꞌyị́ kóṛó sɨmɨ Kána
1Sị́lị́ gbre gɨ do kacɨ́ a bɨ Yésụ ndolo Phị́lịpo e kɨ́ Natanị́yele káa do ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e ní, zɨ́ ngíti ꞌyị méngị ayímbi ꞌbɨ ófụ́ roꞌyị ꞌbe ꞌbɨ ené sɨmɨ Kána, ngíti owụ́ gara sɨmɨ Galiláya. Maríya mbágá Yésụ nɨ kóo kpá sɨmɨ ayímbi máa née íri. 2Ndolonɨ́ kóo kpá Yésụ kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e sɨmɨ ayímbi máa née íri. 3ꞌYị e nɨyí ídí kɨ́e ní, leꞌyị́ kóṛó ụkụ́ go. Zɨ́ Maríya ị́nyịné úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Bɨ áyí lúrú a ba ní leꞌyị́ ụkụ́ yị́ ené go, éyị́ bɨ zɨ́ ꞌyị éwé a ní ndaá lolụ wá.”
4Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ mbágáne kɨ́dí, “Mamá, ba ndaá aka sịndị́ kadra bɨ zɨ́ma ꞌdódo rokoꞌbụmá sɨmɨ a zɨ́ ꞌyị e ní wá.”
5Nda gɨ ore, zɨ́ Maríya maꞌdáa ị́nyịné úku ledre zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko ga bɨ ore ní kɨ́dí, “Togụ́ uku ledre go zɨ́se yá, ídísé méngị ꞌduo wo.”
6Mɨngburoko ndoko iní nɨyí kóo kɨ́rɨ́ née ịnyị doa kéṛị́ (6) ndịsịnɨ́ íngiꞌdúcu yée kɨ́ iní gɨ ro do ndị́sị méngị moko e kpá kɨ́ lúgu éyị́ e kɨ́e kacɨ́ ondụ́ ꞌbɨ Yụ́da e. Pheṛé2:6 Pheṛé máa ga gére née nɨyí gɨ sɨmɨ tutú. máa ga gére née kacɨ́ye kékị́éꞌdo mbá bɨkéṛị́ye ndịsị ꞌdíꞌbi kúkú e cị́ kéṛị́ a (20) togụ́ wá, cị́ kéṛị́ a doa sokó (30).
7Zɨ́ Yésụ ị́nyịné úku ledre zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko ga gére née kɨ́dí, “Ndíṛíꞌdúcusé aka ndoko iní ga gére née mu kɨ́ iní.” Zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko ga gére née tɨ́ méngị a kenée, zɨ́ye íngi ꞌdúcu pheṛé ga gére née ꞌbé.
8Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Íngisé iní máa ga gére née mu ndéré kɨ́e zɨ́ ꞌyị bɨ ndịsị lúrú bi kacɨ́ ꞌyị e ní.” Zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko ga gére née méngị a tɨ́ kenée.
9Zɨ́ ꞌyị lúrú bi kacɨ́ ꞌyị e ꞌdíꞌbi iní née éwéúzu a. Sɨmɨ bɨ ewéuzu ní, oyóloꞌbó yị́ ené roné go leꞌyị́ kóṛó, inyiromo nda kpá go do leꞌyị́ bɨ ewénɨ́ ꞌdáꞌdá ore ní mbá. Owo bi bɨ ogụnɨ́ kɨ́ bɨkinyi leꞌyị́ née gɨ doa ní wá, ꞌyị ꞌbɨ moko ga bɨ ogụnɨ́ kɨ́e ní owonɨ́ dụụ́ ye. Geré zɨ́ ꞌyị lúrú bi kacɨ́ ꞌyị e née ị́nyịné ndólo mị́ngị́ ayímbi, 10do úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Méngịsé bɨ káa ledre ꞌdi? Ásé aka gáa íꞌbíógụ mbigí leꞌyị́ zɨ́ ꞌyị e ꞌdáꞌdá kí, káa zɨ́ bɨ legbe ndịsịzé méngị a ní abú ásé nda íꞌbíógụ iní a gɨ ꞌdáꞌba yá ndaá káa do ledre wá, née ꞌyị e lerenɨ́ go.”
11Née mɨzefị mongụ́ ledre bɨ Yésụ mengị wo bɨ gbékpị́ ꞌyị utúasá méngị a wá, oyóloꞌbó iní káa do leꞌyị́ sɨmɨ Kána owụ́ gara sɨmɨ bɨ Galiláya ní. Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ówo a mbá kɨ́dí nɨ kɨ́ rokoꞌbụ ledre e zɨ́ne. Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga nda ṇgúṇgu ledre a za kɨ́ngaya.
12Sɨmɨ bɨ ayímbi utú nda go ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịyé kɨ́ mbágáne kɨ́ lúnduné e nda kpá kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e ndéré ndị́sịyé sɨmɨ ngíti owụ́ gara kɨ́ ịrịné Kapáranawúma kɨ́ owụ́ sị́lị́ cúkuꞌdée.
Yésụ ogóbayi ꞌyị e
(Matáyo 21:12-13, Márɨko 11:15-17, Lúka 19:45-46)
13Sɨmɨ bɨ ngítí sị́lị́ ꞌbɨ Ayímbi ꞌbɨ Yụ́da e bɨ ndịsịnɨ́ ndóló a Umbuokpó2:13 Ayímbi Umbuokpó: Nɨ sịndị́ kadra bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ sómụ́ndíki ledre bɨ kóo Ngére Lomo okpó gɨ do ꞌbe ꞌbɨ eyé e ufu owụ́ ꞌbɨ eyé e wá gɨ zɨ́a bɨ oṛónɨ́ sáma owụ́ kábịṛị́kị ro kágá mbotụ eyé e ní. Zɨ́a kóo ꞌdiꞌbiogụ yée gɨ sɨmɨ Ízibiti gɨ sɨmɨ ꞌdoꞌdó bɨ kóo nɨyí sɨmɨ a ní. Ólo Ólụ́ógụ 12:1-20. idíaká go lá cúkuꞌdée gɨ ro zɨ́a tónóne ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịné kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e ndéréye sɨmɨ Yerụsaléma. 14Sɨmɨ bɨ ogụnɨ́ íri ní, geré zɨ́ye ndéréókpóye do ligá mongụ́ ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo.2:14 ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo: ꞌDị́cị́ máa wo née nɨ dụụ́ kị́éꞌdo sɨmɨ Yerụsaléma. ꞌYị ꞌdáná éyị́ e ndịsịnɨ́ lengbe ꞌdáná éyị́ sɨmɨa gɨ zɨ́a Lomo nɨ ore, gɨ ro zɨ́a ótoómo lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyị e. Nɨyí ógụ íri ní, ngíti géyị ꞌyị e nɨyí go ndị́sị úgúóyó ị́tị́ e, kábịṛị́kị e kpá kɨ́ amámu e zɨ́ lafúye gɨ ro do ndị́sị ꞌdáná éyị́ kɨ́e zɨ́ Lomo. Ngíti géyị ꞌyị ogụnɨ́ ꞌbɨ eyé kɨ́ késị́ e ndị́sị kɨ́ óyólóꞌbó yée. 15Zɨ́ ledre bɨ ꞌyị ga gére ndịsịnɨ́ méngị a née sínyíne ro Yésụ, zɨ́a ꞌdíꞌbi síꞌdí bɨ kɨ́ mɨrásáne ní ndị́sịné ócó bayi ꞌyị ga gére née kpá kɨ́ bangá eyé ga gére née kɨ́e do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo. Zɨ́a sị́kpị tarabíza ga bɨ ꞌyị óyólóꞌbó késị́ e ndịsịnɨ́ óyólóꞌbó késị́ eyé e doyé ní do ị́trị́ónzó yée kpụkpụ́kpụ bi, zɨ́ késị́ eyé ga gére née báyiyé faa bi. 16Zɨ́a ndéréne úku ledre zɨ́ yée ga bɨ ndịsịnɨ́ úgúóyó amámu e ní kɨ́dí, “ꞌDíꞌbióyósé yị́ esé ga gére née gɨ ore mu káa zɨ́ bɨ mááyí úku a ba. Ndásé óyólóꞌbó ꞌDị́cị́ bɨ ꞌyị e ndịsịnɨ́ ógụ íni ini sɨmɨ a zɨ́ Babá ní káa do sụ́ụ wá.”
17Sɨmɨ bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ lurúnɨ́ ledre ga bɨ Yésụ mengị yée gɨ ro ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo kenée ní, geré zɨ́ye sómụ́ndíki ledre bɨ kóo ngére Dawídi uku wo do éké a sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo kɨ́dí, “Lomo, ꞌbú ꞌdị́cị́ eyị́ ofụ domá go.”2:17 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 69:9
18Zɨ́ ledre bɨ Yésụ mengị gɨ ro ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo née sínyíne ro mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yụ́da e ní. Zɨ́ye ógụyé útúye do Yésụ kɨ́ ledre kɨ́dí, “Éyị́ bɨ méngị kéyị gɨ zɨ́a kenée ní ꞌdi? Togụ́ kenée yá, méngịógụ aka ngíti mongụ́ ledre cakaba, wo bɨ kɨ́ rokoꞌbụné ní gɨ ro zɨ́ze ówo a kɨ́dí maꞌdíi Lomo kasaogụ yị́ị ne.”
19Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Togụ́ ílisé ówo rokoꞌbụmá, ndụ́rụsé aka mongụ́ ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo née mbá bi, mááyí ụ́bụ́lúgu a dụụ́ sɨmɨ sị́lị́ ota.”
20Zɨ́ Yụ́da ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Úu, úku née ledre? ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo bɨ sɨmɨbi nderé do ꞌyị e kɨ́ ụ́bụ́ a ꞌdényé cị́ gbre doa ịnyị doa kéṛị́ (46) ní, yá togụ́ ndụrụnɨ́ yá née nɨ ụ́bụ́lúgu a dụụ́ sɨmɨ sị́lị́ ota (3)?” 21Yésụ uku ené née ledre ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo wá, uku yị́ ené née ledrené. 22Sɨmɨ bɨ úrú gɨ sɨmɨ umbu ní, geré zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga sómụ́ndíki ledre bɨ kóo uku ní. Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ṇgúṇgu ledre ga bɨ mɨékéye sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo kpá kɨ́ ngíti géyị ledre ga bɨ Yésụ maꞌdáa uku yée ní.
23Sɨmɨ bɨ kóo Yésụ nɨyí sɨmɨ Yerụsaléma ní, sɨmɨ Ayímbi ꞌbɨ Umbuokpó, zɨ́ Yésụ maꞌdáa kóo ndị́sịné méngị tụ́ꞌdụ́ mɨngburoko ledre e íri. Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ṇgúṇgu ledre a maꞌdíi. 24Tɨ́ lá Yésụ maꞌdáa ili ené kóo méngị kéyị kacɨ́ mɨsómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyị e wá gɨ zɨ́a owo bú mɨmbéꞌdeyé ndaá bɨlámáne wá. 25Yésụ maꞌdáa ili ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí úku ledre ꞌyịmaꞌdí zɨ́ne wá gɨ zɨ́a owo yị́ ené bɨsinyí mɨsómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e mbá bú.
3Yésụ ꞌdodo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ Nịkodị́mo
1Ngíti oꞌdo nɨ kóo bo ịrịa Nịkodị́mo, nɨ ngúru ꞌyị gɨ dongará ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ ndólo yée Farụsáyo e ní,3:1 Farụsáyo: Née ngíti géyị Yụ́da ga bɨ ngárá nditíꞌdofụnɨ́ do lorụ bɨ Mụ́sa eké ní wá ní. Ṇguṇgunɨ́ ledre ꞌdówụ́ Lomo, kɨ́ ledre maláyika e kpá kɨ́ ledre mɨúrú ꞌyị e gɨ sɨmɨ umbu. nɨ kpá ngúru mongụ́ ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e. 2Sɨmɨ ngíti sị́lị́, zɨ́a lóloné kɨ́ ndụlụ ndéréne úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre, zée Isɨréle e za mbá owozé go bú kɨ́dí Lomo kasaogụ yị́ ené yị́ị ne ógụ ꞌdódo ledre ené. Owozé gɨ zɨ́a éyị́ ga bɨ ndị́sị méngị yée ní, gbékpị́ ꞌyị utúasá ené méngị yée wá ꞌbúó togụ́ ꞌyị bɨ Lomo iꞌbí rokoꞌbụ ledre máa née go zɨ́a ní.”
3Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Máúku zɨ́yị maꞌdíi, togụ́ ꞌyị ili gɨ ro zɨ́ne ógụné ꞌbe ꞌbɨ Lomo yá, idínɨ́ ndíkiógụ wo mɨkándané kí.”
4Nịkodị́mo ya zɨ́ Yésụ ní, “Ledre máa née nɨ méngị roné kenée née láráa káa be ꞌdi? Bɨ mááyí nda kpá go mongụ́ma káa zɨ́ ba, mááyí ólụ́lúgu romá sɨmɨ mbágáma do ndíkiógụ máa kpá mɨkándané née lárá a káa be ꞌdi?”
5Yésụ ya, “Máúku zɨ́yị maꞌdíi Nịkodị́mo, togụ́ ndikiogụnɨ́ ꞌyị mɨkándané kɨ́ ꞌDówụ́ Lomo kpá kɨ́ iní wá yá, utúasá ógụ ꞌbe ꞌbɨ Lomo wá. 6ꞌYị máa wo bɨ ndikiogụ wo lá mɨndíkiógụ do sogo káṇgá ba ní, mɨméngị ledre ené nɨ dụụ́ ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e. ꞌYị máa wo bɨ ꞌDówụ́ Lomo ndikiogụ wo go mɨkándané ní, nɨ go mbigí ꞌyị bɨ ꞌbɨ Lomo ní. 7Zɨ́ Yésụ kpá úku ngíti ledre zɨ́a kɨ́dí, ‘Nịkodị́mo, ndá ónzó komoyị́ gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku máyá ꞌDówụ́ Lomo idí ndíkiógụ ꞌyịmaꞌdí e mɨkándané ní wá.’ 8ꞌYị bɨ ndikiogụnɨ́ wo go mɨkándané ní, mɨméngị ledre ené gbékpị́ ꞌyị e utúasánɨ́ eyé ówo a wá gɨ zɨ́a ꞌDówụ́ Lomo ndịsị úkuíꞌbí yée zɨ́a ne. Cé káa zɨ́ síli bɨ ꞌyị e uwúnɨ́ lá gboṛụ a lurúnɨ́ roa wá ní.”
9Nịkodị́mo ya zɨ́ Yésụ ní, “Ledre máa née nɨ nda kú méngị roné née kenée lárá a káa be ꞌdi?”
10Yésụ ya zɨ́ Nịkodị́mo ní, “Bɨ áyí ba tɨ́ mongụ́ ꞌyị, ndị́sị ꞌdódo ledre zɨ́ lafúyị e Isɨréle yị́ị ní, sara ówo ini ledre gɨ sɨmɨ ledre née wá gɨ zɨ́ ꞌdi? 11Máúku zɨ́yị maꞌdíi Nịkodị́mo, ledre ga bɨ za mbá ndịsịzé úku yée zɨ́se Yụ́da e ní, nɨyí za mbá maꞌdíi ledre e gɨ zɨ́a lurúzé ledre máa ga gére née go za cụ́ kɨ́ komozé. Tɨ́ lá ílisé esé ṇgúṇgu yée wá. 12Lúrú aka Nịkodị́mo, mándị́sị úku ledre zɨ́se ótoásá a kɨ́ éyị́ ga bɨ do sogo káṇgá ona ní, útúásásé esé ówoyéme ini ledre gɨ sɨmɨ a wá. Sara togụ́ máúku zɨ́se lá dụụ́ ledre ga bɨ ꞌbɨ Lomo komo ere ní, ásé ṇgúṇgu a, Ɨ́ꞌɨ, ṇgúṇgusé esé e wá. 13ꞌYị bɨ ogụ go gɨ komo ere zɨ́a ówoyéme ledre ga bɨ íri ní ndaá, tɨ́ lá dụụ́ máa bɨ Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí ní. 14Máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí, máúku zɨ́se, káa zɨ́ bɨ kóo Mụ́sa yeme lị́lị kámá zɨ́a phéphéngéṛị a ro kágá sị́kpị a kɨ́e ꞌdága ní, nɨyí karanée phéphéngéṛị máa ro kágá do sị́kpị máa kpá kenée,15gɨ ro ꞌyị bɨ ṇguṇgu ledremá go ní zɨ́a ídíne kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní.
16“Gɨ zɨ́a ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá za mbá Lomo oto ꞌbúye go kɨ́ngaya, zɨ́a ị́nyịné kásaógụ bɨkéṛị́ Owụ́ ꞌbɨ ené ógụ úyuné gɨ royé. Yaá ꞌyị bɨ ṇguṇgu ledre a go ní uyu wá, nɨ ídí trịdrịné za fí. 17Lomo kasaogụ ené bɨkéṛị́ Owụ́ ꞌbɨ ené née gɨ ro zɨ́a ógụné ꞌdécị ngbanga ꞌyịmaꞌdí e wá. Kasaogụ wo gɨ ro zɨ́a ógụné yómo ꞌyịmaꞌdí e. 18ꞌYị bɨ ṇguṇgu ledre bɨkéṛị́ Owụ́ ꞌbɨ Lomo née go ní, Lomo ꞌdecị ené ngbanga roa bɨsinyíne wá. ꞌYị máa wo bɨ ṇguṇgu ledre Owụ́ ꞌbɨ Lomo née wá ní, Lomo ꞌdecị ngbanga roa go ꞌdesị́. 19Lomo kasaogụ owụ́ ꞌbɨ ené kɨ́ bɨlámá ꞌdódo ledre, zɨ́ bɨlámá ꞌdódo ledre máa née ídíne zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e káa zɨ́ bimɨóṇgó ní. ꞌYịmaꞌdí e asinɨ́ nda yị́ eyé gɨ ro bimɨóṇgó née mɨási gɨ zɨ́a mɨméngị ledre eyé nɨ yị́ ené mbá bɨsinyíne. 20Bɨsinyí ledre nɨ yị́ ené káa zɨ́ mɨtụlụrụ ní. ꞌYị ga bɨ ndịsịnɨ́ méngị bɨsinyí ledre ní sogónɨ́ yị́ eyé bimɨóṇgó mɨsógó káa bɨ bimɨóṇgó nɨ ꞌdódoógụ bɨsinyí ledre eyé ke. 21ꞌYị máa wo bɨ ndịsị méngị yị́ ené dụụ́ bɨlámá ledre ní, nɨ yị́ ené sɨmɨ bimɨóṇgó. ꞌYị e nɨyí ị́nyị mbá ówo bɨlámá mɨméngị ledre ené zɨ́ye ndị́sịyé úku a kɨ́dí, maꞌdíi, ꞌyị ba ndịsị mengị ledre bɨ Lomo ili ní.”
Yiwáni ꞌyị Bábátị́zị́ ꞌyị e uku ledre Yésụ
22Gɨ do kacɨ́ ledre máa wo née ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịyé kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e gɨ sɨmɨ Yerụsaléma ndéréye sɨmɨ káṇgá bɨ Yụdáya ní. Zɨ́ye ndị́sịyé ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ ꞌyị e. ꞌYị máa yée ga bɨ ṇguṇgunɨ́ go ní, zɨ́a ndị́sịné kɨ́ bábátị́zị́ yée. 23Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, Yiwáni nɨ kóo ore sɨmɨ ngíti owụ́ bi kɨ́ ịrịné Ayinóno gbóo kɨ́ ngíti owụ́ bi kɨ́ ịrịné Salíma ndị́sị bábátị́zị́ ꞌyị e. Gɨ zɨ́a mongụ́ iní nɨ kóo bo ore utúasá go gɨ ro bábátị́zị́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e sɨmɨ a. 24Ledre máa née ndịsị kóo méngị roné née sɨmɨ bɨ kóo ngárá ngére Eróde Andipá onzó aka kóo Yiwáni maꞌdáa sɨmɨ sị́gịnị wá ní.
25Zɨ́ ngíti oꞌdo gɨ dongará Yụ́da e ógụné zɨ́ye ndị́sịyé ítí kangú dongaráye kɨ́ ꞌyị ga bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yiwáni ní gɨ ro ledre ꞌbɨ ídí ꞌyị drá do komo Lomo. 26Sɨmɨ bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yiwáni uwúnɨ́ ledre bɨ oꞌdo née uku zɨ́ye kenée ní, zɨ́ye ị́nyịyé ndéréye ndúꞌyú Yiwáni kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre, oꞌdo bɨ kóo Yésụ ndịsịzé kéye sága Yeredéne ꞌdáa, bɨ zɨ́yị úku yéme ledre gɨ roa ní, uwúzé yaá nɨ nda yị́ ené íri go kpá ndị́sị bábátị́zị́ ꞌyị e, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nɨyí nda yị́ eyé go ndị́sị ndéré zɨ́a íri gɨ ro babatị́za.”
27Zɨ́ Yiwáni úkulúgu ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, bi ndaá sínyí rosé wá. Oꞌdo née mengị ené ledre née lá kɨ́ roné wá, Lomo iꞌbí rokoꞌbụ ledre née ne zɨ́a. 28Máúku kóo ledre zɨ́se go fúó kɨ́dí, ‘Mándá ꞌbɨ amá Kɨ́résịto wá. Mándị́sị lá yémeómo ꞌyị e nzíyiyé zɨ́ ꞌyị yómo ꞌyị e maꞌdáa.’ 29Máúku zɨ́se, máa Yiwáni, mááyí ꞌbɨ amá lá mɨsanda. Káa zɨ́ bɨ ówosé bú togụ́ ꞌyị ili ófụ́ kára yá, nɨ kása mɨsanda ꞌdáꞌdá gɨ ro yéme mɨsiꞌdi ledre kára máa née ní. Mɨsanda née nɨ ídí kɨ́ mongụ́ rokinyi kɨ́ lúrú oꞌdo ꞌbɨ kára née ꞌbe ꞌbɨ towụ́ga íri sɨmɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ íꞌbí lafa. Máa Yiwáni, mááyí go kɨ́ mongụ́ rokinyi gɨ zɨ́a ꞌyị bɨ mándị́sị yémeómo ꞌyị e zɨ́a ní ogụ go.” 30Utúasá mɨútúásá zɨ́ ledre Yésụ ídíne ne owóowó, ndaá zɨ́ ledremá ídíne ne owóowó zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e wá.
31Gɨ zɨ́a bɨ Yésụ ogụ ꞌbɨ ené cụ́ gɨ komo ere, Lomo kasa wo ne ní, nɨ ndị́sị ꞌdódo zɨ́ ꞌyị e mbigí ledre bɨ gɨ zɨ́ Lomo ní. Máa Yiwáni, mááyí ꞌbɨ amá ꞌyịmaꞌdí, ꞌbɨ amá mɨꞌdódo ledre nɨ ndéré ꞌdị́yị roné kacɨ́ mɨméngị ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e. Dụụ́ wo bɨ Lomo kasaogụ wo gɨ komo ere ní, rokoꞌbụa romo ne. 32Nɨ ndịsị ꞌdódo ꞌbɨ ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e za cụ́ ledre bɨ lurú kɨ́ komoné, zɨ́a úwú a kpá za cụ́ kɨ́ mbílíne gɨ tara Lomo ní. Ledre ga bɨ ndịsị ꞌdódo yée née mbá, tụ́ꞌdụ́ ꞌyịmaꞌdí e ilinɨ́ eyé ṇgúṇgu a wá. 33Togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledre ga bɨ Yésụ ndịsị ꞌdódo yée née go yá, ꞌyị máa née ṇguṇgu kpá go kɨ́dí Lomo kasaogụ wo ne. 34Ndịsị ꞌdódo mbigí ledre ga gére née kenée gɨ zɨ́a Lomo kasaogụ wo ne. Lomo maꞌdáa iꞌbí rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ne go zɨ́a.
35Lomo otoomo ledre ené e za mbá zɨ́ Owụ́ ꞌbɨ ené máa née gɨ zɨ́a oto ꞌbú Owụ́ maꞌdáa go kɨ́ngaya. 36ꞌYị máa wo bɨ ṇguṇgu ledre Owụ́ máa née go ní, uyu wá nɨ ídí kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní. ꞌYị máa wo bɨ nɨ ási mɨási ṇguṇgu ledre Owụ́ máa née wá ní, utúasá ndíki trịdrị bɨ za fí ní gɨ zɨ́ Lomo wá. Lomo ꞌdecị ngbanga go roa ꞌdesị́.
4Yésụ uku ledre e zɨ́ nyị́ ꞌyị ꞌbɨ Samáriya
1Zɨ́ Farụsáyo e úwú ledre kɨ́dí, ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ndịsịnɨ́ nda go ógụ eyé zɨ́ Yésụ gɨ ro babatị́za rómo do ꞌbɨ Yiwáni. 2Abú tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ndịsịnɨ́ ndéré zɨ́ Yésụ gɨ ro babatị́za yá ní, iꞌbí ené babatị́za zɨ́ye ne wá. ꞌYị lódụ́ kacɨ́ga ndịsịnɨ́ yị́ eyé íꞌbí babatị́za ye. 3Sɨmɨ bɨ Yésụ owo kɨ́dí Farụsáyo owonɨ́ go ya tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ndịsịnɨ́ nda go ndéré zɨ́ne ní, zɨ́a ị́nyị ené gɨ sɨmɨ káṇgá bɨ Yụdáya ní gɨ ore ndáꞌbalúgu roné sɨmɨ káṇgá bɨ Galiláya ní.
4Sɨmɨ mɨndáꞌba a sɨmɨ Galiláya, nderé kpụrụ́ gɨ sɨmɨ káṇgá bɨ Samáriya ní. 5Sɨmɨ bɨ nderéogụ sɨmɨ Samáriya ní, zɨ́a ndéréókpóne sɨmɨ ngíti owụ́ gara ꞌbɨ Samáriya bɨ kɨ́ ịrịné Sakára gbóo kɨ́ bi bɨ kóo Yakóbo ndịsị ndị́sị doa, zɨ́a ótoómo a zɨ́ owụ́ ꞌbɨ ené Yoséfa ní. 6ꞌDawú bɨ kóo Yakóbo iciomo ní nɨ kóo kpá bo ore. Sɨmɨ bɨ Yésụ ogụnɨ́ do ꞌdawú née ore ní, zɨ́a ꞌdówụ́roné do ꞌdawú máa née kɨ́rɨ́ née gɨ zɨ́ kụ́rụ́ ꞌbɨ ngbángbá ndéré. Née kóo kɨ́ yana kadra sɨmɨ sịndị́ kadra sokó doa gbre.
7Ndịsị aka kpá lá ca, geré zɨ́ ngíti kára nyị́ ꞌyị ꞌbɨ Samáriya ógụné íngi iní ené. Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ kára máa née kɨ́dí, “Áko, sáká aka máa kɨ́ iní mɨéwé” 8Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga nderénɨ́ go mbá úgú éyị́ mɨánu zɨ́ye sɨmɨ owụ́ gara bɨ ore née.
9Zɨ́ nyị́ ꞌyị ꞌbɨ Samáriya née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Úku née kenée ledre ꞌdi, tɨ́ bɨ ówo bú ngárá zée Samáriya e ilizé rozé kɨ́ Yụ́da e wá ní, zɨ́yị úku ledre yá máídí íꞌbí iní zɨ́yị éwé a?”
10Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ kára née kɨ́dí, “Idí ówo sáká éyị́ ꞌbɨ Lomo bɨ zɨ́yị ní bo, zɨ́yị ówo ꞌyị bɨ ombo iní gɨ zɨ́yị ba bo, káa bɨ ómbo iní mɨéwé go gɨ do bɨ zɨ́a íꞌbí a zɨ́yị, wo bɨ nɨ óto yị́ị zɨ́yị ídíyị trịdrịyị́ za fí ní.”
11Zɨ́ kára née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, bɨ ꞌdawú ba olụ́ yị́ ené mɨólụ́ kɨ́ngaya, ngárá káꞌdá ꞌbɨ lála iní gɨ sɨmɨ gu ꞌdawú gɨrí ndaá kpá zɨ́yị wá ní, áyí ndíki iní bɨ zɨ́a óto ꞌyị trịdrị za fí ní gɨ ꞌda? 12Rómo do bulúnduzé Yakóbo bɨ kóo iciomo mongụ́ ꞌdawú ba, zɨ́a úyuómo a zɨ́ze ndị́sịzé éwé a kɨ́ bangákụlụ́ ezé e ní kɨ́ ꞌdi?”
13Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ kára née kɨ́dí, “ꞌYị bɨ ndịsị éwé dụụ́ iní ꞌdawú ba ní, kodró nɨ kpá fú ndị́sị méngị wo. 14Togụ́ ꞌyị ewé iní bɨ máíꞌbí máa zɨ́a ní, kodró mengị andá lolụ wo wá, gɨ zɨ́a iní máa née nɨ ndị́sị kúkúógụ sɨmɨ a káa zɨ́ ꞌdawú ní, zɨ́a íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ ꞌyị maꞌdáa.”
15Geré zɨ́ kára née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, togụ́ ngíti iní nɨ bo kpị́ zɨ́yị gɨ zɨ́ wo ba ní, ídí mu íꞌbí a zɨ́ma káa bɨ kodró nɨ kpá fú ndị́sị méngị máa zɨ́ma ndị́sị ógụmá ona ke.”
16Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ kára née kɨ́dí, “Bɨlámáne, ndéré mu kacɨ́ oꞌdo bɨ eyị́ zɨ́se ógụsé kéne.”
17Kára née ya zɨ́a ní, “Mongụ́ ꞌyị, oꞌdo ꞌbɨ amá ndaá ꞌbɨ enée wá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Nɨ maꞌdíi, zɨ́yị úku ledre yá oꞌdo ꞌbɨ eyị́ ndaá, 18gɨ zɨ́a ꞌdíꞌbi kóo yaꞌdá e go ꞌdáꞌdá ịnyị (5), oꞌdo máa wo bɨ cakaba áyí zɨ́a née ndaá ꞌbɨ ené oꞌdo ꞌbɨ eyị́ wá. Éyị́ bɨ úku née nɨ maꞌdíi.”
19Zɨ́ kára née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, máówo go kɨ́dí áyí nébị.” 20Ngíti éyị́ kị́éꞌdo, zée Samáriya e, bulúnduzé e ꞌdodoomonɨ́ kóo zɨ́ze kɨ́dí, idízé ndị́sị íni ini zɨ́ Lomo dụụ́ do mongụ́ landa ezé bɨ Gịrịzị́mị ní ona. Sée Yụ́da e, úkusé ꞌbɨ esé kɨ́dí odụ bɨlámá bi ꞌbɨ ini zɨ́ Lomo nɨ dụụ́ sɨmɨ Yerụsaléma.
21Yésụ ya zɨ́a ní, “Ídí úwú ledre ba bɨlámáne. Sịndị́ kadra nɨ go gbóo zɨ́ Babá ndị́sịné úwú ini ꞌbɨ ꞌyị e zaá do bi e mbá. Ndaá lolụ bɨ yaá nɨ ndị́sị úwú ini ꞌbɨ ꞌyị e dụụ́ do landa Gịrịzị́mị, togụ́ mbú dụụ́ sɨmɨ Yerụsaléma ní wá. 22Sée Samáriya, ndị́sịsé íni ini zɨ́ Lomo do bɨsinyí mɨsiꞌdi. Zée Yụ́da e, ndịsịzé íni ini zɨ́ Lomo maꞌdáa do bɨlámá mɨsiꞌdiné gɨ zɨ́a owoyemezé wo bú, kasaogụ ꞌyị yómo ꞌyị e gɨ sɨmɨ kúfúze. 23Máúku zɨ́yị maꞌdíi, sịndị́ kadra ogụ go zɨ́ ꞌyị e ndị́sịyé íni ini zɨ́ Babá sɨmɨ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo do bɨlámá mɨsiꞌdiné. Née ledre bɨ Lomo ili mbigí ꞌyị ené e idínɨ́ ndị́sị méngị a ní. 24Lomo nɨ kpá ne ꞌDówụ́. Gɨ zɨ́ kéyị née, ili mbigí ꞌyị ené e, idínɨ́ ndị́sị íni ini zɨ́a kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo do bɨlámá mɨsiꞌdiné.”
25Zɨ́ kára née úkulúgu ledre kɨ́dí, “Maꞌdíi, máówo go kɨ́dí Masíya nɨ ógụ. Nɨ ne wo bɨ ndịsịnɨ́ kpá ndólo wo Kɨ́résịto ní. Nɨ ógụ ꞌdódoyéme ledre gɨ ro ledre ga gére née zɨ́ze.”
26Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ kára née kɨ́dí, “Kɨ́résịto bɨ ndị́sị úku ledre a née nɨ go tɨ́ máa bɨ mááyí ndị́sị ódro zɨ́yị ba.”
27Geré zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ga bɨ gáa nderénɨ́ úgú éyị́ mɨánu ní ndáꞌbaógụ ndíki wo nɨ go ndị́sị úku ledre zɨ́ kára née. Zɨ́ tarayé ị́drị́ne mbá mɨị́drị́. ꞌYị bɨ zɨ́a líkpí tarané gɨ dongaráye úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Uku zɨ́ kára née ledre ꞌdi ní ndaá.”
28Zɨ́ kára née ótoómo ndoko iní ené cịkị do ꞌdawú ore zɨ́a ndáꞌbalúgu roné ꞌbe kɨ́ꞌdí bɨ gáa ogụ ní. Zɨ́a úku ledre ga bɨ gáa Yésụ uku yée zɨ́a do ꞌdawú íri ní mbá zɨ́ ꞌyị ga bɨ zɨ́ne ꞌbe ní kpá kɨ́ tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị ꞌyị e kɨ́dí, 29“Máógụ ndíki ngíti oꞌdo do ꞌdawú ꞌdáa, zɨ́a úku ledre ga bɨ gɨ do bimá ní za mbá zɨ́ma, máówo wá togụ́ née ndaá Kɨ́résịto wá yá? Ógụsé aka ndéré lúrú wo.” 30Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ị́nyịyé ndéréye lúrú Yésụ do ꞌdawú íri.
31Gɨ do kacɨ́ kára née bɨ nderé go ꞌbe ní, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ꞌdíꞌbiógụ éyị́ mɨánu bɨ gáa nderénɨ́ úgú a ní zɨ́ Yésụ zɨ́ye úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre, utúasá mɨútúásá zɨ́yị aka ánu éyị́.”
32Zɨ́ Yésụ ukulugu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, éyị́ mɨánu amá nɨ yị́ ené bo, ówosé esé ledre gɨ roa wá.”
33Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née ndị́sị ódroyé dengbị́ye kɨ́dí, “Ɨ́, née kenée lárá ledre ꞌdi. Ngíti ꞌyị ogụ kɨ́ éyị́ mɨánu ne zɨ́a tée?”
34Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Éyị́ mɨánu amá nɨ moko bɨ Babá kasaogụ máa gɨ ro ndị́sị méngị a ní, gɨ ro zɨ́ma méngịónzó a.” 35Yésụ nɨ lúrú bi ní, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nɨyí go ndị́sị ógụ rụụ, zɨ́a úku muruwayi gɨ ro ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ ógụ née zɨ́ ꞌyịmɨkása ené e kɨ́dí, “Káa zɨ́ bɨ owozé mbá bú otoomo go éfé eso gɨ do bɨ do óṇgo kére ní, lúrúsé aka bi do mɨsiꞌdi ꞌdáa. Tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ nɨyí ógụ née nɨyí go káa zɨ́ kére bɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ óṇgo a utúasá go ní. 36Babá kasa máa ógụ óyụ ledre ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e za mbá cé káa zɨ́ ꞌyị ndịsị óyụ kúfú gɨ ro óꞌdo a ní. Sée ꞌyịmɨkása amá e, ásé ꞌyị sáká máa kɨ́ moko maꞌdáa gɨ ro zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ndíki trịdrị bɨ za fí ní. Idízé mu úku ledre ꞌbɨ babá kése zɨ́ ꞌyị ené e. Babá maꞌdáa nɨ ídí kɨ́ze kɨ́ rokinyi, zɨ́a íꞌbí tákpásị́lị́ zɨ́ze. 37Muruwayi bɨ kɨ́dí, ‘ꞌYị óꞌdo kére nɨ kpị́, zɨ́ ꞌyị óṇgo a nda ídí ꞌbɨ ené kpá kpị́ ní,’ nɨ maꞌdíi. 38Mákása sée lá ndéré óṇgo nzíyi kére gɨ yáká kɨ́ꞌdí bɨ ngárá óꞌdosé esé yáká máa née se kɨ́ bɨsuwu komosé trịị wá ní. Ídísé ánu ꞌbɨ esé lá nzíyi éyị́ mɨánu.”
Tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ꞌbɨ Samáriya ṇguṇgunɨ́ ledre Yésụ
39Sɨmɨ bɨ nyị́ ꞌyị ꞌbɨ Samáriya uku ledre zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e kɨ́dí, “Ledre ga bɨ kóo za mbá máméngị yée ní, wo bɨ kị́éꞌdo káa yaá oꞌdo née owo wá ní ndaá.” Gɨ zɨ́ ledre bɨ kára née uku kenée ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ gara Samáriya née ṇgúṇgu ledre Yésụ. 40Zɨ́ ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ gara Samáriya née ógụyé gị zɨ́ Yésụ ndúꞌyú wo kɨ́dí, idí aka ndị́sị zɨ́ye ore cúkuꞌdée. Zɨ́ Yésụ kóo tɨ́ ndị́sịné zɨ́ye ore kɨ́ sị́lị́ gbre. 41Gɨ zɨ́ sị́lị́ bɨ Yésụ mengị zɨ́ye ore ꞌdényé gbre kɨ́ ꞌdódo ledre zɨ́ye ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ye ṇgúṇgu ledre ꞌbɨ Lomo gɨ zɨ́ mɨꞌdódo ledre ené.
42Zɨ́ ꞌyị ga gére née úku ledre zɨ́ kára bɨ uku ledre Yésụ zɨ́ye ní kɨ́dí, “Maꞌdíi, oꞌdo née Lomo kasaogụ wo ne káa do ꞌYị yómo ꞌyị e. Uwúzé ledre ga bɨ uku yée ní go za cụ́ kɨ́ mbílíze gɨ tara a, ndaá lolụ dụụ́ ledre bɨ úku zɨ́ze gɨ roa ní wá. Gɨ zɨ́ kéyị née ṇguṇguzé ledre a go.”
Yésụ yomo owụ́
43Gɨ do kacɨ́ sị́lị́ gbre bɨ Yésụ mengịnɨ́ sɨmɨ káṇgá bɨ Samáriya ore ní, zɨ́ye ị́nyịyé kɨ́ ꞌyịmɨkása ené e yóó ndéréókpóye sɨmɨ káṇgá bɨ Galiláya ní. 44Ba ledre bɨ kóo Yésụ uku ꞌdáꞌdá zɨ́ ꞌyịmɨkása ené e ní kɨ́dí, “Máúku zɨ́se, togụ́ ꞌyị nɨ nébị yá, sụmụga otonɨ́ eyé úndru a wá.” 45Sɨmɨ bɨ Yésụ nderéogụnɨ́ sɨmɨ káṇgá bɨ Galiláya ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ꞌdíꞌbi wo sɨmɨ sụmụ gɨ zɨ́a lurúnɨ́ mɨngburoko ledre ga bɨ kóo ndịsị méngị yée sɨmɨ Ayímbi bɨ Umbuokpó sɨmɨ Yerụsaléma ní go za cụ́ kɨ́ komoyé.
46Gɨ sɨmɨ Galiláya gɨ ore, zɨ́ Yésụ maꞌdáa ị́nyịyé ndáꞌbalúgu royé drú ꞌdáꞌba sɨmɨ Kána owụ́ gara bɨ kóo oyóloꞌbó iní sɨmɨ a káa do leꞌyị́ kóṛó ní. Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, ngíti mongụ́ ꞌyị nɨ kóo ore, nɨ gɨ sɨmɨ ngíti owụ́ gara ꞌbɨ Galiláya kɨ́ ịrịné Kapáranawúma, owụ́ ꞌbɨ mongụ́ ꞌyị máa née nɨ kóo kɨ́ ndíyá bɨsinyíne. 47Sɨmɨ bɨ oꞌdo née uwú ledre kɨ́dí Yésụ ogụ go nɨ sɨmɨ Galiláya ní, zɨ́a ị́nyịné gɨ sɨmɨ Yụdáya ndéréne ṇgúṇgú roné zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, owụ́ ꞌbɨ amá ndíyá eme roa íri ngụ́, ógụ aka ndéré yómo wo.”
48Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ oꞌdo née kɨ́dí, “Sée ꞌyịmaꞌdí e, ílisé ꞌbɨ esé ba máídí méngị mɨngburoko ledre ga bɨ kɨ́ rokoꞌbụyé ní té kí, ásé fú ṇgúṇgu ledremá?”
49Oꞌdo née ya zɨ́ Yésụ ní, “Áko mongụ́ ꞌyị, ndíyá née eme íri ngụ́, ógụ aka mu ndéré yómo owụ́ née ꞌdáꞌdá zɨ́ cóngó roa kɨ́ ụ́kụ́ne.”
50Zɨ́ Yésụ kpá úkulúgu ledre zɨ́ oꞌdo née kɨ́dí, “Ndá sị́kpị mɨmbéꞌdeyị́ ꞌdága wá, ndáꞌba mu zɨ́ye ꞌbe íri, bɨsinyí ledre mengịnɨ́ ené owụ́ née wá.”
Zɨ́ oꞌdo née ṇgúṇgu ledre bɨ Yésụ uku née, zɨ́a ị́nyịné ndáꞌbané ꞌbe. 51Sɨmɨ bɨ oꞌdo née nɨ aka cịkị do mɨsiꞌdi nda go gbóo ꞌbe ní, zɨ́ye ndíkíye kɨ́ ngíti géyị ꞌyị ꞌbɨ moko ené e. Geré zɨ́ye úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, éyị́ ndá ꞌbɨ ené lolụ ro owụ́ wá, roa eme yị́ ené go.” 52Zɨ́a ndúꞌyúlúgu yée kɨ́dí, “Ndíyá née ụkụ́ gɨ roa sịndị́ kadra ꞌdi? Zɨ́ ꞌyị moko ené ga gére née úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, ledre née mengị roné karana kutrú gɨ do kacɨ́ yana kadra, sɨmɨ sịndị́ kadra kị́éꞌdo.”
53Geré zɨ́ ꞌbụmɨowụ́ née sómụ́ndíki sịndị́ kadra bɨ Yésụ odro zɨ́a sɨmɨ a kɨ́dí, “Ndá sị́kpị mɨmbéꞌdeyị́ ꞌdága wá, ndáꞌba mu zɨ́ye ꞌbe íri, bɨsinyí ledre mengị ené owụ́ née wá ní.” Gɨ zɨ́ ledre bɨ mengị roné née ní, zɨ́ oꞌdo née ị́nyịyé za kɨ́ ꞌyị ꞌbɨ ꞌbe ꞌbɨ ené e mbá ṇgúṇgu ledre Yésụ.
54Née go ngíti mongụ́ ledre gɨ dongará mɨngburoko ledre ga bɨ Yésụ mengị yée gbre sɨmɨ Galiláya sɨmɨ bɨ ogụ gɨ sɨmɨ Yụdáya ní.
5Yésụ sịkpị ꞌyị ndíyá
1Gɨ do kacɨ́ ledre máa wo née ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịné gɨ ore ndáꞌbalúgu roné sɨmɨ Yerụsaléma gɨ ro ayímbi ꞌbɨ Yụ́da e íri. 2Ngíti gị́ṛị́ndị́ iní nɨ kóo bo sɨmɨ Yerụsaléma gbóo kɨ́ mbotụ gara bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a mbotụ kábịṛị́kị e ní, ndolonɨ́ Beteseyị́da kɨ́ tara Aráma. Iciꞌdikínɨ́ kóo kpíkí kɨ́ mɨngburoko kụ́tụ́ e ịnyị. 3Kacɨ́ kadra mbá, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ndíyá e ndịsịnɨ́ ndị́sị cigí iní máa née íri ꞌdii. Yée ga bɨ komoyé nda, yée ga bɨ kɨ́ umbu sịndị́ye, nda kɨ́ yée ga bɨ mɨgịgị́ṛị́ e ní. 4Gɨ zɨ́a, uwúnɨ́ kóo yaá maláyika ꞌbɨ Lomo ndịsị lengbe ógụ ndị́sị ndítí sɨmɨ iní née ore, zɨ́ iní máa née ndị́sị kádané gbuwa, gbuwa, gbuwa. ꞌYị ndíyá máa wo bɨ utúụtụ roné go ne ꞌdáꞌdá sɨmɨ iní née gɨ zɨ́ lafúne ní, geré zɨ́ ndíyá ené ụ́kụ́ne gɨ roa. 5Dongará tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ndíyá ga gére née ore, ngíti ꞌyị luru nɨ kóo bo, oꞌdo máa née mengị kóo go bi sɨmɨbi cị́ kéṛị́ a doa sokó doa ịnyị doa ota (38). 6Sɨmɨ bɨ Yésụ nderéogụ dongará ꞌyị ndíyá ga gére née íri ní, geré zɨ́ komoa útúne ro oꞌdo ꞌyị luru née, gɨ zɨ́a Yésụ owo kóo go kɨ́ roné kɨ́dí oꞌdo née luꞌbú kɨ́ ndíyá bi go. Zɨ́ Yésụ ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Áyí kɨ́ ꞌbú ị́nyị gɨ do ndíyá née doyị́?”
7Zɨ́ oꞌdo née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Áko, mongụ́ ꞌyị, ꞌyị ndaá romá wá. Sɨmɨ bɨ iní née nɨ go káda ní, máaka íci romá mɨíci yá, ezemá bɨ yị́ ené kɨ́ owụ́ rokoꞌbụné ní, ꞌdiya ndití yị́ ené go fị ne.”
8Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ị́nyịógụ mu, ꞌdíꞌbi sáka eyị́ zɨ́yị ndáꞌbayị́ ꞌbe.” 9Kɨ́ráwu zɨ́ oꞌdo née ị́nyịógụné ꞌdága, ꞌdíꞌbi sáka ené, yóó do ndáꞌbané ꞌbe. Ledre máa née mengị kóo roné née sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro.5:9 Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro: Née nɨ mongụ́ sị́lị́ ꞌbɨ Isɨréle ꞌbɨ ini zɨ́ Lomo, mengịnɨ́ moko sɨmɨ a wá. Zɨ́ye ndị́sịyé sómụ́ndíki ledre kɨ́dí Lomo otoogụ ere kɨ́ do sogo káṇgá kpá kɨ́ ledre bɨ Lomo yomo yée gɨ sɨmɨ moko ꞌbɨ owụ́kụlụ́ e gɨ sị́ sị́lị́ ngére ꞌbɨ Ízibiti ní. Ólo Ólụ́ógụ 20:8-11, Gbre lorụ 5:12-16.
10Sɨmɨ bɨ mɨngburoko manda ꞌbɨ Yụ́da e onzónɨ́ komoyé ro oꞌdo bɨ ịnyị gɨ do ndíyá ba kɨ́ sáka ené doné ní, geré zɨ́ Yụ́da ga gére née máda wo oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Née kenée ꞌdi, tɨ́ bɨ ówo bú karaba Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro ní, zɨ́yị ị́mbị́ éyị́ sɨmɨ a ꞌduꞌdorụ́ ndítíꞌdófụ do lorụ go.”
11Zɨ́ oꞌdo née úkulúgu ledre kɨ́dí, “Ledre amá nda, oꞌdo bɨ sịkpị máa gɨ do ndíyá ní, úku ledre ne zɨ́ma kɨ́dí máꞌdíꞌbi sáka amá mu zɨ́ma ndáꞌbamá ꞌbe.”
12Yụ́da ga gére née ya zɨ́a ní, “Oꞌdo máa née náambi, bɨ uku ledre zɨ́yị ya ꞌdíꞌbi sáka éyị́ mu zɨ́yị ndáꞌbayị́ ꞌbe ní?”
13Oꞌdo née, gɨ zɨ́a bɨ ꞌyị e ofụnɨ́ go ní, toso Yésụ luyú yị́ ené komoyị́ go, Yésụ olụ́okpó kpá yị́ ené go dongará tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ ore née.
14Nda sɨmɨ ngíti sị́lị́, zɨ́ oꞌdo bɨ kóo Yésụ sịkpị wo gɨ do ndíyá ní ndéréne sɨmɨ ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo, zɨ́ Yésụ lúrúndíki wo íri. Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Máúku zɨ́yị, káa zɨ́ bɨ ómo go ní, ndá lolụ lúyú ledre wá, káa bɨ ngíti mongụ́ bɨsinyí ledre nɨ méngị yị́ị ke.” 15Zɨ́ oꞌdo née ị́nyịné gɨ ore ndéréne úku ledre zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e kɨ́dí, “Oꞌdo bɨ kóo sịkpị máa gɨ do ndíyá ní ịrịa Yésụ.”
Yésụ nɨyí kɨ́ Lomo éyị́ kị́éꞌdo
16Geré zɨ́ Yụ́da ga gére née ódó somụ́ ledre gɨ ro ꞌdíꞌbi Yésụ gɨ zɨ́a bɨ sịkpị kóo oꞌdo née gɨ do ndíyá sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro ní. 17Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Kacɨ́ kadra mbá, Babá ndịsị fú lá méngị moko, Máa, mááyí kpá ndị́sị méngị moko.” 18Zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku née sínyíne ro mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da ga gére née gbála. Zɨ́ye yéme royé gɨ ro úfu wo, nda lá gɨ zɨ́a bɨ mengị moko sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro ní wá, uku kpá ledre kɨ́dí Lomo nɨ ꞌBụné, ótoásá roné go kɨ́ Lomo.
Mááyí mbigí owụ́ ꞌbɨ Lomo
19Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, Owụ́ utúasá méngị ledre e kɨ́ roné wá, nɨ méngị dụụ́ ledre ga bɨ lurú ꞌBụné ndịsị méngị yée ní, gɨ zɨ́a éyị́ ga bɨ ꞌbụa ndịsị méngị yée ní, Owụ́ maꞌdáa nɨ méngị kpá wo. 20Babá ꞌdódo tị́ꞌbị ledre ené e go za mbá zɨ́ma Owụ́ ꞌbɨ ené gɨ zɨ́a otoofụ ꞌbúma go. Ngíti géyị mɨngburoko ledre e nɨyí aka fú bo nɨ ꞌdodo yée zɨ́ma. Sɨmɨ bɨ mááyí ndị́sị méngị ledre ga gére née ní, tarasé nɨ ndị́sị ị́drị́ mbá mɨị́drị́ kɨ́ lúrú yée. 21Babá nɨ ꞌyị úru ꞌyị e gɨ sɨmɨ umbu. Máa Yésụ, rokoꞌbụ ledre e nɨyí go zɨ́ma, Mááyí ndị́sị úru ꞌyị ga bɨ máíli go úru yée ní gɨ sɨmɨ umbu kpá kenée. 22Gɨ zɨ́ kéyị née, ídísé ówo a kɨ́dí Babá iꞌbí rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga ꞌyị e goó za mbá zɨ́ma, 23gɨ ro zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ndị́sịyé óto úndrumá cé káa zɨ́ bɨ ndịsịnɨ́ óto úndru Babá ní. ꞌYị bɨ oto úndrumá wá ní, oto ené kpá úndru Babá bɨ kasaogụ Máa ní wá.
24“Máúku zɨ́se maꞌdíi, togụ́ ꞌyị uwú ledre ga bɨ mándị́sị úku yée ní, zɨ́a ṇgúṇgu a yaá Babá kasaogụ máa ne yá, mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́a. Máꞌdécị lolụ ngbanga roa wá, omo gɨ sɨmɨ umbu go. Nɨ yị́ ené go trịdrị. 25Máúku zɨ́se maꞌdíi, éyị́ ga bɨ máúku ledreyé née sịndị́ kadra eyé nɨ go gbóo gɨ ro zɨ́ye méngị royé. Sịndị́ kadra maꞌdáa nɨ go tɨ́ ba. Máa Owụ́ ꞌbɨ Lomo, mááyí go kɨ́ rokoꞌbụ zɨ́ma gɨ ro úru ꞌyị ga bɨ kóo uyunɨ́ go ní gɨ do bɨ zɨ́ye ídíye kɨ́ mɨkánda trịdrị, uyu andánɨ́ lolụ royé wá. 26Gɨ zɨ́a Babá nɨ kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ íꞌbí trịdrị sɨmɨné. Iꞌbí kpá rokoꞌbụ ꞌbɨ íꞌbí trịdrị maꞌdáa née go zɨ́ma Owụ́ ꞌbɨ ené. 27Née sị́ ledre bɨ Babá iꞌbí rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga ꞌyịmaꞌdí e zɨ́ma ní, gɨ zɨ́a mááyí Owụ́ ꞌbɨ ené.
28“Sómụ́ ledre esé nda ídí sɨkala gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku née wá. Togụ́ sịndị́ kadra ꞌbɨ ledre máa née ogụ go yá, ꞌyị ga bɨ za mbá uyunɨ́ ní, mááyí ndólo yée kɨ́ kúrúma ꞌdága. 29ꞌYị máa yée ga bɨ mɨméngị ledre eyé nɨ yị́ ené kóo bɨlámáne ní, zɨ́ma íꞌbí mɨkánda trịdrị zɨ́ye. Yée máa ga bɨ kóo mɨméngị ledre eyé ndaá bɨlámáne wá ní, mááyí ꞌdóꞌdo yée kɨ́ ꞌdoꞌdó bɨ odụ a ndaá ní. 30Máméngị amá ledre máa yée ga bɨ ꞌbɨ amá ní wá, mándị́sị ꞌdécị ngbanga dụụ́ kacɨ́ ledre ga bɨ Babá ukuiꞌbí yée zɨ́ma ní. Née sị́ ledre bɨ mándị́sị ꞌdécị ngbanga ꞌyị e gɨ zɨ́a bɨlámáne ní. Máíli zɨ́a ídíne kɨ́ rokinyi gɨ zɨ́a kasaogụ máa ne.
Babá iꞌbí rokoꞌbụ go zɨ́ma
31“Togụ́ máúku yéme ledre gɨ romá zɨ́se kɨ́ romá yá, nɨ ídí ené zɨ́se káa zɨ́ ledre ṛanga ní, ṇgúṇgusé esé wá. 32Ngíti ꞌyị ukuyeme kóo ledre gɨ romá go zɨ́se. Ledre bɨ uku gɨ romá ní nɨ maꞌdíi.
33“Kásasé kóo ngíti géyị ꞌyị esé e ndéré ndúꞌyú Yiwáni ꞌyị íꞌbí babatị́za. Ledre ga bɨ kóo uku yée zɨ́se gɨ romá ní, nɨyí za mbá maꞌdíi ledre e. 34Máúku zɨ́se, ndaá ꞌbɨ ené bɨ ya kɨ́dí mátóro dụụ́ do ledre bɨ Yiwáni uku gɨ romá ní wá. Máúkuógụ ledre Yiwáni maꞌdáa gɨ do bɨ zɨ́se ṇgúṇgu ledre ga bɨ ndịsị úku yée ní. Togụ́ ṇgúṇgusé ledre ga bɨ uku yée gɨ romá ní go yá, ásé ndíki trịdrị bɨ za fí ní gɨ zɨ́ Lomo. 35Yiwáni nɨ kóo cé káa zɨ́ ꞌyị bɨ ụndụ phoꞌdụ kɨ́ ndụlụ útú kɨ́e zɨ́se ꞌdáꞌdá gɨ do bɨ zɨ́se ndị́sị ndérése kacɨ́ nyárá bi káa bɨ ásé ꞌdíkí ní ke. ꞌDíꞌbisé bɨlámá ꞌdódo ledre ga gére née lá kɨ́ sị́lị́ kị́éꞌdo, luꞌbú kpá wá zɨ́se ónzóóto a.
36“Abú kenée ndotó, éyị́ ga bɨ mándị́sị méngị yée ní, Babá iꞌbí rokoꞌbụyé zɨ́ma ne romonɨ́ do ledre ga bɨ Yiwáni uku yée zɨ́se ní. Ore, moko ga bɨ máméngị yée ní, ꞌdodonɨ́ go kɨ́dí, Babá kasaogụ máa ne méngịónzó yée. 37Lúrúsé aka, za cụ́ kụṛụꞌbụ Babá bɨ kasaogụ máa ní, lúrúsé wo kɨ́ komosé wá, úwúsé kpá gbawá kúrúa kɨ́ mbílíse. Uku mbigí ledre gɨ romá go za fúó. 38Ledre ga bɨ Babá uku yée gɨ romá ní, idí ṇgúṇgusé bo, káa bɨ ṇgúṇgusé go kɨ́dí Babá kasaogụ máa née. 39Ndị́sịsé ólo mɨéké kúrú Lomo za kɨ́ sómụ́ ledre esé mbá gɨ zɨ́a ílisé gɨ ro zɨ́se ndíki trịdrị bɨ za fí ní. Sómụ́sé kɨ́dí ꞌyị íꞌbí trịdrị maꞌdáa zɨ́ ꞌyị e ní ꞌbe náambi, mbé fú máa bɨ mɨéké kúrú Lomo ndịsị ódro gɨ romá ní. 40Sara bɨ ṇgúṇgusé ledremá wá ní, mááyí nda íꞌbí lárá trịdrị máa née zɨ́se káa be ꞌdi?
41“Ndị́sịsé sómụ́ ledre kɨ́dí, máúku ledre ga gére née kenée gɨ zɨ́a máíli ꞌyị e idínɨ́ ndị́sị mbófo máa? Ɨ́ꞌɨ, née ndaá ꞌbɨ ené ledre amá wá. 42Máówo bú kɨ́dí, ótosé esé ꞌbú Lomo dosé wá. 43Lúrúsé aka lá ledre bɨ méngịsé ní, tɨ́ bɨ Babá kasaogụ máa ne dongaráse ní, ꞌdíꞌbisé esé máa sɨmɨ sụmụ wá. Togụ́ ngíti ꞌyị ogụ nda ne kɨ́ ꞌbɨ ené ledre ené ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí yá, zɨ́se ꞌdíꞌbi wo sɨmɨ sụmụ. 44Ásé ṇgúṇgu ledremá lárá a kɨ́e ꞌdi togụ́ ílisé óto yị́ esé ꞌyịmaꞌdí e zɨ́ye ídíye kɨ́ rokinyi gɨ do bɨ zɨ́ye ndị́sịyé mbófo sée ní? Nɨ kóo ídí mɨútúásáne zɨ́se óto Lomo zɨ́a ídíne kɨ́ rokinyi kɨ́se wá?
45“Ndásé sómụ́ ledre kɨ́dí gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku née, mááyí go íꞌbí ngbángáse zɨ́ Babá ní wá. Mụ́sa bɨ kóo eké lorụ zɨ́se óto sómụ́ ledre esé mbá roa ní, nɨ íꞌbí ngbángáse ne zɨ́ Lomo. 46Idí ṇgúṇgusé ledre ga bɨ Mụ́sa eké yée ní bo yá, kɨ́dí ṇgúṇgusé ledremá go. Gɨ zɨ́a eké ledre ga gére née mbá gɨ romá. 47Sara bɨ ngárá ṇgúṇgusé lolụ ledre ga bɨ Mụ́sa eké yée ní wá ní, ásé nda ṇgúṇgu ledremá lárá a káa be ꞌdi?”
6Yésụ iꞌbí éyị́ mɨánu zɨ́ ꞌyị e álifu ịnyị
(Matáyo 14:13-21, Márɨko 6:30-44, Lúka 9:10-17)
1Nda sɨmɨ ngíti sị́lị́, zɨ́ Yésụ ị́nyịné kɨ́ ꞌyịmɨkása ené e ꞌdógụ mɨkavu Galiláya bɨ ngíti géyị ꞌyị e ndịsịnɨ́ ndólo a mɨkavu ꞌbɨ Tịbérịya ní. 2Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e kóo kpá lódụ́ wo gị sága ꞌdí ꞌdí íri gɨ zɨ́a owoyemenɨ́ go kɨ́dí nɨ kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ sị́kpị ꞌyị e gɨ do ndíyá zɨ́ne. 3Nda go sága íri, zɨ́ Yésụ ndéré ndị́sịné gá do bi ekị́ekị́ ꞌdága zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ógụ ndị́sịyé gbaá cigí a. 4Ledre máa née mengị kóo roné née sɨmɨ bɨ ngíti sị́lị́ idíaká go cúkuꞌdée zɨ́ Yụ́da e méngị Ayímbi eyé bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a Umbuokpó ní.
5Yésụ nɨ lúrú bi ní, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nɨyí go mutruu ndị́sị ógụ. Zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ Phị́lịpo ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne kɨ́dí, “Phị́lịpo, azé ndíki éyị́ mɨánu íꞌbí a zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née ánu a gɨ ꞌda?” 6Yésụ owo éyị́ bɨ née ili méngị a ní bú, nduꞌyú Phị́lịpo tɨ́ lá gɨ ro úzu sómụ́ ledre ꞌbɨ Phị́lịpo kɨ́e togụ́ owo rokoꞌbụ bɨ née nɨ kɨ́e ní bú yá.
7Zɨ́ Phị́lịpo úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, mongụ́ ꞌyị, ꞌyị ga gére née ofụnɨ́ go, késị́ bɨ zɨ́ze úgú éyị́ mɨánu kɨ́e zɨ́a ásáne kɨ́ye ní ndaá. Abú késị́ maꞌdáa nɨ gáa kpá bo zaá mongụ́ne yá, utúasá fú lá úgú éyị́ mɨánu zɨ́a ásáne kɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née wá.”
8Sɨmɨ ledre née ní, geré zɨ́ ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ kɨ́ ịrịné Andiríya lúndu Simúna Pétero ní, ị́nyịné úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, 9“Maꞌdíi mongụ́ ꞌyị, éyị́ ndaá. Odụ éyị́ bɨ máówo ní, tɨ́ lá ngíti owụ́ nɨ ona kɨ́ ambata e zɨ́ne ịnyị (5) kɨ́ mɨnzéré kénzé e gbre, née ndaá kpá kú éyị́ bɨ do úku ledre a gɨ ro tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e káa zɨ́ ga gére née wá.”
10Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ídísé úku ledre zɨ́ ꞌyị ga gére née idínɨ́ ndị́sị za mbá bi.” Zɨ́ye ndị́sịyé mbá bi do bɨlámá mɨmomoli ngoru súwú e. Yaꞌdá e nɨyí ꞌbɨ eyé kóo álifu ịnyị (5,000). 11Zɨ́ Yésụ ꞌdíꞌbi ambata bɨ owụ́ née iꞌbí ní zɨ́a sị́kpị a zɨ́ Lomo ꞌdága, zɨ́a íni ini zɨ́ Lomo idí íꞌbí úndru sɨmɨ a. Zɨ́a íꞌbí yée zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e idínɨ́ ífi yée zɨ́ ꞌyị e. Zɨ́a íni ini gɨ ro kénzé ga bɨ gbre née kpá kenée. Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née ánu éyị́, zɨ́ye léreyé mbá zɨ́ éyị́ mɨánu ídíákáne.
12Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ídísé ótoyéme ngítí éyị́ mɨánu bɨ idíaká née bɨlámáne káa bɨ nɨyí sínyí.” 13Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ꞌdóꞌdụ́ ꞌdúcu gbété e za ꞌdényé sokó doa gbre (12) kɨ́ ngítí éyị́ mɨánu bɨ ꞌyị e lereomonɨ́ gɨ sɨmɨ ambata ga bɨ gáa dụụ́ ịnyị (5) kɨ́ mɨnzéré kénzé e cigíne dụụ́ gbre ní.
14Sɨmɨ bɨ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née lurúnɨ́ mongụ́ ledre bɨ Yésụ mengị kenée ní, zɨ́ye ndị́sịyé úku ledre kɨ́dí, “Ba nda gbékpị́ ꞌyị wá, ba go nébị bɨ kóo ekénɨ́ ledre a sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo kɨ́dí, Lomo nɨ kásaógụ wo gɨ komo ere do sogo káṇgá ní, ogụ goó ne.” 15Sɨmɨ bɨ Yésụ owo sómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyị ga gére née nɨ go gɨ ro óto gága née káa do ngére doyé ní, zɨ́a ị́nyị ené gɨ dongaráye gɨ ore lá ndoo ndéré ékị́ ndị́sị ené gbála do ngíti mongụ́ bi ekị́ekị́ ngúcuné gɨ zɨ́a ili ené ledre maꞌdáa do méngị a kenée wá.
Yésụ nderé do iní
(Matáyo 14:22-27, Márɨko 6:45-52)
16Nda go kɨ́ tagá ndụlụ a née, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née ị́nyịyé ndéréye kóꞌdụ́ mɨkavu íri. 17Kadra nɨ nda go útú, Yésụ ndaá aka íri fú lá wá. Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née ékị́ye sɨmɨ ngíti kuṛúngba gɨ ro zɨ́ye ꞌdógụ bi sága gɨ ꞌdí keṛị́ ndéréye sɨmɨ ngíti owụ́ gara bɨ kɨ́ ịrịné Kapáranawúma ní. 18Sɨmɨ bɨ nɨyí aka lá cịkị yana iní ꞌdogụnɨ́ aka bi wá ní, zɨ́ mongụ́ síli ógụné rịị kpị kpị kpị kpị, zɨ́ iní ndị́sị kị́zịné bɨsinyíne née ndaá ledre wá. 19Nɨyí kpá fú mɨndéréye. Sɨmɨ bɨ nɨyí nda go za gbála sɨmɨ yana iní ní, zɨ́ye lúrúndíki Yésụ nɨ go ndị́sị ógụ ꞌdị́yị roné mɨꞌdí zɨ́ye gá gá gá gɨ do iní. Zɨ́ ngịrị méngị yée bɨsinyíne.20Zɨ́ Yésụ úku kúrúne zɨ́ye kɨ́dí, “Ndásé éré ngịrị wá, née máa Yésụ.” 21Zɨ́ síli ílíne ro ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née vịị. Zɨ́ Yésụ ógụ ékị́ne zɨ́ye sɨmɨ kuṛúngba, ꞌdiya káa ní zɨ́ye ndéréógụyé do gbúṛóngó kɨ́ꞌdí bɨ gáa ilinɨ́ ndéré ní.
22Sɨmɨ bɨ bi aráloꞌbó roné ní, zɨ́ ꞌyị ga bɨ karana Yésụ iꞌbí éyị́ mɨánu zɨ́ye ní ndị́sịyé gámásóꞌdo wo. Gɨ zɨ́a sɨmɨ bɨ karana nɨyí aka kɨ́ Yésụ kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e mbá do bi kị́éꞌdo íri ní, kuṛúngba nɨ lá dụụ́ kị́éꞌdo. Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ékị́ye sɨmɨ kuṛúngba maꞌdáa ꞌdógụ bi sága, Yésụ ndaá ꞌbɨ ené dongaráye wá. 23ꞌDiya káa ní, zɨ́ ngíti géyị kuṛúngba e ógụyé gɨ sɨmɨ gara bɨ Tịbérịya ní gị kɨ́ꞌdí bɨ Ngére Yésụ iꞌbí éyị́ mɨánu karana zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e álifu ịnyị ní. 24Sɨmɨ bɨ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née lurúnɨ́ bi gɨ ro Yésụ má, lurúndikinɨ́ wo kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e mbá wá ní, zɨ́ ꞌyị máa ga bɨ ndịsịnɨ́ lúrú bi gɨ ro Yésụ née ékị́ye sɨmɨ kuṛúngba ga bɨ gáa ogụnɨ́ ní ndéréye gámásóꞌdo Yésụ sɨmɨ Kapáranawúma.
25Sɨmɨ bɨ ꞌyị ga gére née nderé ndikinɨ́ Yésụ sɨmɨ Kapáranawúma sága mɨkavu gɨ ꞌdí keṛị́ ní, zɨ́ye ị́nyịyé ndúꞌyú wo kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre, bɨ ngárá lurúzé kpá yị́ị kɨ́ ékị́ sɨmɨ kuṛúngba gɨ ꞌdáa wá ní, ógụ yáa ꞌdiya lárá a káa be ꞌdi, bɨ azé ndị́sị gámásóꞌdo yị́ị sága ꞌdáa ba?”
26Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máówo sómụ́ ledre esé née bú. Gámásóꞌdosé esé máa née gɨ zɨ́a bɨ ówosé go kɨ́dí mááyí kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ méngị mɨngburoko ledre e ní wá. Gámásóꞌdosé máa lá gɨ zɨ́a bɨ máíꞌbí éyị́ mɨánu zɨ́se ní. 27Ndásé óto komosé lá dụụ́ ro gbékpị́ éyị́ ga bɨ ndịsịnɨ́ ụ́kụ́ mɨụ́kụ́ káa zɨ́ éyị́ mɨánu ní wá. Ídísé óto komosé romá Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí, gɨ zɨ́a mááyí óto sée máa zɨ́se ídíse trịdrịsé za fí. Mááyí dụụ́ máa ꞌyị bɨ Babá Lomo iꞌbí rokoꞌbụ go zɨ́ma gɨ ro zɨ́ma íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e.”
28Sɨmɨ bɨ ꞌyị ga gére née uwúnɨ́ ledre bɨ Yésụ uku zɨ́ye kenée ní, zɨ́ye ị́nyịyé ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, éyị́ bɨ idízé méngị a zɨ́ze ídíze gɨ zɨ́a mbigí ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Lomo ní ꞌdi?”
29Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Gɨ do bɨ zɨ́se ídíse mbigí ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Lomo ní, ídísé ṇgúṇgu ledremá gɨ zɨ́a kasaogụ máa ne.”
30Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Togụ́ kenée yá, ídí mu méngị ngíti ledre bɨ kɨ́ rokoꞌbụné ní zɨ́ze lúrú a kɨ́ komozé gɨ do bɨ zɨ́ze ṇgúṇgu ledreyị́. Éyị́ nɨ bo áyí méngị a?” 31Ukuzé kenée gɨ zɨ́a, sɨmɨ bɨ kóo bulúnduzé e Isɨréle e nɨyí sɨmɨ yana súwú gbála ní, ndịsịnɨ́ kóo ánu éyị́ mɨánu bɨ ngúru mongụ́ ezé Mụ́sa ndịsị íꞌbíógụ a zɨ́ye gɨ komo ere ndịsịnɨ́ ndóló a Mána ní. Ledre née mengị kóo roné tɨ́ za cé káa zɨ́ bɨ kóo Mụ́sa maꞌdáa eké sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo ní kɨ́dí, “Lomo ndịsị kóo íꞌbíógụ éyị́ mɨánu zɨ́ye gɨ komo ere.”6:31 Ólụ́ógụ 16:4, Nimáya 9:15, Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 78:24
32Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ ꞌyị ga gére née kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, Mụ́sa ndịsị ené kóo ne íꞌbíógụ éyị́ mɨánu zɨ́ bulúndusé ga gére née gɨ komo ere wá. Babá iꞌbíogụ éyị́ mɨánu ga gére née ne zɨ́ Mụ́sa, zɨ́ Mụ́sa nda lá íꞌbí a zɨ́se.” 33Yésụ ya zɨ́ye ní, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, mááyí máa mbigí éyị́ mɨánu ꞌbɨ Lomo bɨ ogụ gɨ komo ere gɨ ro íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ ꞌyị e.”
34Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, togụ́ kenée yá, utúasá mɨútúásá zɨ́yị íꞌbí éyị́ mɨánu bɨ ógụ kɨ́e gɨ komo ere née zɨ́ze ánu a káa bɨ ꞌbú nɨ fú ndị́sị méngị zée kacɨ́ kadra mbá ke.”
35Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Kụṛụꞌbụmá, mááyí máa éyị́ mɨánu bɨ gɨ komo ere ndịsị íꞌbí trịdrị bɨ za fí zɨ́ ꞌyị e ní. ꞌYị bɨ ṇgúṇgu ledremá go, zɨ́a ndị́sịné lódụ́ kacɨ́ma ní, ꞌbú kɨ́ kodró mengịnɨ́ lolụ wo wá. 36Tɨ́ káa zɨ́ bɨ mándị́sị úku a zɨ́se ní, abú lúrúsé máa go tɨ́ kɨ́ komosé yá, ílisé esé ṇgúṇgu ledremá fú lá wá. 37Abú kenée ndotó, ꞌyị máa yée ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá go, utúasánɨ́ go kacɨ́ komo Babá káa do ꞌyị e amá e ní, máóyó amá sogomá zɨ́ye wá. 38Gɨ zɨ́a máógụ amá gɨ ro méngị ledre ga bɨ máíli yée ní wá. Babá kasaogụ máa méngị dụụ́ ledre ené e. 39Babá ili máídí ndị́sị ꞌbáꞌbá ꞌyị ga bɨ née iꞌbí yée go zɨ́ma née káa bɨ ngúruyé nɨ lúyú ledre ke. Máídí ꞌbáꞌbá yée kenée, gị sɨmɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ íꞌbí trịdrị bɨ za fí zɨ́ ꞌyị e ní, sɨmɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga. 40Babá ili kɨ́dí ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá go ní, idínɨ́ ídí kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní. Née sị́ ledre bɨ ili Máídí ndị́sị ꞌbáꞌbá yée gị sɨmɨ odụ sịndị́ kadra ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga ní.”
41Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kɨ́dí née nɨ éyị́ mɨánu bɨ Lomo kasaogụ gɨ komo ere ní, zɨ́ Yụ́da ga gére née tónóye úku mɨngụ́ngụ́rụ́ ledre dongaráye kɨ́dí nɨ úku ledre yaá, “Mááyí éyị́ mɨánu gɨ komo ere lárá a káa be ꞌdi? 42Tɨ́ bɨ owozé wo bú nɨ wotị́ Yoséfa ní. Owozé ezé nda Yoséfa maꞌdáa kɨ́ meꞌbené née ba cakaba. Nɨ úku lárá ledre kɨ́dí née ogụ gɨ komo ere káa be ꞌdi?”
43Geré zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Ótoómosé ledre cayi esé ga gére née ꞌdáꞌba. 44Máúku zɨ́se, ꞌyị bɨ nɨ útúásá ídíne káa do ꞌyị amá ní, dụụ́ wo bɨ ṇguṇgu ledremá go, zɨ́ Babá íꞌbí wo zɨ́ma ní. Mááyí ndị́sị ꞌbáꞌbá wo gị sɨmɨ odụ sịndị́ kadra ꞌbɨ ngbanga. 45Ngíti géyị nébị ga bɨ kóo ꞌbɨ Lomo ꞌdáꞌdá ní ekéomonɨ́ kóo go sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo kɨ́dí, ‘Lomo nɨ ndị́sị ꞌdódo ledre ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e.’6:45 Isáya 54:13 ꞌYị máa yée ga bɨ nɨyí ṇgúṇgu ledre ga bɨ Babá nɨ ꞌdódo a zɨ́ye ní, nɨyí ídí mbigí ꞌyị amá e.
46“ꞌYị bɨ lurú Babá Lomo go kɨ́ komoné ní ndaá. Málúrú wo dụụ́ máa gɨ zɨ́a máógụ máa gɨ zɨ́a gɨ komo ere gɨrí. 47Máúku zɨ́se maꞌdíi, ꞌyị bɨ ṇguṇgu ledremá go ní, mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́a. 48Gɨ zɨ́a mááyí máa éyị́ mɨánu bɨ ndịsị óto ꞌyị, zɨ́ ꞌyị ídíne trịdrịné za fí ní. 49Sómụ́ndíkisé esé ledre née wá gɨ zɨ́ ꞌdi, bɨ kóo bulúndusé e anunɨ́ lá dụụ́ gbékpị́ éyị́ mɨánu ní nɨyí karaba bo, mbé uyunɨ́ go mbá. 50Mbigí éyị́ mɨánu nɨ wo bɨ Babá kasaogụ gɨ komo ere ní. Togụ́ ꞌyị anu éyị́ mɨánu máa wo née go yá, nɨ ídí kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní. 51Mááyí máa éyị́ mɨánu bɨ nɨ trịdrị bɨ Babá kasaogụ gɨ komo ere ní. Togụ́ ꞌyị anu kụṛụꞌbụmá go yá, mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́a. Gɨ zɨ́a Babá kasaogụ máa ógụ úyumá do sogo káṇgá gɨ ro ꞌyịmaꞌdí e gɨ do bɨ zɨ́ye ídíye kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní.”
52Geré zɨ́ Yụ́da ga gére née tónóye úku ledre dengbị́ye oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Née kenée lárá ledre ꞌdi, oꞌdo née nɨ íꞌbí kụṛụꞌbụné zɨ́ze ánu a lárá a káa be ꞌdi?”
53Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí, togụ́ ánusé kụṛụꞌbụmá zɨ́se éwé sámamá wá, máútúásá íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́se wá. 54Tɨ́ maꞌdíi, ꞌyị máa wo bɨ nɨ ánu kụṛụꞌbụmá, zɨ́a kpá éwé sámamá ní, mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́a sɨmɨ bɨ karanée mááyí úru ꞌyị e gɨ sɨmɨ umbu, kadra ꞌdécị ngbanga ní. 55Kụṛụꞌbụmá romo do gbékpị́ éyị́ mɨánu. Togụ́ ꞌyị anu kụṛụꞌbụmá, zɨ́a kpá éwé sámamá yá, ꞌbú kɨ́ kodró mengịnɨ́ lolụ wo wá. 56ꞌYị máa wo bɨ anu kụṛụꞌbụmá, zɨ́a kpá éwé sámamá ní, azé kéne go éyị́ kị́éꞌdo. 57Gɨ zɨ́a Babá bɨ kasaogụ máa ní nɨ yị́ ené trịdrịné za fí. Née sị́ ledre bɨ mááyí gɨ zɨ́a kpá trịdrịmá za fí ní. Gɨ zɨ́ kéyị née, togụ́ ꞌyị anu kụṛụꞌbụmá go yá, nɨ kpá ídí trịdrịné za fí. 58Mándá ꞌbɨ amá gbékpị́ éyị́ mɨánu bɨ kóo bulúndusé e ndịsịnɨ́ ánu a zɨ́ye úyuónzó royé mbá ní wá. Mááyí mbigí éyị́ mɨánu bɨ ogụ gɨ komo ere ní, togụ́ ꞌyị anu kụṛụꞌbụmá yá, nɨ ídí trịdrịné za fí.” 59Née ledre ga bɨ kóo Yésụ ndịsị ꞌdodo yée zɨ́ ngíti géyị ꞌyị e sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro6:59 ꞌDị́cị́ Kótrụro: Née ꞌdị́cị́ ga bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ kótrụ royé sɨmɨyé gɨ ro íni ini zɨ́ Lomo kpá gɨ ro ndị́sị ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ ꞌyị eyé e sɨmɨyé ní. sɨmɨ owụ́ gara bɨ Kapáranawúma ní.
Muruwayi gɨ ro trịdrị bɨ za fí ní
60Sɨmɨ bɨ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ uwúnɨ́ ledre ga bɨ Yésụ ꞌdódo yée kenée ní, zɨ́ye ndị́sịyé úku ledre dengbị́ye kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, owozé ezé ini ledre gɨ sɨmɨ ledre ga bɨ uku yée née wá. Ambí nɨ útúásá méngị ledre máa ga gére née ne?”
61Zɨ́ Yésụ ówo sómụ́ ledre bɨ sɨmɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére ní téké zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Bi sinyí rosé née gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku zɨ́se née ní? 62Sara togụ́ bɨ lúrúsé nda máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí kɨ́ ndáꞌbalúgu romá komo ere kɨ́ꞌdí bɨ kóo máógụ ní, ásé nda úku a yaá ꞌdi? 63Trịdrị bɨ za fí ní ꞌDówụ́ Lomo ndịsị íꞌbíógụ a ne zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e. Gbékpị́ ꞌyịmaꞌdí utúasá íꞌbíógụ trịdrị wá. Ledre ga bɨ máúku yée zɨ́se née nɨyí óto sée zɨ́se ídíse kɨ́ trịdrị bɨ za fí ní gɨ zɨ́a mááyí kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo zɨ́ma. 64Máówo bú ngíti géyị ꞌyị e nɨyí bo dongaráse ṇguṇgunɨ́ eyé ledremá wá.” Yésụ owo bú kɨ́dí ngíti ꞌyị nɨ bo dongará ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e ṇguṇgu ené ledrené wá, nɨ karanée íꞌbí ngbángáne. 65Zɨ́ Yésụ kpá úku ngíti ledre kɨ́dí, “Née sị́ ledre bɨ máúku ledre zɨ́se gɨ zɨ́a kɨ́dí ꞌyị bɨ nɨ ídí ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma ní, dụụ́ wo bɨ ṇguṇgu ledremá go zɨ́ Babá íꞌbí wo zɨ́ma ní.”
66Gɨ zɨ́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée kenée ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née báyiyé do ótoómo kɨ́ lódụ́ wo.
67Zɨ́ Yésụ óyó komoné úku ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga bɨ sokó doa gbre ní kɨ́dí, “Sara sée, ásisé ꞌbɨ esé kpá go, ásé go ótoómo kɨ́ lódụ́ kacɨ́ma?”
68Zɨ́ Simúna Pétero úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ngére, ngíti ꞌyị yómo ꞌyị e gɨ do kacɨ́yị ba ndaá, odụ ꞌyị yómo ꞌyị e nɨ dụụ́ yị́ị, otoomozé ezé kacɨ́yị wá. 69Owoyemezé yị́ị go bɨlámáne, áyí mbigí owụ́ ꞌbɨ Lomo, gɨ zɨ́ kéyị née zɨ́ze ṇgúṇgu ledreyị́.”
70Zɨ́ Yésụ ị́nyịné úkulúgu ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “ꞌBe tɨ́ kenée mbị́, lúrú aka dongaráse ga bɨ sokó doa gbre mágélé sée ní, ngíti ꞌyị nɨ bo kị́éꞌdo ili ꞌbɨ ené yị́ ené ledre ꞌbɨ ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e.”6:70 Ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e: Ịrị a nɨ Satána. Nɨ manda ꞌbɨ maláyika ga bɨ ịcị́nɨ́ okó ro Lomo do ụ́cụógụ yée gɨ komo ere ní. Zɨ́ maláyika ga gére née nda ídíye go bɨcayi lomo e kpá dokéké e. Ólo ꞌDódoógụ 12:9.71Yésụ uku née ledre Yụ́da wotị́ oꞌdo bɨ kɨ́ ịrịné Simúna Keriyóta wo bɨ kóo iꞌbí ngbángá Yésụ maꞌdáa ní.
7Lúndu Yésụ lurúꞌdofunɨ́ bi do Yésụ
1Gɨ do kacɨ́ tụ́ꞌdụ́ ledre ga gére née mbá, zɨ́ Yésụ yéme roné aka ndị́sị ené fú sɨmɨ káṇgá bɨ Galiláya ní ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ ꞌyị e ore. Ili aka ené ndéré sɨmɨ káṇgá bɨ Yụdáya ní wá gɨ zɨ́a mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da maáge yemenɨ́ royé goó gɨ ro úfu wo. 2Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née, ngíti Ayímbi ꞌbɨ Yụ́da e bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a kɨ́dí, Ayímbi ꞌbɨ ndị́sị sị́ kụ́tụ́ ní nɨ go gbóo.7:2 Ayímbi ꞌbɨ ndị́sị sị́ kụ́tụ́: Née sị́lị́ bɨ kóo Isɨréle ndịsịnɨ́ sómụ́ndíki ledre bulúnduyé ga kóna ndịsịnɨ́ ndị́sị sị́ kụ́tụ́ sɨmɨ súwú gbála kɨ́ sɨmɨbi cị́ gbre sɨmɨ bɨ olụ́ogụnɨ́ gɨ sɨmɨ Ízibiti ní. Ólo Lévị e 23:39-43.3Née ní, zɨ́ lúndu Yésụ ị́nyịyé úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ndá ndị́sị lá dụụ́ sɨmɨ Galiláya ona wá, káa zɨ́ bɨ sị́lị́ ꞌbɨ ayímbi nɨ go gbóo ba ní, ídí ndéré sɨmɨ Yụdáya gɨ ro zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ yị́ị ga bɨ yóko royé íri née, lúrú mɨngburoko ledre ga bɨ áyí méngị yée ní gɨ ro zɨ́ye ṇgúṇgu ledreyị́. 4Bɨlámá a ídí ólụ́ógụ zɨ́ye do nyárá bi togụ́ íli tí gɨ ro zɨ́ ꞌyị e ówoyị́ kɨ́ mɨméngị ledre eyị́ e mbá ní.” 5Ledre ga bɨ lúnduga ukunɨ́ née ndanɨ́ eyé gɨ yana mɨmbéꞌdeyé wá gɨ zɨ́a ṇguṇgunɨ́ eyé ledre a wá.
6Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ lúnduné ga gére née kɨ́dí, “Máútúásá aka ndéré lá kenée wá, gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ mɨndéréma íri utúasá aka gɨ zɨ́ Babá wá. Útúásásé bú ndéré gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ ledre esé e nɨyí yị́ eyé mbá do sị́lị́se. 7Gɨ zɨ́a bɨ ndị́sịsé méngị dụụ́ ledre ga bɨ bi ndịsị éme ro ꞌyịmaꞌdí e gɨ zɨ́ye ní, sogónɨ́ eyé sée wá. Ndịsịnɨ́ sógó máa mɨsógó gɨ zɨ́a bɨ mándị́sị úku lóko bɨsinyí ledre eyé gburá gburá gburá doyé ní. 8Káa zɨ́ bɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ Ayímbi utúasá go ní, ndérésé mu sɨmɨ Ayímbi máa íri. Máútúásá aka ndéré wá gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ mɨndéréma ogụ aka wá.” 9Sɨmɨ bɨ Yésụ uku ledre née kenée ní, tɨ́ maꞌdíi, zɨ́ye ótoómo wo cịkị sɨmɨ Galiláya ore.
10Nda zaá ndoo gɨ ꞌdáꞌba sɨmɨ bɨ lúnduga nderéokpónɨ́ go sɨmɨ Ayímbi ní, zɨ́ Yésụ maꞌdáa ị́nyịné lódụ́ kacɨ́ye gɨ ꞌdáꞌba gɨ zɨ́a ili ené zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e lúrú née íri wá. 11Abú kenée ndotó, Yụ́da ga bɨ ogụnɨ́ sɨmɨ Ayímbi íri ní, yemenɨ́ royé go nzíyiyé ndị́sị óndó Yésụ. Zɨ́ye ndị́sịyé kɨ́ ndúꞌyú ledre kɨ́dí, “Oꞌdo ba komo ꞌyị e utú roa wá ní, nɨ ꞌda?”
12Tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ yokonɨ́ royé sɨmɨ Ayímbi ore ní, ambá ledre bɨ ndịsịnɨ́ úku a ní dụụ́ ledre Yésụ.
Ngíti géyị ꞌyị e ya kɨ́dí, “Oꞌdo Yésụ née, nɨ bɨlámá ꞌyị.” Zɨ́ ngíti géyị úku ꞌbɨ eyé kɨ́dí, “Ótoómosé ꞌyị, bɨlámá ꞌyị ꞌdi. Mongụ́ ꞌyị ṛanga née.” 13ꞌYị bɨ zɨ́a tóroné úku ledre Yésụ fúó ní ndaá, gɨ zɨ́ ngịrị mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da ga gére née káa bɨ nɨyí zíngi ke.
14Zɨ́ Yésụ ndị́sịné tɨ́ kenée e, sɨmɨ bɨ Yụ́da mengịogụnɨ́ Ayímbi go mburu yana, ngítí sị́lị́ ꞌbɨ mɨụ́kụ́ a nɨ aka fú ꞌdáꞌdá ní, zɨ́ Yésụ ólụ́ógụné gɨ dongará ꞌyị e gɨ ore ndoo ndéré ólụ́ne do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo ndị́sị ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyị e. 15Zɨ́ ledre ga bɨ Yésụ ndịsị ꞌdódo yée ní ꞌdíꞌbi do tụ́ꞌdụ́ mɨngburoko Yụ́da e mbá mɨꞌdíꞌbi. Zɨ́ye ndị́sịyé úku ledre dongaráye kɨ́dí, “Maꞌdíi, oꞌdo ba ndiki mongụ́ ówo ledre bɨ káa ba gɨ ꞌda, bɨ ngárá ꞌdódonɨ́ kpá ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́a wá ní.”
16Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Sómụ́sé ꞌbɨ esé kɨ́dí mándị́sị ꞌdódo zɨ́se née lá ledre amá, née ledre ꞌbɨ ꞌyị bɨ Kasaogụ máa gɨ ro zɨ́ma ndị́sịmá ꞌdódo yée zɨ́se ní. 17ꞌYị ga bɨ iꞌbí royé go ndị́sị lódụ́ kacɨ́ Lomo ní, nɨyí geré ówo a kɨ́dí, mándị́sị ꞌdódo ba ledre bɨ ꞌbɨ Lomo ní, ndaá ꞌbɨ ené ledre amá kɨ́ romá wá. 18ꞌYị ga bɨ ndịsịnɨ́ ꞌdódo ledre gɨ royé kɨ́ royé ní, ilinɨ́ gɨ ro do ndị́sị ꞌyị mbófo yée. Máa, mándị́sị ꞌdódo ꞌbɨ amá zɨ́se maꞌdíi ledre ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị bɨ kasaogụ máa ní, gɨ ro zɨ́se ndị́sịsé mbófo wo gɨ royé. Née sị́ ledre bɨ lúyú ledre ndaá sɨmɨ ꞌdódo ledre amá e gɨ zɨ́a wá ní. 19Ndị́sịsé úku ledre kɨ́dí Mụ́sa ekéomo lorụ zɨ́se, sara bɨ méngịsé lolụ ledre bɨ lorụ ili ní wá ní, zɨ́se nda yéme rosé gɨ ro úfu máa ní, zée kése ambí nɨ ꞌyị lúyú ledre ne?”
20Zɨ́ ꞌyị ga gére née úkulúgu ledre zɨ́a ịrị́ ịrị́ kɨ́dí, “Dokéké bɨ sɨmɨyị́ née, úku ledre kenée ambí ilinɨ́ úfu yị́ị ne?”
21Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máúku ledre née zɨ́se kenée gbékpị́e wá, lúrúsé aka ledre ga bɨ kóo ndị́sịsé úku sínyi yée zɨ́ma sɨmɨ bɨ kóo másị́kpị ngíti oꞌdo gɨ do ndíyá sɨmɨ sị́lị́ esé ní. 22Bulúndusé e ukunɨ́ kóo ledre káa do lorụ ꞌbɨ ónzó owụ́ e ngbuṛu, zɨ́ Mụ́sa kóo ékéómo ledre máa née kɨ́dí, togụ́ aránɨ́ owụ́ go, sị́lị́ ené ꞌbɨ ónzó wo ngbuṛu7:22 Útú ngbuṛu: Lomo iꞌbí lorụ zɨ́ Abarayáma kɨ́dí togụ́ Yụ́da e ndikinɨ́ mɨkánda owụ́ go, owụ́oꞌdo yá, idí méngị ꞌdị́cị́ sị́lị́ ịnyị doa ota do ónzó wo ngbuṛu gɨ ro zɨ́a ídíne mbigí ꞌyị ꞌbɨ Lomo. Ólo Dosị́ éyị́ e 17:10. utúasá go yá, ídísé geré ónzó wo abú sị́lị́ máa née utú sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro. Ndaá bɨ ndị́sịsé go tɨ́ méngị a kenée ní wá? 23Sara togụ́ bɨ ónzósé owụ́ ꞌbɨ esé e bú ngbuṛu sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro gɨ zɨ́a bɨ lorụ ꞌbɨ Mụ́sa uku kenée ní, zíngisé nda romá sɨmɨ bɨ másị́kpị za cụ́ kụṛụꞌbụ ꞌyịmaꞌdí gɨ do ndíyá sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro ní gɨ ro ꞌdi? 24Togụ́ ásé úku ledre gɨ romá yá, ídísé sómụ́ sogo a bɨlámáne kpó kpó kpó kí, káa bɨ ásé úku lúyú ledre e ke.”
ꞌYị ꞌbɨ Yerụsaléma ilinɨ́ ꞌdíꞌbi Yésụ
25Gɨ do kacɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ Yerụsaléma ga gére née ndị́sị ódroyé dengbị́ye kɨ́dí, “Née ndaá laká oꞌdo bɨ mɨngburoko ꞌyị ezé e ndịsịnɨ́ gámásóꞌdo wo gɨ ro úfu wo ba wá?” 26Sara bɨ nɨ nda tɨ́ goó bɨ do nyárá bi ndị́sị ódro zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ba, mɨngburoko ꞌyị ezé ga ba ịtịnɨ́ lolụ wá ní, ala owoyemenɨ́ go kɨ́dí, “Née go Kɨ́résịto bɨ kóo Lomo uku ledre a ꞌdesị́ kɨ́dí née nɨ kásaógụ wo yómo ꞌyị e ní tée?” 27Zɨ́ ngíti géyị ꞌyị e úku ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, née ndaá Kɨ́résịto bɨ Lomo uku ledre kásaógụ wo ní wá. Oꞌdo née owozé ledre gɨ do bi a kɨ́ ꞌbe ꞌbɨ ené e bú bɨlámáne. Idí née Kɨ́résịto bɨ Lomo ili kásaógụ wo ní yá, utúasázé ówoyéme ledre gɨ do bi a wá.”
28Yésụ nɨ aka fú ndị́sị ꞌdódo ledre do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo. Zɨ́a ị́nyịné úku ledre kɨ́ kúrúne ꞌdága kɨ́dí, “Úkusé kɨ́dí ówosé bi bɨ máógụ gɨ doa ní bú káa? Máúku zɨ́se, máógụ amá kɨ́ ꞌbɨ amá ledre wá. Wo bɨ nɨ maꞌdíi ní kasaogụ máa ne. Ówosé esé wo wá. 29Máówoyéme wo dụụ́ máa, gɨ zɨ́a azé yị́ ezé kú kéne, kasaogụ máa kpá ne.”
30Zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku née útúne sɨmɨ Yụ́da e ꞌduo vuu bɨsinyíne. Zɨ́ye ị́nyịyé gɨ ro ꞌdíꞌbi wo, ɨ́ꞌɨ, ꞌyị bɨ zɨ́a óto sị́lị́ne ro Yésụ ní ndaá gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ ꞌdíꞌbi wo utúasá aka ené e wá. 31Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị ꞌyị e ṇguṇgunɨ́ yị́ eyé ledre Yésụ go. Nɨyí go ndị́sị úku ledre kɨ́dí, “Maꞌdíi, ba yị́ ené go tɨ́ Kɨ́résịto bɨ kóo Lomo uku ledre kásaógụ wo ní. Gɨ zɨ́a, mengị go tɨ́ za cé mɨngburoko ledre ga bɨ kóo Lomo uku ledreyé kɨ́dí nɨ ógụ méngị yée ní.”
32Sɨmɨ bɨ Farụsáyo e uwúnɨ́ ledre ga bɨ ꞌyị e ukunɨ́ kenée ní, zɨ́ye ị́nyịyé kɨ́ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e kása ngíti géyị asikíri eyé ga bɨ ndịsịnɨ́ ꞌbáꞌbá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo ní, idínɨ́ ndéré ꞌdíꞌbi Yésụ.
33Sɨmɨ bɨ Yésụ nɨ aka kpá fú ndị́sị ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyị e do ligá ꞌDị́cị́ Kótrụro ní, zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Utúasázé lolụ ndị́sị kése ngbángbáne wá, sịndị́ kadra nɨ go gbóo gɨ ro zɨ́ma ndáꞌbalúgu romá zɨ́ wo bɨ kasaogụ máa ní. 34Ásé lúrú bi gɨ romá má, útúásásé ndíki máa wá gɨ zɨ́a bi bɨ mááyí ndéré doa ní útúásásé ógụ íri wá.”
35Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ Yụ́da ga gére née ndị́sịyé úku ledre dongaráye kɨ́dí, “Ili ndéré ꞌda? Bɨ zɨ́a úku ledre kɨ́dí togụ́ née nderé go yá utúasázé ndíki née wá ní? Ayí ndéré sɨmɨ ngíti káṇgá kpị́ sɨmɨ káṇgá ꞌbɨ Gịrị́gị e kɨ́ꞌdí bɨ kóo ngíti géyị bulúnduzé e nderénɨ́ ní gɨ ro zɨ́ne ꞌdódo ledre zɨ́ Gịrị́gị máa ga gére née íri? 36Sara togụ́ kenée wá ní uku ledre kɨ́dí togụ́ née nderé go yá, utúasázé ndíki née wá ní káa be ꞌdi? Kpá kɨ́dí káṇgá bɨ née nɨ ndéré sɨmɨ a ní utúasázé ógụ sɨmɨ a wá ní káa be ꞌdi?”
37Nda go kadra mongụ́ Ayímbi née go kadra mɨútú a. Zɨ́ Yésụ ị́nyịné úku ledre kɨ́ mongụ́ kúrú zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ ore ní kɨ́dí, “Yị́ị bɨ ówo royị́ go kodró nɨ royị́ ní, ídí ógụ zɨ́ma gɨ ro iní mɨéwé. 38Káa zɨ́ bɨ mɨéké kúrú Lomo uku ní kɨ́dí, ꞌyị bɨ ṇguṇgu ledremá go ní, Lomo nɨ kása iní bɨ zɨ́a óto ꞌyị trịdrị za fí ní zɨ́a ndị́sị kúkúógụné sɨmɨ a, zɨ́ mɨmbéꞌde a ị́drị́ne fú lá mɨị́drị́ odụ rokinyi ené ndaá.” 39Yésụ uku ené née ledre mbigí iní wá, uku yị́ ené née ledre ꞌDówụ́ Lomo kɨ́dí togụ́ née ndaꞌbalugu roné go komo ere yá, née nɨ ídí kɨ́ ledrené owóowó zɨ́ Lomo. Zɨ́ne kásaógụ ꞌDówụ́ Lomo zɨ́a ógụ ndị́sịné sɨmɨ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledrené go ní, zɨ́ye ídíye kɨ́ rokinyi za fí.
40Sɨmɨ bɨ ꞌyị e uwúnɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ ngíti géyị ị́nyịyé úku ledre kɨ́dí, “Maꞌdíi, oꞌdo ba nɨ nébị, Lomo kásaógụ wo ne.”
41Ngíti géyị ya, “Nɨ Kɨ́résịto bɨ ogụ ꞌyị yómo ꞌyị e ní.”
Ngíti géyị ya, “Káṇgá bɨ Galiláya ní ndaá bi bɨ ꞌyị yómo ꞌyị e nɨ ógụ gɨ sɨmɨ a ní wá. 42Nɨ mɨékéne sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo kɨ́dí, Kɨ́résịto nɨ ógụ ené gɨ sɨmɨ kúfú ngére Dawídi, nɨyí ndíki wo sɨmɨ Beteléme kɨ́ꞌdí bɨ kóo Dawídi maꞌdáa ndịsị ní.”7:42 Matáyo 2:1, Lúka 2:4-6. Aránɨ́ Yésụ sɨmɨ gara bɨ Beteléme ní gɨ sɨmɨ kúfú ngére Dawídi.43Gɨ zɨ́ mɨúkulóꞌbó ledre e, zɨ́ sómụ́ ledre nda ídíne sɨmɨ do ꞌyị e go faa, utúasánɨ́ lolụ ídí kɨ́ sómụ́ ledre kị́éꞌdo gɨ ro Yésụ wá. 44Sɨmɨ ledre ga gére née mbá, ngíti géyị mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e ilinɨ́ ꞌbɨ eyé kóo go fú lá gɨ ro ꞌdíꞌbi Yésụ maꞌdáa, Ɨ́ꞌɨ, ꞌyị bɨ zɨ́a útúásáne óto sị́lị́ne roa gɨ ro ꞌdíꞌbi wo ní ndaá.
Manda ꞌbɨ Yụ́da e asinɨ́ gɨ ro Yésụ
45Má, zɨ́ ꞌyị ga bɨ mɨngburoko ꞌyị eyé e kasanɨ́ yée ndéré ꞌdíꞌbi Yésụ ní ndáꞌbaógụyé gbékpị́ e, Yésụ ndaá. Zɨ́ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ní kpá kɨ́ Farụsáyo e ndúꞌyú yaꞌdá ga bɨ ndaꞌbaogụnɨ́ née kɨ́dí, “Oꞌdo máa née nɨ nda goó ꞌda?”
46Zɨ́ yaꞌdá ga gére née úkulúgu ledre kɨ́dí, “ꞌDiꞌbiogụzé wo wá gɨ zɨ́a, tɨ́ bɨ ndịsịzé kése ona ní, ꞌyị bɨ zɨ́a aka ꞌdódoyéme ledre ꞌbɨ Lomo kɨ́ rokoꞌbụné zɨ́ ꞌyị e káa zɨ́ ꞌbɨ oꞌdo née ní ní ndaá.”
47Zɨ́ Farụsáyo ga gére née úkulúgu ledre oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Ṇgúṇgusé go ledre ꞌbɨ ꞌyị ṛanga née ní? 48ꞌYị bɨ kị́éꞌdo gɨ dongaráze kɨ́ mɨngburoko ꞌyị ezé e mbá lúrúsé wo ṇguṇgu ledre ꞌbɨ ꞌyị ṛanga née go ní náambi? Ndaá. 49ꞌYị ga bɨ lorụ ezé ndaá zɨ́ye kɨ́ ledrené owóowó wá, zɨ́ye nda ṇguṇgu yị́ eyé ledre ꞌbɨ ꞌyị ṛanga née ní ní, Lomo idí íꞌbí ꞌdóꞌdo royé.”
50Ledre ga gére née mengịnɨ́ kóo royé née mbá do komo Nịkodị́mo bɨ kóo nderé ódro kɨ́ Yésụ kɨ́ ndụlụ nɨ ngúruyé ní. 51Zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ lafúne ga gére née kɨ́dí, “Ndazé aka geré ꞌdíꞌbi oꞌdo née ꞌdóꞌdo wo wá, idízé aka úwú ledre gɨ tara a zɨ́ze ówo lúyú ledre ené kí gɨ zɨ́a lorụ ezé uku kenée.”
52Zɨ́ lafúga úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Úku nda mbú bɨ káa lárá ledre ꞌdi, áyí go kpá ꞌyị ꞌbɨ Galiláya, ólo ndíki go kɨ́dí ngúru nébị ꞌbɨ Lomo nɨ bo nɨ ógụ gɨ sɨmɨ Galiláya?”
53Nda gɨ do kacɨ́ ódro née ní, zɨ́ye báyiyé gɨ ore ndáꞌbayé ꞌbe ꞌbɨ eyé e.
8Kára bɨ ꞌdiꞌbinɨ́ wo kɨ́ oꞌdo ní
1Nda gɨ do kacɨ́ a bɨ ꞌyị ga gére née bayinɨ́ ní, zɨ́ Yésụ ndéré ékị́ne do mongụ́ landa bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a Olíva8:1 Olíva: Née ngíti géyị kágá ga bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ ꞌdị́yị́ yée gɨ ro ndị́sị lụ́rụ sụꞌbụ́ gɨ sɨmɨ mɨánáye gɨ ro ánua kpá gɨ ro ndị́sị ụ́ndụ a ní. ní. 2Sɨmɨ bɨ bi aráloꞌbó roné ní, akpa kɨ́ sị́ ndóndó, zɨ́a ndáꞌbalúgu roné gɨrí ndéréne do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo. Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e yóko royé kpá ꞌdii kóꞌdụ́ a, zɨ́a ndị́sịné ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ye. 3ꞌDódo ledre nɨ aka kpá fú ndéré, zɨ́ Farụsáyo e kɨ́ ngíti géyị ꞌyị ꞌdódo lorụ e lálaógụ ngíti kára, ogụ ndikinɨ́ wo ngbụ́rụ́ kɨ́ méngị ꞌberị. Zɨ́ye ólụ́ye kɨ́ kára máa née ru dongará tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née do óto wo tóroné kóꞌdụ́ Yésụ kenée.4Zɨ́ Farụsáyo ga gére née úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ogụzé kɨ́ kára ba kóꞌdụ́yị gbékpị́e wá, luyú ledre. Otoomo oꞌdo ꞌbɨ ené kenée zɨ́a ndéréne sóꞌdo ngíti oꞌdo bɨ kpị́ ní. 5Nɨ mɨékéne zɨ́ze sɨmɨ lorụ bɨ gɨ zɨ́ Mụ́sa ní kɨ́dí, togụ́ kára luyú ledre go káa zɨ́ bɨ kára ba mengị ba yá, ꞌyị e idínɨ́ yóko royé óngbo wo kɨ́ tutú zɨ́a úyuné ꞌdáꞌba. Éyị́ bɨ idízé méngị e kɨ́e ní goó ꞌdi?” 6Farụsáyo ga gére née ogụnɨ́ eyé zɨ́ Yésụ née kɨ́ mbigí ngbanga wá, gamásoꞌdonɨ́ yị́ eyé mɨsiꞌdi gɨ ro zɨ́ye ꞌdíꞌbi wo.
Zɨ́ Yésụ ndécị́ ené tí, do ndálané ndị́sị éké éyị́ do káṇgá kɨ́ nzisị́lị́ne. 7Zɨ́ye kpá fú ndị́sị ị́rị́ye kɨ́ Yésụ idí úkulúgu ledre kacɨ́ nduꞌyú bɨ yée nduꞌyúnɨ́ wo kɨ́e ba. Zɨ́ Yésụ sị́kpịlúgu roné ꞌdága zɨ́a úku ledre zɨ́ Farụsáyo ga gére née kɨ́dí, “ꞌYị bɨ owo roné bú bɨlámáne kɨ́dí née ndaá ꞌyị lúyú ledre wá ní, idí ꞌdíꞌbi tutú óngboụ́tụ kára née kɨ́e fị ne.” 8Zɨ́ Yésụ ndálalúgu roné bi kpá fú ndị́sị éké ledre.
9Sɨmɨ bɨ Farụsáyo ga gére née uwúnɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ye báyiyé mbá mɨkékeṛị́a tonó kɨ́ mɨngburokoyé e. Yésụ idíaká kɨ́rɨ́ née go lá dụụ́ ne kára bɨ gáa ogụnɨ́ kɨ́e ba, nɨ go tóro kóꞌdụ́ a nzúó. 10Zɨ́ Yésụ kpá sị́kpịlúgu roné ꞌdága, zɨ́a úku ledre zɨ́ kára née kɨ́dí, “ꞌYị ga bɨ gáa ba nɨyí goó ꞌda? ꞌYị bɨ idíaká gɨ ro óngboónzó yị́ị ní ndaá?”
11Zɨ́ kára née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, mongụ́ ꞌyị, kémbị́ ꞌyị ndaá.”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Bɨlámáne, máꞌdécị amá kpá ngbangayị́ wá, ndéré mu ꞌbe. Tɨ́ lá ndá lolụ lúyú ledre wá.”
Yésụ nɨ káa zɨ́ bimɨóṇgó ní
12Zɨ́ Yésụ kpá úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mááyí zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e káa zɨ́ bimɨóṇgó ní, gɨ zɨ́a mándị́sị ꞌdódo mbigí ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ye. ꞌYị bɨ ṇguṇgu ledremá go zɨ́a ndị́sịné lódụ́ kacɨ́ma ní, luyú lolụ ledre wá, gɨ zɨ́a ṇguṇgu ledremá go.”
13Geré zɨ́ Farụsáyo ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ledre ga bɨ ndị́sị úku yée gɨ do biyị́ ní ndanɨ́ eyé maꞌdíi wá, gɨ zɨ́a ndị́sị mbófo royị́ kɨ́ royị́.”
14Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ledre ga bɨ mándị́sị úku yée gɨ do bimá ní nɨyí za mbá maꞌdíi. Gɨ zɨ́a bi bɨ máógụ gɨ doa kpá kɨ́ꞌdí bɨ mááyí ndáꞌbalúgu romá ní máówo bú. Sée, ówosé esé e wá. 15Ndị́sịsé ꞌdécị ngbanga kɨ́ sómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá ona. Máa, máꞌdécị amá ngbanga ꞌyịmaꞌdí e lá kɨ́ romá wá. 16Togụ́ mááyí ꞌdécị ngbanga yá, ngbanga bɨ mááyí ꞌdécị a ní nɨ ídí do bɨlámá mɨsiꞌdiné gɨ zɨ́a azé ndị́sị do kị́tị ꞌdécị ngbanga maꞌdáa kɨ́ Babá bɨ kasaogụ máa ní. 17Ówosé bú bɨlámáne sɨmɨ lorụ bɨ Mụ́sa ekéomo ní, kɨ́dí togụ́ ꞌyị e gbre ukunɨ́ kúrúye go mbá kị́éꞌdo gɨ ro ledre yá, ledre née nɨ go maꞌdíi. 18Mándị́sị tóro sogo ledre ga bɨ mándị́sị úku yée ní gɨ zɨ́a máówo bú nɨyí mbá maꞌdíi ledre e. Babá bɨ kasaogụ máa ní owo kpá bú kɨ́dí ledre ga bɨ mándị́sị úku yée ní, nɨyí mbá maꞌdíi ledre e.”
19Zɨ́ Farụsáyo ga gére née ndúꞌyú wo kɨ́dí, “ꞌBụyị́ bɨ úku ledre a née nɨ ꞌda?”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ásé ówo Babá maꞌdáa lárá káa be ꞌdi bɨ ngárá ówosé máa wá ní. Idí ówosé máa bo, káa bɨ ówosé Babá kpá go.” 20Née ledre ga bɨ Yésụ uku yée zɨ́ Farụsáyo e sɨmɨ bɨ nɨ ndị́sị ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyị e do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo ní. Yésụ maꞌdáa ndịsị kóo gbóo kɨ́ gbété bɨ otonɨ́ zɨ́ ꞌyị e ndị́sị ónzó késị́ sɨmɨ a káa do tákpásị́lị́ ní. Abú ꞌyị ga bɨ nɨyí okó ro Yésụ maꞌdáa ní nɨyí kóo ore yá, ꞌyị bɨ kị́éꞌdo gɨ dongaráye zɨ́a óto sị́lị́ne ro Yésụ gɨ ro ꞌdíꞌbi wo ní ndaá. Gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ ꞌdíꞌbi wo utúasá aka gɨ zɨ́ Lomo wá.
ꞌYị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre ꞌbɨ Lomo wá ní
21Gɨ do kacɨ́ ledre máa wo née ní, zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yụ́da e née kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, sịndị́ kadra amá nɨ ógụ zɨ́ma ótoómosé e, ásé gámásóꞌdo máa má útúásásé ndíki máa wá, zɨ́se úyusé nyé kɨ́ mɨlúyú ledre rosé gɨ zɨ́a Lomo otoomo ené lúyú ledre esé e wá.”
22Zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da ga gére née tónó ódroyé dengbị́ye kɨ́dí, “Uku née za cụ́ ledre. ꞌBɨ ené bi bɨ nɨ ndéré doa utúasázé ógụ doa wá née ꞌbɨé bi máa wo be ꞌdi? ꞌBúó nɨ úfu roné mɨúfu tée?”
23Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ndị́sịsé lúrú máa komosé káa zɨ́ éyị́ bɨ mááyí gɨ do sogo káṇgá ona ní, ɨ́ꞌɨ, mándá ꞌbɨ amá gɨ ona wá, mááyí yị́ amá gɨ komo ere. Née sị́ ledre bɨ sómụ́ ledre ezé ndíkí kése gɨ zɨ́a wá ní. 24Káa zɨ́ bɨ máúku máyá ásé úyu sɨmɨ lúyú ledre ní, ꞌbúó togụ́ ṇgúṇgusé ledremá go, kɨ́dí mááyí máa ꞌyị bɨ Lomo kasaogụ wo gɨ komo ere ní, togụ́ kenée wá ásé úyu mbá kɨ́ lúyú ledre rosé gɨ zɨ́a Lomo otoomo ené lúyú ledre esé e wá.”
25Zɨ́ ꞌyị ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ndị́sị úku ledre kenée, áyí eyị́ kú náambi?”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ásé ndúꞌyú máa kenée lárá káa be ꞌdi, mátónó úku ledre gɨ romá zɨ́se ba cakaba? 26Tụ́ꞌdụ́ ledre e nɨyí bo taramá gɨ ro úku yée ꞌdécị ngbangasé kɨ́e gɨ zɨ́ mɨméngị ledre esé. Abú ndotó, mááyí úku zɨ́se dụụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyị bɨ ukuiꞌbí taramá, zɨ́a kásaógụ máa kɨ́e ní. Ledre ga bɨ ꞌyị maꞌdáa ukuiꞌbí yée zɨ́ma ní, nɨyí mbá maꞌdíi gɨ zɨ́a ndaá ꞌbɨ ené ꞌyị ṛanga wá.”
27ꞌYị ga gére née owonɨ́ eyé bɨ kɨ́dí Yésụ ndịsị úku zɨ́ye née ledre ꞌBụné Lomo komo ere ní wá. 28Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máówo bú sịndị́ kadra nɨ ógụ zɨ́se ṇgúṇgu ledre ga bɨ máúku yée zɨ́se ní. Ledre maꞌdáa nɨ méngị roné sɨmɨ bɨ togụ́ phéphésé máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí goó do mɨngbúngbu kágá, zɨ́se sị́kpị máa kɨ́e ꞌdága ní. Babá yeme ledre ga gére née ne zɨ́ma úku yée zɨ́se née. 29Babá bɨ kasaogụ máa ní nɨ kɨ́ma kɨ́ rokinyi, nɨ ndị́sị íꞌbí rokoꞌbụ zɨ́ma kacɨ́ kadra mbá, gɨ zɨ́a mándị́sị méngị dụụ́ ledre ga bɨ ili yée ní.” 30Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ ore ní ị́nyịyé mbá ṇgúṇgu ledre Yésụ gɨ zɨ́ ledre bɨ uku née ní kɨ́dí maꞌdíi, Lomo kasaogụ wo ne.
Bulúndu Abarayáma e
31Zɨ́ Yésụ kpá úku ngíti ledre zɨ́ Yụ́da ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre ené née kɨ́dí, “Togụ́ lányásé tɨ́ fú ro ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní yá, ásé ídí mbigí ꞌyị lódụ́ kacɨ́ amá e. 32Zɨ́se ówo maꞌdíi ledre ꞌbɨ Lomo, zɨ́ mɨmbéꞌdesé ídíne vịị, lúrúsé lolụ rosé káa zɨ́ owụ́kụlụ́ e wá.”
33Zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku née útúne sɨmɨ manda ꞌbɨ Yụ́da ga gére née geré vuu bɨsinyíne, zɨ́ye úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Née ndaá ledre bɨ áyí úku a zɨ́ze ní wá. Tɨ́ bɨ ndịsịzé ona ní ndazé owụ́kụlụ́ ꞌbɨ ngíti géyị ꞌyị e wá. Odụ mongụ́ ꞌyị ezé dụụ́ kị́éꞌdo bulúnduzé bɨ Abarayáma ní. Áyí ndólo ịrị owụ́kụlụ́ e dozé lárá a káa be ꞌdi?”
34Yésụ ya zɨ́ye ní, “Máúku zɨ́se zaá maꞌdíi, ꞌyị bɨ ndịsị lúyú ledre ní, nɨ go owụ́kụlụ́ ꞌbɨ lúyú ledre. 35Owụ́kụlụ́ ꞌdiꞌbi ené ꞌbe kacɨ́ mị́ngị́ ꞌbe wá. Mbigí owụ́ ꞌbɨ mị́ngị́ ꞌbe ndịsị yị́ ené ꞌdíꞌbi ꞌbe ne kacɨ́ ꞌbụné. 36Máa Yésụ bɨ mbigí Owụ́ ꞌbɨ Lomo ní, togụ́ máꞌdíꞌbióyó lúyú ledre máa gɨ rosé yá, ásé útúásá kacɨ́ komo Babá, ꞌdoꞌdo lolụ sée wá. 37Máówo bú bɨlámáne kɨ́dí ásé bulúndu Abarayáma. Abú kenée ndotó, zɨ́se ásisé ꞌduꞌdorụ́ kɨ́ ṇgúṇgu ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní. Zɨ́se yéme rosé drú gɨ ro úfu máa. 38Nɨ kenée maꞌdíi, ndị́sịsé méngị née ledre ga bɨ ꞌbụsé Satána ndịsịnɨ́ ꞌdódo yée zɨ́se ní. Nɨ gɨ romá kpá kenée, mándị́sị ꞌdódo zɨ́se ba ledre ga bɨ Babá ꞌdódo yée zɨ́ma ní.”
39Zɨ́ ꞌyị ga gére née kpá úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Maꞌdíi, azé bulúndu Abarayáma.”
Yésụ ya zɨ́ye ní, “Idí ídísé ba tɨ́ bulúndu Abarayáma maꞌdíi ní, káa bɨ ásé ndị́sị ba méngị ledre ga bɨ ꞌbɨ Abarayáma ní. 40Lúrúsé aka nda bɨ ílisé úfu máa gɨ zɨ́a bɨ mándị́sị ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́se ní. Abarayáma ili ené kóo úfu ꞌyị bɨ ndịsị ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo ní wá. 41Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́se ndị́sịsé méngị dụụ́ ledre ga bɨ ꞌbụsé Satána ndịsịnɨ́ ꞌdódo yée zɨ́se ní.”
Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku née, zɨ́ Yụ́da ga gére née úkulúgu ledre kɨ́dí, “Ndá úku ledre kenée wá. Lúrú zée íri káa zɨ́ éyị́ bɨ azé gɨ ꞌdí sogo ní? ꞌBụzé nɨ dụụ́ kị́éꞌdo Lomo.”
42Yésụ ya zɨ́ye ní, “Togụ́ maꞌdíi Lomo nɨ tɨ́ ꞌBụsé yá, káa bɨ ótosé ꞌbúma go gɨ zɨ́a Lomo maꞌdáa kasaogụ máa née dongaráse. 43Ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní ówosé éyị́ bɨ útúásásé ówoyéme a gɨ zɨ́a wá ní bú? Gɨ zɨ́a bɨ ásisé mɨási kɨ́ índi mbílíse gɨ ro ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní. 44Máúku zɨ́se, ásé owụ́ ga bɨ ꞌbɨ ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e ní. Née sị́ ledre bɨ ndị́sịsé méngị dụụ́ ledre ga bɨ ꞌbɨ ené ní. Tɨ́ bɨ ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e nɨ née, ndaá cóngó ꞌyị wá. Odụ ledre ené dụụ́ ṛanga kɨ́ úfu ꞌyị e. 45Mándị́sị ꞌdódo zɨ́se dụụ́ maꞌdíi ledre e, gɨ zɨ́a bɨ ngárá ílisé esé maꞌdíi wá ní, zɨ́se ndị́sị ásisé gɨ ro ꞌdódo ledre amá. 46ꞌYị nɨ bo kị́éꞌdo gɨ dongaráse nɨ kụ́ꞌdụ sị́lị́ne romá ya málúyú ledre go? Ndaá. Sara togụ́ ꞌyị ndaá ní, ílisé ṇgúṇgu maꞌdíi ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní wá ní gɨ ro ꞌdi? 47Owụ́ ga bɨ ꞌbɨ Lomo ní, nɨyí méngị dụụ́ ledre ga bɨ ꞌbɨ ꞌbụyé Lomo ní. Ledre ꞌbɨ Lomo bɨ mándị́sị ꞌdódo a zɨ́se ní, ílisé ṇgúṇgu a wá gɨ zɨ́a ásé yị́ esé owụ́ ga bɨ ꞌbɨ Satána ní.”
Yésụ nɨ ꞌdáꞌdá gɨ zɨ́ Abarayáma
48Zɨ́ Yụ́da ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ bɨsinyíne kɨ́dí, “Éꞌe, ábuwá ndaá gɨ sɨmɨ kúfúze Yụ́da e wá maꞌdíi. Áyí ꞌyị gɨ sɨmɨ Samáriya sɨmɨ doyị́ sinyí go mɨsínyí gɨ zɨ́ dokéké.”
49Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, dokéké ndaá ꞌbɨ ené sɨmɨmá wá. Mándị́sị yị́ amá óto úndru Babá gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́se ndị́sịsé úkucáyi máa. 50Máíli amá máa kɨ́dí, ꞌyị e idínɨ́ ndị́sị óto úndrumá ní wá. Babá bɨ kasaogụ máa ní ili yị́ ené ne kɨ́dí ꞌyị e idínɨ́ ndị́sị óto úndrumá. Mengị ledre née kenée gɨ zɨ́a nɨ ne kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga zɨ́ne. 51Máúku zɨ́se maꞌdíi, togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ba ní, ꞌyị née uyu ené wá.”
52Yụ́da e ya zɨ́a ní, “Maꞌdíi, owoyemezé go kɨ́dí sɨmɨ doyị́ sinyí go mɨsínyí gɨ zɨ́ dokéké. Bulúnduzé Abarayáma kɨ́ mɨngburoko nébị ga kóna ní uyunɨ́ go mbá, zɨ́yị úku ledre yá togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledre eyị́ yá, uyu wá? 53Áyí náambi zɨ́yị úku ledre kenée ní? Bulúnduzé Abarayáma kɨ́ nébị ga bɨ kóna uyunɨ́ ní, rómo doyé kɨ́ ꞌdi?”
54Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Togụ́ mámbófo romá kɨ́ romá yá, moko ndaá sɨmɨ a wá. Babá bɨ úkusé ledre a kɨ́dí nɨ kpá Lomo esé ní iline kɨ́dí ꞌyị e idínɨ́ ndị́sị mbófo máa. 55Maꞌdíi ówosé esé Lomo wá. Máówoyéme wo dụụ́ máa. Née sị́ ledre bɨ mándị́sị óto úndrua gɨ zɨ́a ní. Togụ́ máúku máyá máówo wo wá yá, mááyí go kpá ꞌyị ṛanga káa zɨ́ sée ní. 56Bulúndusé Abarayáma ndịsị kóo óto komoné kacɨ́ma gɨ ro mɨógụmá káa do mongụ́ sáká éyị́ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e. Sɨmɨ bɨ owoyeme sịndị́ kadra ꞌbɨ mɨógụmá ní, zɨ́a kóo ídíne kɨ́ mongụ́ rokinyi.”
57Zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da ga gére née úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “ṛifu mɨṛífu, sɨmɨbi ogụ aka doyị́ cị́ gbre doa sokó (50) kpá wá, zɨ́yị úku ledre yá, ówosé rosé kɨ́ Abarayáma bú?”
58Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, Abarayáma nɨ owụ́. Nɨyí ndíki wo ní, mááyí yị́ amá kóo kú goó bo.” 59Zɨ́ mɨmbéꞌde Yụ́da ga gére née ésị́ne, zɨ́ye ꞌdíꞌbi tutú e gɨ ro óngbóónzó Yésụ kɨ́e. Sɨmɨ bɨ Yésụ lurú ledre née kenée ní, zɨ́a ụ́cụ yị́ ené lị́lịné gɨ do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo gɨ ore ꞌdáꞌba.
9Yésụ likpí komo ngíti oꞌdo
1Sɨmɨ ngíti sị́lị́, Yésụ nɨyí go ndị́sị ndéré ꞌdécị bi kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e. Zɨ́ye ógụyé ndíki ngíti oꞌdo, tɨ́ bɨ kóo mbágáa ndiki wo ní komoa lurú bi wá. 2Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ndúꞌyú Yésụ kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre, oꞌdo née lurú bi wá née gɨ zɨ́ lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyị ga bɨ ndikinɨ́ wo ní, togụ́ lúyú ledre ené?”
3Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, ꞌyị lúyú ledre ndaá. Lomo mengị ledre née kenée gɨ ro zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ówo rokoꞌbụné gɨ roa. 4Máúku zɨ́se, mé bɨ azé aka kése kadra utú aka wá ní, idízé mu méngị moko bɨ Lomo kasa máa gɨ roa ní. Gɨ zɨ́a togụ́ bi ụlụ́ go yá, ꞌyị utúasá lolụ méngị moko wá. 5Máúku zɨ́se maꞌdíi, káa zɨ́ bɨ mááyí aka kɨ́se do sogo káṇgá ona ní, mááyí zɨ́se ꞌyịmaꞌdí e káa zɨ́ bimɨóṇgó ní.”
6Sɨmɨ bɨ Yésụ uku ledre née kenée ní, zɨ́a lúbu súrú do káṇgá, zɨ́a ógo káṇgá máa née óṛó a ro komo oꞌdo née. 7Zɨ́a úku ledre zɨ́ oꞌdo máa née kɨ́dí, “Ndéré mu lúgu káṇgá née gɨ komoyị́ sɨmɨ mɨkavu bɨ kɨ́ ịrịné Silowámo ní.” Zɨ́ oꞌdo née ndéréne lúgu komoné drá. Nɨ ndáꞌbaógụ gɨrí ní, komoa nɨ go lúrú bi.
8Sɨmɨ bɨ oꞌdo née ndaꞌbaogụ gɨ do mɨkavu gɨrí ní, ꞌyị ga bɨ owonɨ́ wo bú ní, zɨ́ye ndị́sịyé úku ledre kɨ́dí, “Áyi, née ndaá oꞌdo bɨ komoa ndaá, ndịsị lengbe ómbo éyị́ e gɨ zɨ́ ꞌyị e kɨ́ra ba wá?” 9Ngíti géyị ya, “Ɨɨ née tɨ́ wo.”
Ngíti géyị ya, “Ɨ́ꞌɨ, née ndaá wo wá, tosoyé utúasá mɨútúásá.”
Zɨ́ oꞌdo née úku ledre kɨ́dí, “Née tɨ́ máa nda ngíti ꞌyị wá.”
10Zɨ́ ꞌyị ga gére née úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Úku bɨ káa ledre ꞌdi, sara komoyị́ likpí láráne káa be ꞌdi?”
11Zɨ́ oꞌdo máa née úku ledre zɨ́ ꞌyị ga gére née kɨ́dí, “Ngíti oꞌdo kɨ́ ịrịné Yésụ, likpí komomá ne. Yésụ maꞌdáa lubu súrú bi do káṇgá, zɨ́a ógo káṇgá bɨ kɨ́ súrú sɨmɨné née óṛó a ro komomá, zɨ́a kása máa ya máídí ndéré lúgu káṇgá máa née gɨ komomá sɨmɨ mɨkavu bɨ kɨ́ ịrịné Silowámo ní. Zɨ́ma tɨ́ ndéréma, kpá lá bɨ málúgu ní, geré zɨ́ komomá líkpíne káa zɨ́ bɨ ásé lúrú a née.”
12Zɨ́ye ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Sara oꞌdo máa née nɨ nda goó ꞌda?”
Zɨ́a úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máówo wá togụ́ nɨ ꞌdáya yá.”
Komo oꞌdo née likpí káa be ꞌdi?
13Zɨ́ye ꞌdíꞌbi oꞌdo bɨ komo a likpí née ndéréye kɨ́e zɨ́ Farụsáyo e. 14Sị́lị́ bɨ kóo Yésụ lubu súrú do káṇgá, zɨ́a ị́nyịné ógo káṇgá bɨ kɨ́ súrú sɨmɨné née óṛó a komo oꞌdo née zɨ́a líkpíne ní nɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro. 15Zɨ́ Farụsáyo ga gére née ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Úku aka maꞌdíi ledre zɨ́ze, komoyị́ likpí lárá ne káa be ꞌdi?” Zɨ́a úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Oꞌdo bɨ kɨ́ ịrịné Yésụ ní, likpí komomá ne. Lubu súrú do káṇgá, zɨ́a ị́nyịné ógo káṇgá bɨ kɨ́ súrú sɨmɨné née óṛó a komomá, ya máídí ndéré lúgu a. Sɨmɨ bɨ málúguóyó káṇgá née gɨ komomá ní, geré zɨ́ komomá líkpíne.”
16Zɨ́ ngíti géyị ꞌyị e gɨ dongará Farụsáyo ga gére née úku ledre kɨ́dí, “Oꞌdo née ndaá ꞌyị ꞌbɨ Lomo wá. Idí née ꞌyị bɨ Lomo kasaogụ wo née ní, káa bɨ utúasá méngị kéyị kenée sɨmɨ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro wá, ꞌdewe lorụ ꞌbɨ Lomo go.”
Ngíti géyị yaá “Lomo kasaogụ wo ne, idí ndaá kenée wá, káa bɨ utúasá ndị́sị méngị mɨngburoko ledre ga bɨ kɨ́ rokoꞌbụyé ní wá.” Gɨ zɨ́ mɨúkulóꞌbó ledre e zɨ́ sómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyị ga gére née nda ídíne go faa.
17Zɨ́ye ndúꞌyú oꞌdo bɨ komo a likpí née kɨ́dí, “Sara aka nda yị́ị, sómụ́ ꞌbɨ eyị́ yá oꞌdo bɨ likpí komoyị́ née nɨ náambi?”
Oꞌdo née ya zɨ́ye ní, “Másómụ́ née nébị Lomo kasaogụ wo ne.”
18Yụ́da ga gére née ṇguṇgunɨ́ eyé kóo fú lá bɨ kɨ́dí, “Maꞌdíi, oꞌdo née komoa lurú kóo bi wá ní wá.” Zɨ́ye ị́nyịyé kákasa kacɨ́ ꞌbụa kɨ́ mbágáa. 19Sɨmɨ bɨ ꞌbụa kɨ́ mbágáa ogụnɨ́ ní, zɨ́ Yụ́da ga gére née ndúꞌyú yée kɨ́dí, “Ba owụ́ ꞌbɨ esé, maꞌdíi, tɨ́ bɨ kóo ndíkisé wo ní, lurú bi wá? Éyị́ bɨ méngịsé nda kɨ́ komoa maꞌdáa ní ꞌdi, bɨ cakaba nɨ nda go lúrú bi ní?”
20Zɨ́ oꞌdo née kɨ́ meꞌbené ị́nyịyé úkulúgu ledre kɨ́dí, “Ɨɨ, née owụ́ ꞌbɨ ezé maꞌdíi. Tɨ́ bɨ kóo ndikizé wo ní, komoa lurú bi wá. 21Owozé wá togụ́ komoa máa née mengị láráne káa be ꞌdi bɨ nɨ nda go ndị́sị lúrú bi née. Bɨlámá a ndúꞌyúsé aka cụ́ wo zɨ́ze úwú a gɨ taraa.” 22ꞌBụ yaꞌdá née ilinɨ́ úku ledre bɨ ya kɨ́dí Yésụ likpí komo owụ́ ꞌbɨ eyé ne ní wá, gɨ zɨ́ ngịrị mɨngburoko manda ꞌbɨ Yụ́da e. Gɨ zɨ́a Yụ́da ga gére née iꞌbínɨ́ lorụ kɨ́dí, togụ́ ꞌyị uku ledre ya Yésụ nɨ Kɨ́résịto, Lomo kasaogụ wo ne yá, ꞌyị máa née yée nɨyí ụ́cụómo wo, olụ́ lolụ dongará lafúne íni ini zɨ́ Lomo sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro wá. 23Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ ꞌbụa kɨ́ mbágáa lá úku ledre kɨ́dí “Ídísé ndúꞌyú cụ́ wo, ndaá owụ́ wá, idí ódro gɨ roné kɨ́ roné.”
24Zɨ́ Yụ́da ga gére née kpá ndóloógụ ándá yaꞌdá bɨ komoa likpí née zɨ́ye úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Owozé bú bɨlámáne kɨ́dí, oꞌdo bɨ Yésụ née, nɨ ꞌyị lúyú ledre. Lóbụ aka Lomo zɨ́ze, éyị́ bɨ ówo gɨ roa ní ꞌdi?”
25Zɨ́ oꞌdo née úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Mándá kɨ́ tụ́ꞌdụ́ ledre gɨ ro úku a wá, togụ́ Yésụ nɨ ꞌyị lúyú ledre togụ́ ndaá ꞌyị lúyú ledre wá. Éyị́ bɨ máówo ní, komomá lurú ené kóo bi wá, bɨ nda ba ní, komomá nɨ go lúrú bi.”
26Zɨ́ Yụ́da ga gére née kpá ndúꞌyúlúgu wo kɨ́dí, “Sara éyị́ bɨ Yésụ mengị zɨ́yị, zɨ́ komoyị́ líkpíne ní ꞌdi?”
27Zɨ́ oꞌdo née kpá úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Máúku ga kpá ledre née go zɨ́se, ílisé esé úwú a wá. Éyị́ bɨ ílisé úwúándá ledre máa née gɨ roa ní ꞌdi? Ílisé go ídí ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga tée?”
28Zɨ́ye úku ledre zɨ́ oꞌdo née ịrị́ ịrị́ kɨ́dí, “Ndazé ezé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ oꞌdo née wá, áyí yị́ị ꞌyị lódụ́ kacɨ́a wá. Lodụ́zé ꞌbɨ ezé yị́ ezé kacɨ́ Mụ́sa. 29Gɨ zɨ́a kóo ꞌdesị́ ní, Mụ́sa maꞌdáa odronɨ́ kɨ́ Lomo bú. Oꞌdo bɨ Yésụ née owozé wá togụ́ ogụ ꞌbɨ ené gɨ ꞌdáya yá.”
30Zɨ́a úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Née kenée lárá ledre ꞌdi, bɨ ówosé bi bɨ oꞌdo née ogụ gɨ doa ní wá ní. Éyị́ bɨ máówo ní, likpí ꞌbɨ ené komomá go. 31Owozé bú bɨlámáne Lomo ndaá lengbe kɨ́ rokinyi kɨ́ ꞌyị lúyú ledre e wá. Nɨ kɨ́ rokinyi dụụ́ kɨ́ ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ úwú ledre ené ní. 32Tɨ́ bɨ kóo Lomo oto do sogo káṇgá ba, uwúzé aka bɨ ya kɨ́dí ngíti ꞌyị nɨ bo kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ likpí komo ꞌyị bɨ ndikinɨ́ wo komoa lurú bi wá ní zɨ́ne ní wá. 33Oꞌdo bɨ likpí komomá ba, idí ndaá ꞌyị bɨ Lomo kasaogụ wo née ní wá yá, káa bɨ likpí komomá wá.”
34Zɨ́ye ódroyé kpá oꞌbụóꞌbụ zɨ́ oꞌdo bɨ komo a likpí née kɨ́dí, “Yị́ị ꞌyị lúyú ledre bɨ ndikiogụnɨ́ yị́ị kɨ́ lúyú ledre kú gɨ sɨmɨ ní, íli ꞌdódo ledre zɨ́ze? Togụ́ kenée yá, tónóne karaba ndéréne ꞌdáꞌdá, ólụ́ lolụ dongará ꞌyị e sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro íni ini zɨ́ Lomo wá.”
ꞌYị bɨ owoꞌdiꞌbi Lomo wá ní
35Zɨ́ Yésụ úwú ledre kɨ́dí, oꞌdo bɨ née likpí komoa ba Yụ́da ilinɨ́ lolụ zɨ́a ólụ́ne sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro wá. Zɨ́ Yésụ ndéréne zɨ́ oꞌdo bɨ komoa likpí née ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Ṇgúṇgu ledre Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí goó?”
36Oꞌdo née ya zɨ́ Yésụ ní, “Mongụ́ ꞌyị, ꞌyị née máówoꞌdíꞌbi ledre gɨ roa wá, ꞌdódo aka ledre gɨ ro a zɨ́ma gɨ do bɨ zɨ́ma ṇgúṇgu ledrea.”
37Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ndaá ngíti ꞌyị sɨkala wá, née kpá tɨ́ máa bɨ mááyí ódro zɨ́yị ba.”
38Geré zɨ́ oꞌdo née útúne sị́ sịndị́ Yésụ bi óto úndru a, zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Ngére, máṇgúṇgu ledreyị́ go,”
39Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ oꞌdo née kɨ́dí, “Máógụ do sogo káṇgá ba gɨ ro ꞌdécị ngbanga zɨ́ komo sómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e líkpíne. ꞌYị ga bɨ owoyemenɨ́ ledre gɨ ro Lomo wá ní, zɨ́ye ówoyéme a. ꞌYị ga bɨ ya yée owoyemenɨ́ yị́ eyé wo bú ní, nɨyí ídíáká ꞌbɨ eyé sɨmɨ luyú káa zɨ́ ꞌyị ga bɨ komoyé ndaá ní.”
40Geré zɨ́ Farụsáyo ga bɨ gáa ore ní ị́nyịyé úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Úku yá ꞌdí yaá, komozé ndaá káa?”
41Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Idí ídísé ba káa zɨ́ ꞌyị ga bɨ komoyé ndaá ní yá, káa bɨ lúyú ledre esé ndaá lolụ ba wá. Nda lá gɨ zɨ́a bɨ sómụ́sé yị́ esé kɨ́dí ówosé ledre bú ní, zɨ́ lúyú ledre esé ídíne fú lá bo.”
10Bɨlámá ꞌyị ꞌbáꞌbá kábịṛị́kị e
1Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ Farụsáyo ga gére née sɨmɨ muruwayi kɨ́dí, “ꞌYị bɨ olụ́ lódụ́ kacɨ́ kábịṛị́kị e ꞌdị́cị́ ndaá gɨ ꞌdí tara mbotụyé wá ní, née ndaá mị́ngị́ kábịṛị́kị maáge wá, née ꞌyị ugu, kpá yị́ ené bɨsinyí ꞌyị. 2Mị́ngị́ kábịṛị́kị e ndịsị ólụ́ lódụ́ kacɨ́ kábịṛị́kị ené e fú lá gɨ tara mbotụyé. 3Togụ́ mị́ngị́ kábịṛị́kị ga gére née ogụ go yá, zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko bɨ ore ní líkpí mbotụ. Sɨmɨ bɨ ndolo kábịṛị́kị ené e kɨ́ ịrịyé ní, zɨ́ye úwú kúrú mị́ngị́ye zɨ́ye ídíye mbá kɨ́ rokinyi. 4Sɨmɨ bɨ kábịṛị́kị ga gére née olụ́ogụnɨ́ go sága ní, kpá lá bɨ mị́ngị́ye utú zɨ́ye ꞌdáꞌdá ní, geré zɨ́ye útúye ngbeṛị́ do kacɨ́ a gɨ zɨ́a owoyemenɨ́ sɨmɨ kúrú a bú. 5Togụ́ ngíti ꞌyị kpị́ yá, kábịṛị́kị ga gére née nɨyí ngásá eyé gɨ zɨ́a mɨngásá gɨ zɨ́a bɨ owoyemenɨ́ eyé wo wá ní.” 6Farụsáyo ga gére née owonɨ́ eyé ini ledre gɨ sɨmɨ muruwayi bɨ Yésụ uku née wá.
7Zɨ́ Yésụ úku phụ́trụ ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, mááyí zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e káa zɨ́ mbotụ kábịṛị́kị e ní. 8ꞌYị ga bɨ ngárá Babá kasa ené yée ne wá ní, ogụnɨ́ yị́ eyé kɨ́ royé kɨ́dí yée nɨyí bɨlámá ꞌyị ꞌdódo ledre ꞌbɨ Lomo, ábuwá yị́ eyé ꞌyị ṛanga e kpá ꞌyị ugu e. ꞌYị amá e uwúnɨ́ eyé kóo ledre ga bɨ ꞌyị ga gére née ndịsịnɨ́ ꞌdódo yée ní wá. 9Mááyí káa zɨ́ mbotụ ꞌdị́cị́ ní. Togụ́ ꞌyị ogụ gɨ ꞌdí zɨ́ma yá, mááyí yómo wo gɨ zɨ́a mááyí go ꞌyị ꞌbáꞌbá wo, káa zɨ́ mị́ngị́ kábịṛị́kị bɨ ndịsị ꞌbáꞌbá yée do bi ꞌbɨ éyị́ mɨánu zɨ́a kpá ndáꞌbané kɨ́ye ꞌbe bɨlámáne ní. 10ꞌYị ugu ndịsị ndéré ꞌbɨ ené gɨ ro úgu éyị́, kɨ́ ngáka éyị́ kpá kɨ́ úfu ꞌyị e. Máa Yésụ, mándá ꞌbɨ amá káa zɨ́ ꞌyị ṛanga ga gére née wá, máógụ ꞌbɨ amá gɨ ro zɨ́ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá go ní ídíye kɨ́ trịdrị kpá kɨ́ rokinyi bɨ ngárá odụ a ndaá ní.
11“Mááyí bɨlámá ꞌyị lúrú bi kacɨ́ kábịṛị́kị amá e. Máíꞌbí romá tóromá kacɨ́ kábịṛị́kị amá e gɨ zɨ́ bɨsinyí ledre kɨ́ méngị yée. Togụ́ umbu yá, máídí úyu máa, ndanɨ́ úyu wá.12ꞌYị bɨ ndaá mị́ngị́ kábịṛị́kị e wá, ogụ ꞌbɨ ené lá méngị moko gɨ ro késị́ ní, togụ́ lurú bangá sinyí go kɨ́ ógụ gɨ ro ꞌdíꞌbi ngúru kábịṛị́kị ga gére née yá, nɨ óyó sogoné zɨ́ kábịṛị́kị ga gére née, zɨ́ bangá sinyí nánáónzó ngúruyé ánu a, zɨ́ ngíti géyị báyiyé faa. 13ꞌYị ꞌbɨ moko née ngasáoyó roné gɨ zɨ́a kábịṛị́kị ga gére née ndanɨ́ eyé ꞌbɨ ené wá, mengị ꞌbɨ ené lá dụụ́ moko gɨ ro késị́.
14“Mááyí bɨlámá ꞌyị ꞌbáꞌbá kábịṛị́kị e gɨ zɨ́a mááyí máa mị́ngị́ ye. Kábịṛị́kị amá e owonɨ́ máa bú, 15káa zɨ́ bɨ ledremá nɨ zɨ́ Babá owóowó zɨ́ ledrea ídíne zɨ́ma kpá owóowó ní, ledre kábịṛị́kị amá e nɨ zɨ́ma kpá owóowó. Née sị́ ledre bɨ máíꞌbí romá zɨ́ umbu gɨ royé gɨ roa ní. 16Ngíti géyị ꞌyị amá e nɨyí aka kpá fú bo yée ga bɨ ndanɨ́ gɨ sɨmɨ kúfú Yụ́da e wá ní. Mááyí kpá ꞌdíꞌbiógụ yée, ésị yée dongará lafúye gɨ do bɨ zɨ́ye ídíye kị́éꞌdo ndị́sị úwú dụụ́ kúrúma, gɨ zɨ́a mááyí máa ꞌyị ꞌbáꞌbá yée. 17Ledremá nɨ zɨ́ Babá owóowó gɨ zɨ́a máúwú kúrúa bú. Mááyí íꞌbí romá zɨ́ umbu gɨ ro ꞌyịmaꞌdí e. Abú máúyu yá, nɨ úrulúgu máa. 18ꞌYị bɨ kị́éꞌdo káa nɨ gága máa gɨ ro ledre ní ndaá. Mááyí kɨ́ rokoꞌbụ ledre e za mbá zɨ́ma gɨ zɨ́ Babá gɨ ro zɨ́ma íꞌbí romá zɨ́ umbu, togụ́ mbú zɨ́ma ásimá gɨ roa.”
19Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ sómụ́ ledre ꞌbɨ Yụ́da e ífi sɨmɨné, toronɨ́ eyé lolụ do sómụ́ ledre kị́éꞌdo wá. 20Ngíti géyị odronɨ́ ꞌbɨ eyé gɨ do bɨ Yésụ bɨsinyíne kɨ́dí, “Oꞌdo née nɨ kɨ́ dokéké sɨmɨné, née ndaá ꞌyị bɨ azé ndị́sị úwú ledre gɨ taraa ní wá.”
21Ngíti géyị ya, “Ɨ́ꞌɨ, oꞌdo née dokéké ndanɨ́ sɨmɨ a wá. ꞌYị bɨ kɨ́ dokéké sɨmɨné ní, utúasá ndị́sị ꞌdódo ledre kɨ́ rokoꞌbụné wá. Utúasá kpá líkpí komo ꞌyị bɨ ꞌdụtụ mɨꞌdụ́tụ ní wá.”
Ngíti géyị Yụ́da e asinɨ́ gɨ ro Yésụ
22Gɨ do kacɨ́ ledre née ní, geré zɨ́ sịndị́ kadra bɨ legbe ndịsịnɨ́ sómụ́ndíki ledre ꞌdị́cị́ bɨ kóo ꞌbɨ Lomo ꞌdanánɨ́ sɨmɨ Yerụsaléma ní ógụné. Ledre máa née mengị kóo roné née kɨ́ yana ndumu. 23Zɨ́ Yésụ ndị́sị gámáne do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo née. Zɨ́a ndéré ólụ́ne gị do bi bɨ kóo oꞌbónɨ́ ngbaꞌdaka ro ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo, bɨ ịfị́nɨ́ ịrị Solomóna doa ní. 24Zɨ́ Yụ́da ga gére née ólụ́ lódụ́ kacɨ́ Yésụ íri. Zɨ́ye úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ndá lolụ fú lá ndị́sị lóꞌbo gɨ zɨ́ze wá. Togụ́ áyí go Kɨ́résịto bɨ Lomo kasaogụ ní yá, ídí geré úku a zɨ́ze.”
25Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ásé ndúꞌyú ꞌdóꞌdo máa née kenée gɨ ro ꞌdi, tɨ́ bɨ máúku ledre go zɨ́se, ílisé ṇgúṇgu a wá ní. Mɨngburoko ledre ga bɨ mándị́sị méngị yée bɨ ngárá gbékpị́ ꞌyị e utúasánɨ́ méngị yée wá ní, nɨyí ꞌdódo máa ye zɨ́se ówo a kɨ́dí Babá kasaogụ máa ne. 26Ṇgúṇgusé ledremá wá gɨ zɨ́a ndásé esé ꞌyị amá e wá. 27ꞌYị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá go ní, ndịsịnɨ́ lengbe úwú kúrúma. Máówo yée bú bɨlámáne gɨ zɨ́a nɨyí ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma e. 28ꞌYị amá ga gére née máꞌdíꞌbi sị́lị́ma go royé ndá, mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ye. ꞌYị bɨ nɨ ꞌdíꞌbióyó yée gɨ zɨ́ma ní ndaá. 29Babá bɨ iꞌbí ꞌyị amá ga gére née zɨ́ma ní, rokoꞌbụa romo do éyị́ e za mbá. ꞌYị bɨ nɨ útúásá ꞌdíꞌbióyó ꞌyị amá ga bɨ iꞌbí yée zɨ́ma née ní ndaá. 30Zée kɨ́ Babá, azé dụụ́ ꞌyị kị́éꞌdo.”
31Zɨ́ ledre née útúne sɨmɨ Yụ́da ga gére vuu bɨsinyíne. Zɨ́ye ị́nyịyé ꞌdíꞌbi tutú e gɨ ro óngboónzó wo kɨ́e. 32Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mɨngburoko ledre ga bɨ Babá iꞌbí yée zɨ́ma ndị́sị méngị yée ní, máméngị yée mbá do komosé. Wo bɨ sinyí rosé ílisé úfu máa gɨ roa ní wo be ꞌdi?”
33Yụ́da e ya zɨ́a ní, “Lúyú ledre eyị́ nɨ wo bɨ úku yá née nɨ kpá Lomo tɨ́ bɨ áyí gbékpị́ ꞌyịmaꞌdí ní. Née ledre bɨ azé úfu yị́ị gɨ zɨ́a ní, ledre ezé ndaá ꞌbɨ ené kɨ́ bɨlámá moko eyị́ wá.”
34Yésụ ya zɨ́ye ní, “Sara bɨ nɨ mɨékéne do sị́lị́se sɨmɨ bụ́kụ ꞌbɨ lorụ, Lomo uku kɨ́dí, ‘Sée ga bɨ mágéléógụ sée káa do manda e ní, ásé go kɨ́ rokoꞌbụ zɨ́se káa zɨ́ Lomo ní.’10:34 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 82:635Togụ́ Lomo uku ledre kɨ́dí née geléogụ ngíti géyị ꞌyị e kɨ́ rokoꞌbụ zɨ́ye káa zɨ́ Lomo ní. Ledre bɨ Lomo uku go ní, ꞌyị óyólóꞌbó a ndaá. 36Sara bɨ mááyí nda tɨ́ mbigí Owụ́ ꞌbɨ Lomo, Babá maꞌdáa kasa máa ne do sogo káṇgá méngị moko ené ní, éyị́ bɨ bi sinyí nda rosé zɨ́se úku ledre gɨ zɨ́a kɨ́dí máúku sínyi ledre go sɨmɨ bɨ máúku máyá mááyí Owụ́ ꞌbɨ Lomo ní ꞌdi? 37Moko ga bɨ mándị́sị méngị yée ní za mbá, togụ́ ndanɨ́ moko ga bɨ ꞌbɨ Babá ní wá, ndásé ṇguṇgu ledremá wá. 38Abú ílisé ṇgúṇgu ledremá wá, moko ga bɨ mándị́sị méngị yée ní togụ́ ṇgúṇgusé go kɨ́dí Lomo uku ne ya máídí méngị yée kenée, ṇgúṇgusé go kɨ́dí azé kɨ́ Babá ꞌyị kị́éꞌdo.” 39Zɨ́ Yụ́da ga gére née kpá ị́nyịyé áyíye ꞌdíꞌbi Yésụ gɨ zɨ́ ledre bɨ uku zɨ́ye kenée ní. Zɨ́a ụ́cụ lị́lịné gɨ zɨ́ye gɨ ore.
40Zɨ́ Yésụ ị́nyịné gɨ sɨmɨ Yerụsaléma gɨ ore ꞌdógụ ngbuṛu Yeredéne, ndéré ꞌdị́yị roné do bi bɨ Yiwáni ꞌyị Bábátị́zị́ ꞌyị e ndịsị íꞌbí babatị́za doa zɨ́ ꞌyị e ní, zɨ́a ndị́sịné íri kɨ́ owụ́ sị́lị́ cúkuꞌdée. 41Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ndị́sị ndéréye zɨ́ Yésụ do bi bɨ nɨ doa íri ní. Zɨ́ ngíti géyị ꞌyị e ndị́sị úku ledre kɨ́dí, “Abú Yiwáni mengị mɨngburoko ledre ga bɨ kɨ́ rokoꞌbụné ní wá yá, ledre ga bɨ uku yée gɨ ro Yésụ ní, nɨyí mbá maꞌdíi ledre e.” 42Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ṇgúṇgu ledre Yésụ kɨ́dí nɨ owụ́ ꞌbɨ Lomo.
11Sanda ndíyá Lázoro nderé zɨ́ Yésụ
1Ngíti oꞌdo nɨ kóo bo kɨ́ ịrịné Lázoro, lúndu Maríya e kɨ́ Márata, ndịsịnɨ́ sɨmɨ Beteníya. Lázoro maꞌdáa nɨ kóo kɨ́ ndíyá bɨsinyíne. 2Lémịa bɨ Maríya máa née, née wo bɨ kóo lefe sụꞌbụ́ mɨndonyo ro sịndị́ Ngére Yésụ, zɨ́a ndị́sịné óꞌdóóyó a kɨ́ bi doné ní. 3Zɨ́ owụ́ kará ga gére née kákasa zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ngére, ro ezegámáyị méngị wo yáa mɨméngị bɨsinyíne.”
4Sɨmɨ bɨ Yésụ uwú ledre née kenée ní, zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ abú ro Lázoro maꞌdáa mengị wo kenée ndotó, utúasá ꞌdíꞌbiógụ zɨ́a umbu wá. Roa née nɨ óto ꞌyị e zɨ́ye ówo rokoꞌbụ ꞌbɨ Lomo, zɨ́ye ndị́sịyé óto úndrumá bɨ Owụ́ ꞌbɨ Lomo ní.” 5Lázoro kɨ́ lémịné ga bɨ gbre née, Yésụ oto kóo ꞌbúye go kɨ́ngaya. 6Abú tɨ́ kenée ndotó, sɨmɨ bɨ sanda ledre ro Lázoro nderé ndiki Yésụ ní, Yésụ maꞌdáa ịnyị ené kóo geré ndéré wá, mengị aka yị́ ené kóo kpá za ꞌdényé sị́lị́ gbre kí.
7Nda gɨ ꞌdáꞌba, zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ndaꞌbaluguzé aka rozé mu sɨmɨ Yụdáya ꞌdáa.”
8Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ɨ́, ꞌyị ꞌdódo ledre, lúrú aka mongụ́ ledre bɨ Yụ́da e mengịnɨ́ yị́ị kɨ́e íri, ayínɨ́ gɨ ro óngboónzó yị́ị kɨ́ tutú ní, ili ba kpá go ndáꞌbalúgu royị́ zɨ́ye íri?”
9Yésụ eré ené ngịrị kɨ́ ndáꞌba íri wá, gɨ zɨ́ kéyị née ní, zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Togụ́ bi ará go yá, mɨtụlụrụ ndaá lolụ wá. ꞌYị bɨ ndịsị gámá kɨ́ kadra ní, utúasá ené ꞌdíkí wá gɨ zɨ́a bimɨóṇgó ꞌbɨ kadra oṇgó bi go zɨ́a bɨlámáne. 10ꞌYị bɨ otoomo nda bimɨóṇgó kenée zɨ́a nda ndị́sị gámáne kɨ́ ndụlụ ní, ndịsị ꞌdíkíne gɨ zɨ́a nɨ yị́ ené sɨmɨ mɨtụlụrụ.”
11Gɨ do kacɨ́ ledre bɨ Yésụ uku née ní, zɨ́a kpá úku ngíti ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí, “Káa zɨ́ bɨ mááyí úku ledre ba, lúnduzé Lázoro nɨ go ꞌdúꞌdu, nderézé mu íri gɨ do bɨ zɨ́ma úru wo.”
12Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ngére, bɨsinyí ledre ndaá ke. Togụ́ ꞌduꞌdu yị́ ené kpá lá mɨꞌdúꞌdu ní, íli ndéré té yị́ị úru wo gɨ ro ꞌdi?” 13ꞌYị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née owonɨ́ eyé kóo ini ledre gɨ sɨmɨ ledre bɨ Yésụ uku née wá. Ábuwá uku née kɨ́dí Lázoro uyu go.
14Zɨ́ Yésụ nda úku a zɨ́ye fúó kɨ́dí, “Lázoro uyu go.” 15Nɨ bɨlámáne gɨ zɨ́a sɨmɨ bɨ Lázoro uyu ní, ndazé kése íri wá. Nderézé mu gɨ ro zɨ́se lúrú ledre bɨ mááyí méngị a íri ní za cụ́ kɨ́ komosé gɨ do bɨ zɨ́se ṇgúṇgu ledremá nda za kɨ́ngaya.
16Zɨ́ ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ kɨ́ ịrịné Tóma bɨ ndịsịnɨ́ kpá ndólo wo Máárátoṇgo ní ị́nyịné úku ledre zɨ́ lafúne e kɨ́dí, “Ndazé ótoómo kacɨ́ mongụ́ ꞌyị wá, idízé ndéré kéye. Togụ́ Yụ́da ilinɨ́ úfu wo yá, zɨ́ye úfukótrụ zée ndro kéye.”
Yésụ nderé sɨmɨ ini ro Lázoro
17Sɨmɨ bɨ Yésụ nderéogụnɨ́ sɨmɨ Beteníya ní, Lázoro mengị sɨmɨ káṇgá go sị́lị́ eso (4). 18Gara bɨ Beteníya ininɨ́ Lázoro sɨmɨ a ní, ndaá gbála gɨ ro Yerụsaléma wá. 19Gɨ zɨ́ ledre bɨ utú do Márata e kɨ́ lémịné Maríya ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị Yụ́da e ndéréye zɨ́ Márata kɨ́ lémịné íri ndị́sị ị́drị mɨmbéꞌdeyé kacɨ́ lúnduyé bɨ uyu ní.
20Sɨmɨ bɨ Márata uwú ledre ya Yésụ nɨ go gbóo do mɨsiꞌdi ní, zɨ́a ị́nyịné ndéré óndó do Yésụ, Maríya idíaká ꞌbɨ ené cịkị ꞌbe.
21Sɨmɨ bɨ Márata lurúndiki Yésụ ní, zɨ́ sɨmɨkozo mengị wo, zɨ́a útúne íni ini zɨ́a úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Áko Ngére, idí ídí karakóna ona, káa bɨ owụ́ ꞌbɨ babá ba uyu wá. 22Máówo bú togụ́ ndúꞌyú Lomo yá, nɨ méngị éyị́ bɨ ndúꞌyú wo gɨ roa née zɨ́yị.”
23Yésụ ya, “Márata, ndá sómụ́ sɨmɨyị́ wá, lúnduyị́ nɨ úrú gɨ sɨmɨ umbu bɨ uyu née.”
24Márata ya zɨ́ Yésụ ní, “Maꞌdíi mongụ́ ꞌyị, máṇgúṇgu go kenée kɨ́dí sɨmɨ sịndị́ kadra ꞌbɨ úru ꞌyị e gɨ sɨmɨ umbu, nɨ úrú zɨ́a ídíne trịdrịné.”
25Yésụ ya, “Márata, mááyí máa ꞌyị úru ꞌyị e gɨ sɨmɨ umbu. Mááyí kpá máa ꞌyị íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ ꞌyị e. ꞌYị bɨ ṇguṇgu ledremá go ní abú uyu yá, mááyí úru wo. 26ꞌYị bɨ nɨ aka trịdrị togụ́ ṇguṇgu ledremá go yá, uyu lolụ wá. Ṇgúṇgu ledre née go Márata?”
27Márata ya kɨ́dí, “Ngére, máṇgúṇgu ledre née go. Máówo go kɨ́dí áyí Kɨ́résịto Owụ́ ꞌbɨ Lomo bɨ Lomo uku ledre kásaógụ wo káa do ꞌyị yómo ꞌyị e ní.”
28Gɨ do kacɨ́ ódro ga gére ní, zɨ́ Márata ndáꞌbalúgu roné ꞌbe zɨ́a úku ledre zɨ́ lémịné kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre ogụ go nɨ ndị́sị ndúnduꞌyú gɨ royị́.” 29Sɨmɨ bɨ Maríya uwú ledre née kenée ní, zɨ́a ị́nyịné kpụrụ ndéréne zɨ́ Yésụ. 30Yésụ nɨ aka do mɨsiꞌdi kɨ́ꞌdí bɨ Márata nderé ndiki wo ní. 31Yụ́da ga bɨ ogụnɨ́ sɨmɨ ini ore, sɨmɨ bɨ lurúnɨ́ Maríya ịnyị kpụrụ ndéréne mɨꞌdí do mɨsiꞌdi ní, zɨ́ ngíti géyị útúye do kacɨ́a gɨ zɨ́a somụ́nɨ́ ꞌbɨ eyé ya, ayí ndéré sị́ bi íni ini.
32Sɨmɨ bɨ Maríya nderé ndiki Yésụ ní, zɨ́a útúne sị́ sịndị́ Yésụ bi íni ini kɨ́ úku ledre kɨ́dí, “Áko Ngére, idí ídí karakóna ona, káa bɨ owụ́ ꞌbɨ babá ba uyu wá.”
33Sɨmɨ bɨ Yésụ lurú Maríya kɨ́ Yụ́da ga bɨ ogụnɨ́ zɨ́ye sɨmɨ ini nɨyí nda go ndị́sị íni ini kɨ́ngaya ní, zɨ́ sɨmɨkozo kpá méngị Yésụ, zɨ́ Yésụ kpá útúne íni ini. 34Zɨ́ Yésụ ndúnduꞌyú kɨ́dí, “Otonɨ́ wo ꞌda?”
Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Azé ꞌdị́yịóto yị́ị Ngére.”
35Geré zɨ́ íni komo Yésụ ndéꞌyị́ógụné.
36Zɨ́ Yụ́da ga gére née ndị́sị ódroyé dongaráye kɨ́dí, “Lúrúsé aka, ábuwá mongụ́ ꞌyị ba oto ꞌbú Lázoro go kɨ́ngaya.”
37Zɨ́ ngíti géyị úku ledre kɨ́dí, “Bɨ nɨ kɨ́ rokoꞌbụ ledre zɨ́ne, likpí komo ꞌyị go zɨ́a lúrú bi ní, sara ogụ nda kóo ụ́cụómo Lázoro kɨ́ úyu wá gɨ ro ꞌdi?”
Lázoro urú gɨ sɨmɨ umbu
38Otonɨ́ bi zɨ́ Lázoro sɨmɨ gu bɨ lagánɨ́ sɨmɨ landa ní, do gbụ́ṛụ́gbụ mɨsɨsɨlekpe tutú ngbụtụrụ́ tara a. Sɨmɨ bɨ Yésụ nderéogụ sị́ bi íri ní, zɨ́ sɨmɨkozo méngị wo rómo wo bɨ gáa ꞌdáꞌdá ní. 39Zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Gbụ́ṛụ́gbụóyósé aka tutú née ꞌdáꞌba.”
Márata ya zɨ́a ní, “Ngére, karaba go ꞌdényé sị́lị́ eso (4), ndonyo bi eme lolụ íri ngụ́.”
40Yésụ ya zɨ́a ní, “Máúku amá gáa zɨ́yị máyá ꞌdi Márata? Ndaá bɨ máyá togụ́ ṇgúṇgu ledremá go yá, áyí lúrú rokoꞌbụ ꞌbɨ Lomo kɨ́ komoyị́ ní wá?”
41Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kenée ní, zɨ́ ꞌyị e gbụ́ṛụ́gbụóyó tutú bɨ tara mbotụ gu landa kɨ́ꞌdí bɨ otonɨ́ Lázoro ní. Zɨ́ Yésụ ị́nyịné íni ini zɨ́ ꞌbụné kɨ́dí, “Babá, mbófo éyị́ zɨ́yị ndị́sịyị́ úwú máa. 42Máówo bú bɨlámáne togụ́ mándúꞌyú yị́ị go yá, zɨ́yị tɨ́ méngị ledre maꞌdáa. Máúku ledre née kenée gɨ ro zɨ́ ꞌyị ga bɨ azé kéye ba úwú a gɨ do bɨ zɨ́ye ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi kásaógụ máa yị́ị.”
43Gɨ do kacɨ́ ledre née ní, zɨ́a ị́nyịné ndólo Lázoro kɨ́ mongụ́ kúrú kɨ́dí, “Lázoro ólụ́ógụ gɨrí mu.”44Geré zɨ́ Lázoro úrúne, zɨ́a ólụ́ógụné nyé kɨ́ káꞌdá bongó bɨ ciṛingbínɨ́ wo kɨ́e kpá kɨ́ mbílí bongó bɨ odóꞌdụtụnɨ́ komo a kɨ́e kacɨ́ ondụ́ eyé ꞌbɨ Yụ́da e ní roné.
Zɨ́ Yésụ úku ledre kɨ́dí, “Líkpísé káꞌdá ga gére née gɨ roa mu zɨ́a ndáꞌbané ꞌbe.”
Yemenɨ́ ledre gɨ úfu Yésụ
(Matáyo 26:1-5, Márɨko 14:1,2, Lúka 22:1,2)
45Yụ́da ga bɨ nderénɨ́ kɨ́ Maríya gị zɨ́ Yésụ íri, sɨmɨ bɨ lurúnɨ́ ledre bɨ Yésụ mengị née, geré zɨ́ye ṇgúṇgu ledre Yésụ kɨ́dí maꞌdíi, Lomo kasaogụ wo ne. 46Zɨ́ ngíti géyị ndéréye úku ledre bɨ Yésụ mengị née zɨ́ Farụsáyo e. 47Zɨ́ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e kɨ́ Farụsáyo kpá kɨ́ ngíti géyị mɨngburoko ꞌyị ꞌdécị ngbanga e, ndị́sịyé ndómo tarayé kɨ́dí,
“Éyị́ bɨ idízé méngị a kɨ́ Yésụ ní ꞌdi? Mɨngburoko ledre ga bɨ ndịsị méngị yée kɨ́ rokoꞌbụné ní ofụnɨ́ nda go. 48Togụ́ lurúomozé wo kenée, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nɨyí nda ówo go tɨ́ dụụ́ wo kɨ́dí nɨ Kɨ́résịto maꞌdíi. Geré zɨ́ asikíri ꞌbɨ Róma ógụyé ndụ́rụ mongụ́ ꞌdị́cị́ ezé bɨ ꞌbɨ ini zɨ́ Lomo kpá kɨ́ ꞌbe ꞌbɨ ezé e mbá, utúasázé lolụ ídí kɨ́ bi zɨ́ze wá.”
49Zɨ́ ngúruyé bɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́11:49 Mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́: Mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ romo do manda ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e zɨ́ Lomo. Ndịsị lengbe ólụ́ dụụ́ ne sɨmɨ ꞌdị́cị́ bɨ Mongụ́ Bi ꞌbɨ Lomo sɨmɨ ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo ní gɨ ro ꞌdáná éyị́ zɨ́ Lomo kɨ́ꞌdi kéṛị́ sɨmɨ sɨmɨbi kị́éꞌdo. Ndịsị ꞌdíꞌbi sáma bangá bɨ oṇgoonzónɨ́ gɨ ro ꞌdáná a zɨ́ Lomo ní ólụ́ kɨ́e ꞌdị́cị́ íri gɨ ro zɨ́ Lomo ótoómo lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e. kɨ́ ịrịné Kayáfa mongụ́ manda ꞌdáꞌdá sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ị́nyịné úku ledre zɨ́ lafúne ga gére née kɨ́dí, “Ówosé ledre wá gɨ zɨ́ ꞌdi? 50Bɨlámá a, bɨkéṛị́ ꞌyị idí úyu ne gɨ do bɨ zɨ́ ꞌyị ezé e ómoyé, gɨ zɨ́ wo bɨ zɨ́ ꞌyị ezé e úyuyé ye zɨ́ bɨkéṛị́ ꞌyị ómoné ní.”
51Kayáfa uku ené née kóo lá ledre ené wá. Gɨ zɨ́a bɨ nɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ ní, zɨ́ Lomo úkuíꞌbí ledre née taraa gɨ ro zɨ́a úku a kenée. Lomo yeme ne kú kenée zɨ́ Yésụ úyuné ne gɨ do bɨ zée Yụ́da e zɨ́ze ómozé. 52Mɨúyu Yésụ née nda kɨ́ngaya lá dụụ́ gɨ ro Yụ́da e wá, kpá gɨ ro kúfú ngíti géyị ꞌyịmaꞌdí e mbá, zɨ́ye ídíye dụụ́ kị́éꞌdo owụ́ ga bɨ ꞌbɨ Lomo ní. 53Tónóne gɨ sɨmɨ sịndị́ kadra née ndéréne ꞌdáꞌdá, zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga gére née ndị́sịyé gámásóꞌdo mɨsiꞌdi gɨ ro úfu Yésụ.
54Gɨ do kacɨ́ ledre née ní, Yésụ ndịsị ené lolụ kóo zɨ́ Yụ́da ga gére née do nyárá bi wá. Zɨ́a ị́nyịné kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e gɨ ore yóó ndéréye sɨmɨ ngíti owụ́ gara kɨ́ ịrịné Efarayíma gbóo cigí bi bɨ ngárá ꞌyị e ndanɨ́ do a wá ní ndị́sịyé íri.
55Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, Ayímbi ꞌbɨ Yụ́da e bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a Umbuokpó ní nɨ go gbóo. ꞌDáꞌdá zɨ́ ayímbi née tónóne, tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ndịsịnɨ́ lengbe ị́nyị gɨ sɨmɨ gara eyé e mɨngúngúcua ndéréye sɨmɨ Yerụsaléma íri gɨ ro órụ́ royé kacɨ́ ondụ́ eyé ꞌbɨ Yụ́da e gɨ ro zɨ́ye útúásáye kacɨ́ komo Lomo. 56Sɨmɨ bɨ nɨyí do ligá ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo ní, zɨ́ye ndị́sịyé ndómo tarayé gɨ ro ꞌdíꞌbi Yésụ. Zɨ́ye ndị́sị ndúꞌyú royé kɨ́dí, “Sómụ́ ledre esé nɨ kɨ́e ꞌdi, togụ́ ogụ go ona ní?” 57Ukunɨ́ ledre née kenée gɨ zɨ́a manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e kɨ́ Farụsáyo e ní iꞌbíomonɨ́ lorụ go zɨ́ ꞌyị e kɨ́dí togụ́ lurúndikinɨ́ Yésụ go sɨmɨ ayímbi ore yá, idínɨ́ úku ꞌdódo ledrea gɨ ro do ꞌdíꞌbi wo.
12Maríya oto úndru Yésụ
(Matáyo 26:6-13, Márɨko 14:3-9)
1Sɨmɨ bɨ ngítí sị́lị́ idíaká go ịnyị doa kéṛị́ (6) gɨ ro zɨ́ Ayímbi Umbuokpó ꞌbɨ Yụ́da e née tónóne ní, zɨ́ Yésụ ị́nyịné gɨ sɨmɨ owụ́ gara bɨ Efarayíma ní ndéréne ꞌbe ꞌbɨ Lázoro sɨmɨ Beteníya kɨ́ꞌdí bɨ kóo uru Lázoro maꞌdáa gɨ sɨmɨ umbu ní. 2Zɨ́ ꞌyị e yóko royé do méngị mongụ́ éyị́ mɨánu gɨ ro ꞌdíꞌbi Yésụ kɨ́e sɨmɨ sụmụ. Márata ndịsị kóo lúrú bi kacɨ́ éyị́ mɨánu bɨ zɨ́ ꞌyị e née ne, Lázoro anunɨ́ ꞌbɨ eyé éyị́ kɨ́ Yésụ. 3Zɨ́ Maríya lémị Lázoro ndéré ꞌdíꞌbiógụ bɨlámá sụꞌbụ́ mɨndonyo bɨ kóo ugú kɨ́ tụ́ꞌdụ́ késị́ ní, dụ́dụ a za mbá ro sịndị́ Yésụ kɨ́ꞌdí bɨ ndịsịnɨ́ kɨ́ Lázoro e ánu éyị́ ꞌdị́cị́ ní. Zɨ́a ndị́sịné óꞌdóóyó sụꞌbụ́ máa née gɨ ro sịndị́ Yésụ kɨ́ bịdoné bɨ alamɨála ní. Zɨ́ ndonyo sụꞌbụ́ ꞌdíꞌbi sɨmɨ ꞌdị́cị́ bɨ Yésụ ndịsịnɨ́ sɨmɨ a née yeré.
4Geré zɨ́ Yụ́da Keriyóta bɨ ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ nɨ ógụ iꞌbí ngbángá Yésụ ní, ị́nyịné úku ledre zɨ́ Maríya kɨ́dí, 5“Áyi, lefe sinyinɨ́ nda sụꞌbụ́ née bi kenée gɨ ro ꞌdi, nɨyí kóo úgúóyó a kɨ́ mongụ́ tụ́ꞌdụ́ késị́ bɨ ꞌyị nɨ méngị moko gɨ roa kɨ́ sɨmɨbi kpuú ní do sáká ꞌyị lerị́ e kɨ́ késị́ máa née.” 6Yụ́da uku ené ledre née gɨ zɨ́a bɨ ili ndị́sị sáká ꞌyị lerị́ e ní wá, yị́ ené gɨ zɨ́a bɨ nɨ ꞌyị lúrú bi kacɨ́ késị́ ní, ili idínɨ́ íꞌbí késị́ née do sị́lị́ne gɨ do bɨ zɨ́ne ndị́sị úgu ngíti géyị éyị́ e gɨ sɨmɨ a sáká roné kɨ́e.
7Geré zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da kɨ́dí, “Ndá úku ledre zɨ́ kára née wá. Sụꞌbụ́ bɨ sụsụ romá née, yemeomo née go máa gɨ zɨ́a sịndị́ kadra ꞌbɨ óto máa sɨmɨ gu nɨ go gbóo. 8Ídí ówo a kɨ́dí kacɨ́ kadra mbá, ásé fú lá kɨ́ ꞌyị lerị́ e do bi kị́éꞌdo. Máa, utúasázé ídí kése fú lá do bi kị́éꞌdo wá.”
9Ábuwá tụ́ꞌdụ́ Yụ́da e uwúnɨ́ go ya Yésụ nɨ sɨmɨ Beteníya ore. Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ye ndéréye íri. Ndaá ꞌbɨ ené bɨ yaá nderénɨ́ née lá dụụ́ zɨ́ Yésụ ní wá, nderénɨ́ kpá gɨ ro lúrú Lázoro bɨ Yésụ maꞌdáa uru wo gɨ sɨmɨ umbu ní. 10Zɨ́ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ní yéme royé kɨ́dí, yée idínɨ́ kpá úfu Lázoro ꞌdáꞌba, 11gɨ zɨ́a bɨ Yésụ uru wo gɨ sɨmɨ umbu ní, zɨ́ tụ́ꞌdụ́ Yụ́da e nda yị́ eyé ṇgúṇgu ledre Yésụ.
Yésụ olụ́ kɨ́ mongụ́ rokoꞌbụné sɨmɨ Yerụsaléma
(Matáyo 21:1-11, Márɨko 11:1-11, Lúka 19:28-40)
12Zɨ́ bi árálóꞌbó roné, Zɨ́ Yésụ ị́nyịné gɨ sɨmɨ Beteníya gɨ ore ndéréne sɨmɨ Yerụsaléma. Zɨ́ ledre owụ́ ndíki tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga bɨ yokonɨ́ royé sɨmɨ ayímbi sɨmɨ Yerụsaléma ore ní kɨ́dí Yésụ nɨ go ógụ sɨmɨ Yerụsaléma íri.13Zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị ga gére née ꞌdécị mbílí tịyị́ e do sị́lị́ye ị́nyịyé mutruu ndéré óndó do Yésụ do mɨsiꞌdi. Zɨ́ye ndị́sịyé ótrụ́ ledre e ꞌdága kɨ́dí,
“Mbófo éyị́ zɨ́ Lomo.”
“Úndru idí ídí zɨ́ wo bɨ ogụ kɨ́ ịrị Ngére Lomo ní.”12:13 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 118:25, 26
“Úndru idí ídí zɨ́ Mongụ́ Ngére ꞌbɨ Isɨréle e.”
14Yésụ ekị́ ndịsị go do owụ́ dongí bɨ ogụnɨ́ kɨ́e zɨ́a ní, tɨ́ káa zɨ́ bɨ kóo mɨéké kúrú Lomo uku ní kɨ́dí,
15“Sée nyị́ ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yerụsaléma ní, ndásé éré ngịrị wá,
lúrúsé aka ngére esé bɨ nɨ ógụ
nɨ bɨ mɨndị́sịné do owụ́ dongí gɨrí née.”12:15 Zakaríya 9:9
16Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ owoyemenɨ́ aka eyé kóo bɨ ya kɨ́dí mɨógụ Yésụ née ꞌdodo go kɨ́dí ledre bɨ kóo nɨ mɨékéne ní sịndị́ kadra ené ogụ go ndịsị méngị roné née goó ne ní wá. Owoyemenɨ́ nda té sɨmɨ bɨ Yésụ ndaꞌbalugu roné go komo ere nɨyí nda go kɨ́ ndị́sị sómụ́ndíki ledre ga bɨ kóo Yésụ ndịsị méngị yée ní kɨ́dí ábuwá mɨéké kúrú Lomo uku ba kóo ledrea, yée ndịsịnɨ́ kóo ba tɨ́ óto úndrua.
17ꞌYị ga bɨ kóo lurúnɨ́ Yésụ uru Lázoro gɨ sɨmɨ umbu do komoyé ní, nɨyí ꞌbɨ eyé fú lá ndị́sị úkutátá ledre máa bɨ kóo née zɨ́ tụ́ꞌdụ́ lafúye. 18Née kpá ngúru sị́ ledre bɨ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nderénɨ́ gɨ zɨ́a lúrú Yésụ sɨmɨ bɨ ogụ sɨmɨ Yerụsaléma ní gɨ zɨ́a uwúnɨ́ ledre Lázoro bɨ kóo uru wo ní go. 19Zɨ́ Farụsáyo ga gére née ódroyé dengbị́ye kɨ́dí, “Oꞌdo ba ꞌdódo ledre ené nda yị́ ené zɨ́ ꞌyị e goó kɨ́ rokoꞌbụné. Lúrúsé aka tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e nɨyí nda yị́ eyé go ndị́sị ndéré kacɨ́ a. Ngíti éyị́ bɨ zɨ́ze méngị a ní, ndaá lolụ wá.”
Yésụ ukuꞌdodo ledre umbuné
20Sɨmɨ sịndị́ kadra bɨ kóo ꞌbɨ ayímbi née ní, ngíti géyị ꞌyị ga bɨ kɨ́ sị́ doyé Gịrị́gị e ní, ogụnɨ́ kóo kpá go sɨmɨ Yerụsaléma ore gɨ ro mbófo Lomo ndro kɨ́ ꞌyị ga bɨ ore ní. 21Zɨ́ Gịrị́gị ga gére née ndéréye zɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása ꞌbɨ Yésụ bɨ kɨ́ ịrịné Phị́lịpo ní, zɨ́ye ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ilizé ga gɨ ro ówo Yésụ.” Phị́lịpo maꞌdáa nɨ gɨ sɨmɨ ngúru owụ́ gara ꞌbɨ Galiláya bɨ kɨ́ ịrịné Beteseyị́da ní. 22Zɨ́ Phị́lịpo ị́nyịné ndéréne úku ledre née zɨ́ ezené Andiríya. Zɨ́ye nda ị́nyịyé gbrengárá ndéréye kɨ́ ledre née zɨ́ Yésụ.
23Zɨ́ Yésụ úku ledre kɨ́dí, “Sịndị́ kadra ogụ go zɨ́ ꞌyị e lúrú rokoꞌbụ ꞌbɨ Lomo kɨ́ úru máa Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí gɨ sɨmɨ umbu. 24Ídísé úwú ledre ba bɨlámáne. ꞌYị ga bɨ za mbá ndịsịnɨ́ óꞌdo kére ní, nɨyí aka óyụ kúfú kére née sɨmɨ káṇgá kí, nɨ nda fú ánáógụ tụ́ꞌdụ́ do ónzó a do lángbá. Ledre nɨ gɨ romá kpá kenée. Mááyí aka úyu do óto máa sɨmɨ káṇgá kí, zɨ́ma úrúma íꞌbí mɨkánda trịdrị zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyịmaꞌdí e. 25ꞌYị bɨ nɨ lúrúcáyi máa, zɨ́a óto mɨmbéꞌdené lá gɨ ro ledre ga bɨ ꞌbɨ sága ba ní ní, sɨmɨ bɨ uyu go ní, trịdrị bɨ za fí ní, ndiki wá. Wo bɨ ṇguṇgu ꞌbɨ ené yị́ ené ledremá ní, nɨ ndíki trịdrị ne. 26ꞌYị bɨ ṇguṇgu go ídíne káa do ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma ní, idí ndị́sị méngị dụụ́ ledre amá e. Bi bɨ mááyí ídí doa ní, ꞌyị amá máa née nɨ ídí kpá doa. Babá nɨ ídí kɨ́ rokinyi kɨ́ ꞌyị amá máa née.”
27Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ne kɨ́ roné kɨ́dí, “Lomo romá ndaá lolụ wá. ꞌBɨé ba gáa zɨ́ma úku ledre zɨ́ Babá idí ꞌdíꞌbióyó umbu ba gɨ komomá ꞌdáꞌba? Ɨ́ꞌɨ, née go tɨ́ ledre bɨ kasaogụ máa gɨ roa ní.” 28Gɨ do kacɨ́ ódro née ní, zɨ́ Yésụ íni ini zɨ́ Lomo kɨ́dí, “Babá, ídí mu ꞌdódo rokoꞌbụyị́ gɨ do bɨ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá mbá ówo a.”
Geré gɨ do kacɨ́ ini née ní, zɨ́ kúrú Lomo ówụ́ne gɨ komo ere kɨ́dí, “Mɨngburoko ledre ga bɨ méngị yée ní za mbá, ꞌdodonɨ́ go kɨ́dí, méngị ledre ga gére née kɨ́ rokoꞌbụmá, mákása yị́ị máa. Áyí kpá méngị ngíti mongụ́ ledre gɨ do bɨ zɨ́ye ówotátá a kɨ́dí maꞌdíi, mááyí bo.” 29Tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị ꞌyị ga bɨ kóo toronɨ́ cigí Yésụ ore ní, owoꞌdiꞌbinɨ́ eyé bɨ kóo ya kɨ́dí, Lomo odro née ne gɨ komo ere zɨ́ Yésụ ní wá. Ngíti géyị ukunɨ́ ꞌbɨ eyé yaá “Nzagba embé ne.” Ngíti géyị ya “Ɨ́ꞌɨ, maláyika odrone zɨ́a.”
30Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ úkulóꞌbó ledre née kɨ́dí, “Ledre bɨ ukunɨ́ née ndaá zɨ́ma wá, ukunɨ́ zɨ́se gɨ do bɨ zɨ́se ṇgúṇgu a gɨ do bɨ zɨ́ Lomo sáká sée. 31Sịndị́ kadra ogụ go gɨ ro zɨ́ma ꞌdécị ngbanga ꞌyịmaꞌdí e kacɨ́ mɨméngị ledre eyé, kpá gɨ ro zɨ́ma rómo komo Satána za fí. 32Née go kpá sịndị́ kadra bɨ nɨyí úfu máa, zɨ́ma kɨ́ úrúma sɨmɨ a ní. Gɨ do kacɨ́ a née ní, zɨ́ma úku ledre zɨ́ ṛị́kị́ sị́ do ꞌyịmaꞌdí e za mbá, gɨ ro zɨ́ye ógụyé mbá zɨ́ma.” 33Yésụ uku ledre née kenée gɨ do bɨ zɨ́ ꞌyị e ówo toso umbu bɨ née nɨ uyu a, zɨ́ne kɨ́ úrúne ní.
34Zɨ́ ꞌyị ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Bɨ lorụ bɨ Mụ́sa eké ní uku zɨ́ze kɨ́dí, Kɨ́résịto nɨ ídí trịdrị za fí ní. Áyí úku lárá ledre káa be ꞌdi, ‘Yá nɨyí phéphéónzó Ówụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí do mɨngbúngbu kágá’? Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí máa née nda ꞌbɨ ené go náambi?”
35Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mé bɨ mááyí aka dongaráse kɨ́ ꞌdódo yata ledre e zɨ́se ba, ṇgúṇgu ledre esé idí ngbóró tátá roné kpá fú ꞌdáꞌdá gɨ zɨ́a ꞌdódo ledre amá nɨ zɨ́se káa zɨ́ bimɨóṇgó ní. ꞌYị máa wo bɨ ꞌdiꞌbi sómụ́ ledre amá wá ní, utúasá méngị ledre e do bɨlámá mɨsiꞌdiné wá, gɨ zɨ́a ꞌdiꞌbi sómụ́ ledre gɨ zɨ́ma wá, nɨ yị́ ené sɨmɨ mɨtụlụrụ. 36Mé bɨ mááyí aka dongaráse káa zɨ́ bimɨóṇgó ba, ídísé lányá ro ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní, gɨ do bɨ zɨ́se ídíse mbigí ꞌyị amá e. Sɨmɨ bɨ Yésụ uku ledre née zɨ́ye kenée ní, zɨ́a ndéréóyó yị́ ené roné gɨ do komoyé gɨ ore.”
Yụ́da e asinɨ́ yị́ eyé gɨ ro ledre ꞌbɨ Yésụ fú lá mɨási
37Abú Yésụ mengị kóo tɨ́ mɨngburoko ledre e go za cụ́ do komo Yụ́da ga gére née yá, asinɨ́ yị́ eyé gɨ ro Yésụ fú lá mɨási. 38Ledre bɨ Yụ́da mengịnɨ́ née utúasá ꞌduo kpịnị kɨ́ ledre bɨ kóo nébị Isáya uku ní kɨ́dí,
“Ngére Lomo, ukuzé tɨ́ ledre eyị́ go zɨ́ ꞌyị e, ambí ṇguṇgu kóo ne?
ꞌYị ṇguṇgu a bɨ ya yị́ị Lomo ꞌdodo rokoꞌbụyị́ go zɨ́ye do sogo káṇgá ní ndaá kpá wá.”12:38 Isáya 53:1
39Gɨ zɨ́a bɨ doyé orụ mɨórụ kenée ní, utúasánɨ́ kpá ṇgúṇgu ledre Yésụ wá. Utúasá kpá té kɨ́ ledre bɨ kóo nébị Isáya uku kɨ́dí,
40“Lomo ꞌdụtụ komoyé go
zɨ́a óto yée zɨ́ doyé órụné,
née ní, utúasánɨ́ lúrúndíki ledre e kɨ́ komoyé wá,
utúasánɨ́ gbawá ówoyéme sɨmɨ ledre e kɨ́ mɨmbéꞌdeyé,
utúasánɨ́ kpá gbawá ndáꞌbaógụ Lomo kɨ́dí gɨ ro zɨ́a yómo yée.”12:40 Isáya 6:10
41Isáya uku ledre ga gére née kóró kóró kóró kenée gɨ zɨ́a Lomo ꞌdodo kóo Yésụ go zɨ́a. Yésụ maꞌdáa, nɨ kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ledre e zɨ́ne. Isáya úku ledrea kenée gɨ zɨ́ kéyị née.
42Abú ngíti géyị mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e ṇguṇgunɨ́ kóo tɨ́ ledre Yésụ go ní, ilinɨ́ zɨ́ lafúye ga bɨ Farụsáyo e bɨ ndịsịnɨ́ ꞌdódo lorụ ꞌbɨ Lomo ní ówo a wá. Káa bɨ lafúye máa ga gére née nɨyí zíngi do ụ́cụómo yée kɨ́ ólụ́ sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro ꞌbɨ Lomo ke. 43Yụ́da ga gére née ilinɨ́ nda yị́ eyé zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ídíye ye kɨ́ rokinyi kɨ́ye, gɨ zɨ́ wo bɨ Lomo nɨ ídí ne kɨ́ rokinyi kɨ́ye ní.
ꞌYị bɨ ṇguṇgu ledre Yésụ go ní, ṇguṇgu kpá ledre Lomo go
44Zɨ́ Yésụ úku ledre kɨ́ mongụ́ kúrú zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “Máúku zɨ́se maꞌdíi, togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledremá go yá, ṇguṇgu go kpá ledre Babá bɨ kasaogụ máa ní. 45ꞌYị bɨ lurú kụṛụꞌbụmá go ní, lurú kụṛụꞌbụ Babá kpá go. 46Máógụ kɨ́ bɨlámá ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá. ꞌYị bɨ ṇguṇgu ledremá go ní, luyú lolụ ledre wá gɨ zɨ́a nɨ go kɨ́ bɨlámá ówo ledre sɨmɨ doné.
47“Togụ́ ꞌyị ṇguṇgu lolụ ledre ga bɨ mándị́sị úku yée ba wá, née ndaá lolụ ledre amá wá, gɨ zɨ́a máógụ amá ꞌdécị ngbanga ꞌyịmaꞌdí e wá, máógụ yị́ amá gɨ ro yómo yée. 48ꞌYị ga bɨ asinɨ́ ꞌduꞌdorụ́ kɨ́ ṇgúṇgu ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée ní, karanée sɨmɨ odụ sịndị́ kadra ꞌbɨ ꞌdécị ngbanga, ledre ga gére née nɨyí ꞌdécị ngbanga ro ꞌyị máa ga gére née ye, ndaá máa wá. 49Gɨ zɨ́a ledre máa ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée née, ndanɨ́ eyé ledre amá e wá, née ledre ga bɨ Babá ukuiꞌbí yée ní. 50Máówo bú ledre ga bɨ Babá uku yée ní togụ́ ꞌyị e ṇguṇgunɨ́ yá, nɨyí ndíki trịdrị bɨ za fí ní. Gɨ zɨ́ kéyị née, zɨ́ma ndị́sịmá ꞌdódo ledre ga gére née zɨ́ ꞌyị e.”
13Yésụ lugu sịndị́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e
1Káa zɨ́ kɨ́lóndó a née go Ayímbi Umbuokpó. Yésụ owoyeme go bɨlámáne kɨ́dí sịndị́ kadra ogụ go zɨ́ne óyó sogoné zɨ́ ꞌyị kasa ené e, zɨ́ne ndáꞌbalúgu roné zɨ́ ꞌBụné komo ere. Zɨ́a méngị ledre sụmụ zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére gɨ do bɨ zɨ́ye ówo a kɨ́dí, maꞌdíi née oto ꞌbúye go kɨ́ngaya née iꞌbí roné go zɨ́ umbu gɨ royé.13:1 Ayímbi Umbuokpó: Nɨ sịndị́ kadra bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ sómụ́ndíki ledre bɨ kóo Ngére Lomo okpó gɨ do ꞌbe ꞌbɨ eyé e ufu owụ́ ꞌbɨ eyé e wá gɨ zɨ́a bɨ oṛónɨ́ sáma owụ́ kábịṛị́kị ro kágá mbotụ eyé e ní. Zɨ́a kóo ꞌdiꞌbiogụ yée gɨ sɨmɨ Ízibiti gɨ sɨmɨ ꞌdoꞌdó bɨ kóo nɨyí sɨmɨ a ní. Ólo Ólụ́ógụ 12:14-17.
2Nda go kɨ́ tagá, Yésụ yokonɨ́ royé go kɨ́ ꞌyịmɨkása ené e do bi éyị́ mɨánu. Abú Yụ́da Keriyóta wotị́ Simúna nɨ kpá tɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása ga gére née yá, ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e olụ́ yị́ ené go sɨmɨ a, gága wo gɨ ro zɨ́a íꞌbíógụ Yésụ zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e. 3Yésụ owo bú bɨlámáne kɨ́dí ꞌBụné Lomo íꞌbí rokoꞌbụ ledre e go mbá zɨ́ne, kasaogụ née ne do sogo káṇgá, née nɨ ndáꞌbalúgu roné kpá zɨ́a íri. 4Nda gɨ do kacɨ́ éyị́ mɨánu, zɨ́ Yésụ lálaóyó bongó bɨ esịṛongó do ezené ní ꞌdáꞌba, zɨ́a ꞌdíꞌbi ngíti mbílí bongó kpị́ ódó a ro sɨmɨné. 5Zɨ́a léfe iní sɨmɨ pheṛé ndúgú ndị́sị lúgu sịndị́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́e, do ndị́sịné óꞌdóóyó iní née gɨ ro sịndị́ye kɨ́ mbílí bongó bɨ gáa ro sɨmɨné née.
6Sɨmɨ bɨ Yésụ ayí nda go gɨ ro lúgu sịndị́ Simúna Pétero ní, zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ngére, nda za cụ́ yị́ị zɨ́yị lúgu sịndị́ma?”
7Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Ndá lúrú éyị́ bɨ mándị́sị méngị a née kacɨ́ komoyị́ káa zɨ́ owụ́ ledre wá, nɨ útúásá kacɨ́ komoyị́ karanée ꞌdáꞌdá íri.”
8Zɨ́ Pétero kpá úku ándá ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, Mongụ́ ꞌyị, ndaá mɨútúásáne zɨ́yị lúgu sịndị́ma za cụ́ yị́ị wá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero, togụ́ málúgu sịndị́yị wá, útúásá ídí káa do ꞌyịmɨkása amá wá.”
9Simúna Pétero ya Ngére, “Togụ́ nda go kenée yá, ndá lolụ lúgu lá dụụ́ sịndị́ma wá, ídí lúgu máa geré mbá mɨlúgu.”
10Yésụ ya zɨ́a ní, “Ɨ́ꞌɨ, royị́ nɨ go drá gɨ zɨ́a ndúgú go. Éyị́ bɨ íli ní, nda lá dụụ́ lúgu sịndị́yị. Rosé nɨ go mbá drá dụụ́ bɨkéṛị́ ꞌyị gɨ dongaráse ndaá ne drá wá.” 11Yésụ owo ꞌyị bɨ ili íꞌbíógụ née zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ Yụ́da e ní bú.
12Sɨmɨ bɨ luguonzó sịndị́ye go ní, zɨ́a ésịlúgu bongó bɨ gáa lalaogụ gɨ roné ní roné, do ndáꞌba ndị́sịné bi. Zɨ́a ndúꞌyú ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí, “Ledre bɨ máméngị zɨ́se née, ówoyémesé ledre gɨ sɨmɨ a go? 13Nɨ zɨ́se maꞌdíi, zɨ́se ndị́sịsé ndólo máa Ngére kpá ꞌyị ꞌdódo ledre, mááyí tɨ́ kenée maꞌdíi. 14Togụ́ Ngére esé kpá ꞌyị ꞌdódo ledre zɨ́se lugu sịndị́se yá, ídísé kpá ídí ꞌyị lúgu sịndị́ lafúse e. 15Máméngị ꞌdódo ledre née zɨ́se kenée gɨ do bɨ zɨ́se ndị́sịsé méngị a zɨ́ lafúse e kpá kenée. 16Máúku zɨ́se maꞌdíi, ꞌyị ꞌbɨ moko romo ené do mongụ́ ꞌyị ené wá, ꞌyị kasa romo ené kpá do ꞌyị bɨ kasa wo ní wá. 17Ídísé méngị ledre ga bɨ máꞌdódo yée zɨ́se née tɨ́ za cé kenée gɨ do bɨ zɨ́ Lomo íꞌbí úndru zɨ́se.
18“Máúku amá ledre née gɨ rosé mbá wá, ꞌyị máa yée ga bɨ nɨyí go mbigí ꞌyị amá e ní, máówo mɨmbéꞌdeyé mbá bú. Máméngị kenée gɨ do bɨ zɨ́a útúásáne kɨ́ ledre bɨ nɨ mɨékéne kɨ́dí, ‘Ngíti ꞌyị kị́éꞌdo gɨ dongaráse ndị́sịzé ánukótrụ sị́lị́ze ndro kéye ní nɨ ne okó romá.’13:18 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 41:9
19“Máúku ꞌdódo ledre ga gére née zɨ́se kenée gɨ ro karanée togụ́ ledre máa née mengị roné go kenée yá, zɨ́se ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi, mááyí Kɨ́résịto. 20Ledre ga bɨ ásé ndéré kɨ́ ꞌdódo yée zɨ́ ꞌyị e gɨ romá ní togụ́ ꞌyị ṇgúṇgu go yá, ṇguṇgu ledremá go. Togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledremá go yá, ṇguṇgu kpá ledre Babá bɨ kasaogụ máa ní go.”
Yésụ uku ledre kɨ́dí nɨyí ꞌdíꞌbi née
(Matáyo 26:20-25, Márɨko 14:17-21, Lúka 22:21-23)
21Gɨ do kacɨ́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére ní, zɨ́ bi sínyíne roa kɨ́ngaya zɨ́a ị́nyịné úkulóko ledre zɨ́ye fúó kɨ́dí, “Ngúrusé nɨ íꞌbíógụ máa zɨ́ ꞌyị e, zɨ́ye úfu máa.”
22Zɨ́ ledre née ówóne kacɨ́ komo ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née zɨ́ye tónóye lúrú komoyé kɨ́ sómụ́ ledre kɨ́dí ambí nɨ méngị bɨsinyí ledre née kenée ba ne bɨ Yésụ uku ledre a née. 23Ngúruyé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ, wo bɨ Yésụ oto ꞌbúa kɨ́ngaya ní nɨ kpá bo ore ndị́sị ꞌbɨ ené geré gbóo cigí Yésụ. 24Zɨ́ Simúna Pétero ódroné zɨ́ ezeyé née kɨ́ komoné, idí aka ndúꞌyú Yésụ togụ́ uku née ledre ambí yá.
25Zɨ́ yaꞌdá bɨ Pétero odro zɨ́a née ꞌdóṇgo roné ndoo gị ro Yésụ zɨ́a ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Ngére, úku née ledre ambi?”
26Zɨ́ Yésụ úku ledre kɨ́dí, “ꞌYị bɨ mááyí ụ́gụ ndụkụ ésị́ a sɨmɨ ụkụ́ íꞌbí a do sị́lị́a ní, née go wo bɨ máúku ledre a ní.” Zɨ́a ị́nyịné ꞌdíꞌbi éyị́ mɨánu íꞌbí a zɨ́ Yụ́da Keriyóta wotị́ Simúna. 27Sɨmɨ bɨ anu ní, geré zɨ́ Satána13:27 Satána: Satána nɨ kóo maláyika. Zɨ́a sínyi do lafúne e, zɨ́ye nda ídíye ezeokó Lomo. Gɨ zɨ́ kéyị née ní, zɨ́ Lomo ógóóyó gɨ komo ere ꞌdáꞌba. Nɨ nda cakaba go ngére ꞌbɨ bɨcayi lomo e. Ólo ꞌDódoógụ 12:9. óto ꞌbú méngị bɨsinyí ledre kɨ́ Yésụ, zɨ́ mɨmbéꞌdea kpúṛúkpú ne.
Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ndá ndị́sị wá, éyị́ bɨ yéme royị́ go gɨ ro méngị a ní, ídí mu méngị a ꞌdiya.” 28Lafú Yụ́da Keriyóta ga gére née owonɨ́ sị́ ledre bɨ Yésụ uku ledre zɨ́ Yụ́da gɨ zɨ́a kenée ní wá. 29Ngíti géyị somụ́nɨ́ ꞌbɨ eyé kɨ́dí gɨ zɨ́a bɨ Yụ́da maꞌdáa nɨ ꞌyị lúrú bi kacɨ́ késị́ ní, ambí owo ne Yésụ kasa wo go ndéré úgú éyị́ mɨánu zɨ́ye gɨ ro ayímbi, togụ́ kenée wá, ili Yụ́da idí íꞌbí késị́ káa do sáká áyí zɨ́ ꞌyị lerị́ e. 30Nda go kɨ́ ndụlụ sɨmɨ bɨ Yụ́da anuonzónɨ́ éyị́ mɨánu go kɨ́ lafúne e ní, geré zɨ́a ólúógụné gɨ dongará ye sága.
Yésụ uku ledre kɨ́dí Pétero nɨ ási gɨ roné
31Sɨmɨ bɨ Yụ́da olụ́ogụ ní, zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ lafúga ga gére née kɨ́dí, “Ba go sịndị́ kadra zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ówo a mbá kɨ́dí mááyí Owụ́ ꞌbɨ ꞌYịmaꞌdí zɨ́ye ndị́sịyé mbófo máa gɨ zɨ́ éyị́ bɨ mááyí méngị a ní. Gɨ do bɨ zɨ́ye kpá mbófo Lomo gɨ zɨ́ éyị́ bɨ mááyí méngị a ní. 32Togụ́ ꞌyị e mbofonɨ́ Lomo gɨ zɨ́ éyị́ bɨ Máa méngị ní yá, Máa Owụ́ ꞌbɨ ené ledre Má nɨ ídí zɨ́a owóowó gɨ zɨ́ éyị́ bɨ Mááyí go ndéré méngị a ꞌdiya née.
33“Owụ́ ꞌbɨ amáa e, sịndị́ kadra ndaá lolụ zɨ́ma ngbara gɨ do bɨ zɨ́ze ídíze fú lá kése ní wá. Káa zɨ́ bɨ kóo máúku zɨ́ lafúse ga bɨ Yụ́da e ní, mááyí lélị́ gɨ dongaráse cakaba. Bi bɨ mááyí ndéré doa née útúásásé ógụ íri wá.
34“Ba go kúrúma zɨ́se, ídísé óto ꞌbú lafúse e kɨ́ngaya kɨ́ mɨmbéꞌdesé kị́éꞌdo kpá káa zɨ́ bɨ máóto ꞌbúse ní. 35Togụ́ ótosé ꞌbú lafúse e go tɨ́ káa zɨ́ bɨ máúku née yá, ꞌyị e nɨyí ówo a mbá kɨ́dí maꞌdíi, ásé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma e.”
36Zɨ́ Simúna Pétero ngúru ꞌyịmɨkása ené ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Ngére, ndị́sị úku ledre kenée ní íli ndéré ꞌda?”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero, bi bɨ mááyí ndéré doa ní, útúásá lódụ́ máa zɨ́ze ndéréze kéyị wá, ꞌbúó togụ́ karanée sịndị́ kadra ogụ go zɨ́yị.”
37Pétero ya zɨ́ Yésụ ní, “Ngére, máútúásá ótoómo kacɨ́yị wá, togụ́ umbu yá, idízé úyu kéyị.”
38Yésụ ya zɨ́a ní, “Pétero úku ledre née gbékpị́e. Máúku zɨ́yị, sɨmɨ bɨ karaba kadra ledre nɨ súwu ní, áyí ási gɨ romá ꞌdényé kɨ́ꞌdí ota yá née owo máa wá. Gɨ do kacɨ́ a née geré zɨ́ ngono ụ́cụ koko.”
14Yésụ nɨ mɨsiꞌdi
1Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Bi ndaá sínyí rosé wá. Ídísé fú ṇgúṇgu ledre ꞌbɨ Lomo, zɨ́se kpá ṇgúṇgu ledremá. 2ꞌBe ꞌbɨ Babá nɨ mongụ́ ꞌbe. Mááyí ba go ndéré yémeómo bi zɨ́se íri nzíyiné. Idí bɨlámá ledre ndaá íri kenée wá, káa bɨ máúku go zɨ́se. 3Togụ́ máyémeómo bi gɨ rosé go nzíyiné yá, mááyí ndáꞌbaógụ ꞌdíꞌbi sée zɨ́ze ndéré ndị́sịzé kése do bi máa née íri za fí. 4Ówosé mɨsiꞌdi bɨ nderéogụ zɨ́ Babá íri ní go bɨlámáne.”
5Zɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása ꞌbɨ Yésụ bɨ kɨ́ ịrịné Tóma ní ị́nyịné úku ledre kɨ́dí, “Ngére, bi bɨ íli ndéré doa née owozé aka ezé e wá. Azé ꞌdíꞌbi mɨsiꞌdi máa wo be ꞌdi zɨ́ze ndéréógụzé íri?”
6Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre kɨ́dí, “Mááyí máa mɨsiꞌdi ꞌbe ꞌbɨ Lomo, mándị́sị ꞌdódo maꞌdíi ledre ga bɨ gɨ do bɨ Lomo ní máa zɨ́ ꞌyị e. Mááyí kpá máa ꞌyị íꞌbí trịdrị zɨ́ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre maꞌdáa go ní. Togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledremá wá, máútúásá ótoómo wo zɨ́a ndéréne ꞌbe ꞌbɨ Babá Lomo wá. 7Káa zɨ́ bɨ ówosé máa go ní, ówosé Babá kpá go. Tónóne karaba ndéréne ꞌdáꞌdá, ówoyémesé Babá go za kpó kpó kpó.”
8Zɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása bɨ Phị́lịpo ní kpá ị́nyịné úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ngére, ꞌdódo aka ꞌBụyị́ bɨ úku ledre a née zɨ́ze gɨ do bɨ zɨ́ze ówoyéme wo.”
9Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Phị́lịpo kɨ́dí, “Phị́lịpo, tụ́ꞌdụ́ sɨmɨbi ga ba za mbá, ówo aka eyị́ fú lá bɨ kɨ́dí azé yị́ ezé kɨ́ Babá kị́éꞌdo ní wá. Togụ́ ꞌyị owo máa go yá, owo Babá kpá go. Mengị káa be ꞌdi zɨ́yị úku ledre yá, máídí ꞌdódo Babá zɨ́se? 10Ṇgúṇgu bɨ kɨ́dí azé kɨ́ Babá kị́éꞌdo ní wá gɨ ro ꞌdi? Sómụ́ yá ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se née ogụnɨ́ gɨ ꞌda? Bɨ Babá ukuiꞌbí yée ne zɨ́ma ní. 11Nɨ mɨútúásáne zɨ́se ṇgúṇgu a kɨ́dí azé kɨ́ Babá kị́éꞌdo. Togụ́ ledre bɨ máúku née owó komosé gɨ ro zɨ́se ṇgúṇgu a wá, mɨngburoko ledre ga bɨ máméngị yée ní, ídísé nda ṇgúṇgu ledremá lá gɨ royé. 12Máúku zɨ́se maꞌdíi, togụ́ ꞌyị ṇguṇgu ledremá, ꞌyị máa née nɨ kpá méngị mɨngburoko ledre e káa zɨ́ ga bɨ mándị́sị méngị yée ní. Gɨ zɨ́a bɨ mááyí go ndáꞌbalúgu romá zɨ́ Babá ní, mááyí íꞌbí rokoꞌbụ zɨ́a, zɨ́a nda ndị́sịné méngị mɨngburoko ledre e kɨ́e rómoné mɨrómo. 13Éyị́ ga bɨ za mbá ásé ndúꞌyú Babá gɨ royé kɨ́ ịrịmá ní, Mááyí úku ledre zɨ́a idí méngị yée zɨ́se gɨ do bɨ zɨ́ ꞌyị e ówo a mbá kɨ́dí kasaogụ Máa ne zɨ́ye ndị́sịyé mbófo wo. 14Gɨ zɨ́a bɨ ṇgúṇgusé ledremá go ní, éyị́ ga bɨ za mbá ásé ndúꞌyú máa gɨ royé ní, mááyí méngị yée zɨ́se.”
Ledre gɨ ro kása ꞌDówụ́ Lomo
15Zɨ́ Yésụ kpá úku ngíti ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí, “Maꞌdíi, togụ́ ótosé tɨ́ ꞌbúma go yá, ídísé méngị ledre ga bɨ máúku yée zɨ́se ní. 16Mááyí ndúꞌyú Babá zɨ́a kása ꞌDówụ́ Lomo ógụné kpá ndị́sị sáká sée za fí. 17Née ꞌDówụ́ Lomo bɨ ndịsị ꞌdódo maꞌdíi ledre gɨ do bi Lomo ní. ꞌYị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá wá ní, ꞌdiꞌbinɨ́ eyé wo sɨmɨ sụmụ wá gɨ zɨ́a owonɨ́ eyé wo wá. Sée ga bɨ ṇgúṇgusé ledremá go ní, ówosé wo go, nɨ ógụ ndị́sị sɨmɨsé.
18“Máótoómo amá sée ngúcusé káa zɨ́ owụ́sala e wá, mááyí ndáꞌbaógụ. 19Sịndị́ kadra idíaká go lá cúkuꞌdée zɨ́ma ótoómo do sogo káṇgá ba. ꞌYị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá wá ní, lurúnɨ́ ꞌbɨ eyé lolụ komomá wá, ásé lúrú ándá komomá dụụ́ se. Gɨ zɨ́a bɨ mááyí ídí trịdrịmá za fí ní, ásé kpá ídí trịdrị za fí. 20Sɨmɨ bɨ karanée mááyí ndáꞌbaógụ gɨ zɨ́ Babá gɨ komo ere gɨ ro ꞌdécị ngbanga ꞌyị e ní, ásé geré ówo a kɨ́dí ábuwá azé yị́ ezé kɨ́ Babá kị́éꞌdo. Zɨ́se kpá ówo a kɨ́dí azé kése kpá éyị́ kị́éꞌdo. 21ꞌYị bɨ nɨ úwú ledre ga bɨ mándị́sị úku yée zɨ́se ba, zɨ́a ndị́sịné méngị ledre e tɨ́ kacɨ́ a ní, née go ꞌyị bɨ oto ꞌbúma go ní, Babá nɨ kpá óto ꞌbú a. Mááyí kpá óto ꞌbú ꞌyị máa née zɨ́ma ꞌdódo ledre ga bɨ gɨ do bimá ní mbá zɨ́a.”
22Zɨ́ ngúru ꞌyịmɨkása kɨ́ ịrịné kpá Yụ́da, ndaá Yụ́da Keriyóta wá, ị́nyịné ndúꞌyú Yésụ kɨ́dí, “Ngére, ledre sɨmɨ ledre née káa be ꞌdi bɨ úku yá sɨmɨ bɨ karanée áyí ndáꞌbaógụ gɨ zɨ́ ꞌBụyị́ gɨ komo ere ní, ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledreyị́ wá ní lurúnɨ́ komoyị́ wá, azé lúrú komoyị́ dụụ́ ze ní?”
23Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Yụ́da kɨ́dí, “Máúku ledre née kenée gɨ zɨ́a, ꞌyị bɨ oto ꞌbúma go ní, nɨ ndị́sị méngị té ledre ga bɨ máúku yée zɨ́a ní. Babá nɨ kpá óto ꞌbú ꞌyị máa née. Zée kɨ́ Babá azé ndị́sị kɨ́ ꞌyị máa née do bi kị́éꞌdo za fí. 24ꞌYị bɨ oto ꞌbúma wá ní, utúasá ené kpá méngị ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní wá. Gɨ zɨ́a ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní, Babá bɨ kasaogụ máa ní ndịsị úkuíꞌbí yée ne zɨ́ma.
25“Máúku ledre ga gére née zɨ́se gɨ zɨ́a bɨ mááyí aka dongaráse ba. 26ꞌDówụ́ Lomo bɨ Babá nɨ kásaógụ a zɨ́se do bi kacɨ́ma ní, nɨ nda ndị́sị sáká sée ne kɨ́ ꞌdódoyéme ledre ga gére née zɨ́se káa bɨ nɨyí lị́gịsé e. 27Bi ndaá sínyí rosé wá, ngịrị nda kpá méngịsé wá. Máíli ídísé ndị́sị bɨlámáne. Mááyí óto sée zɨ́se ídíse kɨ́ rokinyi. ꞌYị ꞌbɨ do sogo káṇgá e utúasánɨ́ méngị ledre máa wo née wá. Abú ꞌyị e nɨyí méngị láráse yá, ídísé tóro ngbúó.
28“Máúku go zɨ́se fúó kɨ́dí, mááyí go gbóo gɨ ro ndáꞌbalúgu romá zɨ́ Babá ꞌdáa, mááyí kpá gɨrí ndáꞌbaógụ. Togụ́ ótosé tɨ́ ꞌbúma go kɨ́ngaya, ídísé ídí kɨ́ rokinyi gɨ ro mɨndáꞌbalúgu romá bɨ zɨ́ Babá íri ní, gɨ zɨ́a nɨ ne kɨ́ rokoꞌbụ ledre e rómo domá. 29Nɨ bɨlámáne zɨ́ma úku ꞌdódo ledre née zɨ́se kenée ꞌdáꞌdá gɨ zɨ́ sịndị́ kadra a. Sɨmɨ bɨ ledre maꞌdáa mengị roné go tɨ́ káa zɨ́ bɨ mándị́sị úku a ní, gɨ do bɨ zɨ́se ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi, Babá kasaogụ máa ne. 30Máíli lolụ lála ledre zɨ́se wá, gɨ zɨ́a ba goó sịndị́ kadra ꞌbɨ Satána ngére ꞌbɨ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá wá ní zɨ́a ógụné. Tɨ́ lá wo Satána, ndaá ꞌbɨ ené ngére domá wá. 31Mááyí ba go ndéré méngị éyị́ bɨ Babá ili zɨ́ma méngị a ní, gɨ do bɨ zɨ́ ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ do sogo káṇgá ní mbá ówo a kɨ́dí ꞌbú Babá ofụ domá go.” Gɨ do kacɨ́ ledre máa wo née ní, zɨ́a úku ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí,
“Ị́nyịsé mu zɨ́ze ndéréze.”
15Ídísé lányá romá
1Zɨ́ Yésụ kpá úku ngíti ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Mááyí mbigí kókó kóṛó bɨ ꞌdiꞌbiogụnɨ́ ꞌdị́yị́ a15:1 Kóṛó: Née kóṛó ꞌbɨ ꞌbe, nɨyí kɨ́ ledreyé owó owó zɨ́ Yụ́da e. Ndịsịnɨ́ ꞌdị́yị́ yée yáká do ndị́sịyé méngị leꞌyị́ gɨ sɨmɨ mɨánáye. Ledre Isɨréle nɨ zɨ́ Lomo owó owó káa zɨ́ ledre kóṛó bɨ nɨ owó owó zɨ́ Yụ́da e ní. Née sị́ ledre bɨ Lomo ndolo Isɨréle e gɨ zɨ́a kóró ní. Ólo Isáya 5:1-7, Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi e 80:8-16. yáká ní, Babá nɨ ꞌbɨ ené mị́ngị́ yáká maꞌdáa.2Babá ndịsị lágáóyó mɨrásáma ga bɨ anánɨ́ wá ní ꞌdáꞌba gɨ do bɨ zɨ́ bi ídíne fúó ro yée ga bɨ anánɨ́ bú ní, zɨ́ye ndị́sịyé ánátátá royé kɨ́ngaya. 3Ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní, oto sée go zɨ́se ídíse mbigí ꞌyị amá e. 4Ndásé lolụ ꞌdíꞌbióyó sómụ́ ledre esé gɨ romá wá gɨ do bɨ zɨ́ze ídíze kése kị́éꞌdo. Ídísé ówo a kɨ́dí sị́lị́ kóṛó bɨ ꞌdeweoyó roné go ní, aná ené lolụ wá gɨ zɨ́a ndaá lolụ ro kókóne wá. Nɨ gɨ rosé kpá kenée, útúásásé méngị bɨlámá ledre e wá ꞌbúó togụ́ lányásé go romá.
5“Mááyí úku ándá zɨ́se, mááyí zɨ́se go káa zɨ́ kóṛó ní ásé nda ꞌbɨ esé zɨ́ma káa zɨ́ mɨrásáma ní. Azé kése go éyị́ kị́éꞌdo. ꞌYị bɨ óto sómụ́ ledre ené go mbá romá ní, zɨ́ sómụ́ ledre amá ídíne kpá za mbá roa. ꞌYị bɨ oto sómụ́ ledre ené romá wá ní, útúásá méngị bɨlámá ledre e káa zɨ́ éyị́ bɨ ndịsị áná mɨáná ní wá. 6ꞌYị bɨ ꞌdiꞌbioyó sómụ́ ledre ené gɨ romá go ní, nɨ yị́ ené go káa zɨ́ sị́lị́ kágá bɨ ꞌdeweoyó roné gɨ ro kókóne go ní, nɨ geré gágá ené do óngbóóyó a ꞌdáꞌba gɨ zɨ́a moko ndaá lolụ sɨmɨ a wá. 7Togụ́ ótosé sómụ́ ledre esé za mbá romá, zɨ́se lányáse ro ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée zɨ́se ní yá, ásé ówo kacɨ́ íni ini zɨ́ Babá. Nɨ ídí kɨ́ rokinyi zɨ́a íꞌbí éyị́ bɨ ínisé ini gɨ roa ní zɨ́se. 8Togụ́ ndị́sịsé go kpá fú méngị bɨlámá ledre e káa zɨ́ éyị́ bɨ ndịsị áná mɨáná ní yá, ꞌyị e nɨyí ówo a kɨ́dí ásé go mbigí ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma e, zɨ́ye ndị́sịyé mbófo Babá.
9“Máóto ꞌbúse go kɨ́ngaya cé káa zɨ́ bɨ Babá oto ꞌbúma ní. Bɨ goó kenée ní, ndásé méngị ledre bɨ zɨ́ ꞌbúse nzúlúne gɨ domá gɨ zɨ́a ní wá. 10Togụ́ lányásé tɨ́ fú lá ro lorụ amá yá, éyị́ bɨ nɨ ꞌdíꞌbióyó ꞌbúse gɨ domá ní ndaá. Kpá káa zɨ́ bɨ mándị́sị lányá ro lorụ ꞌbɨ Babá ní, ngíti éyị́ bɨ zɨ́a ꞌdíꞌbióyó ꞌbúma gɨ doa ní ndaá. 11Máúku ledre ga gére née zɨ́se kenée gɨ do bɨ zɨ́se ídíse kɨ́ rokinyi kɨ́ngaya káa zɨ́ bɨ mááyí kɨ́ rokinyi ní. 12Ba go kúrúma zɨ́se, ídísé óto ꞌbú lafúse e káa zɨ́ bɨ máóto ꞌbúse ní. 13Ídísé ówo a kɨ́dí máóto ꞌbú ꞌyịmaꞌdí e go kɨ́ngaya zɨ́ma íꞌbí za cụ́ kụṛụꞌbụmá zɨ́ umbu gɨ ro zɨ́ye ómoyé. Ngíti óto ꞌbú ꞌyị e káa zɨ́ wo née ndaá. 14Togụ́ ndị́sịsé go tɨ́ fú méngị ledre ga bɨ mándị́sị úku yée zɨ́se née yá, ásé ógụ ídí mbigí lúndumá e. 15Ndásé lolụ zɨ́ma káa zɨ́ ꞌyị ꞌbɨ moko e wá. Gɨ zɨ́a ꞌyị bɨ ogụ mɨógụ ní utúasá ené ówoyéme ledre bɨ mị́ngị́ ꞌbe ndịsị méngị a ní wá. Ásé go mbigí lúndu má e gɨ zɨ́a ledre ga bɨ Babá ukuiꞌbí yée zɨ́ma ní, máꞌdódo yée go mbá zɨ́se.
16“Ndólosé esé máa se wá, mándólo sée máa zɨ́ma íꞌbí moko amá zɨ́se méngị a gɨ do bɨ zɨ́a áná ne kɨ́ngaya ꞌyịmaꞌdí e utúasánɨ́ ánuónzó a wá. Éyị́ ga bɨ ásé ndúꞌyú Babá gɨ royé ní, nɨ méngị yée zɨ́se gɨ zɨ́a ndị́sịsé go méngị ledre e kacɨ́ kúrúma. 17Mááyí kpá úku ándá a, ídísé óto ꞌbú lafúse e.”
Yésụ lorụ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e
18“Máúku zɨ́se, togụ́ ngíti géyị ꞌyị e nɨyí sógó sée yá, ídísé ówo a kɨ́dí nɨyí yị́ eyé kú kenée, sogóụtụnɨ́ go cụ́ máa. 19Togụ́ sómụ́ ledre esé nɨ ndro kɨ́ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre ꞌbɨ Lomo wá ní yá, sogónɨ́ eyé sée wá. Nɨyí sógó sée ba gɨ zɨ́a bɨ ṇgúṇgusé ledre amá zɨ́ma ndólo sée káa do ꞌyị amá e ní. 20Ídísé sómụ́ndíki ledre bɨ máúku zɨ́se máyá, ‘ꞌYị ꞌbɨ moko romo ené do mongụ́ ꞌyị ené wá ní.’15:20 Yiwáni 13:16 Togụ́ sogónɨ́ máa bɨ mongụ́ ꞌyị esé ní, nɨyí sógó sée kpá kenée. Idí ṇguṇgunɨ́ kóo ledre amá bo, káa bɨ nɨyí kpá ṇguṇgu ledre esé.
21“ꞌYị ga gére née nɨyí sógó sée gɨ zɨ́a bɨ ṇgúṇgusé ledre amá ní. Gɨ zɨ́a owonɨ́ eyé bɨ ya kɨ́dí Lomo kasaogụ máa ne ní wá. 22ꞌYị ga gére née, Lomo nɨ ꞌdíꞌbi yée kɨ́ ngbanga bɨsinyíne gɨ zɨ́a tɨ́ bɨ máógụ ꞌdódo bɨlámá ledre ené go zɨ́ye gɨ ro zɨ́ye ótoómo bɨsinyí ledre e ní, ilinɨ́ eyé e wá. Gɨ zɨ́ kéyị née, Lomo otoomo ené ledre zɨ́ye wá.
23“ꞌYị bɨ sogó máa go ní, sogó kpá Babá go. 24Idí ndanɨ́ kóo lúrú mɨngburoko ledre ga bɨ mándị́sị máméngị yée, yée ga bɨ ngíti ꞌyị utúasá méngị yée wá ní kɨ́ komoyé wá yá, kɨ́dí Lomo nɨ kóo ótoómo ledre zɨ́ye. Nda tɨ́ lá bɨ lurúnɨ́ ledre ga gére née go cụ́ kɨ́ komoyé, zɨ́ye ꞌdụ́tụ mbílíye ngbụ́rụ́ ndị́sị sógó zée gbrengárá kɨ́ Babá ní. 25Mɨméngị ledre ꞌbɨ ꞌyị ga gére née utúasá go kpịnị kɨ́ ledre bɨ mɨékéne sɨmɨ lorụ ní kɨ́dí, ‘ꞌYị ga gére née sogónɨ́ eyé máa née gɨ zɨ́a bɨ ya málúyú ledre ní wá, sogónɨ́ máa lá gbékpị́ne.’15:25 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 35:19, 69:4
26“Mááyí kása ꞌDówụ́ Lomo ꞌyị ꞌdódo maꞌdíi ledre e gɨ zɨ́ Babá gɨrí, zɨ́a ógụné ꞌdódo maꞌdíi ledre bɨ gɨ do bimá ní zɨ́se. 27Ídísé kpá fú ndị́sị ꞌdódotátá ledremá zɨ́ ꞌyị e gɨ zɨ́a tonózé moko maꞌdáa ba kú kése.”
161Zɨ́ Yésụ kpá úku ándá ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ené ga gére née kɨ́dí, “Máénzị komosé kɨ́ ledre ga gére née gɨ zɨ́a máíli zɨ́se tórosé kpá fú ngbúó sɨmɨ moko amá. 2Yụ́da ga gére née ngíti géyị nɨyí karanée lágaóyó sée gɨ sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro ꞌbɨ Lomo sága. Zɨ́ ngíti géyị úfu lafúse e, zɨ́ye ndị́sịyé mbófo royé gɨ zɨ́ ledre bɨ mengịnɨ́ née kɨ́dí yée nɨyí go méngị yéme ledre ꞌbɨ Lomo. 3Gɨ zɨ́a bɨ ngárá owonɨ́ eyé zée kɨ́ Babá wá ní, zɨ́ye ndị́sịyé méngị bɨsinyí ledre ga gére née zɨ́se. 4Sɨmɨ bɨ ledre ga gére née nɨyí go méngị sée kenée ní, ídísé sómụ́ndíki a kɨ́dí, ba goó ledre ga bɨ máénzị komosé gɨ royé ní. Máúku kóo ledre née zɨ́se ꞌdáꞌdá gɨ zɨ́a azé aka kóo kése do bi kị́éꞌdo.
Yésụ uku ledre gɨ ro ꞌDówụ́ Lomo
5“Máúku phụ́trụ ledre ga gére née zɨ́se gɨ zɨ́a mááyí go ótoómo sée. Sịndị́ kadra ogụ go gɨ ro zɨ́ma ndáꞌbalúgu romá zɨ́ Babá bɨ kasaogụ máa ní. Ị́tịsé mbá wá, ngúrusé nduꞌyú gbawá máa ní, ꞌbe káa be ꞌdi? 6Bi sinyí rosé née go gɨ zɨ́ ledre bɨ máúku máyá nɨyí karanée méngị láráse ní? 7Utúasá mɨútúásá zɨ́ma ndéréma gɨ ro zɨ́ bɨlámá ledre ógụné zɨ́se. Togụ́ mándéré go yá, mááyí kása ꞌDówụ́ Lomo zɨ́a ógụné ndị́sị sáká sée.
8“Togụ́ ꞌDówụ́ Lomo née ogụ go yá, nɨ ꞌdódo maꞌdíi ledre zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e zɨ́ye ówo mɨméngị ledre eyé kɨ́dí emengụ́, togụ́ otoomonɨ́ wá, Lomo bɨ ngárá ndaá ꞌyị lúyú ledre wá ní, nɨ ꞌdécị ngbangayé bɨsinyíne. 9Lúyú ledre ꞌbɨ ꞌyịmaꞌdí e bɨ ꞌDówụ́ Lomo nɨ ꞌdódo a zɨ́ye ní nɨ wo bɨ asinɨ́ kɨ́ ṇgúṇgu ledremá ní. 10Nɨ ꞌdódo a zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e kɨ́dí, maꞌdíi, mándá ꞌyị lúyú ledre wá, née sị́ ledre bɨ mááyí go ndáꞌba gɨ zɨ́a zɨ́ Babá ní. ꞌYịmaꞌdí e utúasánɨ́ lolụ lúrú máa wá. 11Ndaá kpá lá dụụ́ ledre máa wo née wá, ꞌDówụ́ Lomo nɨ kpá ꞌdódo a zɨ́ye kɨ́dí, Satána ngére ꞌbɨ ꞌyị lúyú ledre e, Lomo ꞌdecị ngbanga a go bɨsinyíne.
12“Tụ́ꞌdụ́ yata ledre e nɨyí gáa kpá fú bo tɨ́ gɨ ro zɨ́ma úku yée zɨ́se ní, útúásásé ówoyéme ini ledre gɨ sɨmɨyé mbá wá. 13Sɨmɨ bɨ ꞌDówụ́ Lomo ꞌyị ꞌdódo maꞌdíi ledre e ogụ go ní, nɨ sáká sée zɨ́se ówo mɨnzénzéré ledre e za mbá. Nɨ úku zɨ́se dụụ́ ledre ga bɨ Lomo ukuiꞌbí yée ne zɨ́a ní, zɨ́a kpá ꞌdódo ledre ga bɨ nɨyí méngị royé karanée ní zɨ́se. 14ꞌDówụ́ Lomo nɨ óto úndrumá zɨ́a ꞌdódoyéme ledre ga bɨ mándị́sị úku yée ní mbá zɨ́se. 15Máúku ledre née kenée gɨ zɨ́a sómụ́ ledre bɨ sɨmɨ Babá ní, nɨ kpá sómụ́ ledre bɨ sɨmɨmá ní. Née sị́ ledre bɨ máúku ledre gɨ zɨ́a máyá ꞌDówụ́ Lomo nɨ ógụ úku ꞌdódo a zɨ́se fúó kɨ́dí ledre ga bɨ máꞌdódo yée zɨ́se ní, nɨyí mbá maꞌdíi ledre e ní.
Lerị́ esé nɨ óyólóꞌbó roné káa do rokinyi
16“Ngítí sị́lị́ idíaká go lá cúkuꞌdée zɨ́ma ndéréóyó romá gɨ dongaráse gɨ ona. Málúꞌbú íri wá, mááyí ndáꞌbaógụ ꞌdiya zɨ́ze ndíkílúgu rozé kése.”
17Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née ndị́sị ódroyé dengbị́ye kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị ndịsị úku née kenée lárá ledre ꞌdi bɨ kɨ́dí, ngítí sị́lị́ idíaká go lá cúkuꞌdée zɨ́ne ndáꞌbalúgu roné zɨ́ ꞌBụné née luꞌbú íri wá, née nɨ ndáꞌbaógụ ꞌdiya zɨ́ze ndíkílúgu rozé kéye ní.” 18Zɨ́ye kpá úku ándá ledre kɨ́dí, “Sara aka nda ngítí sị́lị́ bɨ uku ledre a kɨ́dí idíaká go lá cúkuꞌdée ní, née sị́lị́ ꞌbɨ ꞌdi bɨ ngárá owoꞌdiꞌbizé ledre gɨ roa wá ní.”
19Yésụ owo sómụ́ ledre ꞌbɨ ꞌyịmɨkása ené ga gére née go kɨ́dí ilinɨ́ ndúꞌyú née. Zɨ́a ị́nyịné úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ílisé ndúꞌyú máa ba gɨ ro ledre bɨ máúku máyá ngítí sị́lị́ idíaká go cúkuꞌdée zɨ́ma ndéréóyó romá gɨ dongaráse, málúꞌbú íri wá, mááyí ndáꞌbaógụ ꞌdiya zɨ́ze ndíkílúgu rozé kése ní? 20Nɨ maꞌdíi zɨ́se sómụ́ ledre kenée. ꞌYị ga bɨ ꞌbúma ndaá doyé wá ní, nɨyí ídí kɨ́ rokinyi kɨ́ lúrú ledre bɨ nɨ méngị máa ní. Ásé ídí gboó sɨmɨ iní komosé. Nda gɨ ꞌdáꞌba zɨ́ sɨmɨkozo esé óyólóꞌbó roné káa do rokinyi zɨ́se.
21“Cé káa zɨ́ mbámɨowụ́ sɨmɨ bɨ sịndị́ kadra ené utúasá go gɨ ro zɨ́a áráne ní. Nɨ aka náná do soné gɨ zɨ́ mɨówo owụ́ kí. Sɨmɨ bɨ owụ́ ꞌbɨ ené ará nda go ní, somụ́ndiki lolụ ledre éyị́ mɨówo bɨ gáa roné ní wá gɨ zɨ́a lurú owụ́ ꞌbɨ ené nɨ go do sị́lị́ne. 22Nɨ zɨ́se cakaba kpá kenée bi sinyí rosé go mɨsínyí. Karanée ásé ídí kɨ́ mongụ́ rokinyi sɨmɨ bɨ azé ndíkílúgu rozé kése ní. Nda gɨ ore ngíti ꞌyị bɨ zɨ́a ógụné óto lerị́ rosé ní ndaá lolụ wá. 23Ledre e orụnɨ́ lolụ zɨ́se wá, éyị́ ga bɨ ásé ndúꞌyú Babá gɨ royé kɨ́ ịrịmá ní, nɨ geré méngị yée zɨ́se. Ndaá lolụ té bɨ ya ásé ndúꞌyú máa kí ní wá. 24Káa zɨ́ bɨ ndúꞌyúsé aka Babá gɨ ro éyị́ wá ní, ba go bɨlámá sịndị́ kadra zɨ́se. Ndúꞌyúsé wo mu gɨ ro éyị́ ga bɨ ílisé yée ní gɨ do bɨ zɨ́a méngị yée zɨ́se, zɨ́se ídíse nda kɨ́ rokinyi kɨ́ngaya.
25“Abú mándị́sị kóo ꞌdódo ambá ledre e zɨ́se sɨmɨ muruwayi yá, tónóne gɨ do kacɨ́ sịndị́ kadra cúkuꞌdée ndéréne ꞌdáꞌdá, ledre ga bɨ gɨ do bi Babá ní, mááyí nda úku yée zɨ́se fúó fúó fúó, ndaá lolụ sɨmɨ muruwayi wá. 26Togụ́ sịndị́ kadra ꞌbɨ ledre máa ga gére née ogụnɨ́ go yá, gɨ zɨ́a bɨ ṇgúṇgusé ledremá go ní, éyị́ ga bɨ ílisé yée gɨ zɨ́ Babá ní, ásé nda úku ledreyé geré se zɨ́a, ndaá lolụ fú lá bɨ zɨ́ma ndị́sịmá úkuíꞌbí ledre esé e máa zɨ́a ní wá. 27Oto ꞌbúse gɨ zɨ́a ótosé ꞌbúma zɨ́se ṇgúṇgu ledremá kɨ́dí kasaogụ máa ne. 28Maꞌdíi, Babá kasaogụ máa ne do sogo káṇgá ona. Mááyí ba go ótoómo do sogo káṇgá ba zɨ́ma ndáꞌbalúgu romá zɨ́a komo ere íri.”
29Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ledre bɨ úku née owoyemezé go gɨ zɨ́a ndaá lolụ mɨótoécịné sɨmɨ muruwayi wá. 30Owoyemezé go bɨlámáne kɨ́dí éyị́ bɨ kị́éꞌdo káa ya ówo wá ní ndaá. Maꞌdíi, ṇguṇguzé go kɨ́dí Lomo kasaogụ yị́ị ne.”
31Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ṇgúṇgusé ledremá go nda té bɨ cakaba ba ní?” 32Sịndị́ kadra nɨ go gbóo, zɨ́se ngásá báyi rosé mbá ótoómo lá dụụ́ máa ngúcumá dongará ezeokóma e. Abú kenée ndotó, Babá nɨ bo kɨ́ma.
33Káa zɨ́ bɨ azé kése go éyị́ kị́éꞌdo ní, máíli zɨ́ mɨmbéꞌdesé ị́drị́ne. Née sị́ ledre bɨ máúku ledre ga gére née zɨ́se gɨ zɨ́a ní. Márómo komo do sogo káṇgá go. Abú ꞌyị ga bɨ sogónɨ́ máa mɨsógó ní nɨyí méngị láráse gɨ zɨ́a bɨ ṇgúṇgusé ledremá ní yá, bi ndaá sínyí rosé wá.
17Yésụ ini ini zɨ́ ꞌBụné
1Sɨmɨ bɨ Yésụ ukuonzó ledre go zɨ́ ꞌyị ené ga gére ní, zɨ́a sị́kpị doné lúrú bi ꞌdága komo ere. Zɨ́a íni ini zɨ́ ꞌBụné kɨ́dí,
“Babá, ídí mu ꞌdódo a zɨ́ ꞌyị e kɨ́dí íꞌbí rokoꞌbụ go zɨ́ma Owụ́ ꞌbɨ eyị́. Kpá gɨ romá, Máa Owụ́ ꞌbɨ eyị́ maꞌdáa zɨ́ma íꞌbí mbófo éyị́ zɨ́yị. 2Íꞌbí rokoꞌbụ née mu zɨ́ma, gɨ ro zɨ́ma ídíma Ngére do ꞌyị e za mbá, gɨ do bɨ zɨ́ma íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́ ꞌyị ga bɨ íꞌbí yée go zɨ́ma ní. 3ꞌYị ga bɨ mááyí íꞌbí trịdrị bɨ za fí zɨ́ye ní, dụụ́ ꞌyị ga bɨ owonɨ́ yị́ị bú kɨ́dí áyí mbigí Lomo, zɨ́ye kpá ówo a kɨ́dí máa Kɨ́résịto Yésụ, kásaógụ máa yị́ị. 4Sɨmɨ bɨ máméngịónzó moko bɨ kásaógụ máa gɨ roa do sogo káṇgá ní, zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e mbá ówo a kɨ́dí maꞌdíi, máóto ịrịyị́ go tara ꞌyịmaꞌdí e zɨ́ye ndị́sịyé mbófo yị́ị. 5Babá ídí mu íꞌbí rokoꞌbụ zɨ́ma, zɨ́yị ꞌdíꞌbióto máa zɨ́ze ídíze kéyị do bi kị́éꞌdo káa zɨ́ bɨ kóo azé kéyị do bi kị́éꞌdo sɨmɨ rokoꞌbụ ꞌdáꞌdá do sogo káṇgá ba ndaá aka wá ní.”
Yésụ ini ini zɨ́ ꞌBụné gɨ ro ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e
6“Mbófo éyị́ zɨ́yị gɨ ro ꞌyị ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma ba. Nɨyí kóo ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ do sogo káṇgá, zɨ́yị íꞌbí yée go zɨ́ma, gɨ ro zɨ́ma ídíma Ngére eyé. Máꞌdódoyéme yị́ị go zɨ́ye, nɨyí go ndị́sị méngị ledre eyị́ káa zɨ́ bɨ íli ní. 7Owoyemenɨ́ kpá go bɨlámáne kɨ́dí, ledre ga bɨ za mbá mándị́sị méngị yée ní íꞌbí yée yị́ị zɨ́ma, gɨ do bɨ zɨ́ma ndị́sịmá méngị yée kenée. 8Ledre ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma née, máꞌdódo yée go mbá zɨ́ ꞌyị ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma ba. Ṇguṇgunɨ́ ledre ga gére née go mbá kɨ́dí née mbigí ledre e gɨ zɨ́a owonɨ́ go kɨ́dí kásaógụ máa yị́ị.
9“Máíni ini zɨ́yị gɨ royé, ndaá gɨ ro ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ do sogo káṇgá ba wá gɨ zɨ́a íꞌbí yée go zɨ́ma. Abú íꞌbí yée go zɨ́ma yá, ídí sáká yée gɨ zɨ́a nɨyí yị́ eyé kú ꞌyị eyé e. 10Abú íꞌbí yée go zɨ́ma kenée yá, nɨyí kpá fú ꞌyị ezé e kéyị. Káa zɨ́ bɨ íꞌbí yée zɨ́ye ídíye sị́ sị́lị́ma ní, owonɨ́ go kɨ́dí rokoꞌbụ nɨ bo zɨ́ma. 11Babá káa zɨ́ bɨ sịndị́ kadra ogụ go gɨ ro zɨ́ma ndáꞌbalúgu romá zɨ́yị íri ní, máútúásá lolụ fú lá ndị́sị dongará ꞌyị ezé ga ba do sogo káṇgá ona wá. Ídí ꞌbáꞌbá yée gɨ zɨ́ bɨsinyí ledre e, idínɨ́ ndị́sị kɨ́ mɨmbéꞌdeyé mbá kị́éꞌdo káa zɨ́ bɨ ndịsịzé ndị́sị kéyị kɨ́ mɨmbéꞌdezé kị́éꞌdo ní. 12Sɨmɨ ndị́sị ezé bɨ kéye ní, mándị́sị lúrú bi kacɨ́ye kpịnị kpịnị kpịnị kɨ́ rokoꞌbụ bɨ íꞌbí zɨ́ma ní káa bɨ ngúruyé nɨ ị́ndrị gɨ ngará lafúne e ke. Tɨ́ maꞌdíi, ngúruyé bɨ ịndrị ní ndaá. Odụ ꞌyị bɨ ịndrị gɨ dongaráye ní dụụ́ wo bɨ kóo mɨéké kúrúyị úku ledre gɨ roa yaá nɨ lúyú ne gɨ dongará lafúne e ní. Ledre bɨ mɨéké kúrúyị uku ní mengị roné go tɨ́ maꞌdíi.
13“Sịndị́ kadra ogụ go zɨ́ma ndáꞌbalúgu romá zɨ́yị íri. Ledre ga bɨ gɨ do bizé kéyị ní, máúku go mbá zɨ́ye gɨ do bɨ zɨ́ye ídíye kɨ́ rokinyi kɨ́ngaya káa zɨ́ máa ní. 14ꞌYị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre eyị́ wá ní, otonɨ́ mɨmbéꞌdeyé go bɨsinyíne ro ꞌyị ezé ga ba, gɨ zɨ́a bɨ ꞌyị ezé maáge otoomonɨ́ ledre ꞌbɨ sága ba go zɨ́ye nda ṇgúṇgu ledre eyị́ ní nɨyí go kpá káa zɨ́ máa ní. 15Babá, máúku amá née kɨ́dí ídí mu ꞌdíꞌbióyó ꞌyị ezé ga ba gɨ do sogo káṇgá ꞌdáꞌba wá. Ídí ꞌbáꞌbá yée gɨ zɨ́ Satána. 16ꞌYị ezé maáge ꞌdiꞌbioyónɨ́ sómụ́ ledre eyé gɨ ro ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre eyị́ wá ní go. Mɨméngị ledre ezé nɨ nda yị́ ené go kéye kị́éꞌdo gɨ zɨ́a ndazé ezé ꞌyị ga bɨ ꞌbɨ do sogo káṇgá ní wá. 17Káa zɨ́ bɨ goó kenée ní, idínɨ́ mu ídí mbigí ꞌyị ezé e kéyị za fí, gɨ zɨ́a ndịsịnɨ́ úku dụụ́ maꞌdíi ledre e. 18Kpá káa zɨ́ bɨ kásaógụ máa ógụ ꞌdódo ledre eyị́ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá ní. Mákása kpá yée go idínɨ́ mu ndéré kɨ́ ꞌdódo ledre eyị́ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e do sogo káṇgá za mbá. 19Káa zɨ́ bɨ máótoómo romá za mbá zɨ́yị ní, ídí sáká yée gɨ do bɨ zɨ́ye ótoómo royé kpá za mbá zɨ́yị.
20“Máíni amá ini zɨ́yị ba lá dụụ́ gɨ ro ꞌyị ezé máa yée ga ba wá. Máíni ini kpá gɨ ro yée ga bɨ karanée nɨyí ṇgúṇgu ledremá kɨ́dí mááyí ꞌyị yómo ꞌyị e gɨ zɨ́ ꞌdódo ledre ꞌbɨ ꞌyị ezé ga ba ní ní. 21Babá ꞌyị ezé ga ba idínɨ́ ndị́sị mbá kɨ́ mɨmbéꞌdeyé kị́éꞌdo káa zɨ́ bɨ zée kéyị mɨmbéꞌdezé nɨ yị́ ené kị́éꞌdo ní. Kpá gɨ do bɨ zɨ́ mɨmbéꞌdezé ídíne kéye kị́éꞌdo gɨ ro zɨ́ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledre eyị́ wá ní ówo a kɨ́dí, maꞌdíi kásaógụ máa yị́ị. 22Máóto úndruyé go kpá káa zɨ́ bɨ óto úndrumá ní gɨ ro zɨ́ye ídíye kị́éꞌdo káa zɨ́ bɨ azé kéyị kị́éꞌdo ní. 23Maꞌdíi, mɨmbéꞌdezé nɨ go kéye kị́éꞌdo káa zɨ́ bɨ mɨmbéꞌdezé nɨ yị́ ené kéyị kú kị́éꞌdo ní. ꞌYịmaꞌdí e nɨyí ówo a mbá kɨ́dí kásaógụ máa yị́ị. Zɨ́ye kpá ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi ꞌyị ezé ga ba ꞌbúye nɨ bo doyị́ kɨ́ngaya kpá káa zɨ́ ꞌbúma bɨ doyị́ ní.
24“Babá, ꞌyị ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma ba, mándúꞌyú yị́ị gɨ royé, ídí sáká yée gɨ do bɨ zɨ́ze ndị́sịzé kéye do bi kị́éꞌdo ꞌbe ꞌbɨ eyị́ íri. Gɨ do bɨ zɨ́ye ówo a kɨ́dí ꞌbúma nɨ bo doyị́ gɨ zɨ́a íꞌbí rokoꞌbụ ledre e go zɨ́ma ꞌdesị́, ꞌdáꞌdá zɨ́yị kóo kɨ́ ótoógụ do sogo káṇgá ba.
25“Babá, yị́ị bɨ áyí mbigí Lomo kpá ꞌyị méngị bɨlámáne ledre ní, abú ꞌyịmaꞌdí e owonɨ́ kenée wá, máówo bú bɨlámáne. Máꞌdódo yị́ị go zɨ́ ꞌyị ezé ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma ba, owoyemenɨ́ go bɨlámáne kɨ́dí kásaógụ máa yị́ị. 26Abú máꞌdódo yị́ị go zɨ́ye yá, mááyí kpá fú ꞌdódo ándá yị́ị zɨ́ye gɨ do bɨ zɨ́ye ówo a kɨ́dí máóto ꞌbúye go kpá káa zɨ́ bɨ óto ꞌbúma ní gɨ ro zɨ́ze ídíze kéye kị́éꞌdo.”
18Yụ́da e ꞌdiꞌbinɨ́ Yésụ
(Matáyo 26:47-56, Márɨko 14:43-50, Lúka 22:47-53)
1Gɨ do kacɨ́ ini bɨ Yésụ ini wo zɨ́ ꞌBụné ní, zɨ́a ị́nyịné kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e gɨ ore, zɨ́ye ndéréye sága ꞌbɨlulu bɨ kɨ́ ịrịné Kidróne ní, zɨ́ye ólụ́ndị́sịyé sɨmɨ ngíti mongụ́ yáká íri, kɨ́ꞌdí bɨ ꞌdịyị́nɨ́ kágá ga bɨ ndịsịnɨ́ ndólo yée olíva ní.
2Yụ́da, ngúru ꞌyịmɨkása ꞌbɨ Yésụ bɨ íꞌbí ngbángá Yésụ gɨ ro do úfu wo ní owo bi máa née bú gɨ zɨ́a Yésụ ndịsị lengbe ndéré ndị́sị íri kɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e. 3Zɨ́ Yụ́da ꞌdíꞌbi asikíri ga bɨ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e kɨ́ Farụsáyo e kasanɨ́ yée ní kɨ́ ndụlụ kpá kɨ́ asikíri ga bɨ ndịsịnɨ́ lúrú bi kacɨ́ ꞌDị́cị́ Kótrụro ní, ngíti géyị ụndụnɨ́ ꞌbɨ eyé phoꞌdụ, zɨ́ye ndéré útúye do Yésụ kɨ́ ndụlụ née.
4Yésụ owo éyị́ bɨ nɨ go ógụ méngị née ní bú. Sɨmɨ bɨ lurú asikíri ga gére née ogụnɨ́ go ní, geré zɨ́a ndéréne zɨ́ye, zɨ́a ndúꞌyú yée kɨ́dí, “Gámásóꞌdosé náambi?”
5Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Gamásoꞌdozé Yésụ, oꞌdo bɨ gɨ sɨmɨ Nazeréta ní.”
Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Oꞌdo máa née máa, mááyí ba.” Yụ́da bɨ iꞌbí ngbángáa ní nɨ ꞌbɨ ené kenée mɨtóroné. 6Sɨmɨ bɨ Yésụ uku ledre kɨ́dí, “Oꞌdo máa née máa ní,” zɨ́ yaꞌdá ga bɨ ogụnɨ́ ꞌdíꞌbi wo née ndáꞌbayé mɨꞌdí sogo do útúye mbá bi káa zɨ́ éyị́ bɨ uyunɨ́ go mɨúyu ní.
7Zɨ́ Yésụ kpá ndúꞌyú ándá yée kɨ́dí, “Gámásóꞌdosé náambi yaá?”
Zɨ́ye úkulúgu ledre kɨ́dí, “Gamásoꞌdozé Yésụ, oꞌdo bɨ gɨ sɨmɨ Nazeréta ní.”
8Zɨ́ Yésụ kpá úkulúgu ledre kɨ́dí, “Máúku gáa ledre go zɨ́se, máyá oꞌdo bɨ ndị́sị gámásóꞌdo wo née máa. Ídísé ꞌdíꞌbi nzúó máa, ndásé ꞌdíꞌbi ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma ga ba wá.” 9Yésụ uku ledre née kenée gɨ do bɨ zɨ́a útúásáne kɨ́ ledre bɨ uku zɨ́ ꞌBụné kɨ́dí, “Babá, ꞌyị ga bɨ íꞌbí yée zɨ́ma ba ngúruyé bɨ kị́éꞌdo yaá ịndrị gɨ dongará lafúne e go ní ndaá.”18:9 Yiwáni 6:39
10Simúna Pétero ngúru ꞌyịmɨkása ꞌbɨ Yésụ nɨ kpá nyé kɨ́ ꞌbɨ ené maku. Sɨmɨ bɨ lurú kɨ́dí ꞌyị ga gére née ayínɨ́ go gɨ ro ꞌdíꞌbi Yésụ ní, zɨ́a lálaógụ ꞌbɨ ené maku gɨ sɨmɨ siṛíkpa ku, lágáꞌdécị mbílí Málakasa ngúru ꞌyị ꞌbɨ moko ꞌbɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ kɨ́e tụ mɨlágá, sáma nɨ go trịị.
11Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Née ndaá ledre bɨ áyí méngị a ní wá. Ésịlúgu maku née sɨmɨ siṛíkpa. Sómụ́ yá ꞌdoꞌdó bɨ Babá kasaogụ máa gɨ roa ní, mándá ꞌdóꞌdó a wá?”
Yésụ kóꞌdụ́ Ána
(Matáyo 26:57-58, Márɨko 14:53-54, Lúka 22:54)
12Zɨ́ asikíri ga gére née kɨ́ mongụ́ ꞌyị18:12 Mongụ́ manda ꞌbɨ asikíri e: Ndịsị lúrú bi kacɨ́ asikíri e álifu. Nɨ ꞌbɨ ené do manda ga bɨ ꞌbɨ asikíri e ní. eyé, nda kɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e ꞌdíꞌbi Yésụ do ódó sị́lị́ a ndá mɨódó. 13Zɨ́ye ꞌdíꞌbi wo gɨ ore fị ndéré kɨ́e kóꞌdụ́ ngúru mongụ́ ꞌyị kɨ́ ịrịné Ána, oꞌdo bɨ Kayáfa ofụ́ nyị́ a ní. Sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née ní, Kayáfa maꞌdáa nɨ kóo ne mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́. 14Née ꞌyị bɨ kóo uku ledre zɨ́ Yụ́da e kɨ́dí, utúasá mɨútúásá zɨ́ bɨkéṛị́ ꞌyị úyuné gɨ ro zɨ́ tụ́ꞌdụ́ ꞌyị e ídíye trịdrịyé ní.
Pétero asi gɨ ro Yésụ
(Matáyo 26:69-70, Márɨko 14:66-68, Lúka 22:55-57)
15Sɨmɨ bɨ ꞌdiꞌbinɨ́ Yésụ nɨyí go ndéré kɨ́e ní, zɨ́ Simúna Pétero kɨ́ ngíti ezené bɨ kpá ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ní útúye do kacɨ́ a. Eze Pétero máa née mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ owo wo bú. Née sị́ ledre bɨ otoomonɨ́ mɨsiꞌdi zɨ́a ólụ́lódụ́ kacɨ́ Yésụ gị do ligá ꞌbe ꞌbɨ Kayáfa mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ íri ní. 16Pétero idíaká aka ꞌbɨ ené cịkị tara mbotụ gara sága. Zɨ́ eze a bɨ kpá ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ gáa olụ́ née, gɨ zɨ́a bɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ owonɨ́ wo bú ní, zɨ́a ndéréne úku ledre zɨ́ kara bɨ ndịsị líkpí mbotụ gara ní kɨ́dí idí íꞌbí mɨsiꞌdi zɨ́ Pétero ólụ́ne sɨmɨ gara.
17Sɨmɨ bɨ Pétero olụ́ ní, zɨ́ kára née ndúꞌyú wo kɨ́dí “Tosoyị́ nda káa zɨ́ ngúru ꞌyị gɨ dongará ꞌyị lódụ́ kacɨ́ oꞌdo bɨ ꞌdiꞌbinɨ́ wo ba ní ní?”
Pétero ya “Ɨ́ꞌɨ, née ndaá máa wá.”
18ꞌDiꞌbinɨ́ kóo Yésụ née kɨ́ ndụlụ, drụ́ nɨ nda go kɨ́ngaya, bi ịdrị́ kpá go lị́lị́lị́. Zɨ́ bolị́sị ga bɨ ndịsịnɨ́ ꞌbáꞌbá ꞌbe ꞌbɨ mongụ́ ꞌyị ore, nda kpá kɨ́ ꞌyị máa yée ga bɨ ndịsịnɨ́ méngị moko ore ní kótụ́ phoꞌdụ ndị́sịyé roa. Zɨ́ Pétero kóo kpá ndósoógụné ndoo ro phoꞌdụ máa née ị́bị roné gɨ zɨ́ drụ́.
Mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ nduꞌyú Yésụ
(Matáyo 26:59-66, Márɨko 14:55-64, Lúka 22:66-71)
19Née ní, mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ bɨ ogụnɨ́ kɨ́ Yésụ kóꞌdụ́ a bɨ kɨ́ ịrịné Ána ní, nɨ go ndị́sị ndúꞌyú Yésụ gɨ ro ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga kɨ́ ledre ga bɨ ndịsị ꞌdódo yée zɨ́ ꞌyị e ní.
20Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ mongụ́ ꞌyị née kɨ́dí, “Ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée ní za mbá, ndanɨ́ eyé sɨmɨ ugu royé wá. Mándị́sị ꞌdódo ledre zɨ́ ꞌyị e sɨmɨ ꞌDị́cị́ Kótrụro e kpá kɨ́ ꞌDị́cị́ ꞌbɨ Lomo nda kpá do bi ga bɨ tụ́ꞌdụ́ Yụ́da e ndịsịnɨ́ yóko royé doyé ní. 21Ndá ndúꞌyú máa wá, bɨlámá a ídí geré ndúꞌyú ꞌyị ga bɨ mándị́sị ꞌdódo ledre máa née zɨ́ye ní, owoyemenɨ́ go bɨlámáne gɨ zɨ́a uwúnɨ́ go cụ́ kɨ́ mbílíye.”
22Sɨmɨ bɨ Yésụ uku ledre née kenée ní, geré zɨ́ ngíti bolị́sị bɨ toro gbóo cigí Yésụ ní ị́nyịné óngbo komo Yésụ gbiya mɨóngbo. Zɨ́a úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Née ndaá ledre bɨ áyí úku a zɨ́ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ ní wá.”
23Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ oꞌdo née kɨ́dí, “Bɨsinyí ledre bɨ máúku zɨ́ mongụ́ ꞌyị ní wo be ꞌdi, bɨ zɨ́yị ócó máa gɨ zɨ́a geré mɨócó ní, úku ꞌdódo aka zɨ́ma. Togụ́ máúku tɨ́ bɨlámá ledre ní, sara ócó nda máa gɨ ro ꞌdi?” 24Nda gɨ ore, zɨ́ Ána úku ledre kɨ́dí ꞌdiꞌbiokpónɨ́ Yésụ mu nyé mɨódóne kenée ndéré kɨ́e kóꞌdụ́ Kayáfa bɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́ ní.
Pétero asi andá kpá roné gɨ ro Yésụ
(Matáyo 26:71-75, Márɨko 14:69-72, Lúka 22:58-62)
25Sɨmɨ bɨ nɨyí ndị́sị ndúꞌyú Yésụ ní, Simúna Pétero nɨ aka fú ndị́sị tóro ro phoꞌdụ gɨ zɨ́ drụ́. Zɨ́ ngíti géyị ꞌyị e ndúꞌyú Pétero kɨ́dí, “Tosoyị́ nda tɨ́ káa zɨ́ áyí ngúru ꞌyị gɨ dongará ꞌyị lódụ́ kacɨ́ oꞌdo bɨ ꞌdiꞌbinɨ́ wo ba ní ní?”
Zɨ́ Pétero úkulúgu ledre kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, mándá ꞌbɨ amá gɨ dongará ꞌyị ga gére née wá.”
26Ngíti oꞌdo nɨ kóo kpá bo dongará ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ úku ledre zɨ́ Pétero née. Oꞌdo máa née nɨ sụmụ oꞌdo bɨ Pétero lagáꞌdecị ngúru mbílí a kɨ́ mongụ́ maku ní, nɨ ꞌyị ꞌbɨ moko ꞌbɨ mongụ́ ꞌyị ꞌdáná éyị́. Zɨ́ oꞌdo máa née kpá úku ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Sɨmɨ bɨ gáa ꞌdiꞌbinɨ́ Yésụ yáká ꞌdáa ní, komomá utú ro ngíti ꞌyị íri tɨ́ káa zɨ́yị ní.” 27Zɨ́ Pétero kpá ítíándá kangú kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, née ndaá ꞌbɨ ené máa wá.” Geré zɨ́ ngono ụ́cụ koko.
Yésụ kóꞌdụ́ gávana Piláto
(Matáyo 27:1-2,11-14, Márɨko 15:1-5, Lúka 23:1-5)
28Nda gɨ ore akpa kɨ́ sị́ndóndó, zɨ́ Kayáfa kásaókpó Yésụ kóꞌdụ́ Piláto gávana ꞌbɨ Róma. Sɨmɨ bɨ Yụ́da nderéogụnɨ́ kɨ́ Yésụ ꞌbe ꞌbɨ Piláto ní, Yụ́da maáge idíakánɨ́ ꞌbɨ eyé cịkị sága olụ́nɨ́ ꞌdị́cị́ wá gɨ zɨ́a Piláto nɨ ꞌyị lóṇgó, orụ́ roné káa zɨ́ yée Yụ́da e wá. Togụ́ yée olụ́nɨ́ go sɨmɨ gara ꞌbɨ Piláto yá, yée ꞌdewenɨ́ lorụ ꞌbɨ ondụ́ eyé go, yée utúasánɨ́ lolụ ánu Ayímbi Umbuokpó ndro kɨ́ lafúye e wá. 29Née sị́ ledre bɨ Piláto olụ́ogụ zɨ́ye sága ndúꞌyú yée kɨ́dí, “Oꞌdo bɨ ógụsé kɨ́e ba lúyú ledre ené nɨ ꞌdi?”
30Zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Piláto kɨ́dí, “Idí oꞌdo née luyú ledre wá yá, káa bɨ ꞌdiꞌbiogụzé wo kóꞌdụ́yị ona wá.”
31Zɨ́ Piláto úku ledre zɨ́ Yụ́da ga gére née kɨ́dí, “ꞌDíꞌbióyósé wo mu gɨ ona zɨ́se ꞌdécị ngbanga roa kacɨ́ lorụ esé bɨ ꞌbɨ Yụ́da e ní.”
Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, ogụzé kɨ́ oꞌdo née kóꞌdụ́yị gɨ zɨ́a áyí dụụ́ yị́ị ꞌyị ꞌdécị ngbanga ꞌyị gɨ ro do úfu a.” 32Ledre née mengị roné kenée gɨ ro zɨ́a útúásáne kpịnị kɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kɨ́dí nɨyí úfu née mɨúfu ní.
33Zɨ́ Piláto ólụ́lúgu roné ꞌdị́cị́ ngbanga, zɨ́a úku ledre kɨ́dí idínɨ́ ndáꞌbaógụ kɨ́ Yésụ kóꞌdụ́ ne. Sɨmɨ bɨ Yésụ ogụ ní, zɨ́a nduꞌyú Yésụ kɨ́dí, “Maꞌdíi, áyí Ngére ꞌbɨ Yụ́da e?”
34Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ zɨ́a kɨ́dí, “Ledre bɨ úku née tɨ́ sómụ́ ledre eyị́, ala née sómụ́ ledre ꞌbɨ ngíti géyị ꞌyị e?”
35Piláto yaá, “Ledre amá ndaá, mándá ꞌbɨ amá Yụ́da wá. ꞌYị eyị́ e kɨ́ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ꞌdiꞌbiogụnɨ́ yị́ị ye kóꞌdụ́ma. Éyị́ bɨ méngị bɨsinyíne ní ꞌdi?”
36Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Piláto kɨ́dí, “Rokoꞌbụ ꞌbɨ ídíma bɨ káa do Ngére ní, ogụ ené gɨ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e gɨ do sogo káṇgá ona wá. Idí rokoꞌbụ amá nɨ gɨ zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e yá, káa bɨ ꞌyịmɨkása amá e ụdụnɨ́ okó go sɨmɨ bɨ Yụ́da e ꞌdiꞌbinɨ́ máa ógụ kɨ́ma kóꞌdụ́ mɨngburoko ꞌyị eyé e ní.”
37Piláto ya zɨ́ Yésụ ní, “Úku ledre kenée ní, áyí Ngére ke.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Úku go maꞌdíi yá mááyí Ngére. Née sị́ ledre bɨ kasaogụnɨ́ máa do ndíki máa do sogo káṇgá ona gɨ roa ní, gɨ ro zɨ́ma ꞌdódo maꞌdíi ledre ꞌbɨ Lomo zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e. ꞌYị ga bɨ ilinɨ́ maꞌdíi ní, ndịsịnɨ́ índi mbílíye dụụ́ ye úwú ledre ga bɨ mándị́sị ꞌdódo yée ní.”
ꞌDecịnɨ́ ngbanga Yésụ gɨ ro úfu wo
(Matáyo 27:15-31, Márɨko 15:6-20, Lúka 23:13-25)
38Piláto yaá, “Maꞌdíi bɨ úku ledre a kɨ́rɨ́ née, née maꞌdíi ꞌbɨ ꞌdi?” Sɨmɨ bɨ uku ledre née kenée ní, geré zɨ́a ólụ́ógụ ndéréne zɨ́ Yụ́da ga bɨ ꞌdiꞌbiogụnɨ́ Yésụ ní, zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Málúrúndíki amá lúyú ledre gɨ zɨ́ oꞌdo bɨ ꞌdíꞌbiógụsé wo ba wá. 39Káa zɨ́ bɨ nɨ mɨyémené kacɨ́ ondụ́ esé ꞌbɨ Yụ́da e kɨ́dí, kadra Ayímbi Umbuokpó máídí ndị́sị ótoómo ꞌyị kị́éꞌdo zɨ́a ólụ́ógụné gɨ sɨmɨ sị́gịnị ní, máídí mu ótoómo Yésụ Ngére esé ꞌbɨ Yụ́da e ba zɨ́a ólụ́ógụné?”
40Zɨ́ Yụ́da ga gére née ị́nyịyé mbá ótrụ́ ledre kɨ́dí, “Ídí ótoómo Barába zɨ́a ólụ́ógụné zɨ́ze.” (Barába nɨ ꞌyị lúyú ledre bɨ kóo ịcị́ okó ro akúma ꞌbɨ Róma zɨ́ye úfu ꞌyị e ní.)
19ꞌDecịnɨ́ ngbanga úfu Yésụ
1Gɨ do kacɨ́ a bɨ ꞌyị e ya yée ilinɨ́ Piláto idí ótoómo zɨ́ye Barába ní, zɨ́ Piláto íꞌbíógụ Yésụ zɨ́ asikíri e idínɨ́ mu ócó wo. 2Sɨmɨ bɨ ocóasánɨ́ wo go ní, zɨ́ asikíri maáge lágáógụ kị́nị kụ́ṛókụ́ a káa zɨ́ tagíya ꞌbɨ mɨngburoko ngére e ní ésị a ro do Yésụ. Zɨ́ye ꞌdíꞌbiógụ mɨgbagbawu bongó19:2 Mɨgbagbawu bongó e: Bongó ga gére née mɨngburoko ngére e ndịsịnɨ́ kóo ésị a dụụ́ ye. bɨ káa zɨ́ ꞌbɨ mɨngburoko ngére ní, zɨ́ye ésị a ro Yésụ maꞌdáa. 3Zɨ́ye ndị́sịyé fólo wo kɨ́ úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Azé go óto úndruyị́ ngére ꞌbɨ Yụ́da e.” Nda gɨ ꞌdáꞌba, do ndị́sịyé óngbo komoa.
4Zɨ́ Piláto kpá ólụ́ógụ ándá roné zɨ́ Yụ́da ga gére née sága zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Oꞌdo bɨ ógụsé kɨ́e ba málúrúndíki amá lúyú ledre gɨ zɨ́a, bɨ nɨ óto máa zɨ́ma ꞌdécị ngbanga ro a bɨsinyíne ní wá.”5Zɨ́ Piláto úku ledre kɨ́dí Yésụ olụ́ogụ mu sága. Zɨ́ Yésụ ólụ́ógụné sága nyé kɨ́ mɨkụ́ṛókụ́ kị́nị gána ní ro doné, kpá kɨ́ mɨgbagbawu bongó gáa esịnɨ́ roa ní roné. Zɨ́ Piláto úku ledre zɨ́ Yụ́da maáge kɨ́dí, “ꞌYị esé ba nɨ goó ba.”
6Sɨmɨ bɨ manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e kɨ́ mɨngburoko ꞌyị eyé e lurúnɨ́ Yésụ ní, zɨ́ye ị́nyịyé mbá úku ledre kɨ́dí, “Oꞌdo née idí úyu ꞌdáꞌba.”
Piláto ya zɨ́ye ní, “Togụ́ gɨ ro úfu wo yá, ídísé úfu yị́ esé se. Togụ́ máa yá, málúrúndíki amá lúyú ledre roa do úfu wo gɨ zɨ́a wá.” Zɨ́a ndólolúgu Yésụ kpá ꞌdị́cị́.
7Zɨ́ Yụ́da ga gére née úkulúgu ledre zɨ́ Piláto kɨ́dí, “Lorụ ezé nɨ bo, uku ledre kɨ́dí, ꞌyị káa zɨ́ oꞌdo née idí úyu ꞌdáꞌba gɨ zɨ́a oꞌdo maꞌdáa uku ledre ya née nɨ Owụ́ ꞌbɨ Lomo.”
8Sɨmɨ bɨ Piláto uwú ledre gɨ tara Yụ́da ga gére née kɨ́dí Yésụ uku ya née nɨ Owụ́ ꞌbɨ Lomo ní, zɨ́ ngịrị méngị wo bɨsinyíne. 9Zɨ́ Piláto maꞌdáa ólụ́lúgu roné ꞌdị́cị́, zɨ́a ndúꞌyú Yésụ kɨ́dí, “Áyí yị́ eyị́ gɨ ꞌda? Yésụ ịtị ené e wá.” 10Gɨ zɨ́a bɨ Yésụ ịtị wá ní, zɨ́ Piláto úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ị́tị eyị́ wá ní, ówo eyị́ bɨ kɨ́dí mɨsiꞌdi yómo yị́ị kɨ́ úfu yị́ị nɨyí mbá do sị́lị́ma ní wá?”
11Yésụ ya zɨ́a ní, “Áyí ꞌdécị ngbangamá lá dụụ́ gɨ zɨ́a bɨ Lomo iꞌbí rokoꞌbụ ledre máa née ne zɨ́yị ní. Idí ndaá kenée wá yá, ꞌyịmaꞌdí e utúasánɨ́ ꞌdécị ngbangamá wá. ꞌYị bɨ iꞌbí máa zɨ́yị gɨ ro zɨ́yị ꞌdécị ngbanga má ní, lúyú ledre ené romo gɨ do ꞌbɨ eyị́ go.”
12Gɨ zɨ́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée kenée ní, Piláto ili ené lolụ kóo bɨ yaá idínɨ́ úfu Yésụ ní wá. Ɨ́ꞌɨ, Yụ́da ilinɨ́ kenée wá. Zɨ́ye ndị́sị ódroyé oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Togụ́ yómo oꞌdo née go yá, áyí go okó ro Káyísara19:12 Káyísara: Káyísara ini ledre gɨ sɨmɨ a kɨ́dí mongụ́ ngére ꞌbɨ Róma. Nɨ mongụ́ ngére do ngíti géyị lafúne ngére e ga bɨ ꞌbɨ ngíti géyị káṇgá e káa zɨ́ Yụdáya kɨ́ Galiláya. ngére ꞌbɨ Róma. Gɨ zɨ́a togụ́ ꞌyị ya née nɨ go kpá ngére yá, oto roné go ezeokó ngére ezé Káyísara.”
13Gɨ zɨ́ ledre bɨ Yụ́da e odónɨ́ royé go kị́éꞌdo kɨ́dí ꞌbúó Yésụ idí úyu kí ní, zɨ́ Piláto ólụ́ógụ ndị́sịné do nyárá bi do kị́tị ngére kɨ́ꞌdí bɨ ndịsị lengbe ndị́sị ꞌdécị ngbanga umbu ní, ịrị bi máa née kɨ́ tara Aramáyika kɨ́dí, “Gabata” (ini ledre gɨ sɨmɨ a kɨ́dí mɨsɨsɨlekpe tutú.) 14Ledre máa née mengị kóo roné née sɨmɨ bɨ kadra nɨ go kpɨtere sɨmɨ do ní. Née kóo go sịndị́ kadra bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ yéme royé sɨmɨ a gɨ ro Ayímbi bɨ Umbuokpó ní.
Zɨ́ Piláto íꞌbí Yésụ zɨ́ye, zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Ngére esé ba nɨ goó ba.”
15Zɨ́ Yụ́da ga gére née kpá fú úku ledre kɨ́dí, “Idí úyu ꞌdáꞌba. Oꞌdo née idí úyu ꞌdáꞌba.”
Piláto ya zɨ́ye ní, “Bɨ nɨ Mongụ́ ngére esé, idínɨ́ úfu wo ꞌdáꞌba?”
Manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ní ya zɨ́ Piláto ní, “Ngére ezé nɨ dụụ́ kị́éꞌdo Káyísara.” 16Gɨ zɨ́a bɨ ukunɨ́ yị́ eyé ye kenée ní, Piláto yaá ufunɨ́ wo mu.
Ufunɨ́ Yésụ
(Matáyo 27:32-44, Márɨko 15:21-32, Lúka 23:26-43)
Geré zɨ́ asikíri e ꞌdíꞌbi Yésụ. 17Zɨ́ Yésụ ị́mbị́ mɨngbúngbu kágá bɨ ayínɨ́ ndéré úfu wo doa ní ólụ́ógụ kɨ́e gɨ sɨmɨ yana gara sága ndéréye kɨ́e do bi bɨ lengbe ndịsịnɨ́ úfu ꞌyị e doa ní. Aramáyika ndolonɨ́ ịrị bi máa née kɨ́dí, “Gologóta.” Ya cóngó doꞌyị. 18Ufukotrụnɨ́ yée kɨ́ ꞌyị ugu e gbre, phephénɨ́ yée mbá mɨphéphé do mɨngbúngbu kágá. Yésụ nɨ ꞌbɨ ené yana.
19Zɨ́ Piláto éké ledre ro éyị́ orụórụ zɨ́a íꞌbí a idínɨ́ phéphéngéṛị a ro mɨngbúngbu kágá kpɨtere do Yésụ ꞌdága kɨ́dí, “BA YÉSỤ ꞌYỊ ꞌBƗ NAZERÉTA, MONGỤ́ NGÉRE ꞌBƗ YỤ́DA E.” 20Piláto eké kóo ledre née sɨmɨ tara e mɨngúngúcua káa zɨ́ tara Latíni, Aráma nda kpá kɨ́ Gịrị́gị gɨ do bɨ zɨ́ tụ́ꞌdụ́ Yụ́da e ólo a zɨ́ye ówoyéme ledre gɨ ro Yésụ, gɨ zɨ́a ufunɨ́ kóo wo gbóo kɨ́ mongụ́ gara bɨ Yerụsaléma ní. 21Zɨ́ ledre née sínyíne ro manda ga bɨ ꞌbɨ ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ní gbála, zɨ́ye ị́nyịyé ndéréye úku ledre zɨ́ Piláto kɨ́dí, “Nda ídí ya Yésụ nɨ Ngére ezé ꞌbɨ Yụ́da e wá. Ídí éké a yá, uku ya née nɨ Ngére ezé ꞌbɨ Yụ́da e.”
22Zɨ́ Piláto úkulúgu ledre zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ga bɨ ogụnɨ́ zɨ́ne née oꞌbụóꞌbụ kɨ́dí, “Ledre bɨ máéké go ní máéké go.”
23Zɨ́ asikíri ga gére née lálaógụ ngíti géyị bongó ꞌbɨ Yésụ gɨ roa, zɨ́ye phéphé wo do mɨngbúngbu kágá. Gɨ do kacɨ́ a née, zɨ́ye ꞌdíꞌbiógụ bongó ené e ífi báyi a sɨmɨ a eso, ꞌyị kɨ́ ꞌbɨ ené kị́éꞌdo. Ngíti bongó ené maꞌdáa nɨ ꞌbɨ ené mbílíne, ndịsị ónzó a roné mɨónzó.
24Gɨ ro bongó máa wo bɨ mbílíne née ní, zɨ́ asikíri ga gére née úku ledre kɨ́dí, “Ndazé lófosínyi wo ba mɨlófosínyi wá, idízé ónzó gbégbé. ꞌYị bɨ utú go zɨ́a ní, zɨ́a ꞌdíꞌbi a ne.”
Ledre ga bɨ asikíri ga gére née mengịnɨ́ ní, utúasá go kpịnị kɨ́ ledre ga bɨ kóo Lomo ukuiꞌbí zɨ́ ngúru nébị úku a kɨ́dí,
“Nɨyí ífi báyi bongó amá dongaráye,
zɨ́ye kpá ónzó gbégbé gɨ ro mbílí bongó amá ní.”19:24 Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 22:18
Asikíri ga gére née mengịnɨ́ kóo ledre née tɨ́ za cé káa zɨ́ bɨ kóo nébị uku ní.
25Née ní, Maríya mbágá Yésụ odónɨ́ mɨmbéꞌdeyé kɨ́ lémịné nderé toronɨ́ go gbóo cigí mɨngbúngbu kágá bɨ phephénɨ́ Yésụ doa ní. Zɨ́ ngíti géyị kará e gbre ịrịyé mbá Maríya, ngíti a ꞌbɨ ené meꞌbe Keliyópa, ngíti a ꞌbɨ ené gɨ sɨmɨ gara bɨ kɨ́ ịrịné Magɨdála ní ndị́sị tóroyé ndro kɨ́ mbágá Yésụ. 26Sɨmɨ bɨsinyí sịndị́ kadra née ní, zɨ́ ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ ꞌbúa nɨ do Yésụ kɨ́ngaya ní, nderé toro go gbóo cigí mbágá Yésụ kenée. Zɨ́ Yésụ úku kása ledre gɨ do mɨngbúngbu kágá gɨrí zɨ́ mbágáne kɨ́dí, “Mamá, owụ́oꞌdo bɨ nɨ tóro cigíyị íri née, idí nda ídí zɨ́yị káa do owụ́ ꞌbɨ eyị́.” 27Zɨ́ Yésụ kpá úku ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne née kɨ́dí, “Kára née nɨ nda go mbágáyị.” Tónóne sɨmɨ sịndị́ kadra máa bɨ kóo née, ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ née ndịsị nda lúrú bi kacɨ́ mbágá Yésụ go ne.
Ledre gɨ ro umbu Yésụ
(Matáyo 27:45-56, Márɨko 15:33-41, Lúka 23:44-49)
28Sɨmɨ bɨ Yésụ owoyeme go bɨlámáne kɨ́dí ledre ga bɨ ꞌBụné kasaogụ née gɨ ro méngị yée, née mengị go mbá tɨ́ káa zɨ́ bɨ ili ní, zɨ́a úku ledre kɨ́dí, “Mɨmbéꞌdemá ịrị́ mɨị́rị́.” Ledre née utúasá go kpịnị kɨ́ ledre ga bɨ nɨyí mɨékéye sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo ní. 29Ábuwá asikíri ga gére née ꞌdiꞌbiogụnɨ́ mɨndogó leꞌyị́ kóṛó eyé go kɨ́rɨ́ née ndị́sị kɨ́ éwé yị́ eyé. Sɨmɨ bɨ uwúnɨ́ ledre bɨ Yésụ uku kɨ́dí, mɨmbéꞌdené ịrị́ mɨị́rị́ ní, zɨ́ ngúruyé ndéréne ꞌdíꞌbiógụ éyị́ káa zɨ́ katúu ní ónzó a bu sɨmɨ mɨndogó leꞌyị́ eyé ba, ésị a ro ngbángbá kágá sị́kpịóto a tara Yésụ. 30Sɨmɨ bɨ Yésụ mbulúonzó mɨndogó leꞌyị́ née ní ní, zɨ́ Yésụ maꞌdáa úku ledre kɨ́dí, “Moko ga bɨ kóo kásaógụ máa gɨ royé ní, máméngịónzó yée go.” Geré gɨ do kacɨ́ ledre née ní, zɨ́a ótoómo ꞌdówụ́ne, geré zɨ́ komo go a útúne ngeṛe.
31Gɨ zɨ́a yị́ ené go sịndị́ kadra ꞌbɨ Yụ́da e ꞌbɨ yéme royé kɨ́lóndó a née go Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro bɨ kɨ́ ledrené owó owó ní. Zɨ́ mɨngburoko ꞌyị ꞌdáná éyị́ e ndéréye zɨ́ Piláto, idí íꞌbí lorụ gɨ ro zɨ́ asikíri e ndéréye ócóꞌdéwe sịndị́ ꞌyị ga bɨ phephénɨ́ yée née gɨ ro zɨ́ye úyuyé ꞌdiya zɨ́ sụmụyé e ógụyé ꞌdíꞌbióyó yée gɨ do mɨngbúngbu kágá ꞌdáꞌdá zɨ́ ngítí kadra kɨ́ útúne gɨ zɨ́a kɨ́lóndó go Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro, kacɨ́ ondụ́ ezé ꞌyị méngị moko ndaá. 32Zɨ́ Piláto kása asikíri ené e idínɨ́ mu ndéré ócóꞌdéwe sịndị́ ꞌyị ga phephénɨ́ yée née. Tonónɨ́ ócóꞌdéwe fị sịndị́ ꞌyị ga bɨ phephénɨ́ yée kɨ́ Yésụ ní. 33Sɨmɨ bɨ ogụnɨ́ nda gɨ ro ꞌdéwe sịndị́ Yésụ ní, nɨyí lúrú bi káa ní, Yésụ uyu yị́ ené go. Gɨ zɨ́ kéyị née ꞌdewenɨ́ eyé lolụ sịndị́a wá.
34Zɨ́ ngúru asikíri ị́nyịné lụ́kụ dogboṛụ sɨmɨ Yésụ kɨ́ phala, geré zɨ́ sáma kɨ́ iní ndéꞌyị́ógụné gɨ sɨmɨa. 35Máa Yiwáni, máéké zɨ́se ba maꞌdíi ledre, ledre maꞌdáa mengị roné za cụ́ do komomá. Máéké gɨ do bɨ zɨ́se ówo a, gɨ ro zɨ́se ṇgúṇgu ledre Yésụ maꞌdáa. 36Gɨ zɨ́a mɨéké kúrú Lomo uku kenée kɨ́dí, “Kémbị́ cóngó Yésụ bɨ ꞌdéwe ní ndaá.”19:36 Ólụ́ógụ 12:46, Ólo ꞌyị~e 9:12, Keꞌbị ꞌbɨ Dawídi~e 34:20 Ledre bɨ mengị roné zɨ́ Yésụ ní nɨ go tɨ́ kenée, kémbị́ cóngó a bɨ ꞌdewe ní ndaá. 37Nɨ kpá mɨékéne kɨ́dí, “Nɨyí karanée ndị́sị lúrú kása ꞌyị bɨ lụkụnɨ́ wo kɨ́ phala ní.”19:37 Zakaríya 12:10, ꞌDódoógụ 1:7
Yoséfa oto umbu Yésụ
(Matáyo 27:57-61, Márɨko 15:42-47, Lúka 23:50-56)
38Sɨmɨ sịndị́ kadra máa née ní, ngíti oꞌdo nɨ kóo bo kɨ́ ịrịné Yoséfa, nɨ gɨ sɨmɨ gara bɨ ndịsịnɨ́ ndólo a Aramatáyo ní. Oꞌdo née nɨ kóo ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ, tɨ́ lá ili ené zɨ́ ꞌyị e ówo a wá gɨ zɨ́a ngịrị Yụ́da e ndịsị méngị wo mɨméngị. Zɨ́ oꞌdo née ị́nyịné ndéréne ndúꞌyú Piláto, idí ṇgúṇgu a zɨ́ne ꞌdíꞌbi umbu Yésụ ndéré óto a. 39Nịkodị́mo bɨ kóo nderé ódro kɨ́ Yésụ kɨ́ ndụlụ ní nɨ kóo kpá bo ore sɨmɨ bɨ Yoséfa nɨ ndéré ndúnduꞌyú gɨ ro ꞌdíꞌbi umbu Yésụ ní. Zɨ́ Nịkodị́mo maꞌdáa ꞌdíꞌbi mongụ́ sụꞌbụ́ bɨ kɨ́ bɨlámá kágá mɨndonyo e sɨmɨné bɨ ugúnɨ́ kɨ́ tụ́ꞌdụ́ késị́ ní kpa gɨ ro ndéré sụ́sụ a ro umbu Yésụ. Zɨ́ye ndéréye kɨ́ Yoséfa.
40Sɨmɨ bɨ ogụnɨ́ íri ní, zɨ́ye ꞌdíꞌbi umbu Yésụ cíṛígbí a yeré kɨ́ bɨlámá káꞌdá bongó, zɨ́ye sụ́sụ sụꞌbụ́ mɨndonyo bɨ ogụnɨ́ kɨ́e ní ro a kacɨ́ ondụ́ eyé ꞌbɨ Yụ́da e gɨ ro zɨ́ye óto wo. 41Bi bɨ kóo ufunɨ́ Yésụ doa née, yáká nɨ kóo ore. Mị́ngị́ yáká maꞌdáa iciomo kóo gu ore nzíyiné otonɨ́ aka ꞌyị sɨmɨ a wá. 42Gɨ zɨ́a née sị́lị́ bɨ Yụ́da e ndịsịnɨ́ yéme royé sɨmɨ a gɨ ro Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro ní, gɨ zɨ́ kéyị née zɨ́ye ꞌdíꞌbi umbu Yésụ ꞌdiya ndéré óto a ore.
20Mɨúrú Yésụ gɨ sɨmɨ umbu
(Matáyo 28:1-10, Márɨko 16:1-8, Lúka 24:1-12)
1Sɨmɨ sị́lị́ gɨ do kacɨ́ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro akpa kɨ́ sị́ ndóndó, zɨ́ Maríya bɨ gɨ sɨmɨ gara bɨ Magɨdála ní, ị́nyịné ndéréne sị́ bi zɨ́ Yésụ. Nɨ ógụ íri ní, mɨsɨsɨlekpe tutú bɨ gbụṛụgbụ otonɨ́ ngbụtụrụ́ tara mbotụ gu ní, gbụṛụgbụ oyónɨ́ go, bi kacɨ́ a go fúó.2Zɨ́ kára née ị́nyịné gɨ ore ngásálúgu roné úku ledre zɨ́ ꞌyịmɨkása ga bɨ ꞌbɨ Yésụ ní, Simúna Pétero e kɨ́ ngíti ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ ꞌbúa nɨ doa kɨ́ngaya ní. Zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Máógụ ba gɨ sị́ bi, ngíti géyị ꞌyị e ꞌdiꞌbioyónɨ́ umbu Ngére Yésụ gɨ sɨmɨ gu go, togụ́ otonɨ́ nda wo go ꞌdáya yá, máówo wá.”
3Sɨmɨ bɨ Pétero uwúnɨ́ ledre née kɨ́ ezené née kenée ní, geré zɨ́ye ị́nyịyé ngásáye sị́ bi íri. 4Zɨ́ eze Pétero bɨ ngúru ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ngasánɨ́ kɨ́ Pétero ní, ógụụ́tụ roné fị ne sị́ bi íri. 5Sɨmɨ bɨ ogụ íri ní, zɨ́a ndị́sịné cịkị sága lúrúkása bi sɨmɨ gu. Lurúndiki lá dụụ́ bɨkenyị́ bongó bɨ otonɨ́ Yésụ kɨ́e ní.
6Zɨ́ Simúna Pétero ngásáógụ ꞌbɨ ené nda gɨ ꞌdáꞌba, geré zɨ́a ólụ́ne sɨmɨ gu. Ndiki íri kpá lá dụụ́ bɨkenyị́ bongó bɨ otonɨ́ Yésụ kɨ́e ní. 7Zɨ́a kpá lúrú mbílí bongó máa wo bɨ loꞌbụꞌdụtụnɨ́ komo Yésụ kɨ́e ní, kóꞌdụ́ gu ꞌdí keṛị́ kenée. 8Zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ gáa ogụụtụ roné sị́ bi íri ní ólụ́ne sɨmɨ gu. Gɨ zɨ́a bɨ ogụndiki tɨ́ bongó ga gére née íri ní, zɨ́a ṇgúṇgu a kɨ́dí, maꞌdíi, Yésụ urú go. 9ꞌYị lódụ́ kacɨ́ Yésụ owoyemenɨ́ aka eyé kóo ledre bɨ sɨmɨ mɨéké kúrú Lomo bɨ ya Yésụ nɨ úrú gɨ sɨmɨ umbu ní wá.
10Nda gɨ ore, zɨ́ Pétero ị́nyịyé kɨ́ ezené née ndáꞌbalúgu royé ꞌbe.
Yésụ ꞌdodo roné zɨ́ Maríya Magɨdalá
11Zɨ́ Maríya Magɨdalá kpá ndáꞌbalúgu roné sị́ bi íri ndị́sị íni ini kɨ́ ndálané kpá fú kɨ́ lúrú bi sɨmɨ gu. 12Zɨ́a lúrúndíki maláyika e gbre sɨmɨ toso ꞌyịmaꞌdí e, esịnɨ́ royé mbá bɨkenyị́ bongó nɨyí go mɨndị́sịyé kɨ́ꞌdí bɨ otonɨ́ Yésụ ní. Ngíti a ndịsị ꞌbɨ ené ꞌdí sị́ do, ngíti a ꞌbɨ ené sị́ sịndị́.
13Zɨ́ maláyika ga gére née ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Mamá, ndị́sị íni ini gɨ ro ꞌdi?”
Zɨ́ Maríya úkulúgu ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ngíti géyị ꞌyị e ꞌdiꞌbioyónɨ́ umbu Ngére amá gɨ ona go. Máówo wá togụ́ nderénɨ́ nda oto wo ba go ꞌdáya yá.” 14Gɨ do kacɨ́ ódro née, zɨ́a óyó roné nɨ lúrú bi káa yá, zɨ́a lúrúndíki Yésụ kɨ́ tóro, owo ené bɨ ya née Yésụ ní wá.
15Zɨ́ Yésụ nda kpá ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Mamá, ndị́sị íni ini gɨ ro ꞌdi? Sara ndị́sị gámásóꞌdo náambi?”
Maríya somụ́ ꞌbɨ ené ya née go oꞌdo bɨ ndịsị lúrú bi kacɨ́ yáká ba ogụ ndị́sị ódro née ne. Zɨ́ Maríya úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Mongụ́ ꞌyị, togụ́ ꞌdíꞌbióyó wo gɨ ona yị́ị yá, ídí ꞌdódo a gɨ ro zɨ́ma ndéréma ꞌdíꞌbi ókpó wo.”
16Geré zɨ́ Yésụ ndólo wo fúó kɨ́dí, “Maríya.”
Zɨ́ Maríya óyó roné ꞌdiya zɨ́a, gɨ zɨ́a owoyeme sɨmɨ kúrú a go kɨ́dí, née Yésụ. Zɨ́a ndólo Yésụ kɨ́ tara Aramáyika kɨ́dí, “Raboní.” Ini ledre gɨ sɨmɨ a kɨ́dí, “ꞌYị ꞌdódo ledre.”
17Zɨ́a úku ledre zɨ́ Maríya kɨ́dí, “Ndá aka óto sị́lị́yị romá wá, gɨ zɨ́a máókpó aka amá gị zɨ́ Babá ꞌdáa wá. Ndéré mu zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ma e, mándị́sị kpá ndólo yée lúndumá e. Ídí úku ledre zɨ́ye yá, máúrú gɨ sɨmɨ umbu go. Mááyí go yéme romá gɨ ro ndáꞌbalúgu romá zɨ́ ꞌBụzé bɨ nɨ kpá Lomo ezé kése ní.”
18Nda gɨ ore, zɨ́ Maríya Magɨdála ndéréne úku a zɨ́ ꞌyị ga bɨ ndịsịnɨ́ lódụ́ kacɨ́ Yésụ ní kɨ́dí, “Ngére urú go, málúrú wo go cụ́ kɨ́ komomá.” Zɨ́a kpá lị́kpị́ ledre ga bɨ Yésụ uku yée zɨ́a ní mbá zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga.
Yésụ ꞌdodo roné zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e
(Matáyo 28:16-20, Márɨko 16:14-18, Lúka 24:36-49)
19Nda go kɨ́ tagá ndụlụ sɨmɨ sị́lị́ gɨ do kacɨ́ Sị́lị́ ꞌbɨ ꞌDówụ́ro zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga yokonɨ́ royé go mbá sɨmɨ ꞌdị́cị́ kị́éꞌdo, zɨ́ye ꞌdụ́tụ mbotụ kacɨ́ye go ndá ndá ndá gɨ zɨ́ ngịrị mɨngburoko ꞌyị ꞌbɨ Yụ́da e. Ábuwá Yésụ ogụ go tóroné dongaráye ꞌdị́cị́ íri. Nɨyí óyó komoyé káa yá, gbó ro Yésụ. Zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Lomo idí kɨ́se.” 20Zɨ́a ꞌdódo mbiṛi bɨ sɨmɨ sị́lị́ne kɨ́ wo bɨ dogboṛụ sɨmɨné ní zɨ́ye. Sɨmɨ bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga lurúnɨ́ kenée ní, zɨ́ye ídíye mbá kɨ́ rokinyi kɨ́dí Ngére eyé ndaꞌbaogụ go.
21Zɨ́ Yésụ kpá úku ándá ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Lomo idí kɨ́se. Káa zɨ́ bɨ Babá kasaogụ máa ꞌdódo ledre ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ní, mááyí go kpá kása sée, ídísé mu ndéré kɨ́ ꞌdódotátá ledre ené zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e.” 22Sɨmɨ bɨ ukuonzó ledre ga gére go ní, zɨ́a lụ́wụ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo doyé, zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “ꞌDówụ́ Lomo idí ndị́sị sáká sée. 23Kɨ́ rokoꞌbụ ꞌbɨ ꞌDówụ́ Lomo bɨ máíꞌbí zɨ́se née togụ́ ótoómosé ledre go zɨ́ ꞌyị lúyú ledre yá, Lomo nɨ kpá ótoómo ledre zɨ́a. Togụ́ ótoómosé ledre zɨ́a wá yá, Lomo otoomo ené kpá ledre zɨ́a wá.”
Yésụ uku ledre zɨ́ Tóma
24Sɨmɨ sịndị́ kadra bɨ kóo Yésụ ꞌdodo roné zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga bɨ sokó doa gbre (12) ní, ngúruyé bɨ Tóma ní nda kóo ore wá. Gɨ zɨ́a bɨ Tóma maꞌdáa nɨyí toṇgo e ní, ndịsịnɨ́ nda ndólo wo, “Máárátoṇgo.” 25Sɨmɨ bɨ Tóma ndaꞌbaogụ dongará lafúne e ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ní, zɨ́ lafúga maáge úku ledre zɨ́a kɨ́dí, “Lurúzé Ngére Yésụ go trịdrị cụ́ kɨ́ komozé.”
Zɨ́ Tóma úku ledre zɨ́ lafúne ga gére née kɨ́dí, “Ɨ́ꞌɨ, ꞌbúó togụ́ málúrú bi kacɨ́ musumári ga bɨ kóo phephénɨ́ wo kɨ́e, zɨ́ma tátáúzu mbiṛi phala bɨ kóo lụkụnɨ́ wo kɨ́e ní go, mááyí fú ṇgúṇgu ledre bɨ úkusé née. Togụ́ kenée wá, máṇgúṇgu amá ledre esé née wá.”
26Gɨ do kacɨ́ sị́lị́ e ịnyị do a gbre (7), ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ yokonɨ́ royé kpá go mbá ꞌdị́cị́ kị́éꞌdo, Tóma nɨ kóo nda goó bo, mbotụ nɨ kpá mɨꞌdụ́tụné. Geré zɨ́ Yésụ ógụ tóroné dongaráye zɨ́a úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Lomo idí kɨ́se.” 27Zɨ́a úku ledre zɨ́ Tóma kɨ́dí, “Tóma, lúrú aka mbiṛi bɨ sɨmɨ sị́lị́ma ba, zɨ́yị tátáúzu wo bɨ dogboṛụ sɨmɨmá ní. Ídí ótoómo kála ledre, zɨ́yị ṇgúṇgu a kɨ́dí maꞌdíi, máúrú go gɨ sɨmɨ umbu.”
28Nda gɨ ore, zɨ́ Tóma úku ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Maꞌdíi, áyí Lomo kpá Ngére amá.”
29Yésụ ya zɨ́a ní, “Ṇgúṇgu ledremá née lá gɨ zɨ́a bɨ lúrú máa go cụ́ kɨ́ komoyị́ ní? Mongụ́ úndru nɨ ídí zɨ́ ꞌyị ga bɨ ṇguṇgunɨ́ ledremá ꞌdáꞌdá zɨ́ye kɨ́ lúrú máa kɨ́ komoyé ní.”
30Tụ́ꞌdụ́ mɨngburoko ledre e nɨyí kóo bo Yésụ mengị yée, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née kóo lúrú yée cụ́ kɨ́ komoyé, tɨ́ lá ledre maáge ndanɨ́ mbá mɨékéye sɨmɨ bụ́kụ ba wá. 31Yée ga bɨ máéké yée sɨmɨ bụ́kụ ba, nɨyí gɨ do bɨ zɨ́se ówo yée, zɨ́se ṇgúṇgu ledre Kɨ́résịto Yésụ maꞌdáa kɨ́dí, nɨ mbigí Owụ́ ꞌbɨ Lomo. Lomo kasaogụ wo do sogo káṇgá káa do Ngére. Togụ́ ṇgúṇgusé ledre ené go yá, nɨ íꞌbí trịdrị bɨ za fí ní zɨ́se.
21ꞌYị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ꞌdiꞌbinɨ́ tụ́ꞌdụ́ kénzé e
1Gɨ do kacɨ́ ngíti géyị sị́lị́ e, zɨ́ Yésụ kpá ꞌdódo ándá roné zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e kóꞌdụ́ mɨkavu sɨmɨ Galiláya kɨ́ ịrịné Tịbérịya. Ledre maꞌdáa mengị kóo roné káa.2Ngíti géyị ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ga gére née kóo Simúna Pétero kɨ́ Tóma bɨ ndịsịnɨ́ kpá ndólo wo Máárátoṇgo ní, kɨ́ Natanị́yele ngíti oꞌdo gɨ sɨmɨ gara kɨ́ ịrịné Kána sɨmɨ Galiláya, nda kɨ́ owụ́ ga bɨ ꞌbɨ Zebedị́ya ní, nda kpá kɨ́ ngíti géyị ꞌyị e gbre. Zɨ́ ꞌyị ga gére née yóko royé go mbá do bi kị́éꞌdo. 3Zɨ́ Simúna Pétero úku ledre zɨ́ lafúne ga gére née kɨ́dí, “Mááyí ba ndéré ónzó kénzé.” Lafúga ya zɨ́a ní, “Bɨlámáne, nderézé aka yị́ ezé mu.” Zɨ́ye ị́nyịyé gɨ ore ndéréye ngbuṛu do ékị́ye sɨmɨ kuṛúngba tónó ónzó mbírá sɨmɨ iní kɨ́ ndụlụ née zaá bi dre, ꞌdiꞌbinɨ́ kémbị́ éyị́ wá.
4Nda goó akpa kɨ́ phịyị́ zɨ́ Yésụ ndéré tóroné do gbúṛóngó, ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga owonɨ́ eyé bɨ kɨ́dí née wo ní wá.
5Zɨ́ Yésụ ndúꞌyú yée kɨ́dí, “Owụ́ ꞌbɨ amáa e, ꞌdíꞌbindíkisé laká yée goó?”
Zɨ́ye úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Éꞌe mongụ́ ꞌyị, kémbị́ éyị́ ndaá.”
6Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ye kɨ́dí, “Ónzóꞌdị́yịsé aka mbírá maꞌdáa do sị́lị́se ꞌbɨ anú ásé ꞌdíꞌbi kénzé e” Sɨmɨ bɨ onzónɨ́ ní, zɨ́ye ꞌdíꞌbi tụ́ꞌdụ́ kénzé e utúasánɨ́ lálalúgu mbírá née sɨmɨ kuṛúngba wá gɨ zɨ́ mɨówó a.
7Née ní, zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ ꞌbúa nɨ do Yésụ kɨ́ngaya ní úku ledre zɨ́ Simúna Pétero kɨ́dí, “ꞌYị bɨ íri née Ngére Yésụ.” Sɨmɨ bɨ Pétero uwú ya née Ngére Yésụ ní, zɨ́a ésịlúgu bongó gáa lalaogụ gɨ roné ní do léꞌbéógụné gɨ sɨmɨ kuṛúngba ndéréne zɨ́ Yésụ do gbúṛóngó íri. 8Zɨ́ ngíti géyị ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ idíakánɨ́ ꞌbɨ eyé cịkị sɨmɨ kuṛúngba ndị́sị lálaógụ mbírá bɨ kɨ́ kénzé e sɨmɨné ní do gbúṛóngó, gɨ zɨ́a nɨyí nda kóo go lá mítiri míya (100) gɨ ro gbúṛóngó. 9Sɨmɨ bɨ lalaogụnɨ́ kénzé eyé e go do gbúṛóngó ní, nɨyí lúrú bi ní, kotụ́nɨ́ phoꞌdụ go, otónɨ́ kénzé e go komoa ambata e nɨyí go kpá mbá nzíyiyé.
10Zɨ́ Yésụ úku ledre zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ógụsé aka kɨ́ ngíti géyị kénzé ga bɨ ꞌdíꞌbisé yée née gɨrí zɨ́ma yáa.”
11Née ní, zɨ́ Simúna Pétero ékị́ne sɨmɨ kuṛúngba lálaógụ mbírá kɨ́ kénzé ga bɨ sɨmɨné née bi. Kénzé maáge nɨyí kóo mbá míya kị́éꞌdo kɨ́ doné cị́ gbre doa sokó do a ota (153). Sɨmɨ tụ́ꞌdụ́ kénzé ga gére née mbá, komo mbírá ꞌdecị gbawá kị́éꞌdo. 12Zɨ́ Yésụ ndólo ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne ga gére née kɨ́dí, “Ógụsé mu ánu éyị́.” Gɨ zɨ́a bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ga ga gére née owoyemenɨ́ go ya née Ngére Yésụ ní, ꞌyị bɨ kị́éꞌdo káa zɨ́a ndúꞌyú wo ya áyí náambi ní ndaá. 13Sɨmɨ bɨ yokonɨ́ royé go ní, zɨ́a ꞌdíꞌbi ambata íꞌbí a zɨ́ye. Zɨ́a kpá ꞌdíꞌbi kénzé bɨ licinɨ́ ní íꞌbí a kacɨ́ a zɨ́ye. 14Née kóo go ota ꞌdódo ro bɨ Yésụ ꞌdodo roné zɨ́ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ne e sɨmɨ bɨ urú gɨ sɨmɨ umbu ní.
Yésụ iꞌbí úndru zɨ́ Pétero
15Sɨmɨ bɨ anuonzónɨ́ éyị́ go ní, zɨ́ Yésụ ndólo Pétero ꞌdí sogo zɨ́a ndúꞌyú wo kɨ́dí, “Simúna wotị́ Yiwáni, maꞌdíi ꞌbúma nɨ tɨ́ doyị́?”
Pétero ya zɨ́a ní, “Ngére, ówo bú bɨlámáne kɨ́dí ꞌbúyị nɨ domá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Ídí mu lúrú bi kacɨ́ mɨnzéré kábịṛị́kị amá e.”
16Zɨ́ Yésụ kpá ndúꞌyú ándá bɨkéṛị́ ndúꞌyú née kɨ́dí, “Simúna wotị́ Yiwáni, maꞌdíi ꞌbúma nɨ tɨ́ doyị́?”
Zɨ́ Pétero kpá úkulúgu ledre zɨ́a kɨ́dí, “Ngére, ówo bú bɨlámáne kɨ́dí ꞌbúyị nɨ domá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Ídí mu lúrú bi kacɨ́ kábịṛị́kị amá e.”
17Zɨ́ Yésụ kpá ndúꞌyú ándá Pétero kɨ́dí, “Simúna wotị́ Yiwáni maꞌdíi ꞌbúma nɨ tɨ́ doyị́?”
Zɨ́ sɨmɨkozo méngị Pétero gɨ zɨ́ nduꞌyú bɨ Yésụ nduꞌyú wo za ꞌdényé kɨ́ꞌdí ota ní. Zɨ́a ị́nyịné úkulúgu ledre zɨ́ Yésụ kɨ́dí, “Ngére, éyị́ bɨ kị́éꞌdo káa ya ówo wá ní ndaá. Ówo go bú bɨlámáne kɨ́dí ꞌbúyị nɨ bo domá.”
Yésụ ya zɨ́a ní, “Ídí mu lúrú bi kacɨ́ kábịṛị́kị amá e.” 18Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Máúku zɨ́yị maꞌdíi, sɨmɨ bɨ kóo áyí aka owụ́phɨṛangá ní, ndị́sị yéme royị́ zɨ́yị ndị́sị ídíyị drá drá drá. Éyị́ ga bɨ íli méngị yée ní, ꞌyị ụ́cụómo yị́ị ndaá gɨ royé wá. Sɨmɨ bɨ ngóko go ní, áyí ꞌdóko sị́lị́yị zɨ́ ngíti ꞌyị ndị́sịné ne lála yị́ị ndéré kɨ́yị do bi bɨ gáa ngárá íli ndéré doa wá ní.” 19Yésụ ꞌdodo zɨ́ Pétero née mɨsiꞌdi bɨ karanée nɨyí úfu wo Pétero kɨ́e gɨ ro zɨ́ ꞌyịmaꞌdí e ndị́sịyé mbófo Lomo ní. Nda sɨmɨ bɨ Yésụ ukuasá ledre máa wo née go zɨ́ Pétero ní, zɨ́a kpá úku ledre kɨ́dí, “Ídí lányá romá Pétero.”
20Zɨ́ Pétero óyó roné káa zɨ́ ayí lúrú bi sogoné káa yá, zɨ́a ónzó komoné ro ngúru ezeyé ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ bɨ ꞌbúa nɨ do Yésụ kɨ́ngaya ní. Née wo bɨ kóo ꞌdoṇgo roné ndoo gị ro Yésụ sɨmɨ bɨ kóo nɨyí ánu odụ éyị́ mɨánu ꞌbɨ tagá ní. Zɨ́a ndúꞌyú Yésụ kɨ́dí, “Ngére, ambí nɨ mengị bɨsinyí ledre née zɨ́yị kenée ba ne.” 21Sɨmɨ bɨ komo Pétero utú ro ezeyé née kenée ní, zɨ́ Pétero ndúꞌyú Yésụ kɨ́dí, “Ngére, sara ezezé ba, éyị́ bɨ nɨ ꞌbɨ ené méngị roné zɨ́a ní ꞌdi?”
22Zɨ́ Yésụ úkulúgu ledre zɨ́ Pétero kɨ́dí, “Ledre eyị́ nda zɨ́a wá. Togụ́ máíli zɨ́a ídíne trịdrịné gị sɨmɨ sịndị́ kadra bɨ karanée mááyí ndáꞌbaógụ sɨmɨ a ní yá, nɨ mbá do sị́lị́ma née ndaá ledre eyị́ wá. Éyị́ bɨ máíli ní lá dụụ́, ídí lányá romá.” 23Gɨ do kacɨ́ ódro née ní, zɨ́ ledre áṇgané dongará ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ kɨ́dí, ezeyé bɨ ꞌbúa nɨ do Yésụ kɨ́ngaya ba uyu ꞌbɨ ené lolụ wá, nɨ ídí ꞌbɨ ené trịdrịné za fí. Yésụ uku ené kóo ledre née bɨ kɨ́dí oꞌdo née uyu wá ní wá. Uku yị́ ené kɨ́dí, “Togụ́ máíli máa, oꞌdo née nɨ ídí trịdrịné gị sɨmɨ sịndị́ kadra bɨ mááyí ndáꞌbaógụ sɨmɨ a ní, ledre bɨ ꞌyị ndaá sɨmɨ a wá.”
Odụ kúrú
24Ba máa Yiwáni bɨ ꞌyị lódụ́ kacɨ́ Yésụ ní. Ledre ga bɨ sɨmɨ mɨéké ledre ba máúku yée máa. Zée kése owozé mbá bú bɨlámáne kɨ́dí nɨyí za mbá maꞌdíi ledre e.
25Tụ́ꞌdụ́ ngíti géyị mɨngburoko ledre e nɨyí kóo bo Yésụ mengị yée, togụ́ ekénɨ́ kóo ledre máa ga gére née mbá yá, ꞌyị ga bɨ do sogo káṇgá ba mbá utúasánɨ́ ị́mbị́sị́kpị bụ́kụ maꞌdáa gɨ do biné wá.